Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Külgazdasági szak Nappali tagozat Nemzetközi gazdaságelemző szakirány A visegrádi országok nemzetgazdasági erőforrásai Készítette: Csapó Kinga Budapest, 2007

Tartalomjegyzék I. Bevezetés : 1. A vizsgált régió földrajzi meghatározása 4 2. A KGST felbomlása 5 3. A CEFTA célja 6 4. Az EU-hoz való csatlakozás feltételei 7 II. Tárgyalás : A nemzetgazdasági erőforrások fogalma 8 1. A természeti erőforrások fogalma, jelentősége 8-9 o A jövő energiaforrásai: a megújuló energiaforrások 10-12 o A természeti erőforrások országonkénti jellemzése: Magyarország 13-15 Lengyelország 16-17 Csehország 17-18 Szlovákia 18-19 2. A humán erőforrás fogalma 19 2.1 Korunk társadalmi problémái o A népességfogyás és öregedés 20-22 o Migráció és okai 22-23 2.2. A munkaerőpiac elemzése 23-24 Főbb mutatók: o Munkanélküliségi ráta o Foglakoztatási ráta o Aktivitási ráta o HDI-index Magyarország munkaerőpiacának jellemzése 25-27 Csehország munkaerőpiaca 28-30 Lengyelország munkaerőpiaca 30-32 A szlovák munkaerőpiac jellemzése 32-33 2.3. A vizsgált országok gazdasági helyzete 34-37 3. A tőke, mint nemzetgazdasági erőforrás 37-38 1. A KMT nemzetgazdasági hatásai 38-39 2. A KMT jelentősége a kelet-közép európai régióban 39-41 Tőkebefektetések hazánkban 41-42 A lengyel KMT beáramlás 43 A cseh tőkeáramlás 44-45 A szlovák tőkeáramlás 45-46 3. A gazdasági kapcsolat és külkereskedelem alakulása 46-49 4. A külkereskedelem alakulásának országonkénti jellemzése 50-55 III. Zárógondolatok: Európa jövőbeli kilátásai, a vizsgált régió szerepe 56-60 3

I. 1. A vizsgált régió helyének meghatározása A szakdolgozat témájaként választott visegrádi országok a kelet-közép európai régióhoz tartoznak. Először is szeretném röviden definiálni, hogy ez a régió mely területet is foglalja magában, majd néhány szóval leírnám, mit is jelent a Visegrádi Négyek fogalma, mely a dolgozat alapját jelenti. Kelet-Közép Európa Németország és Oroszország között elterülő kiemelkedő fontosságú geopolitikai térség, mely magában foglalja a Visegrádi Négyeket ( Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország ) valamint Horvátországot és Szlovéniát. A visegrádi országok nemcsak földrajzilag fekszenek közel egymáshoz, hanem társadalmi,-kulturális - és gazdasági helyzetükben is nagy hasonlóságot mutatnak. Mind a négy országot érintette az 1989-es rendszerváltás, mely a tervgazdálkodásról a piacgazdaságra való átállást jelentette. 1989-ben a szocialista-kommunista rendszerek összeomlása különböző úton következett be és játszódott le a szocialista országokban. A szocialista birodalom Európában szinte egyik percről a másikra omlott össze: a nemzetközi diktatúra rendszereként összetartott nemzetközi szocializmus és a Szovjetunión belüli szocialista birodalom darabjaira esett szét. I. 2. A KGST bemutatása A KGST volt, az az intézmény, mely a kgst-piacokat megteremtette. A KGST a fogyasztó szempontjából az olcsó és rossz minőségű árukat jelentette. Ilyen típusú fogyasztási javakat a KGST-be szerveződő szocialista gazdasági rendszer nagy mennyiségben állított elő. Ezek a termékek azonban a KGST szervezetben nem tudtak eljutni a többi KGST ország fogyasztóihoz. Erre volt megoldás a kgst-piac. A nagy értékű minőségi cikkek nem voltak jellemzőek, hisz a vevőkör viszonylag szegény volt és a minőségre érzéketlen. A KGST elősegítette, hogy a KGST országokon belüli tranzakció költségei alacsonyak legyenek. Olcsó volt a közlekedés, a tömegturizmus pedig nem csupán olcsó de ugyanakkor jól szervezett is kellett, hogy legyen, hogy kompenzálja a nyugati lehetőségek elmaradását. 1 A KGST-országok valutái egymás között átválthatóak voltak, ezzel szemben a nyugati devizát otthon tartani, illetve magánszemélytől vásárolni vagy eladni tilos volt. A KGSTországok közti áruvásárlás és az utazások során történő valutatranszferek tehát könnyűvé váltak. A nyolcvanas évek végére, a rendszerváltást megelőzően, a kgst piacok megváltoztak. ( határok nyitódása, a fogyasztási cikkek hiányának csökkenése volt jellemző ). 1 http://www.socialnetwork.hu/cikkek/sikkgstpiac.pdf 2007.07.29. 9:36 4

A KGST végső sikertelenségére, majd bukására a közgazdasági szakirodalom többféle magyarázattal szolgált. Az egyik vélemény szerint már az 1970-es évek olajválsága és olajárrobbanása szétrombolta a tagállamok közötti együttműködést. Az elmaradott technológiára és gazdasági alapra épülő KGST versenyképtelennek bizonyult a világpiacon. A tagországokat, úgymond, egyre erősebb érdekek kapcsolták a fejlett piacgazdaságú nyugati országokhoz. 1991. szeptember 26-án a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa hivatalosan is beszüntette működését. Az 1989-1990-es rendszerváltást követően az országokban egyre inkább megerősödött az EU-hoz és NATO-hoz való csatlakozás igénye. A kelet-közép európai régió valamennyi országára jellemző, hogy az 1989-90-es rendszerváltás óta gazdasági visszaesés következett be, és erősödő gazdasági dinamizmus csak 2000 környékén volt megfigyelhető. Megjelent a munkanélküliség, elkezdődött a lakosság erőteljes jövedelmi-és vagyoni megoszlása, és visszatért a magántulajdon dominanciája is. A szóban forgó négy országról elmondhatjuk, hogy viszonylag kis, nyitott gazdaságú államok. 89 után mindhárom ország ( Mo, ekkor még Csehszlovákia-csak 93-ban válik szét a két ország egymástól ) elindult a demokratizálódás útján és felvetődött a regionális integráció gondolata. A Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás elődje az úgynevezett visegrádi országok csoportosulása volt: 1991-ben Visegrádon volt egy találkozójuk, ahol megfogalmazták együttműködésük lényegét: közös célok, piac-és struktúraváltás, piacgazdaság megteremtése, a nyugat-európai integrációba való beépülés. Az együttműködés tehát az EU-val kötött európai megállapodás, valamint ezen államoknak az EU-hoz benyújtott csatlakozási kérelméről szólt. 1992-ben Krakkóban aláírták a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodást. 1993-ban Csehszlovákia két külön országra esett szét, Csehországra és Szlovákiára. A CEFTA megállapodás 94-ben lépett hatályba. I. 3. A CEFTA országok célja A CEFTA országok köre folyamatosan bővült: Szlovénia 1996-tól, Románia 1997-től, Bulgária pedig 1999-től vált tagjává, emellett a balti országok: Törökország, Horvátország, Macedónia és Ukrajna is benyújtotta igényét. A CEFTA tagság elengedhetetlen volt az EUhoz való csatlakozáshoz. A CEFTA sikeres együttműködésnek bizonyult hisz 1993 és 1998 között az EU átlagát is meghaladó gazdasági növekedést ért el. 2 2 Németh István : Európa 1945-2000- A megosztástól az egységig, Aula kiadó, 2004 (678-679.o.) 5

