Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 300 250 200 150 100 50 0-50 2012.03.31 2012.12.31 Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Eger, 2012. március
1. BEVEZETÉS 2012. januárban huszonhetedik alkalommal kértek a Heves megye területén működő kirendeltségek munkatársai információkat körzetük jelentősebb foglalkoztatóitól a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három, illetve tizenkét hónap munkaerő-gazdálkodási terveiről. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek és a területileg illetékes kirendeltségek közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérés országos elemszámát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2012. január hónapban zajlott. A kérdőívben a munkáltatók a 2011. december 31-i statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. A beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül összességében 2,0%-os, egy évre előretekintve 2,1%-os, mérsékelt ütemű létszámnövekedéssel számolnak a válaszoló heves megyei munkáltatók. 2. HEVES MEGYE TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Heves megye lakónépessége 2011. elején 308 ezer fő volt, 1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodás évek óta negatív értéket mutat, 2011 első kilenc hónapját is a kedvezőtlen népmozgalmi mutatók jellemezték, ami további 1,3 ezer fős természetes fogyást eredményezett. A megye településhálózata igen változatos. Az északi részén mintegy a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként kicsiny létszámú, 1000 fő alatti települések sokaságát találjuk. Nagyváros nincs a térségben; központja, Pétervására lakosainak száma nem éri el a háromezer főt. A hegyes-dombos vidéken, kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. Ez a megye legelmaradottabb része. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlen. A mikrovállalkozások nagy része erdőgazdálkodási és fafeldolgozási tevékenységet folytat. A legnagyobb létszámot az önkormányzatok foglalkoztatják időszakosan közfoglalkoztatás keretében. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2.100 fő. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. 2
A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megye-székhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi kistérségben meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergia-termelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsősorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke, az elmúlt 10 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti jármű alkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középső sávjától dél felé haladva ismét kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek (átlagos lélekszámuk 1600 fő) találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvező termőhelyi adottságok alapján gazdálkodó mezőgazdaság volt a fő foglalkoztató. A legnagyobb létszámot a mezőgazdasági nagyüzemek foglalkoztatták, melyek a rendszerváltást követően termőterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve létszámukat is jelentősen leépítették. A mezőgazdaság továbbra is jelentős ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentősen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszűnése után magángazdaságok, családi vállalkozások működnek tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot sok esetben csak szezonálisan foglalkoztatva. Az alapvetően mezőgazdasági adottságú települések gazdaságai a kedvező lehetőséget kihasználva folytatják tevékenységüket. Ennek köszönhetően a szántóföldi növénytermesztés mellett hagyománya van a térségben a dinnye- és gyümölcstermesztésnek. A füzesabonyi körzetben az ipari szektor a körzetközpontban és Kál térségében koncentrálódik. A kistérség vasúton és közúton jól megközelíthető, az M3-as autópálya nyugat-keleti irányban szeli át. A Hevesi kistérség jellemzője, a megyei átlagnál lényegesen nagyobb arányú gyermekkorú népesség, és viszonylag sok az időskorú is, így e körzet eltartottsági rátája a megyei átlagnál jóval magasabb. Kevés a munkahely, főként az iparban, ebből fakadóan magas a munkanélküliség. Az elhelyezkedést nehezíti a lakosság viszonylag alacsony iskolázottsági szintje, és a halmozottan hátrányos helyzetű roma etnikum megyei átlagnál magasabb aránya. A megye gazdaságát az év első felében változó irányú elmozdulás jellemezte, melyet az alábbiakban összegezhetünk. 2011. I-III. negyedévben a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei telephellyel működő ipari szervezetek termelési értéke 17,6%-kal bővült, a növekedés mértéke mind a régió, mind az ország átlagát felülmúlta. A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások termelékenysége 19,8%-kal emelkedett, amit a termelés 17,9%-os élénkülése és az alkalmazásban állók számának 1,6%-os mérséklődése együttesen eredményezett. Az ipari konjunktúra elsősorban a külföldi kereslet (export értékesítés) 23%-os növekedésének köszönhető. A Heves megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások építésiszerelési teljesítménye 2010. I-III. negyedévhez képest 59%-kal visszaesett. A kereskedelmi szálláshelyeken mind a vendégek (17,5%-kal), mind a vendégéjszakák (15,5%-kal) száma emelkedett. A beruházások értéke folyó áron 1,4%-kal növekedett. 3
