2009. szeptember 24.,, Biharugra. Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság



Hasonló dokumentumok
A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

Az prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság

A Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa

A nagyvadállom hatása Magyarország llományaira

NATURA ntóné Simon Edit. 56/

Munkaviszony létesl. A Munka TörvT. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli. állampolgárok magyarországi

Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda

Az EU mezőgazdas. egyetemi tanárseg. rsegéd

- Tiszatarján n biomassza programja

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus.

DÉRI MIKSA PROGRAM. magyar részvr DERI_EUREKA_07. Budapest, 2007.

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

legfontosabb adatvédelmi delmi és s direktmarketing

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Derogációs jelentés a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv 9. cikke értelmében. Magyarország 2005

Régiós támogatás s feltételei: telei: A legalább 6 hónapja h foglalkoztatott munkavállal llaló munkaviszonyát működéssel összefüggő okból, rendes felm

Nemzetközi. zi gazdasági gi ismeretek 4. A regionális gazdasági. gi integráci

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA

A helyreáll feladatrendszer

PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art

GÖDÖLLŐ. Szent István n Egyetem. Felnőttképzési és Szaktanácsadási Központ

Az OMMF a foglalkoztatás biztonságáé. áért. Politika

élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás június 9 Fotó: Internet

városi vadgazdálkod lkodási Városi vadgazdálkod llapot Alapállapot VII. előad lkodás s a gyakorlatban Ausztrália élőhelyeken Előfordul rozása

Létesítményi energetikus Energetikus Megújuló energiaforrás Energetikus.

LEADER PROGRAM

és a Fenntartható Hegyi NóraN 2006.május 3.

grehajtása Projektek végrehajtv MOTTÓ A A tapasztalás s majd mindig paródi az eszmének nek Goethe ellenőrz Output hatás Inputok A jogszerűség

Aszály és Szárazodás Magyarországon Tudományos Konferencia, Kecskemét

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének aktuális évi adójogszabályai

A trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5.

A kiiskolázottak ndorlása


Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

A projektek pénzp menedzselése

TÁRSADALMI SZÜKS KSÉGLETEK. MST, Balatonfüred 13.

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban

A Magyar Köztársaság kormánya

pályázat tapasztalatai

A WINENVIRONMENTW. ECO-Innovation ECO/08/ ( ) 2012) és Marketing Konferencia Lakitelek, február r 23.

Gyöngyös, Lovas Attila igazgató KÖTI-KÖVIZIG Tisza-Konferencia Szolnok, május 20.

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

A gyógyászati segédeszköz forgalmazás, házhoz szállítás szabályozásának aktualitásai

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

A geotermia jelene. Kurunczi Mihály. Magyar Termálenergia Társaság

Az adóss. ltatás tapasztalatai

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Milyen adatokat találhatunk? lhatunk?

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra

HALASÍTÁSOK... SPORTHORGÁSZ EGYESÜLETEK VAS MEGYEI SZÖVETSÉGE TAGLÉTSZÁM ALAKULÁSA... SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI, SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

Székesfeh. számú rendelete

Levegőtisztas engedélyez jogszabályv


és Természetv Baranya Megyei Csoportja (MME) térinformatikai nyilvántart A Magyar Madártani ntartó rendszerének nek fejlesztése

pzés s szerepe a FOKON KONFERENCIA BIHALL TAMÁS Magyar Kereskedelmi és s Iparkamara OKTATÁSI MAGYAR KERESKEDELMI ÉS S IPARKAMARA

tisztességes versenyért Gazdasági Versenyhivatal

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz

ISMERETEK. Keszmann JánosJ

Önt. WACHAL KÁLMK Szabolcs-Szatm Kormányhivatal

MAGYAR AGRÁRKAMARA RKAMARA

2011. évi CLXXV. törvt (hatályos: ) és

település Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: fı

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

üzleti, Szerbia makrogazdasági gi jellemzıi, Szerbiában ban REEVOLUTIO Regionális Fejlesztési Konferencia a gazdaságfejleszt október 20.

