Szent Orslya Római Katlikus Általáns Iskla és Óvda Pedagógiai prgram 2012.
TARTALOMJEGYZÉK 1 HELYZETLEMZÉS... 6 1.1 Az intézmény tárgyi feltételei... 7 1.2 Személyi feltételek... 7 1.3 Az intézmény hivatals adatai... 8 1.4 Az iskla célkitűzései, küldetésnyilatkzata... 9 1.5 Nevelési Prgram kialakításáról... 10 1.5.1 A Pedagógiai Prgram törvényi háttere... 10 1.5.2 Az Egyház álláspntja... 12 1.6 A katlikus isklában flyó nevelő-ktatómunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei... 13 1.6.1 A katlikus ktatás és nevelés telógiai és Szentírási háttere -Telógiai megfntlásk... 13 1.6.2 Történeti áttekintés... 15 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 17 2.1 Az intézményi nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai... 17 2.1.1 Az intézményi nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei... 17 2.1.2 Az intézményi nevelő-ktató munka célja... 18 2.1.3 Az intézményi nevelő-ktató munka feladatai... 18 2.1.4 Az intézményi nevelő-ktató munka eszközei, eljárásai... 19 2.2 Az iskla személyiségfejlesztéssel kapcslats feladatai... 20 2.2.1 A diákkban kialakítandó személyiségideál... 20 2.2.2 A mai társadalm hatása a személyiségfejlődésre... 21 2.2.3 A személyiségfejlődést elősegítő nevelői attitűdök... 23 2.2.4 A kultúra jelentősége a gyermeki személyiség fejlődésében... 25 2.2.5 Értelmi nevelés... 26 2.2.6 Érzelmi nevelés... 27 2.2.7 Hn- és népismeret... 28 2.2.8 Testi-, lelki egészség... 29 2.2.9 Erkölcsi nevelés... 29 2
2.3 A közösségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk... 31 2.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgram... 34 2.4.1 Fejlesztő, krrekciós eljárásk... 35 2.5 A szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységek... 36 2.6 A sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatása... 38 2.7 A tehetség és a képesség kibntakzását segítő tényezők... 39 2.8 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység... 40 2.9 Gyermek- és ifjúságvédelem... 40 2.10 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének frmái... 44 2.11 Egészségnevelési prgram... 46 2.11.1 Az egészségnevelés... 46 2.11.2 Az isklai egészségnevelés területei... 47 2.11.3 Mindennaps testnevelés megvalósítását szlgáló prgram... 49 2.11.4 Az egészségnevelés színterei:... 51 2.12 Környezeti nevelési prgram... 51 2.12.1 Alapelvek, értékek... 52 2.12.2 Célja... 52 2.12.3 Területei... 52 2.12.4 A környezetei nevelés általáns színterei... 52 2.12.5 A környezeti nevelésünket szlgáló módszerek... 54 2.12.6 A környezeti nevelésében résztvevők... 54 2.12.7 A prgram célkitűzéseinek megvalósítása, a munka irányítása és ellenőrzése... 54 3 AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI, TEVÉKENYSÉGI FORMÁI... 56 3.1 Személyi feltételek... 56 3.2 Isten gyermekei; katlikus óvdakép... 57 3.3 A katlikus óvdai nevelés általáns feladatai... 58 3.3.1 Az anyanyelvi nevelés általáns feladatai:... 58 3.3.2 Hitre nevelés erősítése... 59 3
3.3.3 Érzelmi nevelés és szcializáció biztsítása... 59 3.3.4 Egészséges életmód alakítása... 61 3.3.5 Szciálisan hátránys helyzetű gyermekek nevelése... 63 3.3.6 Értelmi nevelés, differenciált fejlesztés megvalósítása... 64 3.4 A katlikus óvda tevékenységi frmái... 65 3.4.1 Hitre nevelés... 65 3.4.2 Játék... 66 3.4.3 Vers, mese... 68 3.4.4 Ének, énekes játék... 69 3.4.5 Rajzlás, mintázás, kézimunka... 69 3.4.6 Mzgás... 70 3.4.7 Külső világ tevékeny megismerése... 70 3.4.8 Munka jellegű tevékenységek... 71 3.4.9 Tanulás... 72 3.5 A fejlődés jellemzői az óvdás kr végére... 72 3.6 Gyermek-és ifjúságvédelem... 73 3.7 Az óvdapedagógusk, szülők, gyermekek együttműködésének frmái, tvábbfejlesztésének lehetőségei... 74 3.8 Az óvdai élet megszervezése... 74 3.8.1 Az óvdai csprtk napirendje... 75 3.8.2 Tevékenységek szervezeti frmája... 76 3.8.3 Hetirend 09.01-05.31.... 78 3.8.4 Hetirend 06.01-08.31.... 79 3.8.5 Tevékenységek szervezeti frmája 06.1-08 31.... 80 4 HELYI TANTERV... 81 4.1 Tantárgyrendszer és óraszámk az 1-8. évflyamkn... 81 4.2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának elvei... 83 4.3 Az isklába belépés feltételei... 83 4.4 Az iskla magasabb évflyamára lépés feltételei... 84 4
4.5 Az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményei és frmái... 85 4.5.1 Az isklai írásbeli beszámltatásk frmája, rendje, krlátai... 86 4.5.2 Az tthni (tanulószbai, isklatthni) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatk meghatárzásának elvei és krlátai... 87 4.6 A tanulói teljesítmény értékelése, minősítésének frmái... 88 4.6.1 A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése 1-8. évflyamn... 89 4.7 A tanuló magatartása, szrgalma értékelésének és minősítésének követelményei... 91 4.7.1 Az isklai jutalmazás frmái... 94 4.7.2 Az isklai elmarasztalás frmái... 95 4.8 A tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszerek... 96 5 A Pedagógiai Prgrammal kapcslats egyéb intézkedések... 98 6 Mellékletek... 99 6.1 Az Óvda nevelési prgramjának végrehajtásáhz szükséges, eszközök jegyzéke... 99 6.2 Az Iskla Pedagógiai Prgramjának végrehajtásáhz szükséges nevelő-ktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke... 106 5