A CEFTA alapvető célkitűzése az volt, hogy a kereskedelem fokozatos liberalizálásával a résztvevő országok elősegítsék kölcsönös szállításaik növekedését és ezáltal gazdasági kapcsolataik fejlődését. Ennek megvalósulása érdekében célul tűzték ki az ipari kereskedelemben a vámok és vámon kívüli akadályok fokozatos, teljes felszámolását, valamint az agrárkereskedelem feltételeinek jelentős javítását. Az egyezmény szerint a szabad kereskedelemhez vezető utat lépésről lépésre kell megtenni. 1995-ben megállapodtak, hogy a tervezettnél gyorsabb ütemben építik le az importvámokat. 1996-ban eltörölték a papír, fa-és kémiai termékek után fizetendő vámokat. 1997-ben következtek a textíliák, a fém és különböző fémtermékek, valamint az ipari árucikkek. 2001. január 1-től az ipari termékek forgalma 0% vám mellett valósult meg, és megszűntek a mennyiségi korlátozások is. Lengyelországban az egyes gépjárművek esetén a vámlebontás csak egy évvel később fejeződött be. Az agrárkereskedelemben nyújtott kölcsönös kedvezmények a CEFTA létrejötte óta jelentősen bővültek. A termékek egy részénél 0% vámot alkalmaztak az országok egymással szemben, más részénél pedig csökkentett vámokat. A hét CEFTA ország 100 millió fős piacot jelentett, Lengyelország és Románia kivételével pedig kisméretű országok. Eltérő a régió országainak gazdasági növekedési üteme, ugyanakkor hasonló modernizációs, stabilizációs és strukturális változásokkal kellett szembenézniük. A CEFTA létrehozásának célja volt, hogy a rendszerváltás után megállítsa a közép-kelet európai országok külkereskedelmének beszűkülését, a legfőbb célkitűzései a szabadkereskedelem kialakítására irányultak. Jellemző volt a CEFTA országok teljes-és egymás közti kereskedelmének rohamos bővülése. A visegrádi országok számára az elsődleges cél az európai integrációba való bekapcsolódás és a regionális kapcsolat bővítése. A CEFTA tagság semmilyen garanciát nem jelentett az EUcsatlakozásra, csupán segítette a fejlettebb integrációhoz való kapcsolódást. Az integráció tehát jól működött és az EU hasznosan készítette fel a hét tagország gazdaságát az EUtagságra. Az összes tagország már kötött társulási megállapodást az EU-val, így a CEFTA a teljes jogú EU-tagság előkészítésében is segített. Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. május1-jén vált az Európai Unió tagjává, Bulgária és Románia pedig 2007. május 1-jén. 6

I. 4. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás feltételei a következők voltak: A tényleges csatlakozási tárgyalások elkezdése előtt a tagjelölt országoknak három feltételt kellett teljesíteniük: Először is stabil intézményekkel kellett rendelkezniük, melyek garantálják a demokráciát, a jogállamot, az emberi jogokat, valamint a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét. Másodszor, életképes piacgazdasággal kellett rendelkezniük, hogy megbirkózzanak az EU-n belül tapasztalható piaci versennyel és az ott fellépő piaci erőkkel. Harmadszor pedig vállalniuk kellett a csatlakozás megvalósulásával kötelezettségeik teljesítését, ami azt jelenti, hogy támogatniuk kell az Unió politikai, gazdasági és monetáris céljait, vagyis át kellett venniük a közösségi célkitűzéséket. Be kellett építeniük nemzeti törvényeikbe az Unió összes szociális, gazdasági és környezetvédelmi törvényét, és biztosítaniuk kellett azok alkalmazását. Szeretnék említeni néhány fontos kötelezettséget, melyeknek eleget kellett tenniük a leendő tagországoknak: munkajog, a férfiak és nők esélyegyenlősége, a diszkrimináció leküzdése, munkahelyi biztonság-és egészségvédelem, a munkavállalók szabad vándorlása és a szociális ellátó rendszerek koordinációja a vándorló munkavállalók számára Ami az EU-n belüli foglalkoztatottságot jelenti: A foglakoztatási irányelvek betartása, A nemzeti cselekvési programok készítése, A szociális partnerek elkötelezettségének támogatása közösségi és nemzeti szinten, A Lisszaboni-stratégia és az EU céljának elfogadása, hogy az EU legyen a világon a legversenyképesebb és legdinamikusabb, mely képes fenntartható fejlődésre, egyre több munkahely biztosítására és erősödő társadalmi kohézióval rendelkezik. 3 3 www.ewc-finance.be 2007. 08. 01. 10:11 7