A KSH magánháztartások körében végzett munkaerő-felmérése alapján Heves megyében 2011 III. negyedévében a 15-74 éves népesség közel 54%-a volt jelen átlagosan a munkaerőpiacon. A gazdaságilag aktív népesség létszáma 3510 fővel, 126,5 ezerre nőtt az egy évvel korábbihoz képest, bár ők elsősorban a munkanélküliek számát gyarapították (13 ezer főről 16,4 ezer főre). A foglalkoztatottak 198 fővel lettek többen 2010 III. negyedévéhez képest. Az Észak-magyarországi régió átlagához képest a gazdasági aktivitást jelző mutatók értékei a megyében kedvezőbbek, de az országos átlaghoz képest lemaradás tapasztalható. A 15-74 évesek foglalkoztatási rátája kis mértékben javult, 46,2%-ról 46,9%-ra emelkedett az előző évhez képest, a munkanélküliségi ráta azonban kedvezőtlen irányban változott, 10,6%-ról 12,9%-ra nőtt. Az intézményi adatgyűjtés alapján a legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű vállalkozásoknál, létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél, valamint a kijelölt nonprofit szervezeteknél 2011. I-III. negyedévben átlagosan 58,5 ezer főt alkalmaztak, 2,9%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Továbbra is magasabb a fizikai foglalkozásúak száma, ők az alkalmazottak hattizedét adták. A létszámcsökkenés ugyanakkor ezt a kört nagyobb mértékben érintette (3,9%-kal), mint a szellemi foglalkozásúakat, akik 1,4%-kal lettek kevesebben. Az alkalmazásban állók száma mind a versenyszférában, mind a költségvetési szerveknél csökkent (0,4; illetve 10%-kal). Heves megyében 2011. december végén 20 593 regisztrált álláskereső keresett munkát kirendeltségeink segítségével, 2010. év végéhez viszonyítva 625 fővel, 2,9%-kal a régiós (3,4%) és az országos átlagnál (6,6%) kisebb intenzitással - csökkent a létszám. A nyilvántartott álláskeresők közül 2 156 fő (10,5%) pályakezdő álláskereső, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 7,7%-kal (154 fővel) nőtt számuk, jelentősen gyorsabb ütemben, mint az észak-magyarországi régióban (1,5%), országosan pedig 1,9%-al kevesebb pályakezdő álláskereső szerepel az álláskereső nyilvántartásban, mint 2010. december végén. 2011. évben havonta átlagosan 21 361 álláskeresőt tartottunk nyilván. Az átlagos létszám a tavalyi szinten alakult, mindössze 1 fővel haladta meg a 21 360 fős 2010. január - december havi átlagos létszámot. Az álláskeresők számának havonkénti alakulása az utóbbi hónapokban többnyire az előző év tendenciájának megfelelően alakult. A novemberben kezdődött téli hónapokra jellemző szezonális létszámnövekedés februárig tartott, legintenzívebb emelkedés januárban figyelhető meg. Az új közfoglalkoztatási programok beindulásának köszönhetően kedvező fordulat márciusban következett be. 4
Álláseresők számának alakulása Heves megyében 2009. január-2011. december 24000 20000 16000 12000 8000 4000 0 jan. febr márc ápr máj jún júl aug 2009 2010 2011 szept okt nov dec 2011. december végén az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva a megyében működő hat kirendeltség közül a pétervásárai körzetben jelentősen 14,7%-kal, az egri és a gyöngyösi kirendeltség körzetében kisebb arányban, 6,8%-kal illetve 6,4%-kal csökkent a regisztrált álláskeresők száma. A hatvani körzetben a tavalyi szinten alakult, a füzesabonyi körzetben 2,7%- kal, a hevesi körzetben nagyobb mértékben, 6,4%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arányt tekintve Heves megye 15,6%-os, az országos átlagot 3,1%-ponttal meghaladó mutatójával a megyék rangsorában a középmezőnyben foglal helyet (10 megyének és a fővárosnak jobb, 8-nak kedvezőtlenebb a mutatója). Az egyes körzetek közti különbségek is jelentősek. A nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességre vetített aránya a hatvani, a gyöngyösi és az egri körzetben 11 és 13% között alakul, Heves körzetében a 30%-os, Pétervására és Füzesabony térségében a 20%-os arányt is meghaladja. Az álláskeresők száma és változása Az álláskeresők Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez*, % Körzet számának változása 2010. száma (fő) az előző évhez képest december 20. 2011. december (fő) (%) (%) (%) Eger 6 151-452 -6,8 14,1 13,1 Gyöngyös 4 054-277 -6,4 13,2 12,4 Hatvan 2 616-14 -0,5 11,4 11,4 Heves 4 038 243 6,4 29,4 31,3 Füzesabony 2 610 69 2,7 21,2 21,8 Pétervására 1 124-194 -14,7 26,7 22,8 Heves megye 20 593-625 -2,9 16,0 15,6 Észak-Magyarország 105 470-3 738-3,4 21,5 20,5 Országosan 552 308-38 970-6,6 13,5 12,5 Forrás: *A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, 2010.01.01. (KSH), 2011. december 20. 2011. évben 30 063 fő kérte álláskeresőként való regisztrálását a hat heves megyei munkaügyi kirendeltségen, mely létszám 2 519 fővel 9,1%-kal meghaladja a bázis időszakban belépők számát. A nyilvántartásba vett álláskeresők 92,4%-a korábban már volt ügyfelünk, és mindössze 7,6% az első ízben bejelentkezők aránya. Az új belépők száma 2 293 fő volt, egy év alatt lényegében nem változott (2010. I-IX. hónapban 16 fővel kevesebben, 2277-en jelentkeztek be először álláskeresőként). A visszatérő ügyfeleink száma viszont 9,9%-kal 2 503 fővel 5
