POPP JÓZSEFJ Az állati termékek világpiaci kilátásai Budapest, 2008. 05. 22. Nemzetközi zi Agrárpiaci rpiaci Kilátások Konferencia
A világ g hústermelh stermelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) marhahús 25% (13% kerül külpiacra) juhhús 5% (5-6% kerül külpiacra) sertéshús 38% (5-6% kerül külpiacra) baromfihús 32% (9-10% kerül külpiacra) Világtermel gtermelés: 270 millió tonna Megjegyzés: a világkereskedelem 24 millió tonna hús volt (termelés 9%-a) OECD-FAO (2008)
A világ g baromfihús s termelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Egyéb 31% (31%) USA 22% (22%) Japán 1% (1%) India 1% (1%) Kína 16% (17%) Kanada 2% (1%) Mexikó 3% (3%) Brazília 11% (12%) EU-27 13% (12%) Világtermel gtermelés: 2007-ben: 85 millió tonna (2/3: USA, Kína, K EU és s Brazília) 2017-ben: 106 millió tonna OECD-FAO (2008)
Egész csirke (bratfertig( bratfertig) ) feldolgozói értékesítési si ára 500 450 400 Magyarország EU Ft/kg 350 300 250 USA Brazília 200 2006. jan. ápr. júl. okt. 2007. jan. ápr. júl. okt. 2008. jan. Brazília USA EU Magyarország AMA (Wien), USDA, EU Bizottság, AKI PÁIRP
A vágócsirke termelői árának alakulása (élősúly) 1000 980 960 940 USD/t, EUR/t 920 900 880 860 840 820 800 EU: EUR/t USA: USD/t 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 OECD 2008 (EU) USDA 2008 (USA) OECD-FAO (2008), USDA (2008)
EU: baromfihús-fogyaszt fogyasztás s gyorsabb ütemben nő, n, mint a termelés s (nettó importőr r lesz) Termelés, fogyasztás, s, külkereskedelem k (millió t) 15,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 5,0 12,0 4,0 Termelés, fogyasztás 9,0 6,0 Termelés Fogyasztás 3,0 2,0 Külk lkereskedelem Export 3,0 1,0 0,0 Import 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 0,0 EU Bizottság g (2008)
A világ g jelentős s baromfihús-export exportőr és -importőr országai 5 Világkereskedelem: 8,4-ről l 10,7 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 10% marad 4 3 millió tonna 2 1 0-1 -2 Brazília USA EU-27 Mexikó Japán Szaúd-Arábia Kína Oroszország export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 Megjegyzés: EU-ba fő exportőr Brazília és Thaiföld (USA 10 éve nem exportálhat a baromfihús klóros kezelése miatt) Az USA Oroszországba 820, Kínába 66 ezer t baromfihúst exportált (Kínai piacon erősít) OECD-FAO (2008)
Magyarország: g: a baromfihús és s csirkehús s exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 2007) 140000 120000 baromfihús export 100000 tonna 80000 60000 40000 csirkehús export baromfihús import 20000 csirkehús import 0 2000 2003 2004 2005 2006 2007 Baromfihús export Baromfihús import Csirkehús export Csirkehús import Megjegyzés: nettó export pulyka-, liba- és kacsahús; csirkehúsból nettó export csak értékben KSH tájékoztatt koztatási adatbázis
A világ g sertésh shús-termelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Kanada 2% (2%) Brazília 3% (4%) Oroszország 2% (2%) Egyéb 15% (16%) Kína 49% (49%) US A 9% (9%) OECD-FAO (2008) EU-27 20% (18%) Világtermel gtermelés s 2007-ben: 103 millió tonna 2017-ben: 125 millió tonna
