LİRINCZ GYÖRGY DINAMIKUS HATÁSOK SZIMULÁCIÓJA ÉS KÍSÉRLETI ELLENİRZÉSE FASZERKEZETŐ GERENDATARTÓKON Doktori (Ph.D.) értekezés TARTALOM Életrajzi adatok Publikációjegyzék Hivatkozási lista Curriculum Irodalomjegyzék a Curriculum-hoz A szakmai tevékenység felsorolása II III VIII IX XIII XV 2007
ÉLETRAJZI ADATOK Név: Születési idı: 1946. október 10. Születési hely: Tét (Gyır-Moson-Sopron Megye) Iskolák: Pannonhalmi Bencés Gimnázium 1961-1965. érettségi Budapesti Mőszaki Egyetem 1966-1971. 194/1971 Budapesti Mőszaki Egyetem 1973-1975. okl. mérnöki matematika szakmérnök 4406 Budapesti Mőszaki Egyetem 1985. dr.techn. 4175 Nyugat-Magyarországi Egyetem,, Doktori Iskola, Sopron 1996-1998 abszolutórium 1998. Családi állapot: nıs (1973.) Felesége: Török Aranka okl. építésztechnikus, lakberendezı Gyermekeik: Balázs Bendegúz orvos (szül. 1974.) Borbála Aranka állatorvos (szül. 1980.) Lakcím: H-9024 Gyır, Hunyadi u. 7A. Munkahelyek: Mélyépítési Tervezı Vállalat (MÉLYÉPTERV), Budapest tervezı mérnök 1971-1974. Északdunántúli Közmő- és Mélyépítı Vállalat (ÉKMV), Gyır fejlesztı mérnök 1974-1976. Közlekedési és Távközlési Mőszaki Fıiskola (KTMF/SZIF), Gyır Hídépítési Tanszék 1976-2001. Széchenyi István Egyetem (SZE), Gyır Szerkezetépítési Tanszék fıiskolai docens 2002- Oktatási terület: Faszerkezetek, Mechanika, Tartók statikája, Vasbetonszerkezetek II
PUBLIKÁCIÓJEGYZÉK tudományos közleményei 2007. március 15. Disszertáció 1. : SAJÁTÉRTÉKELMÉLET ÖSSZEGEZÉSI TÉTELEINEK ALKALMAZÁSA A FELFÜGGESZTETT GERENDÁK STABILITÁSSZÁMÍTÁSÁRA (Mérnöki matematikai szakmérnöki diplomamunka, kézirat, BME Budapest, 1977.) 2. : HÍDSZERKEZETEK ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI ALAPON (Mőszaki egyetemi doktori értekezés, kézirat, BME Budapest, 1985) 3. : DINAMIKUS HATÁSOK SZIMULÁCIÓJA ÉS KÍSÉRLETI ELLENİRZÉSE FASZERKEZETŐ GERENDATARTÓKON (Doktori ( Ph.D.) értekezés, kézirat, NyME Sopron, 2007.) Nyomtatott oktatási jegyzet 4. : VASBETONSZERKEZETEK (Példatár) (Fıiskolai jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1979) 5. társszerzıkkel: TARTÓK STATIKÁJA (Példatár) (Fıiskolai jegyzet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1982) 6. : TARTÓSZERKEZETEK III. (A fa szilárdságtanának alapjai Bevezetés a fatartók méretezésébe Fejezetek a tartók statikájából Egy (faanyagú) tartószerkezet statikai számításának vázlata.) (Fıiskolai távoktatási jegyzet, SZIF, Gyır, 1996) 7. : TARTÓSZERKEZETEK I. (Változások és átalakítások statikai következményei) (Építımesterképzés, ÉVOSZ-SBV (Sursee/Svájc), Budapest, 1998) 8. : TARTÓSZERKEZETEK II. (Egyes mőtárgyak szerkezeti kialakítása) (Építımesterképzés, ÉVOSZ-SBV (Sursee/Svájc), Budapest, 1998) 9. : TARTÓK STATIKÁJA III. (Felületszerkezetek elmélete. Tárcsák lemezek héjak) (Széchenyi István Egyetem, jegyzet, kézirat, 2005.) Magyarországon megjelent idegen nyelvő folyóiratcikk 9. L.Tolnai- Gy.Lırincz - M.Szörényi: DIE DYNAMISCHE ÜBERPRÜFUNG EINER FUSS- GÄNGERBRÜCKE (Bulletins for Applied Mathematics 291/85, Budapest, 1985, pp.87-93.) III
