Veres Pálné Általános Iskola és Béri Tagiskola Wilczek Frigyes tagintézménye PEDAGÓGIAI PROGRAMJA VANYARC

Átírás

1 Veres Pálné Általános Iskola és Béri Tagiskola Wilczek Frigyes tagintézménye MÓDOSÍTOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMJA VANYARC 2016

2 Tartalomjegyzék Bevezető 3 Nevelési program Az intézmény adatai Az iskola szerkezete Az intézmény települési környezetéről Iskolánk személyi feltételei Az intézmény tárgyi dologi feltételrendszere Iskolánk hagyományai A tanulók szociális helyzetéről, összetételéről Az iskola irányítási, szervezeti sémája 9 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola pedagógiai hitvallása Küldetésnyilatkozat A nevelő oktatómunka prioritásai Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata Az iskola legfontosabb céljai Az iskola fő céljai megvalósítását szolgáló tevékenységformák Az iskolai nevelő-oktató munka színterei, a csoportszervezés elvei A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek iskolánkban A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Az iskolában folyó nevelő oktató munka ellenőrzési, mérés-értékelési, minőségbiztosítási elvei, ismeretek számonkérésének követelményei, magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének formái Az otthoni, tanulószobai felkészülést szolgáló írásbeli, és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok A szociális hátrányok enyhítését, a prevenciót szolgáló tevékenységek A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősége Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az intézmény kapcsolatrendszere 47 A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 49 A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása 50 II. FEJEZET EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 51 III. fejezet Környezeti nevelési program ÖKO-iskolai program 54 Helyi tanterv 69 2

3 Bevezető A XXI: század elején, a változások időszakában új normák, értékek fogalmazódnak meg az iskolát használók részéről. Fontos feladat hárul az intézményre, hiszen nem mindegy, hogy mit tesz a felnövekvő ifjúság jövőjének alakításában. Tudatos munkával, tanulással érhető el a társadalom igényeinek való megfelelés, és nem utolsó sorban az elfogadható életszínvonal. Intézményünk jó útravalót kíván adni tanulóinknak: ami nem más, mint a tudás. Mindannyian valljuk, hogy a tanulás a legjobb befektetés, amelynek minden könnye és verítéke, pénzben ki nem fejezhető fáradsága előbb vagy utóbb kamatostul megtérül. A tudás hatalom, a tudást csak tanulással lehet elérni. Szent-Györgyi Albert szavainál szebben nem lehet intézményünk hitvallását megfogalmazni: Az iskola dolga: hogy megtanítson, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti vágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy tanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent-Györgyi Albert 3

4 NEVELÉSI PROGRAM 1. Helyzetelemzés 1.1. Az intézmény adatai Az iskola neve: Veres Pálné Általános Iskola Székhelye: 2688 Vanyarc, Hunyadi út 1. Telephelyei: Vanyarc, 2688 Vanyarc, Hunyadi út 1. Telefonszáma: (32) Béri Tagiskola, 3045 Bér, Petőfi út 32. Wilczek Frigyes Tagiskola, 2176 Erdőkürt, Petőfi út 36. Működési területe: Bér, Erdőkürt és Vanyarc községek közigazgatási területe Fenntartó: Köznevelési és egyéb alapfeladata: Salgótarjáni Tankerületi Központ 3100 Salgótarján, Rákóczi út 36. Általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatás (egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos-enyhe értelmi fogyatékos) nemzetiségi nevelés-oktatás (nyelvoktató nemzetiségi nevelés-oktatás (szlovák)) egyéb köznevelési foglalkozás 4