Adatbiztonság és adatvédelem

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

Controlling tevékenység a FIDIC és a német VOB szerinti építési szerzıdéseknél

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

reformprogram végrehajtv 2007.

A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában

Stratégiai tervezési alapismeretek


Natura 2000 területek bemutatása

A földgáz nagykereskedelem jelene és jövőbeli lehetőségei

Ellenőrz. dr. Vig Gyula Budapest, október 9. 9

Klinikai pszichológia alkalmazása gyben

Az emberi. Fekete-Kert. Ildikó


Magyarország, a pannon értékek őre az Európai Unióban

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Erdőmérnöki Kar Hallgatói Önkormányzat EMK - HÖK

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó január r 31.

a Szent Margit Rendelőint intézet

MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁBAN KÜLÖNÖS S TEKINTETTEL A

referencia intézm kenysége január r 27.

Az EU 7. keretprogramja

dr. Vig Gyula Január r 26.

Hulladékgazd. adó. Szombathely, február 12..


SMKVB2082VN Városi vadgazdálkodás 1+1 Tárgyfelelős: Dr. Heltai Miklós Tárgyelőadók: Dr. Heltai Miklós és Szabó László Dátum Előadás címe és témája

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A (megújuló) energia. jelen

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába


DR. VENTER GYÖRGY Siófok, szeptember 1.

Európai Fogyasztói Központ. sek. (Budapest, dr. Kriesch Attila Igazgató

A környezetvk. rnyezetvédelmi adatszolgáltat. Dalma. Hulladékgazd. adó. Szombathely, február r 12.

llalkozások (faktoring, pénzp sai, a gyakorlati problémák

Átírás:

Szakmai rendezvény ny az extenzív v halastavi gazdálkod lkodásról és s a kárókatonáról 2009. szeptember 24.,, Biharugra A kárókatona k katona probléma Magyarországon gon és s az Európai Unióban Schmidt András KvVM Természetvédelmi Szakállamtikárság

A kárókatona állománynagysága hazánkban és Európában Magyar költk ltőállomány: 2003-2007: 2007: 3000-4000 pár p (növekv vekvő trend) Vonuló madarak hazánkban szeptembertől novemberig: 23 000 26 000 egyed Európai állomány: ~1,8 millió egyed a költk ltési időszak után

A kárókatona állománynagysága hazánkban A madarak száma nem abszolút értékben, hanem a megfogyatkozott természetes vízi v halpopuláci ciókhoz mérten m nagy. Ezért a kárókatona k katona kérdk rdés s csak egyike a természetes halpopuláci ciók k megőrz rzése érdekében megoldandó problémáknak!

A kárókatonk katonával kapcsolatos jogszabályi hátth ttér r 1. EU: A Madárv rvédelmi Irányelv értelmében általános védelmet kell biztosítani tani valamennyi, a KözössK sség terület letén n természetesen előfordul forduló madárfajnak rfajnak. A kárókatona k katona Magyarországon gon nem védett v faj, csak az irányelvi kötelezettség g teljesül! l!

A kárókatonk katonával kapcsolatos jogszabályi hátth ttér r 2. 13/2001. (V. 09.) KöM K M rendelet (4. és s 4/A ; 8. melléklet klet): ún. Európai KözössK sségben természetv szetvédelmi szempontból jelentős állatfajok közösségi jog miatt élvez egyfajta jogi védelmet, v jogi helyzetét t EU kötelezettsk telezettség és s nem hazai természetv szetvédelmi érdek indokolja 1000 Ft/pld az okszerű mezőgazdas gazdasági gi termelés s biztosítása sa érdekében a kárókatona k katona riasztása, sa, elejtése, gyérítése, állományának nak szabályoz lyozása engedélyezhet lyezhető