1 HELYZETLEMZÉS Kevermes Nagyközség laksainak száma 2056. A településen a laksság főképp mezőgazdaságból él, a közeli várskban működő ipari üzemek megszűntek. A munkanélküliség aránya 32 %. Az isklaépület és az óvda település közpntjában helyezkedik el. Isklánk nylc évflyams, kedukált, katlikus általáns iskla, amelyhez óvda is kapcslódik. Isklánkban priritása van a teljes embert frmáló nevelői és ktatói munkának. Az ktatási intézményünkben közvetlenül érzékelhetők az lyan társadalmi jelenségek, mint a szegénység növekedése vagy a deviancia különböző frmáinak terjedése, a családi kötelékek lazulása, a többség és a kisebbség közötti kapcslatk alakulása vagy a különböző társadalmi rétegek közötti különbségek növekedése. A családk szciális helyzete és az anyagi nehézségek nem maradnak kívül az iskla falain. A szülők egy jelentős hányada képtelen megbirkózni külső segítség nélkül a társadalmi elváráskkal, és gyermekeik számára biztsítani a megfelelő életkörülményeket és életesélyeket. Sajnálats tény, hgy az alapfkú nevelésben, ktatásban részesülő gyermekeink közül egyre nagybb a szciálisan és mentálisan hátránys helyzetbe kerülők száma, melynek ka egyrészt a szülők alacsny isklai végzettségéből, másrészt a munkalehetőségek hiányából adódik. A legutóbbi adatk szerint az óvdásk 79 %-a hátránys helyzetű, 30,7%-uk halmzttan hátránys helyzetű, általáns isklás krsztály 83,5 %-a hátránys helyzetű, 38,2%-uk halmzttan hátránys helyzetű. Rendkívül szrs krreláció figyelhető meg a családk szciális helyzete és a gyerekek tanulmányi teljesítménye között. Nagyn sk gyerek tthn nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshz. Közömbösség és a mtiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnymó többségét. Nem a hátrányk megldása, leküzdése a céljuk, hanem valahnnan kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó prblémáknál minden felelősséget áthárítanak a közktatási intézményre. Alapvető elvárás a katlikus közktatási intézménnyel szemben, hgy értéksemleges társadalmunkban közvetíteni tudja a keresztény értelemben vett pzitív előjelű értékeket, úgy, mint az igazság, a szépség, a jóra való hajlandóság, valamint az egység. Ugyanakkr szükségszerű, hgy az életben való bldguláshz szükséges kmpetenciákat átadja, kifejlessze, hgy a tanuló lyan tudással, készségekkel és attitűdökkel rendelkezzen, amelyek a gyakrlati életben jól használhatóak. Fnts és alapvető, hgy isklánkban tudats és módszeres ktatás és nevelés valósuljn meg. Az egy életen át tartó tanulásra való felkészítés a tanár- és intézményközpntú szemléletről a tanuló- és tanuláscentrikus megközelítésre helyezi a hangsúlyt. Mindaználtal az élethsszig tartó tanulás szemléletében fnts a tanuláshz való hzzáférés szélesítése, az esélyegyenlőség megvalósítása is. Az isklában töltött idő minden percét hasznsan kell eltöltenie a gyereknek: délelőtt és délután is. Olyan prgramkat kell biztsítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagdik, ismereteik bővülnek, és a hátrányaik csökkennek. Az alsó tagzatn isklatthns rendszerben ktatunk, és ennek flytatásaként a felső tagzatn biztsítjuk a tanulószbai rendszert. 6
1.1 AZ INTÉZMÉNY TÁRGYI FELTÉTELEI Az ktatási intézményben a tanítási órák, tanórán kívüli- és csprtfglalkzásk megtartására a következő helyiségekkel rendelkezünk: SZÉKHELY (BATTONYAI U 6. ISKOLA) TELEPHELY (FELSZABADULÁS U. 5. ÓVODA) 8 tanterem 2 csprtszba 1 infrmatikai szaktanterem 1 fejlesztő szba 1 fejlesztő szba 1 szertár könyvtárszba 1 játszóudvar trnaterem 3 szertár 1 sprt/játszóudvar Az intézmény épületeinek régi falain belül is próbálunk évről évre esztétikus tanulási, nevelési tereket létrehzni. A tantermek, csprtszbák, közösségi terek fejlesztési az évenkénti flyamats meszelésnek, belső festésnek és a pedagógusk által végzett dekrálásnak, szemléltetőeszköz készítésnek köszönhetően a körülményekhez képest barátságsak. Az intézményi épületeik általáns állaptának javítására, állagmegóvásra már hsszú évek óta nem került sr. 2003-ban világításkrszerűsítés, 2008-ban sr került az iskla épületeinek külső nyílászáró cseréire. Megldásra váró feladat minden intézményi épületben az akadálymentes közlekedés biztsítása. Az óvda a község közpntjában található. 1942-43-ban kezdte meg működését, egy régi épületben. Az intézmény a település közpntjában, könnyen megközelíthető helyen van. Az épületünk megfelelő kmfrt fkzatú, vnzó, tiszta és esztétikus. Az udvar mérete ideális, nagy füves rész és betnztt (burklt) felület váltja egymást, van fedett játszórész, étkező és hmkzó. A mzgásfejlesztő játékk, a trnaszerek váltzats és skszínű játékra, ill. mzgásra kínálnak lehetőséget. Az óvda épülete, berendezése, az udvar, a gyermekeket körülvevő környezet megfelel a nevelési prgramnak. Az óvda nagy tágas udvarát, különböző jellegű talajfelület brítja, ami váltzats tevékenységet biztsít a gyermekek számára. Az árnyéklást fák és napernyők teszik lehetővé. A gyermekek szabad mzgását, edzését, váltzats tevékenységét megfelelő méretű, de felújításra, bővítésre, fejlesztésre szruló felszerelési tárgyak, udvari mászókák, hinták szlgálják. 1.2 SZEMÉLYI FELTÉTELEK Tantestületünk összetétele évek óta stabilnak tekinthető. Intézményünk pedagógusainak létszáma: 19 fő Ebből 4 fő óvónő, 15 fő tanító/tanár. 7