10. György Lırincz: ÜBER DIE REALITÄT DER DURCH DYNAMISCHE MESSUNGEN ZU ERFAHRENE VERÄNDERUNGEN DER BAUHOLZTRÄGER (FAIPAR, a faipar mőszaki tudományos folyóirata) Tervezet Nemzetközi konferencia-kiadványban megjelent idegen nyelvő elıadás 11. Lırincz, György Tóth, Zoltán: THE INSPECTION OF TWO NEW BRIDGES OVER THE DANUBE ON THE MOTOR ROAD MO BY DINAMIC TESTS AND CALCULATION (International Conference Bridges on the Danube, Vienna -Bratislava- Budapest, September 7-1, 1992, Final Report, pp. 149-165) 12. György Lırincz Zoltán Tóth: THE INSPECTION OF A RIVER BRIDGE WITH COMPOSITE CONSTRUCTION OVER THE DANUBE AT HÁROS IN HUNGARY ON THE MOTOR ROAD M0 AROUND BUDAPEST. (International Conference on Failures of Concrete Structures, Poprad, Czechoslovakia, 14 to 18 June, 1993 pp. 388-395.) 13. : HOW TO MEASURE DYNAMIC CHARACTERISTICS FOR DIAGNOSTICS OF STRUCTURES (Materialele conferintei nationale on Comportarea in situ a constructiilor, Buzias, Rumania, 1-3 Octombrie 1998, pp.57-68) Magyar nyelvő folyóiratcikk 14. : DINAMIKUS VIZSGÁLATOK A HIDAK HOSSZÚTÁVÚ MEGFIGYELÉSÉ- BEN (KTMF Tudományos Közlemények, 1984. VIII. évfolyam 2. szám, pp. 6-9.) 15. : HÍDSZERKEZETEK ÁLLAPOTÁNAK MEGHATÁROZÁSA ELMÉLETI ÉS KÍSÉRLETI ALAPON (KTMF Tudományos Közlemények, 1987. XI. évfolyam 1. szám, pp. 21-26.) 16. : AZ M0 J. AUTÓÚTON LÉVİ DUNA-HIDAK DINAMIKAI VIZSGÁLATA (Közlekedéstudományi Szemle XLII. évf., 7. szám, 1993, pp.251-259) 17. Szécsi László : EGY HÍD KÉT SÉRÜLÉSÉRİL (Széchenyi István Fıiskola Tudományos Közlemények, Gyır 1993. pp. 220-243) 18. társszerzıkkel: A TALAJ HATÁSA A GÉPALAPOK KIALAKÍTÁSÁRA (Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fıiskolai Kar Közleményei, XVII. évf., Dunaújváros 1996, pp. 37-50) és (GÉP, a GTE Mőszaki Folyóirata, IL. évf., 1997/12, pp.22-27.) 19. társszerzıkkel: A GÉPALAPOK MÉRETEZÉSÉRİL ÉS REZGÉS ELLENI SZIGETELÉSÉRİL (GÉP, a GTE Mőszaki Folyóirata, L. évf., 1998/1-2, pp.8-13.) IV
20. társszerzıkkel: A GUMIRUGÓK ALKALMAZÁSA GÉPALAPOK REZGÉS- CSILLAPÍTÁSÁRA (Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fıiskolai Kar Közleményei, XVIII. évf., Dunaújváros 1997, pp. 71-82) és (GÉP, a GTE Mőszaki Folyóirata, L. évf., 1998/3, pp.20-28.) 21. : TARTÓSZERKEZETEK DIAGNOSZTIKAI VIZSGÁLATA. ÖSSZEFÜGGÉ- SEK MEGHATÁROZÁSA LABORATÓRIUMI MÉRÉSEKKEL I.( Elıkészítés) (Soproni Egyetem Tudományos Közleményei 1996-1999.év 42-45.évfolyam pp.135-147.) 