AZ IZOM FELÉPÍTÉSE Izomrendszer Dr. Bors Melinda vázizmokat (musculus( musculus,, m.) harántcs ntcsíkolt izomszövet építi fel, test tömegt megének 35-45% 45%-át képezik izom részei: r izomhas (venter) ín n (tendo( tendo) ínhüvely (vagina tendinis) AZ IZOM VÉRELLV RELLÁTÁSA jó a vérellv rellátásuk gazdag hajszálér- (kapilláris-)) hálózatuk h van nyugvó izomban a hajszálereknek 30%-a van nyitva,és s elegendő oxigént és s tápanyagot t száll llítanak működő izomban megnő a nyitott kapillárisok száma, így javul a vérellv rellátásuk izom bemelegítése során n felkész szül l az érhálózat a fokozott terhelésre AZ IZMOK OSZTÁLYOZASA Alakja szerint: rövid izmok hosszú izmok (orsó alakú izmok és s tollas izmok) széles izmok (lapos ínnal - aponeurosis - tapadnak) gyűrűs izmok Eredési hely száma szerint: a legtöbb izom egy helyen eredő: egyfejű izom két t helyen eredő: kétfejű izom (m. biceps) három helyen eredő: háromfejű izom (m. triceps) négy helyen eredő: négyfejű izom (m. quadriceps) AZ IZMOK OSZTÁLYOZASA Működése szerint: hajlító (flexor) és feszítő (extensor) távolító (abductor) és közelítő (adductor) szűkítő (sphincter, mindig gyűrűs izom) emelő (levator) egymás s működését m t segíthetik (synergista( izmok), vagy ellentétesen tesen működhetnek m (antagonista izmok) IZOMMŰKÖDÉS izomhas inger hatására összehúzódik (contractio) ezután n rövid r ideig az izom nem ingerelhető,, ez a refractaer stádium, az izom pihen másodpercenkéntnt több mint 30 inger éri, elernyedni nem tud, tartós izomösszeh sszehúzódás, tetáni niás contractio következik be, amíg g az izmot inger éri vagy amíg g el nem fárad 1
Az inger Küszöb b alatti inger: olyan gyenge inger, amely izom-összeh sszehúzódást st nem vált v ki. Küszöbinger: az a leggyengébb inger, amely már m r izom-összeh sszehúzódást st eredményez. Küszöb b feletti inger: a küszk szöbingernél erősebb; minél l erősebb, annál l nagyobb mértékű összehúzódást st vált v ki. Az inger Ingermaximum: az a leggyengébb inger, amely már m r maximális izom-összeh sszehúzódást st idéz z elő. az ennél l erősebb ingerek az összehúzódás mértékét t már m r nem növelik. n Ingerösszegz sszegződés s (summatio( summatio): több küszk szöb b alatti inger egy időben hatva izom-összeh sszehúzódást st válthat v ki, amennyiben együttesen elérik legalább a küszk szöbinger erőss sségét. Izomtónus nyugalomban levő izom feszülését tónusnak nevezünk nk egészs szséges izom normális tónusa t a normotonus hypotonus,, a tónus t csökken kkenése atonus,, a tónus t hiánya hypertonus fokozott izomtónus Az izom-összeh sszehúzódás Isotoniás contractio: az izomrostok megrövid vidülnek, de feszülési si állapotuk nem változik Isometriás contractio: az izomrostok nem rövidr vidülnek meg, de feszülési si állapotuk fokozódik contractiónak nak ez a formája figyelhető meg álláskor, azokon az izmokon, amelyek a test súlys lyát t viselik, az alsó végtag feszítőizmain, a gerinc két k t oldalán n levő izmokon A FELSŐ VÉGTAG IZMAI Vállizmok Karizmok Alkarizmok Kézizmok 2
