Pedagógiai program 2020.

RÉPCELAKI MÓRA FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai program 2020. Sárvári Tankerületi Központ

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja... 4 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 4 1.1.1 Értékek, alapelvek... 4 1.1.2.Iskolánk céljai közül kitüntetettek az alábbiak:... 5 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 8 1.2.1. Feladatok a tanulók személyiségének alakításában, fejlesztésében... 8 1.2.2.1. Tanórák... 11 1.2.2.2. Tanórákon kívüli iskolai rendezvények... 12 1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 13 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai... 14 1.3.2. Környezeti nevelési program... 16 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 18 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok... 19 2. KOMPLEX ALAPPROGRAM... 20 2.1 Alapelvek:... 21 2.2 FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK... 23 2.3 Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök:... 26 2.4 Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek... 27 2.5. A Komplex Alapprogram sajátosságai... 29 2.6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE, ILLESZTÉSE A KOMPLEX ALAPPROGRAMHOZ... 39 2.7 NAT 2020 bevezetésének ütemezése... 41 2.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 43 2.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 46 1

2.9.1. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai teendők... 46 2.9.2. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység-lemorzsolódás kezelése... 47 2.9.3. Beilleszkedési, tanulási és magatartási problémákkal küzdő tanulók... 48 2.10. Sajátos nevelési igényű tanulók... 50 2.10.1. A sajátos nevelési igényű gyermek jogai... 50 2.10.2. Integrációjuk iskolánkban... 51 2.11. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 63 2.12. A tanulási kudarcok csökkentését segítő feltételrendszer iskolánkban:... 66 2.13.. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 72 2.13.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák... 72 2.13.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák:... 73 2.14. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata... 75 2.15. Egyéni tanulói munkarend... 82 2.15. Az iskola 1. évfolyamára jelentkező tanulók felvételének elvei... 83 3. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE... 84 3.1. Óraszámok... 84 3.2. A választott kerettanterv feletti óraszám... 88 3.3. Uraiújfalu Tagiskola óraterve... 90 3.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei... 93 3.5. Mindennapos testnevelés... 94 3.5.1.Célja:... 94 3.5.2. Megvalósítás feltételei... 95 3.7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai... 95 3.7.1. Választható tantárgyak:... 95 3.8. Témahetek, projektek... 95 3.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 96 2

3.9.1. A tanulói ellenőrzés, értékelés célja:... 96 3.9.2. Az értékelés funkciói:... 97 3.9.3.Az értékelés típusai:... 97 3.9.4.Az értékelés gyakorisága:... 97 3.9.5. Az értékelés formái:... 97 3.10. Az értékelés követelményei:... 99 3.11. Ismeretek számonkérésének módjai... 105 3.12. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:... 106 3.13. Sajátos nevelési igényű tanulók értékelése... 106 3.14.. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 111 3.15. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 112 3.16. Az iskola egészségnevelési, környezeti nevelési, és a fenntarthatóságra nevelés elvei.. 117 3.17. Az iskola környezeti nevelési- és fenntarthatóságra nevelési elvei... 127 3.18. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei... 135 3.18.1. A magatartás értékelésének elvei... 135 3.18.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei... 140 3.18.3. A jutalmazás iskolai elvei... 143 4. A pedagógiai program legitimációja... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 3

1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Értékek, alapelvek Nyitott, személyiségközpontú iskola vagyunk, fontosnak tartjuk az alkalmazható tudást, a testi-lelki egészséget, a hagyományok tiszteletét. A Móra Ferenc Általános Iskola alapvető, átfogó célkitűzése az iskolai tevékenységek valamennyi területén és szintjén: egy gyakorlatias, a tanulók önmegvalósítását, életkori sajátosságknak megfelelően a személyiségük kiteljesedését, egyéniségük formálódását szolgáló nevelés-oktatás megvalósítása, magas szintű oktatás, szilárd alapműveltség átadása. Alapelveink: alapvető jelentőséget tulajdonítunk a kulcskompetenciák kialakításának, az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és tanulási képességek kiművelésének, a tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, az egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez, minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez, tehetséggondozás megvalósítása. 4

1.1.2.Iskolánk céljai közül kitüntetettek az alábbiak: Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanulók képességei, személyisége kiteljesedjen, egyénisége formálódjék az iskola által is, kialakuljon a gyermekekben helyes önkép! Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak! Alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége! Érezzék jól magukat iskolánk növendékei az iskolában! Örömüket leljék a tanulásban! Legyenek büszkék a Móra Ferenc Általános Iskola hagyományaira, erősödjön bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! A főbb célokhoz kapcsolódó részcélok és feladatok 1.1.2.1. Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a tanuló képességei, személyisége kiteljesedjen, egyénisége formálódjék az iskola által is, kialakuljon a gyermekekben helyes önkép! A tanulók őrizzék meg gyermeki aktivitásukat, fejlődjön kreativitásuk, vizuális befogadó készségük, térlátásuk, manualitásuk, szépérzékük, mozgáskultúrájuk, zenei és technikai képességeik, beszédkészségük, helyesírásuk, logikus gondolkodásuk! Jellemezze őket érdeklődés, nyitottság, rugalmasság, egyéni látásmód, az önkifejezés igénye! Alakuljon ki a tanulókban helyes értékrend és énkép, az önnevelés szándéka! Fontos az alaptevékenységek fejlesztése, a differenciált oktatás színvonalának emelése, egyéni bánásmód alkalmazása, hatékonyabb felzárkóztatás, tehetséggondozás! A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák kialakulását, fejlesztését, segítse az iskolai munkájuk! 5