5 1.2. Az iskola szerkezete Hagyományos szerkezetű, nyolc évfolyamos általános iskola, amely a vanyarci az erdőkürti és a béri gyerekeken kívül a környező községek (Szirák, Kisbágyon) alternatív iskolát választó, bejáró tanulóinak alapfokú nevelését-oktatását is ellátja. Az intézmény szlovák nemzetiségi nyelvet oktató, szlovák kulturális örökséget ápoló, nyolc évfolyamos intézmény. Az iskolai nevelő-oktató munka szakaszai: évf.: - bevezető szakasz évf.: - kezdő szakasz évf.: - alapozó szakasz évf.: - fejlesztő szakasz Az intézményben Vanyarcon alsó tagozaton évfolyamon egy tanulócsoport működik. Az évfolyamos tanulók számára az iskola tanulószobai ellátást biztosít. Béren a tagiskolában 1-4 évfolyamon, egy összevont tanulócsoport működik. Erdőkürtön 1-2. és 3-4. évfolyamon egy-egy összevont tanulócsoport működik. Szlovák nemzetiségi nyelvet valamennyi évfolyamon tanít az iskola Az intézmény települési környezetéről Vanyarc 1339 lakosú kistelepülés Nógrád megyében, a Cserhát hegység lankáin. Lakossága zömmel a XVIII. században települt szlovák leszármazottaiból (kb. 65 %), cigány családokból (kb. 25 %) és magyar betelepültekből (kb. 10 %) áll. Az itt élő lakosság döntő többsége a 70 km-nyire levő fővárosban, ingázóként talált munkahelyet magának. Kisebbségük él csak mezőgazdaságból, a helyi szolgáltatások, hivatalok, intézmények munkalehetőségeiből. A települést érzékenyen érintették a gazdasági recesszió hatásai: több család vált munkanélkülivé, labilis egzisztenciájúvá. A cigány lakosság nagy része rendezett anyagi és családi körülmények között él. Mindössze néhány család életmódja és a faluközösség normáinak megsértéséből következő problémák okoznak gondot Vanyarcon. Az intézmény évek óta formálja helyi nevelési rendszerét, új programelemeket illeszt szolgáltatásai körébe. Sajátossá teszi munkáját a nemzetiségi hagyományok, a szlovák nyelv ápolása, az iskolával szembeni elvárásokhoz illeszkedő alkalmazkodás. Befogadó iskola vagyunk. Tanulóink létszáma régebben körül mozgott, mára már 79 főre csökkent, 8 osztályunk van, évfolyamonként egy osztállyal működünk ben a béri általonos iskola, majd 2016-ban az erdőkürti Wilczek Frigyes Általános Iskola tagintézményünké vált Kiemelt feladatunknak tekintjük a szlovák nyelv és nemzetiségi hagyományok ápolást, így első osztálytól kezdődően heti hat órában oktatjuk a nyelvet. Az iskolákban tanulószobai ellátás vehető igénye. Valamennyi tanulónk számára biztosítjuk az étkezést. A hátrányos helyzetű tanulók számára ingyenes, illetve 50% étkezési támogatást biztosítunk rászorulóknak. Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma évről-évre nő. Sajnos ellátásuk jelenleg gondot okoz, mivel egy gyógypedagógus segíti munkánkat ban iskolánk épületét felújították. Teljes burkolat nyílászáró csere történt, így az épület 5

6 energiatakarékossá és esztétikusabbá vált. Tanulóink számára a szabad mozgást az iskola udvara, a műfüves sportpálya, a kastély parkja, tornaterme biztosítja ben elnyertük az ÖKO iskola címet, így a környezettudatos nevelés mindennapjaink részévé vált. Bér Bér 485 lakosú kistelepülés Nógrád megyében, a Cserhát hegység lankáin. Lakói között megtalálhatók szlovák nemzetiségűek és a cigány kisebbséghez tartozók is. Az itt élők többnyire a helyi mezőgazdasági tevékenységből élnek, de vannak ingázók, akik távolabbi üzemekben, építkezéseken találnak munkát. A község lakóinak életében jelentős fordulatot hozott az elmúlt évtized. Sok család vált munkanélkülivé. Az iskolában tanuló gyermekek szüleinek körében is jelentős a munkanélküli szülők létszáma. Az ilyen hátérrel rendelkező gyermekek óvodai és iskolai előmenetelének segítése jelentős feladatot ró az intézményre. Az intézmény munkájában sajátosságként jelenik meg a szlovák nemzetiségi hagyományok, a szlovák nyelv ápolása. Mind az óvodában, mint az iskolában lehetőség nyílik a gyermekek részére a megtanult kulturális tudásuk bemutatására. A településen évek óta lépnek fel hagyományőrző szlovák csoportok, így ápolva őseink múltját. Az intézmény az önkormányzattal összefogva segíti a rászoruló gyermekeket. Ez a feladat széleskörű ismereteket és aktív munkát kíván. Ahhoz, hogy gyermekeink a munkaerőpiac vérkeringésébe be tudjanak kapcsolódni és községünk aktív tagjai lehessenek az eddig megvalósított intézmények közötti összefogás szükséges. A béri iskola a falu központjában található, két tantermes, földszintes épület. A két osztály elhelyezéséhez és munkájához szükséges feltételek biztosítottak. Az iskola tornateremmel nem rendelkezik. A közelmúltban az épület felújítása során önálló nevelői szoba kialakítására is sor került. Az megfelelő taneszközökkel rendelkezik, az itt tanuló kisdiákokat korszerű eszközök segítik a mindennapi tanulásban. Erdőkürt Erdőkürt Nógrád megye déli csücskében, a Cserhát hegység dombos lankái között egy völgyben húzódik meg. A község lakóinak száma kb. 600 fő. Ebből adódóan az iskolába járó tanulók száma is alacsony, jelenleg 54 fő. Négy tanuló a szomszédos községből jár át. A község lakói fele-fele arányban evangélikus illetve katolikus vallásúak. Az intézmény őse hosszú ideig az evangélikus egyház felekezeti népiskolájaként és a katolikus egyház felekezeti népiskolájaként működött. Mind a két iskola egy-egy tanteremből állt, mely az evangélikus és a katolikus templom mellet húzódott6 meg. Az iskolákban egy-egy néptanító oktatott 1-6 összevonásban tanuló járt ezekbe az iskolákba. Az államosítás során egyesült a két felekezeti iskola és Állami Általános Iskola lett. A tanulók létszáma a 60-az években 150 és 160 között mozgott. Így már kevésnek bizonyult egy-egy tanterem. Az evangélikus iskolát ezért 3 tanteremmel bővítették nyarán készült el a négy tantermes kétszintes új iskola. A tantermek szárazak, világosak, tágasak. Az épületben található egy tanári szoba, egy tornaszoba a mosdók és egy kazánház, mely jelenleg szertárként működik. A fűtés cserépkályhákkal történik. Az iskola épülete mellett hatalmas játszóudvar terül el, melyen kézilabdapálya, mászó állvány és ugrógödör van elhelyezve. A falu központjától és a főút zajától félreeső iskolánk a természet hangjai és a családias légköre teszi bensőségessé 6

