Veres Pálné Általános Iskola és Béri Tagiskola MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA VANYARC 2013
BEVEZETÉS Köszöntöm a Tisztelt Olvasót! Ön a vanyarci, szlovák nemzetiségi nyelvet oktató általános iskola és a béri tagiskola pedagógiai programját tartja a kezében. Iskolánk a kor kihívásainak megfelelően az 1980-as évek végétől igyekezett követni a magyar közoktatás változásait, a munkaerőpiac átrendeződését, a térségre jellemző, a vanyarci családokat is kedvezőtlenül érintő gazdasági egzisztenciális válságot. A kistelepüléseken fokozottan felgyorsult lakossági mobilitás az utóbbi években stabilizálódni, a gazdasági átalakulás következtében kialakult átrétegződés megállapodni látszik. Az a felismerés, miszerint a hazai közoktatás egyik legfontosabb feladata a szilárd alapismereteken nyugvó konvertálható kompetenciák megszerzése, az önálló életkezdés képességének kialakítása, a permanens tanulás igényének és készségeinek elsajátítása igazolódott. Az iskola 1998-ban készült pedagógiai programja ars poeticánk lényege. Pedagógiai programunk: a 2004-ben módosított, és a 2004/2005-ös tanévben - az 1. osztályban felmenő rendszerben - életbe lépett pedagógiai programunk átdolgozása A program újabb felülvizsgálata és átdolgozása törvényi változások miatt vált szükségessé: Közoktatási törvény változásai A Nemzeti alaptanterv változásai (202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet) közoktatási törvény 2010. LXXIX. törvény új módosítása következtében A Közoktatási törvény és a NAT folyamatos módosításának okai: Az iskolákban tapasztalható oktatásközpontúság, adatbázisok tanítása az érzelmi nevelés, és a készségek fejlesztése helyett, A hátrányos helyzet növekedése az iskolai tanulmányok alatt, Az idegennyelv-tudás és az informatikai tudás hiánya A Közoktatási törvény és a NAT módosításának célja: Az egész életen át tartó tanulás képességének kialakítása Társadalmi esélyegyenlőség növelése Felesleges túlterhelés megszűntetése A felnőtt konstruktív életvitelhez szükséges kulcskompetenciák erősítése A törvényi és társadalmi változásokat követnünk kell. Tudatában vagyunk annak az elvárásnak is, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítsunk ki: Így konstruktív életvezetésre való igényt, folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt, a tolerancia képességét, kommunikációs és együttműködési képességeket, idegen nyelvi kommunikáció képességét, kezdeményező és vállalkozói képességet. 2
2011. CXC. Törvény alapelvei alapján köznevezési törvény módosítása. A 20/2012. VIII. 31. EMI rendelet alapján módosított pedagógiai program. Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait. Reméljük, hogy iskolánk pedagógiai erényei, átlagosnál jobb adottságai, az itt dolgozó és tanuló közösségek munkakultúrája, a közösségi programok nyújtotta élmények az iskolát választó szülők, idepályázó pedagógust, munkatársat arra készteti: jó helyen keresi boldogulását! Vanyarc, 2013. március a Veres Pálné Általános Iskola és a Béri Tagiskola nevelőtestülete és dolgozói 3
Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés 5 1.1. Az intézmény adatai 5 1.2. Az iskola szerkezete 6 1.3. Az intézmény települési környezetéről 6 1.4. Iskolánk személyi feltételei 8 1.5. Az intézmény tárgyi dologi feltételrendszere 8 1.6. Iskolánk hagyományai 8 1.7. A tanulók szociális helyzetéről, összetételéről 9 1.8.Az iskola irányítási, szervezeti sémája 10 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 11 2.1. Az iskola pedagógiai hitvallása 11 2.2. Küldetésnyilatkozat 11 2.3. A nevelő oktatómunka prioritásai 12 2.4. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata 13 2.5. Az iskola legfontosabb céljai 18 2.6. Az iskola fő céljai megvalósítását szolgáló tevékenységformák 25 2.7. Az iskolai nevelő-oktató munka színterei, a csoportszervezés elvei 27 3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 29 3.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek iskolánkban 31 3.2. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 32 4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 33 5. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 35 6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 35 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 36 8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 37 9. Az iskolában folyó nevelő oktató munka ellenőrzési, mérés-értékelési, minőségbiztosítási elvei, ismeretek számonkérésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái. 38 10. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészülést szolgáló írásbeli, és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 46 11. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai feladatok 47 12. A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok 49 13. A nem szakrendszerű oktatás szervezésének alapelvei a 5-6. évfolyamon 49 14. A szociális hátrányok enyhítését, a prevenciót szolgáló tevékenységek 50 15. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége 50 16. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 52 17. Az intézmény kapcsolatrendszere 52 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A MÓDOSÍTOTT KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNY ALAPJÁN 56 Környezeti nevelési program ÖKO-iskolai program 59 4
NEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény adatai Az iskola neve: Veres Pálné Általános Iskola Székhelye: 2688 Vanyarc, Hunyadi út 1. Telephelyei: Iskola: Vanyarc, 2688 Vanyarc, Hunyadi út 1. Tagiskola: Bér, 3045 Bér, Petőfi út 32. Telefonszáma: (32) 484-063 Működési területe: Fenntartói: Az intézmény felügyeletét ellátó szerv: Alaptevékenysége: Bér és Vanyarc községek közigazgatási területe Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pásztói Tankerület Iskoláskorúak általános iskolai oktatás és szlovák nemzetiségi nyelv oktatása 1-4. évfolyamon általános iskolai oktatás 5-8. évfolyamon általános iskolai oktatás Általános iskolai napközi otthoni ellátás és tanulószoba Integrációs Pedagógiai Program bevezetése Társulási megállapodás alapján bejáró tanulók ellátása Egyéb sporttevékenység diáksport Gazdálkodása: Részben önálló költségvetési intézmény Alapító okirat kelte, száma: többszörösen módosított 14/1994. (IV.7.) Utolsó módosítás: 31/2009.(V.II.)sz. hat. 2009. 05.11-én 5
1.2. Az iskola szerkezete Hagyományos szerkezetű, nyolc évfolyamos általános iskola, amely a vanyarci és a béri gyerekeken kívül a környező községek (Szirák, Kisbágyon) alternatív iskolát választó, bejáró tanulóinak alapfokú nevelését-oktatását is ellátja. Az intézmény szlovák nemzetiségi nyelvet oktató, szlovák kulturális örökséget ápoló, nyolc évfolyamos intézmény. Az iskolai nevelő-oktató munka szakaszai: 1.-2. évf.: - bevezető szakasz 3.-4. évf.: - kezdő szakasz 5.-6. évf.: - alapozó szakasz 7.-8. évf.: - fejlesztő szakasz Az intézményben Vanyarcon évfolyamonként egy tanulócsoport, az 1.-4. évfolyam tanulóiból szerveződött egy napközis csoport működik. Az 5.-8. évfolyamos tanulók számára az iskola tanulószobai ellátást biztosít. Béren a tagiskolában 1-4 évfolyamon, egy összevont tanulócsoport működik. Szlovák nemzetiségi nyelvet valamennyi évfolyamon tanít az iskola. A gyermek- és tanulólétszám várható alakulása 2010-2011 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 Vanyarc 128 118 110 105 100 Bér 8 12 15 12 10 1.3. Az intézmény települési környezetéről Vanyarc 1339 lakosú kistelepülés Nógrád megyében, a Cserhát hegység lankáin. Lakossága zömmel a XVIII. században települt szlovák leszármazottaiból (kb. 65 %), cigány családokból (kb. 25 %) és magyar betelepültekből (kb. 10 %) áll. Az itt élő lakosság döntő többsége a 70 km-nyire levő fővárosban, ingázóként talált munkahelyet magának. Kisebbségük él csak mezőgazdaságból, a helyi szolgáltatások, hivatalok, intézmények munkalehetőségeiből. A települést érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai: több család vált munkanélkülivé, labilis egzisztenciájúvá. A cigány lakosság nagy része rendezett anyagi és családi körülmények között él. Mindössze néhány család életmódja és a faluközösség normáinak megsértéséből következő problémák okoznak gondot Vanyarcon. Az intézmény évek óta formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a nemzetiségi hagyományok, a szlovák nyelv ápolása, az iskolával szembeni elvárásokhoz illeszkedő alkalmazkodás. Befogadó iskola vagyunk. Tanulóink létszáma 130-140 körül mozog, 8 osztályunk van, évfolyamonként egy osztállyal 6