emelkedett, ez a 27,8 ezer fős nyilvántartásban idén belépő réteg már korábban is regisztrálva volt álláskeresőként. A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy a belépők számának közel 10%-os növekedése a nagyobb tömegeket megmozgató közcélú munkák következménye. A legutóbbi munkahelyről szóló adatok szerint a legtöbben a közigazgatás, közösségi, személyi szolgáltatás - többségüknek támogatott közfoglalkoztatása fejeződött be és a feldolgozó-ipar területéről (26-26%), a kereskedelemből (11%) és az építőiparból (10%) érkeztek. A nyilvántartásból kilépők száma 2011. évben 30 677 fő volt, 1 804 fővel, 6,2%-kal több mint 2010. évben. A kilépők közül 10,6 ezer fő (34%) nyilvántartását rövid idejű munkavállalás (szinte kizárólag közfoglalkoztatás) miatt szüneteltettük. 19,7 ezer fő (64%) nyilvántartását megszüntettük, közülük önállóan elhelyezkedett 7,5 ezer fő (25%), közvetítéssel 2,8 ezer fő (9%). Együttműködés hiánya miatt kizárásra került 6,9 ezer fő (23%), nem fogadta el a felajánlott munkahelyet 640 fő (2%), nappali tagozatos hallgató vagy nyugdíjas lett 250 fő (1%), a megszűnés oka az eseménynaplóba nem került bejegyzésre 1,5 ezer fő (5%) esetében. Az év végén az összes álláskereső 44,3%-a (9 126 fő) legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű volt. Számuk 481 fővel, 5,0%-kal, az összes álláskeresőn belüli részarányuk 1,0%- ponttal csökkent egy év alatt). A legfeljebb 8 általános iskolát végzett álláskeresők aránya a hevesi kirendeltség körzetében a legmagasabb, 62,4%, de a füzesabonyi (56,8%) és a pétervásárai (49,6%) körzetben is meghaladja, illetve csaknem eléri az 50%-ot. Az év folyamán 2,1%-kal csökkent a középfokú végzettségű álláskeresők száma a megyében. 2011. december végén 10 461 fő volt a számuk, az összes álláskereső 50,8%-a, részarányuk 0,4%ponttal nőtt egy év alatt. Közülük a gimnáziumban érettségezettek száma 7,4%-kal, a szakközépiskolában, technikumban tanultaké 0,8%-kal nőtt, a szakmunkás képzőben végzetteké 5,8%-kal csökkent. A diplomás álláskeresők száma 1 006 fő volt 2011. december 20-án a megyében, 82 fővel nőtt egy év alatt, az összes álláskeresők közötti részesedésük 4,3%-ról 4,9%- ra emelkedett Az álláskeresők összetételére vonatkozó főbb adatok 2010. december 2011. december Létszámváltozás Megnevezés megoszlás megoszlás fő fő (%) (%) főben %-ban Az álláskeresők száma 21 218 100 20 593 100-625 -2,9 Ebből: Pályakezdő 2 045 9,6 2 156 10,5 111 5,4 Férfi 11 425 53,8 10 675 51,8-750 -6,6 Nő 9 793 46,2 9 918 48,2 125 1,3 Alacsony iskolai végzettségű 9 607 45,3 9 126 44,3-481 -5,0 Középfokú végzettségű 10 687 50,4 10 461 50,8-226 -2,1 Diplomás 924 4,3 1 006 4,9 82 8,9 25 év alatti 3 248 15,3 3 243 15,7-5 -1,5 50 év feletti 3 870 18,2 3 863 18,8-7 -1,8 Tartósan regisztrált 6 245 29,4 4 593 22,3-1 652-26,5 A hosszú ideje (több mint egy éve) folyamatosan nyilvántartott álláskereső ügyfelek számát tekintve egy év alatt 26,5%-os (1 652 fős) csökkenés mérhető. 2011. december végén 4 593 fő (az összes álláskereső 22,3%-a) szerepelt 12 hónapnál hosszabb ideje nyilvántartásunkban. Az ún. tartósan munkanélküliek létszámváltozását iskolai végzettség szerint vizsgálva azt találjuk, hogy a legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű ügyfelek száma 31,8%-kal, 1 035 fővel csökkent. A középfokú iskolai végzettségűek közül a szakmunkásképzőben, szakiskolában végzetteké ezt is meghaladóan 28,2%-kal, 479 fővel csökkent, az érettségizett tartós álláskeresők száma viszont csak 15,3%-kal, 169 fővel lett egy év alatt kevesebb, a diplomások között pedig 31 fővel, 17%-kal nőtt a tartósan elhelyezkedni nem tudók száma az egy évvel korábbi állapothoz képest. 6
A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma 2011. december végén 2 156 főt tett ki, az egy évvel korábbi létszámhoz képest 7,7%-os (154 fős) növekedést tapasztalunk. 2011. évben havonta átlagosan 2 057 álláskeresőt tartottunk nyilván. Az átlagos létszám a tavalyi szinten alakult, 5 fővel a 2 062 fős 2010. január - december havi átlagos létszám alatt maradt. A 2011. december végén nyilvántartott pályakezdő álláskeresők az összes regisztrált álláskereső 10,5%-át reprezentálták (országosan ugyanez az arány alig alacsonyabb, 9,4%). A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek súlya kis mértékben a 2010 év végi 45,8%-ról 44,6%- ra csökkent, de még így is a pályakezdők körében az alacsony iskolai végzettségűek aránya magasabb, mint az összes álláskereső tekintetében (44,3%). A középfokú végzettségűek száma 11,5%-kal 108 fővel (ezen belül a szakmunkásképzőt végzetteké 7,7 az érettségizetteké 13,2%- kal) nőtt, a diplomásoké lényegében nem változott. A szervezetünk által folyósított álláskeresési ellátásokra (álláskeresők járadéka, valamint segélye) 