1. Általános lélektan

1. Általános lélektan 1.1. A perceptuális folyamatok általános jellegzetességei 1.1.1. Az észlelés empirista felfogása és a közvetlen (direkt) észlelés elmélete 1.1.2. Pszichofizika 1.1.3. A szignál-detekciós elmélet 1.2. A vizuális információfeldolgozás folyamata 1.2.1. A látórendszer szervezıdése: receptív mezık a retinától a kéregig 1.2.2. A látvány állandósága: konstanciák 1.2.3. Téri látás 1.2.4. Mozgásészlelés 1.2.5. Színészlelés 1.3. Akusztikus észlelés: a hangoktól a beszédészlelésig 1.3.1. A hangok alapvetı tulajdonságai és észlelésük 1.3.2. Akusztikus objektumok 1.3.3 Automatikus változás-detekció és figyelmi mőködések a hangoknál 1.3.4. A beszéd észlelése 1.4. Éberség, aktivitás, mentális kapacitás, teljesítmény 1.4.1. A szelektív figyelem klasszikus elméletei 1.4.2. Téri figyelem 1.4.3. Tárgyakhoz kötött figyelem 1.4.4. Sajátságok és egészek: a figyelem szerepe 1.4.5. Az információfeldolgozás szakaszelmélete és a folyamatos feldolgozási elmélet 1.4.6. Gátlási jelenségek és a figyelem 1.4.7. A figyelem idıi vonatkozásai 1.4.8. Megosztott figyelem 1.4.9. Az aktivációs kontinuum és mérése. 1.4.10. Aktiváció és teljesítmény 1.4.11. A fenntartott figyelem és mérése 1.4.12. Az orientációs reakció 1.4.13. Alvás és álom 1.5. Adaptáció: a tanulási folyamatok típusai és jellegzetességei 1.5.1. A klasszikus kondicionálás 1.5.2. Az operáns kondiconálás 1.5.3. A viselkedés averzív kontrollja: a büntetés és a negatív megerısítés. 1.5.4. A megerısítés 1.5.5. A mentális térkép 1.5.6. A belátásos tanulás 1.5.7. A szociális tanulás 1.5.8. Top-down folyamatok a tanulásban 1.6. Az emlékezeti folyamatok típusai és jellegzetességei, emlékezeti modellek 1.6.1. A táras emlékezeti modellek 1.6.2. A feldolgozás mélységének hatása 1.6.3. A rövidtávú emlékezet kutatása 1.6.4. A munkamemória: a központi végrehajtó

1.6.5. A fonológiai hurok 1.6.6. A vizuális-téri vázlattömb 1.6.7. A standard munkamemória modell alternatívái 1.6.8. Az emléknyomok elsajátítása, kódolás 1.6.9. Elıhívás és interferencia 1.6.10. Az emléknyomok konszolidációja 1.6.11. A deklaratív emlékezet sérülése: az amnézia 1.6.12. A deklaratív emlékezet: epizodikus és önéletrajzi emlékezet 1.6.13. A tudásrendszer jellemzıi. Taxonomikus szervezıdés szemantikus háló modell. 1.6.14. A tudásrendszer jellemzıi. Patronomikus szervezıdés, a keretek. 1.6.15. Sémaelméletek 1.6.16. Forgatókönyvek 1.6.17. A dinamikusemlékezet-elmélet 1.7. Motivációs mechanizmusok, a motiváció típusai, motivációs elméletek 1.7.1. A motiváció témakörének alapfogalmai (ösztön, szükséglet, drive, homeosztázis, incentive) 1.7.2. A motiváció fiziológiai vonatkozásai 1.7.3. A motivációs jelenségek típusai, a humanisztikus pszichológia (Maslow) motivációkoncepciója 1.7.4. Primer motivációk: a táplálékfelvételt befolyásoló biológiai tényezık 1.7.5. A táplálékfelvételt befolyásoló pszichológiai tényezık 1.7.6. A szexualitás pszichológiai vonatkozásai 1.7.7. A támadó magatartás motivációja, az agresszió megnyilvánulási formái, agresszióelméletek 1.7.8. Az agresszivitást befolyásoló biológiai tényezık 1.7.9. Az agresszivitás pszichológiai vonatkozásai 1.7.10. A menekülı magatartás motivációja: félelem, szorongás, ezek típusai 1.7.11. A szorongás kialakulásának mechanizmusai, a