BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Levelező tagozat Nemzetközi marketing szakirány FÜRDŐZŐ FŐVÁROSUNK Készítette: Fekete Anikó Budapest, 2009 1

Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 A GYÓGYFÜRDŐ SZOLGÁLTATÁSI KÖRNYEZET MAKROTÉNYEZŐINEK ELEMZÉSE (STEEP ANALÍZIS)... 3 TÁRSADALMI (SOCIAL) KÖRNYEZET... 3 A magyarországi fürdőzés rövid története... 4 Megváltoznak a szokások... 5 Demográfiai tényezők... 6 POLITIKAI-JOGI (POLITICAL, LEGAL) KÖRNYEZET... 7 TERMÉSZETI (ENVIRONMENTAL) KÖRNYEZET... 9 TECHNOLÓGIAI (TECHNOLOGICAL) KÖRNYEZET... 10 GAZDASÁGI (ECONOMIC) KÖRNYEZET... 11 Gazdaság fejlettsége, állapota... 11 GKI prognózis 2009-re a GDP alakulásáról... 12 A Bajnai-csomag... 12 Lakosság jövedelmi és vagyoni helyzete... 14 Munkaviszonyhoz kapcsolódó tényezők...15 Válság: Vajon a fürdők túlélik? ágazati jellemzők... 15 Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége egészségturizmus területen... 18 A GYÓGYFÜRDŐ SZOLGÁLTATÁS PIAC- ÉS VERSENYELEMZÉSE... 21 PIAC MÉRETE ÉS NÖVEKEDÉSI ÜTEME... 21 Termékpiaci tényezők... 22 A PIACI VERSENY, ERŐSSÉGE, TÍPUSA, VÁLTOZÁSA... 25 AZ ÚJ BELÉPŐK TÁMADÁSA... 34 HELYETTESÍTŐ TERMÉKEK TÁMADÁSA... 36 A VEVŐK ALKUPOZÍCIÓJA... 37 A SZÁLLÍTÓK ALKUPOZÍCIÓJA... 38 A GYÓGYFÜRDŐZŐK FOGYASZTÓI IGÉNYÉNEK ELEMZÉSE... 38 A PRIMER KUTATÁSRÓL... 39 ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN... 41 Kvalitatív kutatás... 41 A gyógyfürdőzők fogyasztói magatartásáról... 41 A fogyasztást befolyásoló tényezők... 44 Kvantitatív kutatás... 46 A minta jellemzői... 47 A GYÓGYFÜRDŐZŐK DÖNTÉSI FOLYAMATA... 48 Elégedettség vizsgálat a gyógyfürdőzők körében... 53 Kutatási hipotézisek vizsgálata... 58 A SZÉCHENYI FÜRDŐ GYAKORLATI TEVÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATA... 60 PIACI STRATÉGIA... 60 TERMÉKPOLITIKA... 61 ÁRPOLITIKA... 63 ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA... 64 PIACBEFOLYÁSOLÁS... 65 FIZIKAI KÖRNYEZET...68 EMBERI TÉNYEZŐ... 70 FOLYAMAT... 71 ÖSSZEGZÉS... 72 IRODALOMJEGYZÉK... 74 MELLÉKLETEK... 76 2

Bevezetés Kevés olyan természeti erőforrása van hazánknak, mellyel kiemelkedne a világ többi országa közül, és abszolút előnyét gazdasági irányba fordítva nagyhatalomként működhetne. A magas ásványianyag-tartalommal rendelkező gyógyvizek viszonylatában Japán, Izland, Olaszország, Franciaország után az ötödik leggazdagabb nemzetnek mondhatjuk magunkat. Adottságainkat kihasználva Magyarország nemcsak jövedelmezőségi szempontból kerülhetne jobb, stabilabb helyzetbe, hanem egyúttal olyan pozitív hozzáállást is el tudna érni, mely hosszú évtizedek óta várat magára mind a magyar, mind a külföldi emberek szemszögéből nézve. A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából, az Ogilvy reklámügynökség által 2003-ban készített egészségturisztikai kampány szlogenje, az Egészségesebbé tesszük a világot! tökéletesen tükrözi a fenti kettősség lényegét. A téma rendkívül aktuális, mert 2003. óta az ágazat nem kap kitüntetett figyelmet, nem használjuk ki a tényezőben rejlő hatalmas lehetőségeket, ami különösen érthetetlen Magyarország mostanra kialakult gazdasági helyzetében. Dolgozatomban a terület makrokörnyezeti elemzése során összefoglaltam a kérdéskört érintő társadalmi, technológiai, gazdasági, természeti és politikai-jogi ismérveket. Második lépésként megvizsgáltam Budapest versenykörnyezetét gyógyfürdő piac szempontjából, valamint primer kutatást végeztem a gyógyfürdőzők igénybevevői magatartásáról. Legfőbb célom volt, hogy kiderüljenek szokásaik, jellemzőik, motivációik. Az utolsó fejezetben a Széchenyi fürdő marketingstratégiájának elemzésére vállalkozom, és azt vizsgálom, hogy mennyire illeszkedik a saját kutatásom eredményeként meghatározott tulajdonságokhoz, valamint helyenként javaslattétellel is élek az eredményesebb működés érdekében. A gyógyfürdő szolgáltatási környezet makrotényezőinek elemzése (STEEP analízis) Társadalmi (social) környezet A fürdőzés kultusza az emberi civilizáció közös kincse. Talán egyetlen olyan jelentős kultúra sem létezett, melyben a víz élvezetének, a fürdőzéssel való megnyugvásnak és gyógyulásnak ne lennének meg a jegyei. 3

