A TÁJBAN ÉLİ EMBER Az özön- növényfajok problémájának tükrében Pályázati forrás: Zöldforrás KvVM Pályázó: Meteora Mászócsapat Egyesület Támogatott projekt címe: Invazív növények a környezetünkben iskolások monitoring hálózata Zsombón Szakmai partner: Humanistic Bt, Életharmónia Alapítvány
A projekt célja: Az özön-növényfajok problémája, és az ahhoz kapcsolódó kérdések, dilemmák, szemléletmód körüljárása. Egy helyi megközelítés és stratégia kialakítása.
Az özön (invazív) növényfajok eredete és problémája Tájidegen növény és állatfajok Behozott, elszabadult, alkalmazkodott Intenzíven terjedı Széles tőrıképességő Agresszív Nehezen kiirtható İshonosak, életközösség egyensúlyát felborító Tájat megváltoztató Biodiverzitást csökkentı
Mitıl tartunk valamit idegennek? Hogyan viselkedik az, aki idegen? Mit jelent az agresszivitás?
Ürömlevelő parlagfő. Terjedése: alföldi, homokos területeken. Szaporodása: maggal. Származása: Észak-Amerika.
Selyemkóró. Terjedése: természetközeli és rontott szárazgyepek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Észak-Amerika.
Japánkeserőfő-fajok. Terjedése: ártéri és patakparti erdık, nedves gyepek, útszegélyek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi területein honos, Kelet-Ázsiában ıshonos (Japán, Kína, Korea területén).
Amerikai karmazsinbogyó. Terjedése: alföldi, homokos területek. Szaporodása: magról. Származása: Amerika trópusain.
Kanadai és magas aranyvesszı. Terjedése: száraz és nedves gyepek, másodlagos gyepek, erdık. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Észak-Amerika.
Gyalogakác. Terjedése: ártéri ligeterdık. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Észak-Amerika.
Keskenylevelő ezüstfa. Terjedése: száraz, szikes gyepek. Szaporodása: magról. Származása: ázsiai sztyeppékrıl származik, ıshazája a Földközi-tenger vidéke, Nyugat- és Közép Ázsia az Altájig.
Amerikai kıris. Terjedése: ártéri és patakparti erdık, vizes területek. Szaporodása: magról. Származása: Észak-Amerika keleti része.
Fehér akác. Terjedése: nedves és száraz erdık, gyepek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Egyesült Államok délkeleti része.
Zöld juhar (kırislevelő juhar). Terjedése: ártéri ligeterdık. Szaporodása: magról. Származása: Észak-Amerika.
Bálványfa. Terjedése: száraz és nedves erdık, gyepek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Kína.
Mi is a mai hivatalos és széleskörő viszonyulás a problémához? A legtöbb faj telepítését közterületeken már nem engedik. A parlagfüves területek gazdáit súlyosan büntetik. Ellentmondás, hogy például az akácerdı telepítését ugyanúgy támogatják, mint az ıshonos fajok telepítését. Preferálják: Mechanikai irtás, gyomlálás, vegyszeres kezelés. Elméletben elfogadott a terület eredeti környezeti jellemzıinek visszaállítása. Az özönfajok elleni harc azonban komoly körültekintést igényel.
Milyen másfajta viszonyulás lehetséges még? A probléma gyökerének megvizsgálása, és kezelése! Mit jelent az, hogy valami a helyén van? Mi az egyensúly? Mi a harmónia? Mi a rend?
Terjedésük Emberi károkozás, vagy rossz tájhasználat. Változó klíma, klímamenekültek. Az ıshonos fajokkal szemben jutnak elınyhöz. Tágtőrésőek, gyakran magas szaporodási rátával rendelkeznek. Bizonyos esetekben ezek a növények olyan anyagot termelnek, melyek más növényfajok egyedeinek csírázását vagy fejlıdését akadályozzák. Gyorsabb fejlıdésükkel kerekednek felül (fényért, vízért és tápanyagokért folyó versengés).
Miért kerültek ide? Mit szimbolizál a megjelenésük? Milyen célt - értékrendszert - motivációt - gondolkodásmód elterjedését jeleníti meg szimbolikusan? Hol vannak elterjedve ezek az idegen fajok? Milyen körülmények segítik a megjelenésüket, elterjedésüket? Azaz milyen körülmények jelentenek számukra meghívást?
A helyük A probléma egyik aspektusa, hogy terjedésükben jelentıs szerepe van a helyi tájhasználatnak is! A degradált és mővelés alól kivont, de nem helyreállított (restaurált) területek növekedése. Az elhanyagolt, nem használt, nem karbantartott, nem gondozott területek. Különösen a vizes élıhelyeinket és a homokos területeket érinti. Vízháztartás mesterséges megváltozása éghajlatváltozás.
