LOGISZTIKA oktatási segédanyag Szerkesztette az Atalanta oktatói munkaközösség 2008. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK... 5 1.1. A LOGISZTIKA FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE... 5 1.1.1. A logisztika fogalma és története... 5 1.1.2. Különböző irányzatok a logisztika értelmezésében... 6 1.2. A LOGISZTIKA TÉRHÓDÍTÁSÁNAK HÁTTERE... 9 1.2.1. Az ETE diszharmóniája... 9 1.2.2. Az áruszállítás logisztikai folyamatokba integrálására irányuló törekvések... 11 1.3. A logisztika feladata, célja, területei... 14 1.4. Logisztikai rendszerek, eszközök, létesítmények, ellátási láncok... 20 1.4.1. A logisztikai rendszerek, ezek eszközei és létesítményei... 20 1.4.2. A logisztikai ellátási láncokról... 25 1.5. Logisztikai folyamatok... 29 1.5.1. Az anyagáramlást megvalósító (röviden: anyagáramlási) folyamatok... 29 1.5.2. Az információáramlást megvalósító (röviden: információs) folyamatok... 36 2. A VÁLLALATI LOGISZTIKA ALAPJAI... 41 2.1. A VÁLLALATI LOGISZTIKA FELADATAI, CÉLKITŰTÉSEI... 41 2.2. A VÁLLALATI LOGISZTIKA FŐBB RÉSZTERÜLETEI, IRÁNYÍTÁSI SZINTJEI... 49 2.2.1. A vállalati logisztika főbb részterületei (ld. 17. ábra)... 49 2.2.2. A vállalati logisztika irányítási szintjei... 51 3. AZ ELLÁTÁSI (BESZERZÉSI) LOGISZTIKA... 55 3.1. AZ ANYAGELLÁTÁS (-GAZDÁLKODÁS) ALAPJAI... 55 3.2. AZ ELLÁTÁS FŐ FOLYAMATAI... 59 3.3. A BESZERZÉS... 65 3.3.1 A beszerzés feladatai... 65 3.3.2 Make or buy döntések... 65 3.3.3 Beszerzési stratégiák... 68 3.3.4 A beszállítók megválasztása... 69 3.4. AZ ELLÁTÁSI (BESZERZÉSI) LOGISZTIKA FELADATAI... 72 3.5 A JIT-ELVŰ ANYAGELLÁTÁS... 76 3.5.1 A JIT-koncepció... 76 3.5.2. A JIT-elvű anyagellátás modelljei... 80 3.5.3. A JIT-elvű anyagellátás megvalósítása... 84 4. KÉSZLETEZÉS... 89 4.1. A KÉSZLETEZÉS FELADATAI, ALAPFOGALMAI... 89 4.2. KÉSZLETEZÉSI STRATÉGIÁK, KÉSZLETEZÉSI MODELLEK... 95 4.2.1 Egyszerű készletezési stratégiák... 95 4.2.2 A készletezés egyszerű (költségminimalizáló) modellje... 96 4.2.3 Számítógépes készletgazdálkodás... 98 5. TERMELÉSI (GYÁRTÁSI) LOGISZTIKA... 101 5.1. ALAPFOGALMAK... 101 5.2. A TERMELÉSI RENDSZEREK TERVEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FOLYAMATJELLEMZŐK... 105 5.2.1 A folyamatjellemzők csoportosítása... 107 5.2.2 Az idő- és teljesítménynorma bemutatása... 108 5.3 A TERMELÉSI RENDSZEREK KAPACITÁSA ÉS KIHASZNÁLÁSA... 110 5.3.1 Az időalapok meghatározása... 110 2
5.3.2 A termelési kapacitás fogalma, számítási módja... 113 5.3.3 A termelési kapacitás kihasználása, a kihasználás számítási módja... 114 5.3.4 A kapacitás tartalékok fogalma, termelésbe vonásuk lehetőségei... 116 5.4 A TERMELÉSI RENDSZEREK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI... 119 5.4.1 A termelési rendszerek szervezési típusa, csoportosítása tömegszerűség szerint. 119 5.4.2 A műhelyrendszerű termelés jellemzői... 123 5.4.3 A csoportos rendszerű termelés jellemzői... 125 5.4.4 A folyamatos rendszerű termelés jellemzői... 131 5.4.4 Az integrált gyártórendszerek jellemzői... 137 5.5 A TERMELÉSI FOLYAMATOK ÁTFUTÁSI IDEJÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA... 141 5.5.1 Az átfutási idő összetétele és számítási módja... 141 5.5.2 A hálótervezés alapjai... 144 5.6 A GYÁRTÁSTERVEZÉS ÉS -IRÁNYÍTÁS... 145 5.6.1 A gyártástervezés és -irányítás feladatai és céljai... 145 5.6.2 A Gyártástervezés... 148 5.6.3 A Gyártásirányítás... 151 5.6.4 A gyártás tervezésére és irányítására szolgáló rendszerkoncepciók (stratégiák).. 155 5.6.5 A számítógéppel integrált gyártás... 160 6. ELOSZTÁSI (ÉRTÉKESÍTÉSI) LOGISZTIKA... 163 6.1 AZ ÉRTÉKESÍTÉS FELADATAI... 163 6.2 AZ ELOSZTÁSI (ÉRTÉKESÍTÉSI) LOGISZTIKA FELADATAI... 165 6. 3 ELOSZTÁSI (FIZIKAI DISZTRIBÚCIÓS) RENDSZEREK... 168 6.3.1 Az elosztási rendszerekkel szemben támasztott követelmények... 168 6.3.2 Az elosztási rendszerek összetevői és jellemzői... 170 7. HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA... 177 7.1 A HULLADÉKKEZELÉSI LOGISZTIKA FELADATA, A HULLADÉKOK MINŐSÉGI, MENNYISÉGI JELLEMZŐI... 177 7.2 HULLADÉKKEZELÉSI TECHNOLÓGIÁK, ÚJRAHASZNOSÍTÁSI MODELLEK... 182 7.3 A HULADÉKKEZELÉS SZABÁLYOZÁSA... 185 3