1.1.2.2. Az iskolásokból tanult és továbbfejlődésre képes, művelt és magukat önművelésre késztető ifjak váljanak! A diák a tanulási folyamat aktív résztvevője legyen, ennek során a tanár segítségével élje át a felfedezés, megismerés és tudás örömét! Ennek érdekében a következő programokat szervezzük meg: - színházlátogatás - interaktív múzeumi órák - Csodák Palotája: a gyermekek oktatása élménypedagógiai módszerekkel - erdei iskola 6. évfolyamon: ÖKO iskola révén szeretnénk rendszeresen biztosítani a gyerekeknek azt a lehetőséget, hogy átélt, megélt, tapasztalati úton szerzett ismeretekkel gazdagodjanak. - osztálykirándulás A programokat sikeres pályázat és/vagy szülői támogatás esetén kívánjuk megvalósítani. A tanulók sajátítsák el az önálló tanulás technikáit! Fejlődjön ki a tanulók könyvtárhasználati készsége! Fejlődjön kötelesség- és feladattudatuk, felkészülten érkezzenek az iskolába! A tanulók készüljenek fel a továbbtanulásra, többségük gimnáziumba vagy szakgimnáziumba nyerjen felvételt! A középiskolába sikeresen illeszkedjenek be! Az anyanyelvi képzés valamennyi tevékenységi elemének céltudatos fejlesztése (olvasás-, írás igényessége, szövegértés, értelmes, kifejező beszéd). Kiemelt területként kezeljük az idegen nyelv és az informatika oktatását. Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakításához megfelelő motiváció, változatos, a korosztályhoz és az egyéniséghez illő munkamódszerek alkalmazása szükséges 6

Sokféle módon segítjük reális önismeretük kialakítását, és a társadalmi együttélés szabályainak megismerését. Az életben közvetlenül használható gyakorlatias ismeretek és készségek (pl. tankonyha, fűszer és gyógynövénykert van az iskolában) elsajátítását és fejlesztését fontosnak tartjuk a tanítási-tanulási folyamatban. Továbbra is kiemelt feladat a nevelők folyamatos önképzése, a továbbképzési lehetőségek kihasználása. 1.1.2.3. Az egészséges életmód feltételeinek biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége! Az Ép testben ép lélek elve alapján nagy jelentőséget tulajdonítunk az egészséges életmódra nevelésnek, mely nem egy-egy tantárgy, (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület (pl. szociális és életviteli kompetencia) tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. Fontosnak tartjuk a gyerekek pozitív én-képének és életkori sajátosságuknak megfelelő önálló életvezetésének a kialakítását. Céljaink megvalósítását segítik: a mindennapos testnevelés, a sportfoglalkozások választhatósága, az úszásoktatás a 4. és 5. évfolyamon, a síoktatás igények szerinti biztosítása (utóbbit szülői támogatás esetén kívánjuk megvalósítani). Az iskolaorvossal, fogorvossal, védőnővel kialakított élő kapcsolat, az egészségnevelési programok rendszeressége, projektnapok, tananyagba beépítve ezzel kapcsolatosan, részvétel az erdei iskolai programokon. Így tudjuk kialakítani diákjainkban azokat a pozitív beállítódásokat, amelyek később szokásukká válhatnak, s javíthatják egészségi állapotukat. 1.1.2.4. Érezzék jól magukat iskolánk növendékei az iskolában, örömadó, bizalmas légkörben legyenek büszkék a Móra Ferenc Általános Iskola hagyományaira, erősödjön bennük a szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált azonosságtudatuk! 7

A zömében átlagos képességekkel rendelkező diákok is önmaguk képességeihez mérten érjenek el sikereket, és érezzék jól magukat iskolánkban! A névadó élete, munkássága példa értékű legyen tanulóink számára! Móra-nap rendezvényei is ezt szolgálják. Fontosnak tartjuk, hogy az iskolai ünnepélyek tartalmasak legyenek, az értelemre és az érzelemre egyaránt hassanak, nyújtsanak maradandó élményt diáknak, tanárnak és vendégnek egyaránt! Ismerjék meg hazánk és a kárpát-medencei magyarság kulturális értékeit ( a hon- és népismeret tantárgy tanítása mellett)! A Határtalanul pályázat lehetőségeinek kihasználása 7. évfolyamon. Nemzeti kultúránk elsajátítása kapcsolódjon az európai humanista értékrend elsajátításához! 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Ahhoz, hogy iskolánkban a személyiségfejlődést, az egyéniségük kibontakoztatását segítő nevelés alapvető feladata eredményes legyen, mindenekelőtt olyan nevelési rendszerre, pedagógiai programra, iskolai tantervre van szükség, amely elegendő konkrétsággal és rendezettséggel előírja a nevelési célokat és követelményeket. Az emberi személyiség egyrészt adott emberi minőség, másrészben az emberi tevékenység, öntevékenység, fejlődés és önfejlődés eredménye. Az iskolai tanulóinak fejlettségi szintje különböző. Az iskolánkban folyó személyiségfejlesztésnek,egyéniségük kibontakozásának - a nevelés tulajdonképpeni eszközének- különböző területeken kell pedagógiailag tervezett fejlesztő munkát végezni. Cél: a kognitív képességrendszer fejlődésének segítése, a tanulási, tanítási tevékenységek és a tanítási tartalom összhangba hozása, az értelem, az érzelem és az erkölcs fejlettségi szintjének növelése. 1.2.1. Feladatok a tanulók személyiségének alakításában, fejlesztésében 8

Személyiségfejlesztésünk a következő pilléreken nyugszik értelem, érzelem, akarat, tettre készség kiművelése segítő, tudatos, a fenntanthatóságot szem előtt tartó életmódra nevelés egészséges és kulturált életmódra nevelés Az értelem, érzelem, akarat kiművelése Tanítás tanulás folyamat tartalmi és formai elemeinek optimális megválasztása. Társadalmilag hasznos tevékenységre való ráismerés biztosítása (élmény, rácsodálkozás, megismerési vágy szerepe, fontossága) Játékszeretet és alkotásvágy fejlesztése mellett az érzelmi intelligencia kiművelése A tanulási teljesítmény optimalizálása tanulási igényszint kialakítása tanulási kötelességtudat kialakítása tanulási motiváció kialakítása, fejlesztése (pályaorientáció) tanulási módok optimalizálása tapasztalati és értelmező tanulás képességének fejlesztése differenciált tanulószervezés tanulássegítés egyéni bánásmóddal Kognitív képességek fejlesztése beszéd, beszédértés fejlesztése szóbeli és írásbeli kommunikáció képességének fejlesztése alkotóképesség fejlesztése megfigyelési képesség fejlesztése kombinatív képesség rutinjának fejlesztése 9

következtetés rutinjának fejlesztése értelmezés képességének fejlesztése bizonyítási képesség fejlesztése Gondolkodásfejlesztés általánosítás problémamegoldó gondolkodás asszociáció Tehetséggondozás - felzárkóztatás - differenciált fejlesztési lehetőségek alkalmazása Segítő, tudatos, a fenntanthatóságot szem előtt tartó életmódra nevelés Szociális képességrendszer fejlesztése Szociális szokások és minták adása, kialakítása A szociális kommunikáció fejlesztése érzelmi kommunikáció kialakítása és fejlesztése, szeretet, gyengédség családtagok, társak, közösség, haza iránt tudatosan törekedjen a fenntarthatóság szem előtt tartására együttműködési kompetencia fejlesztése alkalmazkodóképesség fejlesztése kudarcok és akadályok leküzdésének képessége, tűrőképesség, kitartás fejlesztése céltudatosság, elhatározottság, döntésképesség fejlesztése alapvető erkölcsi értékek tudatos megélése, a fenntarthatóságra törekvés alsó tagozaton tegyük képessé a tanulókat az építő társas kapcsolatok kialakítására 10

