TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK

TANMENET MAGYAR NYELV KISISKOLÁSOKNAK 2 4. osztály

Készítette: DR. GALGÓCZI LÁSZLÓNÉ gyakorlóiskolai szakvezetõ tanító Kiadja a Mozaik Kiadó, 6723 Szeged, Debreceni u. 3/B.; Tel.: (62) 470-101 Drótposta: kiado@mozaik.info.hu Honlap: www.mozaik.info.hu Felelõs kiadó: Török Zoltán Nyomdai elõkészítés: Imosoft Kft. Honlap: www.imosoft.hu Grafikus: Deák Ferenc Mûszaki szerkesztõ: Kovács Attila Készült a Készült a Generál Print Nyomda Kft.-ben 2000. szeptember Raktári szám: MS-9843 MOZAIK KIADÓ, 2000

BEVEZETÕ A tanmenetjavaslatok a Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû átdolgozott könyvekhez készültek. A tanítási órák száma a közoktatási törvény elfogadott tanítási napjaihoz igazodik. Ezeken bárki változtathat a helyi igényeknek (helyi tanterveknek) megfelelõen. A Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. és az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvek 1. osztályos anyagához nem készült tanmenet. Ez abból adódik, hogy az iskolák különbözõ programokkal tanítanak, s a könyvek használata így igazodhat az ismeretszerzés, illetve a gyakorlás anyagához. A tankönyv és gyakorlókönyv 1. osztályos anyaga 2. osztályban is felhasználható. Javaslom a könyvek mellett az ABC-ház tankönyvcsalád olvasókönyveit, mert azok nagyon jól egymásra épülve használhatók a nyelvhasználat fejlesztéséhez. A tanmenetjavaslatok kreatív felhasználásához jó munkát kíván: a szerzõ. 3

TANMENETJAVASLAT 2. osztály Heti óraszám: 3 óra A 2. évfolyamon a tanév elején a Magyar nyelv kisiskolásoknak címû könyv 1. osztályos részének ismétlése, illetve ennek a fejezetnek az áttekintése a tananyag része. Amennyiben elsõ osztályban használták az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak címû könyvet, ebben elegendõ feladat található a tananyaghoz. Abban az esetben, ha 2. osztályban találkoznak a tanulók ezzel a tan-, illetve gyakorlókönyvvel több gyakorlati feladat kerüljön megoldásra! Az órák anyagát ki-ki a helyi tantervéhez igazítsa, bõvítse több gyakorlóórával, illetve csökkentse azokat! Óra 1. Ismerkedés a Magyar nyelv kisiskolásoknak 1-2. c. tankönyvvel, az Anyanyelvi gyakorló kisiskolásoknak c. munkafüzettel. Mit tanultál 1. osztályban? Mit tartalmaz az elsõ osztályos fejezet? Mit tartalmaz a gyakorlókönyv? 2. Ismétlés az 1. osztályban tanultak ismétlése. Mit jelent számunkra a magyar nyelv? Mit kell tudnod anyanyelvünkrõl? A beszédünk. 3. Az emberi és az állati kommunikáció összehasonlítása. 4. A szöveg Szövegalkotás képrôl. 5-6. Hogyan írjunk helyesen? A mondatok helyesírása. 7-8. A szavak helyesírása A szavak felbontása szótagokra, betûkre. Az ábécé betûi. A könyv jeleinek magyarázata. Az idézet magyarázata. A beszédben a hangok tiszta ejtése. Nyári élmények eljátszása. Hasznos tanácsok lejegyzése füzetbe. Az emberi kommunikáció kifejezõ eszközei: beszéd, jel. Az állati kommunikáció: hang, viselkedés. Játékos gyakorlatok a tankönyv képeinek segítségével, egy-egy cselekvés eljátszása (állati-emberi viselkedés). Beszédben a mondathangsúly megfigyeltetése, gyakorlása. Hogyan olvassuk a szöveget? A kijelentô, kérdô és felkiáltó mondat helyesírása. Mondatkezdô nagybetû, írásjel. Másolás. Másolással szócsoportok írása helyesírásuknak megfelelôen. Hosszú magánhangzók, mássalhangzók, ly-os, j-s szavak. 4

9. A szótagolás, az elválasztás Szótagokból szavak kirakása. Szótagjátékok. 10. Szavak írásának gyakorlása az 1. osztályos szóanyag szavaiból. A magánhangzók idôtartamának megfigyeltetése: rak - rák, ver - vér, talál - tálal stb. 11. Szavak, mondatok alkotása. Nyelvi játékok. 12. Tájékozódás a tanulók elsô osztályban szerzett ismereteirôl. Tudásszintmérõ feladatlap alapján. 13. Ismeretek nyújtása a magyar nyelvrõl Mit nevezünk szövegnek? A beszélt szöveg. Hangok a beszédben. 14. A beszélt és az írott szöveg Mikor szöveg a szöveg? Az írás szerepe. 15. Mit fejeznek ki a szöveg mondatai? Képekhez történet (szöveg) alkotása szóban. Hogyan érzékeltethetô egy szöveg hangulata? Tankönyv 28-29. o. alapján. 16. A mondat vizsgálata a tartalom (a beszélô szándéka) szerint. 17. A kijelentô és kérdô mondat megfigyeltetése. A kérdô mondat helyes hanglejtése a beszédben. 18. Hogyan kérdezzünk? Kérdezzünk a mondat szavaira! A kérdôszók megnevezése. Kijelentô mondatokra kérdezés. Pl.: Apu a szobában újságot olvas. Pl.: Mit olvas apu a szobában? 19. Az -e kérdôszó(cska) a kérdô mondatokban. A válaszoló mondatok. Állító - tagadó mondatok. A nem, se, sem használata. 20. A kijelentô és a kérdô mondatok gyakorlása. Mondatkezdô betûk, mondatvégi írásjelek pótlása. A szavak elválasztása. A szótaghatárok tapsolása, jelölése függôleges vonallal. Másolás. Rövid szavak tollbamondása. Szabályjátékok. Rövid mondatok, szavak tollbamondása. Rövid mondatok, szavak tollbamondása. Szavak kiegészítése betûkkel. Szövegek befejezése, kiegészítése. A tiszta ejtés, a helyes hangsúlyozás. A mondatok helyes sorrendje a szövegben. A szöveg összekevert mondatainak sorbarendezése. Szövegjátékok. A beszélt szöveg egy-két mondatának leírása emlékezetbôl. Mondathangsúlyok megfigyelése. A kérdô mondat leírása másolással. A mondatok helyesírása, mondatkezdés, írásjel:.? Másolás. A kérdõ mondatra válasz kijelentõ mondatokkal. Párbeszédek eljátszása, leírása. A kérdõ mondatok leírása másolással. 3-4 kérdô mondat tollbamondása. Az -e kérdôszócska helyesírása. Mondatok másolása. A kérdô mondatok dallama. Helyes hangsúlyozás, hanglejtés. A szavak helyesírása a mondatban. A mondat helyesírása. Rövid kijelentô és kérdô mondatok tollbamondása. 5