ELŐSZÓ Kedves Hallgatónk! Egy olyan tudományág alapismereteit rendszerezi az Ön számára ez a jegyzet, amely már az ókorban nagyon fontossá vált, de a XX. század közepe óta egészen hasonló tartalommal és jelentéssel új felvirágzását éli: ez a logisztika. A fejlett piacgazdaság vette újra elő a katonaság által már többször használt fogalmat, ezúttal nem emberek ellen, hanem az emberi szükségletek jobb, gyorsabb kielégítésére. A logisztika újonnan felvállalt célja az áruk, termékek gyorsabb eljuttatása a fogyasztókhoz. A téma aktualitását erősíti, hogy Magyarország már a 20. század utolsó évtizedei óta mintegy logisztikai felvonulási terület abban az ellátási láncban, amelyet a fejlettebb Nyugat-Európa épít ki a közép- és kelet-európai régiók ellátására. Ezért fontos lesz még a következő évtizedekben is a logisztika magyarországi művelése. Tananyagunkat úgy szerkesztettük, hogy segítsük az otthoni felkészülést. Kérdéseket írtunk a fejezetek végére, amelyeknek tartalma segít a vizsgára való felkészülésben. A jegyzetben különböző részletességgel találhatóak meg a más szakirodalomban is jól ismert részletek. Ennek okai: a beszerzés és a készletezés a Beszerzés, Készletezés, Raktározás c. tantárgyban van, és ott kerül részletezésre, ezért itt csak röviden, a fő-folyamatok szintjén szerepel. Viszont a szállítási-szállítmányozási fejezetek részletesek, mert más jegyzet a logisztikának erre a részére a megadott tantárgy-felosztásban nincsen. Ferke György 4
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés 1. egység 1. LOGISZTIKAI ALAPISMERETEK 1.1. A LOGISZTIKA FOGALMA, ÉRTELMEZÉSE 1.1.1. A logisztika fogalma és története A logisztika görög eredetű szó, a következő előzményekből: logo, logos, logistikos; ezek a gondolkodáshoz kapcsolódó görög szavak. Innen került tovább a latinba, majd a franciába, és a többi nyelvbe is: logo, logos, logistikos = gondolkodás; görög logicus, logistas, logisticon = gondoskodás, gondozás; latin loger, mareschal des logis = gondoskodás, szálláscsinálás francia szavak. Olvasmány Korai írásmunka a logisztikában: Marcus Terentius Varro (Kr.e.1.sz.), Logisticon c. műve. A római hadseregben a Logistasok feladata az élelmiszerellátás, szállásbiztosítás volt. Kicsit később VI. Leo bizánci császár (886-912) megfogalmazása a Harcászat c. katonai tárgyú gyűjteményéből: A logisztikához tartozik, hogy a hadsereg tagjainak zsoldját kifizessék, a hadsereget megfelelően felfegyverezzék és megszervezzék, lövegekkel és hadianyagokkal ellássák, szükségleteiket időben és elégségesen biztosítsák, a hadjárat minden mozzanatát megfelelően előkészítsék. Gondoskodjanak a szükséges térről és időről, a terep et a hadsereg mozgáslehetőségei, valamint az ellenség ellenálló képessége figyelembevételével helyesen becsüljék meg, és ezeknek a funkcióknak megfelelően szabályozzák és rendeljék el, egyszóval irányítsák, saját fegyveres erőik mozgását és szétbontakozását. Jelenlegi értelmezés a hadászatban: Mindazokat a tevékenységeket és eszközhasználatot magában foglalja, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a harcoló alakulatok létfenntartása, mozgása és hadművelete (utánpótlás, anyagi és személyi ellátás) szervezett és jól áttekinthető legyen. A logisztika hadászaton belüli főbb feladatai: az anyagellátás, 5