Most szeretném bemutatni, hogy mit is foglalnak magukban egy ország nemzetgazdasági erőforrásai. II. A nemzetgazdasági erőforrások fogalma A nemzetgazdasági erőforrások (természeti erőforrások, humán erőforrások, tőke) nélkülözhetetlen szerepet játszanak minden ország fejlődésében. Az erőforrás minden olyan potenciál, mely lehetővé teszi egy adott tényezőnek valamilyen tevékenység elvégzésére való képességét. E fogalom alatt érthetjük az emberi, fizikai erőt illetve a természeti környezetet. A természeti környezet meghatározott adottságokkal és erőforrásokkal rendelkezik.( pl. domborzati, éghajlati adottságok, ásványi anyagok stb.), melyek lehetőséget nyújtanak a társadalom valamilyen termelési, fogyasztási igényeinek kielégítésére. A természeti adottságok egy része a társadalom meghatározott műszaki, technikai színvonalán gazdaságilag hasznosíthatóvá, azaz erőforrásokká válhatnak. A természeti adottságok közé tartoznak a talaj, erdők, vizek, légkör stb. A földrajzi környezetnek azonban nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági erőforrásai is értelmezhetőek, sőt ide tartoznak a 4 politikai-kulturális környezet adottságai és erőforrásai is. Egy adott ország természetföldrajzi viszonyai és fejlődésének mértéke szoros kapcsolatban állnak egymással. A munkamegosztás és a természet-földrajzi viszonyok is összefüggnek egymással. Egy ország növekedése általában a termelőerők térbeli elhelyezkedésétől, fejlettségétől illetve működésük hatékonyságától függ. A földrajzi adottságok, a természeti erőforrások kedvező helyzete közvetlenül befolyásolja a mezőgazdaság vagy a termelőipar fejlesztését, ami a gazdasági fejlődés, a GDP növekedés alapja lehet. Az erőforrások elhelyezkedése országonként eltérő, sőt, egyes országokon belül is, ami különböző ágazati struktúrák kialakulását teszik lehetővé. II. 1. A természeti erőforrások fogalma A természeti erőforrások azok a természeti (földrajzi) adottságok, melyeket az ember, ( a társadalom ) a termelés adott fejlettségi szintén, sajátos tulajdonságainál fogva, anyagi szükségleteinek kielégítésére hasznosít. Jellemző, hogy létrejöttükben az emberi beavatkozás nem játszik szerepet, a természetben végbemenő egymással szoros kölcsönhatásban álló folyamatok teremtik meg őket. A természeti erőforrások az egyes államok nemzeti vagyonának részei ( a nemzeti vagyon az egy adott időszakban a társadalom számára rendelkezésre álló anyagi javak összessége ). 4 Borsy István: Általános természetföldrajz, Nemzeti Tankönykiadó, Bp 1992. (816-817.o.) 8

Újratermelődés szempontjából a természeti erőforrásokat két részre oszthatjuk: Meg nem újuló ( újra nem termelődő), mely egy adott felhasználási szint mellett kimeríthető és pénzben kifejezhető értéke van. Ide tartoznak: az energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén, uránérc stb.) ásványkincsek ( bauxit, réz, vasérc, ólom, ón ) talaj, termőföld ( az emberiség szempontjából a legfontosabb ) Megújuló ( újratermelődő ), melynek bármilyen mértékű gazdasági hasznosítás mellett nem csökken sem a mennyise, sem az intenzitása, és semmilyen értéket nem képvisel. 5 napenergia szélenergia vízi energia geotermikus energia A természeti kincsek jelentősége A globalizálódó világ egyre nagyobb figyelmet fordít a természeti erőforrások állapotára és az ezzel kapcsolatos gazdálkodásra. A geográfusok és közgazdászok mindig is nagyra becsülték a természeti erőforrások szerepét, mondván, hogy ezek jelentősek az ország gazdasági növekedésében, a gazdasági szerkezet átalakításában valamint a nemzetközi munkamegosztásban. A XX. század utolsó évtizedében, a Szovjetunióval és utódállamaival való gazdasági kapcsolat átalakulása, a kelet-közép európai térséget integráló KGST összeomlása révén felvetődött a kérdés a nyersanyag-és energiaimport biztosítását illetően.( Magyarországot illetően ). Új megoldási alternatívák kidolgozására volt szükség. A XXI. századba lépve fontossá vált a természeti kincsek figyelembe vétele, összetételük megállapítása, hatásaik elemzése. A természeti erőforrás megítélésénél számba kell venni, hogy a nyersanyagok és energiakészletek mindenkori értéke jórészt a világpiaci áraktól, értéke és funkciója pedig a saját hazai kitermelési költségektől függ. Amennyiben a világpiaci árak nőnek, úgy az egyes ásványkincsek kitermelése is aktuálissá válhat. Ezáltal az adott ország mentesül ezen ásványkincsek beszerzési költségétől és lehetősége nyílik új természeti erőforrás bevonásával további komparatív előny kihasználására. 5 Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,bp 2001 9

A megújuló energiaforrások hasznosítása a jövőben Az EU tagállamaiban megújulóknak tekintendõ energiaforrások a következõk: a közvetlen napenergia, a szélenergia, a geotermális energia, a hullámenergia, az árapály-energia, a biomassza és a vízenergia, továbbá a biomasszából és a szennyvízbõl nyert biogáz. Az Európai Unió egyik legfontosabb célkitűzése a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. Az egyes tagországokra különböző irányelvek vonatkoznak, melyeket 2010-ig kell megvalósítani. Ezen energiaforrások értelmezései különbözőek az országokban, ami azt jelenti, hogy bizonyos megújuló energiaforrások nem elérhetőek az egyes tagországokban. Ez alatt azt értem, hogy például az árapály, a hullámenergia, valamint a tengerbe telepített szélenergia hasznosítás a tengerparttal nem rendelkezõ országokban nem jöhet létre. A megújuló energiaforrások hasznosíthatóságát több tényezõ is befolyásolja. Például a földrajzi helyzet -az ország helyi adottságai, a gazdasági környezet, politikai tényezők, technikai és technológiai adottságok, társadalmi környezet. A helyi természeti adottságok az egyik legfontosabb befolyásoló tényezők közé tartoznak, hiszen például a vízenergia-hasznosítás nagymértékben függ az ország éghajlati viszonyaitól ( a csapadék mennyiségétől ), tehát egy csapadékosabb környezet kedvezőbb hely ezen energia hasznosításához. A napenergia-felhasználása főként a délebbi, napos országokban a leginkább hasznosítható. A megújuló energiaforrások jövőjét feltehetően az árak és a politikai támogatások együttesen határozzák majd meg. Az EU érdeke a megújulók fejlesztése az egész világon, egyrészt, mert az EU a megújuló energetikai technológiák legnagyobb exportőre, másrészt, mert különben szembe kell, hogy nézzen az olaj-és gázlelőhelyekkel rendelkező, gyorsan iparosodó ázsiai és latin-amerikai országok versenyével. Emellett a kőolaj- és a földgázkészletek fokozatos csökkenése az olajárak emelkedését eredményezi, ami a megújulókat nagy mértékben támogatni fogja. 6 Most szeretném röviden részletezni az egyes megújuló energiaforrásokat: A geotermikus energia A geotermikus energia fogalmát úgy lehetne meghatározni, mint a Föld belsejében keletkező, a földi hőáramlásban meghatározott szintig feljutó és ott a kőzetekben illetve a pórusvízben tárolódó termikus energiamennyiség. Rövidebben összefoglalva a felszín alatti víz hőtartalmában rejlő energia. Ez egy olyan belső energia, amely a Föld belső anyagának 6 www.energiamedia.hu 2007. 08. 07. 10:23 10