A magyarországi fürdőzés rövid története Az európai, így a magyar társadalom fürdőzéssel kapcsolatos gyökerei is az ókori görögökig nyúlnak vissza. Görögország az emberi szépség klasszikus hazája, s ez főleg annak volt tulajdonítható, hogy a görögök testüknek fürdők használatával való tisztántartására és edzésére igen nagy súlyt helyeztek. A görögök fürdőkultúrája a rómaiak mindennapjaiban tovább élt, és hazánk Dunántúli területén, a Római Birodalom egykori Pannónia tartományának fővárosában, Aquincumban (mai Óbuda területe) eddig 11 katonai és polgári köz- és magánfürdő maradványait tárták fel. A honfoglaló magyarok is áhítattal tisztelték a természet erőit, a vizeket, de feljegyzések szerint nem használták fürdésre, csupán lovaik ápolására. Időrendben a következő gyógyvizekkel kapcsolatos történelmi emlék 1178-ból származik. Ebben az időszakban már kifejezetten gyógyászati szempontból hasznosították a feltörő hévizeket, a johannita lovagok több Rudas fürdő Budapest (1. kép) kórházat építettek Budán, amelyek a mai Császár, Gellért és Lukács fürdők vizét adó források kincsét hasznosították. Nemzetközi hírnevet a magyar fürdők Zsigmond király uralkodása alatt szereztek először. Ennek legfőbb oka, hogy ekkoriban a Német-Római Császárság székhelye is Buda volt, így számos külföldi utazó megfordult Zsigmond udvarában. Mátyás király idején szintén virágzott a fürdőkultúra és számos leírás maradt fenn, amelyek hatalmas fürdőpalotákról és kisebb fürdőkről egyaránt beszámolnak. A török kori Magyarországon a fürdőélet bámulatosan fejlett volt. A budai törökfürdők közül négy (Rudas, Király, Császár és Rácfürdő) ma is üzemel. A törökök kivonulása után a fürdők fejlődése megrekedt, az álszemérmes felfogást csak a XVIII. század végén kezdte legyőzni a tudományok fejlődése, ekkor kezdtek kialakulni a vidéki gyógyközpontok. 1743-ban foglaltatta kőbe az akkori tihanyi apát a "füredi savanyúvizet" szolgáltató forrást, majd nem sokkal később fürdőt emeltetett fölé. 1839-ben Tognio Lajos pesti orvosprofesszor megkezdte Magyarország gyógyvizeinek összeírását és vegyi meghatározását. 4

A XIX. század elején kibontakozó hazafias eszmék terjedésének is színteréül szolgáltak a fürdőhelyek, majd a kiegyezés után kibontakozó polgárosodás újabb lendületet adott a fürdők fejlődésének. A modern gyógymódok gyökerei is erre a korra tehetők. Napjaink legnagyobb budapesti fürdője, a Széchenyi Gyógyfürdő története is ekkoriban, 1877. június 4-én vette kezdetét, amikor Zsigmondy Vilmos bányamérnök a Városligeti-tó közelében lévő fúrásból gyógyvizet hozott a felszínre. A fürdőügy kiemelt jelentőségét mutatja, hogy 1891-ben megalakult az Országos Balneológiai Egyesület. Az első világháború a korábban virágzó vidéki fürdőhelyek életében jelentős visszaeséssel járt, a magyar fürdőélet központja Budapest lett, azonban az ország fürdőkultúrájának elismeréseképpen 1937-ben a Nemzetközi Gyógyfürdőhelyi Klimatológiai és Tengergyógyászati Egyesület Budapestet választotta székhelyéül. Megváltoznak a szokások A XX. században a fürdők száma mellett kínálatuk is szélesedett és már nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a kikapcsolódást igénylők is kezdték látogatni őket. Megváltoztak a szokások és a társadalmi összetétel is. Míg XIX. század végéig a fürdők látogatása inkább az előkelők szokása volt, akik gyakran egy egész idényt is eltöltöttek egy-egy gyógyhelyen, a XX. század második felében a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára elérhetővé vált. A XXI. század elején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon; a turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett. Számos fürdőt kibővítettek, korszerűsítettek, néhány helyen új fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a műemlékfürdők felújítása is. Ezt a trendet az is erősíti, hogy mai felgyorsult világunkban egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése, illetve természetes úton történő visszaszerzése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a fürdők. Az egészséges életmód gondolata ilyen formában a magyar társadalom számára a rendszerváltozás utáni korszakban jelent meg. Igaz, kezdetben még mindenki a McDonald s-ban akart hamburgert és sült krumplit enni, mert az nyugati dolog, és nagyon menő volt. Nem ismertük a reklámok változatos arzenálját sem, elhittünk mindent, amit például a postaládánkba érkezett, személyre szóló levél megírt nekünk. A tanulópénzt megfizetve a magyar népesség idővel kiokosodott. Manapság az emberek többsége ismeri az új rendszerben saját lehetőségeit, illetve több információhoz juthat életére, életmódjára vonatkozó egészséges és káros hatásokkal kapcsolatban. A fiatalabb generáció tudását és egészséges életmódra való 5

igényét feltétlenül ki kellene használni hazai gyógyfürdőink fejlesztése során és a meglévő egygenerációs, idősebb korosztályra alapozó modellt érdemes lenne kibővíteni több korosztály számára. A munka-magánélet területére anyagi szempontból viszont leginkább az azért dolgozom, hogy éljek típusú gondolkodásmód jellemző. A gyógyfürdők és szolgáltatásaik szempontjából főként az elkölthető jövedelem nagyságát és magát a jövedelem-eloszlást tekintve meghatározó. Pillanatnyi helyzetet vizsgálva egyre nagyobbak a különbségek az emberek között, egyre több az elszegényedett, eladósodott ember Magyarországon, akik nem vagy csak nagyon olcsó szolgáltatásokra költenek. Demográfiai tényezők A Tárki és a GfK 2008. november végén ismertetett fogyasztói magatartás alapján kialakított szegmentációs 1 modellje a legfrissebb metodika a magyar társadalom fogyasztói csoportjairól. A két piackutató cég munkájának célja az volt, hogy Magyarország mai fogyasztói társadalmára érvényes célcsoportokat állapítsanak meg, mert a külföldi cégek által behozott modellek nem adaptálhatók egyértelműen a magyar piacra. A több mint 3000 fős, a 14-75 éves magyar népességre reprezentatív mintán alapuló felmérésben a kutatók az életstílus-csoportokat a fogyasztói magatartás alapján alakították ki, ügyelve arra, hogy vágyak helyett kemény adatokat, tényleges fogyasztói szokásokat térképezzenek fel, tehát nem azt, hogy a fogyasztók mit szeretnének tenni, hanem hogy konkrétan mit tesznek. A fél évig tartó vizsgálat eredményeképpen nyolc, egymástól markánsan különböző csoport jött létre, amelyekkel a kutatók szerint adekvát módon írható le a magyar fogyasztói társadalom egésze. A magyar társadalom fogyasztói szegmensei és szociodemográfiai jellemzőik: Felső plusz (4%): Fogyasztásuk és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak, minden fogyasztási területen, főleg a változatos és szolgáltatásközpontú étkezés (étterembe-járás) területén emelkednek ki. Felső klasszik (2%): ez a csoport a fogyasztói felső réteg egy speciális szegmense, többek között a változatos élelmiszer- és ruhafogyasztás, valamint a költséges és magaskultúra tekintetében is kimagasló a fogyasztásuk. A 1 http://www.gfk.com/imperia/md/content/gfk_hungaria/pdf/press_extra_h/press_extra_20081126_h.pdf 6