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI A vállv llöv v izmai (rotátor tor köpeny): k a lapockán, valamint a kulcscsonton erednek, a felkarcsonton tapadnak vállízületet letet elölr lről, l, felülr lről és s hátulrh tulról l veszik körül, s fontos szerepet játszanak j ennek az ízületnek az összetartásában Deltaizom (m. deltoideus) Nagy és s kis görgetegizom g (m. teres major et minor) Lapockatövis feletti (m. supraspinatus) és alatti ( m. infraspinatus) Lapocka alatti izom (m. subscapularis) A vállv llöv v izmai (rotátor tor köpeny): k Deltaizom (m. deltoideus): ered: kulcscsont oldalsó harmadán, vállcsúcson, cson, lapockatövisen tapad: karcsont tuberositas deltoidea-n kart távolt volítja, távolt volított kart előre, illetve hátra h húzzah szerepet játszik j a váll v jellegzetes alakjának kialakításában, alatta bursa subdeltoidea helyezkedik el A vállv llöv v izmai (rotátor tor köpeny): k Lapockatövis feletti izom (m. supraspinatus): ered: lapockatövis feletti árokban tapad: karcsont nagy gumóján n (tuberculum majus) kar távolt volítása 0-300 fokig Lapockatövis alatti izom ( m. infraspinatus) ered: lapockatövis alatti árokban tapad: karcsont nagy gumóján n (tuberculum maius) kifelé rotálja a kart A vállv llöv v izmai (rotátor tor köpeny): k Nagy görgetegizom g (m. teres major) ered: lapocka alsó csúcsa csa tapad: kisgumó alatt befelé rotálja a kart, közelk zelíti, hátrahh trahúzza Kis görgetegizomg (m. teres minor) ered: lapocka laterális lis széle tapad: karcsont nagy gumóján n (tuberculum majus) kifelé rotálja a kart 3
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI A kar izmai: felkar hajlító izmai elöl l helyezkednek el könyökízületet mozgatják kétfejű felkarizom (m. biceps brachii) karizom (m. brachialis) hollócs csőrkarizom (m. coracobrachialis). felkarfeszítő hátul találhat lható könyökízületet mozgatja háromfejű felkarizom (m. triceps brachii) Felkar hajlító izmai Kétfejű felkarizom (m. biceps brachii) ered: hosszú fej: vállizv llizület let árka feletti gumó áthalad a vállizv llizület let üregén rövid fej: hollócs csőrnyúlvány tapad: orsócsont prox. vége v (tuberositas radii) könyökizület hajlítása 4
Felkar hajlító izmai Karizom (m. brachialis) ered: karcsont elüls lső felszíne tapad: singcsont prox. vége v (tuberositas ulnae) könyökizületet hajlítja Hollócs csőrkarizom (m. coracobrachialis). ered: hollócs csőrnyúlvány tapad: karcsont medialis éle kart előrelend relendíti és s közelk zelíti Felkarfeszítő izom Háromfejű felkarizom (m. triceps brachii) ered: lapocka vállizv llizületi leti árka alatti gumó karcsont hátsh tsó szélén n medialisan karcsont hátsh tsó szélén n lataralisan tapad: singcsont könyk nyökcsúcsacsa könyökizület nyújt jtása A FELSŐ VÉGTAG IZMAI Az alkar izmai: a hajlítóizmok a tenyéri oldalon találhat lhatók, felületes letes és s mély m réteget alkotnak. feszítőizmok a kézhk zháti oldalon találhat lhatók, ugyancsak két k rétegben helyezkednek el. A két k t izomcsoport feladata a kéz k és s az ujjak mozgatása. Az alkaron elhelyezkedő izmok egy része r alul hosszú ínba megy át, kifut a kézre, k s az ujjperceken tapad. Meghatározott helyeken az inak ínhüvelyben helyezkednek el (az I és s V. ujjaké kifut a körömpercig) k Az alkarhajlító izmok Hengeres pronátor izom (m. pronator teres): ered: karcsont epicondylus medialis tapad: orsócsont teste, középtk ptől l feljebb alkart pronálja Orsócsonti csuklóhajl hajlító izom (m. flexor carpi radialis): ered: karcsont epicondylus medialis tapad: II. kézkk zközépcsont bázisab csuklót t hajlítja (volarflexio) (a singcsont oldali hajlítóizommal együtt) csuklót t az orsócsont felé távolítja (radialis abductio) (orsócsont felőli li csuklófesz feszítő izommal) 5