maghasadásából származik, és amelyet a földkéreg, a köpeny és a mag nagyhőmérsékletű tömegei tárolnak. A Föld felszínének átlagos felszíni hőmérséklete +35C fok és -35C fok között változik. A föld felszínétől lefelé haladva a hőmérséklet 100 méterenként átlagosan 3C fokkal nő. A Föld belsejében, a magmában igen magas hőmérséklet, 4500 4700 C uralkodik, ezzel szemben lényegesen alacsonyabb hőmérsékletű a földfelszín. A fizika törvényei szerint a hőmérsékletkülönbség kiegyenlítődik és emiatt a magma felől a felszín felé szakadatlan a földi hőáramlás. A geotermikus energia felszíni értelmezéséhez hordozó közeg szükséges, amelynek segítségével az a felszínre hozható. A hő bányászati tevékenységét három fontos tényező egy időbeni megléte határozza meg. Ide tartozik a geotermikus gradiens, valamint a nagy mennyiségű hévízkészletek és megfelelő mélységi nyomásviszonyok. 7 A geotermikus energia felhasználási lehetőségei a következők: száraz gőzerőmű, kettős ciklusú erőmű, geotermikus hőpumpák, közvetlen felhasználásra alkalmas források: gombatermesztés ( 50 fok ), desztillálás ( 120 fok ), halhús szárítás (160 fok ) stb. A vízenergia A vízenergia hasznosítás az 1800-as évek elején tűnt fel, amikor is az első vízturbinák felváltották a vízkerekeket. A turbinák a nagy esésű és nagy energiájú vizet is tudták hasznosítani, később egy generátor segítségével villamos árammá tudták alakítani mozgási energiájukat. A vízerőmű a vízfolyások, tavak, tengerek, mechanikai energiakészletét villamos energiává alakító műszaki létesítmény. Gyűjtőfogalomként magában foglalja mindazokat a műtárgyakat és berendezéseket, amelyek a villamosenergia-termeléshez szükségesek. A hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztják, esetleg tárolják, és a vízerőtelepen a turbinákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot. A nagy vízerőművek építésekor gátakat, tározókat, szennyvíztisztítókat, üzemvízcsatornákat kell építeni, melyek az egész környezetet átalakítják. Az erőműveket esésmagasságtól függően csoportosíthatjuk alacsony ( 15 m-nél kisebb ), közepes( 15-50 m ) és nagy ( 50 m-nél nagyobb ) erőművekre. A nagyobb esésű erőművek fajlagosan olcsóbban termelnek villamos energiát. 7 Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,bp 2001 (117-126.o.) 11

Az elkövetkező években várhatóan Dél-Kelet-Ázsia fejlődő országaiban, Indiában és Kínában fognak leggyorsabban növekedni az új villamosenergia-termelő kapacitások. A fejlett európai országokban korlátozott az új villamosenergia-termelő kapacitások iránti igény. Ebben a régióban az a trend érvényesül, hogy a régi, kevéssé hatékony erőművi egységeket, korszerű kombinált ciklusú gázturbinás egységekre cserélik ki. A szélenergia : A szélenergia megújuló energiafajta, melynek termelése- környezetvédelmi és költségelőnyei miatt- rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal régebbi technológia a szélmalom, melyben a szélenergia fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás. 8 A szélenergia-hasznosítás olyan energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan, erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik. A szél, mint energia, elsősorban azokon a területeken hasznosítható, ahol a szélsebesség évi átlaga 4-5m/s, ami főként a tengerparti helyeken figyelhető meg, hiszen a szárazföld belseje felé haladva csökken a szél sebessége. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy Magyarország inkább szélcsendes terület, az átlagos szélsebesség értéke a fővárosban 1,8m/s, a legszelesebb vidéken Mosonmagyaróváron közel 5m/s, de ez nem tart olyan sokáig, hogy hosszútávon hasznosítható legyen. A szélenergia sokkal gazdaságosabb, mint az energiaszolgáltatók által a lakosság részére eladott energia, mely akár 20-40 %-kal is magasabb. A napenergia : A Napban lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkező energia. Az ember a napenergiát évezredek óta hasznosítja, ennek ellenére a napenergiával működő elektromos áramot előállító rendszerek új technológiának tekinthetők, melyet Európában a 60- as évek vége óta üzemeltetnek. A technológiai hasznosítás kétféleképpen történhet: az egyik esetben nem használnak külön berendezést a napenergia befogadására, a másik esetben a gépi berendezések használatát is igénybe veszik- ezt nevezzük aktív napenergia hasznosításnak. A korábban említett passzív napenergia hasznosításánál fontos szempont, hogy milyen éghajlatú területen vagyunk ( mérsékelt övi terület vagy északi országrész ). A passzív hasznosítás célja, a hőmérséklet célú napenergia biztosítása az energiahiányos időszakban. Ezzel szemben az aktív napenergia hasznosításánál épületgépészeti berendezéseket használnak. Például a napenergia-gyűjtő szerkezet az ún. napkollektor elnyeli a napsugárzást és a keletkezett hőt megfelelő célra használja. Hasonló ilyen berendezés a napelem, mely szintén nagyon gazdaságos és energiatakarékos. 8 http://www.zoldtech.hu/cikkek/megujulo_reak 2007. 10. 18. 10:46 12