legjellegzetesebb sajátosságuk azonban, hogy a műgyűjtés területén átlagon feletti a fogyasztásuk. Befutott értelmiségiek (14%): Fogyasztási szokásaikat tekintve a költséges és magaskultúra-fogyasztásuk közvetlenül a felső plusz után következik és ők azok, akik az egyszerű és könnyen hozzáférhető kultúrából a legkevesebbet fogyasztják. Hedonista fiatalok (17%): ők átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek, és mindemellett szintén átlag feletti IT, költséges és magaskultúra, illetve változatos ruha- és élelmiszerfogyasztás jellemzi őket. Ennek azonban megvan az ára is, hiszen egyben ők állnak az alapvető élelmiszer és ruhafogyasztás, valamint az egyszerű és könnyen hozzáférhető kultúra fogyasztása terén is az első helyen. Városi alsó-közép réteg (7%): Fogyasztásukat tekintve jóval átlag feletti változatos élelmiszer és ruhavásárlási szokások, az egyszerű és könnyen hozzáférhető kultúra kedvelése, valamint az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzik őket. Szegény nyugdíjas (25%): napi háromszori és otthonközpontú étkezés esetében listavezetők, a változatos és szolgáltatásközpontú étkezés esetében pedig sereghajtók. A költséges és magaskultúra, illetve az IT területén is jóval az átlag alatt fogyasztanak. Szegény munkásréteg (13%): nekik már az élelmiszerek tekintetében is megszorításokat kell alkalmazniuk, jobbára egyszerű és olcsó ételeket fogyasztanak. A lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak. Underclass (18%): Az alacsony szintű jövedelem a fogyasztásuk minden területét jellemzi. Az ide tartozók 20 százaléka nem tud rendszeresen megfelelő mennyiséget költeni az alapvető élelmiszerekre. Politikai-jogi (political, legal) környezet A politikai környezet stabilitásáról nem beszélhetünk, hosszabb távon nem kiszámítható szinte semmi sem. Nehezíti a helyzetet, hogy amit megígérnek, azt nem tartják be pl.: helyi adók megszüntetése, továbbá, hogy a korábbi kormányzat sikeres munkáit berekesztik, valószínűleg politikai okból. A Fidesz-kormány Széchenyi tervének abszolút nyertese a magyar turizmus volt, de a következő évben jeleskedő új kormány megszüntette támogatásukat, ráadásul az Európai Uniós pénzforrásokat jelentő a NFT- 7

ből is kihagyták a gyógyturizmust. Legutóbbi időben viszont, 2008. augusztusi hír 2 szerint négy kiemelt gyógyfürdő-beruházás indul állami támogatással. A környező országokhoz képest túladóztatás, óriási méretű közterhek jellemzik hazánk adózási politikáját, ami kedvezőtlen versenytényező. Az éven belüli változtatások itt is nehézséget okoznak. Az Európai Uniós tagság előnyös, mert segíti a kereskedelmet, könnyű a beszerzés és az eladás is ennek a piacnak. Egészségügyi szabályozási szempontból kicsit kedvezőbb a helyzet, itt zömében szakmai érdekek szerint születnek döntések. A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII.25.) EüM rendeletben került meghatározásra részletes szabályozás és a pontos tudnivalók, mely kitér az Állami Népegészségügyi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetében működő Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI) hatáskörére, feladataira. Önszabályozás tekintetében kiemelt szerepe van a Magyar Fürdőszövetségnek, mely önálló, független szakmai társadalmi szervezet, melynek céljai: fürdők szakmai érdekképviselete és érdekvédelme belföldön és külföldön, a fürdők helyi és regionális fejlesztésének és működtetésének elősegítése, szakmai tanácsadás. A környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján a 219/2004. (VII.21.) kormányrendelet gondoskodik a felszín alatti vizek jó állapotának szabályozásáról. A rendelet célja a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával, fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal összefüggő feladatok, jogok és kötelezettségek megállapítása. A rendelet hatálya kiterjed a felszín alatti vízre, a földtani közegre és a szennyező anyagra; a felszín alatti vizek és a földtani közeg állapotát érintő tevékenységekre. Jó tudni, hogy a terület illetékesei tiszteletben tartják a fenntartható fejlődés eszméjét, melyet már az indiai politikus és spirituális vezető, Mahatma Gandhi már a századforduló környékén hirdetett: A világ erőforrásai elegendőek, hogy kielégítsék mindenki szükségleteit, de arra már nem, hogy kielégítsék mindenki mohóságát. Fogyasztóvédelmi szempontból fontos a gyógyfürdők vízminősége. A minősítési rendszer jelenleg a Magyar Fürdőszövetség 3 keretein belül önkéntes jelleggel működik. Elsősorban a szempontrendszer alapján - a meglévő jogszabályok figyelembe vétele mellett - a fürdő szolgáltatásainak választékára, az ott elvárható minőségre nyújt a vendég számára 2 http://www.turizmusonline.hu/cikk.php?id=12211 3 http://www.furdoszovetseg.hu/p2.php 8

jellemző képet. 2007. január 1. óta a közfürdők medencéi csak vízforgató berendezés üzemeltetésével működtethetők. (121/1996. (VII. 24.) Korm. Rendelet) Töltő-ürítő rendszerű medence a fenti időpont óta csak akkor üzemeltethető, ha a 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet szerint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága egyedi felmentést ad a vízforgató berendezés létesítése és üzemeltetése alól. A 2008-as eredmények alapján a vízforgató berendezés jelentősen tisztább vizet eredményez bakteriológiai szempontból a töltő-ürítő rendszerű megoldáshoz képest, azonban ezzel a műszaki megoldással a gyógyvíz alapvető kincse, a gyógyító hatás veszne el. Természeti (environmental) környezet A termálvíz fogalmát a hétköznapokban gyakran helytelenül azonosítják a gyógyvíz fogalmával. Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték. A gyógyfürdő olyan gyógyintézmény, amely gyógyvíz, gyógyiszap vagy egyéb természetes gyógytényező (például gázelőfordulás) felhasználásával balneoterápiás fürdőkezelést nyújt. A gyógyfürdők teljes körű fizioterápiás ellátást biztosítanak, amelybe a fürdőkezelés mellett az elismert ásványvíz, termálvíz, illetve melegített közműhálózati víz felhasználásával végzett kezelések és egyéb fizikai gyógymódok alkalmazása is beletartozik. A gyógyfürdőkkel a balneológia (gyógyfürdőtan) tudománya foglalkozik. Budapest 4 Közép-Európa egyetlen olyan fővárosa, amely hőforrásokkal rendelkezik. Városunkban 80 termálvizes és ásványvizes, valamint több mint 400 keserűvizes forrás található, hőfokuk 24 78 C között váltakozik, összesen napi 70 millió liter hozammal. Földtani oka egyszerűen az, hogy a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb a világátlagnál, mindössze 24-26 km vastag, így a forró magma a felszínhez közelebb van. A hévizek kialakulásához továbbá szükség van a vizet tároló és azt leadni képes kőzetekre, képződményekre, melyeket vízadóknak nevezünk. Gyakorlatilag nincs olyan része Magyarországnak, ahol a felszín alatt ne fordulnának elő ilyen jó vízadó tulajdonságú képződmények, mondhatnánk akár, hogy egy gyógyvizű tenger van alattunk. A legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike a geotermikus energia. A Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében a budapesti fürdők szempontjából megközelítve számos gyakorlati példát 4 http://hu.wikipedia.org/wiki/budapest_gy%c3%b3gyf%c3%bcrd%c5%91i 9