1.3 AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS ADATAI Neve: Székhelye:: Telephelye: OM aznsító: Alapításának ideje Alapító: Szent Orslya Római Katlikus Általáns Iskla és Óvda 5744 Kevermes, Battnyai u.6 5744 Kevermes, Felszabadulás u. 5 201778 2012. szeptember 1. Szeged-Csanádi Egyházmegye 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2. Alapító kirat kelte: 2012.május 30. A működési engedélyt kiadó szerv: A működési engedély kelte: Nyilvántartási száma: Jgállása: Felügyeleti szerve: Az intézmény típusa: Békés Megyei Krmányhivatal 5600 Békéscsaba József A u. 2-4. 2012. július 17. III-B-008/419-12/2012 Önálló jgi személy A szakmai és törvényességi felügyeletet a Szent Gellért Katlikus Isklai Főhatóság (6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.) gyakrlja A fenntartói tevékenység törvényességi felügyeletét Békés Megye Krmányhivatala gyakrlja Közös igazgatású közktatási intézmény Az intézmény feladata Tevékenységei: Kevermes és vnzáskörzetébe tartzó községek laksságának igényeit figyelembe véve, keresztény szellemű általáns isklai és óvdai nevelő-ktató tevékenység a katlikus egyház hagymányai szerint 8510 isklai előkészítő ktatás 8520 alapfkú ktatás 8891 gyermekek napközbeni ellátása (napközitthn, tanulószba) 5629 egyéb vendéglátás (intézményi étkeztetés) 9101 isklai könyvtár működtetése 9319 egyéb sprttevékenység (isklai diáksprt) 6820 saját tulajdnú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése tanórán kívüli ktatás tankönyvellátás biztsítása isklai egészségügyi szlgálat ellátása képesség kibntakztató és integrációs felkészítés szervezése 8
sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-ktatása: testi, érzékszervi, értelmi (tanulásban akadályztt enyhe értelmi fgyatéks), beszédfgyatéks, autista, többfgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlys rendellenességével küzd. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlys rendellenességével küzd Gazdálkdási jgköre A SZEGEKIF által jóváhagytt költségvetés alapján önálló gazdálkdási jgkörrel rendelkezik, teljes jgkörrel rendelkező vezetői felelősség mellett. A gazdálkdási, pénzügyi, munkaügyi feladatkat az intézmény székhelyén látják el. 1.4 AZ ISKOLA CÉLKITŰZÉSEI, KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Szent Orslya Római Katlikus Általáns Iskla és Óvda arra a célra rendeltetett, hgy kritikusan és módszeresen közvetítse az általáns, keresztény műveltséget, és ez által a tanulók személyiségének kiteljesedésén munkálkdjék. Isklánk a tanulást munkának tekinti, melynek révén a tanítványkban mind a természet megismerését, mind a természetfölöttire való nyitttságt igyekszünk kibntakztatni. Intézményünk katlikus, mert - bár más-más fkn a közösségünk minden tagja sztzik a keresztény világszemléletben, s ezt ki is nyilvánítja. Így ebben az intézményben az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. Intézményünk tudatsan vállalja a gyermekek, fiatalk nevelését, hgy valláss lelkülettel, elkötelezettséggel éljenek, mindig keresztény öntudattal nézzenek az Alma Materre. Isklánk feladata, hgy összhangt teremtsen: egyfelől a műveltség és a hit, másfelől a hit és az élet között. Ez a szintézis a különböző tudmánykba rendeződött emberi tudás skféle tartalmának megismerése által valósulhat meg, az evangéliumi üzenet fényében és azknak az erényeknek kifejlesztésében, amelyek a keresztény embert jellemzik. Feladatai között az ktatásn-nevelésen kívül az egyházmegyei hagymányk áplása is szerepel, tvábbá - különböző egyházmegyei rendezvények szervezése révén - egyfajta katlikus ifjúsági centrum szerepét is betölti. Intézményünk a helyi társadalm szerves része, melynek feladata nem valamiféle keresztény mnpóliumra való törekevés, hanem választási lehetőségként egy hiteles és vnzó életfrma felmutatása. A sziget-lét nem lehet célja, hiszen Kevermesen más világnézetű és gndlkdású emberek is élnek, tehát a helyi társadalm gndjainak, törekvéseinek megismerése - természetszerűleg - pedagógiai munkánk része. Intézményünk - felekezeti különbség nélkül - nyittt minden gyermek, tanuló számára, aki elfgadja ktatási és nevelési prgramunkat. A mai diákk számára az iskla nem az egyetlen, talán nem is a legizgatóbb világra nyíló ablak. Az újságk, a rádió, a TV, a számítógép és az Internet színesebb, érdekesebb és könnyebben kezelhető infrmációkhz juttatja a fiatalkat, mint az isklai tanítás. De egyedül az Alma Mater nyújt minőségi, válgattt, rendszerezett, a személyiség ptimális fejlődését szlgáló ismeretanyagt. Benne fnódik össze az igazságra nyíló figyelem a legelső társadalmi tapasztalatkkal egy, a családnál nagybb, személytelenebb, mégis tthns közösségben. 9