A jövő energiagazdasága: a bioüzemanyag jelentősége A bioüzemanyagok egyre fontosabb szerepet fognak játszani a jövő energiagazdaságában. A kérdés már csak az, hogy mennyi bioüzemanyagot lehet fenntartható módon előállítani. Egyelőre csak becslések vannak erre vonatkozóan, de szakemberek szerint ezen anyagok képesek lesznek kielégíteni a közlekedési üzemanyagok iránti keresletet az elkövetkező évtizedekben. Előrejelzések szerint a mezőgazdasági és erdészeti hulladékok felhasználásával, illetve a termékeny földeken termesztett energiadús növények hasznosításával, elegendő biomasszát lehet előállítani, mely még 2050-ben is kielégítené a közlekedési üzemanyagok keresletét. 9 A bioüzemanyagok egyik legnagyobb előnye, hogy jelentős mértékben csökkenthetik a szén-dioxid kibocsátást és az éghajlatváltozás veszélyét. A fosszilis üzemanyagoktól eltérően ezek elégetésük során nem bocsátanak ki mérgező gázokat, hanem szénsemlegesek maradnak. Ez részben annak köszönhető, hogy a növények növekedésük során elnyelik a szén-dioxidot, másrészt lekötik a szenet a talajban, így nem igénylik a gondozást, műtrágyázást, és a vegyszerek használatát. Üzemanyag termelésre használt anyagok lehetnek a búzaszalma és a kukoricaszár. A természeti erőforrások országonkénti jellemzése Magyarország A Magyar Köztársaság Európa közepén, a Kárpát-medencében helyezkedik el, területe 93 000 négyzetkilométer ( 2007 ). Az 1980-as években a magyar kohászat a teljes csőd szélén állt, a magyar vas-és acélgyártás súlyos technikai gazdasági helyzetben volt. A piacgazdaságra való áttérés idején a kohászat egészét érintő folyamat gazdaságtalannak bizonyult, az elavult üzemeket be kellett zárni. Ennek keretében teljesen megszüntették a csepeli acélgyárat és hengerművet, a borsodnádasdi lemezhengerművet. Megszűnt a nyersvas-és acélgyártás Ózdon valamint Miskolcon a vas-és martinacél-gyártás. Az egyetlen egységes technológiai rendszerű üzem a Dunaferr Dunaújvárosban, ahol kokszoló, vaskohó, hengermű és radiátor-üzem működik. Csepelen a Csőgyár részlegesen működik, a salgótarjáni acélgyár-bár veszteségekkel, de- átvészelte a visszaesés időszakát. A világ egyik legnagyobb réztelepét az 1970-es években tárták fel Recsken. Számítások szerint a recski rézvagyon értéke 13 Mrd dollár. A bányanyitáshoz 30 Mrd forintos 9 A világ helyzete 2006- Föld Napja Alapítvány (102-103, 109-113.o.) 13

beruházásra lenne szükség, illetve a réz világpiaci árának tartósan minimum a 2-3000 dollár fölé kellene emelkednie. A világpiaci árak függvényében alakult a külföldi beruházók érdeklődése.( NSZK, Japán, Kanada, Franciaország, stb. ). A 90 es évek elején az osztrákok vásároltak részvénycsomagokat majd 1997-be újabb privatizációra került sor, ami végül is nem valósult meg. 1999-ben a bányát bezárták A hazai színesfém előfordulások közül egyedül csak a bauxittelepek állnak kiaknázás alatt. Bauxitkészleteink Európában a legnagyobbak, fedezni tudjuk hazai szükségletünket, és exportra is jut. A bauxitbányászat privatizálása megtörtént az 1990-es években, a piacgazdaság feltételei tehát érvényesültek, a jövőben csökkent szinten fog működni, azonban versenyképessége a költségek és a minőség miatt megkérdőjeleződik. A rendszerváltást megelőzően, a külföldi timföldpiacok közül a szovjet-magyar timföld-és alumínium egyezmény volt a leglényegesebb, ami 1991-ben válságba jutott. A privatizáció 1997-ben fejeződött be. A külföldiek érdektelenek maradtak a vásárlásban. A timföldgyártás visszaszorult, az európai piaci feltételek nem voltak kedvezőek: az ajkai és almásfüzitői timföldgyárat bezárták, a mosonmagyaróvári továbbra is működőképes. Az alumíniumkohászat nagy része megszűnt, bezárásra kerültek az ajkai és tatabányai kohók. 10 A hazai szénbányák geológiai adottságai rendkívül kedvezőtlenek. A bányászat robbanásveszélyes,(a metánbetörés miatt) főleg a Mecsekben és karsztvízveszélyes (pl. a Bakonyban ). A 90-s évek elején felére csökkent a szénbányák száma hazánkban. Felszín közeli jelentősebb kőzeteink lignitből adódnak. Lignitben bővelkedik a Mátra és a Bükk hegység. Az ország területének geológiai kialakulása során felépült, üledékes kőzetekből álló hegységekben, folyóvölgyekben sokféle építőipari célokra alkalmas nyersanyag található, például: mészkő, dolomit, márga, agyag, kavics stb. A hazai ásványok nagy többsége mennyiségben ki tudja elégíteni a hazai szükségleteket, azonban szükség van a hazainál jobb minőségű nyersanyagok behozatalára is. Az építő-és díszkőipari termékek közül a vulkanikus kőzetekből felépült hegységeink szolgálnak értékes anyagokkal, mint a gránit ( Velencei-hegység ),a bazalt ( Tapolcai-medence vulkáni kúpja), az andezit ( Börzsöny, Mátra, Zempléni-hegység ) és a riolit ( Mátra ). A nagyszámú és működő bányák többsége kis bányaüzem, 50-nél kevesebb vagy 50-100 bányászt foglalkoztatnak és egyszerűbb bányászati technológiákkal működnek. 10 Hubai József: Magyarország természeti erőforrásainak külgazdasági földrajza Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Bp 2001 14