Egészséges, kulturált, az esztétikumot magába foglaló életmódra nevelés Személyes képességek fejlesztése testi képességek fejlesztése igény a tiszta környezet, testápolás, egészséges életvitel iránt egészségtudatosság kialakítása és fejlesztése (önismeret, önértékelés, önfejlesztés, önvédelem, értékes és ártalmas anyagok, élelmiszerek) környezettudatosság (vegyszerek és ártalmatlan tisztítóanyagok, szelektív hulladékgyűjtés stb.) Esztétikai nevelés Fejleszteni és tudatosítani kell a tanuló ösztönös érzékenységét, igényességét, szépérzéket szűkebb és tágabb környezete (munkája, iskolája, otthona a természet) iránt. befogadó képesség önkifejező képesség önismeret kreativitás nyitottság illemtudás Megvalósítás színterei 1.2.2.1. Tanórák A tanulási személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, - tanulási folyamathoz illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás 11

biztosítását, a differenciálást és az ellenőrzést. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a tanulókat a tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartjuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanítási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő- oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakhoz nyújtott, teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik. - csoportbontás - a tehetséges tanulókkal való törődés egyéni vagy csoportos formában - tanórák differenciált óravezetése - csoportmunkák alkalmazása tanórákon - fejlesztő foglalkozások - sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozás - fogyatékkal élő tanulók támogatása 1.2.2.2. Tanórákon kívüli iskolai rendezvények - napközis foglalkozás - szabadidős, kulturális tevékenységek (hagyományőrző foglalkozások, kiállítások szervezése, megtekintése, színházlátogatás, hangverseny stb.) - diákönkormányzat - szakkörök (Süni, gyógynövény és fűszerkert stb.) - versenyekre való felkészítő foglalkozások és versenyek - iskolai ünnepségek, hagyományos rendezvények - Móra- hét és az ehhez kapcsolódó helyismereti túrák - témahetek 12

- projektek 1.3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel és a környezeti neveléssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Testi és lelki egészségre nevelés Az egészség alatt: a test, a lélek, az értelem, érzelem, a társadalmi környezet és a szellem egészségét értjük komplex megközelítéssel. "Az egészséget az ember teremti meg és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret." (Ottawai Charta) AZ ISKOLA nem az életre készít fel, hanem MAGA AZ ÉLET, s akkor jó, ha egészséges munkahelyként is működik. Fontos, hogy csak úgy lehet hiteles, ha az itt dolgozó felnőttek is nagy figyelmet fordítanak egészségükre, példát mutatnak iskolai közösségüknek. Ha egészséges és biztonságos iskolát akarunk, akkor olyan iskolát kell létrehoznunk, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt jól érzik magukat. El kell érnünk, hogy tanulóink: fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben. értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. Váljék belső igénnyé a rendszeres mozgás, a friss levegőn való tartózkodás. Kiemelt feladatként kezeljük a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében a szervezett testmozgást. Ennek érdekében biztosítjuk: a tanulók mindennapi testedzését, a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, 13

az iskolai sportkör működését, gyógytestnevelést a rászorulóknak. 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Pedagógiai programunk meghatározza a tantestület által elfogadott értékek, célok, feladatok rendszerét. Ezekből kiemelten fontosak az egészségfejlesztéssel kapcsolatban: - Testi és lelki egészség óvása - Az egészséges életmódra nevelés - Személyi higiénia szabályainak ismerete és alkalmazása - Táplálkozási szokások alakítása, egészséges táplálkozásra nevelés - Mozgásfejlesztés - Állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése - Szexuális nevelés - Egészségkárosító szokások megismertetése, megelőzésre nevelés - Stresszkezelés - Veszélyek és vészhelyzetek felismerése képességének kialakítása, balesetek megelőzése - Drogmentes életvitel - Médiahatások és telekommunikáció, resztoratív sérelemkezelés szociális képességek fejlesztése helyes önismeret, reális énkép kialakítása Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet. 14

Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása. Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé. Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani. Törekedni kell arra, hogy a pozitív személyiségjegyek, mint a szeretet, bizalom, bátorság, derűlátás, segítőkészség vezéreljék tetteiket. Nem engedhetjük az agresszív, öntörvényű magatartás elterjedését! A szabadidős programok gazdag kínálata segíti e cél megvalósulását. (Diákönkormányzat, DSK, szakkörök, osztályfőnöki órák, táborok, versenyeken, pályázatokon való részvétel, iskolai műsorok, rendezvények) Lássák be, hogy a káros szokások tudatos távolságtartással megelőzendők és megelőzhetők. Az iskola területén ne találkozhassanak negatív példával. A balesetveszély kiküszöbölése az iskola és környezete területén. Értsék saját fejlődésüket, testi - lelki változásaikat, érzelmeiket és társkapcsolataikat. Nyerjen különös hangsúlyt a család jelentősége. Egészséges táplálkozás, étkezési kultúra Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek, az iskolában étkezzenek, így a napi háromszori étkezésük biztosítva van. Igyekszünk a lehetőségekhez mérten biztosítani a kulturált étkezési szokások kialakítását, megköveteljük az evőeszközök helyes használatát, étkezések előtti kézmosását. Az egészséges táplálkozás témaköre az osztályfőnöki, életvitel és természettudományos tantárgyak tanóráin jelenik meg. Mozgásra nevelés Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók tanulmányi előmenetelében valamint társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. 15