21. Mikor tudunk meg többet a mondatról? Rövid kijelentô mondatok bôvítése kérdésekre válaszoló szavakkal. Pl.: Laci olvas. Mit olvas? Laci könyvet olvas. 22. A felkiáltó mondat Mit fejezünk ki a felkiáltó mondattal? (öröm, fájdalom...) A mondatban a jaj, hû szavak utáni szó írása: Jaj, leesett a polc! Hû, de meleg van! 23. A felkiáltó mondat írása. A felkiáltó mondat felismerése szövegben. 24. Az óhajtó mondat Mit fejez ki az óhajtó mondat? A vágy, kívánság,... kifejezése. A mondatkezdés és a mondatvégi írásjel:! De jó lenne..., Ó, de jó lenne kezdések. 25. Az óhajtó mondatok a szövegben. Az óhajtó mondatok használata a párbeszédben. 26-27. 28-29. A tanult mondatfajták felismerése. Különbözô mondatok a beszédben. A felszólító mondat parancsolás, tiltás, kérés A mondatvégi írásjel: (!). A felszólítást kifejezô szavak megfigyeltetése. A ne menj... és hasonló szerkezetek. 30. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak a felszólító mondatban. A felszólító mondat gyakorlása: felismerés szövegben, mondatalkotás. 31. A kijelentô mondat szembeállítása a felszólító mondattal. 32. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatalkotások, kiegészítések, írásjelek pótlása. 33. A mondatokról tanultak gyakorlása. Helyes kérdezés kérdô mondatokkal. Válaszok leírása emlékezetbôl. Kérdô mondatok írása szituációs helyzetekhez. Mondatok írása másolással, tollbamondással. A mondat helyesírása. Párbeszédekben a felkiáltó mondat használata (hangsúly). Felkiáltó mondat írása tollbamondással. A mondat helyes hangsúlyozása a beszédben. Az óhajtó mondat helyesírása. Mondatkezdés - mondatvégi írásjel. De jó lenne... szerkezetek helyesírása. Mondatok másolása kiegészítéssel. Ó, de jó lenne elmenni... stb. Mondatok helyesírása. Az írásjelek helyes használata. A mondatok hangsúlyozása. A mondat helyesírása. A tiltást kifejezô felszólító mondat helyesírása. A felszólítást kifejezô szavak írása. Felszólító mondat alkotása. Párbeszédekbôl a felszólító mondat leírása másolással, tollbamondással. Mondatok átalakítása: Nem ülsz le a földre. - Ne ülj le a földre! A mondat helyesírása. A kérdô mondat helyesírása. Az -e kérdôszócska helyesírása. Mondatok tollbamondása. 34. Mit tanultunk a mondatról? - Összefoglalás Mondatok helyesírása. 6

35. A mondatról tanult ismeretek felmérése. Mondatvégi írásjelek pótlása, mondatok kiegészítése. Mondatok tollbamondása. 36. A felmérés javítása, értékelés, a hiányosságok pótlása. 37. Mibôl épül fel a mondat? Szavak a mondatban. Szórend a mondatban. Szavakkal mondatalkotás különbözô szórendben. 38. Mit kell tudnunk a szavakról a mondatban? A szavak különírása. Tagolatlan mondat tagolása szavakra. Nagybetû a mondaton belül. 39. Hogyan használjuk a szavakat a mondatban? Szavak toldalékolása a mondatban kérdések szerint. 40. Hogyan csoportosíthatjuk a szavakat? Mondatok szavainak csoportosítása kérdéseknek megfelelôen. Ki? Mi? Kit? Mit? Kivel? Mivel?... 41-42. Versek, egyéb szövegek szavainak csoportosítása kérdôszók alapján. Egy szó több kérdésre válaszol. Gyakorlás: csoportosítások. 43. A szavak csoportosítása. Összefoglalás. 44. Felmérés. Mondat II. 45. Hangsorok - betûsorok jelentése - szavak Tréfás szósorok összeállítása. Visszafelé olvasva is szó legyen! Pl.: merem, kerék,... Betûkbôl szavak alkotása. 46. Mibôl épülnek fel a szavak? Mikor lesz a betûsorból szó? A betûk rendje a szavakban. 47. Hány betû van? A magyar ábécé betûi az 1. osztályos ismeretek alapján. - A 44 betû. Az ábécé. Hol van szükség az ábécére? Szavak az ábécé betûivel. 48. Hogyan keletkeznek a beszédhangok? A hangképzô szervek megfigyeltetése, hangképzési gyakorlatok. A mondatról tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése. Egyéni és típushibák javítása. A szavak helyesírása a mondatban. A szórend. A szavak különírásának gyakorlása. A helyes tagolás. Tulajdonnév, személynév, állatnév írása a mondatban. A világos magyar mondat: a toldalékok szerepe. Szavak másolása. Szavak másolása. Szavak helyesírása kérdéseknek megfelelôen. A szavak helyesírása másolással, tollbamondással. A hangok tiszta ejtése. A betûk helyesírása a szavakban. Szavak írása az ábécé betûivel. Nevek írása ábécérendben. A magán- és mássalhangzók tiszta ejtése. A hangok betûinek lejegyzése, magán és mássalhangzó. 7