A kárókatonk katonával kapcsolatos jogszabályi hátth ttér r 3. 4/A (3)-(4): (4): A A kárókatona k katona gyérítését t engedély nélkn lkül l végezheti v a külön k jogszabályok alapján n kijelölt lt vadászatra jogosult, valamint a halászati őr a halállom llományokban keletkezett károk k mérsm rséklése érdekében,, amennyiben tevékenys kenységét: a) az ingatlan tulajdonosával, illetve jogszerű használójával megállapod llapodást kötve, k b) védett v természeti területen, illetve különleges k madárv rvédelmi területen kívül, k c) szeptember 1. és s január r 31. között, k d) a vadászat rendje megsért rtésének nem minősülő,, valamint nem tiltott vadászati eszközökkel kkel és s módszerrel, m valamint e) az okszerű vadgazdálkod lkodás s akadályoz lyozása nélkn lkül végzi. A kárókatona k katona gyérítése során ólomsörét t használata tilos.

A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi hátth ttér r 4. A vadászatra jogosult, valamint a halászati őr r a gyérítést végzv gző személyekr lyekről, l, a gyérítések helyéről, l, idejéről, módjm djáról, valamint az elejtett madarak számáról l a tárgyidt rgyidőszakot követk vetően en február 28-ig köteles k jelentést küldeni k az illetékes természetv szetvédelmi hatóságnak! Az engedély nélkn lküli li gyérítés s lehetőségét, t, valamint a gyérítéshez kapcsolódó jelentést stételi teli kötelezettséget a 18/2008. (VI. 19.) KvVM rendelet mondta ki.

A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi hátth ttér r 5. Eseti hatósági engedély szüks kséges a gyérítéshez Védett természeti területeken, Különleges madárv rvédelmi területeken Ezeken kívül k l február r 1-től 1 l augusztus 31-ig Az engedély megadásának szempontjai A gyérítés s ne zavarja valamely védett v természeti érték fennmaradását t (pl. gémtelep, g rétisas r költk ltési sikerének biztosítása), sa), Különleges madárv rvédelmi területen: a kijelölés s alapjául szolgáló madarak védelme v (a kárókatona k katona 1997 óta ezek között k nem szerepel!) Az engedély esetleges megtagadásának SOSEM a kárókatona k katona védelme a célja, c hanem valamilyen védett v természeti érték károsodásának megelőzése!!!!

Az Európai KözössK sségben természetv szetvédelmi szempontból jelentős állatfajok esetében nem várható el kötelezk telezően en a természetv szetvédelem aktív beavatkozása az e fajok által okozott kártételek telek elhárításában, és s az állam nem tudja átvállalni e károkért rt a felelőss sséget. Ennek oka, hogy a védett v fajokkal ellentétben, tben, e fajok, így a kárókatona katona gyérítése is engedélyezhet lyezhető gazdasági gi okokból!

A kárókatonk katonával kapcsolatos jogszabályi hátth ttér r 6. A kárókatona k katona Magyarországon gon nem vadfaj,, ezért gyérítése jogilag nem minősül l vadászatnak szatnak! Mivel nem vadfaj, kártk rtétele tele esetén vadkárt a vadászatra jogosult nem fizet, és s nem kötelezhetk telezhető az állomány csökkent kkentésére sem.

A kárókatona k katona és s a természetv szetvédelem

A kárókatona k katona és s a természetv szetvédelem 2004: DDNPI kilövési engedélyk lykérelmek 100%-os támogatt mogatása KNPI 740 pld kilövésének engedélyez lyezése BfNPI 530 db tojás s lelakkozása a védett v Kis-Balaton terület letén 2005: 42 gyérítési engedély 9 engedélyben limitált lt a lőhetl hető madarak száma (810 pld.) 25 esetben nem jelentették k a lelőtt madarak számát 6 esetben 0 lelőtt madarat jelentettek összesen 1903 egyedet lőttek l 11 helyen (16 581 pld/hely) 2006: 31 gyérítési engedély 5 engedélyben limitált lt a lőhetl hető madarak száma (+ egy alkalommal pedig egy parlagi sas pár p r költk ltése miatt volt időbeli korlátoz tozás) az elejtett madarak számáról l gyakorlatilag nincs informáci ció (csak 4 helyről l jelentettek összesen 31 pld-t)