Oktató, nevelő munkánkat az intézmény működésében érintett és érdekelt intézmények, társadalmi csprtk, a gyermekek, tanulók és szülők igényeinek figyelembevételével a hatálys jgszabályk alapján, közmegelégedésre kívánjuk végezni. Tevékenységünk fő célja: a gyermekek, diákk és a nevelők lelki életének elmélyítése a jó partnerkapcslatn alapuló ktatási - nevelési flyamat tökéletesítése, fejlesztése, melynek srán a társadalmi és tanulási tapasztalatk és ismeretek széles körét kívánjuk - a diákk életkri sajátsságaiknak megfelelően - nyújtani. Biztsítjuk gyermekeink, tanulóink és tanáraink számára a hatékny ktató - nevelő munkáhz szükséges szciális, pszichlógiai, metdikai és technikai hátteret. Arra törekszünk, hgy isklánk - a biztnságérzet és az elfgadó szeretet megtapasztalása révén - legyen igazi tthn is tanulóink számára. A Szent Orslya Római Katlikus Általáns Iskla és Óvda jelmndata: A megkezdett utat követve éljetek új életet! 1.5 NEVELÉSI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁRÓL Az intézmény pedagógiai értékrendjének és célkitűzésének tudatsítása feltétele egy kherens és megvalósítható tantervi prgram kialakításának. Ennek alapján az intézmény önmeghatárzása vltaképpen arra keres választ, hgy a helyi lehetőségek, adttságk és igények, valamint az iskla katlikus keresztény szellemiségének megfelelően hvá kívánjuk diákjainkat eljuttatni. Tvábbi kérdésként felmerül, hgy mindezen aspektuskat figyelembe véve milyen ismeretekre, tudáshalmazra, készségekre, és végeredményben milyen magatartásfrmákra van szükség. Mindezek alapján a következőkben kerül tárgyalásra az iskla Nevelési Prgramjának részletes kibntása, a Katlikus Nevelés Alapelvei, az alsó és felső tagzat, valamint a szülők és a középisklai ktatás elvárása alapján. Az iskla a katlikus nevelésben felhalmzódtt tapasztalatk alapján alakítja ki a nylc évflyams isklára vnatkztattt knkrét értelemben vett nevelési tervet, természetesen figyelembe véve az iskla célkitűzéseit, az adtt régió sajátsságait és a krszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai munkaterv tehát katlikus jellegénél fgva figyel a katlikus nevelés irányelveire, illetve a "Katlikus iskla" útmutatásaira. A prgram a magyar közktatás egészébe illeszkedve követi a Közktatási Törvény (1993. évi LXXXIX. törv.), a Nemzeti Alaptanterv (13O/1995. évi krmányrendelet), a Katlikus Kerettanterv 2009, tvábbá az Egyházi Törvénykönyv előírásait. 1.5.1 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE Hazánk ktatását évszázadkn az egyházi ktatás határzta meg. A két hábrú között, sőt még 1948-ban is több mint 50%-át ktatta a magyar diákságnak. Az isklák államsításával ez a helyzet szinte teljességgel megváltztt. Az előző plitikai rendszerben csak nylc szerzetesi gimnázium működhetett. Iskláink 10
újraindítására csak 1990-ben nyílt újra lehetőség. Az újabb lehetőségek és adttságk aznban már egyre szélesebb körben adtak és adnak teret a keresztény, katlikus értelemben vett értékrendek felmutatására, valamint annak tvábbadására a pedagógia területén, az ktató és nevelői munka tükrében. Mindezen megfntlásk természetüknél fgva szükségszerűen feltételezik az ide vnatkzó törvényi hátteret. Az iskla működésének feltételeit a közktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, annak végrehajtási utasításai (1-14/1994 MKM rendelet), ill. az 1993. évi LXXIX. törvény módsításai, ill. a módsításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a 2003.évi XXIX. törvény, Katlikus Kerettanterv 2009., valamint a 2003. évi LXXXVI. törvény és az Egyházi Törvénykönyv szabályzza. Közalkalmaztti törvény (1992. évi XXXIII törvény) Közktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény, módsítva az 1996. évi LXII. törvénnyel) Nemzeti Alaptanterv (130/1995. sz. krmányrendelet) Kerettanterv (Közktatási törvény 1993.évi LXXIX. törvény 94. -a (1) bekezdésének megfelelően kiadtt 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a Kerettanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) Az isklák Pedagógiai Prgramjáról a közktatási törvény rendelkezik az alábbiak szerint: "A nevelési-ktatási intézményben a nevelő és ktatómunka fglalkzási, illetve Pedagógiai Prgram szerint flyik. A nevelési, illetve Pedagógiai Prgramt a nevelőtestület fgadja el, és a Fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Fenntartó a nevelési és a Pedagógiai Prgram jóváhagyása előtt köteles - az Országs szakértői névjegyzékben szereplő - szakértő véleményét közvetlenül, vagy a pedagógiai-szakmai szlgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni. A nevelési, illetve Pedagógiai Prgramt nyilvánsságra kell hzni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékztatni kell azkról a tankönyvekről és taneszközökről, amelyekre a nevelő és ktató munkáhz szükség van." (44. 1-2.) "Az iskla Pedagógiai Prgramja tehát alapvetően meghatárzza: a. az iskla nevelési prgramját, ennek keretén belül: az isklában flyó nevelés és ktatás alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait a személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatkat, a közösségfejlesztéssel kapcslats feladatkat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységet a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatkat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő prgramt, a szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységet, a Pedagógiai Prgram végrehajtásáhz szükséges nevelő-ktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét, a szülő, tanuló isklai és kllégiumi pedagógus együttműködésének frmáit, tvábbfejlesztésének lehetőségeit. az egészségnevelési és környezeti nevelési prgramját b. az iskla helyi tantervét, ennek keretén belül: az iskla egyes évflyamain taníttt tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai fglalkzáskat és azk óraszámait, az előírt tananyagt és követelményeit, 11
az alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskla magasabb évflyamába lépésének feltételeit, az isklai beszámltatás, az ismeretek számnkérésének követelményeit és frmáit, a tanuló magatartása, szrgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, tvábbá - jgszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szrgalma értékelésének, minősítésének frmáját, a tanulók fizikai állaptának méréséhez szükséges módszereket" "Az iskla Pedagógiai Prgramját vagy annak módsítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be." (51.. 1) 1.5.2 AZ EGYHÁZ ÁLLÁSPONTJA Az egyház az isklák alapítását és fenntartását fnts missziós feladatnak tartja. Ezt különböző dkumentumkban részletesen kifejti, és az Egyházi Törvénykönyvben szabályzza: "A mai társadalmban (...) az Egyház égető szükségességét érzi annak, hgy biztsítsa a keresztény gndlkdás jelenlétét." (Kat. Isk. 11.) Ezért a Katlikus Nevelés Kngregációja "felhívja a nevelés összes felelőseit - szülőket, az ktatókat, a fiatalkat, az isklai hatóságkat -, hgy ide összpntsítsák minden erejüket és minden rendelkezésükre álló anyagi eszközt, hgy ezek segítségével a katlikus iskla valóban a társadalm javát szlgáló és egyúttal apstli munkát végezzen." (Kat. Isk. 4.) Ennek megfelelően az új Egyházi Törvénykönyv külön is fglalkzik a katlikus neveléssel és az isklákkal. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskla jelentőségét azzal, hgy hivatals rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. "Az Egyháznak jga van arra, hgy bármilyen tantárgy ktatására bármilyen típusú és fkzatú isklát alapítsn és vezessen." (CIC 800. 1. ) Az újnnan szerveződő vagy már működő katlikus iskláknak a Kódex megfgalmazására kell figyelniük, hgy megfelelhessenek az elvárásknak: "Katlikus isklának azt az isklát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatals egyházi jgi személy igazgat, vagy amelyet az egyházi hatóság írtt kmánnyal ilyennek ismer el. A katlikus isklában az ktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katlikus tanítás elveinek; az ktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel." (CIC 803. 1., 2. ) "A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az isklákat, melyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében." (CIC 796. 1. ) "A katlikus isklák igazgatói a helyi rdinárius felügyelete alatt gndskdjanak arról, hgy az ktatás ezekben az isklákban tudmánys szempntból legalább lyan szinten álljn, mint az illető vidék többi isklájában." (CIC 806. 2. ) 12
1.6 A KATOLIKUS ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓMUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI 1.6.1 A KATOLIKUS OKTATÁS ÉS NEVELÉS TEOLÓGIAI ÉS SZENTÍRÁSI HÁTTERE - TEOLÓGIAI MEGFONTOLÁSOK "A mai társadalmban, amelyet (...) a művelődés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hgy biztsítsa a keresztény gndlkdás jelenlétét (...), mert csak így alakíthat ki erős személyiségeket, akik képesek arra, hgy ellenálljanak a csüggesztő relativizmusnak, és keresztségük követelményeinek megfelelően éljenek." (Kat.Isk. 11-12.) Minden ember feladata, hgy saját és embertársai üdvösségén fáradzzn, hgy flyamats legyen a kapcslata Istennel, és máskat is elvezessen erre. Ennek száms frmája lehet. Az Egyház 2000 éves történelme csdálats példákat nyújt az örömhír átadásának különböző frmáiról. Ezek közül is kiemelkednek az egyes karizmatikus személyiségek körül kialakuló isklák. Olyan közösségek jönnek létre, melyekben a túlcsrduló szeretet célja a gyermekek felemelése, nevelése. Az ilyen iskla "megteremti az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét az isklai közösségben, segíti a fiatalkat abban, hgy személyiségük kibntakztatásával együtt növekedjék bennük az új teremtmény, amellyé a keresztségben lettek. Az egyetemes kultúrát úgy kapcslja össze az üdvösség hírével, hgy a hit fénye járja át a világról, életről és emberről fkzatsan szerzett ismeretüket." (G.E. 8.) A katlikus isklában a nevelés és az ktatás szrs egységben van. "Az iskla azért tanít, hgy neveljen, vagyis belülről alakítsa az embert." (Kat. Isk. 29.) Minden tudás, amely mögött nem áll bizts erkölcsi háttér, hlt tudássá lesz. A XX. század történelme száms esetben példázza, az erkölcsileg kntrlálatlan tudmány milyen súlys pusztításkra képes. Ezért minden tudást az örök élet fényében kell felülvizsgálni, és megfelelő erkölcsi hátérrel kell átadni. "Az Atyaisten - szeretetének titkzats terve szerint -, amikr elérkezett az idők teljessége, elküldte Egyszülött Fiát, hgy meghirdesse a földön Isten rszágát, és véghezvigye az emberek újjáalktásának művét." (Kat. Isk.5.) A keresztény nevelésnek arra kell segítenie a fiatalkat, hgy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világt, felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a flytns önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jbban elkötelezzék magukat az Egyházn belül Isten és az emberek szlgálatára. Az igazi és örök tthnunk a Mennyben van, ahl nem az elért eredmények, hanem a bennünk élő szeretet számít. Mint tudjuk, a hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahgyan a hétköznapkn viselkedünk és gndlkdunk. A gyermek azt az életstílust sajátítja el, amit a közvetlen környezetében lát (tthn a szülőktől, az isklában a tanárktól). Ha azt látja, hgy a felnőttek a szabadidejüket mindig tévénézéssel töltik, valószínűleg neki sem lesz majd jbb ötlete. Amikr tehát a katlikus isklákról, a katlikus nevelésről akarunk szólni mivel Krisztus által adtt küldetésről van szó -, fntljuk meg: a Szentírás tanítását, belőle Jézus tanítói és nevelői magatartását, az apstli küldetést; 13
