HAJDÚDOROG ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 4087 Hajdúdorog, Tokaji u. 6. Üzleti jelentés 2013. Cg.: 09-02-000180...
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK 2 2. A VAGYONI, PÉNZÜGYI HELYZET ÉS A JÖVEDELMEZŐSÉG 5 3. A MÉRLEG FORDULÓNAPJA UTÁN BEKÖVETKEZETT LÉNYEGES ESEMÉNYEK, FOLYAMATOK 7 4. VÁRHATÓ FEJLŐDÉS 7 5. A K+F TEVÉKENYSÉG: NEM JELLEMZŐ INFORMÁCIÓ 7 6. KÖRNYEZETVÉDELEM BEMUTATÁSA 7 7. A TAKARÉKSZÖVETKEZET FOGLALKOZTATÁS POLITIKÁJA 8 8. PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK HASZNOSÍTÁSÁNAK BEMUTATÁSA (BEFEKTETÉSI, FORGATÁSI CÉLÚ) IAS 39 8 9. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKA 9 10. FEDEZETI ÜGYLET POLITIKA 15 11. AZ ÁR-, HITEL-, KAMAT-, LIKVIDITÁS- ÉS CASH-FLOW KOCKÁZAT BEMUTATÁSA 20 1. sz. melléklet 22 2. sz. melléklet 23 3. sz. melléklet 24 4. sz. melléklet 25 5. sz. melléklet 26 2
1. Bevezető Gazdálkodási körülmények: Az előző évhez képest a gazdálkodás külső körülményei megváltoztak. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény értelmében a TAKIVA mint intézményvédelmi alap megszűnt. A jogszabály követeztében új takarékszövetkezeti integráció jött létre. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete közös intézményvédelmi alapként működik. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának a központi szerve. A törvény hatályba lépését követően a Takarékbank egységes közvetett és közvetlen hatályú szabályzatokat bocsátott a takarékszövetkezet részére, amelyeket az Igazgatóság elfogadott. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alapján a Takarékbank és a szövetkezeti hitelintézetek összevont felügyelet alá tartoznak. A további szabályzatok egységesítése folyamatban van. A gazdaság továbbra is stagnáló tendenciát mutat, a válságból való kilábalásról még továbbra sem lehet beszélni. A munkanélküliségi ráta megyénkben sajnos magas szinten mozog. Lényegesen változott, az MNB kamatpolitikája és a kihelyezett olcsó hitel pozitív hatást gyakorolt a kihelyezésre, másrészről viszont szűkült a kamatmarzs. A Takarékszövetkezetünk jövedelmezőségét erősen befolyásolta a tranzakciós illeték bevezetése. A működési területünkön üzemelő multinacionális cégek, mind a termelő, mind a kereskedelmi szférában egyre nagyobb részarányt képviselnek. Ezek hatása az ügyfélkörünkbe tartozó kis- és középvállalkozásokra kettős: a beszállítói körnek piacot jelentenek, viszont gyengítik a kereskedelmi kisvállalkozók pozícióját. Továbbra is növekedett a lakossági megtakarítások lakóingatlanba történő forgatása, a már hosszabb ideje élő lakásigények kielégítését segítette a lakás támogatási rendszer. A bankpiac teljesen felosztott, az ügyfelek bankválasztási lehetősége széleskörű a működési területünkön. E tényezőkből következően erős piaci versenyben működtünk. 2013. év folyamán az NHP hiteleknek köszönhetően a vállalkozói hitelek iránt javult a kereslet, dominánsan a lakossági ügykörünk igényelt hitelt, melyet szövetkezetünk a prudenciális szabályok figyelembe vétele mellett igyekezett minél teljesebb körben kielégíteni. A leglényegesebb külső körülmény a 2013 üzleti évben a kamatok folyamatos csökkenése. A jegybanki alapkamat 12 alkalommal csökkent. A Takarékszövetkezet e folyamathoz alkalmazkodva 2013-ban betétkamatait 9 alkalommal, a hitel kamatait 12 alkalommal, változtatta. A takarékszövetkezet 2013. évre azt a kettős célt tűzte ki, hogy eredményes gazdálkodással érjen el 20 millió Ft adózás előtti eredményt, ugyanakkor feleljen meg a 228 tag bizalmának és stabilizálja a szövetkezet fizetőképességét, likviditását. Fontos feladat volt az az Integrációs törvény szerinti előírásoknak való megfelelés biztosítása, új szervezeti rendszer kialakítása, a bankbiztonsági követelményeknek való teljes körű megfelelés. A szövetkezet vezetése ezekhez a célkitűzésekhez határozta meg kamatpolitikáját, hitelpolitikáját, portfoliójának kívánatos összetételét, valamint üzletpolitikai intézkedéseit. 3
Figyelembe kellett venni a már tényként bekövetkezett inflációs hatásokat, továbbá a kamatszínvonal általános csökkenését. Amelyek azt jelentették, hogy a betéti kamatok szintjét jelentősen csökkenteni szükséges, mindamellett ügyelve arra, hogy a betétállomány drasztikusan ne csökkenjen. Erre ösztönözte a szövetkezetet a konkurenciaként a térségben jelen lévő nagyszámú bankfiók tevékenysége, az állampapírok túlkínálata is. A beszűkülő forrás lehetőségeket a források jobb kihasználásával, a lejáratok jobb összeghangolásával és részben új ügyfélkör megszerzésével sikerült ellensúlyozni. A szövetkezet az eddigieknél céltudatosabban törekedett az ügyfélkör komplex szolgáltatásokkal való ellátására. A hitelnyújtásnál előnyben részesítve azon ügyfélkört, amellyel mint betétessel, vagy mint számlavezetőként tartós kapcsolat alakult ki. A kitűzött eredmény teljesülése elmaradt a tervtől, melynek oka több tényező együttes hatására vezethető vissza. Ezek a következők: tranzakciós illeték bevezetése, helyi adók és az értékvesztés növekedése, hitelleírások nagysága, munkavállalóknak fizetett végkielégítés összege. A szövetkezet passzív pénzpiaci tevékenységének középpontjában 2013. évben is a lakossági betétgyűjtés állt, bár az előző évhez képest a lakosság megtakarításai csökkentek, ezzel ellentétben a vállalkozások megtakarításai nőttek. A lakossági betétek aránya a mérleg fordulónapján elérte a betétállomány 79,51 %-át. Az adatok azt mutatják, hogy rövid lejáratú megtakarítások arányában nőttek. A szövetkezet aktív pénzpiaci tevékenységét a források előző évinél jobb hasznosítása jellemezte. A bruttó hitelállomány 79 236 ezer Ft-tal, a betétállomány 13 613 ezer Ft-tal csökkent az előző évhez képest. 