7 A tanulók létszáma igen alacsony, de a falu létszáma sem emelkedik, inkább mondhatjuk, hogy az évek során elöregedőben van. A szomszédos településről a létszámhoz viszonyítva sok gyermek jár át iskolánkba Iskolánk személyi feltételei Tantestület Iskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett tanárokból áll. Rendszeresen részt vesznek továbbképzéseken. Jelenleg 12 főállású ( Vanyarc 9 fő, Bér 1 fő, Erdőkürt 2 fő) és 2 óraadó pedagógus látja el a nevelési-oktatási feladatokat. Technikai dolgozóink Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához a rendkívül fontos hátteret technikai dolgozóink biztosítják. Megteremtik a zavartalan működés feltételeit, ők tárgyi feltételeink gondozói és mindennapjaink segítői Az intézmény tárgyi dologi feltételrendszere Az iskola Vanyarcon a település frekventált helyén található, épületegyüttese 1983-ban széleskörű társadalmi, lakossági összefogással épült nyolc tanterem, étkező, egy melegítőkonyha és 161 m 2 -es tornaterem tartozik hozzá. Szaktanteremként szolgál a fizika-kémia terem, a kézműves műhely és a számítástechnika terem. Az új épületen kívül van egy régi épület is, amely felújítását követően, a községi és iskolai magyar és szlovák nyelvű könyvtárnak ad helyet. Az iskola épülete jól, környezete jól karbantartott, mentális komfortja jó. Az iskolát övező parkban egy műfüves pálya (kézilabda, kispályás labdarúgás) segíti a szabadtéri sportlehetőségeiket, a testnevelés órákat. Épületünk viszonylag jó állagú, a közelmúltban felújításra került. Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Pályázati pénzekből az alsó tagozatos osztályok, valamint az ötödik-hatodik osztály új iskolabútorokat kapta. A régi elavult informatikai eszközeink egy részét sikerült lecserélni. zenei szaktantermünk van, ahol a művészeti oktatás zenei része működik. 20 furulya, gitár, zongora-, szintetizátor áll a diákok részére. A tornaterem eszköztárát is korszerűsítettük. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához Iskolánk hagyományai Tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket tartunk A 8. osztályosok virágkapujával ünnepélyesen befogadjuk az 1. osztályosokat és év végén az elsőosztályosok virágkapuja elbúcsúztatja a 8. osztályosokat. Műsoros iskolai ünnepséggel emlékezünk a nemzeti ünnepekre. Ősszel tanulóink Szlovákiában tíz napos erdei iskolai programon vesznek részt, ahol a nyelvvel, valamint Szlovákia természeti-kulturális életével ismerkednek meg. Iskola névadójának (Veres Pálné) születésnapját, egy hetes programsorozattal ünnepeljük Az őszi települési rendezvényre Haluskafesztiválra hagyományőrző csoportunk 7

8 táncbemutatóval készül. Mikulási és karácsonyi ünnepkör alkalmából az alsó tagozatos osztályaink műsorral mutatkoznak be. Környezetünk természeti értékeinek jobb megismerése érdekében rendszeres túrákat, valamint évente két alkalommal közös iskolai kirándulást szervezünk. Tanulóink egynapos tanulmányi kiránduláson vesznek részt májusban. Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk. Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, és tevékenyen részt veszünk kistérségi, megyei, országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön. A beiskolázás előtt Iskolanyitogató c. programot szervezünk a leendő első osztályos gyermekek szüleinek. Az előbb felsoroltakon kívül műsoros rendezvényeket tartunk: Farsang, Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése, Táncház, Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával, Osztálykarácsonyok, klubdélutánok A megnövekedett elvárásoknak való megfelelés az iskolafenntartótól, a nevelőtestülettől és az iskola alkalmazottaitól egyaránt nagyobb felelősségérzetet, szakmai felkészültséget és toleráns, türelmes magatartást kíván meg A tanulók szociális helyzetéről, összetételéről Mivel a beiskolázási körzetünkben élő családok szociális és anyagi helyzete eltérő, ezért nevelő és oktató munkánkat ezek figyelembe vételével szervezzük meg. Tanórán és tanórán kívül is megpróbáljuk segíteni a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatását, ebben nagy segítségünkre van a VANYARCI tanoda, melyben a pedagógusaink működnek közre, így az iskolán kívül is folytathatjuk a munkánkat. A tanulók fegyelme, motivációja: Az iskola fegyelmi helyzete eltér a kívánatostól. Van jó néhány példás és jó magatartású gyermekünk, de vannak renitens diákjaink is, akik sorozatos rendbontással, fegyelmezetlenséggel rombolják az iskola megítélését. Azon osztályainkban, ahol a tanulók tanulmányi lemaradása nagy, több magatartási probléma figyelhető meg. Vannak olyan diákjaink, akik körében nem érték a tudás, ezért otthon nem készülnek, sokszor hiányoznak az iskolából, így a pedagógusok befektetett energiája nem mutatkozik meg az A gyerekek viselkedéskultúrája, táplálkozási szokásai, tanulási fegyelme, munkaszeretete tendenciózusan romlik az utóbbi években. E jelenségekért a társadalom, a család, a tömegkommunikáció, a divatjelenségek is hibáztathatók, de kezelésük főként az iskolára hárul. 8