szorongás csökkentésének lehetıségei 1.7.12. Stressz és stresszor, az általános adaptációs szindróma 1.7.13. A stresszt befolyásoló tényezık (coping, Lazarus elmélete, A-típusú személyiség) 1.7.14. A segítı viselkedés motivációja, az altruizmust magyarázó elméletek 1.7.15. Az intrinsic motiváció fogalma, alapjelenségei 1.7.16. A kognitív motivációk alapjelenségei: exploráció, kutató motiváció 1.7.17. Teljesítménymotiváció 1.8. Emocionális folyamatok, érzelemelméletek, az érzelmek vizsgálata 1.8.1. Az érzelmek összetevıi, az érzelmek osztályozása (alapérzelmek, dimenzionális megközelítés) 1.8.2. Az érzelmek vizsgálata (fiziológiai módszerek, érzelemkifejezés, szubjektív élmények) 1.8.3. Klasszikus érzelemelméletek (James-Lange elmélet, Cannon-Bard elmélet) 1.8.4. Újabb emóció-elméletek (Schachter és Singer, Valins, Solomon és Corbitt, Scherer elméletei) 1.8.5. Az érzelmek észlelése, empátia 1.8.6. Az érzelem és az érzelem-kifejezés biológiai vonatkozásai (aszimmetria, lateralizáció) 1.8.7. Patológiás emocionális jelenségek, alexithymia. 1.8.8. Az érzelmek hatása az emlékezésre 1.9. Humánspecifikus megismerı folyamatok pszichológiája: döntéshozatal,

következtetés, problémamegoldás, intelligencia, kreativitás 1.9.1. Problémamegoldó gondolkodás 1.9.1.1.Történeti elızmények 1.9.1.2.A problémamegoldás sikerességét befolyásoló tényezık 1.9.1.3.Szakértık és kezdık 1.9.1.4.Analógiák és modellek 1.9.2. Következtetéses gondolkodás 1.9.2.1.Absztrakt-szabály elmélet 1.9.2.2.Konkrét-szabály elmélet 1.9.2.3.Modell elmélet 1.9.3. Döntéshozatal 1.9.3.1.Normatív és deskriptív megközelítések 1.9.3.2.Heurisztikák 1.9.4.1.Intelligencia 1.9.4.2.Történeti elızmények 1.9.4.3.Intelligencia modellek 1.9.4.4.Kritikus kérdések 1.9.4.4.1. Mérhetıség 1.9.4.4.2. Örökletesség 1.9.4.4.3. Egyéni különbségek 1.9.5. Kreativitás 1.9.5.1.A kreativitás és intelligencia kapcsolata 1.9.5.2.A kreativitás mérése 1.10. A nyelv pszichológiai vonatkozásai 1.10.1. A nyelvpszichológia általános kérdései: a nyelv funkciói, nyelvi szintek, nyelv és gondolkodás 1.10.2. A nyelvelsajátítás folyamata: fonológiai, grammatikai, szemantikai, pragmatikai fejlıdés. Ikrek nyelvelsajátítása. 1.10.3. A nyelv tanuláselméleti magyarázata: empirikus adatok, elméletek, kritikák. 1.10.4. A nyelv nativista elképzelése: Chomsky elképzelése, kritikus periódus, csimpánzok nyelvtanulása. 1.10.5. A nyelv kognitív megközelítése: adatok és elképzelések, összehasonlítás a többi elmélettel. 1.10.6. A nyelvi megértés folyamata: mentális lexikon, szavakhoz való hozzáférés, a modularizmus, interakcionalizmus, a kontextus hatása. A kétértelmőség problematikája. 1.10.7. Nyelvhasználat: a beszédprodukció folyamatai, a hibázások típusai, magyarázó elméletek. Az írás és olvasás. 1.10.8. Kommunikáció, metakommunikáció. Nyelv kommunikáció nélkül és kommunikáció nyelv nélkül. 1.10.9. Nyelv és agymőködés: afáziák, siketség, dadogás, diszlexia, diszgráfia 1.10.10. Nyelv és emlékezet: a munkamemória és a nyelvi folyamatok 1.10.11. Idegen nyelv tanulása: tényezık, nyelvtanulási módszerek, nyelvi tehetség, sikeres és sikertelen nyelvtanulás 1.10.12. A kétnyelvőség: meghatározása, típusai, a nyelvek kapcsolata, mentális szervezıdés, a nyelvek egymásra való hatása, kódváltás. Háromnyelvőség.