2013. évben a hitelkihelyezések 93,91 %-át vállalkozásoknak nyújtott a takarékszövetkezet, melynek jelentős részét az NHP hitelek tették ki, csupán 6,09 % jutott a lakossági körnek. A szövetkezet adózás előtti eredménye 2013-ban -25 672 ezer Ft, ami az általános tartalék felhasználását követően csökkentette a saját tőke összegét. A szövetkezet auditált szavatoló tőkéje 381 337 ezer Ft- ra csökkent, amely 28 990 ezer Ft-os csökkenést jelent egy év alatt. Oka a negatív adózott eredmény, valamint az immateriális javakban bekövetkezet növekedés, melynek nagysága csökkenti a szavatoló tőke összegét. A fizetőképességi mutató a hitelezési kockázat szintjén egy év alatt 1,6 %-os csökkenést mutat. A bankbiztonságot kifejező tőke-megfelelési mutató 1 (ICAAP) egy év alatt 19,57 %-ról 13,94 %-ra csökkent. 2012 évben a TAKIVA módszertan szerint került kiszámításra a mutató értéke, míg 2013. évben a Takarékbank által kiadott egységes módszertan szerint számítottuk a mutatót. A két módszertan alapjaiban más, ezért a két érték nem összehasonlítható egymással. 1 Az un. II.Pillér alatti 4
A szövetkezet 2013-ban is elszámolta a szabályzataiban meghatározott módon a szükséges értékvesztéseket, illetve visszaírásra is sor került. Általános kockázati céltartaléka nem volt a takarékszövetkezetnek, mert azt az előző évben hitelleírások ellensúlyozásaként felhasználta. Általános tartalékot a negatív adózott eredmény után nem képeztünk. Általános tartalék felhasználása történt az adózott eredmény nagyságának megfelelően (25 672 ezer Ft), így az általános tartalék összege 13 314 ezer Ft-ra változott. A takarékszövetkezet infrastruktúráját tovább fejlesztettük: megkeresések modul, devizamodul, és egyéb modulok bevezetésével. A szövetkezet tevékenységének szabályozottsága kielégítő. Függetlenített belső ellenőr is segítette a vezetést. Mindezek következtében az auditált mérleg azt mutatja, hogy sikerült a kihelyezések kockázatát az elfogadható szinten tartani, viszont a takarékszövetkezet vagyona az elszámolt veszteségek mellett csökkent. 2. A vagyoni, pénzügyi helyzet és a jövedelmezőség A takarékszövetkezet jövedelmezősége a különböző mutatószámok tükrében csökkent. (Lásd:1. sz. melléklet) Az adózott eredmény az összes bevétel arányában -6,1 %-ra csökkent, ami az előző évhez viszonyítva 6,4 százalékpontos csökkenés. A bevétel az eszközökre vetítve 10,8 %-os színvonalat ért el, ami 1,3 százalékponttal kevesebb, mint a bázis. A bevételek alakulásának fő forrását - a hitelezési tevékenységet- jól szemlélteti a 3. számú melléklet, amelyből megállapítható, hogy a hitelnyújtás igen intenzív volt. A takarékszövetkezet az év folyamán 1727 millió Ft hitelt nyújtott, annak ellenére, hogy kölcsönbírálata szigorúbbá vált a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez való csatlakozást követően. A fentiek együttes hatására az eszközarányos nyereség az előző évhez képest 0,7 százalékponttal csökkent. A saját tőke arányos nyereség 2013-ban -6,7 %-ra csökkent, amely 7 százalékponttal alacsonyabb a 2012. évinél. Mint ismeretes, a szövetkezet tevékenysége eredményességét döntően a hitelezés kamatbevételei és a betétgyűjtés kamatköltségei határozzák meg elsősorban. A csökkenő kamatmarzs ellenére a pénzügyi és befektetési szolgáltatás jövedelmezősége elérte a 65,3 %-ot, ami a bázishoz viszonyítva 1,4 százalékponttal növekedett. A pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredményessége, vagyis a fedezet 2013-ban -6,4 %- ra csökkent. 5
A takarékszövetkezet kamatmarzsa 2013.-ban 5,89 % volt, ami 1,33 százalékponttal alacsonyabb a bázisnál. A takarékszövetkezet tőkeellátottsága 0,8 százalékponttal emelkedett. A mérleg-főösszeg a saját tőke tízszeresét tette ki. A hitelintézeti törvényben előirt 8 %-os fizetőképeségi mutatót a takarékszövetkezet túlteljesítette, mivel a fordulónapi értéke 24,72 %. Ennek egyik jelentős tényezője a szavatoló tőke, amely kedvezőtlenül alakult a bázishoz képest 7 % csökkenést mutat. A takarékszövetkezet kockázatvállalási mutatója 4% ami megfelelő üzletpolitikáról tanúskodik. Ezen a jövőben sem kívánunk alapvetően változtatni. A takarékszövetkezet súlyponti feladatának tartotta és tartja a jövőben is a likviditási problémák megelőzését, mivel a megelőzés milliós nagyságrendű veszteségektől óvhatja meg a gazdálkodást, a folyamatos fizetőkészség fenntartásával. A takarékszövetkezet 2013-ban sem kényszerült banki pénzpiaci forrásbevonásra, mivel nem erőltette a mindenáron való hitelkihelyezést, ugyanakkor a betétesek bizalma is erősödött, rendkívüli betétkivonásra nem került sor. A likvid eszközök aránya (ami azt mutatja, hogy a betéteseknek mekkora esélye van, hogy bármikor pénzükhöz jussanak) 56 %-os, az előző időszakhoz képest 5,1 %-kal növekedett. A hitelek a betétek %-ában mutató értéke 47,02 %-ra csökkent a