9 1.8. Az iskola irányítási, szervezeti sémája TANKERÜLETI KÖZPONT Intézményvezető Diákönkormányzat Szülői munkaközösség nevelőtestület technikai személyzet Intézményvezető - helyettes, osztályfőnökök Iskolatitkár 9

10 2. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2.1. Az iskola pedagógiai hitvallása A vanyarci Veres Pálné Általános Iskola olyan nyolc évfolyamos, demokratikus légkörű, gyermekszerető és a gyermeki jogokat tiszteletben tartó, nyugodt, barátságos légkörű nevelési oktatási intézmény, mely: célja, az értelmes célokért küzdeni tudó, az emberi és az őt körülvevő világ értékeinek befogadására nyitott, szilárd jellemű fiatalok nevelése, vállalja a szlovák nyelv, a nemzeti és helyi kulturális örökség ápolását, az egészséges nemzettudat, hazaszeretet, identitástudat megalapozását, a tudást, a tehetséget tiszteli és felismeri, sokoldalú tevékenykedtetéssel annak kibontakoztatására, jó teljesítményekre ösztönöz, tevékenységében meghatározó a közösségi-társadalmi szocializáció, az önálló életkezdés esélyeinek megalapozása, tekintettel van tanítványai adottságainak szélsőségeire, s differenciált oktatással, gondoskodással kezeli tevékenységrendszerében, praktikus, a gyermekek élete során kiszámíthatóan jól konvertálható tudást, annak bővítéséhez nélkülözhetetlen tanulástechnikát tanít meg Küldetésnyilatkozat Iskolánkban mindenkit szeretnénk eljuttatni képességeinek kiteljesítéséig. Valljuk, hogy nem kell, nem is lehet mindenkinek mindent azonos szinten tudnia, de azt is fontosnak tartjuk, hogy mindenki megtalálja a helyét, és valamiben érezze magát sikeresnek, fontosnak. Célunk megtanítani, keresni a szépet, a jót, az érdekeset, a hasznosat, megtanítani, hogy hogyan lehet kedvvel, örömmel ismereteket szerezni, kitartással eljutni a kitűzött célig. Fontos feladatunk hagyományaink, értékeink megóvása, továbbvitele. Hisszük, hogy az idők próbáját kiálló emberi értékekre építhetők csak biztosan az újak. Hagyományaink alapján egyre nagyobb nyitottságot, bizalmat, egymás kölcsönös tiszteletét és elfogadását közvetítjük tanulóink és szüleik felé. Célunk az általános együttműködési kultúra fejlesztése, kialakított értékeinkből táplálkozó, ezeket megújító iskolai világ biztosítása gyermekeinknek. Pedagógiai hitvallásunk alapja: tanulóink sokoldalú, korszerű tudást nyújtó, gyermekközpontú nevelésben részesülve váljanak képessé a megújulásra, önművelésre, sorsuk és életük kedvező, eredményes alakítására. 10