működünk. 2005-ben a béri általonos iskola tagintézményünké vált. Kiemelt feladatunknak tekintjük a szlovák nyelv és nemzetiségi hagyományok ápolást, így első osztálytól kezdődően heti négy órában oktatjuk a nyelvet. Alsó tagozaton nagy hagyományokkal rendelkező napközis foglalkozás működik, egy összevont csoporttal. Felső tagozaton tanulószobai ellátás vehető igénye. Valamennyi tanulónk számára biztosítjuk az étkezést. A hátrányos helyzetű tanulók számára ingyenes, illetve 50% étkezési támogatást biztosítunk rászorulóknak. A számítástechnika oktatása csoportbontással történik. Első és második osztályban a heti három testnevelési órák egyikén néptánc oktatása folyik. Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma évről-évre nő. Kb. 15 gyermekkel foglalkozik folyamatosan iskolánk 1 fejlesztő pedagógusa. Logopédiai ellátásukról az utazó logopédus gondoskodik. 2008-ban iskolánk épületét felújították. Teljes burkolat nyílászáró csere történt, így az épület energiatakarékossá és esztétikusabbá vált. Tanulóink számára a szabad mozgást az iskola udvara, salakos sportpálya, a kastély parkja, tornaterme biztosítja. 2007-ben elnyertük az ÖKO iskola címet, így a környezettudatos nevelés mindennapjaink részévé vált. Bér 485 lakosú kistelepülés Nógrád megyében, a Cserhát hegység lankáin. Lakói között megtalálhatók szlovák nemzetiségűek és a cigány kisebbséghez tartozók is. Az itt élők többnyire a helyi mezőgazdasági tevékenységből élnek, de vannak ingázók, akik távolabbi üzemekben, építkezéseken találnak munkát. A község lakóinak életében jelentős fordulatot hozott az elmúlt évtized. Sok család vált munkanélkülivé. Az iskolában tanuló gyermekek szüleinek körében is jelentős a munkanélküli szülők létszáma. Az ilyen hátérrel rendelkező gyermekek óvodai és iskolai előmenetelének segítése jelentős feladatot ró az intézményre. Az intézmény munkájában sajátosságként jelenik meg a szlovák nemzetiségi hagyományok, a szlovák nyelv ápolása. Mind az óvodában, mint az iskolában lehetőség nyílik a gyermekek részére a megtanult kulturális tudásuk bemutatására. A településen évek óta lépnek fel hagyományőrző szlovák csoportok, így ápolva őseink múltját. Az intézmény az önkormányzattal összefogva segíti a rászoruló gyermekeket. Ez a feladat széleskörű ismereteket és aktív munkát kíván. Ahhoz, hogy gyermekeink a munkaerőpiac vérkeringésébe be tudjanak kapcsolódni és községünk aktív tagjai lehessenek az eddig megvalósított intézmények közötti összefogás szükséges. A béri iskola a falu központjában található, két tantermes, földszintes épület. A két osztály elhelyezéséhez és munkájához szükséges alapvető feltételek biztosítottak. Az iskola tornateremmel nem rendelkezik. A közelmúltban az épület felújítása során önálló nevelői szoba kialakítására is sor került. Az iskola tárgyi feltételeinek javítása szükséges az elkövetkezendő időkben. Az alapvető taneszközökkel rendelkezik, viszont ezek az eszközök folyamatosan elavulnak, ezért cserére szorulnak. Szemléltető eszközöket is fejleszteni kell. Szükséges írásvetítő fóliák, applikációs táblák, képek beszerzése. 7
1.4. Iskolánk személyi feltételei Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett tanárokból áll. Rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. Szakos ellátottságunk 97%. Oktató-nevelő munkát segítők Iskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy évek óta nem fordult elő bukás, vagy évismétlés. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek. Alsós fejlesztő pedagógus (logopédus) kollégánk kb. 10 alsó tagozatos tanulóval foglalkozik folyamatosan kiscsoportos keretben, felhasználva a szenzomotoros integrációs terápiát a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében. A logopédiai terápia és a fejlesztés fontos összetevője ez a speciális eszközökkel végzett mozgásfejlesztés, amelynek eszközeit pályázaton nyerte el az iskola. Technikai dolgozóink Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői. 1.5. Az intézmény tárgyi dologi feltételrendszere Az iskola Vanyarcon a település frekventált helyén található, épületegyüttese1983-ban széleskörű társadalmi, lakossági összefogással épült nyolc tanterem, étkező, egy melegítőkonyha és 161 m 2 -es tornaterem tartozik hozzá. Szaktanteremként szolgál a fizika-kémia terem, a kézműves műhely és a számítástechnika terem. Az új épületen kívül van egy régi épület is, amely felújítását követően, a községi és iskolai magyar és szlovák nyelvű könyvtárnak ad helyet. Az iskola épülete jól, környezete jól karbantartott, mentális komfortja jó. Az iskolát övező parkban egy salakos kispálya (kézilabda, kispályás labdarúgás) segíti a szabadtéri sportlehetőségeiket, a testnevelés órákat. Épületünk viszonylag jó állagúak, a közelmúltban felújításra került. Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Pályázati pénzekből az alsó tagozatos osztályok, valamint az ötödik-hatodik osztály új iskolabútorokat kapta. A régi elavult informatikai eszközeink egy részét sikerült lecserélni. zenei szaktantermet hoztunk létre, ahol a művészeti oktatás zenei része működik. 20 furulya, gitár, zongora-, szintetizátor áll a diákok részére. A tornaterem eszköztárát is korszerűsítettük. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához. 1.6. Iskolánk hagyományai Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk A 8. osztályosok virágkapujával ünnepélyesen befogadjuk az 1. osztályosokat és év végén az elsőosztályosok virágkapuja elbúcsúztatja a 8. osztályosokat. Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. Ősszel tanulóink Szlovákiában tíz napos erdei iskolai programon vesznek részt, ahol a 8
nyelvvel, valamint Szlovákia természeti-kulturális életével ismerkednek meg. Iskola névadójának (Veres Pálné) születésnapját, egy hetes programsorozattal ünnepeljük Az őszi települési rendezvényre Haluskafesztiválra hagyományőrző csoportunk táncbemutatóval készül. Mikulási és karácsonyi ünnepkör alkalmából az alsó tagozatos osztályaink műsorral mutatkoznak be. Környezetünk természeti értékeinek jobb megismerése érdekében rendszeres túrákat, valamint évente két alkalommal közös iskolai kirándulást szervezünk. A felső tagozatos tanulóink 2-3 napos, míg az alsó tagozatos tanulóink egynapos tanulmányi kiránduláson vesznek részt májusban. Nyáron természetismereti tábort szervezünk, ahol a természet,- épített környezet értékivel ismerkednek meg. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk kistérségi, megyei, országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. A beiskolázás előtt Ilyen lesz az iskola c. programot szervezünk a leendő első osztályos gyermekek szüleinek. Az előbb felsoroltakon kívül műsoros rendezvényeket tartunk: Farsang, Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése, Mikulásjárás, alsós testvérosztályok Mikulásjárása, Táncház, Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával, Nemzetközi Környezetvédelmi Napokhoz csatlakozó rendezvények, Osztálykarácsonyok, klubdélutánok A megnövekedett elvárásoknak való megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagyobb felelősségérzetet, szakmai felkészültséget és toleráns, türelmes magatartást kíván meg. 1.7. A tanulók szociális helyzetéről, összetételéről A tanulók többsége rendezett családi körülmények között, teljes családban él. A gyerekek viselkedéskultúrája, táplálkozási szokásai, tanulási fegyelme, munkaszeretete tendenciózusan romlik az utóbbi években. E jelenségekért a társadalom, a család, a tömegkommunikáció, a divatjelenségek is hibáztathatók, de kezelésük főként az iskolára hárul. 9
1.8. Az iskola irányítási, szervezeti sémája Önkormányzat Szlovák kisebbségi Önkormányzat IGAZGATÓ Diákönkormányzat Szülői munkaközösség nevelőtestület Könyvtáros Gyermek-és ifj. véd. fel. technikai személyzet Igazgató helyettes, Tagiskola vezető osztályfőnökök Iskolatitkár 10
2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskola pedagógiai hitvallása A vanyarci Veres Pálné Általános Iskola olyan nyolc évfolyamos, demokratikus légkörű, gyermekszerető és a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, nyugodt, barátságos légkörű nevelési oktatási intézmény, mely: az európai humanista hagyományokra és értékekre építkező erkölcsi normákat és szellemiséget közvetít, célja, az értelmes célokért küzdeni tudó, az emberi és az őt körülvevő világ értékeinek befogadására nyitott, szilárd jellemű fiatalok nevelése, vállalja a szlovák nyelv, a nemzeti és helyi kulturális örökség ápolását, az egészséges