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ az utánpótlás, készletezés, a csapat elhelyezése, anyag- és sebesültszállítás szervezése; továbbá az infrastruktúra rendelkezésre bocsátása és az információs hálózat kiépítése. Ezeknek a megfogalmazásoknak az egymás mellé állítása mutatja, hogy a logisztika katonai értelmezése időben stabil, két évezred alatt lényegében nem változott: úgy szervezzük meg az ellátást, hogy hidaljuk át a teret és az időt, és mindehhez vegyük hozzá az erőforrás-feltéteket, és az informatikai feltételeket.?! 1. Történt-e valami változás a logisztika fogalmában az eltelt 2000 évben, és ha igen, mi volt az? 2. Sorolja fel azokat a szavakat, amelyek kapcsolatosak a logisztikával! 1.1.2. Különböző irányzatok a logisztika értelmezésében Az alábbiakban különböző irányzatok, szemléletek alapján magfogalmazott logisztika definíciókból közlünk néhányat a közelmúltból. Figyeljék meg a definíciók hasonlóságát: a.) Pfhol: Marketig Logistik (1972): A logisztika tartalmaz minden olyan tevékenységet, amellyel hálózatban mozgásokat és tárolásokat alakítanak ki, irányítanak, szabályoznak. Az együttes működés a hálózatban tárgyak információk áramlását indítja meg úgy, hogy a teret és az időt minél eredményesebben hidalják át. b.) Ballou: Business Logistics Management (1973) A logisztika feladata az alapanyag beszerzéstől a végső fogyasztásig terjedően az anyagáramlásban előforduló szállítási, rakodási, tárolási tevékenységek tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése azzal a céllal, hogy az áramlásban levő anyag időben és a legkisebb ráfordítással a megfelelő helyre jusson. c.) BME Közlekedésüzemi Tanszék (1992): A logisztika anyagok, termékek, hulladékok és a hozzájuk tartozó információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezésével, szervezésével, irányításával és ellenőrzésévei kapcsolatos tevékenységek összessége. Feladata annak biztosítása, hogy a hatékony termeléshez, illetve a vevők igényeinek rugalmas kielégítéséhez szükséges 6
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés anyagok, termékek és szolgáltatások a megfelelő időpontban, a megfelelő helyen, a megfelelő minőségben és mennyiségben a mindenkori rendszer céljaihoz illeszkedő költségráfordítások mellett rendelkezésre álljanak. d.) BME Vállalatgazdaságtan Tanszék (1995): A logisztika anyagi áramlások és készletek, valamint a rájuk vonatkozó információk rendszere. e.) Logisztikai Fejlesztési Központ (1995): fontos definíció A logisztika egyrészt szemlélet, másrészt módszer, amely biztosítja hogy az ellátási feladatok a beszerzéstől az áru tényleges elosztásáig egy olyan integrált rendszert alkossanak, amelyben az anyag-, az információ és az értékáramlás egészének optimuma valósul meg. Feltehetően a Tisztelt olvasó a d.) definíciót választaná, mert az a legrövidebb, azonban az e.) definíció szélesebb körű fogalmakkal és pontosabban mondja el a logisztika lényegét. És hogy a definíció után a megfogalmazást szélesítsük, következzék még néhány idézet arról, hogy mivel foglalkozik a logisztika, és mi a célja; elsősorban az angol és a magyar szakirodalomból: az anyagáramlással és a készletezéssel kapcsolatos költségek csökkentése; a hozam- és a versenyképesség növelése; az ellátás, készletezés szervezése; a szállítási készség és a piaci igények összhangjának megteremtése; a beszállítói kapcsolatok kialakítása; 7
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ az anyag- és információáramlások tervezése, szervezése, irányítása; a hatékony szervezet kialakítás; szervezetek létrehozása, meglevő szervezetek kiegészítése; az ellátás, termelés, elosztás alrendszereinek sajátosságai, illesztési problémái. Figyeljék meg, hogy ebből a felsorolásból a három utolsó egy kicsit kilóg, mert nem közvetlenül az anyag-áramlással, hanem annak feltételeivel foglalkozik, alrendszerekről beszél, ezek a feltételek a vezetés feladatkörébe tartoznak. Ezekkel a kérdésekkel és a logisztikai információáramlás részletesebb bemutatásával a következő félévben, a Logisztikai informatika c. tárgyban fogunk foglalkozni.?! 3. Mi a logisztika definíciója? 8