Fejlıdéslélektan 01. Az emberi fejlıdés tanulmányozása 1.1. Itard öröksége 1.2. A fejlıdéslélektan központi kérdései 1.3. A fejlıdéslélektan tudománya 1.4. A fejlıdés szakaszai 02. Az emberi örökség: gének és környezet 2.1. Ivaros szaporodás és genetikai átörökítés 2.2. A genetikai öröklıdés törvényei 2.3. A gének, az élılény és a környezet 2.4. Mutációk és öröklıdı rendellenességek 2.5. Biológia és kultúra 03. Méhen belüli fejlıdés és születés 3.1. A méhen belüli fejlıdés szakaszai 3.2. A méhen belül fejlıdı szervezet 3.3. Születés: az elsı bio-szocio-pszichológiai átmenet 3.4. Az újszülött állapota 3.5. A szülı-gyermek kapcsolat kezdete 04. Korai csecsemıkor: kezdeti képességek és a változás folyamata 4.1. A legkorábbi képességek 4.2. Alkalmazkodás 4.3. A fejlıdés mechanizmusai 4.4. A születés utáni elsı bio-szocio-pszichológiai átmenet 05. Az elsı év fejleményei 5.1. Biológiai változások 5.2. Az észlelés és a mozgás fejlıdése 5.3. Kognitív változások 5.4. Új kapcsolat a társas világgal 06. A csecsemıkor vége 6.1. Biológiai érés 6.2. Az észlelés és a mozgás összehangolása 6.3. A gondolkodás új módja 6.4. A kategorizációs képesség fejlıdése 6.5. A gyerek és gondozói közötti kapcsolatok fejlıdése 6.6. Az én felfedezése 07. A korai tapasztalatok és a késıbbi élet 7.1. A csecsemık fejlıdésének optimális feltételei 7.2. A szeparáció hatásai 7.3. Sebezhetıség és ellenálló képesség 7.4. Felépülés a nélkülözésbıl 7.5. A csecsemıkor elsıbbségének felülvizsgálata 08. Nyelvelsajátítás

8.1. A nyelvi fejlıdés rejtélye 8.2. A nyelv négy alrendszere 8.3. A nyelvelsajátítást magyarázó elméletek 8.4. A nyelvelsajátítás alapvetı alkotóelemei 8.5. Nyelv és gondolkodás 09. Kisgyermekkor: a kompetencia szigetei 9.1. Piaget elmélete a kisgyermekkor értelmi fejlıdésérıl 9.2. A kisgyermekek gondolkodásának vizsgálata Piaget-t követıen 9.3. Az elméleti megközelítések alkalmazása 10. Társas fejlıdés kisgyermekkorban 10.1. A társas és személyes azonosságtudat megszerzése 10.2. Az önszabályozás képességének fejlıdése 10.3. Agresszió es proszociális viselkedés 10.4. Új érzelmek megjelenése kisgyermekkorban 10.5. A gyerek, mint egyén helye a társas csoportban 11. A kisgyermekkori fejlıdést befolyásoló környezeti hatások 11.1. A család, mint a fejlıdés közege 11.2. A család és a tágabb közösségek közötti médiumok 11.3. A kisgyermek a közösségben 11.4. Az iskolára való érettség problémája 12. Kognitív és biológiai fejlıdés iskoláskorban 12.1. Biológiai fejlıdés iskoláskorban 12.2. A gondolkozás változása iskoláskorban 13. Az iskolai oktatás 13.1. Az iskolai környezet 13.2. Az iskolai tanulás természete 13.3. Az iskolai készségek 13.4. Az iskolai oktatás kognitív hatásai 13.5. Tanulási képességek 13.6. Iskola és közösség 14. Társas kapcsolatok iskoláskorban 14.1. A játékok és a csoport szabályozása 14.2. Következtetés és cselekvés a különbözı szabályrendszerekben 14.3. Gyermekek közötti kapcsolatok iskoláskorban 14.4. A szülıkkel való kapcsolat változása iskoláskorban 14.5. Az iskoláskori énkép alakulása 15. A serdülıkori fejlıdés biológiai és szociális alapjai 15.1. A serdülıkor klasszikus elméletei 15.2. A serdülıkor modern elméletei 15.3. Pubertás 15.4. A társas élet újjászervezıdése serdülıkorban 16. A serdülıkor pszichológiai fejleményei