2011. december végén 3 478 fő volt jogosult. Az egy évvel korábbi létszámhoz képest 2 979 fővel, 46%-kal esett vissza számuk. A járadékosok száma 491 fővel csökkent, a megszűnt álláskeresési segélyben részesülők fokozatosan csökkenő száma az év végén 320 fő volt, 2 488 fővel esett vissza egy év alatt. Az ellátásban részesülők összes álláskeresőkön belüli részaránya ennek megfelelően a tavaly decemberi 30%-ról 17%-ra mérséklődött. A bérpótló juttatásra és a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak közül 2011. december végén 8 424 fő regisztrált álláskereső szerepelt kirendeltségeink nyilvántartásában. Számuk az egy évvel korábbit 692 fővel, 9%-kal haladja meg. A regisztrált álláskeresőkön belüli arányuk a 2010. év végi 36%-ról 41%-ra emelkedett. A munkaerő-kereslet alakulása Az újonnan létesült állásokról szóló információink nem teljes körűek, csak azokról tudunk, melyet kirendeltségeinken bejelentenek vagy munkatársaink a munkaadókkal való kapcsolattartás során feltárnak. 2011. évben a hat heves megyei munkaügyi kirendeltséghez összesen 19 799 álláshelyre vonatkozó munkaerőigény-bejelentés érkezett, 22%-kal, 3 600-zal több, mint 2010-ben. Az év folyamán feltárt, nyilvántartásba vett új állások 70%-a (13 764 állás) támogatott álláshely volt, 30%-a (6 015 állás) pedig nem támogatott foglalkoztatásra irányult. A támogatott álláshelyre vonatkozó közvetítési igények száma a bázishoz. képest 4 633 fővel, 51%-kal nőtt. A közfoglalkoztatás keretében betölthető állások száma emelkedett elsősorban, 62%-kal, 7,3 ezerről 12 ezerre nőtt az ilyen típusú álláshelyek száma. Az új közfoglalkoztatási formák közül az önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás címén 8,0 ezer, önkormányzati huzamosabb időtartamú közfoglalkoztatás nyomán 1,5 ezer, országos közfoglalkoztatási program keretében pedig 1,1 ezer, a BM hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásban pedig 0,9 ezer, összesen 11,5 ezer álláshelyet regisztráltak kirendeltségeink. 7
2010. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec 2011. jan febr márc ápr máj jún júl aug szept okt nov dec Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A feltárt, bejelentett havi új munkaerő-igény alakulása fő 2010. január - 2011. december 2 500 támogatott 2 000 nem tám.(normál) 1 500 1 000 500 0 A támogatáshoz nem kötött új létszámigények száma 2011. első kilenc hónapjában 6 015 fő volt, az egy évvel korábbi állásbejelentések volumenéhez képest 15%-os, 1 033 fős csökkenés tapasztalható. A legtöbb támogatást nem igénylő álláshely bejelentést a gyöngyösi (1 906 fő), a hatvani (1 598 fő) és az egri kirendeltségen (1 539 fő) regisztráltuk. A nem támogatott álláshelyek 84%-át a három kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű körzet központjában jelentették be. Hevesen, Füzesabonyban és Pétervásárán együttesen mindössze 972 főre vonatkozó támogatás nélküli munkaerőigényt regisztrálhattunk 2011. évben. A 2011. évben bejelentett 6 015 nem támogatott álláshely 60%-a (3 611 munkahely) szakképzettséget nem igénylő munkakör, 29% (1 736 fő) alapfokú iskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítéssel, 6%-a (352 fő) középiskolai végzettséghez kötött középfokú szakképesítéssel, 4%-a (260 fő) felsőfokú szakképesítéssel tölthető be. 2011. évben a legkeresettebb szakképesítések az alábbiak voltak: szerkezetlakatos 140 fő (Eger 63 fő, Heves 50 fő), hegesztő 122 fő (Heves 56 fő, Gyöngyös 29 fő), szakács 107 fő (Eger 64 fő, Gyöngyös 30 fő), tehergépkocsi-vezető 94 fő (Gyöngyös 57 fő, Eger 33 fő), ABC eladó 85 fő (Gyöngyös 38 fő), kőműves 84 fő (Eger 43 fő), géplakatos 76 fő (Gyöngyös 47 fő), vendéglátó eladó 74 fő (Gyöngyös 35 fő), áruházi-üzletházi eladó 61 fő (Eger 55 fő), autószerelő 42 fő (Eger 15 fő, Gyöngyös 15 fő), asztalos 41 fő (Eger 23 fő), könnyűgép-kezelő 41 fő (Gyöngyös 36 fő), élelmiszer- és vegyi áru eladó 41 fő (Gyöngyös 21 fő), varrómunkás 41 fő (Eger 15 fő), mérlegképes könyvelő 39 fő (Eger 19 fő), marós 37 fő (Eger 17 fő, Heves 20 fő), ács-állványozó 35 fő (Eger 20 fő), esztergályos 35 fő (Eger 23 fő), pék 35 fő (Eger 17 fő). 2011. első öt hónapja során nem érkezett 10 főt meghaladó munkaerőigény kirendeltségeinkre a piaci szférából, júniusban viszont két jelentős létszámbővítéshez kapcsolódó állásbejelentést is elkönyvelhettünk. A hevesi körzetben egy gépipari cég jelentős kapacitásbővítő és munkahelyteremtő fejlesztést hajt végre. A beruházást kivitelező cég 120 fő fémipari szakmunkást (50-50 fő lakatost és hegesztőt, valamint 20 fő forgácsolót) igényelt a beruházás időtartamára. Ilyen tömegű igényt a hevesi kirendeltség állományából nem lehet kielégíteni, de legalább a kistérség fémipari szakmunkásainak foglalkoztatása biztosítottnak tűnik rövidtávon. Gyöngyösön 80 fő betanított munkás igényt jelentett be egy bérelt telephelyre betelepült csokoládé termékek gyártásával foglalkozó vállalkozás. 2011. augusztus hónapban a füzesabonyi körzetben jelentettek be három 10 főt meghaladó munkaerő igényű létszámbővítést. Egy textiliparban tevékenykedő vállalkozás 30 fős, egy nyílászáró szerkezeteket gyártó vállalkozás 20 fős, a kistérség legnagyobb fémipari üzeme pedig 13 fős bővítést kíván megvalósítani 8