az Egyházi Törvénykönyv rendelkezéseit; a zsinati dkumentumkat és a pápai megnyilatkzáskat. A Szentírás tanúsága. Jézus többször biznyítékát adja szeretetét és daadását a gyermekek iránt: "Akkr gyermekeket vittek hzzá, hgy tegye rájuk a kezét, és imádkzzék fölöttük. A tanítványk elutasíttták őket, Jézus aznban így szólt: Hagyjátk csak a gyermeket, ne akadályzzátk meg őket, hadd jöjjenek hzzám, hisz ilyeneké a mennyek rszága." (Mt 19,13-15) Mk 10,17-22-ben lvashatjuk a gazdag ifjú történetét: "... térdre brult előtte és úgy kérdezte: "Jó Mester! Mit tegyek, hgy elnyerjem az örök életet?..."... Jézus ránézett és megkedvelte." Megjegyzendő ugyanakkr, hgy ezen szöveg legrégebbi magyarázója (Antichiai Viktr, V. sz.) megjegyzi, hgy Jézus gyakran beszélt azk gndlatvilága, társadalmi helyzete szerint, akiket taníttt. Az ifjú emberi tanítóhz jött, de Ő rávezeti arra, hgy a földi jóság fölött van égi jóság is: az Isten. Őt illeti meg minden dicséret. Tehát taníttt és nevelt. Amikr Simn és társai megkeresték Jézust, ezt mndták neki: "Mindenki téged keres." Ez a mndat elárulja azt a csdálats igényt az emberek részéről, hgy hallgathassák Jézust, hgy tanításában részesülhessenek. Ezért is jegyzi le az evangélista: "S bejárta egész Galileát, taníttt..." (Mk 1,37-39.) Krisztus isteni küldetésben járt és valósíttta meg az Atya akaratát, hgy üdvözítse a világt. Ezért az Egyház tanítása szerint a keresztény nevelésnek példaképe és alapja maga Krisztus. Minden tanítónak, nevelőnek magatartását, gndlatvilágát Jézus evangéliumi szellemiségének kell áthatnia. Így lehet csak értékessé a krisztusi nevelés, tanítás. Jézus földi életében a meghívtt apstlkra tanító feladatt is bíztt. A szinptikusk leírásában lvasunk erről: "Összehívta a tizenkettőt... Aztán elküldte őket, hgy hirdessék az Isten rszágát... Útra keltek hát, bejárták a falvakat, mindenütt hirdették az evangéliumt." (Mt 10,5-14., Mk 6,7-13., Lk 9,1-6.) Aznban Krisztus kiszélesíti a "tanítók" körét, amikr a hetvenkét tanítványnak is hasnló feladatt ad, elküldve őket kettesével azkba a helységekbe, ahvá menni készült. Lelkükre köti a jézusi pedagógia alapszabályát, hgy szelídséggel kell tanítását hirdetni. Ez a magatartás kell, hgy mindenképpen jellemezze a mai pedagóguskat, tanárkat is: ".. Tanuljatk tőlem, mert szelíd vagyk és alázats szívű..." (Mt 11,29) A tanítványk Jézus mennybemenetelekr kapták meg az isteni parancst: "Menjetek tehát, tegyétek tanítványmmá mind a népeket!" (Mt 28,19) Vltaképpen tehát azt mndhatjuk, hgy ebben az apstlknak szóló parancsban maga az Egyház kapta meg feladatát és küldetését. Ezért is törekszik minden krban ennek a krisztusi küldetésnek megfelelni. Zsinati dkumentumk és megnyilatkzásk 14
"Az iskla épp azzal válik katlikussá, hgy - bár más-más fkn - az isklai közösség minden tagja sztzik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az isklában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá." (Kat. Isk. 34.) A II. Vatikáni Zsinat dkumentumai közül különösen a "Gravissimum Educatinis Mmentum" kezdetű leszögezi a katlikus nevelés jelentőségét, amikr azt írja: "Az Egyháznak is feladata a nevelés, sajáts kból: először is azért, mert el kell ismernie, hgy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára át kell adnia Krisztus életét és állandó szrgskdással segítenie kell őket, hgy ennek az életnek teljességére eljussanak." (G.E. 3.) A kijelölt feladat alapvetően szükséges, hgy az Egyház intézményes kereteken belül is vállalni tudja az ktatást, a nevelést. Mindez ktatási rendszerünk intézményeiben: az óvdákban, általáns és középisklákban, kllégiumkban, főisklákn és egyetemeken, valamint az isklarendszeren kívüli felnőttképzésben valósul meg. Ezzel, az Egyház hivatals tanításának elfgadásával és megvalósításával lesz a katlikus iskla a hit és műveltség találkzásának helye. A katlikus isklának ugyanis alapvető kötelessége vállalni a növendékek személyiségének keresztény szellemű frmálását: "ma különösen, hiszen számt kell vetnünk azzal, hgy a család és a társadalm e téren nem teszi meg, ami rajta áll." (Kat. Isk. 45.) Intézményeinkben az Egyház az üdvösséget szlgáló küldetését azzal teljesíti, hgy a rábízttaknak "részük lehessen az igazságnak és kegyelemnek isteni ajándékaiban." (VI. Pál Ecclesiam Suam 15.) Ugyanakkr törekednie kell arra, hgy a tanítványk egyre jbban és érettebben éljék meg személyes hitüket, kialakítva magukban a keresztény állásfglalást. Ebben tanáraik, nevelőik és hitktatóik jó példája is segítségükre lesz. Katlikus iskláinkban meghatárzó jelentőségű, hgy a világról, a valóságról keresztény felfgásra épít. Ennek a világlátásnak és nevelésnek alapja és középpntja maga Krisztus. 