Az egészségnevelés témakörei Megvalósításában az osztályfőnökök, szaktanárok, külsős szakemberek vesznek részt. Alsó tagozat személyi higiéné, tisztálkodás fogápolás egészséges életmód egészséges táplálkozás Felső tagozat serdülőkori változások felelősségteljes párkapcsolat kialakításának jelentősége alkoholfogyasztás dohányzás drogfüggőség 1.3.2. Környezeti nevelési program Helyzetelemzés: Nevelési programunk célja, hogy a diákokban kialakítsuk a környezettudatos magatartást, szemléletüket alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Mindezt a fenntarthatóság és harmónia jegyében tegyük. Elnyertük már az örökös ökoiskola elismerő címet, amely továbbra is arra kötelez bennünket, hogy a tantestületben legyenek olyan pedagógusok, akik szívesen, lelkesen tevékenykednek az ökoiskola ügyében, személyes példaadásukkal is nevelnek, a diákok egyre nagyobb rétegét meg tudják győzni a környezettudatos látásmód, életmód fontosságáról. A pedagógusok és diákok mellett az egyéb alkalmazottak, szülők támogatását is igénybe vesszük. 16

Iskolánk elhelyezkedése, környezeti adottságai kiváló lehetőséget nyújtanak a környezeti neveléshez. Parkosított udvar fákkal, 2016/17-es tanévben kialakított iskolakert - fűszer és gyógynövénykert, továbbnőve tündérkertté, könnyen megközelíthető nyugodt környezet. A nevelő-oktató munkánkban eddig is jelen volt és fontosnak tartottuk a környezeti nevelést. A cím megtartásáért: az eddigi munkánkat újból átgondolva rendszerezzük, és úgy alakítjuk, hogy az ökoiskolai elvárásoknak továbbra is megfeleljünk, mennyiségileg és minőségileg is javuljon tevékenységünk. Munkánkat az éves öko munkatervben, az iskola munkatervévvel összhangban tervezzük, szem előtt tartva az ökoiskola kritériumrendszerét. Tanórai kereteken kívül: Tavasszal, ha az anyagi feltételeket meg tudjuk teremteni, a 6. évfolyam egy hetet tölt erdei iskolában. A tananyagot a természetben sajátítják el tanulóink, elsősorban kooperatív munkaformában tanári irányítással. Megfigyelésekkel, mérésekkel, gyűjtésekkel szerzik a tapasztalatokat, összekapcsolva a művészetekkel, sporttal. Tanulmányi versenyekre való készülés, (Kaán Károly verseny, Herman Ottó verseny, Hevesy György kémiaverseny, Teleki Pál földrajzverseny) Szelektív hulladékgyűjtés (műanyag, papír, alumínium doboz, használt elem) Jeles napok alakmával rajzversenyek, kézműves foglalkozások, akadályverseny, témanapok ( Föld napja, Víz világnapja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi Világnap). Témahetekhez való kapcsolódás. (Helyi értékekek napja, Teremtés napja) Kerékpáros és gyalogtúrák iskolai és osztályszinten. Természettudományos kísérletek helyben és sárvári gimnáziumi laboratóriumban. Önkéntes jelentkezőkkel az iskolakert-gyógynövény- és fűszerkert gondozása, Madarak etetéséről való gondoskodás. Osztályok, folyosók ízléses dekorálása. Együttműködés: - Szülőkkel:- bevonásuk az iskolai környezettudatossági eseményekbe, akciókba. Célunk, hogy a diákok az iskolában tanultakat otthoni környezetben is alkalmazzák, a családtagok támogassák gyermeküket a környezettudatos magatartás gyakorlásában. 17

- Nem pedagógus dolgozók: segítik az iskola által szervezett programokat, példát mutatnak a tanulóknak a környezet megóvása, szépítése a növények gondozása terén. - Önkormányzatokkal: - gyűjtési akciók támogatása, Tündérkert programban részvétel. - Civil szervezetek: Településeken működő civil szervezetekkel jó munkakapcsolat kialakítása. - Óvodával:a fenntarthatóság pedagógiája terén közös programok szervezése, fenntartása. - Ökoiskolákkal való együttműködés, közös programok szervezése. - Iskolakert Hálózathoz csatlakozás: jó gyakorlatok átvétele, megosztása, műhelymunka - A Rába Természetház Nick, a Rába- Műgát és Térségéért Egyesülettel állandó kapcsolat. Minden, év közben adódó lehetőséget kihasználunk az együttműködések kialakítására, amely jelenthet egyszeri vagy hosszabb távú kapcsolatot.pl. Ökoiskolákkal, Iskolakert Hálózat Öko munkacsoport : A munkacsoportba tartozó pedagógusok az iskola környezettudatos nevelésének-oktatásának legelhivatottabb képviselői. Az éves program magvalósításában, szervezésében fő feladatokat vállalnak bevonva a többi pedagógus kollégát és nem pedagógus alkalmazottakat is. A munkacsoport éves munkatervet dolgoz ki, amelyben rögzíti a tevékenységeket, azok időpontját és a felelősöket. 1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai közösségek elősegítik a tanulók együttélését, lehetőséget biztosítanak alapvető erkölcsi szokások gyakorlására, kialakítására, közvetlenül felkészítenek a társadalmi beilleszkedésre. A közösség feltételeinek kialakításában nagy szerepet szánunk a gyakori, különböző körülmények közötti együttléteknek (tanórai, tanórán kívüli rendezvények, kirándulás, szórakozás, stb.). Igyekszünk elősegíteni az iskolánkhoz való tanulói kötődést. Eredményünk jeleként értékeljük, ha a tanuló nem kötelező iskolai időben is szívesen van társaival, ha örömmel jön iskolába A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása 18

A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendezetté válásának kialakítása, ápolása. Hangsúlyt helyezni az iskolai iskolán kívüli feszültségek, konfliktusok elemzésére, tapasztalatainak általánosítására. Cáfolni és elutasítani (elutasíttatni) a gyakran előtérbe kerülő, negatív tartalmú egyéni ambíciókat, mint pl.: a gátlástalanság, önzés, önközpontúság, visszaélés a közösség bizalmával. 1.4.1. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok Az iskolai nevelés-oktatás kerete az osztály. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat. Elsődleges iskolai közösségnek az osztály-csoportokat tekintjük, de a közösségfejlesztés egyes elemeit egyéb hosszabb-rövidebb ideig együttlévő csoportoktól is elvárjuk. A közösségek felelős vezetője az osztályfőnök (ill. csoportvezető), aki tudatosan törekszik arra, hogy megteremtse a rábízott tanulók közösséggé szerveződésének feltételeit. A viselkedésformák kialakításában és megtartásában nagy szerepet tulajdonítunk a közösen meghatározott normarendszernek.. Feladat:- a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség. - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről. - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás 19