Kína: sertéshús-előállítás Sertésh shús s termelői ára kilogrammonként nt (élősúly)( ly) 2007-2008 2008 között: k 10 Yuan-ról 17-18 18 Yuan-ra (430 Ft/kg-ra) emelkedett (1 Yuan: : 24 Ft) takarmány nyár r emelkedése (kukorica: 200$/t) hús- és s csontliszt legális lis takarmány (fehérjeimport és s vágóhídi v mellékterm ktermék k csökken) állategészségügyi gyi problémák: PRSS vírusv genetikai, technológiai fejlesztés s tőkeigt keigényes (átáll( llás s házth ztáji gazdaságr gról l nagygazdaságra) gra) naturális mutatók k javítása szüks kséges Évi húsfogyaszth sfogyasztás s 55 kg/fő: : 65%-a a sertésh shús s (ért( rtékes hús: h fül, f orr, fejhús, csülök, köröm) k Feldolgozóipar max.. kapacitása: 2,5 millió sertés/ s/év v (beszáll llítás s 600-800 km rádiusz) r - száll llítási költsk ltség g (élősúly( ly kg): 20 Ft/1000 km (EU: hasonló érték k magasabb energiaárak rak mellett) Külkereskedelem minimális: import politikai kérdk rdés s is (beszáll llító: : USA, de Dánia D is) - a sertésh shús s világkereskedelme Kína K fogyasztásának (50 millió t) 10%-át t teszi ki Élelmezés-biztonságot nemzeti feladatként kezelik - önellátottság g fenntartása növekvn vekvő takarmányimportot igényel (szója + kukorica)
Kína: sertésv svágás
A sertéshús világpiaci árának alakulása 2000 USD/t, EUR/t 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 EU: EUR/t (vágott súly) s USA: USD/t (vágott súly) s USA: USD/t (élősúly:( ly: 51-52% 52% húskihozatal) h 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 FAPRI 2008 (USA) OECD 2008 (USA) OECD 2008 (EU) FAPRI (2008), OECD-FAO (2008)
EU: a sertésh shús-termelés és s fogyasztás s alacsonyabb lesz, mint az 1990-es években Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem (millió t) 30,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 6,0 25,0 5,0 Termelés, fogyasztás 20,0 15,0 Termelés Fogyasztás 4,0 3,0 Külkereskedelem 10,0 Export 2,0 5,0 Import 1,0 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0,0
A világ g jelentős s sertésh shús-exportőr és -importőr országai millió tonna (hasított súly) 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0-0,5-1 -1,5-2 Világkereskedelem: 5,7-ről l 7,9 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 5,5%-ról l 6%-ra nőn Kanada USA EU-27 Brazília Kína Korea Mexikó Oroszország Japán export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 Megjegyzés: Brazília és s az USA versenyképess pességének javulása szembetűnő (alacsonyabb tak.- + energiaár) r) EU nemzetközi zi versenyképess pessége csökken (Oroszország, Japán), egységes ges piacon pedig nőn OECD-FAO (2008)
Magyarország: g: az élősertés és s a sertésh shús s exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 2007) 120000 100000 húsexport 80000 tonna 60000 húsimport élőállat import 40000 20000 élőállat export 0 2000 2003 2004 2005 2006 2007 Sertéshús export Sertéshús import Élősertés export Élősertés import Megjegyzés: 2007. évi külkereskedelem: export: 240 millió ; import 177 millió (volumen szaldója: 0) KSH tájékoztatt koztatási adatbázis
Magyarország: baromfi- és sertéságazat halmozott hátránya Sertésl slétszám: 2007. április 1: 4,1 millió 2008. április 1.: 3,7 millió Tyúkf kfélék k száma: 2007. április 1: 35,1 millió 2008. április 1.: 37,2 millió (tojó- és s kacsaállom llomány 1,2, illetve 0,35 millióval nőtt, n pulykaállom llomány 0,3 millióval csökkent) Hasonló naturális hatékonys konysági mutatók k mellett sem tudják k felvenni a versenyt a hazai állattenyésztők k a nyugat-eur európai versenytársakkal rsakkal szemben földrajzi, f gazdaságpolitikai gpolitikai és s társadalmi t okok miatt Földrajzi hátrh trány: drágább fehérjeforr rjeforrás s (száll llítási