16.1. A serdülık gondolkodásával kapcsolatos kutatások 16.2. A serdülık gondolkodása a társadalomról 16.3. Az identitás integrációja 16.4. Átmenet a felnıttkorba 17. Fejlıdés felnıtt- és idıskorban 17.1. A felnıttkornak mint önálló életszakasznak a felismerése és elıtérbe kerülése 17.2. A felnıtt- és idıskor elméleti megközelítései 17.3. Az öregedéssel kapcsolatos kutatások 17.4. Hanyatlás vagy folyamatos fejlıdés Személyiséglélektan 1.Személyiséglélektan 1. 1.1.A személyiséglélektan tárgya 1.1.1.Személyiségelméletek jellemzıi 1.1.2.Személyiségelméletek eredete 1.1.3.A személyiség megismerésének módjai 1.2.Típustanok, vonáselméletek 1.2.1.Típustanok, vonáselméletek általános jellemzıi 1.2.2.Hippokratész és Galenus típustana 1.2.3.Kretschmer tipológiája 1.2.4.Sheldon típustana 1.2.5.Wundt dimenzionális megközelítése 1.2.6.Pavlov idegrendszeri típusai 1.2.7.Jung tipológiája 1.2.8.Cattel faktoranalitikus megközelítése 1.2.9.Eysenck dimenzionális megközelítése 1.2.10.Gray pszichofiziológiai kutatásokra épülı elmélete 1.2.11.Allport vonáselmélete 1.2.12.Az ötfaktoros modell 1.2.13.Szők tartományú elméletek 1.3.A személyiség viselkedés- és tanuláselméleti megközelítése 1.3.1.Watson behaviorizmusa 1.3.2.Skinner behaviorista megközelítése 1.3.3.A neobehaviorizmus fejlıdési irányai 1.3.4.Utánzáselméletek, szociális tanuláselmélet 1.4.A személyiség kognitív szempontú megközelítése 1.4.1.G. Kelly kognitív személyiségelmélete 1.4.2.Ellis racionális-emocionális koncepciója 1.4.3.Beck kognitív modellje 2.Személyiséglélektan 2.

2.1.Sigmund Freud és a klasszikus pszichoanalízis 2.1.1.A pszichoanalízis születése 2.1.2.A személyiség topográfiai és strukturális modellje a klasszikus pszichoanalízisben 2.1.3.A személyiség dinamikája a klasszikus pszichoanalízis megközelítésében 2.1.4.A személyiség fejlıdése a klasszikus pszichoanalitikus megközelítésben 2.1.5.A szorongás és az elhárító mechanizmusok 2.1.6.A klasszikus pszichoanalízis módszerei 2.2.Carl Gustav Jung analitikus pszichológiája 2.2.1.A pszichikus rétegek és a személyiségstruktúra a jungi analitikus modellben 2.2.2.A lelki élet dinamikája, Jung komplexus-elmélete 2.2.3.Jung elmélete a személyiség fejlıdésérıl 2.3.A személyiség pszichoanalitikus gyökerő és neoanalitikusnak nevezett megközelítései 2.3.1.Adler individuálpszichológiája 2.3.2.Erikson kulturális szempontú fejlıdéselmélete 2.3.3.Horney kultúrfilozófiai pszichoanalízise 2.3.4.Fromm humanisztikus pszichoanalízise 2.3.5.Murray dinamikus motivációs rendszere 2.3.6.Sullivan interperszonális megközelítése 2.4.A budapesti iskola 2.4.1. Ferenczi Sándor munkássága 2.4.2. Bálint Mihály és Bálint Alice munkássága 2.4.3. Hermann Imre munkássága 3.Személyiséglélektan 3. 3.1.A humanisztikus pszichológia 3.1.1.A humanisztikus pszichológia alapfogalmai 3.1.2.Maslow szükséglet hierarchia piramisa 3.1.3.Fiziológiai szükségletek 3.1.4.Biztonsági szükségletek 3.1.5.Szeretet és valahova tartozás szükséglete 3.1.6.Önértékelés szükséglete 3.1.7.Önmegvalósítás 3.1.8. Rogers 3.1.9. Aktualizáció, önaktualizáció 3.1.10. Énkép 3.1.11. A teljességgel mőködı személy 3.1.12. Empátia 3.1.13. Kongruencia 3.1.14. Feltétel nélküli elfogadás 3.2. A rendszerszemlélet 3.2.1. A rendszerszemlélet alapfogalmai 3.2.2 Pár és családterápia: pszichodinamikus irányzat 3.2.3. Pár és családterápia: kontextuális családterápia (Böszörményi-Nagy) 3.2.4. Pár és családterápia: Strukturális irányzat