1.6.2 TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS A katlikus nevelés és ktatás a kereszténység felvétele közben alakult ki Magyarrszágn. Ennek tűzhelyei az első káptalani és klstri, szerzetesi isklák vltak. Már az első misszináriusk hztak létre ilyen isklát: Szent Gellért Csanádn, a bencések Szent Mártn hegyi mnstrukban. Céljuk vlt, hgy a Szent István törvényeiben előírt papképzésről gndskdjanak, akik anyanyelven is tudták a latin nyelvű Szentírást, a liturgikus szövegeket az igehirdetésben megszólaltatni. Ez az isklatípus az Európában a római birdalm hagymányaira építő "hét szabad művészet" egyes elemeit taníttta: trivium: grammatika, retrika, dialektika és quadrivium: aritmetika, gemetria, asztrnómia, zene. Ezáltal a nemzet fiaiba a latin keresztény kultúrát ültették be, s ezekkel Magyarrszágt az európai latin kultúrkörbe kapcslták be. Igen nagy hálával tartzunk ugyanakkr az első szláv bencés szerzeteseknek, akik keletet és nyugatt kapcslták össze, ennek jele Tihany, ahl a találkzás ilyen frmátumú eszményéről beszélhetünk. A későbbi bencések is ennek a szellemnek a jegyében ktattak és neveltek Magyarrszágn, Pannnhalmán, majd 1802-től pedig Győrben. 15
Az ezeréves magyar isklát története srán sk hatás és váltzás alakíttta. Az egyházi isklák számára ezek közül a legfájdalmasabb az 1948. júniusában bekövetkezett államsítás vlt. 1948 és 1990 között csupán 8 szerzetes gimnázium működhetett szigrú szervezeti és létszámkrlátzással. Ezt a helyzetet gyökeresen megváltztatta az 1990-94 között meghztt hárm törvény, amely biztsíttta a katlikus isklarendszer újbóli kiépítését az óvdától az egyetemig: az 1990. évi IV. tv. a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról; az 1991. évi XXXII. tv. a vlt egyházi ingatlank tulajdni helyzetének rendezéséről; az 1993. évi LXXIX. tv. a közktatásról. Ezek a törvények az Európai Unió törvényhzásával összhangban a Kelet-Közép-Európa régi idelógiát követő rszágaiban a mai napig is egyedülálló módn szlgálnak jgalapul a pluralista társadalmban a tanulás és a tanítás szabadságának. Egyúttal biztsítják az iskláinkban flyó valláss világnézeti nevelés lehetőségét. 16
2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 2.1 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJA, FELADATAI, ELJÁRÁSAI 2.1.1 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalkat, hgy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világt. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a flytns önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jbban elkötelezzék magukat az Egyházn belül Isten és az emberek szlgálatára. A katlikus isklában az ktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katlikus tanítás elveinek; az ktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803. kánn) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: az alapvető emberi és szabadságjgk, a gyermekeket megillető jgk érvényesítése keresztény értékrend; egymás iránti felelősség, bizalm, szeretet és tapintat; intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; az keresztény erkölcsi nrmák betartása, betartatása; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkri sajátsságk figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi aznsságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel, a kapcslódó isklákkal és egyházi közösségekkel való knstruktív együttműködés. Az alábbiakban felsrljuk azkat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katlikus intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind mrálisan a pedagóguskra. a katlikus iskla sajáts jellegének biztsítása legnagybb részben az tt tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. 1 A nevelésben (különösen a kezdeti perióduskban) fkztt szerepe van a szkásautmatizmusknak. Ezért a szkásk kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre frdíttt energia skszrsan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hgy az valóban mindig indklt legyen. 1 A katlikus iskla (A Katlikus Nevelés Kngregációja, Róma 1977.) P.78 17
Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékknfliktus esetén aznban az emberi mrált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátásn alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pntsság, a fegyelem, az önfegyelem gyakrlása. Ez a pedagógiai flyamatban részt vevő diákkra és pedagóguskra egyaránt vnatkzik. Az igényes követelmény meghatárzása és végrehajtása következetességet tételez fel. 2.1.2 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA Pedagógiai munkánk célja a következőkben fglalható össze: A gyermekeket, diákkat segítse abban, hgy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fgékny) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős plgárrá, tisztességes és emberséges, alktásra és bldgságra képes emberré váljanak. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a tvábbtanulásra való felkészítés fntsságát hangsúlyzza. A gyermekek, diákk mrális és esztétikai szemléletét alakítsa, kgnitív és kmmunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alktásk iránti igényét fejlessze. A tanítási tartalmak feldlgzásának flyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapztt, érvényes és személyes értékrendet alakítsn ki A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfglalás, cselekvés alapjait és (életkrnak, fejlettségi fknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvnalú és skrétű ismeretközléssel és hatékny szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló prblémamegldó, gndlkdó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcslódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósk hithez, egyházhz való visznya, a gndlkdásra, a szellem fejlődésére gyakrlt hatását példaként állítsa. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) Hagymányainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves fglalkzásk, stb.). 2.1.3 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI 18