Az ásványi nyersanyagvagyon esetében a hazai vagyon nem kielégítő, sőt a jövőben a készletek kimerülése várható (elsősorban kőolaj és fölgáz, ércek, kivétel: bauxit, rézérc). Ezekből az igényeket a hazai termelés mellett, behozatallal lehet kielégíteni, úgymint a vasérc, az ötvöző anyagok, a színesfémek, és a nemesfémek esetében is. Pozitív, hogy az országnak vannak olyan nyersanyagai is, amelyekből kivitelre is jut, ilyenek például: bentonit, zeolit, perlit, stb. 11 A földvagyon, mint természeti erőforrás kedvezőnek értékelhető, a termőföld a magyar mezőgazdaság alapvető természeti forrása, mely képes biztosítani az ország élelmiszerellátását. A hazai energia-és feldolgozóipar ( kivéve az élelmiszeripart ) csak import mellett képesek az ország gazdasági fejlődését lehetővé tenni. Megújuló energiaforrások tekintetében hazánk a kedvező geotermikus adottságokkal rendelkező országok csoportjába tartozik. Geotermikus energiavagyonát a felszín alatti kőzeteknek a geológiai korok idején kialakult hőtartalma adja. A világátlagnál jobb geotermikus gradiens, nagy vízvezető kőzettömeg és nagy tárolt hévíz- mennyiség egyszerre van jelen. Magyarországon két nagy termálvíztároló rendszer található: a felső-pannon rétegezett típusú üledékes homokkőtározó és a triász repedezett-hasadékos karbonátos kőzettömeg. A kitermelt termálvizek nagy része a pannon rétegből származik, kisebb részük karsztos eredetű. A teljes hazai termálvízkészlet közel 4000 köbkilométer, melyből gazdaságosan csupán 1 % termelhető ki, mely a mai kitermelési ütem esetén 200 évre elegendő. A termálvizek hasznosításának fő területei hazánkban: ivóvízellátás, fürdők,- gyógyfürdők vízellátása, lakások fűtése, mezőgazdaságban a fóliasátrak fűtése, üvegházak fűtése. Magyarországon például nagyon alacsony a folyók esése. A Tiszának például 1 km-en csak 2-3 cm az esése, éppen ezért gazdaságossági szempontból az energetikai kihasználásra nem sok remény van. A tervezett erőműveket, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt már az első világháború után megterveztek, nem nagyon tudták kivitelezni. Ami a vízenergia hasznosítását illeti, rendkívül szegények vagyunk vízenergiában. Az egyik fő probléma, hogy vízenergia-potenciál nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az országban, a másik, hogy alacsony esésűek a folyók. A vízenergiából származó villamos energia mennyisége a hazai termelés 0,1 %-a. A vízenergia-hasznosítás aligha fog fontos szerepet betölteni hazánk energiagazdálkodásában. 11 Bora Gyula-Korompai Attila : A természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza Aula kiadó,bp 2001 15

A Dunán nincs villamos energia termelésre szolgáló létesítmény, a Tiszán a Tiszalöki Vízerőmű és a Kiskörei Vízerőmű található 11,5 MW és 28 MW teljesítménnyel, a Dráván jelenleg nincs erőmű, a Rábán és a Hernádon, ill. mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízművek többsége, egyéb vizeken nincs működő energiatermelő rendszer. Nagyobb, energetikai célú erőművet csak Baja és Mohács között lehetne építeni. Lengyelország Lengyelország Közép-Kelet Európa legnagyobb és legnépesebb állama (312 685 négyzetkilométer, és közel 39 millió lakos ), fontos átjáró a keleti és nyugati térségek között. Az ország ásványi nyersanyagban gazdag (kálisó, kén, cink, réz, feketekőszén). A feketekőszénre épült hőerőművek látják el energiával a vaskohászatot, a ráépülő nehézgépgyártást és a vegyipart ( Felső-Szilézia ). A Balti-tenger kikötővárosainak ( Gdansk, Gdynia, Szezecin) hajógyártása válságos helyzetben van. A fővárosban jellemző, hogy főként a munkaigényes ágazatok dominálnak (járműgyártás, finomgépgyártás). 12 A bányászat központi jelentőségű iparág, a nemzetgazdaság és az export egyik alappillére. Az ásványkincsek nagy része az ország középső-déli sávjára, a középhegységi vonulatra koncentrálódik. A legfontosabb a feketekőszén, melynek több mint 9/10-e a felső-sziléziai medencéből származik és az ország egyik legfontosabb exportcikke. A lengyelek a feketeszén termelésében a hetedik helyen állnak a világon, Európában pedig vezető helyet foglalnak el. A szén egyben az energiagazdaság alapja is: a villamosenergia túlnyomó részét a széntüzelésű hőerőművek szolgáltatják és köztük növekvő számban vannak a barnaszénre telepített erőművek is.( Turoszów-Alsó-Szilézia, Konin-Nagy Lengyelország ). Szénhidrogénekből az ország behozatalra szorul : a földgáz csak kis részét fedezi a szükségleteknek, a kőolaj termelése pedig inkább csak az ipartörténet körébe tartozik.( Galícia) A bányászat további termékei az exportképes kohászatot és a vegyipart fejlesztik. A vasérc ( Lengyel-középhegység) a szükségletek csekély részét fedezi, ezzel szemben a rézérc ( Legnica:420 ezer t) bányászása Európában az első helyen áll. Cinkércből ( Felső-Szilézia), kénből, kősóból( Nagy-Lengyelország,Kárpát-előtér)és kálisóból exportra is jut. A kohászat hanyatlik, de így is meghatározó jelentőséggel bír. Fő telephelyei: Felső-Szilézia, Krakkó, Varsó és Szczecin. A gépgyártás a lengyel ipar legfontosabb ágává vált, a bányagépektől a közlekedési eszközökön át az elektromos háztartási berendezésekig sok mindent gyárt. Ezek telephelyei viszonylag egyenletesen oszlanak el az ország területén, 12 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza, ELTE Eötvös kiadó, Bp 2000 16

fontosabb központok: Felső-Szilézia, Varsó, Wroclaw és a kikötők. A könnyűipar legfőbb-de súlyos válságban lévő-ága a Lódzban összpontosuló textilipar. A II. világháború óta lezajlott iparosítás ellentmondásosnak bizonyul: Lengyelország ipari állammá vált, nehézipara azonban korszerűtlen és túlméretezett. Az ipari termelés 1991. évi mélypontja után bekövetkezett fellendülés átalakította a termékszerkezetet. A bányászat visszaszorult, kiemelkedő volt viszont a járműgyártás, a híradástechnika és a szórakoztató elektronika valamint a műanyagipar fejlődése. Jelentősen csökkent a környezetszennyező ágazatok termelése, a bányászat és kohászat óriás vállalatai állami kézben maradtak, korszerűsítésük a jövő feladatai közé tartoznak. A húzóágazatok lendülete a KMT beruházásoknak köszönhető, melyeket főleg az élelmiszeripar, a járműgyártás, a fafeldolgozás és a vegyipar vonzotta. A lengyel ipar innovációs képessége alacsony, a termelés területi eloszlása pedig aránytalannak bizonyul. Csehország Az 1993-ban megalakult Cseh Köztársaság mai alakja szerint Csehországon kívül Morvaországot és Cseh-Sziléziát is magában foglalja. Csehország mai területét minden oldalról hegységek veszik körül ( északkeleten a Szudéták, északnyugaton az Érchegység, délnyugaton a Cseh-erdő és a Sumava, keleten a Kárpátok képezik a határt.) 13 A cseh ipar a II. világháború után gyorsan talpra tudott állni. Az iparnak a GDP-ből való részesedése a kelet-közép európai térség államai közül Csehországban a legmagasabb. Az ipar energetikai alapját az Ostravai-medencében bányászott feketekőszén ( 1997-ben 13 millió tonna), az Érchegység déli lábánál fejtett barnaszén ( 58 millió tonna ) valamint az Oroszországból csővezetéken érkező kőolaj és földgáz adja. Az elektromos áramot jórészt a hőerőművek szolgáltatják, a Moldva és az Elba kis vízerőműveinek részesedése alig 3 %. A cseh ipar igen nagy fajlagos energiafogyasztása részben a kohászat túlzott méreteivel magyarázható, ennek termelése jóval meghaladja a belső szükségletet. A feldolgozóipar jelentős részét a gépgyártás képezi, mely a nagy központok mellett a kisvárosokban is jelen van. A vegyipar eredetileg a barnaszén, majd az importált szénhidrogének feldolgozására az Érchegység lábánál tömörül. A textilipar jelentőségehagyományai révén- kiemelkedik a környező országokétól. Néhány sajátos, világszínvonalú 13 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza Elte Eötvös kiadó, Bp 2000 Nyír Karta Bt.-Nagy Világatlasz, 2005 Felelős kiadó: Vajda Béla ( 174-175.o.) 17