3.2.5. Pár és családterápia: Stratégiás irányzat 3.2.6. Pár és családterápia: Problémaközpontú 3.3. Játék és játszma elmélet 3.3.1.Berne és a tranzakció analízis 3.3.2.Harris-féle négy léthelyzet 3.4. Alaklélektan 3.4.1.Az alaklélektan hatása a személyiséglélektanra 3.4.2.Pearls gestalt-terápiája 3.5.A transzperszonális pszichológia 3.5.1. A trannszperszonális pszichológia alapjai 3.5.2. Jung: szinkronicitás 3.5.3. Maslow és a transzperszonális pszichológia 3.5.4 Assagioli: pszichoszintézis 3.5.5. Frankl: logoterápia 3.5.6. Wilber 3.5.7. Grof 3.5.8. Pszichoaktív szerek a transzperszonális pszichoterápiában és pszichológiai kutatásban 4. Személyiséglélektan 4. 4.1. Tárgykapcsolati alapfogalmak 4.2. A brit tárgykapcsolat-elméleti iskola 4.2.1. Melanie Klein elmélete 4.3. A fejlıdési énpszichológia 4.3.1. Margaret Mahler: a csecsemı pszichológiai születése 4.3.2. A mahleri pszichopatológiai kontinuum 4.4. A szelfpszichológia 4.4.1. Heinz Kohut: az egészséges nárcizmus fejlıdése és a nárcisztikus patológia 4.4.2. A Kohut-Kernberg vita 4.5. A kompetens csecsemı 4.5.1. Rekonstrukció versus közvetlen csecsemımegfigyelés 4.5.2. Daniel Stern: a szelférzet fejlıdése Szociálpszichológia 1. Kísérleti szociálpszichológia: függı és független változók, legfıbb hipotézisek és eredmények, a mögöttes elmélettel együtt! A teljesítmény csoportban kérdéskör legfıbb kísérletei (Taylor; Bavelas-Leavitt, Moscovici)

A BIRG jelenséget bemutató vizsgálat, mely igazolja, hogy a társas identitásnak és az önértékelésnek kapcsolata van A Cialdini-Batson vita (van-e ıszinte altruizmus) alapkísérlete A kognitív disszonancia irodalom alapkísérletei: elégtelen igazolás; a csoportba kerülés nehézsége vonzódáshoz vezet; döntések igazolása. A Festinger-Carlsmith kísérlet részletesen Aron és Aron kísérlete, melyben az intim kapcsolatokban a másik az én részévé válik hipotézist igazolták Asch hideg-meleg kísérlete a benyomások szervezıdésérıl Asch vonalbecsléses kísérlete Írja le az önbeteljesítı jóslatra vonatkozó klasszikus vizsgálatot! Kinek a nevéhez köthetı? A kísérleti szociálpszichológia hozzájárulása a tömegben megfigyelhetı jelenségek magyarázatához Az SFI jelenségkör, a társas facilitációra vonatkozó 1. szoc.pszich-i kísérlettel (Triplett) Daniel Gilbert kísérletei az oksági sémák attribúció során való alkalmazásáról a kül. Feldolgozási szinteken Devine kísérlete a sztereotípiák automatikus aktiválódásáról Donn Byrne (1961): A személyközi vonzalom és attitődbeli hasonlóság vizsgálata: A kísérlet milyen hipotéziseket tesztelt és az eredmények mit mutattak? Hamilton és Rose kísérletei a látszatkorrelációról és szerepükrıl a sztereotip nézetek fenntartásában Kinek a nevéhez főzıdik a minimális csoport paradigma jelensége? Írja le, mit jelent! Lewin és a csoportdinamikai kutatócsoport vezetési stílusokkal kapcsolatos kísérlete Milgram engedelmesség-kísérlete Mit jelent a