11 2.3. A nevelő oktatómunka prioritásai Az alapkészségek differenciált fejlesztése, szilárd alapműveltség megalapozása. Az egyéni adottságokhoz illeszkedő differenciált fejlesztés megvalósítása a felzárkóztatás, korai fejlesztés, tehetséggondozás módszereinek széleskörű alkalmazásával. Az önálló tanulás technikáinak elsajátítása, a folyamatos önképzés igényének és képességének megalapozása. A tanulók neveltségének fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elsajátítása, az egyéni életben való boldogulás megalapozása. Az együttműködés, a közösségben végzett tevékenységhez szükséges képességek fejlesztése. Az egészséges életmód megalapozása, a káros szenvedélyek veszélyeinek megismerése, az életmód tudatos alakításához szükséges készségének fejlesztése. Társadalmi (családi, közösségi) és gazdasági szerepek megismerése, önálló életkezdés, a munkavállalás esélyeinek megalapozása. széleskörű tevékenységkínálattal minél több területen képezzük diákjainkat, megadva a lehetőségét a későbbi, érett korban történő pályaválasztásnak. - Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség megteremtésére való törekvés különös tekintettel a sajátos nevelésű tanulók esetében. - Fokozatosság és folyamatosság - Az együttneveléshez megfelelő tanulási környezet kialakítása - Tanulási motiváció fejlesztése Kiemelt kompetenciafejlesztési területek: - Anyanyelvi kommunikáció - Idegen nyelvi kommunikáció - Matematikai kompetenciák - Természettudományos kompetenciák - Digitális kompetencia - Hatékony és önálló tanulás kompetenciája - Szociális és állampolgári kompetenciák - Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetenciák - Esztétikai és művészeti kompetenciák A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. Az épített és természeti környezet megismerésére, védelmére nevelés. A hazaszeretetre, szülőföld szeretetére és tiszteletére nevelés. A szülőföld, a szlovák nemzetiség, a település és az iskola hagyományainak megismerése, az ehhez kapcsolódó identitás megalapozása. A tanulók esztétikai érzékének, kifejezésmódjának fejlesztése Iskolánk kiemelt pedagógiai és oktatási területei és a kulcskompetenciák fejlesztésének kapcsolata A kompetenciaterületek fejlesztésének műveltségterületenkénti lebontását a helyi tanterv tantárgyi része tartalmazza részletesen. 11

12 Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése) Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Ebből következik, hogy az iskolai nevelésben-oktatásban alapvető szerepe van. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek sajátos jelleggel minden tárgyban jelen kell lennie. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése. Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben. A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kultúrált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával. Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként két alkalommal minden osztályban. Idegen nyelv oktatása (Idegen nyelvi kompetencia) Az Európai Unió tagállamaként, valamint szlovák nemzetiségi iskola révén kiemelt feladatunka szlovák nyelv tanítása és tanulása. Másik tanított nyelv az angol. A nyelvtanulás révén jobban megismerjük a szlovák angol nyelvet beszélő emberek kultúráját, hagyományait, nyitottabbak leszünk a világra. Oktató-nevelő munkánkban mi is arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet. Ennek érdekében: 12

13 A szlovák nyelet heti hat órában első osztálytól tanítjuk, így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. differenciálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás módszereinek alkalmazásával tanulóink nagyobb sikerrel sajátítják el a nyelvet Szlovákiai erdei iskolai programban vesznek részt tanulóink. A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében. Az Alsó-sztregovai testvériskolai kapcsolatunk révén, tanulóinknak lehetősége nyílik anyanyelvi közegben gyakorolni a nyelvet A 6-8. osztályban év végi vizsgák szervezésével ösztönözzük a tanulást. Célja a négy alapvető készség (írás, olvasás, beszédkészség) felmérése. 8. osztály végén tanulóink alapfokú illetve középfokú nyelvvizsgát tehetnek. Matematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése) A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Kiemelt feladatunk: Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozaton az 5-6. osztályban folytatjuk a számolási készségek, valamint konkrét példákon kereszt a logikus gondolkodás fejlesztését. A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség. A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg. Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése) A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat 13

14 céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számon kérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Ötödik osztálytól nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése) A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Ezt bizonyítja az évek óta színvonalasan működő hagyományőrző csoportunk is. Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is. A művészeti nevelés területei: - Drámapedagógia színjátszás Az alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. - Ének és tánc Látszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas 14

15 kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség. A leglényegesebb: a magyar nyelvi-, zenei- és mozgáskultúra ápolása együttesen. Az ének és a tánc fejlesztésének területei: (részben a dráma tanításával megegyező az oktatás szerkezete.) - Rajz, vizuális kultúra A vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek. Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén: Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség - Művészi önkifejezés, előadókészség - Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény - Az esztétikum igénye a mindennapokban Környezettudatosságra nevelés - Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény Szociális és állampolgári kompetencia - Nyitottság, érdeklődés - Kulturális életben való részvételre való igény Környezeti és egészségnevelés (Egészséges és környezettudatos életvitel Iskolánk különleges tárgyi adottságai: zöld övezetben elhelyezkedő épület, melyhez műemlék jellegű kúria is tartozik, nagy, világos belső térrel rendelkező épület zöld folyosók, osztálytermek növényekkel telepített udvar, kastélypark sportpálya és játszótér Feladatunk, hogy a gyerekek bevonásával ezt a környezetet megóvjuk, tovább szépítsük. Környezeti értékeink, és egészségünk védelme az emberiség jövője szempontjából egyre fontosabbá válik. Tanulóinknak meg kell ismerniük: az egészséges életmód előnyeit és lehetőségeit, a káros szenvedélyek leküzdésének módjait, az emberiség előtt álló ökológiai problémákat, az egészséges környezet kialakításának és védelmének lehetőségeit. 15