bázis 49,22 %-ról. Ennek oka, hogy a vállalkozói körben elsősorban az NHP hitelek iránti kereslet nőtt. A fordulónapi lejáratok összhangjának elemzéséből következik, hogy összességében a fedezettség biztosított. A lejárati összhang biztosítására 2013-ban is kiemelt figyelmet fordított a takarékszövetkezet, ami maradéktalanul nem teljesült. Alapvető gyakorlattá vált a kihelyezések szerkezetének a betételhelyezések szerkezetéhez történő igazítás szem előtt tartása. Sajnos a betétek esetében a rövid lejárat a domináns, míg hitelek esetén a hosszabb lejárat a jellemző (4. sz. melléklet), így nehéz a lejárati összhangot biztosítani. A hitelportfolió minősége kis mértékben romlott. Hatékony intézkedéseket tettünk, a nem problémamentes állomány megtérülése, behajtása érdekében. A hitelezésben bevezetett szigorítások, megkötések hatására javult a hitelportfólió minősége. 2013. év májusától kezdtük a követeléskezelés gyakorlati alkalmazását, mely szintén javítja a problémás ügyfelek fizetési hajlandóságát. A hitelveszteségi ráta számszerűen alig kifejezhető értéket mutat. Minden egyes leírt hitelre teljes egészében meg volt képezve az értékvesztés, a mutató 0,76 %-kal nőtt az előző időszakhoz képest. Monitoring-, Eszközértékelési-, Értékvesztés elszámolási-, és Céltartalékképzési szabályzatot az Igazgatóság az Ig.112/2013/16 számú határozatával 2013.12.23-án fogadta el. A 2013. december 31-ei minősítés készítésekor, szem előtt tartottuk az előbbi szabályzatban leírtakat, 6
és annak megfelelően történt az értékvesztés számítása. Az értékvesztés elszámolása teljes egészében megtörtént. Az összes értékvesztés aránya a minősített követelésekhez viszonyítva 80,6 %, ami 2012. december 31.-én 49,9 % volt. A mérlegfőösszeghez viszonyított arány 3,4 %, ami jelzi, hogy még kezelhető nagyságrendű problémáról van szó. A különböző hatékonysági mutatók alapján levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szövetkezet a rendelkezésre álló eszközökkel és munkaerővel a lehetőségeihez mérten tervezettől némileg elmaradva, de megfelelően gazdálkodott. A bevételarányos költségszint 58,6%, ami 4,6 százalékponttal meghaladja a bázist. Az eszközarányos költségszint 6,1 %, ami az inflációs hatásokat tükrözi elsősorban. A bérarányos adózott eredmény mutatója -16,8 %, ami jelentős mértékben elmaradt a tervezettől, melynek oka a negatív összegű adózott eredmény. 3. A mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges események, folyamatok a) Lényeges portfolió-változás nem történt. b) Tovább folytatódott a kamatrés színvonal csökkenése. c) A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény értelmében a TAKIVA mint intézményvédelmi alap megszűnt, és létrejött a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, mely közös intézményvédelmi alapként működik. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjának a központi szerve, és számlavezető bankja lett. 4. Várható fejlődés A takarékszövetkezet elkészítette a 2014. évi üzleti tervét. A terv készítésénél az alábbi ismert feltételezett- jelentősebb környezeti tényezőkkel és folyamatokkal számoltunk. A környezeti hatások és üzletpolitikánk a következő eredmények valószínűséggel számol: A források csekély 0,85%-os növekedését irányoztuk elő. A kihelyezések tekintetében 4,6%-os növekedés a cél. A szolgáltatások bővülése új konstrukciókkal. A takarékossági intézkedések a költségek oldaláról. Az üzlethálózat fejlesztésével a 2014-es évre nem terveztünk. Az adózás előtti eredmény növekedésével átmenetileg nem számolunk, mert a képződő nyereség a felmerülő eredményt csökkentő tételeket ellensúlyozza majd. A pénzügyi szervezetek különadója címen a következő évre is 5 670 ezer Ft-ra számolunk. 5. A K+F tevékenység: nem jellemző információ 6. Környezetvédelem bemutatása A Takarékszövetkezet környezet szennyező anyagok közül az alábbiakat bocsátja ki: 7
A személygépkocsik üzemeltetése során keletkező fáradt olajat és akkumulátort a szervizek kezelik, illetve veszik át. 7. A Takarékszövetkezet foglalkoztatás politikája A Takarékszövetkezet átlagos állományi létszáma 2013-ban 27 fő volt, ez megegyezik az előző év állományi létszámával. Stratégiánk alapja a szellemi tőkénk. A dolgozók többsége tulajdonosai is a szövetkezetnek. A tudás, képesség, motiváció mellett ez a tulajdonosi szemlélet az, ami jellemzi a foglalkoztatáspolitikát, ami természetesen nem mehet a hatékonyság és a termelékenység rovására. 8. Pénzügyi instrumentumok hasznosításának bemutatása (befektetési, forgatási célú) IAS 39 2 Származékos ügyletet Takarékszövetkezetünk nem kötött és jelenleg sem rendelkezünk ilyen jellegű állománnyal, joggal, vagy kötelezettséggel. Pénzügyi instrumentumok állománya IAS 32 I. Pénzügyi eszközök 3 595 793 3 635 251 101% a) Készpénz 127 390 119 238 94% b) szerződésben foglalt jog arra, hogy egy másik gazdálkodótól pénzeszközhöz, vagy más pénzügyi eszközhöz lehessen jutni 3 462 533 3 510 125 101% c) szerződésben foglalt jog arra, hogy potenciálisan kedvező körülmények között pénzügyi instrumentumokat cseréljenek el egy másik gazdálkodóval d) Egy másik gazdálkodó tőkeinstrumentuma 5 870 5 887 100% II. Pénzügyi kötelezettség (szerződéses kötelem) 3 349 185 3 462 295 103% a) Pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek egy másik gazdálkodó részére történő átadására 3 349 185 3 462 295 103% b) Pénzügyi instrumentumoknak egy másik gazdálkodóval történő cseréjére potenciálisan kedvező körülmények között 2 IAS= Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra való hivatkozás. Takarékszövetkezetünk a beszámolóját a magyar számviteli törvény előírásai szerint köteles elkészíteni, a pénzügyi instrumentum fogalmát nem alkalmazza, de mégis be kell mutatni az üzleti jelentésben 8