deindividualizáció? Hogyan vizsgálható a jelenség? (L. Festinger- A. Pepitone- T. M. Newcomb, 1952-kísérlet!) Petty és Cacioppo kísérletei, melyekben a szisztematikus és felületes feldolgozás különbözıségeire rámutattak a meggyızı közlésben Sherif autokinetikus effektus kísérlete a normák információs funkciójáról Sherif nyári táboros terepkísérlete, mely a konfliktusok keletkezésérıl és feloldásáról szól 2. Tárgya, története, módszerei A szociológiai szociálpszichológia : G.H.Mead szociális behaviorizmusa; a szimbolikus interakcionizmus jellemzése, különös tekintettel E. Goffman munkásságára; R. Merton munkássága A behaviorizmus jelentkezése a szociálpszichológiában (1): Homans szociális csereelmélete A behaviorizmus jelentkezése a szociálpszichológiában (2): A szociális tanulás és utánzás elméletei (Miller és Dollard utánzáselmélete; Bandura elmélete a szociális tanulásról) A behaviorizmus jelentkezése a szociálpszichológiában (3): Az attitőd-problematika (Doob; Osgood és Tannenbaum; Fishbein; Bem; a Yale-program) A pszichoanalízis jelentkezése a szociálpszichológiában (1): S. Freud, Bion és Schutz munkássága és kritikai értékelésük A pszichoanalízis jelentkezése a szociálpszichológiában (2): Fromm, Adorno, valamint Kardiner munkája és ezek kritikai értékelése

A szerepelmélet és a hozzá kapcsolódó szociálpszichológiai elméletek: megkedveltetési elmélet (Jones és Wortman), benyomáskeltési elmélet (Schlenker), self-monitorizálási elmélet (Snyder) A szociálpszichológia válsága és jelene A szociálpszichológiai kutatásokkal szemben támasztott etikai követelmények A XIX. században a szociálpszichológiát milyen két aspektusból közelítették meg? Az 1930/40-es évek milyen hatással voltak a szociálpszichológia fejlıdésére? Az alaklélektan jelentkezése a szociálpszichológiában: Solomon Asch és Fritz Heider munkássága Csereelméletek (Thibaut és Kelley; Walster, Berscheid és Walster, ill. Adams ekvitáselmélete) Hasonlítsa össze a beavatkozó és a be nem avatkozó vizsgálati módszereket! Kurt Lewin munkássága, hatása a modern szociálpszichológiára: mezıelmélete, klasszikus kísérletei, a csoportdinamikai kutatások Mi az a három követelmény, aminek a tudományos elmélet eleget tesz a társas viselkedés általános magyarázatában? Miben különbözik a szociálpszichológus szemlélete és megközelítésmódja a laikus, hétköznapi emberétıl? Mikortól datálható a modern szociálpszichológia és kinek a nevéhez, illetve melyik kísérlethez köthetı? Milyen adatgyőjtési technikák alkalmazhatóak szociálpszichológiai kutatásokban? Soroljon fel néhányat! Milyen feldolgozási elvek mőködnek a társas és a kognitív folyamatok vonatkozásában? Milyen két alapvetı axiómára támaszkodik a szociálpszichológia? Milyen kutatási típusok léteznek?jellemezze ezeket röviden! Néplélektan, nemzeti karakter és a sztereotípiák problematikája 3. Társas megismerés Önmagunk és mások megismerésének különbözıségei és hasonlóságai Összetett benyomások A kognitív egyensúly hiányából fakadó feszültségek feloldási módjai A kognitív stílus klasszikus elméletei : Adorno, Rokeach és Harvey elméletei A pontosság kérdése a személypercepcióban A pozitív önértékelés fenntartásának problematikája A selfkomplexitás A személyközi