láthatunk, hiszen számos fürdő ilyen hőforrásra épülve nyújtja szolgáltatásait. Sőt, a Király-fürdőt évszázadok óta a Lukács fürdő környékén található források vize táplálja, míg a Dagály fürdő melegvizes részlegéhez pedig a Széchenyiből érkezik vezetéken a föld mélyének kincse. Technológiai (technological) környezet A fürdőket rendeltetésük szempontjából két csoportra kell osztani: közfürdőkre és saját használatú fürdőkre. A közfürdők zárt területen nyilvános fürdési lehetőséget biztosító fürdőhelyek, ahol a szolgáltatások szabályozott feltételek mellett vehetők igénybe. A szolgáltatások jellege szerint lehetnek strandfürdők, élményfürdők, sportolásra alkalmas fürdők, gyógyfürdők, egészségügyi fürdők, tisztasági fürdők. A vízzel való gazdálkodás korunk egyik legkiemelkedőbb környezetvédelmi feladata közé tartozik. A tiszta, szennyeződésektől mentes, természetből kinyert, egészségügyi szolgáltatásra kezelés nélkül felhasználható víz egyre ritkább és egyre kisebb mennyiségben áll rendelkezésre. A fürdők üzemeltetése azonban jelentős vízfelhasználással jár, így fontos része a vízgazdálkodásnak. Gyógyfürdők esetében, ahogy a jogi környezet ismertetése során már írtam, töltő-ürítő rendszerű medencéket használnak, hiszen a gyógyászati szempontból értékes biológiailag aktív alkotórészeit a vízvisszaforgatás károsítja. A töltő-ürítő rendszer 5 esetén a folyamatosan bevezetett pótvíz a medence teljes víztérfogatát holtterektől mentesen át kell, hogy öblítse és a rendszert ötévenként felül kell vizsgálni. Gyógyvíz esetében a leggyakrabban szükséges technológiai beavatkozások a következők: Magas metángáz tartalmú vizek esetében a robbanásveszély megszüntetése gáztalanítással. Magas/alacsony kútvízhőmérséklet esetén a víz hűtése/fűtése a medencevíz üzemi hőmérsékletére. Fertőtlenítőszer adagolása ott, ahol azt a medencehidraulika lehetővé teszi. A fertőtlenítőszert vagy a fertőtlenítő berendezést mindig úgy kell megválasztani, hogy a fertőtlenítés hatására a gyógyvízben egészségre káros vegyületek ne keletkezzenek. A vízkezeléssel kapcsolatos összes technológiai beavatkozásnál az alkalmazott technológiára vonatkozó műszaki előírásokat és szabványokat be kell tartani. A gyógyfürdők világban nem túl gyors az eszközök, szolgáltatások avulási sebessége és egy komolyabb beruházás évtizedekig működtethető, nincsen szükség újabb és újabb, 5 http://www.tankonyvtar.hu/mezogazdasag/szolgaltatastechnika-080906-93 10

magas összegű beruházásra. Speciális gyógyfürdős szolgáltatások, modern kezelések esetében viszont a fejlődés gyors, de a technológia-transzfer sebességét itthon nem tudják tartani meglévő fürdőink, ami az új szolgáltatások bevezetése szempontjából kedvezőtlen. Ugyanakkor hazánk a gyógyfürdőzés szakmai területén magas színvonalú és nagy mennyiségű tudást halmozott fel. Ha rendelkezésre állna megfelelő mennyiségű pénz, akkor tapasztalatunkra, kreativitásunkra építve rengeteg újítást valósíthatnánk meg. Vagy adott esetben a máshol bevezetett újdonságokat gyorsan és hatékonyan tudnánk implementálni. Jellemzően nem használjuk ki lehetőségeinket, az ország gyógyfürdőinek technológiai fejlettségi szintje vegyes képet mutat. Pozitívumként említhető, hogy a Széchenyi fürdő gyógy- és úszómedence teljes építészeti és gépészeti kivitelezését a hazai Tempero Rt. 6 végezte az általuk kifejlesztett, és mintaoltalommal védett vákuum-szűrős vízforgató berendezésekkel. Ilyen berendezés működik a Palatinus strandfürdő ülőmedencéiben is. Gazdasági (Economic) környezet Gazdaság fejlettsége, állapota Szakdolgozatom nem politikai nézeteim, véleményem bemutatásáról szól, azonban a mai Magyarországon lehetetlen felhangok nélkül minősítést írni a gazdasági környezetről. A tényekből kiderül, hogy az ország jelenlegi felelős kormánya milyen felelőtlen módon gazdálkodott az utóbbi néhány évben, ellehetetlenítve a kis-és középméretű gazdálkodó szervezetek működését, megtörve az emberek bizalmát és hitét, egyúttal sárba tiporva a magyar értékrendet. Mindezek következményeként a napokban próbál egy olyan gazdaságpolitikai csomagot lenyomni az emberek torkán, amely a korábbi évek felelős munkájával elkerülhető lett volna. Március 31-én 7 a Standard & Poor's BBB-ről BBB mínuszra, április 1-én pedig a Moody's A3-ról Baa1-re rontotta Magyarország hosszú lejáratú szuverén adósságának besorolását. A hitelminősítő szerint a magyar államadósság 2010-ben a bruttó hazai termék (GDP) 83 százaléka lesz, szemben a tavalyi 73 százalékkal. A leminősítésnek komoly tőkepiaci és makrogazdasági következményei lennének, ha az ország adósbesorolása a befektetőknek ajánlott kategóriából átkerülne a befektetőknek nem ajánlott kategóriába. Ha az S&P egy lépessel tovább rontja a magyar adósosztályzatot, akkor Magyarország 6 http://www.tempero.hu/indexer.php 7 http://www.origo.hu/uzletinegyed/valsag/20090401-a-magyar-adossag-leminositesenek-kovetkezmenyei-bovlikotveny.html 11