49. Milyenek a magánhangzók? A rövid és hosszú magánhangzók jelölése a szavakban Az ékezet jelentésmódosító szerepe: le - lé 50. Szabályjáték a szavakkal. Mondatalkotások a jelentés megfigyeltetésére. (sas - sás) A sas ragadozó madár. Zizeg a sás a réten. 51. Mikor rövid, mikor hosszú a magánhangzó a szóban? a - á, e - é a szavakban: teve - tévé, talál - tálal... Szógyûjtés. 52. Melyiket írjam? i vagy í? Szógyûjtés - mondatban az i - í megfigyeltetése: irat - írat (Mondatalkotás) Nevekben az i. 53. Mikor o - ó a szóban? (koros - kóros, borsot - borsót,...) Szógyûjtés képekrôl, versekbôl az ó a szavak végén hosszú! Kivétel no, nono. 54. ö - ô a szavakban Az -ó, -ô a szavak végén mindig hosszú! Kivétel no, nono! Szópárok gyûjtése: tör - tôr,... ó, ô végû szavak gyûjtése képrôl, versekbôl. 55. Szógyûjtés: -o, -ó, -ö, -ô A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. Gyakorlás. 56-57. u - ú, ü - û a szavakban ú; -û a szavak végén. Csoportosítás. Kivételek keresése A magyar helyesírás szabályaiban 58. Nyelvi játékok. A magánhangzók idôtartamának helyesírása. Szavak magánhangzóinak helyesírása. A magánhangzók helyesírása a szópárokban. Szavak írása másolással, tollbamondással. Szavak írása. Tulajdonnevek, személynevek helyesírása, másolás, tollbamondás. A szavak helyesírása: tiszta, pontos hangoztatás. Írás emlékezetbôl. A szavak helyesírása. Másolás, emlékezetbôl írás. Csoportosítás. A szavak helyesírása, tollbamondás. Szavak másolása. A magánhangzók helyesírása. 59. A magánhangzók helyesírásának gyakorlása. Csoportosítás, magánhangzók pótlása, tollbamondás. 60. Felmérés A magánhangzók idôtartamának jelölése. Kiegészítés, betûpótlás, tollbamondás. A magánhangzókkal kapcsolatos helyesírási ismeretek ellenôrzése. 61. A felmérés értékelése, javítása, szóalkotás. A típushibák és az egyéni hibák javítása. 8

62. Milyenek a mássalhangzók? Egyjegyû - kétjegyû - háromjegyû betûk. Az egyjegyû mássalhangzók hosszúsága írásban. Szógyûjtés, csoportosítás szövegbôl. 63. Hogyan jelöljük írásban a kétjegyû mássalhangzók hosszúságát? Szógyûjtés - szóalkotás - csoportosítás. Kiejtés szerinti írásmód: asszony, füttyent stb. 64. Hosszú mássalhangzós szavak gyûjtése. Szavak csoportosítása kérdéseknek megfelelôen halmazokban. Mikor ne hallgass a füledre? kisebb, meggyleves, egyes, bodza stb. 65. Egy hang, két betû: j - ly j-s és ly-es szavak megfigyeltetése versekben. Mit írunk j-vel és ly-jel? Az I. osztályban megismert szavak írása. 66. A j-s, ly-es szavak csoportosítása képrôl, tollbamondással. Szógyûjtések, szóalkotások betûkbôl. 67. A kiejtéstôl eltérô hangkapcsolatok írása szótagolással: utca, barátja, folytatja... 68. Nyelvi játékok. Mássalhangzók - magánhangzók a szavakban. Szóalkotás - rejtvény, csoportosítás. Szabályjátékok - mondatalkotás. Pl.: szál-száll 69. A mássalhangzókról tanult helyesírási ismeretek ellenôrzése. Mondatok szavaiban, szavakban betûk pótlása. Tollbamondás. 70. Melyik szót írjuk nagy kezdôbetûvel? Tulajdonnevek megfigyeltetése; falu, város, folyó, ország, emberek, állatok neve. 71. Szavak írásának gyakorlása. Tulajdonnevek keresése szövegben. Csoportosítás. A mássalhangzók idôtartamának helyesírása: az egyjegyû mássalhangzók. Másolás - betûpótlás: tol - toll, vasal - vassal, vet - vett,... A kétjegyû mássalhangzók idôtartamának helyes jelölése írásban. Másolás - emlékezetbôl írás. Szavak csoportosításakor a helyes másolás. Szavak helyesírása tollbamondás után. A j-s és ly-es szavak helyesírása. bagoly, varjú, héja, pulyka, majom, vaj, sajt, tej, tojás, jég, osztály, folyó,... A j-s, ly-es szavak helyesírása. Szavakban j és ly pótlása. A szavak helyesírása. Másolás. A betûk helyes jelölése a szavakban. Mondatok helyesírása. Egy betû hogyan változtatja meg a szó jelentését? A mássalhangzók helyesírásának ellenôrzése. Tulajdonnevek helyesírása, másolás. A szavak kis- és nagybetûvel való írása. Betûk pótlása a szavakban. 9