Az alkarhajlító izmok Singcsonti csuklóhajl hajlító izom (m.flexor carpi ulnaris): ered: karcsont epicondylus medialis tapad: V. kézkk zközépcsont bázisab csuklót t hajlítja (volarflexio) (orsócsonti csuklóhajl hajlító izommal együtt) ina a kéztk ztőcsatorna (canalis carpi) felett húzódikh Hosszú tenyérizom (m. palmaris longus): ered: karcsont epicondylus medialis tapad: tenyér r kötőszk szövetes bőnyb nyéjébe (aponeurosis palmaris) sugárzik bele feszesen tartja az aponeurosist, ezzel előseg segíti tárgyak fogását a kéztk ztőcsatorna felett halad, ezért kúpszerk pszerűen en összeszorított ujjak mellett a csuklótájékon kon el tud emelkedni Az alkarhajlító izmok Felületes letes ujjakat-hajl hajlító izom (m. flexor digitorum superficialis): ered: karcsont epicondylus medialis tapad: II-V. uj középsk pső ujjperceinek bázisb zisán II-V. ujjak hajlítása Mély ujjakat-hajl hajlító izom (m. flexor digitorum profundus): ered: singcsont elüls lső felszíne tapad: II-V. ujj körömperck mpercének basisa II-V. ujjak hajlítása Az alkarhajlító izmok Hosszú hüvelyk-ujjhajlító izom (m. flexor pollicis longus): ered: orsócsont tapad: hüvelykujj körömberck mbercének bázisb zisán : hüvelykujj h hajlítása Négyszögű pronator izom (m. pronator quadratus): ered: singcsont distalis részer tapad: orsócsont distalis részer alkar pronáci ciója Az alkarfeszítő izmok Karorsói i izom (m. brachioradialis): ered: karcsont epicondylus lateralisa felett tapad: orsócsont distalis végén v n (proc. styloideus radii) spec. izület let-stabilizálás s (ellenkező irány nyú mozgásokban egyaránt) Hosszú és s rövid r orsócsonti csuklófesz feszítő izom (m. extensor carpi radialis longus et brevis): ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: II-III. III. kézkk zközépcsont bázisab csuklót t az orsócsont felé távolítja (orsócsont felőli li csuklóhajl hajlító izommal együtt) 6
Az alkarfeszítő izmok Singcsonti csuklófesz feszítő izom (m. extensor carpi ulnaris): ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: V. kézkk zközépcsont bázisb zisán csukló feszítése se Ujjakat feszítő izom (m. extensor digitorum): ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: II-V. ujj közép k és s körömperc k bázisab ujjak feszítője Az alkarfeszítő izmok Kisujjfeszítő izom (m. extensor digiti minimi): ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: V. ujj dorsalis inában kisujj külön k n feszítője Rövid és s hosszú hüvelykujj-feszítőizom (m. extensor pollicis brevis et longus): ered: orsócsont csont-singcsontsingcsont tapad: hüvelyk alapperc-körömperc bázisab hüvely feszítője Az alkarfeszítő izmok Mutatóujj ujj-feszítőizom (m. extensor indicis): ered: singcsont distalis részer tapad: II. ujj dorsalis inába csatlakozik II. ujj feszítője Hosszú hüvelykujj-távolítóizom (m.abductor pollicis longus): ered: singcsont középsk pső harmada tapad: hüvelyk kézkk zközépcsont bázisab II. ujj feszítője Supinator izom (m.supinator): ered: karcsont epicondylus lateralis tapad: orsócsont nyakára csavarodik alkar supinatioja 7