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés 2. egység 1.2. A LOGISZTIKA TÉRHÓDÍTÁSÁNAK HÁTTERE 1.2.1. Az ETE diszharmóniája Kezdjük egy szemléletbeli képpel, amellyel a logisztika folyamata leírható, ez: az ellátás termelés elosztás kapcsolatrendszere, amelyet mindjárt az elején érdemes ETE -nek nevezni, mert úgy könnyű lesz megjegyezni, az egyszerűsített ábrázoláson: 1. sz. ábra: Az ellátás-termelés-elosztás kapcsolatrendszere. Az ábrához néhány kérdés és válasz kívánkozik: Hol van a szállítás? Mindenütt anyagmozgatás-szállítás van, ahol vastagabb nyilat látunk; Mi a helyzet a kereskedelemmel? Nos ez egyszerű, ha a termelést kitakarjuk a rajzból, és a megszakított nyilakat összekötjük, megkapjuk a kereskedelmi rendszer vázlatát. A rajz alapján gondoljuk végig, hogy mi történt az elmúlt évtizedekben. A termékek életciklusa az elmúlt 20-25 évben a fejlett ipari országokban rohamosan csökkent, egyre gyorsabban fejlesztettek ki újabb és újabb termékfajtákat. Különösen érzékelhető ez egyes gépipari termékek (pl. gépkocsik, háztartási gépek stb.) esetében, vagy az elektronikai 9
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ gyártmányoknál, amelyeknek rövid idő alatt már hatodik, esetenként tizedik, tizenötödik generációja került piacra. A termék-életciklus rövidülés nem egyenletesen érvényesül az előbb látott ETE kapcsolatrendszeren belül: az ellátás (beszerzés), és az elosztás (értékesítés), illetve ezek együttes átfutási ideje (az termék-fejlesztési és gyártási ciklus rövidülés miatt) egyre meghatározóbb lett az életcikluson belül, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, a piaci verseny területén. Ennek az az oka, hogy a kapcsolatban lévő részfolyamatok közül a termelési átfutási idő rövidítését az adott terméket előállító vállalat saját technikai, technológiai, szervezési fejlesztéssel meg tudja oldani. A 2. ábra a Siemens vizsgálatnak példáján mutatja be a folyamatok arányának változását: 2. sz. ábra: A termelési átfutási idő rövidüléséből eredő diszharmónia. A diszharmónia mutatja, hogy hol a tartalék: a termelési művelet előtt és után. Nos, itt rejlik a logisztika térhódításának a háttere: Technikai, technológiai oldalról a gépesítés, az automatizálás a gyártási műveleti idők minimálisra csökkentését tette lehetővé, ezután ezek szervezési oldalról a logisztika többi területén kell, és lehet az átfutási időket csökkenteni. Ezek: A raktározás és az ellátás beszerzési oldala rövidíthető a just in time (JIT)-elvvel (éppen időre, vagy percre-kész elv, ld. majd a 3.7 fejezetben), a nulla készlet módszere; A gyártásközi anyagbiztosítási- és mozgatási folyamatoknál a Kanban módszer, az MRP-módszer, stb. alkalmazása a termelési folyamaton belül a műveletek térbeli illesztését és meggyorsítását teszi lehetővé. Ezek a most használt új logisztikai fogalmak tantárgyunk tananyagát képezik. Segítségükkel a termék felhasználóhoz történő eljuttatásának idejéből (relatíve) le fog rövidülni a 2. ábrán látható 60%-os Ellátási és 25%-os Elosztási átfutási idő hányad, és ezzel az egész felhasználóhoz juttatási idő lerövidül. Ez tehát a logisztika sikerének háttere. Az átfutási idő az részben az összetevő részfolyamatok idejének, valamint a bennük hagyományosan 10
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés kialakult készletek mennyiségének csökkentésével vagy megszüntetésével rövidíthető. Olvasmány Természetesen a diszharmóniának, illetve az azzal való ellátás-rövidítésnek ezzel nincs vége. Ugyanis a technológusok és a konstruktőrök jönnek, és ismét a gyártási időt rövidítik: A számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek (CIM = Computer Integrated Manufacturing, ld.. később) magas gépesítettségi, illetve automatizáltsági szint mellett képesek a megrendelő igényeihez igazodó termékeket előállítani és ezzel a tömeggyártás előnyeinek megtartása mellett közepes vagy kis sorozatban, esetleg egyedi jelleggel terméket gyártan, igen rövid átfutási idő alatt. A téma szakmai környezetére az 5. fejezetben (Termelés) visszatérünk.. Példaként említhető a sindelfingeni Mercedes gyár, ahol naponta mintegy 1700 gépkocsit gyártanak, és előfordulhat, hogy nincs közöttük teljesen egyforma, még az azonos típusokon belül sem. Más a kocsi hossza, a színe, más az üléshuzata, a rádiója, az egyiknek van tetőszellőztetője, a másiknak nincs, az egyik automata, a másik hagyományos sebességváltós és így tovább. Nyilván majd megint a szállítási-ellátási logisztikusok jönnek, hogy rövidítsék a részfolyamatot. Probléma persze nincsen, mert a nyertes a Vevő lesz, feltéve, ha meg tudja vásárolni az árut.?! 4. Mit jelenet a logisztikai átfutási idők rövidüléséből eredő diszharmónia? Mi köze van ennek a logisztika térhódításához? 1.2.2. Az áruszállítás logisztikai folyamatokba integrálására irányuló törekvések A gazdasági rendszerek az ellátási-elosztási rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ebbe a kapcsolatba az anyag- és áruszállítást végző közlekedés elsősorban árufuvarozási szolgáltatásaival közvetítő tényezőként lép be, ahogyan ez a 3. ábrán látható: 11
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ 3. sz. ábra: Az áruszállítást végző közlekedés helye az ellátótól a felhasználóig / fogyasztóig terjedő kapcsolatrendszerben. Az ellátási-elosztási rendszerben bekövetkező változások visszahatnak a közlekedési, az áruszállítási rendszerre is. A logisztikai értékalkotás központjában álló dimenziók, mint a téráthidalás, és az időáthidalás ugyanis a teljes folyamatban integráltan jelennek meg, mert a szállítással megvalósított téráthidalás egyidejűleg tárolással való időáthidalásként is értelmezhető (mozgótárolás). Ez egyben azt is jelenti, hogy a korszerű termelésszervezési eljárások és áruforgalmi technikák fokozatosan összemossák, egységes anyagáramlási rendszerré alakítják a távolsági áruszállítást, az üzemi belső anyagmozgatást, továbbá az anyagáramlást megelőző és/vagy kísérő információáramlást. 12
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés A rugalmas szállítórendszerek megfelelő technikai, technológiai és informatikai háttérrel, a rugalmas gyártórendszerekhez illeszkedő felkészültséggel teremtik meg az ellátók és a felhasználók közötti kapcsolatot. A Mercedes már említett sindelfingeni gyárában pl. percnyi pontossággal érkeznek a különböző alkatrészeket hozó szállítmányok, pedig csak a karosszéria acéllemezeit húsz gyárból küldik. A számítógéppel integrált rugalmas gyártórendszerek pedig, amellett, hogy szigorú követelményeket támasztanak a távolsági áruszállítás pontosságával, megbízhatóságával, rugalmasságával, továbbá a rakományokat megelőző és követő információk hozzáférésével kapcsolatban, megkövetelik olyan szükség szerint sajátos kialakítású járművek alkalmazását, amelyekről megfelelő rakományhordozók alkalmazásával - gyorsan és lehetőség szerint automatikusan lerakhatók és közvetlenül a gyártósorra továbbíthatók a rakományok. Olvasmány Jellegzetes példája ennek, pl. a BMW gépkocsik nyers karosszériáinak Dingolfing és Regensburg közötti szállítása. A nyers karosszériát a dingolfingi présüzemből a regensburgi szerelőüzembe szállítják különleges vasúti kocsikban és speciális rakományhordozókkal, a JIT-elvnek és az automatizált rakodás igényeinek megfelelően. Ennek a szállítási feladatnak a megoldására a Deutsche Bundesbahn sajátos vasúti kocsikat fejlesztett ki.?! 5. Mondjon példát: hogyan lehet az Ellátás szállítási folyamatát a logisztikai rendszerbe integrálni! 13