ktg.), mert a szárazf razföld belsejében ben vagyunk (+ olcsóbb GM növény n ny hiánya) fűtési-hűtési költsk ltség g magasabb, mert nagyobb a hőmérsh rséklet évi ingadozása, mint Észak-és DéL-Európában állatok vemhesülése se (sertés) s) nyáron a magas hőmérsh rséklet miatt csökken Társadalmi probléma ma: magas vagyonvédelmi költsk ltség: kerítés, kamera, vagyonőr, őrkutya (lopások miatt) aggregátor (tartalék): gyakori áramszünet miatt Gazdaságpolitikai probléma ma: idegen tőke t kamata magas (14%) szervezetlen termékp kpálya (kocasüld ldőt t is a sertéshizlal shizlalók k maguk állítják k elő) hiányzik a szervezett, professzionális szaktanácsad csadás fenti problémák k magasabb a fajlagos élőmunka-felhasználás fizetési határid ridő: általában 3 hónaph relatíve magas a hullamegsemmisítés s költsk ltsége (verseny hiánya) megfelelő nagyságú földterület let hiány nyában kiszolgáltatotts ltatottság g (takarmány, trágyaelhelyez gyaelhelyezés)
A világ g marha- és s borjúhús-termel termelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Egyéb 29% (25%) USA 17% (16%) Brazília 13% (16%) Mexikó 2% (2%) Oroszország 2% (2%) Kanada 2% (2%) Ausztrália 3% (3%) Argentína 4% (4%) India 5% (6%) Kína 11% (15%) EU-27 12% (9%) OECD-FAO (2008) Világtermel gtermelés s 2007-ben: 67 millió tonna 2017-ben: 79 millió tonna
A marhahús s világpiaci ára Ft/kg hasított hideg súly 1000 800 600 400 200 0 2007. jan. márc. máj. júl. szept. nov. 2008. jan. USA, Nebraska, bika 500-600 kg* EU: fiatal bika R3 USA: hízott h bika Magyarország: g: fiatal bika 02 Argentína na (fiatal bika) Argentína, fiatal bika* márc. EU-27, fiatal bika "R3" Magyarország, fiatal bika "O2" *átszámítási si tényezt nyező élősúlyról l hasított súlyra s 0,63 USDA, EU Bizottság, AKI, PÁIRP
A marhahús világpiaci árának alakulása (2007-2017) 3500 USA: USD/t (Nebraska( Nebraska: : hízott h bika; vágott v súly) s 3100 EU: EUR/t (vágott súly, s fiatal bika R3 USD/t, EUR/t 2700 2300 1900 USD/t élősúly: ly: Nebraska,, hízott h bika (500-600 kg) 1500 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 FAPRI 2008 (USA) OECD 2008 (USA) OECD 2008 (EU) FAPRI (2008), OECD-FAO (2008)
A világ jelentős marhahús-exportőr és -importőr országai 5 Világkereskedelem: 8,4-ről l 11,7 millió t-ra nő (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 12%-ról l 15%-ra nőn 4 3 millió tonna 2 1 0-1 -2-3 Brazília Ausztrália Kanada Argentína Új-Zéland Uruguay India USA Oroszország Japán EU-27 Dél-Korea Mexikó export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 Megjegyzés: növekvő takarmány nyár r miatt magasabb súllyal s kerül l hizlaldába a húsmarha (USA, Brazília) EU-Braz Brazília között új j megállapod llapodás: állatok jelölése, nyomon követhetk vethetősége OECD-FAO (2008)
EU: marhahúsb sból l nettó importőr r marad (import tovább nő) n Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (millió t) 10,0 9,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 2,5 Termelés, fogyasztás 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 3,0 Zárókészlet Fogyasztás Export Import Termelés 2,0 1,5 1,0 Külkereskedelem, készlet 2,0 0,5 1,0 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0,0