átkerülne a befektetésre ajánlott sávból a spekulatív, magas hozamú "BB" kategóriába, azaz a magyar állampapírok bóvlikötvényekké (spekulációs fokozatú, nagy haszon lehetőségét, nagy kockázattal hordozó kötvényekké) válnának. Kevesebben fektetnek az ország pénzügyi eszközeibe, így az egyes gyógyfürdőket érintő beruházásokba is, és többen vonják ki belőlük a pénzüket. Ennek hatására gyengül az ország nemzeti valutája, csökken az értékpapírok árfolyama, emelkedik a kamatszint. A magas kamatszint miatt rendkívül nehéz a hitelekhez való hozzájutás, ami gyógyfürdő beruházás és üzemeltetés szempontjából szintén kedvezőtlen hatású, hiszen költségnövekedést jelent. A nemzeti valuta folyamatos gyengülésének hatására felpörög az infláció, csökken a jövedelmek és a vagyonok reálértéke. Mivel az új államkötvények csak magasabb kamat mellett bocsáthatóak ki ilyenkor, ezért ilyen helyzetben nőnek az állam kamatkiadásai. Jelenleg Magyarországon ez csak korlátozottan érvényesül, a magyar állam ugyanis tavaly október óta gyakorlatilag nem bocsát ki állampapírokat, az adókból nem fedezhető kiadásait és a lejáró adósság megújítását az IMF-hitelből finanszírozza. További probléma, hogy a devizahitelek is drágák, mert a nemzetközi piacon hullámzó forint árfolyamkockázata magasabb. GKI prognózis 2009-re a GDP alakulásáról Látványosan javul a külső egyensúly, ugyanakkor 4-5 százalékkal esik vissza a gazdaság teljesítménye a GKI Gazdaságkutató Zrt. 8 április eleji prognózisa szerint. (Március elején még 3,5 százalékos GDP-csökkenéssel számoltak 2009-re.) A gazdaságkutató cég azt várja, hogy a reálkeresetek 2-3 százalékkal, a vásárolt fogyasztás 5 százalékkal csökken az idén. Az elemzés szerint jelenleg mintegy 400-450 milliárd forint bevételi kiesés prognosztizálható a költségvetési törvényhez képest. Az áfa és a jövedéki adók emelése után is alacsony, 3,5 százalék körüli infláció, valamint a kereslet visszaesése következtében jelentősen csökken a vállalkozások nyeresége, s ezzel a költségvetésbe folyó nyereségadó is. A Bajnai-csomag Az index.hu internetes hírportál szerint Bajnai Gordon csomagja 9 lehet az első lépés a jó irányba. Április 6-i cikkük szerint, ha a csomag úgy valósul meg, ahogyan a kiszivárgott dokumentumban olvasható, azt pozitívan fogadnák a piacok, ugyanakkor szó sincs 8 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/06/mar_a_gki_is_5_szazalekos_recessziot_var/ 9 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/06/bajnai-csomag_az_elso_lepes_a_helyes_iranyba/ 12

benne semmilyen adóváltozásról, a munkát terhelő járulékok csökkentéséről. Enélkül viszont aligha lehet növelni a foglalkoztatást, enyhíteni a válság következményeit, a recessziót. Egy gazdaságpolitikai programnak három célt kell egyszerre szolgálnia ahhoz, hogy azt mondhassuk, minden rendben van vele, mondja Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. A rövidtávú hetekben, hónapokban mérhető időtávú cél ebben a helyzetben a forint stabilizálása. Erre a kormánynak csak közvetett hatása van, csak úgy tudja a hazai valutát segíteni, ha intézkedései középtávon hitelesek a piac szemében. Ez a középtávú cél pillanatnyilag az, hogy az adósságpályánk fenntartható legyen. Ha nem változna semmi, úgy erős a kockázata, hogy az állam a korábbinál nagyobb reálkamatokért tudja csak finanszírozni magát. Ez mostani gyenge potenciális növekedési ütemünkkel és költségvetési egyenlegünkkel együtt Duronelly szerint azt jelenti, hogy bizony az államadósságot illetően komoly fenntarthatósági aggályok fogalmazódhatnak meg. Ezekkel a gondokkal az eddig ismert részletek alapján a Bajnai-csomag valamennyire megbirkózik. A hosszú távú célt azonban, vagyis a potenciális növekedési ütem javítását nem tudja teljesíteni. Ezt csak olyan összehangolt programmal lehetne érzékelhetően javítani, amelyik nemcsak az inaktívak juttatásait szűkíti jelentősen, hanem oktatási és egészségügyi intézkedéseket is tartalmaz, ráadásul adólépéseivel a munkavállalást is ösztönzi. Szerinte a potenciális növekedést nemcsak egyféleképpen lehet emelni, több átfogó csomaggal is lehet javítani, és hogy az aktuális kormányzat melyiket választja, az értékrend, ideológia kérdése. Ezért a hosszú távú célt egy szakértői kormány nem tudja szolgálni, csak egy olyan kabinet, amely egy vagy több pártra támaszkodik. Hasonlóképpen nyilatkozott a HVG-nek Járai Zsigmond 10, az Orbán-kormány első pénzügyminisztere. Az első lépés a gazdaság rendbetétele kell, hogy legyen: az adócsökkentés, a bürokrácia és a korrupció visszaszorítása. Azt kell elérni, hogy versenyképesek legyenek a magyar vállalatok, hogy tudjanak munkát adni az embereknek, hogy el tudják adni a termékeiket, és akkor több lesz a költségvetés bevétele is. Tehát olyan lefaragó lépéseket kell tenni, amik nem fogják vissza a gazdaságot, és nem élezik tovább a szociális feszültséget. Ezért azt mondom, hogy a "haveroktól" kell most elvenni, hivatalokat kell megszüntetni, a felesleges beruházásokat le kell állítani és ezzel együtt adót kell csökkenteni. Én így képzelem a kiutat a válságból. Kiadást persze kell csökkenteni, de azért, hogy aztán adót lehessen csökkenteni. Most is csak a kiadáscsökkentésről beszél az új kormány és a Reformszövetség programjában is az 10 http://hvg.hu/velemeny/20090417_jarai_zsigmond_interju.aspx 13