- a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és büntetés alkalmazása - nevelőmunkánk során alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, azaz: a kisgyermek heteronóm (a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró) személyiségének átalakulásától az autonóm személyiséggé válásig - az előbbi feladatból eredően ösztönzést, útmutatást adni az egyéni érdeklődés, képesség, tehetség kibontakoztatására, az önfejlesztés belső erőforrásainak (pl. akaraterő, ambíció, igényesség) kiépítésére. - megértetni, elfogadtatni az egyre inkább háttérbe szoruló, de nélkülözhetetlen humán értékeket, mint: egymás megbecsülése, tisztelete, az empátia és tolerancia érzése egymás iránt, illetve a konfliktusok vállalása, ezek feldolgozása. - a devianciához vezető szocializációs problémák észrevetetése, potenciális veszélyeinek tudatosítása, az ezekkel kapcsolatos felelősség felébresztése önmaguk és társaik iránt - a kulturált viselkedés, az emberi érintkezések, a korrekt magatartás szabályainak megismertetése és elfogadtatása, hogy a tanulók tudjanak alkalmazkodni a velük kapcsolatban álló emberekhez, rendelkezzenek együttműködési készséggel és az egymás iránti szolidaritás képességével. A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egy - egy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. 2. KOMPLEX ALAPPROGRAM A Komplex Alapprogram a 2020/2021-es tanévben kerül bevezetésre. ALAPELVEK, CÉLOK, FELADATOK 20

1.Célok: A végzettség nélküli iskolaelhagyásra vonatkozó országos és intézményi stratégia prevenciós célú beavatkozásainak megalapozása; A lemorzsolódás megelőzése, tanulást támogató pedagógiai módszerek alkalmazása. Az iskolai nevelés-oktatás az esélyegyenlőség szempontjait figyelembe véve hozzájáruljon a tanulók személyiségének, képességeinek és készségeinek kibontakoztatásához. Segítse a szellemi, testi fejlődésüket és az egészséges életmód kialakulását. Biztosítsa a továbbtanuláshoz szükséges alapvető készségeket, az önművelés képességét. Transzverzális készségek fejlesztése (kritikus gondolkodás, kreativitás, kezdeményezőkészség, problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése). Tanulástámogató módszertan (tanítási stratégia) alkalmazása, melynek központi eleme a heterogén tanulócsoportokban folyó differenciált fejlesztés (Differenciált Fejlesztés Heterogén Tanulócsoportokban, DFHT), segítségével képessé váljanak a tanulók az önálló és a társas tanulásra, egyszóval: az eredményes tanulásra. 2.1 Alapelvek: A Komplex Alapprogram megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy az a koherenciát biztosító, a célokkal egybevágó alapelvekre épüljön, ezzel megalapozva az alprogramok egységes rendszerét. A program legfontosabb alapelvei: 1) adaptivitás; 2) komplexitás; 3) közösségiség; 4) tanulástámogatás; 5) méltányosság 21

Komplex Alapprogram - egységes rendszerbe ötvözi a pedagógiai gyakorlatban eddig használt differenciált fejlesztést támogató módszereket; - alkalmazza a tanulók iskolai helyzetét, státuszát megváltoztató és ezzel a tanulási motivációt növelő Komplex Instrukciós Programot; - különös hangsúlyt fordít a tanulók alapvető képességeinek, készségeinek kialakítására az alprogramok segítségével. A Komplex Alapprogram jelszava: Tanulni élmény!, amely magával hozza az élményalapú tanulást, ami nem valósulhat meg máshol, mint az Élménysuliban. Programunk eleme a tanulók aktív tanórai részvételének támogatása, mely a pozitív élményeken keresztül valósul meg. Ennek mozgatórúgója az interaktív, a tanulók bevonásán alapuló kreatív 22

feladatmegoldás, az együtt tanulás élménye. 2.2 FELADATOK, ELJÁRÁSOK, ESZKÖZÖK, MÓDSZEREK 1. Fejlesztési feladatok: Fejlesztjük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket). A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak. A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják. Differenciált nehézségű feladatokkal, testre szabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására. A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítjük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában. Demokratikus alapokon álló, integratív tanár diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn. Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük, a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk én erős, jó komfortérzésű fiatalokat. A szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése. 23

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése. Kiemelt fejlesztési feladataink: énkép, önismeret, hon-és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, közösségnevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosság, fenntarthatóság, művészeti nevelés, művészeti eszközökkel történő nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, testmozgás fejlesztése minden színterén az oktatásnak. További feladatok: A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele. A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú 24

tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.). Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a DFHT módszerét. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátíttatása. Az alprogramokkal illetve gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez. A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket. Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérés-értékelés. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani. 25

2.3 Komplex Alapprogramban megjelenő eszközök: A program szakmai anyagai: Nevelési- oktatási program - KAK Tanítási stratégia - DFHT Alprogrami koncepciók Digitális alapú (DA) Életgyakorlat-alapú (ÉA) Logikaalapú (LA) Művészetalapú (MA) Testmozgásalapú (TA) Alprogrami eszköztár és feladatbank Tanítói- tanári kézikönyvek Óraillusztrációk, példák Foglalkozástervek Tankockák További tanulást segítő eszközök: Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programok. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszere. Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az 26

aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási tanítási folyamatokat. A pozitív motivációs eszközei, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazása. Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia alkalmazása. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kulturált és egészséges életvitel kialakítása. A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszerek és eszközök; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformák alkalmazása. 2.4 Tanulásszervezés, alkalmazott módszerek Tanulásszervezés folyamatában az alábbi elvek érvényesülnek: a rend és fegyelem fenntartása tanuló szabadságának biztosítása tanulói viselkedés szabályozása pozitív tanulási légkör biztosítása csoportfolyamatok elősegítése Alkalmazott módszerek: 27