Magyarország: g: élőmarha- és s a marhahús s exportjának és importjának alakulása (2000-2007) 2007) 35000 30000 25000 élőmarha export tonna 20000 15000 10000 5000 0 húsexport húsimport élőmarha import 2000 2003 2004 2005 2006 2007 Marhahús export Marhahús import Élőmarha export Élőmarha import Megjegyzés: élőmarha-export célországai: Görögország, Ausztria, Horvátország, Olaszország KSH tájékoztatt koztatási adatbázis
A világ g tejtermelésének megoszlása sa 2007-ben (2017-ben) Egyéb 28% (25%) Világtermelés 2007-ben: 670 millió tonna 2017-ben: 794 millió tonna EU-27 22% (19%) Ausztrália 1% (2%) Ukrajna 2% (2%) Új-Zéland 2% (2%) Brazília 4% (4%) OECD-FAO (2008) Oroszország 5% (5%) Pakisztán 5% (4%) Kína 6% (8%) India 12% (15%) USA 13% (13%)
India: tejtermelő tehén
India: tejtermelő bivaly (tej 50%-a bivalytej: 7% zsír)
India: tejtermelő bivaly
India: tejszáll llítás (környezetbar rnyezetbarát) t)
Kína: tejtermelő gazdaság Iskolatej program: 2002 óta (0,5 l/nap/fő) Tejporfogyasztás s rohamosan nőn Sajtfogyasztás s még m g alacsony
EU: a tejkvóta ta fékezi f a tejtermelést, az egy tehénre jutó tejhozam csökkenti a tejtermelő tehenek számát Tejtermelés, tejfeldolgozás, tehénl nlétszám 160 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 40 Termelés és feldolgozás (millió t) 140 120 100 80 60 Tejtermelés Tehénlétszám EU-10 EU-2 Tejfeldolgozás 35 30 25 20 15 Tehénlétszám (millió egyed) 40 EU-12 EU-15 10 20 5 0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0
A nyerstej árának alakulása a világon 100,00 90,00 80,00 70,00 Ft/kg 60,00 50,00 40,00 30,00 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Új-Zéland Magyarország USA EU átlag Megjegyzés: Magyarországon a tej termelői átlagára 2008 áprilisában: 85 Ft/kg (csökkenő trend) AKI (PÁIR)
A tejtermékek világpiaci árának alakulása USD/t FOB exportőr, Óceánia 5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 Sajt: termelés évi 19-rő l 22,3 millió tonnára nő Sovány tejpor: termelés évi 3,2-ről 3,8 millió t-ra nő Zsíros tejpor: termelés évi 4-ről 4,9 millió tonnára nő Vaj: termelés évi 4-ről 4,9 millió tonnára nő 2002/06 2007 2008 Sajt (cheddar) Sovány tejpor 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Vaj (82% zsír) Zsíros tejpor (26% zsír) 2016 2017 OECD-FAO (2008)
Legnagyobb sajtexportőr és -importőr országok 800 600 400 Világkereskedelem: 1,6-ról l 2,1 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 8%-ról l 10%-ra nőn ezer tonna 200 0-200 -400-600 EU-27 Új-Zéland Ausztrália Oroszország Japán USA export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 Megjegyzés: EU importja nő: preferenciális kedvezmény + szabadkereskedelmi egyezmény Svájccal (2007) OECD-FAO (2008)
EU: új j tagországok gok kereslete által vezérelt növekvn vekvő sajtpiac Termelés, fogyasztás és s kereskedelem (millió t) 11,0 10,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 2,2 2,0 9,0 Termelés 1,8 Termelés, fogyasztás 8,0 7,0 6,0 5,0 4,0 Fogyasztás Export 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 Külkereskedelem 3,0 0,6 2,0 1,0 Import 0,4 0,2 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0,0
ezer tonna Legnagyobb vajexportőr és -importőr országok 500 400 300 200 100 0-100 -200-300 Új-Zéland Világkereskedelem: 0,8-ról l 0,9 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 9%-ról l 8%-ra csökken EU-27 Ausztrália Oroszország Szaúd-Arábia export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 Kína OECD-FAO (2008)