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ 3. egység 1.3. A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: A kialakult értelmezések alapján a logisztika feladata anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítás a és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben adódó feladatok megoldásához és tartós végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek megteremtése. Az anyagok ebben az értelmezésben lehetnek nyersanyagok, alapanyagok, alkatrészek, félkész termékek, késztermékek, kereskedelmi áruk, fogyasztási cikkek stb., valamint hulladékok, tehát az adott anyagáramlás tárgyai. A későbbiekben ezt az anyag megjelölést erre gondolva fogjuk használni. A logisztika célja (6M elv). A logisztika célja az, hogy piaci, termelési, ellátási igényekhez igazodva az előbbi pontban említett anyagok eljuttathatóak legyenek a kívánt helyre; mégpedig a: 1.) a megfelelő anyag, 2.) a megfelelő időpontban, 3.) a megfelelő helyre, 4.) a megfelelő mennyiségben, 5.) a megfelelő minőségben és 6.) a megfelelő költséggel. Ez a logisztikában az úgynevezett 6M elv. Olvasmány A 6M elv a logisztikai szemléletű gondolkodást is kifejezésre juttatja az által, hogy pl. nem csak a költségek vagy csak a teljesítmények minimalizálását tűzi ki célul, hanem több tényező figyelembevételével folyamat-optimalizálásra ösztönöz. A logisztikai célkitűzések és azok megvalósítására kidolgozott, alkalmazott eljárások döntő mértékben hozzájárulhatnak azoknak a hiányosságoknak a kiküszöböléséhez, amelyek negatívan hatnak egy-egy vállalkozás versenyképességére, vagy a gazdasági szervezetek működésének hatékonyságára. Az ellátás (beszerzés) és elosztás területén ilyenek: 14
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés a hosszú szállítási idők, a nagy szállítási ráfordítások, a magas készletezési költségek, a rugalmatlan szállítási kapcsolatok stb. A termelés területén: a hosszú átfutási idők, a rugalmatlanság, a folyamatelemek (technológiai, anyagmozgatási, tárolási stb. műveletek) illesztési pontatlansága: a szükséges információk hiánya vagy pontatlansága stb. A kapcsolódási helyeken: a nem összehangolt szállítási technológiák, a nem összehangolt információs technológiák, a nem kompatibilis számítógépek alkalmazása stb. Egyes irodalmi források további kiegészítéssel hét vagy nyolc elvet is említenek. Például külön kiemelik a termék megfelelő állapotát, és/vagy a megfelelő felhasználóhoz való eljuttatást. A logisztika területei: A logisztika az egyes szakterületekkel való kapcsolata alapján, a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek folyamatainak összhangját teremti meg, és ezzel teszi gazdaságosabbá a gazdaság működését. A logisztika általános integráló, összhangteremtő szerepe az 4. ábra szerinti modellel érzékeltethető: 4. sz. ábra: A logisztika integráló szerepének érzékeltetése. A modellen látható Gazdasági rendszer, Gazdálkodó szervezet lehet ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató vállalat, mező- vagy erdőgazdasági üzem, kórház, bank, erőmű, bányamű, kutatóintézet, oktatási intézmény, 15
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ honvédségi alakulat vagy akár egy-egy város üzlethálózata is. Eszerint különböztethető meg többek között: a vállalkozási (azon belül ipari, kereskedelmi, közlekedési) logisztika; a kórházi logisztika; a banki logisztika; a city logisztika, stb.; amikor is az általános feladatokat és célkitűzéseket az adott rendszerre (annak ellátására, hatékony működésére) kell értelmezni. Bonyolult vállalkozási rendszerekben - a feladatok differenciálódásával összefüggésben - szokás még, pl. termelési logisztikáról, üzemeltetési logisztikáról beszélni, attól függően, hogy milyen funkcionális feladatok megoldását kell támogatni (szervezni, irányítani ellenőrizni). A 4. ábra, valamint az előző gondolatmenet alapján felvázolható egy-egy gazdasági rendszer (vállalkozás) vagy gazdálkodó szervezet logisztikai modellje. Az 5. ábra, pl. egy-telephelyes iparvállalat logisztikai modelljét szemlélteti: 5. sz. ábra: Iparvállalat logisztikai modellje. Az iparvállalati rendszerben, így e modellben is, sajátos - környezetvédelmi szempontból kiemelkedő - szerepet tölt be a hulladékkezelési logisztika, melyre röviden egy olvasmány-rész erejéig visszatérünk, azután pedig a 7. fejezetben. 16