segítségünkkel. Szeptemberben az egri körzet egyik jelentős fémfeldolgozással foglalkozó középvállalata jelentett be 5 fő gépészmérnök és 50 fő géplakatos létszámbővítési igényt, egy hevesi székhelyű vállalkozás 12 fő építőipari szakmunkást (kőműves, ács, vasbetonszerelő) venne fel. Hatvanban pedig egy budapesti agglomerációban tevékenykedő vállalkozás létesít 14 főt (adminisztrátor, raktáros, targoncavezető) foglalkoztató logisztikai egységet. 2011. év folyamán Heves megye területéről négy munkáltató hajtott végre csoportos létszámleépítést 151 főt érintően. Az építőiparból 48 fő, élelmiszeriparból 34 fő, a közigazgatásból 28 fő, a szociális ellátás területéről 40 fő munkaviszonyát szüntették meg ilyen módon. A csoportos leépítések legnagyobb számban útépítő, útkarbantartó (43 fő), szociális ápoló, gondozó (23 fő), igazgatási ügyintéző (15 fő), csomagológép-kezelő (12 fő) és szállító, rakodó munkás (8 fő) munkakörökben dolgozókat érintettek. Az év folyamán lezárt közvetítések és visszajelzések adatai alapján az állapítható meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők közül 21 995 fő tudott munkát vállalni 2 030 fővel, 10,2%-kal többen, mint egy évvel korábban. Az elhelyezkedettek közül 11 090 fő támogatással (ebből 9 076 fő a közfoglalkoztatásban) jutott munkához, míg támogatás nélkül, a kirendeltség közvetítésével vagy önállóan talált munkahelyet 10 905 álláskereső. A támogatással elhelyezettek száma 2 697 fővel, 32,1%-kal több mint az egy évvel korábbi időszak elhelyezkedési esetszáma. A nem támogatott álláshelyre elhelyezkedettek száma 5,8%-kal, 667 fővel elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. A foglalkoztatottá váltak számának alakulása Heves megyében 2010. év 2011. év Változás 2011-2011/20 Megnevezés megoszlás megoszlás fő fő 2010. 10. (%) (%) (fő) (%) Foglalkoztatottá váltak száma összesen 19 965 100,0 21 995 100,0 2 030 10,2 Ebből Támogatott munkahelyre 8 393 42,0 11 090 50,4 2 697 32,1 Nem támogatott munkahelyre 11 572 58,0 10 905 49,6-667 -5,8 A támogatás mellett elhelyezkedők számának megyei szintű növekedését a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetjük. A legnagyobb számban az önkormányzatok, illetve intézményeik által szervezett rövid idejű tevékenységekbe kapcsolódtak be ügyfeleink. 3. A 2012. I. NEGYEDÉVI MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉSBŐL SZÁRMAZÓ INFORMÁCIÓK A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés kérdőíve rövid, mindössze négy kérdéscsoportot tartalmaz, amelyet minden negyedév első napjaiban kapnak meg a kirendeltségek által kiválasztott munkáltatók. Első kérdésünk a felméréskori létszámra, illetve a felmérést megelőző negyedévben történt létszámmozgáshoz kapcsolódik, amelyben a különböző munkakörökben belépők és kilépők számát adják meg a választ adók. A második kérdésünkkel a tárgy negyedévben várható munkakörönkénti felvételről és kibocsátásról kérünk információt, és a 3 hónap múlva várható statisztikai állományi létszámot is itt kell feltüntetni. A 3. kérdés az 1 év múlva várható létszámot tudakolja meg. A negyedik kérdés viszont negyedévről negyedévre változik, ezúttal a munkáltatók pályakezdő munkavállalókkal kapcsolatos véleményére voltunk kíváncsiak. 9
Az 26. alkalommal lebonyolított, minden kistérségre kiterjesztett negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésbe (NMF) 474 céget vontak be kirendeltségeink, ami a megyében regisztrált szervezetek 1%-át jelentette. Mintánkban a 4 fő alatti kisvállalkozástól a 3 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásig szerepelnek a cégek. A piaci szféra társas és egyéni vállalkozásai a legfőbb adatszolgáltatók, hiszen a gazdasági életben zajló folyamatok rövid időn belül tükröződnek a létszámgazdálkodásukban. A megyében regisztrált szervezetek 1 %-ától kapott adatokkal a foglalkoztatottak 25,0%-áról nyertünk információt, az alkalmazásban állóknál (4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, költségvetési szervek létszámhatártól függetlenül) ez az arány 47,1%. Nemzetgazdasági ág* A i NMF ágazati reprezentációja Alkalmazásban állók 2011. I-III. negyedévben Az NMF-ben szereplőknél foglalkoztatottak 2011. december 31-én Reprezentációs arány Száma, fő Megoszlása, % Száma, fő Megoszlása, % % Mezőgazdaság 1 507 2,6 1087 3,9 72,1 Bányászat 80 0,1 33 0,1 41,3 Feldolgozóipar 17 417 29,8 13387 48,6 76,9 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás 2 574 4,4 2490 9,0 96,7 Vízellátás 1 103 1,9 916 3,3 83,0 Építőipar 2 587 4,4 815 3,0 31,5 Kereskedelem 4 632 7,9 2730 9,9 58,9 Szállítás 3 155 5,4 1784 6,5 56,5 Szálláshely-szolgáltatás 1 857 3,2 743 2,7 40,0 Egyéb gazdasági szolgáltatások 3 079 5,3 928 3,4 30,1 Közigazgatás 4 297 7,3 978 3,5 22,8 Oktatás 7 387 12,6 461 1,7 6,2 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 7 327 12,5 931 3,4 12,7 Egyéb személyi szolgáltatások 