EU: vajmérleg egyensúlya fennmarad a termelés és s a fogyasztás s csökken kkenésével párhuzamosan p (nettó import importőr r lesz) 2,5 Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (millió t) EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 Termelés 1,0 Termelés, fogyasztás 2,0 1,5 1,0 Fogyasztás Export 0,8 0,6 0,4 Külkereskedelem lkereskedelem,, k készlet Zárókészlet Import 0,5 0,2 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0,0
Legnagyobb soványtejpor nytejpor-exportőr és -importőr országok Világkereskedelem: 1,1-ről l 1,5 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 34%-ról l 39%-ra nőn 500 400 300 200 ezer tonna 100 0-100 -200-300 Új-Zéland USA Ausztrália EU-27 Mexikó Szaúd-Arábia Indonézia Malájzia Kína export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 OECD-FAO (2008)
EU: a sovány tejpor piacát t a stabil fogyasztás és s csökken kkenő export jellemzi Termelés, fogyasztás, s, kereskedelem és s intervenciós s készlet k (millió t) 1,6 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 0,8 Termelés, fogyasztás 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 Termelés Export Fogyasztás 0,6 0,4 Külkereskedelem, készlet 0,4 0,2 Zárókészlet Import 0,2 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0,0
Legnagyobb zsírostejpor rostejpor-exportőr és -importőr országok 1000 800 600 Világkereskedelem: 1,7-ről l 2,2 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 43%-ról l 45%-ra nőn ezer tonna 400 200 0-200 -400 Új-Zéland Arngentína EU-27 Szaúd-Arábia Kína Indonézia Malájzia export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 OECD-FAO (2008)
Kína: tejporkínálat (vaj + tejpor importja nő)
Magyarország: fő tejtermékek exportja és importja, 2000-2007 Megnevezés 2000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Export ezer USD Tej, tejszín Tejpor, sűrített s tej Sajt 17 304 4 902 40 221 17 080 12 567 41 347 15 657 16 645 49 484 20 478 2 533 50 539 39 327 2 303 50 474 73 258 1 689 41 353 111 667 9 056 43 705 Ezer t Tej, tejszín Sajt 66,4 1,2 60,4 20,2 45,6 23,4 49,4 19,7 113,8 17,5 226,4 13,6 273,9 11,2 Tej, tejszín 1 016 753 3 384 21 801 44 459 44 742 87 994 Import ezer USD Tejföl, joghurt Vaj 5 743 1 372 5 976 1 294 10 680 4 304 25 564 14 092 28 770 249 28 933 17 155 44 358 23 839 Sajt 22 040 27 885 34 644 63 798 82 298 120 316 169 575 Tej, tejszín 1,7 1,1 4,0 29,4 72,7 72,2 124,0 Ezer t Tejföl, joghurt Vaj 8,4 0,9 7,4 0,8 12,1 1,6 18,5 4,3 25,0 3,8 24,3 5,0 34,3 5,6 Sajt 11,1 11,3 12,7 18,3 22,9 31,2 39,2 Megjegyzés: Nyerstej exportja, sajt és vaj importja drasztikusan emelkedett 2007: export 298 millió USD, import 402 millió USD (volumenben és értékben nettó importőr vagyunk) KSH, AKI
A juhhús-termelésének megoszlása 2007-ben (2017-ben) Egyéb 40% (42%) Kína 26% (28%) Törökország 2% (2%) Irán (4%) (4%) Új-Zéland 4% (3%) Pakisztán 4% (5%) India 6% (5%) Ausztrália 6% (5%) EU-27 8% (6%) OECD-FAO (2008) Világtermel gtermelés s 2007-ben: 13,5 millió tonna 2017-ben: 16,0 millió tonna
India: hentesbolt Húsfogyasztás s 10 kg/év/f v/fő: : marha-,, baromfi- és s juhhús Egyelőre még m g a vegetári riánus életmód d dominál
A világ juhhús-exportőr és -importőr országai Világkereskedelem: 1,1-ről l 2 millió tonnára nő n (2007-2017 2017 között) k a világtermel gtermelés s arány nyában 8% marad. 0,6 0,5 0,4 0,3 millió t 0,2 0,1 0-0,1-0,2-0,3-0,4 Új-Zéland Ausztrália EU-27 Szaúd-Arábia USA Mexikó export 2005-2007 átlag export 2017 import 2005-2007 átlag import 2017 OECD-FAO (2008)