72. Nyelvi játékok. Szóalkotás - szabályjáték - rejtvény. Játékos nerek, becenevek. Ladó János: Magyar utónévkönyv keresztneveibôl válogatás. 73. Melyik szót írjuk elôbb? Szavak ábécérendben. Az ábécérend szabálya a magánhangzók esetében. 74. Szavak írásának gyakorlása ábécérendben. Versek tulajdonneveinek ábécérendbe sorolása. 75. Tréfás nevek ábécérendben. Pl.: gyümölcsváros lakói. 76. Mire bonthatók a szavak? A szótagolás és az elválasztás. Szavak szótagokra bontása. Az egytagú szavak. Elválasztás magánhangzók között. Pl.: fiú, leány, dió stb. Elválasztás magánhangzó és egy mássalhangzó között pl.: óra, Éva. 77. Elválasztás két különbözô mássalhangzó között: ab-lak, Er-zsi. A hosszú mássalhangzós szavak elválasztása: kop-pan. A kétjegyû hosszú mássalhangzós szavak esetében az elválasztás: vesz-szô. 78. Az összetett szavak elválaszt.: virág-váza... Szóalkotás: szócsalád összeállítása. Gépjátékok: a szótagolásra, elválasztásra. 79. A szavak elválasztásának gyakorlása. Gépjátékok 80. Nyelvi játékok. Szótagolás - elválasztás - szóalkotás. Pl.: al-ma, ma-dár, dár-da, da-lol-ta, Ta-más... 81. Mit tanultunk a szavakról? Összefoglalás, csoportosítás, kérdésekre szavak írása. 82. Mit tanultunk a szavakról? Összefoglalás - ábécérend. Szótagolás - elválasztás. A szavak helyesírása. Másolás - tollbamondás. Nevek helyesírása, tulajdonnevek írása. Tulajdonnevek helyesírása. Nyelvi kreativitás fejlesztése. Rajzos-játékos feladatok. A szótagok magánhangzóinak helyesírása. Elválasztás, másolás. A mássalhangzók idôtartamának helyes ejtése, írásban a helyes elválasztás. Másolás. Szólánc írása a helyes elválasztásokra: alma, ma-dár, dár-da,... Az összetett szavak elválasztásának szabálya. Másolás - tollbamondás. A szavak írása emlékezetbôl. Szólánc készítése: ká-vé, vé-ka, Ka-ti, Ti-bor A szavak helyesírása. Az elválasztás gyakorlása. A hangok idôtartamának helyes jelölése. Mondatokban szavak írása. Szavak ábécérendben. Elválasztási gyakorlatok. 10

83. Felmérés A szavak helyesírása. Tollbamondás. Szótagolás. 84. A felmérés értékelése, javítása. A hiányosságok pótlása. 85. A szavak jelentése. Az egy- és többjelentésû szavak. A szavak keresése a Magyar értelmezô kéziszótárban. A szavak jelentése a mondatban; egyjelentésû! 86. Az azonos alakú szavak megfigyeltetése. Rajzoláskor mire gondolsz? A Magyar értelmezô kéziszótár használata. 87. A rokon értelmû szavak megfigyeltetése. Egy vers rokon értelmû szavai (Pl.: József A.: Altató) A Képes diákszótár megismertetése. 88. Mikor melyik rokon értelmû szót használjuk? Rokon értelmû szavak szólásokban, közmondásokban. Rövid szöveg szavainak javítása rokon értelmû megfelelôivel. Egy-egy szó szinonimáinak összegyûjtése. 89. Szöveg átalakítása, rokon értelmû szavak használata. 90. Az ellentétes jelentésû szavak. Ellentétes jelentésû szópárok megfigyeltetése. Szabályjátékok. Szópárokkal mondatalkotás. 91. A szavak jelentése - gyakorlás. Egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú, ellentétes jelentésû, rokon értelmû szavak. Mondatalkotások. Mondásokban, szólásokban, közmondásban szavak pótlása. Szituációs játék szóláshoz. Pl.: Jó (különösen) mikor alszik. A könyökén jön ki. A helyesírási ismeretek ellenôrzése. Hibás szavak, mondatok javítása másolással. Mondatalkotás szavakkal. A hosszú magánhangzók helyesírása a szavakban. Mondatok helyesírása. Nyúl, zár, sír A választékos beszéd megfigyeltetése. Rokon értelmû szavak használata párbeszédekben. Pl.: vásárlás, Ági segít... Mondatok helyesírása. A választékos beszéd szavai. O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvének megismerése. A szavak másolása. Mondatok helyesírása. Szöveg írása. A magán- és mássalhangzók idôtartamának jelölése a szópárokban; rövid - könnyû, hosszú - nehéz stb. Mondatok helyesírása. A mondatok helyesírása. A megfelelô szó helye a mondatban. Egy szóláshoz egy szituáció leírása 3 mondatban. 92. Nyelvi játékok a szó jelentése körében. Kommunikációs helyzetgyakorlatok - az élô beszéd szóhasználata. 11