Terjedésüket a természetes társulások bolygatása is segíti, például egy elöntés vagy aszály, vagy talajbolygatás, sıt a humuszréteg eltávolítása után az inváziós fajok könnyebben megtelepednek, mint az ıshonosak. A jelenséget az is erısíti, hogy a tájidegen fajoknak nálunk nincsenek vagy legalábbis jóval kevesebb, mint eredeti élıhelyükön a természetes ellenségük. Ezek elsısorban úttörıfajok, és azt mutatják a terület ıshonos élettársulásnak stabilitása, és ezen keresztül ellenálló képessége meggyengült, vagy megszőnt.
Rendszerszemléletben vizsgálva milyen a valódi hatásuk? Mi a szerepük a természetben? Hogyan illeszkednek be?
A helyük Úttörı sajátosságuk miatt a megromlott, vagy szélsıséges körülmények között is képesek fennmaradni, sıt, azok kedvezıek számukra ezért hosszútávon szerepük van a terület gyorsabb helyre állításában, mint az ıshonos úttörı fajoknak. Fıleg lágyszárúaknál, pl. parlagfő esetében megfigyelték, hogy évek alatt a talaj és a növényvilág stabilizálódása folyamán a parlagfő folyamatosan visszaszorul. Ez a fás szárúak esetében lényegesen hosszabb folyamat, de a pionír fajok soha sem alkotnak tartós állományt, idıvel visszaszorulnak és átadják helyüket az adott körülmények között potenciálisan kialakuló társulásnak, idıvel zárótársulásnak. A természet rövidtávú egyensúlyok megteremtésére már rövidtávon törekszik években, évtizedekben, de a természetnek nem években, vagy évtizedekben mutatkozik meg az intelligenciája, egyensúlyteremtı képessége, hanem évszázadokban.
Mire figyelmezteti az embert? A tájidegen úttörıfajokat bevonzza a terület negatív sajátosságai, minısége, problémái (melyek mögött általában az ember áll). az embert az egyensúly felborulására, a táj elhanyagoltságára, a fajok össze-vissza telepítésének kockázataira.
Mi az, ami sokkal nagyobb kárt okoz az özönfajoknál a tájban? Klímaváltozás A természetes területek felszámolása A vegyszeres mezıgazdaság A nagy úthálózatok A vizek elvezetése Tehát a tájjal nem összhangban lévı gazdálkodás, és tájalakítás
Milyen jótékony hatásai vannak ezeknek a növényeknek? Egy tájban élı ember számára nincsenek értéktelen, káros gyomnövények, csak olyan növények, melyeknek nem ismeri az értékét. Hogyan illeszkednek be?
Ürömlevelő parlagfő: Parlaggá vált területeken talajvédı, szárazságtőrı, humuszképzı. Gyógynövény: parlagfő az allergia ellen. Vitamin tartalma immunrendszer erısítésre alkalmas. Az indiánoknál: sebek gyógyítására, rovarcsípésre, fızetét szemgyulladásra, bélgyulladásra, hasmenésre, székrekedésre, fejbır ápolásra, menstruációs panaszokra használták. Állítólag a szervezet ıssejt termelését is fokozza.
Amerikai karmazsinbogyó: Szárazságtőrı, ibolyásfekete, lédús bogyótermésének leve kitőnı étel- és italszínezı. Savas közegben piros, lúgos közegben kék. A friss gyökér és bogyó hánytató és hashajtó hatású. (a növény mérgezı anyagokat tartalmaz)
Kanadai és magas aranyvesszı: Zsenge levelei és virágzó hajtásai fızve ehetık. A magja levesek besőrítésére használható, de nagyon apró. Sárga festék is készült belıle. Nagyon jó mézelı. Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik. Virágjából és/vagy leveleibıl tea készíthetı. Gyógynövény is. Vizelethajtó, húgyúti megbetegedésekre, vesekı vízlökés-terápiában. Görcsoldó, fájdalomcsillapító, Ha a vesehomokra és -kıre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kıképzıdés veszélyét. Szenvedı betegek kezelésének kiegészítıje. Vesegyulladás esetén hatásos, de vérnyomáscsökkentı hatása is ismert. Immunerısítı, teáját az influenza megelızésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentı és salaktalanító teákban utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet átmosásában kapnak szerepet. A fekete ribizli leveleivel együtt magas vérnyomás kezelésére.