A tanítás tanulási folyamatban a DFHT tanítási-tanulási stratégiát alkalmazzuk, mint a Komplex Alapprogram hangsúlyos elemét. A kötelező tanítási órák 20%-ban a DFHT-t (differenciált fejlesztés heterogén tanulócsoportban) szükséges alkalmazni. A DFHT célja:.a tudásban és szocializáltságban heterogén tanulói csoportok fejlesztése. A tanulói viselkedés pozitív befolyásolása. Az alulmotiváltság mérséklése. A kognitív, affektív, szociális képességek fejlesztése. A tanulók közötti együttműködés elősegítése. DFHT koncepciója, módszerei: Egyénre szabott differenciálás egyedül végzett munka rétegmunka teljesen egyénre szabott munka részben egyénre szabott munka Párban folyó munka páros munka tanulópárok munkája Csoportban végzett munka 28

A kooperatív munka, kooperatív tanulás, kollaboratív munka KIP Ezenkívül, a tanórák 80%-ban a pedagógus választ módszereket. Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer szituációs játékok 2.5. A Komplex Alapprogram sajátosságai A Komplex Alapprogram alprogramjai: 29

Az Élménysuliban minden alprogram megjelenik, hetenként minimum egy órában. Az alprogramok aránya az iskola profiljához igazodik. A testmozgásalapú alprogram (TA): Az alprogram az iskolai testmozgásprogramok három területén kívánja bővíteni, sajátélmény szerzést biztosító tanulási környezetben a pedagógusok módszertani repertoárját és szemléletét: testnevelés óra mozgásos tanulás osztálytermi környezetben szabadidős mozgástevékenységek A TA a testmozgás iskolai környezetben előforduló minden formájára támaszkodva, tanulástámogató eszközeivel vesz részt a tanulói komplex személyiségfejlesztésben. Az aktív, kreatív, felelősségteljes magatartást kialakító oktatási módszerek alkalmazásával teszi az alprogram a testmozgáson alapuló tevékenységeket a közösségi célok és az egyéni felelősség életgyakorlatává. Cél: egészségtudatos szemléletmód kialakítása. Az alprogram tartalma: Fejlődés és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi tartalmak implementációjának támogatása testnevelés órai környezetben, a differenciálásra építve. Mozgásos tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben. Az életgyakorlat- alapú alprogram (ÉA): 30

Az Életgyakorlat- alapú alprogram egy olyan pedagógiai rendszert mutat be, amely hozzájárul az egyén és természeti, társadalmi környezete kölcsönhatásának tudatos és felelős alakításához. Az életgyakorlat koncepció egyrészt figyelembe veszi a tanulók szükségleteit, és ennek függvényében eltérő tanulási- tanítási egységeket tartalmaz Minden egységen belül alternatív, a tanulók képességeihez, érdeklődéséhez, tempójához igazítható tanítási eszközöket, munkaformákat ajánl. Cél: életben hasznosítható ismereteket, tapasztalatokat szerezzen a gyermek, amely sikeres életvezetési kompetenciákkal vértezi fel megalapozza a vitakultúrát, kritikus gondolkodást és az önálló felelősségvállalást. életformák sokszínűségének tisztelete, a családi közösségek megbecsülése, az egészséges énkép kialakítása. A célrendszerben hangsúlyos, hogy az egyén és környezete között dinamikus viszony van, így az életgyakorlat témái komplexek és minden szinten - a rendszerszemléletnek megfelelően kidolgozásra kerülnek. Az alprogram tartalma: egészséges életmód, életvezetés környezettudatosság (fenntarthatóság) állampolgári felelősség (közösségi szerepek) életút- támogató pályaorientáció érzelmi intelligencia (szociális készségfejlesztés). A művészetalapú alprogram (MA): Az alprogram a művészeti nevelést célzó tanórák, a művészeteket pedagógiai eszközként 31

felhasználó osztálytermi tanulás és a szabadidős művészeti tevékenységek terén nevelő/oktató pedagógusok metodológiai fejlesztésén keresztül hat a végzettség nélküli iskolaelhagyás mérséklésének irányába. A művészettel nevelés sok és sokféle lehetőséget teremt a tanulástámogatás megvalósítására. Cél: művészeteket célként/eszközként használó tanórák, szabadidős foglalkozások biztosítása a tanulók számára Személyiség- és társas készségek fejlesztése a művészeti tevékenység révén Tanulási motiváció, tanulás iránti attitűd alakítása Indirekt (kognitív képességeket célzó) tanulásfejlesztés művészeti keretek között Pályaorientáció: művészpályára irányítás, illetve pályaorientáció művészetek révén. A művészeti tevékenységbe ágyazott fejlesztés keretében lehetőség van a tanuló egyéni sajtságaihoz alkalmazkodó, esélyegyenlőséget biztosító pedagógiai módszerek alkalmazására, ezáltal az adaptivitás biztosítására. Az alprogram tartalma: A művészeti tantárgyak és a mozgásra irányuló testnevelés tantárgy a készségtárgyak körébe sorolhatók, s ez arra is lehetőséget ad, hogy hasonló tartalmi elemek szerint épüljenek fel alprogramjaik is. Fejlődés- és élményközpontú oktatás megvalósítását támogató módszerek és kereszttantervi 32

tartalmak megvalósításának támogatása a művészeti nevelést szolgáló tanórai környezetben, a differenciálásra épülve. Művészetekre épülő tanulást támogató módszerek és tartalmak tanulási folyamatba történő integrálása osztálytermi környezetben. A logikaalapú alprogram (LA): A Logikaalapú alprogram a tanulók gondolkodásának fejlesztését támogató módszerek és stratégiák megismertetésével szeretné növelni a pedagógusok módszertani repertoárját az iskolai élet területein. Az alprogram feladata megismertetni a pedagógusokat olyan logikai alapú játékokkal, (legyen az sakk, táblás, papír-ceruza, szituációs és egyéb játék), melyeket a pedagógus fel tud használni mind az általános képességfejlesztéshez, mind a közismereti tantárgyi órákhoz. Az alprogram keretén belül olyan szemléletváltás elindítását célozzuk meg, amelynek segítségével a tanítási és a tanulási folyamat egyaránt élményszerűvé, motiválóvá és egyben fejlesztő hatásúvá tehető. Cél: A tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás ezzel a tanulók motivációja növelhető. Az oktatásban a különböző logikai játékok és technikák alkalmazása nem öncélúan történik, hanem a tanterv és a tananyag megfelelő részébe való integrálással, szorosan kapcsolódva a megtanulandókhoz és a tanulók életkori sajátosságaihoz. A játék lehetőséget nyújt a differenciálásra, és a gondolkodási képességeken túl a szociális képességek fejlődése is várható. 33