93. A szavak szerkezete. A szavak vizsgálata: szótô + toldalék. A szavak elemzése. Melyik kérdésre, mely toldalékot kapja a szó? Szótárakban - Magyar értelmezô kéziszótárban a szó vizsgálata; az alapszó jelentése. 94. A szavakhoz járuló -val, -vel toldalék A szavak elemzése. Toldalékok pótlása kérdésnek megfelelôen. 95. Szóelemzések: szótô + toldalék. Hiányos szövegben a szavak toldalékos alakjainak pótlása. 96. Szószerkezetek toldalékolása. Rövid szövegek alkotása képekrôl. (Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyvében.) Szóelemzések. 97. A helyesírás alapelvei; a szóelemzés a helyesírásban. Szótô + toldalék; azt, fogadták: az + t, fogad + ták. 98. Szavak helyesírása a szótô megkeresésével; nénje, bátyja, mondja. 99. Hogyan ejtjük? Hogyan írjuk? Írásban; dt, tj, dj, nj, nyj, tyj, de: higgye. Szóelemzések, szavak gyûjtése. 100. A kiejtéstôl eltérô helyesírású szavak gyûjtése szövegbôl. Csoportosítások - halmazok. 101. A mondatokban hogyan változik a szavak írása? A kijelentô mondat és a felszólító mondat szavai: szóelemzés. 102. Szóelemzések. Kijelentések átalakítása felszólításra. A szóelemek helyesírása. A -t, -ban, -ben, -ba, -be toldalék. A -val, -vel toldalékos szavak helyesírása. A mondatok helyesírása. A toldalékos szavak, a mondat helyesírása. A toldalékok helyes használata a beszédben. Rövid szöveg leírása önállóan. A mondatok helyesírása. A szavak helyesírásában segít a szóelemzés (a szótô keresése) és a szótagolás. A szavak másolása: szótô + toldalék. Szavak helyesírása, másolás: bátyja, hagyja, adja, látja, anyja stb. A szavak helyes másolása. Szavak másolása, tollbamondása. Pl.: fut - fusson, lát - lásson. Szavak helyesírása, tollbamondás. 103. Szavak csoportosítása helyesírásuk szerint. Szavak helyesírása a szóelemzés segítségével. Másolás, tollbamondás. 104. Nyelvi játékok. Gépjátékok, halmazok, rejtvények. A szavak helyesírása. 12

105. A szójelentésrôl, a szavak szerkezetérôl tanultak összefoglalása. Szavak, mondatok írása kérdésekhez. Csoportosítások, szóelemzések. 106. Felmérés írása. Szóelemzések. Tollbamondás. A szavak és mondatok helyesírása. A helyesírási tudnivalók ellenôzése. 107. A felmérés értékelése, javítása. Hibák javítása másolással. 108. Ismétlés A mondatról tanultak ismétlése. A mondat a tartalom szerint. Tagolatlan szöveg tagolása. 109. Mit tanultunk a szavakról? A magán- és mássalhangzók helyesírása a mondatban. Hibás szövegek javítása. 110. Szövegek tagolása mondatokra. Rövid szöveg alkotása képrôl. Szavak ábécérendben. 111. Mikor milyen szó illik a mondatba? Mondatok rokon értelmû szavakkal. Szöveg mondatainak kiegészítése kérdés alapján. Szavak csoportosítása kérdéseik szerint. 112-113. Év végi felmérés a 2. osztály anyagából. Feladatlap. Tollbamondás. 114. A felmérés értékelése, a hibák javítása. A hiányosságok pótlása. 115. A tanév végéig gyakorlás. Az osztály szintjéhez igazodó feladatok. Másolás, tollbamondás a Kisiskolások anyanyelvi gyakorlókönyvébôl. (Tollbamondások fejezet) Nyelvi játékok. Nyelvtani, helyesírási totó. A mondatkezdés, a mondatzáró írásjel helyes használata. A szavak írása a mondatban. Kisbetû, nagybetû. A hibás szövegekben a helyesírási hibák megfigyeltetése, javítása. A szavak helyesírásában a magán- és mássalhangzó idôtartamának jelölése. Mondatok helyesírása. Megfelelô szóhasználat. A nyelvhelyességi hibák kiküszöbölése. A -suk, -sük elkerülése. A tanult helyesírási problémák ellenôrzése. A helyesírási hibák javítása másolással. A nehéz helyesírású szavak gyakoroltatása. menjetek, álljatok, fonja, adja, vetítse, gyûjts, halljátok, edzés, lándzsa,... 13

3. osztály Heti óraszám: 3 óra A 3. osztályban az alapszófajok megtanítására kerül sor. Az ige, a fõnév, a melléknév megismerése a nyelvhasználat fejlesztését szolgálja. Ezek használatára kerül sor a tanulók fogalmazásaiban. A tanmenetben elmaradhatatlan az igeragozásnál azt hangsúlyozom, hogy csupán az alanyi ragozás tanítása történik, de mindez a megnevezése nélkül. A tanmenet a pedagógusnak készült, nem kell ragaszkodnia minden pontjához mereven. Változtathat rajta a helyi igényeknek megfelelõen. A névmások kiegészítendõ anyagként szerepelnek (kivéve a személyes névmást). Ezeknek a nyelvhasználatban van szerepük (fogalmazáskor) ezért kerültek a tanmenetjavaslatba. Óra 1. Mit tanulunk a 3. osztályban? Ismerkedés a 3. osztályos Magyar nyelv kisiskolásoknak és az Anyanyelvi gyakorlókönyv kisiskolásoknak c. könyvvel. Ismerkedés a könyvek bevezetô fejezeteivel, a könyv eleji idézetekkel. 2. Miért tanuljuk a magyar nyelvet? Kik tettek sokat nyelvünkért? Anyanyelvünk kincsünk. Szótárak bemutatása, használata. Magyar értelmezô kisszótár, Magyar szinonimaszótár, O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyve, A magyar helyesírás szabályai c. könyv 3. Ismétlés Beszédünk és írásunk A szöveg, a mondat beszédünkben és írásunkban. 4-5. A szavak a mondatban. A betûk rendje. Szóalkotási gyakorlatok. 6-7. A mondatról tanultak ismétlése. A kijelentô és kérdô mondat. A mondatok hangsúlya, hanglejtése és dallama. Mondatok alkotása, írása. Hogyan olvassuk a szöveget, hogy mások is megértsék? A helyes hangsúlyozás a szövegben. Nyelvünkrôl szóló idézetek pontos másolása. A szavak helyesírása. Képes diákszótár, Kiejtési szótár, Ablakzsiráf. A tagolatlan mondat tagolása mondatokra. A mondat tagolása szavakra. A mondatok helyesírása; mondatkezdés, mondatvégi írásjel. A szöveg funkciója. A szavak helyesírása a mondatban. Összekevert betûkbôl helyes szó leírása. A mondatok helyesírása. Az -e kérdôszócska a kérdô mondatban. Párbeszédek. 14