A FELSŐ VÉGTAG IZMAI A kéz k z izmai: a kézen k három h csoportban rövid r izmok találhat lhatók: hüvelykpárna izmai (thenar) tenyér r közép k p izmai (mesothenar) kisujj párna p izmai (hypothenar) Hüvelykpárna izmai (thenar) Opponens, Flexor, Adductor, Abductor: erednek: radialis kéztk ztőcsontokon tapadnak: metacarpophalangealis izület lencsecsontja működésük: k: hüvelyk megfelelő irány nyú mozgatása fogás Kisujj párna p izmai (hypothenar) Opponens, flexor, abductor: erednek: borsócsonton tapadnak: kisujj metacarpophalangealis működésük: k: kisujj mozgatása Tenyérk rközép p izmai (mesothenar) Tenyér: a hüvelykujjph velykujjpárna és s a kisujjpárna közti terület. Felületesen letesen az aponeurosis palmaris találhat lható,, mely a m.palmaris longus inának nak része. Izmai: Gilisztaizmok (mm. lumbricales): Kézközépcsontok közötti k izmok (m. interosseus): Tenyérk rközép p izmai (mesothenar) Gilisztaizmok (mm. lumbricales): erednek: mély ujjhalítók k inairól tapadnak: ujjak dorsalisan futó ujjfeszítő izok inaiban működésük: k: gazdag érzőideg-ellátás az ujjak helyzetéről tájékoztatja az idegrendszert Kézközépcsontok közötti k izmok (m. interosseus): erednek: kézközépcsontok tapadnak: kézháton az ujjfeszítő inakon működésük: k: ujjak szétterpeszt tterpesztése se (abductio), zárása z (adductio) metacarpophalangealis izületben flexio; extensor ínnal az interpahalegealis izületben extensio (hegedűvon vonó tartás) hüvelyujj szembefordítása sa a többivel t (opponálás) 8
9
Mellkas izmai mellkas elüls lső és s oldalsó részén találhat lhatóak, ak, felületes letes mellkasizmok a vállv llöv és s felkar csontjairól l erednek, mély mellkasizmok csak a mellkas falaival vannak kapcsolatban. Felületes letes mellkasizmok Nagy mellizom (m.petoralis major): ered: kulcscsont, szegycsont, II-VI. bordaporc tapad: felkarcsont nagy gumójának éle (crista tuberculi majoris) távolított kart közelk zelíti és s előreh rehúzza (pl. úszás) s) Kis mellizom (m. pectoralis minor): ered: III-V. borda elüls lső felszíne tapad: hollócs csőrnyúlvány előreh rehúzza, rögzr gzíti a lapockát Felületes letes mellkasizmok Elüls lső fűrészizom (m. serratus anterior): ered: I-IX. IX. borda tapad: lapocka alsó szöglet gletének belső széle lapocka alsó csúcs csát t kifelé fordítja 10
Mély mellkasizmok Külső és s belső bordaközti izmok (mm. intercostales externi et interni): erednek: felső bordák k alsó részén tapadnak: alsó bordák k felső része működésük: k: belégz gzésben emelik a bordákat Bordaemelő izmok (mm. levatores costarum): erednek: VII. nyakcsigolyától l a IX. hátcsigolyh tcsigolyáig a harántnyulv ntnyulványokonnyokon tapadnak: egy bordát átugorva a mélyebben m levő bordán működésük: k: bordákat belégz gzésben emelik Mély mellkasizmok Rekeszizom (diaphragma): ered: mellkas alsó határának belső pereméről körkörösen tapad: a kupola tetején n találhat lható inas lemezen belégz gzésben a kupola lelapul a mellüreg tágult 11