szerepel csupán, hogy később majd kell gazdaságélénkítő lépéseket is tenni. De nem ez a sorrend. Hiszen, ha levágják a költségvetési kiadásokat, attól még kevesebb lesz a bevétel, és ettől még jobban csökken a gazdaság. Tehát igaz: ez egy csapda. Lakosság jövedelmi és vagyoni helyzete Sem az üzleti szféra, sem a lakosság nem volt még soha olyan pesszimista, mint 2009 márciusában. A GKI konjunktúraindex 11 szezonális hatásoktól megtisztított értéke az 1996 óta folyó felmérések újabb történelmi mélypontjára, mínusz 46,1 pontra esett a februári mínusz 43 pontról - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Európai Unió támogatásával készített felmérésében. Az üzleti bizalmi index mínusz 34 pontról mínusz 37,7 pontra, míg a fogyasztói bizalmi mutató értéke mínusz 68,5 pontról mínusz 70 pontra csökkent. A GKI fogyasztói bizalmi index értékét a 2008 októberében tapasztalt hirtelen zuhanás óta folyamatos visszaesés jellemzi. Márciusban a legnagyobb visszaesés a lakosság saját pénzügyi helyzetére vonatkozó 12 havi várakozásaiban volt tapasztalható, de romlott a rövidtávú megtakarítási képesség megítélése is. Tovább erősödött a munkanélküliségtől való félelem. A GKI korábban említett prognózisa szerint a vártnál alacsonyabb bértömeg és a mintegy 5 százalékkal visszaeső vásárolt fogyasztás is bevételkiesést okoz. Az üzleti szférában 1-2 százalékkal, a közszférában 6-7 százalékkal esnek a reálbérek, valószínű a szürke jövedelmek enyhe növekedése is. A lakosság reáljövedelme 1,5-2 százalékkal csökkenhet az idén - áll az elemzésben. Az intézet szerint a fogyasztók megtakarítási hajlandósága látványosan emelkedik. Ez részben a kényszer következménye a növekvő hiteltörlesztés, a hitelek nehéz hozzáférhetősége és költségesebbé válása miatt, részben pedig az érdekeltségé, mivel a betéti kamatok magasak, a hitelfelvételhez szükséges önrész nő, s ennek összegyűjtéséhez időre van szükség. Továbbra is népszerűségnek örvend, ha egy bank akciós betéttel rukkol elő. A betéti akciókra vonatkozó ajánlatok aktivizálták az ügyfeleket, a Budapest Bank szakértői szerint még azokat is, akik eddig nem ezt a megtakarítási formát részesítették előnyben. Az idei év első két hónapjában az OTP tapasztalatai szerint is nagyobb az érdeklődés a kockázatmentes megtakarítási formák iránt. A húsvét is megérzi a válságot 12, és csak a családok fele bízik abban, hogy idén is tud legalább annyit költeni húsvét előtt és az ünnepek alatt, mint a korábbiakban. Ugyanakkor a háztartások egyharmada óvatos, ebben az évben a megszokottnál 11 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/03/30/gki_mindent_remenytelennek_latunk/ 12 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/06/a_husvet_is_megerzi_a_valsagot/ 14

kevesebbet, kevesebbért vásárol. Különösképpen az alsó-, alsóközép társadalmi rétegek és az idősebbek húzzák összébb a nadrágszíjat: négytizedük visszafogja magát az üzletekben, áll a Szonda Ipsos kutatásában. Munkaviszonyhoz kapcsolódó tényezők Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat 13 adatai szerint 2009. márciusában százezerrel többen voltak állás nélkül, mint egy évvel korábban, és 140 ezerrel többen, mint a globális válság kirobbanása előtti utolsó hónapban, szeptemberben. A múlt hónap végén 564 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, ami 15 éves csúcsot jelent a szolgálat adatai alapján. Munkanélküliségi és foglalkoztatási adatokat számol a KSH, és nyilvántart az Állami Foglalkoztatási Szolgálat is, de a két intézmény számsorai között százezres nagyságrendű az eltérés. A statisztikai hivatal szerint a december és február között 378 ezren voltak munka nélkül, ami 9,1 százalékos munkanélküliséget jelent, ez tizenkét éves csúcs. A munkaügyi központokhoz érkezett csoportos elbocsátásokat és a központoknál regisztrált álláskeresők számát nyilvántartó ÁFSZ adatai ennél is sokkolóbbak: a múlt hónap végén 564 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma. A foglalkoztatási szolgálat nyilvántartása szerint tavaly 384 csoportos létszámleépítést jelentettek be a cégek a munkaügyi központokban, kevesebbet, mint 2000 óta bármikor. A bejelentések 24 330 dolgozó állásának megszűnéséről szóltak, ennél kevesebb embert csoportos elbocsátással 2000 óta nem küldtek el a munkaadók (miközben 2003-ban és 2004-ben negyvenezerhez közelített ez a szám). A pályakezdők a lehetőségeiket némiképp meghaladó igényekkel vágnak bele a munkakeresésbe, ám a gazdasági válság fokozott rugalmasságra kényszeríti őket is. A Hewitt Humán Tanácsadó cég 2009 elején elvégzett felmérése alapján a vonzó fizetést a teljes pályakezdők átlagosan 145.000 forintban jelölték meg. Szabó Szilvia a CV-Online business menedzsere szerint eddig nagy különbségek voltak az egyes cégek között fizetés, elvárás, munkaidő tekintetében, s éppen ezért a piacra kikerülő álláskeresők elvárásait illetően is. A mostani gazdasági helyzet előreláthatóan közelebb fogja hozni egymáshoz a végleteket. Válság: Vajon a fürdők túlélik? ágazati jellemzők A gazdasági válság hatásait már tavaly nyár óta érzik a hazai szállodák, augusztus óta már a vendégéjszakák számában is meglátszik, az újév első hónapjában pedig csak 13 http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/04/08/szazezernel_tobb_allast_vitt_el_a_valsag/ 15