9. Kockázatkezelési politika a) A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 1. A Takarékszövetkezet, mint kis intézmény, a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kontroll folyamatait, rendszerint ilyen irányban törekszik fejleszteni. 3. Elsősorban olyan kockázatot vállal, amelynél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége, a termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, elemzi az egyes típusokra vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80 %-os limitterhelésnél jelez az Elnök-ügyvezetőnek, illetve az üzleti területeknek a limitek betartása érdekében. 5. A lényeges kockázatokra vonatkozóan a felügyeleti jelentéssel összhangban tájékoztatást ad az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. 1) Kockázatkezelési elvek, módszerek: A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalásait, kockázatkezelési és belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működést és a felügyelet ne korlátozza tevékenységét. A törvényi előírásokat betartja. A kockázatkezelési alapelvek: l./ A számítások alapján meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett a biztonságos működés elve alapján. 2./ A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy az azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. 3./ A Takarékszövetkezet kockázatokat csak a belső szabályzatokban meghatározott keretek között és mértékig vállal, szem előtt tartva folyamatosan az óvatosság elvét. 4./ Minden lényeges kockázatot a lehetőségekhez képest - azonosítani, mérni és figyelni kell. Törekedni kell a számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezelésére. A nem számszerűsíthető kockázatokat kontrollálni kell, ezek alakulásáról szükség szerint jelentést kell készíteni az Elnök-ügyvezető részére. A limitek betartása minden érintett számára kötelező. 5./ A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával (költség-haszon elve). 6./ A Takarékszövetkezet kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 9
7./ Új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit. 8./ A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Takarékszövetkezet számára veszteséget okozott. 9./ A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amely alapján a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál maghatározott minimális szint alá csökken. A kockázatkezelési stratégia a takarékszövetkezet kockázatokhoz és azok kezeléséhez való viszonyát tartalmazza, és a következő témaköröket veszi figyelembe: l. Kockázatvállalási politika 2. Kockázati étvágy, hajlandóság 3. Kockázati szerkezet 4. Kockázatkezelés szervezete 5. Internet-biztonság 2) Kockázatvállalási politika: A belső szabályzatok tartalmazzák a kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket és minden olyan előírást, kockázatkezelési célokat, amelyeknek az egységes alkalmazását az igazgatóság a takarékszövetkezeten belül elvárja. A szabályozás és gyakorlat összhangjának folyamatos biztosítása kiemelt feladat. A kockázatkezelési politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, tartalmazza mindazon szabályokat és kockázatkezelési célokat, amelyek alkalmazása a Takarékszövetkezet egészére kötelező. Ezek a kockázatvállalási és kockázatkezelési elvek: - prudens kockázatvállalás elve, - az elfogadott legjobb piaci gyakorlat alkalmazása elve, - az összeférhetetlenség kezelésére és elkerülésére kialakított elv, - új tevékenységek, üzletágak, termékek indításakor a kockázatkezelési szempontok figyelembe vétele, - új területen kirendeltség létesítésekor várható előnyök és problémák meghatározása, mérlegelése. 3) Kockázati étvágy, kockázati hajlandóság: Azt mutatja, hogy - milyen típusú és mértékű kockázatokat szándékozik és képes felvállalni, - a felvállalt kockázat megtérülése hogyan alakulhat, milyen mértékben térül meg, - rendelkezik-e valamely területen komparatív előnnyel, - milyen módon ellenőrzi a kockázatokat - milyen módon jelenti a kockázatokat 10