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés A rajzon ugyanakkor érdemes megfigyelni az anyagok áramlását mutató nyilakat irányát! Az anyag -áramlással egyirányú nyíl: az egyik információs nyíl; Az anyag -áramlással ellentétes irányú nyilak: a hulladék-áramlás, és a másik információs nyíl. Az információk az anyagra és az anyagáramlásban közreműködő elemekre vonatkoznak. Az információáramlás az anyag áramlásához illeszkedik. Olvasmány A termelési és a felhasználási/fogyasztási folyamatban keletkező hulladék, valamint az elhasznált termékek (pl. háztartási gépek, gépkocsik stb.) anyagának, részeinek újrahasznosítása (recycling) nemcsak költségcsökkentő, hanem alapanyagforrás - és egyben környezetkímélő tényező is. Az anyagáramlást megkönnyítő egységrakomány-képző eszközök, csomagolóeszközök (pl. palackok) kiindulási helyre való visszajuttatása, továbbá a felhasznált tennék újra nem hasznosítható részének, az újra fel nem használható csomagolóeszközöknek gyűjtése, semlegesítése ugyancsak a hulladékkezelési logisztika feladata. Logisztikai szemléletben tehát az anyagáramlási folyamat nem a tennék felhasználásával, hanem a felhasznált tennék és/vagy csomagoló anyagának újrahasználásával vagy semlegesítésével fejeződik be. Nézzük ezek után a területeket, amelyeket a logisztika integrál. A következő, 6. ábrán láthatunk társ-tudományokat illetve társ-szakterületeket, amelyekkel a logisztikának közös tevékenységei vannak (minőség-ellenőrzés, karbantartás). Ugyanakkor már olyan logisztikai részfolyamatokat is láthatunk, amelyeket majd ebben a jegyzetben fogunk részletezni (termelésprogramozás, szállítás, készletgazdálkodás, stb.). A rajz áttekintése után kell végiggondolnunk azt, hogy a logisztika a maga céljainak (6M) elérése érdekében saját területeibe integrálja a környezetében lévő tevékenységeket: 17
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ 6. sz. ábra: Logisztikai, termelési és marketing jellegű főbb tevékenységi területek kapcsolatai. A logisztika fő tevékenységi területei a vállalkozási anyagáramláshoz kapcsolódnak, míg további területei a termeléshez, illetve az értékesítéshez illeszkedve segítik elő a célok megvalósítását. Az interfész (összekötő, kapcsolódó) tevékenységek szervezeti hovatartozása annak függvénye, hogy milyen a vállalkozási szervezet, az ellátási folyamattal szembeni igények, a vállalkozás nagysága, a termékjellemzők stb. Olvasmány A logisztika és a marketing kapcsolatában az angolszász szakirodalom nagy jelentőséget tulajdonít a marketinglogisztikának, amely - a meghatározás szerint - minden olyan tevékenységet magába foglal, mely a piacok célirányos befolyásolására és a vállalat piaci részesedésének növelésére irányul, jobb szállítási szolgáltatás, állandó szállítási készség és megfelelő termékjelenlét révén. Amíg a marketing ösztönzi a keresletet és lehetőségeket kínál a logisztika számára a termék fogyasztóhoz való eljuttatatására, a vevő kiszolgálására, addig a logisztika végrehajtja a keresletkielégítést. A marketing, mint vállalati funkció, az elmúlt években új elemekkel gazdagodott. A klasszikus marketing piacfeltárása, terméktervezése, értékesítő és piacbefolyásoló tevékenysége kiegészült a beszerzés marketingjével és az értékesítés utáni szolgáltatással (after sale service). A beszerzés azért épült be a marketing tevékenységbe, mert a piaci kínálat növekedett (kínálati piacok alakultak ki), és a vállalati versenyképesség 18