tovább romlott a helyzet mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kovács István 14, a Magyar Szállodaszövetség titkára. Az év eleje hagyományosan a leggyengébb időszaka az ágazatnak még a fővárosban is, azonban a szakmai visszajelzések szerint ez súlyosabb a megszokottnál: csak januárban 10-20 százalékkal csökkent a foglaltság a múlt évhez képest, februárban pedig még nagyobb kieséssel számolnak a hotelek. Jelenleg főként az üzleti és konferenciaturizmusra berendezkedett fővárosi négy-öt csillagos szállodák szenvedik meg a legjobban a gazdasági válságot. A nagyvállalatok ugyanis jelentősen visszafogták a hivatalos utazások számát, lehetőség szerint lemondják a konferencia-részvételeket, továbbképzéseket, tréningeket is. Mivel a helyzet napról napra változik, lehetetlen egy-két hónapnál hosszabbra szóló prognózisokat fölállítani az ágazat kilátásairól. Több balatoni szállodában is 10-15 százalékkal csökkent a vendégforgalom az előszezonban, de a bevételkiesésük még ezt a mértéket is meghaladja az árengedmények és akciók miatt. Ennek ellenére a szállodai vezetők jó vendégforgalomra számítanak, igaz a válság hatására csökkenő fizetőképes keresletet, és az olcsó magánszálláshelyek reneszánszát jósolják. A gyógyszállodákkal rendelkező vidéki városok kevésbé szenvedték meg a januárt, de a következő hónapra már az ő kilátásaik sem rózsásak, akad olyan vidéki ház, ahol a februári foglaltság fele a tavalyinak. Az északi határ menti települések fürdőforgalma megugrott - az euró bevezetése után Szlovákiából is szívesebben járnak át hozzánk fürdőzni. A Világgazdaság szerint gazdasági válság ide vagy oda, nem csökken az érdeklődés a hazai fürdők, akvaparkok iránt. A legtöbb helyen magyar vendégeket fogadnak, akik sokkal inkább a gyenge forint, semmint a spórolás miatt választják a hazai helyszíneket. Számos település lát fantáziát a fürdőépítésben: három város (Nagykőrös, Makó és Sopron) jelentette be, hogy bővíti meglévő fürdőjét. A termalfurdo.net internetes gyógyfürdő magazin hírei 15 szerint Nagy-Britannia lakosságának utazási szokásaiban jelentős változások figyelhetőek meg, amelyek pozitívan hatnak Magyarországra. A válság miatt többnyire mindenki spórolni szeretne, így elsősorban luxuskiadásaikat amelyek közé a turizmus is tartozik próbálják mérsékelni az emberek. A brit közönség is inkább olyan úti célokat keres, ahol ugyanazokat a szolgáltatásokat olcsóbban kaphatja meg. Ezek pedig az eurozónán kívül eső úti célok, mint Magyarország. A németek 16 utazási szokásait vizsgálva az Urlaub und Reisen intézet megállapította, hogy Magyarország továbbra is kedvelt úticél. Mivel szabadságuk alatt leginkább a 14 http://index.hu/gazdasag/magyar/tuvr090129/ 15 http://termalfurdo.net/index.php?p=cikk&id=326 16 http://termalfurdo.net/index.php?p=cikk&id=329 16

strandolást, fürdőzést választják, és minden ötödik német óhajt egészségturisztikai szolgáltatásokat, wellnesst igénybe venni. A stuttgarti CMT-n ismertette a FUR (Forschungsinstitut für Urlaub und Reisen) a németek utazási hajlandóságát vizsgáló kutatásainak legújabb eredményeit. A felmérések szerint a 90-es évek eleje óta a német utazási hajlandóság stabilnak mondhatóan 75% körül mozog, és várhatóan ez a jövőben sem változik sokat. Azaz a németek továbbra sem akarnak lemondani az év legszebb napjairól, a nyári szabadságról. Az úticélok között Magyarország 1 %-kal továbbra is a 11. helyen áll. Ami pedig az érdeklődést illeti, a kelet-európai országok között magasan az első helyet mondhatjuk magunkénak. Úgy látszik tehát, hogy talán egy kitörési lehetőség lehetne Magyarország számára a gyógyturizmus, azonban fejlődésének nélkülözhetetlen feltétele a támogatási rendszerek kiépítése. Az egészségturizmus támogatására a rendszerváltozás után csak kisebb összegeket adott ki az állam, csak később ismerte fel annak fontosságát, kivételt képez a Fidesz-kormány Széchenyi programja, melynek egyértelmű nyertese volt a turizmus ágazata. Fejlesztési alprogramja egyszerre több cél elérését is szolgálta volna. Új célcsoportok megnyerése, a jelenlegi egygenerációs helyett három generációs célközönség bevonása. Nemzetközi szinten és tartósan versenyképes termékfejlesztés. Minőségi és exkluzív befektetések támogatása, kompetitív befektetési lehetőségek biztosítása a gyógy- és termálturizmus területén. Gyógy- és termálturizmus terén komplex szolgáltatási csomagok kialakítása. Az idegenforgalmi szezon megnyújtása. 2003-ban a Magyar Turizmus Zrt. (melynek tevékenységéről a következőkben részletesen szólok) a marketingtervében még kiemelt célkitűzésként szerepelt Magyarország egészségturisztikai népszerűsítése. Egészségesebbé tesszük a világot kampányszlogennel és az Ogilvy reklámcég által készített óriásplakátokon, hirdetéseken kívül a Hungary keeps the world healthy (Magyarország egészségesebbé teszi a világot) mottójú kampányt a CNN, CNBC, Eurosport, National Geography és a Travel Chanel televízióadókon láthatták a nézők. A 2002-es parlamenti választások után az új kormány szerint már a sok támogatás után ideje volt, hogy a fürdők a saját lábukra álljanak - legalább is ezt sugallta az a tény, hogy a nemzeti fejlesztési tervből kimaradt a gyógyturizmus, a Széchenyi tervben megfogalmazottak pedig nem folytatódtak. A fürdővezetők viszont döbbenetesnek és érthetetlennek minősítették a kormányzat döntését. Közel öt évnek kellett eltelnie, hogy egyáltalán elinduljon némi uniós 17