Selyemkóró: Kiváló mézelı. Azonban a méheket károsítja. Kísérletek voltak gyapotszerő magszıreinek rosttartalmának és tejnedvek kaucsuktartalmának hasznosítására. Kardenolid vegyületei miatt gyógyszeripari felhasználására is kísérletek történtek. A selyemkóróhoz főzött remények végül nem teljesedtek be.
Japánkeserőfő: Étkezéshez fiatal "mandulaíző" hajtásai tavasszal ehetık fızve, mint a spárga. Savanykás ízők miatt felhasználhatók rebarbara helyett is: süteményben, gyümölcslevesben, lekvárban. Az idısebb hajtások és hajtásvégek is megfızhetık, enyhén rebarbarára emlékeztetık. Magja nyersen vagy fızve ehetı, bár nem túl szapora, hiszen elég apró. Lisztté ırölve levest lehet vele sőríteni és ízesíteni. Néha a gyökerét is fogyasztják. Gyógynövény hatását kutatják.
Gyalogakác: Vesszıi, fája fonott kerítéshez, tőzifaként, biomasszaként. Várostőrı díszcserje. Gyógynövényként: gyümölcse erısíti az immunrendszert, növeli az érrendszer ellenálló-képességét, javítja a szívmőködést. Kiváló mézelı. Virága közvetlen fogyasztásra, valamint ételek és italok ízesítésére is alkalmas.
Keskenylevelő ezüstfa: Szik- és homokfásításra, és rekultivációnál használták, bírja a magas talajvizet is. Dolomit és mészkıkopárokat is fásítanak vele. Várostőrı díszcserje. Nitrogénkötı, tápanyagokban gazdagítja a talajt. Bogyója szárítva, vagy nyersen teljesen megérve fogyasztható, a magja is megehetı a gyümölccsel. Hazájában még télire is elteszik. Leveseket is főszereznek vele, sörbetet is készítenek belıle. Állatoknak is táplálék.
Fehér akác: Rossz minıségő talaj erdısítése Rekultivációnál is használható Kiváló keményfa, építıipari fa Tőzifa Kiváló mézelı Várostőrı díszfa
Amerikai kıris: Várostőrı díszfa Bútoripari fa Rekultivációnál is használható Rekultivációnál is használható igénytelensége miatt.
Zöld juhar: Várostőrı díszfa, és rekultivációnál is használható. Vannak kertészeti változatok. Különleges mézet készítettek belıle. Fája csak ritkán ér el rönkméreteket, puha, szivacsos szerkezete miatt főtıértéke alacsony, viszont kiválóan faragható. Egykor oszlopok, kerítések, karók, ládák készítésére használták. A zöld juhar fájának nedve sok cukrot, a prériövezetben élı indiánok e nedvbıl még manapság is készítenek szirupot, de ez nem olyan édes, mint a cukorjuhar (ezüstjuhar) szirupja Valamint fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentı anyagot tartalmaz.
Bálványfa: Várostőrı díszfa Talajerózió ellen, és rekultivációnál használható. Jó mézelı és méhlegelı. Kis mennyiségben gyógynövény: a friss törzse és ágkérge, friss, virágos hajtása is felhasználható. Fıbb hatások: emésztésjavító, féregőzı, hashajtóhatású, bırirritáló. Szeszes készítményei hatékony étvágyfokozók. Homeopátiás készítményekben alkalmazzák, pl. súlyos fertızı betegségek és a garatkör nyirokrendszerében zajló krónikus fertızések kiegészítı kezelése céljára. A hagyományos kínai orvoslás alkalmazza mentális betegségek kezelésére, külsıleg tályogok gyógyítására és a viszketés megszüntetésére. A kéreg tinktúrájával sikeresen kezeltek asztmát, epilepsziát és szívpalpitációt.
!!!!!!! Pollenveszély!!!!!!!!
!!!!!!!! Jön a pollen!!!!!!!!!
Mi okozza az allergiát? Mire lehetünk allergiásak? Magyarországon 1.2 millió beteg. 12 milliárd Ft-ot költenek egy évben gyógyszer költségre. Orvosi kezelési költségre 12 milliárdot. A teljes egészségügyi kár 30-35 milliárd Forint/év. A magyar lakosság 25-30 százaléka allergiás Növekszik Generációról generációra csökken az ellenálló képesség
Mi vált ki allergiás tüneteket: Pollen (60 növény, nagy része ıshonos) Napallergia Háztartásban használt nem természetes anyagok és eszközök Gombaspóra Állatok (rovarcsípés, szır, toll, atka) Élelmiszer (kb 20 féle) Keresztallergiák
Az allergia bizonyított valódi okai! Helytelen szemléletmód, konfliktusok, lelki problémák, (ön)szeretet hiánya, önmegélés hiánya, elfojtott konfliktusok! Stresszes, aktivitásszegény életmód! Sterilizált környezet, elszigeteltség a természettıl! Immunrendszer gyengesége (túlérzékenysége)! Vegyi anyagok a háztartásban, mezıgazdaságban, élelmiszer elıállításban, gyógyszerek, antibiotikumok, oltások mellékhatásai (köztük az allergia tüneteit kezelı szerek, illetve a parlagfővet irtó gyomírtószerek, stb)! Légszennyezés! Elektroszmog! Tejfogyasztás! (Gyógyszerlobbi!)