8-9. A felkiáltó és az óhajtó mondat. Mondatok gyakorlása. Írásjelek, mondatkezdés pótlása. 10-11. A felszólító mondat. A parancs, a tiltás a mondatokban. A mondatok helyesírásának gyakorlása. 12. A kijelentô mondat átalakítása felszólítóvá. A felszólítás megváltozott szavainak helyesírása. A felkiáltó mondat hû, jaj szavainak helyesírása. Az óhajtó mondatban a Jó lenne..., De jó lenne..., Ó, de jó lenne... helyesírása. A felszólító mondat helyesírásának gyakorlása. A Ne menj... stb. kezdetû mondatok, a felszólítást kifejezô szavak helyesírása. Mondat tollbamondása. Ne suksükölj! A helyes nyelvhasználat gyakorlása. A felszólítás szavainak helyesírása. A mondatvégi írásjelek helyesírása. Szavak tollbamondása. 13. A mondatokról tanultak gyakorlása. Mondatok tollbamondása. Írásjelek helyes használata. 14. Állítás - tagadás Az állítás, a tagadás kifejezése. 15. Foglaljuk össze! A mondatról tanultak összefoglalása. 16. Mit tudsz a szavakról? A szavak jelentése: egyjelentésû, többjelentésû, azonos alakú, rokon értelmû, ellentétes jelentésû szavak, a hangutánzó szavak. 17. Az összetett szavak Szócsalád különbözô szavakkal. A lyuk, hely szavakkal összetett szavak gyûjtése. 18. Mit tanultál a szótagolásról és az elválasztásról? Szótagolási gyakorlatok. Szavak elválasztásának gyakorlása. 19. Év eleji felmérés a 2. osztály anyagából. A mondat, a szavak, elválasztás. 20. A felmérés értékelése, hibák kijavítása, hiányosságok 21. Új ismeretek és a folyamatos gyakorlás anyaga Hogyan csoportosítjuk a szavakat a 3. osztályban? Mit neveznek meg a szófajok? A nem, ne, se, sem szavak helyesírása a mondatokban. A mondatfajták helyesírásának gyakorlása. A típushibák javítása szókiegészítésekkel. Mondatok kiegészítése önálló szavakkal. A szavakkal mondatalkotás. Szójelentés, helyesírás gyak. Pl.: ér, vár, sír. A hosszú mássalhangzós szavak helyesírása: kipp, loccs... Az összetett szavak helyesírásának gyakorlása. Az ly-jes szavak. Tollbamondás: összetett szavak különbözô fajta mondatokban. Az elválasztás gyakorlása: a hosszú mássalhangzónál, az összetett szavak, dz-s, dzs-s szavak elválasztása stb. Tollbamondás: szavak. Tollbamondás. Feladatlap. Típushibák és egyéni hibák javítása. A szavak helyesírása a kérdéseknek megfelelôen. 15

16 Óra 22. A fõnév - szófaj - névszó A fônév fogalma - konkrét és elvont fônév 23. A fõnév fajtái: köznév, tulajdonnév A fogalom kialakítása. 24. A tulajdonnév fogalma. A tulajdonnevek fajtái: A személynevek. Ladó János Magyar utónévkönyvének bemutatása. Nevek gyûjtése. A köznév és a tulajdonnév megkülönböztetése a helyesírásban. 25. Az állatnév Állatnevek gyûjtése hozott könyvekbôl. 26. A földrajzi név: ország, földrész, város, folyó, tájegység, hegy neve, utcák, terek neve. 27. Minek lehet még saját neve? Egyéb nevek: újság neve, könyvek címe, márkanév, égitest neve, intézmények neve. 28. A köznév és a tulajdonnév a szövegben. Tulajdonnév, köznév gyûjtése. Tulajdonnevek a környezetünkben. 29. Összefoglalás A fônévrôl tanultak összefoglalása. Nyelvi játékok. 30. A tanultak ellenôrzése; tollbamondás. A köznév, tulajdonnév keresése, gyûjtése szövegbôl. 31. Milyen toldalékot kap a fônév? Az egyes és többes számú fônév. A többes szám jele: a -k. 32. Az egyes és többes számú fônevek felismerése a szövegben. Az összetett fônevek gyakorlása szövegben. A toldalékos fônevek helyesírása egyszerûbb esetekben: -ba, -ban, -be, -ben. Magánhangzók a fônevekbem. A köznév és a tulajdonnév helyesírása. A személynevek helyesírása. A nevek ábécébe sorolása. Az állatnevek helyesírásának gyakorlása. A tulajdonnevek helyesírása. A köznév és a tulajdonnév helyesírása. A gyûjtött nevek helyesírásának gyakorlása. A tulajdonnevek helyes használata a beszédben. Pl.; Nem a Jancsi, csak: Jancsi. Köznév, tulajdonnév helyesírása szóalkotással, tollbamondással, kiegészítésekkel. A fônevek helyesírása. A többes számú fônevek helyesírása. A tô végi magánhangzó változása: babák. Egyéb változások; híd - hidak. Az ly-jes fônevek helyesírása. Az összetett fônevek írása. 33. A ragos fônevek. A -t ragos fônév. A -t ragos fônév helyesírása. Mindig: -t! 34. A -t ragos fônév felismerése a szövegben. Fônevek elemzése; szótô + rag A fônév -t ragjának felismertetése példákon. 35. Játék a fônevekkel. Egyes, többes-számú és -t ragos fônevek. Szó, szótagjátékok. A -t ragos fônév helyesírása. Tollbamondás. A fônevekben a magán- és mássalhangzók idôtartamának jelölése. Szótagjátékon elválasztás gyakorlása.

36. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek Szótô + rag 37. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek helyes használata, felismerése a szövegben. Szóalkotások. 38. A -val, -vel, ragos fônevek. A szótô + rag - elemzés. 39. A -val, -vel ragos fônevek megkülönböztetése más szavaktól. Pl.: vasal - vassal. 40. A -val, -vel, a -ban, -ben, a -t ragos és a többes számú fônevek a szövegben. A szóelemzés, a felismerés gyakorlása. 41. A tanult ragos fônevek felismerésének és helyesírásának ellenôrzése. Szövegbeni felismerés - tollbamondás. 42. A hiányosságok pótlása. A hibák javítása. 43. Milyen ragokat és egyéb toldalékot kaphat a fônév? A-ból, -bôl; -ról, -rôl; -hoz, -hez, -höz stb. ragos fônevek. Szóalkotás. Szóelemzés. 44. Nyelvi játékok a ragos fônevekkel. Szöveg kiegészítése; fônevekben ragok pótlása. 45. A szóképzés. A képzô; -ás, -és, -ász, -ész, -at, -et. Szóelemzés; szótô + képzô + rag. A rag lezáró szerepe. 46. Szóalkotás: szóképzés gyakorlása, szóelemzések. Az összetett fõnév. 47-48. A fônevek helyesírásának tudnivalói -ó, -ô, -ú, -û a fônevek végén. A kivételek: áru, apu, falu, kapu, eskü... Szövegbeni felismerés. A magyar helyesírás szabályaiból a kivételek leírása 49. Az -ó, -ô, -ú, -û végû (és a kivételek) fônevek gyûjtése szövegbôl, képrôl. Nyelvi játékok. Szóalkotás betûkbôl, szótagokból. A -ban, -ben, a -ba, -be ragos fônevek helyesírása, helyes használata. A fônév ragos alakjainak helyesírása. A -ba, -be, a -ban, -ben ragok helyesírása a mondatokban. Tollbamondás. A -val, -vel ragos fônevek helyesírása. A mássalhangzó helyesírása a -val, -vel ragos fôneveknél a toldalék (-val, -vel rag) kapcsolásakor. A tanult ragos fônevek helyesírásának gyakorlása. A helyesírás ellenôrzése, tollbamondás. A helyesírás típushibáinak, egyéni hibáinak javítása. A ragos fônevek helyesírása; -ból, -bôl, -tól, -tôl; -ról, -rôl. A -ban, -ben és a -hoz, -hez, -höz helyes használata: Hol? Orvosnál. Hová? Orvoshoz. A fônevekhez járuló ragok helyesírása. Tollbamondás. A képzett fônevek helyesírása: vadász, vadászat stb. A szavak helyesírása tollbamondással. A fônevek helyesírása. Az -ó, -ô, -ú, -û és a kivételek írása másolással. A magánhangzók helyesírása a fônevekben. Tollbamondás: szó, mondat. erdô, hajó, hosszú, gyönyörû,... 17

50. A j-s és ly-jes fônevek helyesírása. Szógyûjtés. A fônevek a szövegben. A ragos fônevek csoportosításának gyakorlása kérdéseik szerint. 51. A fônevek gyakorlása. Nyelvi játékok. Rokon értelmû fônevek. Fônevek szólásokban, közmondásokban. 52. A névutós fônév. Leggyakoribb névutók: alatt, alá, alól, fölött, fölé, mellett, mellé, között, közé. 53. A névutók helyes használata. Hol? ház mellett, ház fölött... Hová? ház mellé, ház fölé... 54. A névelôk: a, az; egy. A névelôk szerepe. A névelôk helytelen használata a személynevek (földrajzi nevek) esetében. Pl.: Nem a Lacit, hanem: Lacit. Pl.: Nem az Egerben, hanem: Egerben. 55. A névelôs és névutós szerkezetek a szövegben. A fônevek felismerésének gyakorlása. 56. Összefoglalás A fônévrôl tanultak rendszerezése. 57. A fônévrôl tanultak számonkérése. Felmérô dolgozat. A -j-s és ly-jes fônevek, a ragos fônevek helyesírása. A fônevek helyesírása mondatban. A rokon értelmû fônevek helyes használata, írása. Helyesírási gyak. A névutók helyesírása. A névutós fônév helyesírása. Szavak írása tollbamondással. Mondatok írása kiegészítéssel, tollbamondással. A névelôk helyesírása a köznevek elôtt - szószerkezetekben a hosszú mássalhangzók helyesírása. Pl.: az asszonynál, a madárfüttyöt. A fônevek helyesírása: köznév, tulajdonnév. A toldalékos fônevek: köznév, tulajdonnév esetében, helyesírásuk. A helyesírásról tanultak ellenôrzése felméréssel. 58. A felmérés értékelése. Hibák javítása. Típushibák és egyéni hibák javítása. 59. Az ige. A szófaj. Az ige fogalma: cselekvés, történés. 60. A ige létezést is jelent. A van, volt, lesz igék. A tagadást kifejezô igék: nincs, sincs. 61. Az igék csoportosítása jelentés szerint kérdések alapján. Igék gyûjtése, alkotása betûkbôl. 62. Igék a beszédben. Igék írott szövegben. A rokon értelmû igék. A szinonimaszótár használata. Egy-egy ige szinonimáinak lejegyzése. Tanult versekben rokon értelmû igék keresése. A cselekvést, a történést jelentô igékben a mássalhangzók helyesírása: kiejtéstôl eltérô igék: elszáradt, lehunyja. Ly az igében. A hosszú mássalhangzók helyesírása az igékben. Pl.: vannak, hallgatnak, állnak... A lesz ige helyesírása. Igék helyesírása. Másolás - emlékezetbôl szógyûjtéssel. Az igék helyes használata a beszédben. A írásbeli fogalmazás igéi: - a rokon értelmû igék vizsgálata, írása, szövegalkotás. Kommunikációs gyakorlatok. Szövegek átalakítása. 18