pénzáramlás erre a területre, ugyanakkor a többi tagállam rakétasebességgel húzott el mellettünk. 2007 őszén jelentek meg a pályázatok a turisztikai termékek, vonzerő fejlesztésére és a szálláshelyekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatások fejlesztésére. 85 milliárd forintos uniós társfinanszírozással valósulhatnak meg a projektek. 2008. augusztusi hír szerint Hajdúszoboszlón 2,25 milliárd forint az állami támogatás, amelynek segítségével 2009. decemberéig épülhet meg az Aqua Palace nevű új fürdő. Szegeden 2009. októberéig épülhet fel egy új gyógy- és wellness fürdő, a város ehhez 3 milliárd forintos támogatást használhat fel. A zalakarosi fürdő esetében 809 millió a támogatás. Ebből a pénzből 2011. májusáig fejezhetik be az új fogadóépület megépítését, a fedett fürdő átalakítását, valamint a gyógy- és wellness részleg fejlesztését. A negyedik beruházás a büki gyógyfürdőt érinti, amelyet 2010 augusztusáig alakítanak át 1,75 milliárd forintból, 525 milliós állami támogatással. Itt szintén a gyógyfürdő szolgáltatásait fejlesztik majd. A négy kiemelt projekt állami támogatása összesen több mint 6,5 milliárd forint. A fejlesztések nemcsak munkahelyeket teremtenek, de élénkítik az idegenforgalmat is. Ennek a 2008-as támogatás előirányozásnak kicsit politikai szaga van, és valószínűleg taktikai lépés a jelenlegi kormányzat részéről, gondolva a 2010-es parlamenti választásokra. Magyar Turizmus Zrt. tevékenysége egészségturizmus területen A Magyar Turizmus Zrt. 17 a nemzeti turisztikai marketingfeladatok ellátásáért felelős társaság. A szervezet a turisztikai piacon új, egységes márkakommunikációval lép fel 2008-tól. Külföldön és belföldön egyaránt kiemelt szerepet szántak az egészségturizmus, mint gyógy-, és wellness szolgáltatások népszerűsítésének, továbbá a belföldi marketingkommunikáció központi témája 2008-ban a Vizek Éve volt. Ennek keretén belül tavasszal és ősszel hazánk egyedülálló egészségturisztikai kínálatának népszerűsítésére, nyáron pedig a magyarországi élővizek által kínált lehetőségekre helyezték a hangsúlyt, mondhatjuk azt is, hogy kb. ott folytatták, ahol 2003-ban abbahagyták a gyógyturizmus propagálását. A magyarországi turizmus időbeli koncentráltságának csökkentése érdekében A Vizek Évében két nyári hónap kivételével (július és augusztus) egész évben tartott az aktuális régióban a 3=4 akció, amelynek keretében a csatlakozott szálláshelyeken a negyedik éjszakát ajándékba kapták az akcióban meghatározott időszak alatt (hétfőtől csütörtökig) szállást foglaló vendégek. A kampányév során január és június, majd szeptember és december között minden 17 http://itthon.hu/szakmai-oldalak/turisztikai-termekek/ turisztikai-termekek/ 18

hónapban egy-egy turisztikai régió mutatkozott be, és várta szállásdíjkedvezményekkel a vendégeket, júliusban és augusztusban pedig az ország népszerű élővizeire irányította a belföldi utazóközönség figyelmét a Zrt. A Vizek Éve kampány ismertségének és eredményességének megismerése céljából 2009 januárjában kutatást végzett az MT Zrt., amelynek eredményei: Több mint 500 szolgáltató (köztük számos fürdő) vett részt a kampányban. A csatlakozott szolgáltatók közel 60%-a meghosszabbította az akciót. A Magyar Turizmus Zrt. valamennyi marketingeszközét a kampányév szolgálatába állította. Kiemelt szerep jutott az egyedi arculattal elkészített www.vizekeve.hu honlapnak, amelyen egész évben valamennyi, a Vizek Éve programjaival és akcióival, valamint az ország egészségturisztikai kínálatával kapcsolatos tudnivaló megtalálható volt. Hirdetés a Nők lapjában (2. kép) Az éves média-együttműködései keretében megjelenő PR cikkekkel, az Utazás kiállításon és más belföldi vásárokon kiadványok terjesztésével, információadással, egységes arculattal, valamint az országos terjesztésű lapokba befűzött (Magyar Nemzet, Világgazdaság, Népszava, Vasárnapi Hírek, Hölgyvilág és RTV részletes) Itthon otthon van turisztikai melléklettel és televíziós programajánlóval, valamint a Tourinform hálózat segítségével hívta fel a belföldi utazók figyelmét a különböző akciókra és kedvezményekre. Egy vízitúra kiadvány is segített eligazodni a hazai folyók, élővizek nyújtotta kirándulási lehetőségek között. A régiók ajánlatai további kiadványokon keresztül is eljutottak a nagyközönséghez, a tájékoztató füzetekkel különböző folyóiratok mellékleteként is találkozhattak az érdeklődők. A kampányév decemberi állomásának keretében a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.-vel 19

együttműködésben meghirdette a Budapesti fürdők éjszakája elnevezésű akciót is. Az akció keretében a Széchenyi, a Gellért és a Rudas fürdő december 5-én, pénteken éjszaka 22.00 04.00 óra között tartott nyitva és az adott fürdőnek megfelelő stílusban, különböző szórakoztató és zenés programokkal várták éjszakai fürdőzésre a vendégeket. A rendezvényre 3.500.-Ft-os áron lehetett belépőjegyet váltani, amellyel aznap éjszaka mindhárom fürdő látogatható volt. A társaság a Budapest- Közép-dunavidéki Fürdők éjszakája (3. kép) kedvezményes ajánlatokra már november 1-től felhívta az érdeklődők figyelmét a 4-6- os villamos oldalán elhelyezett hirdetéssel, továbbá az ország több pontján elhelyezett 30 db óriásplakát is a régió kedvezményes ajánlatait népszerűsítette. Idén pedig tovább bővül az üdülési csekk felhasználhatósága és az egészségbiztosítás területén is használhatók az üdülési csekkek. Legszélesebb körben azonban továbbra is a turizmusban használhatják. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány folyamatosan keresi azon szolgáltatókat, akiknek tevékenysége hozzájárulhat a lakosság életminőségének javításához. Az elmúlt tíz éves gyakorlat alapján, azon a területeken bővíti az üdülési csekk felhasználhatóságát, amelyek hozzájárulnak a pihenéshez, az üdüléshez, a kikapcsolódáshoz, az egészségmegőrzéshez, a betegség-megelőzéshez, és a szabadidősporthoz. A korábban említett brit kutatási eredmények hatására pedig sorra jelennek meg újságcikkek Közép-Kelet-Európáról, így természetesen Magyarországról is, amelyek arra ösztönzik a briteket, hogy ne adják alább igényeinket, válasszák az olcsóbb, különleges és még felfedezésre váró európai országokat. Konkrét példákat hoznak fel az árak érzékeltetésére, amelyek valóban csábítóan hangzanak. A bristoli Western Daily Press c. napilap december végén cikket jelentetett meg Magyarországról. Keith Ward újságíró a Zrt. közreműködésével járt hazánkban. Az újságíró látogatásának célja az volt, hogy bebizonyítsa a briteknek, hogy az eurozónán kívül az ár/érték arány még az angol font gyengülése után is jónak mondható. A brit utazó közönség által elismert és kedvelt The Good Travel Guide országos magazinban pedig 2 oldalas cikk 20