A Takarékszövetkezet a MNB (korábban Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete) által engedélyezett tevékenységeket végez. A vállalt kockázatok mértékénél ügyelni kell arra, hogy ne veszélyeztesse a jogszabályokban - elsősorban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló l996. évi CXII. törvényben meghatározott- korlátok betartását. b) Belső tőkeszükséglet tervezése 2013 2014 2015 2016 Belső tőkeszükséglet (ezer Ft) tény terv terv terv 1 Hitelezési kockázat 77394 78304 80312 82320 2 Működési kockázat 46319 45386 44740 44564 3 Kamatkockázat 66483 68038 69399 70787 II. pillér alatti tőkeszükséglet 4 tőkepuffer nélkül (1+2+3) 190196 191728 194451 197671 5 Tőkepuffer 19020 19173 19445 19767 II. pillér alatti tőkeszükséglet 6 tőkepufferrel (4+5) 209216 210901 213896 217438 7 Stressz puffer 9609 9195 9326 9480 8 Belső tőkeszükséglet (6+7) 218825 220096 223222 226918 c) A belső tőkeszükséglet meghatározása, számítása, változásának figyelése A belső tőkeszükséglet meghatározása a Takarékbank által kiadott módszertan segédtáblái segítségével történik, melynek végeredménye az alábbi összesítő táblázat. Amely konkrét számadatokat tartalmaz a különböző kockázatok tekintetében. Összehasonlíthatóság szempontjából az előző évi táblázatot és a benne szereplő adatokat azért nem mellékeltük, mert az nem megfeleltethető a jelenlegivel. Ezen számításokat a havonta a kockázatkezelő készíti el, melyről beszámol az ügyvezetés felé. Adatok: ezer Ft-ban Kockázatok 2013. december 31. Tőkeszükséglet II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepuffer nélkül 190 196 Hitelezési kockázat 77 394 sztenderd módszer I. pillér tőkekövetelménye 77 093 a belső tőkemegfelelés számításánál alkalmazott, az I. pillérhez viszonyított kedvezmények hatása (a csökkentő hatást negatív előjellel kell bevinni) PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 1. 189 11
PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 2. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 3. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 4. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 5. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 6. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 7. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 8. PSZÁF által meghirdetett kockázatos portfoliók tőkekövetelménye - kockázatos portfolió 9. egyedi mérlegelés szerinti tőkeszükséglet növekedés - az intézmény sajátos kockázat alapján Piaci kockázatok (devizaárfolyam- és kereskedési könyvi kockázatok) 0 Devizaárfolyam kockázat 0 Kereskedési könyvi általános és egyedi kamat- és részvénypozíciós kockázat 0 általános kamat egyedi kamat általános részvény egyedi részvény Működési kockázat 46 319 Működési kockázat negyedévenkénti növekménye, ha az eredmény egy részét beszámítják a belső tőkébe Koncentrációs kockázat 0 Kamatkockázat (nem ker. könyvi) (akkor lesz tőkekövetelmény, ha túllépi a 66 483 szavatoló tőke 20%-át) Likviditási kockázat 0 Országkockázat (ha releváns) 0 112 Addicionális tőke szükséglet a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükségletének százalékában 10% Önértékelés 0% Tőkepuffer a II. pillér kockázati típusok szerinti tőkeszükségletének százalékában 10% Tőkepuffer 19 020 II. pillér alatti tőkeszükséglet tőkepufferrel 209 216 Stressz puffer számítása korrelációs módszer Stressz tesztek összes tőkeszükséglete 218 825 Diverzifikációs hatás -67 206 Forint leértékelődés miatti tőkeszükséglet növekedés 0 Portfolió minőség romlása 104 486 Koncentrációs stressz teszt -13 821 20 legnagyobb adós feltételezett 90 napon túl lejárt tartozása -27 641 értékvesztés hányad 50% Devizaárfolyam stressz teszt - sztenderd 0 Banki könyvi kamatkockázat stressz teszt sztenderd - a belső tőkeszükséglethez a kamatkockázatnál elvégzett számítás eredménye, függetlenül attól hogy átlépi-e a szavatoló tőke 20%-át vagy sem 142 755 Likviditási stressz teszt 1 659 12
Működési kockázat belső tőkeszükséglete stressz százalékkal növelve 50 951 Ellenőrzés 218 825 Stressz puffer stressz tesztek tőkeszükséglete csökkentve a II. pillér alatti tőkeszükséglettel tőkepuffert is beszámítva 9 609 Belső tőkeszükséglet tőkepufferrel és enyhe stressz hatást figyelembe véve 218 825 Belső tőke mérése Hpt. nagykockázati limitekhez szavatoló tőke - COREP tábla CAA130610 - millió Ft 381 360 Kockázatok fedezéséhez figyelembe vehető szavatoló tőke COREP tábla CAA1510 - és kereskedési könyv nagykockázatok miatti szavatoló tőke változás 381 360 Szavatoló tőke COREP tábla CAA1510 - millió Ft 381 360 Számviteli céltartalékból működési kockázati jellegű 0 Figyelembe nem vett járulékos tőke 0 Adózott eredmény figyelembe vett százaléka 0% adózott eredmény figyelembe vehető százalékának alsó határa 0% adózott eredmény figyelembe vehető százalékának felső határa 50% Adózott eredmény Adózott eredmény belső tőkemegfelelés értékelésénél figyelembe vett százaléka 0 Belső tőkemegfelelés értékeléshez figyelembe vett szabatoló tőke 381 360 Tőkemegfelelés a 2. pillér alatt 162 535 Tőkemegfelelési index a 2. pillér alatt 174,28% Tőkemegfelelési mutató a 2. pillér alatt 13,94% Tőkemegfelelési mutató csak a szavatoló tőkét figyelembe véve 13,94% I. pillér alatti tőkekövetelmény összesen 123 412 Hitelezési kockázat 77 093 Devizaárfolyamkockázat 0 Kereskedési könyvi kamat- és részvénypozíciós kockázat (általános és egyedi) 0 Működési kockázat 46 319 Tőkemegfelelés I. pillér alatt 257 948 Tőkemegfelelési index I. pillér alatt 309,01% Tőkemegfelelési mutató I. pillér alatt 24,72% Belső tőkeszükséglet stressz pufferrel az I. pillér alatti tőkekövetelmény=100% 177% Stressz puffer és tőkepuffer aránya a belső tőkeszükséglet tőkepuffer és stressz puffer nélkül számított értékéhez 15% SREP által megadott tőkekövetelmény % 136% SREP alatti tőkekövetelmény 167 840 SREP Tőkemegfelelés 213 520 SREP Tőkemegfelelési index 227,22% SREP Tőkemegfelelési mutató 18,18% 13