Az alprogram tartalma: A problémamegoldó gondolkodás fejlesztési lehetőségei a gyakorlatban stratégiák és algoritmusok. A vizualitás szerepe a gondolkodás fejlesztésében..áték alapú megközelítések: Térszemlélet, sík- és térbeli tájékozódási képesség fejlesztése Dienes játékok és a matematikai gondolkodás fejlesztése Sakk játék alapjainak elsajátítása és beépítése az iskolai tanulásba Táblás játékok, társasjátékok, papír-ceruza játékok alkalmazása Játékstrukturált megközelítések: Kártyajátékok lapot kérünk!, logiccards, set, stb. Logikai játékok, logisztorik Barkochba és egyéb csoportos szituációs játékok Kreativitást és reflektivitást fejlesztő játékok. A digitális alapú alprogram (DA): A Digitális alapú alprogram az IKT-műveltség elemeit kereszttantervi, transzverzális megközelítésben értelmezi, és a digitális pedagógiai kultúra komplex, intézményi szintű fejlesztését tekinti feladatának. Az IKT-műveltség tekintetében a technológiai, a kognitív és a szociális aspektust tekintjük irányadónak. Az alprogram kidolgozásával a pedagógusok módszertani kultúraváltását segítjük elő, olyan 34

korszerű digitális megoldásokkal, melyek hozzájárulnak az elektronikus tanulási környezet kialakításához, felgyorsítva az intézmények digitális átállását, mely lehetővé teszi, hogy a digitális eszközök alkalmazásával a tanulás élményszerűvé váljon. Cél: az iskola résztvevői számára az oktatásba integrált IT-eszközöket értő és kritikus módon alkalmazó digitális állampolgár habitust, melynek révén az összetett problémák megoldása a technológia segítségét is igénybe veszi. a tanulás és a tudás megszerzése legyen örömforrás a digitális alkalmazások használatával, ezzel növelve a tanulók motivációját, kognitív képességeik színvonalát Az alprogram tartalma: Az alprogram az alábbi tartalmi pontokból építkezik: Játékalapú megközelítések Technológiai műveltség, felelősségteljes eszközhasználat IKT-műveltség Hálózati részvétel és együttműködés, problémamegoldás, kommunikáció és eszközhasználat Digitális írástudás IKT alapú óratervezés Személyes tanulási környezet menedzselése Komplex óra 35

Komplex órák bevezetése a program komplexitását a kognitív, affektív, szociális képességek együttes fejlesztése jelenti. Az éves óraszám 10%-a komplex órában valósul meg. A közismereti tantárgyak esetében a tantárgyi és keresztantervi tartalmat (tananyagot) az alprogrami tartalmakkal kapcsolja össze, a DFHT óraszervezési eljárásaival megvalósítva a tanórát. Ezen órák esetében a tantárgyakon átívelő transzverzális készségek (a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőkészség, a problémamegoldó gondolkodás, kockázatelemzés, döntéshozatal és az érzelmek kezelése) fejlesztése is megjelenik. A Komplex órák felépítése Tartalmi fejlesztési pontok: legalább 1 alprogrami (max. 3 alprogrami) kapcsolat megjelenik benne kapcsolódik az adott tantárgy adott évfolyamának tanmenetéhez, és a tanítói/tanári kézikönyvben megjelenített órához minden alprogram (törekedve arra, hogy) egyenlő aránnyal (kb. 20%) jelenik meg (össz. komplex óraszám). Ráhangolódás A Ráhangolódás biztosítja, hogy a tanulók lelkesen, motiváltan kezdjék el a napot az 36

iskolában, és érzelmi biztonságban érezzék magukat az osztályközösségben. Heti 1-3 alkalommal kell, hogy megjelenjen osztályszinten. A Ráhangolódás megvalósítása általában a nap elején történik, felső tagozaton osztályfőnöki óra keretében időtartama 25-45 perc. A tanulási környezetet célszerű átalakítani úgy, hogy megkönnyítsük a kommunikáció feltételeit. Te órád Te órád - a diák érdeklődéséhez, igényéhez, saját választásához igazítható, amely órákon az osztálykeret nem feltétlenül kell, hogy érvényesüljön. Vagy az intézmény életében már meglévő, jól működő, már hagyományokkal rendelkező foglalkozások, szakkörök, tehetséggondozó programok stb. továbbvitele, megtartása, de a foglalkozások középpontjába helyezve a tanulók szociális-emocionális fejlesztését. Az óra kiválasztását a pedagógus segíti. Házi feladat A pedagógusnak módosítania kell tervezési szokásain: legyen a tanórákon annyi gyakorlás és ismétlés, hogy az az új ismeretek rögzítésére és gyakorlására elegendő legyen. Értékelés Az értékelés az iskola nevelőtestülete által elfogadott értékelési rendszer szerint folyik. Nincs ötös fokozatú skálán történő értékelés a reggeli ráhangolódáson, a délutáni alprogrami foglalkozásokon. A Komplex Alapprogram értékelési rendszerében egyaránt jelen van a helyzetfeltáró (diagnosztikus értékelés) a minősítő (szummatív értékelés) 37

a fejlesztő (formatív értékelés). Fontos szerepe van a helyzetfeltáró (diagnosztikus) értékelésnek. Ennek eredménye feltárja a pedagógus előtt a tanuló előzetes tudását, amire építheti további munkáját. Ez határozza meg az oktatási tartalmat és a módszereket. A diagnosztikus értékelést nem csak a tanév elején javasoljuk, ajánlott a tanév közben is felmérni, mennyit fejlődött a tanuló tudása. A tanév közben végzett diagnosztikus értékelés eredménye alapján a pedagógus dönthet arról, hogy változtat-e tanítási stratégiáján. A tanév végi diagnosztikus értékelésnél a pedagógus arról kap visszajelzést, milyen szinten sikerült a tananyagot megtanítani, a tanuló pedig arról, hogy mennyire sajátította el a követelményeket. A minősítő (szummatív) értékelés egy tanulási szakasz lezárásakor, például egy témazáró dolgozat írásakor jelenik meg. Azt minősíti, hogy a tanuló mennyire sajátította el a tananyagot. A Komplex Alapprogramban kiemelt szerepe van a személyre szabott, differenciált, fejlesztő (formatív) értékelésnek. Ennek célja nem a minősítés, hanem a tanulás támogatása. A pedagógus, miután felmérte a tanuló tudását, és segített a tanulónak a tanulási cél kitűzésében, támpontokat ad a következő lépésekről. Nyomon követi a tanuló egyéni haladását, és személyre szabottan segíti a tanulási folyamatot. A fejlesztő értékelés alkalmazásánál a pedagógus a gyermek önmagához mért fejlődését veszi figyelembe. Folyamatos visszajelzést ad a tanulónak erősségeiről és hiányosságairól, megbeszéli vele a tanulási célokat, az értékelési szempontokat, a teendőket, és a teendők határidejét. 38