1 520 2,6 268 1,0 17,6 Összesen 58 522 100,0 27 551 100,0 47,1 A felmérésben szereplőknél foglalkoztatottak között feldolgozóiparban a dolgozók aránya 49% (13,4 ezer fő), miközben a gazdaság egészét tekintve 30%-ra becsülhető az ezen ágazatban foglalkoztatottak súlya. A villamos energia-, gáz-, gőzellátás, valamint a mező- és erdőgazdaság szintén felülreprezentált. Ezekben az ágazatokban ugyanis nagy létszámot foglalkoztató vállalkozások találhatók magas arányban, és ezek mint egy-egy térség meghatározó munkáltatói szükségszerűen kerülnek be a mintába. A felmérésbe bevont 474 munkáltatónál 2011. év végén 27 551 fő állt alkalmazásban. A mintában szereplő cégek válaszai szerint ben összesen 548 fővel, 2,0%-kal nő a foglalkoztatottak száma. Az éves időhorizonton hasonló a helyzet, 2012. december 31-ig 582 fővel, 2,1%-kal nő a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatott létszám. Ha a közfoglalkoztatás nélkül tekintjük a létszámbővülést, akkor 3 hónapos időhorizonton mindössze 224 fős, 0,8%-os növekedést állapíthatunk meg. 10
Létszámváltozás nemzetgazdasági ágak szerint A mintában szereplő cégek válaszai alapján ben az építőiparban és a mező- és erdőgazdálkodás várható a legjelentősebb, 20%-os (+162 fő), illetve 18%-os (+192 fő) létszámbővülés ami részben a tevékenységek szezonális jellegével magyarázható, másrészt ebben a két ágazatban 146 illetve 175 fővel nő a közfoglalkoztatás, tehát az elsődleges munkaerő-piacon foglalkoztatottak száma mindössze 16 illetve 17 fővel bővül. A piaci szférában a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, valamint a kereskedelem területén várható jelentősebb (+71 fő illetve +66 fő) létszámbővülés. A többi ágazatban lényegében stagnál a foglalkoztatottak száma. 2012. december végéig a gép- és műszeriparban (+125 fő), a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (+90 fő) és a kereskedelem (+80 fő) területén várható mérsékelt ütemű létszámbővülés. Létszámváltozás 2011. 12. 31.-2012. 12. 31. Nemzetgazdasági ág 2011. 2012. Változás 2012. Változás 12.31. 03.31. fő % 12.31. fő % Mező- és erdőgazdaság 1087 1279 192 17,7 1219 132 12,1 Bányászat 33 33 0 0,0 33 0 0,0 Feldolgozóipar 13387 13514 127 0,9 13638 251 1,9 - Élelmiszeripar 1502 1505 3 0,2 1509 7 0,5 - Textília, ruházat gyártása 388 391 3 0,8 394 6 1,5 - Fa- és papíripar 875 880 5 0,6 886 11 1,3 - Gumi-, műanyag és nemfém 691 688-3 -0,4 686-5 -0,7 ásványi termék gyártása - Fémalapanyag és fémfeldolgozási 2437 2508 71 2,9 2527 90 3,7 termék gyártása - Gép- és műszeripar 6575 6620 45 0,7 6700 125 1,9 - Egyéb feldolgozó-ipar 919 922 3 0,3 936 17 1,8 Villamosenergia-, gáz-, 2490 2494 4 0,2 2514 24 1,0 gőzellátásl Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, 916 914-2 -0,2 914-2 -0,2 kezelése, hulladék Építőipar 815 977 162 19,9 905 90 11,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 2730 2796 66 2,4 2810 80 2,9 Szállítás, raktározás 1784 1782-2 -0,1 1806 22 1,2 Szálláshely-szolgáltatás, 743 744 1 0,1 750 7 0,9 vendéglátás Gazdasági szolgáltatás 928 913-15 -1,6 911-17 -17 Közigazgatás, védelem; 978 987 9 0,9 954-24 -2,5 Oktatás 461 469 8 1,7 491 30 6,5 Egészségügyi, szociális ellátás 931 932 1 0,1 932 1 0,1 Egyéb szolg. 268 265-3 -1,1 256-12 -4,5 Heves megye 27551 28099 548 2,0 28133 582 2,1 11
Létszámváltozás vállalati méret szerint A NMF-ben szereplő munkáltatók létszámára, valamint a 3 és 12 hónap múlva várható változására vonatkozó adatok Létszám 3 hónap múlva Létszám 12 hónap múlva Létszámnagyságkategória létszám (fő) Fő Fő Jelenlegi Változás Változás Fő % Fő % Mikro (0-9 fő) 760 829 69 9,1 825 65 8,6 Kis (10-49 fő) 4245 4367 122 2,9 4301 56 1,3 Közepes (50-249 fő) 10799 10841 42 0,4 10955 156 1,4 Nagy (249 fő felett) 11747 12062 315 2,7 12052 305 2,6 Összesen 27551 28099 548 2,0 28133 582 2,1 A mintába bekerült mikro-vállalkozások létszámbővítése a legnagyobb arányú 2012. I. negyedévben és 1 éves időtávon is, 9%. Abszolút számban azonban ez csak 69 illetve 65 fő bővülést jelent. A minta kicsi mérete miatt sem gondolhatjuk azt, hogy a több mint tízezer heves megyei mikro-vállalkozás hasonló ütemben fogja növelni létszámát. A prognózisokba való bekerülés (és bennmaradás) sajnos nem véletlenszerű kiválasztással történik. A nagyvállalkozásoknál a teljes körűségre törekszünk, a minél szélesebb körű információ megszerzése érdekében, a kicsiknél pedig a kialakult munkakapcsolat biztosítja az adatlap kitöltését. A munkaügyi kirendeltséggel hosszabb távon együttműködő kisvállalkozások pedig sok esetben támogatásunkkal folyamatosan bővítik létszámukat. A többi létszámnagyság szerinti kategóriában minimális létszámnövekmény (0-3% közötti) várható mind a két időtávon. Ha a közfoglalkoztatástól megtisztítjuk a létszámbővítés mutatóit, akkor a kisvállalkozások (10-49 főt foglalkoztatók) kategóriájában 0,5%-os létszámcsökkenést, a közepes (50-249 fő) nagyságúaknál stagnálást tapasztalunk. Létszámváltozás területi bontásban Létszámváltozás 2011. 12. 31.-2012. 12. 31. Kirendeltség 2011. 2012. Változás 2012. Változás körzete 12.31. 03. 31. fő % 12.31. fő % Eger 8427 8695 268 3,2 8707 280 3,3 Gyöngyös 8120 8318 198 2,4 8402 282 3,5 Hatvan 5937 5958 21 0,4 5974 37 0,6 Heves 2618 2674 56 2,1 2600-18 -0,7 Füzesabony 2043 2045 2 0,1 2040-3 -0,1 Pétervására 406 409 3 0,7 410 4 1,0 Heves megye 27551 28099 548 2,0 28133 582 2,1 Kistérségenként tekintve a válaszadó munkáltatók ben az egri és a gyöngyösi körzetben tervezik a legnagyobb mértékű létszámbővítést, három hónap alatt 268 fővel, 3,2%- kal, illetve 198 fővel, 2,4%-kal nőne foglalkoztatottaik száma. Egy év múlva is ennek a két körzetnek a létszámváltozása mutat 280 illetve 282 fős pozitív egyenleget, ez 3,3 illetve 3,5%-os 12