Természetünk a természet.
Milyen megoldásnak van értelme? A fóbiát válasszuk, vagy a felülemelkedést? A tünetkezelést válasszuk, vagy az okszintő, gyökeres megoldást? Harcoljunk a természettel, vagy épp próbáljuk megérteni, az egyensúly újrateremtésére törekedni? Vagy az öncélú irtás, a bőnbakképzı győlölet, használati elvő környezetvédelem a célravezetıbb, és hitelesebb? Van erre kapacitás energia, és azt erre hatékonyabb fordítani? Mirıl ismerszik meg a helyes megoldás az életben?
Olyan megoldásra van szükség, mely nem a növényeket, állatokat, természeti lényeket tekinti ellenségnek! Hanem rendszerben gondolkodik, a problémára reflektál, és a helyes tájhasználattal a probléma gyökerét igyekszik kezelni fenntarthatóan!
A tájban élı ember elv: Öncélú irtás helyett használat! A régi ember, aki tájban élt, mindent meghagyó szemlélettel felhasznált valamire a környezetébıl. Együtt élt a tájjal, az élılényekkel, a fizikai dolgokkal, a jelenségekkel, a természet ritmusával és szellemiségével. A tájban élı ember odafigyelt a földre, jó gazdája volt, mővelte a természetet, feljebb emelte, kultúrával szellemibbé tette. Mindennek látta mindkét Mindennek látta mindkét oldalát, a fényes oldalát, és az árnyoldalát is. A problémában a lehetıséget látta meg. Stresszes, problémákkal terhelt modern életünkben pont ez a képesség hiányzik.
Hová kell a figyelmet helyezni? Tanulságok levonása, alkalmazása. Parlagfő kaszálásának jeles idıpontja a pollenszórás elıtt közvetlenül, amikor a porzós virágok után a levélhónaljakban a termıs virágkezdemények is kezdenek kifejlıdni. Július 30-ig hatékony elvégezni 2x. Idıbeni védekezés szükséges, nem amikor már tömegesen elterjedt! Ehhez viszont az kell, hogy a területnek legyen gazdája. Figyelje, annak alakulását, lássa az idıszerő fontos feladatokat! Legyen szó belterületrıl, mezırıl, erdırıl, gyümölcsösrıl, kertészetrıl, az megfigyelhetı, hogy elsısorban a gazdátlan területeken terjednek az invazív fajok, ahol nincs rendszeres odafigyelés, gondozás, mővelés, használat. Hazánkban jellemzı társulás számára szükséges ökológiai egyensúly helyreállítására törekedni (talajvízszint, állatállomány, tudatos gazdálkodás, stb.).
Hová kell a figyelmet helyezni? Természetvédelmi területekrıl direkt irtás, itt eleve nincs helye tájidegen növényeknek, és fajoknak, de itt sem öncélú irtásról van szó, hanem használatról. Mechanikus vagy kíméletes vegyszeres kezelés. Szerves, élı megoldás egyéb területeken. Az invazív fajokat úgy lehet gyengíteni, hogy a táj gondozásával, közösségi kezdeményezésekkel a felszedett, kivágott növényeket felhasználjuk. Ez közvetett irtás, de értelmesen integrálva egy rendszerbe. Ugyanakkor nem szabad abba a hibába esni, hogy úgy váltjuk le egy területrıl az úttörı tájidegen fajokat, hogy nem helyettesítjük ıket a táj helyreállítása érdekében ıshonos növényzettel. Továbbá ezeket a növényeket nem szabad telepíteni (Kivétel talán csak rekultivációnál, nagyon szélsıséges körülmények között.).
Vegyszerhasználat?
Vegyszerhasználat?
Vegyszerhasználat?
A tájban élı ember Gondozva használni, gazdája lenni.
A tájban élı ember
A tájban élı ember
Hogyan vehetünk részt egyénileg a megoldásban?
Köszönöm a figyelmet!