nemzettudat, hazaszeretet, identitástudat megalapozását, a tudást, a tehetséget tiszteli és felismeri, sokoldalú tevékenykedtetéssel annak kibontakoztatására, jó teljesítményekre ösztönöz, tevékenységében meghatározó a közösségi-társadalmi szocializáció, az önálló életkezdés esélyeinek megalapozása, tekintettel van tanítványai adottságainak szélsőségeire, s differenciált oktatással, gondoskodással kezeli tevékenységrendszerében, praktikus, a gyermekek élete során kiszámíthatóan jól konvertálható tudást, annak bővítéséhez nélkülözhetetlen tanulástechnikát tanít meg. 2.2. Küldetésnyilatkozat Iskolánkban mindenkit szeretnénk eljuttatni képességeinek kiteljesítéséig. Valljuk, hogy nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de azt is fontosnak tartjuk, hogy mindenki megtalálja a helyét, és valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Célunk megtanítani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat, megtanítani, hogy hogyan lehet kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig. Fontos feladatunk hagyományaink, értékeink megóvása, továbbvitele. Hisszük, hogy az idők próbáját kiálló emberi értékekre építhetők csak biztosan az újak. Hagyományaink alapján egyre nagyobb nyitottságot, bizalmat, egymás kölcsönös tiszteletét és elfogadását közvetítjük tanulóink és szüleik felé. Célunk az általános együttműködési kultúra fejlesztése, kialakított értékeinkből táplálkozó, ezeket megújító iskolai világ biztosítása gyermekeinknek. Pedagógiai hitvallásunk alapja: tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesülve váljanak képessé a megújulásra, önművelésre, sorsuk és életük kedvező, eredményes alakítására. 11
Iskolafunkciók és célértelmezések (A pedagógiai program tartalmáról, hatóköréről) Pedagógiai programunk alakításakor figyelembe vettük az intézmény pedagógiai hagyományait, az iskolafenntartó, a szülők, a gyerekek és a nevelőtestület elvárásait. Különös súlyt kaptak e dokumentum megformálásában a következő helyi adottságok: a vanyarci általános iskola által biztosítható továbblépési /továbbtanulási/ esély megtartása, szintre kell hozni, nyelvi és kulturális tekintetben fel kell zárkóztatni, sőt identitásukat erősítve szubkultúrájuk feltételeit is biztosítani a cigánygyerekeknek (igény szerint), a szlovák nyelvi és kulturális örökség gondozása, a hatékony anyanyelv és a nemzetiséghez kapcsolódó tradíciók megőrzése, átörökítése, az iskola frekventált szerepe a településen: szolgáljon kulturális programokkal, közvetítsen műveltség-modellt a családoknak is. 2.3. A nevelő oktatómunka prioritásai Az alapkészségek differenciált fejlesztése, szilárd alapműveltség megalapozása. Az egyéni adottságokhoz illeszkedő differenciált fejlesztés megvalósítása a felzárkóztatás, korai fejlesztés, tehetséggondozás módszereinek széleskörű alkalmazásával. Az önálló tanulás technikáinak elsajátítása, a folyamatos önképzés igényének és képességének megalapozása. A tanulók neveltségének fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elsajátítása, az egyéni életben való boldogulás megalapozása. Az együttműködés, a közösségben végzett tevékenységhez szükséges képességek fejlesztése. Az egészséges életmód megalapozása, a káros szenvedélyek veszélyeinek megismerése, az életmód tudatos alakításához szükséges készségének fejlesztése. Társadalmi (családi, közösségi) és gazdasági szerepek megismerése, önálló életkezdés, a munkavállalás esélyeinek megalapozása. széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. - Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés különös tekintettel a sajátos nevelésű tanulók esetében. - Fokozatosság és folyamatosság - Az együttneveléshez megfelelő tanulási környezet kialakítása - Tanulási motiváció fejlesztése nagy figyelmet fordítunk az emberiség jövőjét meghatározó közös problémákra, az egész világot átfogó kérdésekre vonatkozóan hangsúlyozzuk: - az egyén és az állam felelősségét; - az egyén és a társadalmak lehetőségeit, feladatait a problémák megoldásában, - környezetünket, a Földet, az emberiséget, az egyes közösségeket fenyegető - veszélyek csökkentésének fontosságát. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetenciák - Természettudományos kompetenciák 12