16 Nem kampányszerű akciókban rejlik a megoldás, hanem a mindennapi tevékenységünkben, a környezettudatos szokásrend kialakításában és mindennapi gyakoroltatásában. Ezért iskolánk vállalja, hogy az iskola minden tevékenységi területén, a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során folyamatosan építi a gyerekek napirendjébe a fenntarthatóság szemléletének erősítését ben nyertük el az ÖKOISKOLA címet, amelyet szeretnénk továbbra is megtartani. Ezt segíti egészségnevelési és környezeti nevelési (ÖKOISKOLA) programunk. Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód) A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Sajátosan összetett műveltségi terület, mivel a mozgás az élet velejárója, nélküle nem képzelhető el semmilyen kognitív funkció működtetése. Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Széles körű elméleti és gyakorlati ismeretek, képességek és készségek célszerű viselkedésbe integrálásával elősegíti a tanulók szocializációját. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, a teljesítménynek, mint értéknek a felismerését. A testnevelés tanításunk célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát, sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszicho-motoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést. Iskolánk tárgyi feltételei teljes mértékben megfelelnek e célok megvalósításához. Alsó, és felső tagozaton heti 5 testnevelés óra mellett 2 sportköri órán illetve a házi és kerületi versenyeken zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat Az iskola legfontosabb céljai Az iskola nevelési - oktatási céljai, alapelvei, feladatai, eszközei, eljárásai Az alapkészségek differenciált fejlesztésével életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, kialakuljon helyes és világképük: Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai. Alapelvek: - versenyképesség megőrzése illetve javítása 16

17 - olyan erkölcsi és szellemi értékek közvetítése, mint a szeretet, a bizalom, a becsületesség, a munka, a tudás, igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, valamint minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. Általános célok: - a munka világa, a munkaerőpiac fokozott figyelembevétele, leszakadás megakadályozása, tehetséggondozás - a leszakadó társadalmi csoportok visszatérítése a minőségi oktatásba - az idegen nyelvek tanulásának javítása, mérhetősége - tényleges esélyek teremtése a felzárkóztatás és tehetségfejlesztés területén - az egyéni jogok hangsúlyozása helyett közösségi értékek és érdekek megismerése Általános feladatok: - a nemzeti műveltség átadásában, valamint az egyetemes kultúra közvetítésében a szellemi érzelmi fogékonyság, és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelenjen meg. - a tanuláshoz, munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése - az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása - a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése A hagyományosan alsó és felső tagozatra bontott iskolaszerkezet a Közoktatási Törvény értelmében tartalmilag a következőképpen alakul: az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő. Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Alsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában (1-4. évfolyam) Céljaink: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését; a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során; leszakadás megakadályozása, tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt; biztosítsunk teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt; elemi ismereteket közvetítsünk,a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket. ismerjék meg a szlovák nyelv és kultúra alapvető sajátosságait,a helyi hagyományokkal pedig játékos formában ismerkedjenek meg. Feladataink: a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában; 17

18 a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ez által motivált munkában fejlesszük a kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását; adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat; az ehhez szükséges készségek, képességek kialakítása támogassuk az egyéni képességek kibontakozását; működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában; figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociáliskulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak; tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket; erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat; formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését. Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatásalapozó (5-6. évfolyam) és fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában Céljaink: folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését; tényleges esély teremtése a felzárkóztatásra, tehetségfejlesztésre neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket; a leszakadás megakadályozása, illetve a leszakadó csoportok visszahelyezése a tehetséges tanulók felmérése, fejlesztése tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre; készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására. fejlesszük azokat, képességeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. biztosítsunk olyan tanulási környezetet, amely fejleszti tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét. ismerjék meg a szlovák nyelvet és kultúrát felkészítés a továbbtanulásra, munkaerőpiacon való elhelyezkedésre Feladataink: teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét; tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, a tanulási motívumok fejlesztése a tanulási módszertár kiépítése, a hagyományos humán-reál tantárgyi alapokra építve tanítsuk meg tanulni diákjainkat, az ismeretszerzés minden lehetséges szellemi és tárgyi eszközeinek a felhasználásával (a megismerési, felfedezési vágy fejlesztése), fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában; terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra; 18