létszámnövekedést jelentene. A közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva, a tisztán piaci feltételek mellett megvalósuló létszámbővítés mértéke Egerben és Gyöngyösön is minimális 1% körüli, a többi körzetben pedig stagnáló munkaerő-keresletet figyelhetünk meg 2012. I. negyedévben. Az összevont adatoknál részletesebb információt nyújt a foglalkozási főcsoportonkénti várható felvételek és munkaviszony megszűnések elemzése. A legnagyobb volumenű létszámmozgás a szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban megy végbe az egri (327 fő felvétel és 151 fő elbocsátás) és a gyöngyösi (118 fő felvétel és 29 fő elbocsátás) körzetben. A hatvani kistérségben előre jelzett 1,3%-os, 72 fős létszámbővülés fele a gépkezelő, összeszerelő szakmacsoportban realizálódik. A negyedéves időtávon stagnáló létszámú körzetek közül Füzesabonyban ugyanebben a szakmacsoportban csökkenhet a foglalkoztatás (4 fő felvétel és 34 fő elbocsátás). A hevesi körzet 56 fős pozitív foglalkoztatási egyenlegéből 27 fő a szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásokban jelentkezik, ehhez adódik hozzá még az ipari, építőipari foglalkozásúak 20 fős pozitív egyenlege. A legnagyobb fluktuáció ezúttal is az egri (504 fő felvétel, 236 fő elbocsátás) és a gyöngyösi körzetben (277 fő felvétel, 79 fő elbocsátás) figyelhető meg. A szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban fentebb jelzett nagyarányú létszámcsere mellett a gépkezelők, járművezetők, összeszerelők kategóriában lehet jelentős a létszámmozgás: Gyöngyösön 66 fő felvétel illetve 11 fő munkaviszony megszűnés, Egerben 46 fő felvétel és 17 fő elbocsátás. Foglalkozási főcsoportok ben várható létszámfelvételek és elbocsátások Eger Gyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Pétervására Megye egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő fogl. szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő fogl. belépő fő 19 12 6 5 15 0 57 kilépő fő -9-7 0-2 -2 0-20 belépő fő 327 118 5 63 4 1 518 kilépő fő -151-29 -12-36 -34 0-262 belépő fő 17 6 48 0 5 0 76 kilépő fő -5-4 -11-2 -4 0-26 ipari és építőipari foglalkozások belépő fő 50 39 8 36 3 1 137 gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások gépkezelők, összeszerelők, járművezetők irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozás mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások kilépő fő -34-19 -15-16 -7-1 -92 belépő fő 3 4 2 0 4 0 13 kilépő fő -2-1 0 0-2 0-5 belépő fő 35 17 5 5 32 2 96 kilépő fő -14-5 -4-8 -9 0-40 belépő fő 46 66 31 10 4 0 157 kilépő fő -17-11 -39-3 -8-1 -79 belépő fő 7 10 2 5 0 1 25 kilépő fő -3-3 -6-2 0 0-14 belépő fő 0 5 1 1 2 0 9 kilépő fő -1 0 0 0-1 0-2 összesen belépő fő 504 277 108 125 69 5 1088 kilépő fő -236-79 -87-69 -67-2 -540 13
Foglalkozásonként, szakmánként tekintve a várható létszámmozgásokat, azt láthatjuk, hogy az egyszerű ipari foglalkozások, gépkezelők, gépkocsivezetők iránti kereslet a leggyakoribb. A gyöngyösi körzetben 33 fő termék-összeszerelőt és 19 fő tehergépkocsi-vezetőt terveznek felvenni az I. negyedév folyamán. A tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr munkakörben intenzív létszámmozgás várható az egri körzetben is. Az ipari szakmunkák területéről Gyöngyösön 21 fő vezeték és csőhálózat-szerelő, Egerben 19 fő lakatos és Hevesen 7 fő villanyszerelő igényt jeleztek. Hatvan térségében viszont 15 fő műanyag termék gyártó gépkezelő munkaviszonyának megszűnését valószínűsítették. Örvendetes, hogy Hatvanban 31 fő elektromérnök felvétele várható, ugyanitt 9 fő felsőfokú végzettségű pénzügyi-számviteli szakemberre is igény van. Az egri és gyöngyösi körzetben 7 illetve 4 fő gépészmérnök foglalkoztatását fontolgatják. A füzesabonyi pszichiátriai otthon 18 fő személygondozót venne fel és csak 4 fő távozásával számol. ben az alábbi munkakörökben várnak 5 főt elérő, vagy meghaladó létszámmozgást a munkáltatók: Munkakör Felvétel Kilépés Egyenleg Egyszerű erdészeti foglalkozású 300 125 +175 Kubikus 90 0 +90 Villamosmérnök 32 9 +23 Vezeték és csőhálózat-szerelő 23 0 +23 Egyéb termék-összeszerelő 35 12 +23 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr 39 20 +19 Bolti eladó 32 17 +15 Egyéb személygondozási foglalkozású 18 4 +14 Lakatos 27 17 +10 Fémmegmunkáló gép kezelője 10 0 +10 Gépészmérnök 11 2 +9 Pultos 8 0 +8 Munka- és termelésszervező 8 1 +7 Kontroller 9 2 +7 Vagyonőr, testőr 10 3 +7 Mechanikai gép összeszerelő 23 16 +7 Kereskedelmi ügyintéző 7 1 +6 Szociális gondozó 6 0 +6 Épületvillamossági szerelő 9 3 +6 Minőségbiztosítási technikus 6 1 +5 Szakács 8 3 +5 Forgácsoló 19 15 +4 Szabó, varró 14 11 +3 Intézményi takarító 8 9-1 Irodai adminisztrátor 8 10-2 Kézi csomagoló 1 6-5 Portás 5 12-7 Kőműves 0 9-9 Rakodómunkás 5 15-10 Műanyagtermék gyártó gép kezelője 0 16-16 14