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés egyik döntő tényezője lett, hogy számukra optimális forrásból szerezzék be a működésükhöz szükséges anyagokat, alkatrészeket, energiákat. A legkedvezőbb forrás feltárására pedig - különösen integrálódó piacok közepette - marketing piacfeltáró technikákat kell alkalmazni. Az értékesítés utáni szolgáltatás részben a vevőnek nyújt segítséget a vásárolt termék felhasználásában, részben visszacsatolja a gyártóhoz azokat a tapasztalatokat, amelyeket a vevő a termék felhasználása, fogyasztása során szerzett. A kiegészített funkciójú marketing és a logisztika három területen kapcsolódik egymáshoz, illetve egészíti ki egymást: a beszerzési (szállítói) piac, az értékesítési (vásárlói) piac és az értékesítés utáni szolgáltatások területén.?! 6. Sorolja fel a 6M részeit! 7. Mik az áramló, mozgatott, szállított anyagok a logisztikai rendszerben? 8. A logisztikát alkalmazó Gazdálkodó szervezetek fajtái szempontjából milyen logisztikákról beszélhetünk (milyen típusú gazdálkodó szervezetekben alkalmaznak logisztikai szemléletmódot)? 9. Sorolja fel a marketing és a termelés oldaláról a logisztikába integrálódott fontosabb tevékenységeket! 19
Megjegyzés Atalanta Oktatási Központ 4. egység 1.4. Logisztikai rendszerek, eszközök, létesítmények, ellátási láncok 1.4.1. A logisztikai rendszerek, ezek eszközei és létesítményei Nézzük előbb a definíciókat, azután rajzokon és táblázatokban mutatjuk be Őket. Logisztikai rendszer alatt egy vagy több ellátó (forrás) és felhasználó vagy fogyasztó (nyelő) közötti anyag- és információáramlás megvalósításában közreműködő eszközök, létesítmények és szervezetek értendők. Logisztikai eszközöknek egy adott logisztikai rendszeren belüli anyag- és információáramlást megvalósító eszközök, gépek és berendezések halmaza tekinthető. Az anyagáramlás megvalósításában közreműködő fontosabb eszközök: vasúti, közúti és vízi járművek, szakaszos és folyamatos működésű szállítógépek, rakodógépek, raktári tároló eszközök és kiszolgáló berendezések, és a közöttük szükséges kapcsolatot megvalósító (pl. átadó, összekapcsoló) elemek, szállítási, rakodási és raktározási segédeszközök (egységrakomány-képző eszközök, konténerek), csomagolóeszközök stb. Az információáramlás eszközei között az adatfelvevő, az adatrögzítő, az adattároló eszközöket, az adatátviteli és adatfeldolgozó eszközöket (hardver), és az ezeket működtető eljárásokat (szoftver) kell megemlíteni. A logisztikai létesítmények egy adott logisztikai rendszeren belüli anyag- és információáramlásban érintett épületek, területek, utak és szállítópályák. A létesítmények közül meghatározó szerepük van a raktárépületeknek és a tárolóterületeknek, amelyek szinte valamennyi logisztikai rendszer részét képezik. A logisztikai szervezet a logisztikai célkitűzésekkel (lásd 6M-elv) összhangban és más vállalati szervezetekkel együttműködve az anyag- és információáramlást tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi, valamint a gazdasági rendszer működtetéséhez szükséges további feltételek megteremtésében működik közre. 20
Atalanta Oktatási Központ Megjegyzés A bonyolult logisztikai rendszerek működtetésében egyre fontosabb szerepet játszik a logisztikai menedzsment, amelynek a tervezés, a szervezés, az irányítás-szabályozás (logisztikai controlling) és az ellenőrzés teljes folyamatában a célirányos és hatékony munkavégzést kell biztosítania. Ezek után következzenek a rajzos leírások: A logisztikai rendszerek alapstruktúráit mutatjuk meg a 7. ábrán: A logisztikai rendszerek alapstruktúrái : Egylépcsős (közvetlen kapcsolatú) rendszerek (7/a ábra): A térbeli és időbeli különbségek áthidalása közvetlen anyagáramlással történik a fel- és leadóhelyek (források és nyelők) között. Előnyük, hogy nem szakad meg az anyagáram, így nincs szükség további tárolási, rakodási folyamatok beillesztésére. Többlépcsős (közvetett kapcsolatú) rendszerek (7/b, c, d ábrák): A térbeli és időbeli különbségek áthidalása közvetett anyagáramlással történik. Az anyagáram egy vagy több olyan ponton (helyen) megszakad, amely(ek) gyűjtési és/vagy elosztási funkciót tölt(enek) be a rendszerben. E hely(ek)en további, tárolási, rakodási és egyéb folyamatok (pl. osztályozás, válogatás, rendelés-összeállítás) megvalósítására van szükség. 7. sz. ábra: Logisztikai rendszerek alapstruktúrái. 21