cseh iparág (pl. kerámiaipar, porcelánipar, üveggyártás, grafitfeldolgozás, sörfőzés) területileg is a helyi nyersanyagokhoz kapcsolódik ( erdők, kaolin, komlótermesztés) 14. Északnyugat-Csehország jellemző hagyományos ágazatai a textil,-az üveg,- és a kerámiaipar. Az észak-morvaországi régió fő bánya-és iparvidék központja Ostrava, kohászati kombinátja, jelentős gép-és könnyűipara mellett fontos út-és vasúti csomópont. A mezőgazdaság jelentősége eltörpül az ipar árnyékában: a GDP előállításában és a foglalkozási szerkezetben is csupán 4-5 % -os arányt képvisel. Szlovákia Szlovákia területe: 49 034 négyzetkilométer, lakossága 5 381 200 fő (2004). A lakosság megoszlása nagyon egyenlőtlen: a két nagyváros körzete ( Pozsony és Kassa ) és a Dunamenti-alföld sűrűn lakott, az iparilag kevésbé fejlett területek, a terméketlen, hűvös hegyvidékek viszont ritkán lakottak. Az energetikai ipar főleg az Oroszországból importált kőolajat és földgázt, valamint a Csehországból és Ukrajnából behozott szenet hasznosítja. Szlovákia fűtőanyagkészletét a Nyitrabánya és Nagykürtös környéki barnaszén, a nyitranováki lignit, valamint az Erdőhátialföld kis mennyiségű kőolaj-és földgázvagyona képezi. A csökkenő szénmennyiség mindössze évi 2-3 millió tonna. Két legnagyobb hőerőműve Nemeskosztolány és Vaján mellett van. A vízierőművek közül a két legjelentősebb a Vág erőműrendszere és a bősi dunai erőmű. A villamosenergetikából legnagyobb arányban az atomerőművek részesednek: Apátszentmihály elavult létesítményét Mohi új erőművének bővítése fogja pótolni. A kimerült érckészletekre települt kohászat energia-és nyersanyaghiánnyal, valamint környezetszennyező termeléssel küszködik. Az ország legnagyobb iparvállalata a kassai vasmű, mely nyersvasat, acélt, lemezeket és más kohászati termékeket állít elő. Zólyombrézó vasműve ócskavas-feldolgozásra, az árvai Isztebne fémötvözetek gyártására szakosodott. A színesfémkohászat legjelentősebb gyárai a közép-szlovákiai Garamszentkereszt alumíniumkohója és a szepesi Korompa rézkohója. A Vág parti Szered nikkelkohóját néhány évvel ezelőtt bezárták és leszerelték. Szlovákia iparának vezető ágazata a fémfeldolgozó ipar, amely főként a Vág középső szakasza mentén összpontosul. A vegyipar a második legfontosabb iparág, mely elsősorban a fővárosban és Nyugat-Szlovákiában összpontosul. A gumiipar a fővárosba valamint a Vágvölgyi Puhóba települt. Az építőanyag-ipar szorosan összefügg a nyersanyagok lelőhelyeivel. Nagy cementgyárak találhatóak Besztercebányán, Tornán és Tapolybesztercén. Jelentős a 14 Probáld Ferenc: Európa regionális földrajza, Elte Eötvös kiadó, Bp 2000 18

magneziten alapuló tűzállóanyag-gyártás és az üvegipar is. A könnyűipar szinte minden ágazata céhes, manufaktúrás hagyományokra épül. Jelentős szövőüzemek vannak Verbón, a fővárosban és Szvitben. A faipar az ország területének 40%-át kitevő erdőségek faállományára támaszkodik. A legfontosabb faipari üzemek Zsarnócán és Varannóban találhatóak. Az egykori megyeszékhely, Eperjes, Kelet-Szlovákia második legjelentősebb városa: sokoldalú iparközpont, a környékén sóbánya is található. Szlovákia első számú bányavárosa Besztercebánya, melynek iparából a cement-és faipar emelkedik ki. Ma is folyik némi bányászkodás Selmecbánya és Körmöcbánya körzetében. A Felső-nyitrai medence erősen iparosodott, itt található a harmadidőszaki barnaszén és lignit kitermelésének központja, Privigye. A természeti erőforrásokon kívül a humán erőforrások, a népesség nagysága, a népsűrűség is befolyásolják az országok gazdasági fejlődését. Ez a hatás kétféleképpen jelentkezik: A népesség maga az ország növekedésének feltétele, másrészt a gazdasági fejlődés is hatással van a lakosság alakulására. A népesség, mint demográfiai fogalom, egy adott, meghatározott földrajzi területen egy időben élő emberek összességét jelenti. A nép nagyságának és összetételének változása befolyásolja a munkaerőhelyzetet és a munkaerőpiacon bekövetkező folyamatokat. A népesség nagyságát elsősorban a születések és a halálozások száma, valamint a vándorlások alakulása határozza meg. II. 2. A humán erőforrás szerepe egy ország növekedésében kettős: a népesség egyrészt fogyasztóként, a szükségletek megtestesítőjeként jelenik meg, mellyel tartósan befolyásolja a gazdasági növekedést, másfelől mint munkaerőforrás, mely munkavállalókat biztosít a gazdaság számára. A munkaerő létszáma, termelékenysége együtt biztosítják gazdasági előrehaladást. 15 A termelékenységet befolyásolja a dolgozó szakmai tudása, a szellemi-és fizikai munkavégző képessége a foglalkoztatási struktúra, vagyis a termelő-és szolgáltató ágazatban dolgozók megoszlása. A növekedés főleg a termelő szférában dolgozók munkájából származik. 15 Szakdolgozat: A közép-kelet európai országok nemzetgazdasági erőforrásainak összehasonlítása, 1997 Készítette: Tóth Mónika 19