A tanuló egyéni haladásáról és tudásáról visszajelzést ad. A pedagógus visszajelzésének mindenképpen tartalmaznia kell a tanuló részéről sikeresen megoldott feladatokat, a további fejlesztést igénylő teendőket. Az értékelésnek fontos része legyen az önértékelés a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulási nyelvi szinteket. 2.6. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAINAK ÁTTEKINTÉSE, ILLESZTÉSE A KOMPLEX ALAPPROGRAMHOZ A pedagógusok feladata kiegészül a DFHT órák megszervezésével, a kapcsolódó dokumentumok (óraillusztrációk) elkészítésével. A választott alprogramokhoz kapcsolódó foglalkozások megszervezése, megtartása, foglalkozás illusztrációk készítése. Az elkészült óraillusztrációk, foglalkozás illusztrációk, tapasztalatok megosztása a kollégákkal. Programhoz kapcsolódó további oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. A szülők és a tanulók tájékoztatása A szülőket és a tanulókat a programról, annak tartalmáról, megvalósításáról, az iskola életéről 39

az intézményvezető tájékoztatást ad. Az iskolában folyó munka időkerete A Komplex Alapprogram a tanulók kötelező óraszámának a meghatározása tekintetében nem tér el a törvényben szabályozottaktól. Az iskolában folyó munka továbbra is két markánsan elkülönülő egységre oszlik: A kötelező és szabadon tervezhető időkeret: a Komplex Alapprogram a pedagógusok módszerbeli gazdagságát, korábbi gyakorlaton alapuló pedagógiai-módszertani kultúráját tekintve kb. 80 % -ban nem szabályozza. A tanítási órák 20%-ban azonban javasolt a Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiájának, a DFHT tanítási-tanulási stratégiának az alkalmazása (differenciált egyéni munka, rétegmunka, pármunka, kooperatív módszerek, csoportmunka, drámajáték és projektmunka). A DFHT esetében a 20% fele a DFHT-KIP (10%), a másik fele (10%) az egyéb tanulásszervezési eljárások. 10-30%-ban pedig a Komplex órák keretében a kereszttantervi tantervek feldolgozása történik. A Komplex Alapprogram által innovált alprogrami foglalkozások és a Te órád többnyire a délutáni idősávban valósulnak meg. 40

A Komplex Alapprogram tanítási-tanulási stratégiához kapcsolódó elemei Tantárgyfelosztás és a KAP által kínált módszertani elemek összehangolása A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát az Nkt. és a NAT 2020 határozza meg. A tantárgyfelosztás a törvény által meghatározott feltételeknek megfelelő, de az intézmény sajátos helyzetét figyelembe vevő alapdokumentum. Alapjául az intézményre érvényes törvény által előírt, a közismereti tantárgyakra vonatkozó heti óraszám szolgál. Az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban a foglalkozások tizenhat óráig tartanak. 16.30-ig az iskola gondoskodik a tanulók felügyeletéről. Tehát e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. 2.7 NAT 2020 bevezetésének ütemezése 1.évfolyam 2.évfolyam 3.évfolyam 4.évfolyam 5.évfolyam 6.évfolyam 7.évfolyam 8.évfolyam 2020/2021 NAT 2020 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2020 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2013 2021/2022 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2013 NAT 2013 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2013 NAT 2013 2022/2023 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2013 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2013 2023/2024 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 NAT 2020 A Komplex Alapprogram minta-hetirendje, 1-4. évfolyam Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 7.45 8.00 Ráhangolódás* Ráhangolódás* Ráhangolódás* Ráhangolódás* Ráhangolódás* 41

8.00 8.45 Magyar Magyar Magyar Magyar Erkölcstan 8.55-9.40 Magyar Magyar Magyar Magyar Testnevelés 9.40 9.55 15 perces tízórai szünet 9.55 10.40 Testnevelés Testnevelés Testnevelés Testnevelés Matematika 10.50 11.35 Matematika Matematika Matematika Matematika Ének 11.40-13.20 Ebéd és játék, levegőzés 13.20 14.05 Szabadon tervezett önálló óra Rajz Technika Ének Rajz 14.10 14.55 AP-foglakozás AP-foglakozás APfoglalkozás APfoglalkozás APfoglalkozás 15.00 15.45 Te órád Szabadon tervezett Szabadon tervezett Szabadon tervezett Te órád önálló óra önálló óra önálló óra 15.45 16.00 Játék-felügyelet Játékfelügyelet Játékfelügyelet Játékfelügyelet Játékfelügyelet *Ráhangolódás óraszámba nem tehető. A Komplex Alapprogram minta órarendje, 5-8. osztály Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 8.00-8.45 Tanóra Tanóra OFŐ/Ráhangolódás Tanóra Tanóra 8.55 9.40 Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra 9.40 9.55 15 perces tízórai szünet 42

9.55 10.40 Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra 10.50-11.35 Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra 11.40 12.25 Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra 12.25 12.35 Ebéd AP-foglalkozás 12.35 13.20 APfoglalakozás APfoglalakozás APfoglalkozás APfoglalkozás 13.25-14.10 AP-foglalkozás APfoglalkozás APfoglalkozás APfoglalkozás APfoglalkozás 14.15-15.00 Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra Tanóra 15.10 16.30 Szabad időkeret Szabad időkeret Szabad időkeret Szabad időkeret Szabad időkeret Megjegyzés: Az alprogrami foglalkozás és a Te órád is több osztály tanulóiből tevődhet össze. JELÖLÉSEK AZ OSZTÁLYNAPLÓKBAN A KRÉTA rendszerben az alábbi lehetőségek szolgálnak a program megvalósításának jelölésére: 2.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 43