19 fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban az Európához való tartozás tudatát. fejlesszük kommunikációs képességüket ösztönözzük az egyéni, csoportos teljesítményre a differenciálással történő fejlesztés kapcsán adjunk teret a tehetség kibontakozásának és a hátránykompenzálásnak. ismerjék meg az információk, ismeretek gyűjtésének minél szélesebb körét, a könyvtárhasználat fontosságát. erkölcsi normák megismertetése Konkrét nevelési feladatok: Az általános nevelési feladatokat pontosítani kell az életkorok vonatkozásában, hisz más és más életkorban más-más komponensek fejlesztése kap elsőbbséget. A pedagógiai folyamatok színtere is meghatározó, azaz a tanórai, a tanórán kívüli és az iskolán kívüli lehetőségek más prioritásokat határoznak meg. Pedagógiai szakaszok szerinti nevelési feladatok: Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében. Az oktatásban részvevő diákjaink 6-14 éves korosztályát két pedagógiai, illetve életkori szakaszra bontottuk. Első szakasz 1-4. évfolyam, a második szakasz 5-8. évfolyam. Nevelési feladatok azok színtere szerint: - szakkörök, - versenyre felkészítő foglalkozások, - korrepetálások, tehetséggondozás, - felvételi előkészítők, - beiskolázási előkészítők, - egyéni feladatmegoldó versenyek. Nevelési feladatok tantárgyi programok szerint: - tantervek, tanmenetek újragondolása, - minden olyan tevékenységi formával foglalkozni kell, amely a különböző tantárgyak tanításával kapcsolatba hozható. A test és a lélek harmonikus fejlesztése: A különböző szakaszokban végzett fejlesztő munka nem határolódik el élesen egymástól, hanem egymásra épül az alapfokú nevelés-oktatás folyamatában. A bevezető és kezdő szakaszban: - mozgáskultúra megalapozása, - mozgáskoordináció, ritmusérzék, hallás fejlesztése, - az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások kialakítása, - az önismeret, a reális önértékelés fejlesztése, - a társas kapcsolatok igényének erősítése. Az alapozó szakaszban: - a mozgáskultúra, mozgáskoordináció fejlesztése, 19

20 - a koncentráció és a relaxáció képességének megalapozása, - az egészséges életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. A fejlesztő szakaszban: - az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztése, - az együttműködés értéknek tudatosítása a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, csoportban, stb. Az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése a bevezető és kezdő szakaszban: - biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátíttatása, - az önálló tanulás és az önművelés alapozása, - a mentális képességek célirányos fejlesztése. Az alapműveltség továbbépítése: - a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztése, - az önálló tanulás és az önművelés alapozása, gyakoroltatása, - a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, - a tanulási tevékenységben növekvő szerepet kap a közvetett kommunikáció írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés, megjelenik a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés. A szocializáció folyamatainak elősegítése: - a helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása, - a kortárs kapcsolatok megerősítése, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása, - az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása, - a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtása, - a nemzedékek közötti és a kortársi kapcsolatok megerősítése. A tanulási stratégiák megválasztása: - az életkori jellemzők figyelembe vétele, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló fejlesztő értékelés, - az együttműködésre építő tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének megnövekedése, - a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok aránya növelése, - megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó adatgyűjtés, modellezés, szerepjáték, - az életkori jellemzők figyelembevétele, - az ismeretek tapasztalati megalapozása, - a kreativitás fejlesztése, - differenciált fejlesztés. 20

21 A nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai Iskolánkban folyó nevelő-oktató munkaeszköz- és eljárásrendszere Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat. Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében. Ezek a következők: A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink: az oktatásban alkalmazott módszerek, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló. Ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret, gyakorlás, követelés, ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás, játékos módszerek, A pozitív magatartásra ható módszereink: helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás, osztályozás, felszólítás, A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, elmarasztalás, büntetés Az osztály, az iskola, a helyi társadalom működésének, a közösségi élet normáinak megismerésével és betartásával váljanak hasznos, kooperatív tagjaivá közösségüknek. Ebben a körben kiemelt részcél a társadalmi beilleszkedés, a szocializáció megalapozása. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló ismerje meg a helyi társadalom működését, alkosson önálló véleményt ezekről, alakuljon ki benne az önismeret képessége, és ennek birtokában reális legyen megítélése az adott közösségben betöltött helyéről, tudatosuljon bennük az, hogy a társadalom életét törvények és erkölcsi normák szabályozzák, amelyeket be kell tartaniuk, ismerje meg és tartsa be az iskola belső rendjét, szokásait, fogadja el és tartsa tiszteletben a másságot. A demokrácia szabályainak tanulásakor kiemelt szerephez jut az egyén és közösség összhangja, a szolidaritás, humanitás, kisebbségek iránti tolerancia kialakítása, a közügyekben való döntéshez szükséges információk megszerzésének igénye és képessége. Megalapozódik a döntés, végrehajtás és ellenőrzés tevékenységeiben szerzett jártasság, végül a választás, a megbízatás felelősségének 21