4. A MUNKÁLTATÓK VÉLEMÉNYE A PÁLYAKEZDŐK FOGLALKOZTATÁSÁRÓL A 2012. januári adatlap 4. (minden negyedévben változó) kérdése arra vonatkozott, hogy a munkáltatóknak miért éri meg, vagy miért nem érdemes pályakezdőt alkalmazni. A számszerű eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Válaszok Az állam számos támogatást nyújt Betanításuk sok időt vesz el Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Tapasztalatlanságukból adódóan lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Hosszú távon nem lehet rájuk számítani száma Bejelölt válaszok aránya(%) Összes válaszoló 185 39 474 98 21 474 138 29 474 173 36 474 41 9 474 52 11 474 128 27 474 124 26 474 61 13 474 72 15 474 A pro érveket a válaszadók 13-39%-a jelölte be, a kontra érveket 9-26%-uk. Azaz másfélszer annyi munkáltató viszonyul pozitívan a jelenlegi gazdasági környezetben a pályakezdők alkalmazásához, mint amennyi ellene érvel. Tehát a munkáltatók többsége nyitott a fiatalok alkalmazása iránt. Az anyagi előnyök, a költségtakarékosság oldaláról közelítve tartja hasznosnak foglalkoztatásukat a válaszolók 39%-a állami támogatásra számítva, 29%-a alacsonyabb béreket megállapítva. Viszonylag magas arányban (36% és 27%) értékelték pozitívan a pályakezdők képességeit, könnyebb betaníthatóságukat, illetve friss szakmai tudásukat. A cégek mindössze 13%-a gondolja fontosnak az önálló feladatvégzést, vagy tartja erre képesnek a pályakezdő munkaerőt. A leggyakoribb (26%) ellenérv, hogy betanításuk lefoglal egy tapasztalt munkaerőt, a munkáltatók egyötöde véli úgy, hogy betanítási idejük hosszú és 15%-a, hogy hosszú távon nem lehet rájuk számítani. Mindössze 9 illetve 11%-uk szerint szokják meg nehezen a munkakörülményeket illetve tapasztalatlanságuk miatti lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb munkabérük. 15
Válaszok Az állam számos támogatást nyújt Betanításuk sok időt vesz el Olcsóbbak, mint a tapasztalt munkaerő Könnyebben betaníthatók, mint más korosztályok Nehezen alkalmazkodnak a munkahelyen Tapasztalatlanságukból adódóan lassúbb munkavégzésüket nem ellensúlyozza alacsonyabb bérük A legfrissebb szakmai tudással rendelkeznek Betanításuk lefoglal egy szakképzett kollégát Hasznosak, mert önállóan képesek feladatokat ellátni Hosszú távon nem lehet rájuk számítani Heves megye Bejelölt válaszok aránya(%) Magyarország Eltérés %pont 39 41-2 21 18 +3 29 23 +6 36 33-3 9 8 +1 11 11-27 26 +1 26 22 +4 13 12 +1 15 14 +1 A heves megyei munkáltatók pályakezdők iránti attitűdje az országos átlaghoz nagyon hasonló struktúrát jelez. A két legsúlyosabb pro értékítélet (Az állam számos támogatást nyújt; Könnyebben betaníthatók) gyakorisága alig tér el. Az egyetlen jelentősebb különbség az, hogy a megyei felmérés válaszadói 6%ponttal magasabb gyakorisággal ítélik olcsóbbnak a pályakezdők foglalkoztatását. 16
Módszertani leírás 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés lényege A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés, amely 2005 közepétől országosan bevezetésre került. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legnagyobb volumenű adatgyűjtése, melyben főként a kirendeltségekkel partneri viszonyt ápoló munkaadók vesznek részt, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. A válaszadás a kitöltött kérdőívek kirendeltségekre való visszaküldésével, illetve interneten keresztül on-line történhet. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréssel a különböző területi szinteken, negyedéves periódusokban, gyors, naprakész információkat gyűjthetünk a munkáltatók létszám-gazdálkodási tervéről, és elősegíthetjük az üres álláshelyek sikeres feltárását, közzétételét. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. 2. A lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 3. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. 17
4. TEÁOR 08, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere A köznyelvben, illetve tájékoztatóinkban rendszerint az egyes nemzetgazdasági ágak rövidített változatait alkalmazzuk, amelyek a következő területeket fedik le: TEÁOR 08 Rövidített változat Ágazat betűjele Ágazat megnevezése Ágazat megnevezése A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Mezőgazdaság B Bányászat C Feldolgozóipar D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Ipar Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyvízmentesítés E F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyletek Gazdasági szolgáltatások M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Közigazgatás P Oktatás Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatások S-U Egyéb szolgáltatás 18