EU: juh-/kecskeh /kecskehús s termelése tovább csökken (import nő) n Termelés, fogyasztás és s kereskedelem (millió t) 2,0 EU-12 EU-15 EU-25 EU-27 1,0 Termelés, fogyasztás 1,5 1,0 Termelés Fogyasztás 0,5 Külkereskedelem 0,5 Export Import 0,0 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 2013 EU Bizottság g (2008) 0,0
Magyarország: g: a juhhús s exportjának és s importjának alakulása (2000-2007) 2007) tonna 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 húsexport élőjuh import élőjuh export 2000 2003 2004 2005 2006 2007 húsimport élőjuh export juhhús export élőjuh import juhhús import Megjegyzés: juhhús s külkereskedelem k 2007-ben: export: 98 tonna, import 157 tonna KSH tájékoztatt koztatási adatbázis
A hústermelh stermelés s világpiaci kilátásai Az állategészségügyi betegségek: - befolyásolják a hús fogyasztásának és külkereskedelmének alakulását (importkorlátozás) - a fogyasztási szerkezet változása az egyes húsfélék között fontos szempont a globális lis export koncentráci ciója a globális húsexport közel 3/4-ét 5 exportőr ország adja: állategészségügyi betegségek megjelenése befolyásolja a külkereskedelem és árak alakulását (USA és Brazília nemzetközi versenyképessége tovább emelkedik) multiplikátorhat torhatás: : az állategészségügyi gyi betegség g kihat a hústermékpálya többi szereplőjére például a takarmány-feldolgozók és az élelmiszeripar termelésére a pénzp nzügyi és s gazdasági gi veszteségek jelentősek
A hústermelh stermelés s várhatv rható alakulása az EU-ban A marhahús s termelése tartósan alacsonyabb lesz a fogyasztásn snál, mert: csökken a tejhasznú tehenek száma (tejkvóta ta korlátozza a termelést) a közvetlen k támogatt mogatásokat leválaszt lasztása sa a termelést stől A sertésh shús s előáll llítás s szerény mértm rtékben emelkedik: a sertésh shús s iránti stabil kereslet hatására a termelés s enyhe mértm rtékben nőn export csökken a növekvn vekvő nemzetközi zi versenyképess pesség g hatására, import alacsony szinten marad A baromfihús s iránti kereslet gyorsabban nő, n, mint a termelés Baromfihúsb sból l az EU nettó importőr r lesz (nemzetközi zi versenyképess pesség csökken) A juh- és s kecskehús-termel termelés s csökken kkenő tendenciája folytatódik
Tej és s tejtermékek világpiaci kilátásai Az árak lassan csökkenek Az EU vaj- és s sovány tejpor kivitele visszaesett Új-Zélandon visszaesik a tejtermelés s növekedn vekedésének üteme, de továbbra is a világkereskedelem 35-40% 40%-át t adja Új-Zélandon növekvn vekvő verseny (marha- és s bárányhb nyhús s előáll llítással szemben) tapasztalható a gyepterület letért és s vízkv zkészletért, tejtermelés környezetvédelmi problémái Ausztráli liában az évek óta tartó aszály korlátozta a tejtermelést Argentína na komoly mértm rtékben növeli n zsíros tejpor exportját Kínában gyorsan nőn a vaj, a sovány és s zsíros tejpor importja
Tej és s tejtermékek piaci kilátásai az EU-ban A A tejtermékek piaci kilátásai középtk ptávon pozitívak: Belső kereslet nőn a sajt és s egyéb b magas hozzáadott értékű tejtermékek iránt A vaj és s tejpor termelése visszaesik a csökken kkenő támogatás s következtk vetkeztében A A sajt és s egyéb b magas hozzáadott értékű tejtermék felhasználásának nak növekedn vekedése a belső piacon korlátozza az exportlehetőségeket Savóból bioetanolt gyártanak (Müller( Kft)