d) A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 2013 júliusában elfogadásra került a 2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról. A törvény hatálybalépését követően az OTIVA volt tagintézményeinek közös módszertanára kellett áttérnünk a belső tőkeszámítás területén. A Takarékbanki utasítás 2013.11.30-tól lépett hatályba, így visszamenőlegesen szeptember hónaptól kezdődően már az új szabályozás szerint kellett elkészíteni a belső tőkeszükséglet számítását. Változás az előző módszertanhoz képest, hogy a tőkeszámítást nem negyedévente kell elkészítenünk, hanem havonta, amit meg kell küldenünk a Takarékbank részére. A két módszertan egymással nem megfeleltethető, a régi TAKIVA által kidolgozott módszertan teljesen más számítási módszerekre épült. e) A kockázatkezelés szervezeti felépítése: A Takarékszövetkezetnél a kockázatok alapos figyelésére, elemzésére, a kockázatok előzetes kiszűrésében az illetékes döntési szinteken lévő személyek a felelősök. A kockázatkezelő hatáskörébe tartozik a nagyobb összegű kockázatvállalással kapcsolatos ügyiratoknak a kérelem befogadásától a hitel kifolyósításáig történő részletes átvizsgálása. A kockázatkezelő a vonatkozó dokumentumokba irat betekintési joggal rendelkezik. Munkája során a kockázatvállalásban résztvevő dolgozók kötelesek az ellenőrzéshez szükséges minden adatot, dokumentumot és információt haladéktalanul a kockázatkezelő rendelkezésére bocsátani. A kockázati stratégiát az ügyvezetők közösen készítik el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A stratégiában foglaltak évente egy alkalommal felülvizsgálatra kerülnek. A tőkemegfelelés elengedhetetlen része a kockázatok mérése és a kockázatokra elkülönített tőkének a tényleges kockázatokkal történő összevetése. A Takarékszövetkezet rendszeresen végzi a kockázatokhoz tartozó tőkekövetelmény meghatározását, illetve annak áttekintését, hogy a kimutatott tőkekövetelmény folyamatosan rendelkezésre áll. A Takarékszövetkezet folyamatos feladata a kockázatok mérséklésére, minimalizálására való törekvés: a kockázatvállalással járó ügyletek engedélyezésekor a követelést- az általános szabályok szerint- fedezetekkel kell biztosítania. A hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak, kikényszeríthetőnek kell lenniük. Az ügylet fennállás alatt a folyamatos utógondozás végzése kötelező - amelynek keretében többek között a biztosítékok meglétét, állagát is időnként - esetenként helyszínen is ellenőrizni kell. A felülvizsgálatkor ki kell térni arra is, hogy a biztosíték értéke, állaga, forgalmazhatósága vagy jogi státusa nem sérült-e a takarékszövetkezet hátrányára. Az adós pozícióját vizsgálni kell, annak romlása esetén, illetve a fedezet értékének elvonásának vagy csökkenésének megállapításakor azonnal intézkedni kell, a pótlásról vagy a Ptk-ban lefektetett jogok érvényesítéséről. 14
10. Fedezeti ügylet politika A Szövetkezeti Hitelintézet kockázatvállalással járó ügyletet és a hozzá kapcsolódó biztosítéki szerződéseket kizárólag írásban köt. A szóban kötött pénz- és tőkepiaci műveleteknél az ügyletkötést írásban vissza kell igazolni. Ebből következően az alapügylet mellett a jogi biztosítékokra vonatkozóan is kötelező az írásbeliség. A Szövetkezeti Hitelintézetnél a hitelbírálat keretében, a kihelyezésről történő döntést megelőzően kell beszerezni a fedezetekre vonatkozó okiratokat és kell meggyőződni a szükséges fedezetek, illetőleg biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. A szerződéseket minden esetben a meghozott döntési határozatnak megfelelő tartalommal, és lehetőség szerint a standard szerződésminták alapján kell megkötni. A döntéshozóknak mindazon megkötendő szerződések esetében, amelyek tekintetében a jogszabályok nem teszik kötelezővé a közokirati formát, kifejezetten rendelkezniük kell a közokiratba foglalás szükségességéről. Azon dologi biztosítékokra vonatkozó szerződések esetében, amelyek érvényes létrejöttét a törvényi előírások közjegyzői okirathoz kötik (ingóságokra vonatkozó jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog), összeghatártól függetlenül kötelező a közokiratba foglalás. Elfogadás általános szabályai Hitel/ pénz és tőkepiaci ügyletek fedezete céljából csak olyan - az ügyfél, vagy annak javára harmadik személy által - felajánlott biztosíték fogadható el, amely(nek) a) fizikai megléte (hozzáférhetősége, tárolási helye, stb.), jogi státusza hitelt érdemlő dokumentumokkal alátámasztott és ellenőrizhető, b) biztosíték a biztosítéknyújtó személy tulajdonában van, vagy azzal szabadon rendelkezhet, valamint a biztosíték eredete, továbbá pertől, tehertől és igényektől mentessége igazolt, c) ténylegesen értékkel bír, vagy értéke megállapítható és bizonyítható, d) biztosíték mobilizálható, valós piaccal rendelkezik, értékesíthető vagy értékesítésének feltételei megteremthetők. A felajánlott biztosítékok elfogadhatóságát még a befogadásuk előtt meg kell vizsgálni. Nem fogadhatók el biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek törvényi rendelkezések tilalma szerint nem képezhetik szokásos kereskedés tárgyát (pl. fegyverek, drogok, stb.);. 15