- Digitális kompetencia - Hatékony és önálló tanulás kompetenciája - Szociális és állampolgári kompetenciák - Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák - Esztétikai és művészeti kompetenciák A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Az épített és természeti környezet megismerésére, védelmére nevelés. A hazaszeretetre, szülőföld szeretetére és tiszteletére nevelés. A szülőföld, a szlovák nemzetiség, a település és az iskola hagyományainak megismerése, az ehhez kapcsolódó identitás megalapozása. A tanulók esztétikai érzékének, kifejezésmódjának fejlesztése. 2.4. Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek 13
színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban. Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kompetencia) Az Európai Unió tagállamaként, valamint szlovák nemzetiségi iskola révén kiemelt feladatunka szlovák nyelv tanítása és tanulása. Másik tanított nyelv a német. A nyelvtanulás révén jobban megismerjük a szlovák német nyelvet beszélő emberek kultúráját, hagyományait, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: A szlovák nyelet heti négy órában első osztálytól tanítjuk, így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás módszereinek alkalmazásával tanulóink nagyobb sikerrel sajátítják el a nyelvet A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, ország-ismeret, játékos nyelvi foglalkozások.) Szlovákiai erdei iskolai programban vesznek részt tanulóink. A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Az Alsó-sztregovai testvériskolai kapcsolatunk révén, tanulóinknak lehetősége nyílik anyanyelvi közegben gyakorolni a nyelvet A 6-8. osztályban év végi vizsgák szervezésével ösztönözzük a tanulást. Célja a négy alapvető készség (írás, olvasás, beszédkészség) felmérése. 8. osztály végén tanulóink alapfokú illetve középfokú nyelvvizsgát tehetnek. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. 14
Kiemelt feladatunk: Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5-6. osztályban folytatjuk a számolási készségek, valamint konkrét példákon kereszt a logikus gondolkodás fejlesztését. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. (Bolyai, Zrínyi, Apáczai és társai levelezős versenyek stb.) Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számon kérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Ötödik osztálytól nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. 15
Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Ezt bizonyítja az évek óta színvonalasan működő hagyományőrző csoportunk is. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. A művészeti nevelés területei: - Drámapedagógia színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. - Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az oktatás szerkezete.) - Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség - Művészi önkifejezés, előadókészség - Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény - Az esztétikum igénye a mindennapokban 16
Környezettudatosságra nevelés - Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény Szociális és állampolgári kompetencia - Nyitottság, érdeklődés - Kulturális életben való részvételre való igény Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel Iskolánk különleges tárgyi adottságai: zöld övezetben elhelyezkedő épület, melyhez műemlék jellegű kúria is tartozik, nagy, világos belső térrel rendelkező épület zöld folyosók, osztálytermek növényekkel telepített udvar, kastélypark sportpálya és játszótér Feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük: az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését. 2007-ben nyertük el az ÖKOISKOLA címet, amelyet szeretnénk továbbra is megtartani. Ezt segíti egészségnevelési és környezeti nevelési (ÖKOISKOLA) programunk. (Lásd.. fejezetet) Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén 17
esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek e célok megvalósításához. Alsó, és felső tagozaton heti 3 testnevelés óra mellett 4 sportköri órán illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat. A helyi tantervbe minden tanítási napra a délelőtti vagy délutáni tanítási időszakra beépítjük a testnevelés órát a Közoktatási Törvény 48. (2) alapján. 2.5. Az iskola legfontosabb céljai Az iskola nevelési - oktatási céljai, alapelvei, feladatai, eszközei, eljárásai Az alapkészségek differenciált fejlesztésével életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, kialakuljon helyes és világképük: A köznevelési törvény 26. értelmében történő kiegészítések Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Alapelvek: - versenyképesség megőrzése illetve javítása - olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, a tudás, igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, valamint minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. Általános célok: - a munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembevétele, leszakadás megakadályozása, tehetséggondozás - a leszakadó társadalmi csoportok visszatérítése a minőségi oktatásba - az idegen nyelvek tanulásának javítása, mérhetősége - tényleges esélyek teremtése a felzárkóztatás és tehetségfejlesztés területén - az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi értékek és érdekek megismerése Általános feladatok: - a nemzeti műveltség átadásában, valamint az egyetemes kultúra közvetítésében a szellemi érzelmi fogékonyság, és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelenjen meg. - a tanuláshoz, munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése - az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása - a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése 18
A hagyományosan alsó és felső tagozatra bontott iskolaszerkezet a Közoktatási Törvény értelmében tartalmilag a következőképpen alakul: az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő. Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4. évfolyam) Céljaink: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; leszakadás megakadályozása, tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; biztosítsunk teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; elemi ismereteket közvetítsünk,a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. ismerjék meg a szlovák nyelv és kultúra alapvető sajátosságait,a helyi hagyományokkal pedig játékos formában ismerkedjenek meg. Feladataink: a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában; a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat; az ehhez szükséges készségek, képességek kialakítása támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését. Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatásalapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában 19
Céljaink: folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; tényleges esély teremtése a felzárkóztatásra, tehetségfejlesztésre neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; a leszakadás megakadályozása, illetve a leszakadó csoportok visszahelyezése a tehetséges tanulók felmérése, fejlesztése tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. fejlesszük azokat, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. biztosítsunk olyan tanulási környezetet, amely fejleszti tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét. ismerjék meg a szlovák nyelvet és kultúrát felkészítés a továbbtanulásra, munkaerőpiacon való elhelyezkedésre Feladataink: teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, a tanulási motívumok fejlesztése a tanulási módszertár kiépítése, a hagyományos humán-reál tantárgyi alapokra építve tanítsuk meg tanulni diákjainkat, az ismeretszerzés minden lehetséges szellemi és tárgyi eszközeinek a felhasználásával (a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése), fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát. fejlesszük kommunikációs képességüket ösztönözzük az egyéni, csoportos teljesítményre a differenciálással történő fejlesztés kapcsán adjunk teret a tehetség kibontakozásának és a hátránykompenzálásnak. ismerjék meg az információk, ismeretek gyűjtésének minél szélesebb körét, a könyvtárhasználat fontosságát. erkölcsi normák megismertetése Konkrét nevelési feladatok: Az általános nevelési feladatokat pontosítani kell az életkorok vonatkozásában, hisz más és más életkorban más-más komponensek fejlesztése kap elsőbbséget. A pedagógiai folyamatok színtere is meghatározó, azaz a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségek más prioritásokat határoznak meg. 20