A katlikus közktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű frmálását: ma különösen, hiszen számt kell vetnünk azzal, hgy a család és a társadalm e téren nem teszi meg, ami rajta áll. 2 Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibntakzását a hitélet erősítését szlgáló (lelkigyakrlat, zarándklat, stb.) prgramkban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószba, szakkörök, kirándulás, erdei iskla, isklaújság, stb. Fejlessze a tanulók prblémamegldó gndlkdását, az összefüggések felismerését, a mrális kérdések megítélését sztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása srán. Tehetséggndzó és felzárkóztató prgramkkal támgassa az egyéni képességek kibntakzását. Teremtsen a diákk számára életkruknak megfelelő frmájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutassn fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmiszellemi megerősítését, személyre és knkrét közösségekre szabtt feladatk alapján. Hzzn létre knstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alktó (kis)közösségeket, ahl a tanuló a közösségben való élet srán fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azknak a hátrányknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szcikulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. 2.1.4 AZ INTÉZMÉNYI NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Nevelő-ktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazdnia kell a tanulók életkri sajátsságaihz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusk személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárásk, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárásk kmbinációja. Kiemelten kezeljük az iskla értékelési rendszerét, a dicséretet, sztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakrlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-ktató munka srán megkívánja, hgy a módszereket a nevelés flyamatában betöltött szerepük alapján csprtsítsuk. Ennek alapján az alábbi csprtsítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az ktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatsítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játéks módszerek, gyakrlás, stb.). 2 A katlikus iskla (A Katlikus Nevelés Kngregációja, Róma 1977.) P.45 19
A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás frmái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, klevél, kitüntetés, jutalmkönyv, tárgyi jutalm, tábrzás,,, stb.). A büntetés frmái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, drgálás, feddés, határztt rendreutasítás, sztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rvás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rvás, nevelőtestület elé idézés, szigrú megrvás, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalm, stb.). Nevelési céljaink megvalósulását akkr tekintjük sikeresnek, ha isklánk diákjainak legalább 90 %-a: minden tantárgyból megfelel az isklánk helyi tantervében meghatárztt tvábbhaladás feltételeinek. 60 %-uk az egyéni képességei alapján a tőle elvárható legjbb szinten, rendelkezik lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őt arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedési és magatartási frmákat, határztt elképzelésekkel bír saját közelebbi és távlabbi jövőjét, srsát illetően, katlikus tanulóink harmadik sztályban elsőáldzásn vesznek részt. 2.2 AZ ISKOLA SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI 2.2.1 A DIÁKOKBAN KIALAKÍTANDÓ SZEMÉLYISÉGIDEÁL A gyermek személyiségének egészséges fejlődését az iskla és a szülői nevelés egységessége biztsítja! A nevelés célja, hgy a diákk személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljn. E munka srán egyes tulajdnságkat erősíteni kell, míg máskat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig tt lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mind jbban megközelíttetni diákjával a nevelés srán. Természetesen ez az ideál diáknként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibntani. Így az általáns emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általáns emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkznak meg a legteljesebben. Ezért a diákk elé példaként Jézust, az Őt követő szenteket, és a ma körülöttünk élő szentéletű embereket kell állítani. Be kell mutatni, hgy a nylc bldgság, a szeretet himnusz, a sarkalats erények hgyan lehet életük részévé, hgyan szólhat az ő nyelvükön is. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkrtól kezdve a kamaszkrn át az ifjúkrig hsszú flyamat. Minden krszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind lyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszny is skat alakul a kezdeti feltétlen elfgadástól a tagadásn át az egyenrangú baráti kapcslatig. 20