Nem fogadhatók el értékkel - vagy csak külön döntéssel - biztosítékként olyan vagyoni eszközözök (azok az ingóságok, vagy ingatlanok), amelyek forgalomképesek ugyan, de értékesítésük az átlagos piaci körülményeknél nehezebben lehetséges, vagy speciális szakértelmet igényel (pl. különleges berendezések, műkincsek, szőrmeáruk stb.); forgalmi értéke piaci átlagár, hivatalos árjegyzék stb. hiányában egyedi jellegük, az átlagosnál kockázatosabb mobilizálhatóság és a kalkuláció nehézsége miatt kellő biztonsággal nem állapítható meg (pl. sportlétesítmények); nem forgalomképesek, vagy forgalomképességükkel kapcsolatosan aggályok merülnek fel. A Szövetkezeti Hitelintézet hitelezési folyamatában meghatározottak szerint a kijelölt munkatársnak a biztosítékok elfogadása előtt minden esetben meg kell győződnie az ügyfél által felajánlott fedezetek valódiságáról, illetve elfogadhatóságáról. A kijelölt munkatárs felelőssége kiterjed: a) a fedezetek (biztosítékok) fizikai meglétének vizsgálatára, valamint a helyszíni megtekintés, állapotfelmérés elvégzésére; b) a fedezetet felajánló személy(ek) tulajdonosi/rendelkezési jogosultságának vizsgálatára; c) a fedezetekre vonatkozó dokumentumok összegyűjtésére, nyilvántartására és aktualizálására, valamint a fedezetek terhelhetőségének és szabad érvényesíthetőségének ellenőrzésére. A felajánlott biztosítékok csak akkor alkalmazhatók, ha a hatályos jogszabályok normái szerint - az adott biztosíték esetében a Szövetkezeti Hitelintézet zálogjogra, engedményezésre, átruházásra stb. vonatkozó jogosultságát szerződésbe foglalták. Szabályozói tőkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehető biztosítékok, csoportosításuk, elfogadhatóságuk, az elismerhetőség kritériumai Szabályozói tőkekövetelmény számítás szempontjából figyelembe vehető biztosítékok: A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt készpénzóvadék (beleértve a betétet is) A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt állampapír óvadék A Szövetkezeti Hitelintézet javára hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál óvadékként 16
zárolt állampapír A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt vállalati kötvény A Szövetkezeti Hitelintézetnél zárolt részvényóvadék A Szövetkezeti Hitelintézet javára hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál óvadékként zárolt részvény Állami készfizető kezességvállalás, állami garancia Bankgarancia, bankkezesség, hitelintézetek készfizető kezessége Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfizető kezessége MV Zrt. készfizető kezessége Kockázatátvállalási szerződés Más hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként elhelyezett készpénz, vagy betét Önkormányzati garanciavállalás, készfizető kezességvállalás Egyéb személy készfizető kezességvállalása Jelzálogjog lakó ingatlanon Jelzálog kereskedelmi ingatlanon Egyéb, a szabályozás szerint elfogadható biztosítékok B I Z T O S Í T É K - T Í P U S O K A./ Dologi biztosítékok I./ Ingatlanok A hitelfedezeti érték / HFE / Hitelfedezeti ráta normatív felső határa / FR/ Kockázatvállalás esetén elfogadható korrigált hitelfedezeti érték /KHFE / 3 1. 2. 3. = 1*2 3 a korrigált hitelfedezeti érték meghatározását követően minden esetben levonandó még a Szövetkezeti Hitelintézetet megelőző teher összege, vagyis a tényleges KHFE a terhek figyelembe vételével kerül megállapításra 17
1. Lakóingatlanok Lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan (tulajdoni illetőség) a hozzá tartozó földrészlettel, ha arra használatbavételi engedélyt adtak ki 2. Kereskedelmi ingatlanok Jelen szabályzat 5.1.2pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen szabályzat 5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték 70 % HFE*0,7 50 % HFE*0,5 3. Egyéb ingatlanok Jelen szabályzat 5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték 50% HFE*0,5 4. Forgalomképesnek minősített termőföld és halastó ingatlan 4.1. Szántó művelésű ágú termőföld Jelen szabályzat II. fejezet 1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték 80% HFE*0,8 4.2 Szántón kívüli művelésű ágú termőföld Jelen szabályzat II. fejezet 1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték 4.3. Halastó Jelen szabályzat II. fejezet 1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték II./ Ingó vagyontárgyak 1. Első ranghelyi zálogjoggal biztosított, vagy közraktárban elhelyezett, tőzsdén (BÉT) jegyzett árral rendelkező ingó vagyontárgy 2. Közraktárban elhelyezett, tőzsdén (BÉT) nem jegyzett árral rendelkező ingó vagyontárgy 3. Első ranghelyi zálogjoggal biztosított, de korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy 4. Vagyont terhelő zálogjoggal biztosított, tőzsdén (BÉT) jegyzett árral rendelkező ingó vagyontárgy 5. Vagyont terhelő zálogjoggal biztosított, de korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy 6. Zálogjog átruházható jogon, vagy követelésen 6.1. Részesedések, üzletrészek, tagsági jogot megtestesítő értékpapírok 6.2. Vagyoni értékű jogból (bérleti-, haszonbérleti jogból stb.) származó követelések Jelen szabályzat 5.1.2 pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen szabályzat5.1.2pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen szabályzat 5.1.2. II. fejezet 1.2. pont szerint -HFEre vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen szabályzat5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Egyedi mérlegelés, Takarékbanki jóváhagyás estén Egyedi mérlegelés, Takarékbanki jóváhagyás estén 80% HFE*0,8 60% HFE*0,6 80 % HFE*0,8 50% HFE*0,5 30 % HFE*0,3 50 % HFE*0,5 15 % HFE*0,15 egyedi mérlegelés (vagyonértékelés, könyvvizsgálói értékelés stb. felhasználásával) egyedi mérlegelés Egyedi mérlegelés (vagyonértékelés, könyvvizsgálói értékelés stb. felhasználásával) Egyedi mérlegelés 18