22 átélése. Közösségi életre nevelés, társadalmi normák és értékek átadása, demokrácia, mint fogalom helyes használatának kialakítása. Felelősségek, kötelességek, jogok megfelelő gyakorlása, alkalmazása, érvényesítése. - közösségi nevelés, - erkölcsi nevelés, - közösségi szokások, hagyományok tisztelete, - véleménynyilvánítás, - diszkrimináció fogalomkörének ismerete, - állampolgárrá nevelés, - tanulók feladattudatának megalapozása, - érték- és normarendszer formálása a társadalmi értékek viszonylatában. Eszközök eljárások: - osztályfőnöki órák tematikus foglalkozásai - pedagógusok ellenőrzése, értékelés - házirend, az iskola belső szabályainak kialakítása, értelmezése, karbantartása a tanulók, diákönkormányzat közreműködésével - DÖK működése, közösségi színterei, programjai - közügyekben a diákok és szülők testületeinek együttműködése, közös párbeszéd, állásfoglalás, véleményformálás - iskolagyűlés, DÖK gyűlések. Egészséges életmód megalapozása, a káros szenvedélyek veszélyeinek megismerése, tudatos életmód-alakítás készségeinek elsajátítása. - A mindennapos testmozgás váljon igényükké, túl a kötelező jellegen. - Ismerjék a korszerű táplálkozás összetevőit. - A testnevelés alól részlegesen felmentett tanulók egészségi állapotának javítása, korrekciója; a gyógytestnevelésre kötelezett tanulók - a foglalkozáson érintett - részképességeinek fejlesztése. - Az úszásoktatásban részesülő 1-4. osztályos tanulók esetében a vízbiztonság megszerzése és egy úszásnem alapjainak elsajátítása. - A tehetséges illetve a rendszeres sportági edzést igénylő tanulók számára biztosítja a szervezett foglalkoztatást atlétika, labdajátékok és küzdősportok keretében. - Ismerjék a különböző drogok (alkohol, cigaretta, kábítószer) veszélyeit, az egészségre gyakorolt káros, sokszor visszafordíthatatlan hatásait. Alapelvek: Egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód igényének kialakítása. napi rendszeres testmozgás igényének kialakítása, egészséges test formálása megfelelő táplálkozás kialakítása, korszerű táplálkozás alapjainak tudatosítása az egyéni fizikai állapotok szintjének fejlesztése, fontos, hogy ezt differenciáljuk és összhangba állítsuk a bíróképességekkel különböző sportágakban a tanulók kipróbálják magukat, és jártasságot szerezzenek bennük Eszközök, eljárások: egészséges életmód kialakításához szükséges tevékenységek mindennapos testmozgás testnevelés óra és diáksportköri foglalkozás keretében (2 óra/hét) gyógytestnevelésre kötelezett tanulók fejlesztése testnevelés óra keretében téli sportok úszásoktatás 22

23 korszerű táplálkozás (előadások, fogászati előadások, orvosi vizsgálatok, szűrések) szexuális felvilágosítás, érettségének megfelelő beszélgetések osztályfőnöki órák keretében és alsó tagozaton, szabadidős foglalkozásokon Társadalmi (családi, közösségi) és gazdasági szerepek megismerése, önálló életkezdés esélyeinek megalapozása, munkavállalói szerepek elemei ismeretének elsajátítása Célok: Munkára nevelés, a felelősségérzet kialakítása. Tanulóink legyenek felkészültek a gazdálkodói, vállalkozói, munkavállalói szerepvállalásra, készüljenek a választott pályájukra, önellátásra, a háztartás feladatainak gyakorlására Feladatok : - készítsük fel tanulóinkat, hogy ismerjék az elemi gazdálkodást. - tudatosítsuk tanulóinkkal, hogy a fizikai és szellemi munka egyaránt értékes tevékenység. - ismertessük meg tanulóinkat a népi kismesterségek alapjaival - tegyük képessé tanulóinkat, hogy felismerjék környezetbarát technika jelentőségét, a környezetvédelem fontosságát. - legyenek képesek egyszerűbb háztartási munkákat önállóan elvégezni, egyszerűbb ételeket, tárgyakat elkészíteni. - ismerjék fel saját képességeit, s ennek megfelelően tudjon helyesen pályát választani. - alakítsuk ki bennük vonzó jövőkép, erősödjön meg környezetük iránti pozitív érzelmi viszonyulásuk, mutatkozzon meg életvitelükben, szokásaikban. Eszközök, eljárások: - problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása - környezetkímélő technikák: kézműves technikák természetes anyagokkal való munkálkodás, hulladék felhasználása, komposztálás - élő környezetünk védelme: növényápolás a termekben, az iskola környezetében faültetés Madarak és Fák Napja, Föld Napja, Víz Hete Az iskola növendékeinek hazaszeretete, a szülőföld szeretetére és tiszteletére nevelése. A nemzeti, keresztény a szülőföldhöz, nemzetiséghez, iskolához kapcsolódó hagyományok megismerése, az ehhez kapcsolódó identitás kialakítása. Célok: - Hazaszeretetre, hagyományőrzésre, hazánk iránt érzett azonosságtudatra nevelés - Érzelmi. Feladatok: - tanulóink ismerjék a Kárpát-medence magyarságának történelmét. - érezzék jól magukat az iskolában, ismerjék a Veres Pálné Általános Iskola hagyományait, alakuljon ki bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk. - ismerjék és tiszteljék jelképeinket Eszközök, eljárások: 23