2007: 45 gyérítési engedély csak 8 engedélyben limitált lt a lőhetl hető madarak száma (összesen 410 pld.) az elejtett madarak számáról l gyakorlatilag most sincs informáci ció (csak 2 helyről l jelentettek 9, illetve 526 pld-t)

Az elejtett madarak számáról minden esetben jelentést kell küldeni a természetvédelmi hatóságnak! Ez alapján jelent a KvVM az EU-nak, és amennyiben hazánk e kötelezettségét nem teljesíti, a kárókatona-gyérítési lehetőséget az EU megszüntetheti! A derogációs lehetőséget a végsőkig feszítettük (káros is lehet más fajok védelme szempontjából). Ezért e téren maximális együttműködésre van szükség!

Természetvédelmi problémák a kárókatonával Természetesv szetesvízi zi halfogyaszás s (vermelő halak, kecsege!!! bucók?) Telepekről l kiszorít t más m s fajokat Telepeken fák f k pusztulása sa Halgazdaságok gok tönkremenetele? t

A kárókatona k katona és s a természetv szetvédelem A problémát t csak nemzetközi zi összefogással ssal lehet hosszú távon rendezni. Az EU-ban tárgyalt rgyalások kezdődtek dtek (2009. 01.29 és s 03.31) a probléma kezelésére, melyen a KvVM aktívan részt r vesz. Uniós kezelési terv azonban nem lesz!!!

A kárókatona k katona és s a természetv szetvédelem Mit vállalt v az Európai Bizottság? Derogáci ciós útmutató A legjobb gyakorlat terjesztése,, példp ldául fórum f létrehozásával az érdekelt országoknak

Mit tehetünk mi? A kárókatona k katona és s a természetv szetvédelem Kutatás s a természetv szetvédelmi károk kimutatására (beleértve a halastavak tönkremenetelt nkremenetelének nek lehetőségét és ennek veszélyeit) Kutatás s a leghatékonyabb (és( s költsk ltséghatékony) módszerek felmutatására Monitorozás s folytatása Vonulási adatok elemzése, esetleg újabb vizsgálatok Ahol nem sért s természetv szetvédelmi érdeket, gyérítés

A kárókatona k katona és s a természetv szetvédelem A természetv szetvédelem és s a horgászok, halászok által közösen k megoldandó feladatok A gyérítés s jogi lehetősége biztosított. tott. A f fő feladat a riasztás és s gyérítés s természet szetés állatvédelmi szempontból elfogadható módszereinek kidolgozása és s alkalmazása A természetes vízi v halállom llományok komplex védelme, melynek része r a kárókatona katona állomány kontrollja

Dán és finn helyzet

Tojáslakkozás Dániában Numbers of nests 6000 4500 3000 1500 0 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

Dániában lejelentett kárókatona kilövések

Dán költőállomány 1970-2008 40000 30000 20000 10000 0 1970 1974 1978 1982 1986 1990 1994 1998 2002 2006

Francia helyzet 1983 és 2007 között a telelő állomány 14 ezerről 99 ezerre, az éjszakázóhelyek száma 80-ról 870-re nőtt; 1995-96-ban 3600, 2006.2007-ben 30 900 egyedet lőttek ki érzékelhető állománycsökkenés nélkül A kárókatona-állomány növekedése miatt az elmúlt években az aktív halastófelszín 10%-kal csökkent helyette vadásztatnak és mezőgazdasági művelést (kukorica) folytatnak

Kérdések Hazai fészkelők elleni fellépés? Hol, mikor okozza a legkisebb természetvédelmi problémát? Milyen módszer a leghatékonyabb? Átvonulók, telelők elleni akciók (mint pl. Franciaországban) Nemzetközi lépések a halászati ágazattal közösen?

Köszönöm m a figyelmet!