63. Az igék felismerése szövegben. A hangutánzó szavak. Az ellentétes jelentésû igék. Ige-e? Azonos alakú szavak: sír, zár, fog, nyúl, nevet magyarázata. 64. Az igék helyesírása. Az -ul, -ül végû igék; szógyûjtés, szóalkotás. 65. Az -ít végû igék helyesírása. Az -ul, -ül, és -ít, mint képzô fogalma. Szóképzés, szóelemzés. 66-67. Mássalhangzók, j és ly az igékben. Igék felismerése és gyûjtése szövegbôl. Igék csoportosítása helyesírásuk szerint. Az igék helyesírásának gyakorlása. 68. Az igék helyesírásáról tanultak ellenôrzése. Az igék felismerése szövegben. 69. Az ige ragozása Alanyi ragozás - az igékhez járuló személyragok. A cselekvô személye: én, te, ô, mi, ti, ôk. A személyes névmások. 70. Az igei személyragok kifejezik a cselekvô számát, személyét. Igeragozás gyakorlása, a szövegben az igék felismerése. 71. Az ige ideje. Az igeidôk megközelítése. A jelen idejû ige. A jelen idô jele:. Szóelemzés: igetô + illetve személyrag. Igeragozás jelen idõben. 72. A múlt idejû ige. A múlt idô jele: a -t! Szöveg elemzése. 73. A múlt idejû ige -t jele és a fônév -t ragjának megfigyeltetése. Múlt idejû igék és -t ragos fônevek a szövegben. A múlt idejû igék és a -t ragos fônevek helyesírása. 74-75. A múlt idejû igék ragozása. A létezést jelentô igék múlt ideje. Szóelemzés. Mondatokban az igék helyesírása. Szövegben igék, mondatokban betûk pótlása. Mondatalkotási gyakorlatok azonos alakú szavakkal. Az -ul, -ül végû igék helyesírása szavakban. Mondatokban kiegészítések a helyesírás gyakorlására. Az -ul, -ül, -ít képzôs igék helyesírása. Szavak, mondatok tollbamondása. A hosszú mássalhangzók, a kiejtéstôl eltérô helyesírású j-s és ly-jes igék írása. Igékben betûk pótlása, szövegben igék pótlása. Szavak, mondatok tollbamondása. Az igék helyesírása. Szavak. Önálló igeragozáskor a helyesírás gyakorlása. A magánhangzók helyesírása az igékben. -ul, -ül; -ít képzôs igék: merül, merít, repül, repít. Magánhangzó az igetôben: húz, ír, vív, szúr. A múlt idejû igék helyesírása. Mássalhangzó után: -t. Magánhangzó után: -tt. A lett ige helyesírása. 19

76. Az ige jövô idejének kifejezése. A fônévi igenév -ni képzôje, a fog szerepe. A jövô idô: fônévi igenév + fog. A majd + jelen idejû alak. A mondaton belüli jelentés: mire utal a mondat igéje - a mondat szerkezete. 77. Az igeidôk felismerése szövegben: Szöveg átalakítása különbözô igeidôben. 78. Nyelvi játékok az igékkel. Szólások, közmondások igéi. Rejtvények, találos kérdések. 79. Az igék helyesírásának gyakorlása. A múlt idejû igék, j-s, ly-jes igék. 80. Az igekötôs igék. Az igekötô jelentésmódosító szerepe. Hol áll az igekötô? 81. Igekötôs igék a szövegben. Az igekötôs igék helyesírása. Igék gyûjtése: igekötô az ige elôtt, igekötô az ige után, az igekötô és az ige között más szó is van. A magyar helyesírás szabályai c. könyv használata. 82. Az igekötôs igék elválasztása. Az igekötôs ige összetett szó, ezért a szóösszetételnél választjuk el. 83. Az igekötôs igék gyakorlása. Szólásokban, közmondásokban, szövegben az igekötôs igék. 84. Összefoglalás Az igérôl tanultak rendszerezése. 85. Az igérôl tanultak felmérése. Igék felismerése. Szöveg tollbamondása. Elválasztás. A lesz ige, a fônévi igenév mássalhangzójának helyesírása. Pl.: hinni fogok. Az igeidôk helyesírásának gyakorlása: múlt idô jele: -t, -tt. A mondatok helyesírása. Igék helyesírása emlékezetbôl. A hangok idôtartamának helyes jelölése. Szöveg tollbamondása. Szövegben betûk pótlása. Az igekötôs igék helyesírási tudnivalóinak megismerése. Igekötôs igék másolása a helyesírásuknak megfelelô csoportba. Szöveg igekötôs igéinek helyesírása. A helyes elválasztás. Az igekötôs igék helyesírása a képzett igékben (-ul, -ül; -ít). Az igék helyesírására vonatkozó ismeretek elmélyítése. Tollbamondás. Helyes másolás - igék a szövegben. 86. A felmérés értékelése. Hibák javítása. A helyesírás hibáinak javítása. 20