és csoportközi interakciókat jellemzı megismerés különbségei A sztereotípiák aktiválódását elısegítı tényezık A sztereotípiák feloldásának lehetséges útjai A sztereotípiahasználat viselkedéses következményei A társas identitás fogalma Ahogyan a kognitív stílus gondolata a modern kognirtív szociálpszichológiában megjelenik: a kognitív szükségletek és a környezeti feltételek szerepe a megismerésben Attitőd és viselkedés kapcsolata 1: attitőd és viselkedés (az attitődök szerepe a viselkedésszervezésben, Ajzen és Fischbein tervezett cselekvés elmélete; az attitődök szerepe az információkeresésben, feldolgozásban és az emlékezetben)

Attitőd és viselkedés kapcsolata 1: viselkedés és attitőd (Bem, ill. Festinger elmélete) Attribúciós elméletek Attribúciós torzítások Az énfogalom egységességének a problematikája Az érzelmek szerep a szociális megismerésben (személypercepció, motivációs alapú attribúciós torzítások, pszichologika) Az attitőd fogalma, felépítése, mérése Az attitődök befolyásolása a felületes és a szisztematikus felédolgozási szinteken Az elsı benyomások kialakulása Csoportok megismerése: a sztereotípia fogalma Fogalmazza meg Lerner igazságos világba vetett hit hipotézisét! Írjon néhány, ezt igazoló kísérlet eredményt! Kelly elgondolása a komplex és simplex gondolkodásról Kognitív egyensúlyelméletek: az egyensúly, a szimmetria és a kongruitás Mire vonatkozik az implikált személyiség elmélet kifejezés? Mit jelent a szisztematikus feldolgozás az attribúciós folyamatban? Oki sémák az attribúcióban Sztereotípiafunkciók 4. Társas viselkedés A csoportfejlıdés szakaszai, ezek jellemzése A csoportközi konfliktusok megoldásának módjai, ezek jellemzése, illetve alkalmazott vonatkozásban példa a különbözı megoldási javaslatokra A fogolydilemma helyzet bemutatása A kialakulóban lévı és az intim kapcsolatok különbözıségei A proszociális viselkedés és osztályai A reaktancia jelensége A segítségnyújtást befolyásoló tényezık sürgıs beavatkozást igénylı helyzetekben A tömeg hatása a pszichés mőködésekre A vonzódást befolyásoló tényezık Az agresszív viselkedés elméletei Az agresszió pszichoanalitikus modellje Hogyan jöhet létre sikeres kisebbségi befolyás? Honnan eredhetnek a csoportközi konfliktusok? Kinek a nevéhez főzıdik a minimális csoport paradigma jelensége? Írja le, mit jelent! Mi a morális közöny és morális kirekesztés közötti kölönbség és hasonlóság! Mikor beszélünk alkuhelyzetrıl? Idézzen néhány alkuhelyzetet a mindennapi életbıl! Mire vonatkozik a relatív depriváció elmélete? A relatív fraternalisztikus és relatív egoisztikus depriváció különbségei és hasonlósága. Mire vonatkozik a tükörkép-gondolkodás és kinek a nevéhez köthetı? Mire vonatkozik a tervezett viselkedés elmélete? Mit értünk társas dilemma alatt? Mit jelent a vonatkoztatási csoport normatív funkciója? Mit nevezünk univerzális társas normának! Mutassa be a vezetés kontingencia-modelljét, kinek a nevéhez kapcsolódik? Mutassa be, milyen kommunikációs sémák léteznek, valamint hasonlítsa össze ezeket a hatékonyság és elégedettség szempontjából!

Nevezzen meg helyzeteket, amikor elıny és amikor hátrány a konformizmus! Vezetéselméletek Vezetési stílusok felsorolása, K. Lewin nyomán