B./ Egyéb biztosítékok 1. Zálogjog egyedi, vagy vagyonbiztosítással rendelkező ingó vagyontárgyon, zálogjog jogon és követelésen, engedményezés * 1.1. Áruszállítási, vagy szolgáltatási teljesítményből származó követelések 1.1.1. Igazoltan teljesített, nyílt engedményezés szerződés szerinti érték 70 % HFE * 0,7 (követelésvásárlás, faktoring) 1.1.2. Igazoltan teljesített, csendes engedményezés szerződés szerinti érték 55 % HFE * 0,55 1.1.3 Egyedileg szerződött nyílt árbevétel szerződés szerinti érték 40 % HFE * 0,40 engedményezés 1.1.4. Egyedileg szerződött csendes árbevétel engedményezés szerződés szerinti érték 25 % HFE * 0,25 1.2. Éven túli követelések a jövőbeni pénzáramok átlagos futamideje szerinti, piaci hozamrátával diszkontált jelenértéke 2. Az ügyfél szövetkezeti hitelintézeti fizetési számlájára érkező, az ügyfél által engedményezett állami támogatás 3. Első ranghelyi zálogjoggal biztosított, de korlátozottan forgalomképes ingó vagyontárgy A támogatási határozatban szereplő támogatási összeg az éven túli követelés típusától (igazolt, nyílt, csendes stb.) függően a B/1.1. pontban rögzítettek szerint az éven túli követelés típusától (igazolt, nyílt, csendes stb.) függően a B/1.1. pontban rögzítettek szerint 80% HFE * 0,80 Jelen5.1.2. pont szerint -HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték 30 % HFE*0,30 3.1. Első ranghelyi egyedi zálogjoggal biztosított közhiteles nyilvántartásban szereplő haszongépjárművek, 3.2. Első ranghelyi egyedi zálogjoggal biztosított egyedi azonosítóval rendelkező termelő berendezések Jelen5.1.2. pont szerint - HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték Jelen5.1.2. pont szerint - HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték - Az értékbecslés, évében a nettó érték: 80% - Az értékbecslést követő években minimum évi 12,5%-os amortizációval számolva - Az értékbecslés, évében a nettó érték: 60% - Az értékbecslést követő években évi 20% - 33%-osos amortizációval számolva HFE*0,80 HFE*0,60 3.3. Első ranghelyi egyedi zálogjoggal biztosított személygépjárművek Jelen5.1.2. pont szerint - HFE-re vonatkozó szabályok - megállapított érték - Az értékbecslés évében: 50% - Az értékbecslést követő években évi 20%-os amortizációval számolva HFE*0,50 19
B I Z T O S Í T É K - T Í P U S O K A hitelfedezeti érték / HFE / - (Hkr. 153. ) 1. Garancia, készfizető kezesség, A fedezet értéke az az összeg, amelynek kifizetését a hitelkockázati fedezetet nyújtó vállalja a hitelfelvevő nemteljesítése vagy más meghatározott kielégítési jog megnyíltát eredményező hitelesemény bekövetkezése esetre 2. Magánszemély készfizető kezessége Legfeljebb az 1994. évi LIII törvény alapján meghatározott végrehajtható igazolt éves nettó jövedelem 33%-a értékkel számítható be fedezeti értékként, de legfeljebb 2 millió Ft összegig 3. Bankgarancia A Központi Bank által meghatározott limiten belül 100% 11. Az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatása a) Árkockázat a beszerzési, értékesítési árak nem várt alakulásából adódó kedvezőtlen többlet teher. Az ár alakulásának a kockázatára hatást gyakorolnak a kamatlábak, a piaci likviditás, az árfolyam változása, a fedezeti ügyletekből származó kockázat. b) Hitelkockázat azt mutatja meg, hogy mekkora annak a valószínűsége, hogy a kötelezett nem, vagy nem az előírt időben és módon teljesít. A hitelkockázat a legalapvetőbb banki kockázat, melynek kezelése meghatározó fontosságú a takarékszövetkezet számára, mivel a bevételek jelentős része ebből az üzletágból származik. Amit nagymértékben befolyásol az ügyfél nemfizetésének a valószínűsége. Ennek elkerülésére a takarékszövetkezet a hitelkihelyezés előtt minősíti az ügyfelet, limiteket állapít meg, továbbá fedezeteket von be. A kihelyezés után pedig folyamatos monitoring alatt tartja a hitelt. Amennyiben nem várt esemény következik be, megpróbálja a lehető leghamarabb, a lehető legjobb megoldást megtalálni a tartós nemfizetés elkerülése érdekében. A hitelezési kockázat az első pillér szerinti tőkeszükséglet számításában, és a belsőtőke módszertanban is szerepel. c) A kamatkockázat jellemzően a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) érintő kockázat, melyek értékét az elvárt hozamszint változása befolyásolhatja. A hozamok emelkedése (kamatemelés, inflációs várakozások változása, leminősítés stb.) hátrányosan érinti az ilyen értékpapírok piaci értékét, míg azok csökkenése előnyösen. Jellemzően minél hosszabb a futamidő, illetve minél alacsonyabb a fix kamatfizetés, annál jelentősebb az árfolyammozgás. A banki kamatkockázat beépítésre került az ICAAP (II. pillér) szerinti tőkemegfelelés számításába. d) Likviditási kockázat alatt megkülönböztetjük a piaci likviditási kockázatot, valamint a finanszírozási likviditási kockázatot. A piaci likviditási kockázat alatt annak a kockázatát értjük, amikor a bank csak számottevő árveszteséggel tudja értékesíteni piaci eszközeit a piaci zavarok miatt. 20