2.1. A humán erőforrás szerepe a gazdaságban Korunk társadalmi problémái A népesség fogyása A népességfogyás azt jelenti, hogy a halálozások száma meghaladja az élveszületések számát. Ez a jelenség egész Európában általános, de a legkritikusabb a helyzet Oroszországban, Németországban és Olaszországban, ahol óriási mértékben csökken a népességszám. A születések és halálozások időben és területenként is eltérő értékei számos tényező kölcsönhatásának együttes eredményeként alakulnak ki, és a világ különböző részein más-más szaporodási értékeket eredményeznek. Az ipari országokban a születési ráták visszaesése szoros összefüggést mutat az egy főre jutó nemzeti jövedelem emelkedésével. A csökkenő gyermekszám magyarázható azzal is, hogy folyamatosan nőnek a képzés költségei, a nők egyre nagyobb számban lesznek munkavállalóak, így megváltozik a családban, társadalomban betöltött szerepük. 16 Annak is tanúi lehetünk, hogy a 90-es évek óta egyre nő a szülőképes korosztályon belül az egyedülállóak aránya. A születésszám csökkenésének és az egy főre jutó nemzeti jövedelem emelkedésének összefüggése a fejlődő országokban is mutatkoznak, ezenbelül is leginkább azokban melyek a gazdasági növekedés útjára léptek. A születési ráták éppen a gazdaságilag legkevésbé fejlett országokban a legmagasabbak, ugyanis itt a legkevesebb az egy főre jutó nemzeti jövedelem. A halálozási ráták az egyes országokban szoros összefüggést mutatnak a gazdasági fejlettséggel. A magasabb halálozási ráta általában csekély egy főre eső nemzeti jövedelemmel párosul, például: alacsony egészségügyi orvosi ellátás, rossz lakáskörülmények stb.-ez jellemző a fejlődő országokra. A fejlett világban a halálozások esetében az életmódra, az életvitelre (pl. élvezeti cikkek fogyasztásának mértéktelensége ) terelődik a hangsúly. Gazdasági szempontból a népességfogyás gátolja egy ország gazdasági növekedését, ez a kelet-európai országok esetében azt jelenti, hogy nem fogják tudni elérni a nyugat-európai színvonalat. Ehhez még hozzájön a szakképzett munkaerő elvándorlása és az alacsony születésszám, amely további népességfogyást eredményezhet. Ez a tendencia Nyugat- Európában szintén jellemző, ott már korábban elkezdődött ez a folyamat. A rendszerváltás előtt térségünkben magasabb volt a termékenység, mint Nyugat-Európában, majd a 90-es évektől fokozatos csökkenés volt megfigyelhető, mára pedig itt a legalacsonyabb az élveszületések száma a régióban. 16 Dr. Frisnyák Sándor : Általános gazdaságföldrajz Tankönyvkiadó,Bp,1990 20

Jelentős népességszám-veszteséget fog elszenvedni Közép-és Kelet-Európa- állapítja meg az Eurostat legújabb jelentésében. Az EU statisztikai hivatala szerint Bulgária lakossága 2050-ig több mint egyharmadával csökken, Romániáé egyötödével. Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Csehország lakosságának száma egytizedével csökken, a három balti országban pedig 16 és 20 százalék közötti lélekszám-visszaesés várható 2050-ig. A Nyugat-és Észak-Európában várható csekély mértékű lélekszám-emelkedés nem egyenlíti ki a csökkenő lakosságszámú térségek veszteségeit, emiatt az Eurostat azzal számol, hogy az Európai Unió lakosságszáma negyven év alatt 20 millióval fog csökkenni. 17 A drasztikus népességcsökkenés mellett a lakosság elöregedésével is szembe kell nézni. Az elöregedés megdöbbentő ütemű, Magyarországon például az évszázad közepére a lakosság 28 százaléka idősebb lesz 65 évesnél. A népesség öregedése Szakértők szerint a következő évtizedek legnagyobb demográfiai problémája az elöregedés óriási mértékű felgyorsulása lesz. Az évtizedek óta tartó alacsony születésszám, valamint a születéskor várható élettartam növekedése és az időskorban javuló életesélyek miatt a társadalmon belül évről évre nő az idősek, azaz a 65 éven felüliek részaránya. Az utóbbi évtizedek demográfiai folyamatai és azok következményei elsősorban a népesség elöregedése-és fogyása mind az Európai Unióban mind pedig hazánkban vita tárgyát képezik A lakosság öregedése-vagyis a születéskor várható átlagos élettartam hosszabbodása-tehát korunk egyik fontos demográfiai tényezője. A gazdasági, tudományos és társadalmi fejlődés következtében nő az átlagos életkor, ami önmagában véve pozitív jelenség, azonban ha ennek a következményeit nézzük, akkor kevésbé örvendetes. Az egészségügyi intézmények esetében fokozódó mértékű többletteherként jelennek meg, zavart okozva az egészségügyi-és nyugdíjellátás rendszerében. A fő probléma, hogy az emberek idős korban már egyre több krónikus betegséggel kerül szembe, gyakrabban fordulnak orvoshoz, és jobban szorulnak kórházi ellátásra.- az idősek számának növekedésével például kétszerannyi ápolónőre lesz szükség a kórházakban, mint azelőtt, tehát növelni kell a kórházak kapacitását. A demográfiai struktúra átalakulása azonban hatással van a munkaerőpiacra és az oktatásra is. Az EU azzal számol, hogy az elkövetkező tizenöt évben az aktív korú népesség száma csökkeni fog, vagyis a munkaerőpiacoknak fel kell készülniük az időskorúak befogadására. Európa demográfiai helyzete munkaerőkérdés szempontjából lényeges, mert a fő gondot nem 17 www.euractiv.hu 2007.09.17. 11:12 21