22. Kegyes Csaba : FÖLDRENGÉS-BIZTONSÁGI KONCEPCIÓK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN (Közúti és Mélyépítéstudományi Szemle, 53. évf., 4. szám, 2003., pp. 151-158) Magyar nyelvő konferencia-elıadás 23. : A FELFÜGGESZTETT GERENDÁK KIFORDULÁSA (KTMF II.Tudományos Szakkollégium Elıadásai, Gyır, 1978. május 15-17., KTMF Tudományos Közlemények, 1978. 1.szám, pp. 73-79.) 24. : STABILITÁSVIZSGÁLATOK ÖSSZEGEZÉSI TÉTELEK SEGÍTSÉGÉVEL (KTMF III. Tudományos Ülésszak, Közlekedésépítési Szekció, Gyır, 1981. május 13-15., pp. 26-30.) 25. Szécsi László: A HIDAK DINAMIKUS PRÓBATERHELÉSE (KTMF IV. Tudományos Ülésszak, Közlekedésépítési Szekció, Hídépítési Alszekció, Gyır, 1984. május 15-17., pp. 27-29.) 26. : A GYİRI FEHÉRVÁRI ÚTI HÍD ÁTÉPÍTÉSE TERVEZÉSÉNEK KÖRÜL- MÉNYEI (KTMF V. Tudományos Ülésszak, Közlekedésépítési Szekció, Gyır, 1987. május 14-16., pp. 31-33.) 27. társszerzıkkel: A GÉPALAPOK MÉRETEZÉSÉRİL ÉS REZGÉS ELLENI SZIGETELÉSÉRİL (microcad 97, Nemzetközi Számítástechnikai Konferencia, Miskolc, 1997. február 26-27., pp. 155-160, Section J) 28. társszerzıkkel: A GYİRI VÁSÁRHELYI PÁL ELNEVEZÉSŐ, A MOSONI- DUNA FELETTI GYALOGHÍD DINAMIKAI SZÁMÍTÁSAI (microcad 97, Nemzetközi Számítástechnikai Konferencia, Miskolc, 1997. február 26-27., pp. 161-166, Section J) 29. Kegyes Csaba : FÖLDRENGÉS-BIZTONSÁGI KONCEPCIÓK A KÁRPÁT MEDENCÉBEN (Magyarország földrengésbiztonsága, Mérnökszeizmológiai Konferencia, Széchenyi István Egyetem, Szerkezetépítési Tanszék, Gyır, 2002. november 5., pp.41-57.) V
30. : EGY FASZERKEZETŐ TARTÓ SZÁMÍTÁSI MODELLJÉNEK KIALAKÍTÁ- SA. A TARTÓ DINAMIKAI VISELKEDÉSÉNEK VÁLTOZÁSA SZERKEZETI ÉS KERESZT- METSZETI MÓDOSULÁSOK MIATT (Magyarország földrengésbiztonsága. Modellezés, méretezés. Mérnökszeizmológiai Tudományos Konferencia, Széchenyi István Egyetem, Szerkezetépítési Tanszék, Gyır, 2004. november 4-5., pp.393-422.) Elektronikus publikáció 31. György Lırincz: THE DINAMIC BEHAVIOR OF A COMPOSITE TIMBER CONTSRUCTION (Elektronikus publikáció, Hungarian Electronic Journal of Sciences) (http://hej.szif.hu) Tervezet N E M P U B L I K Á C I Ó É R T É KŐ M U N K Á K Könyvtárakban el nem helyezett jelentés 32. Vaszary Pál : KÖZLEKEDÉSI LÉTESÍTMÉNYEK FENNTARTÁSA ÉS BIZTONSÁGA. (A létesítmények romlásának elmélete, Vasúti pályák, Hidak) (Kutatási jelentés, 218 A/4 oldal) Készült a Tudományszervezési és Informatikai Intézet megbízásából a Közlekedési és Távközlési Mőszaki Fıiskola Vasútépítési valamint Hídépítési Tanszékén. (Gyır, 1985.) 33. : AZ M0 J. AUTÓÚT DUNA-HÍDJAINAK DINAMIKAI VIZSGÁLATA VOL. I/1, I/2, II, III, IV (Tanulmány, kézirat, kb. 1000 A/4 oldal) Készült a Közúti Beruházási Vállalat megbízásából a Széchenyi István Mőszaki Fıiskola Hidépítési Tanszékén. (Gyır, 1990-1992) 34. Agárdy Gyula : HÍDSZERKEZETEK DINAMIKAI VIZSGÁLATA ÉS A VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK KIÉRTÉKELÉSE. (Kutatási jelentés, kézirat, 160 A/4 oldal) Készült a Közlekedési Minisztérium Hídosztálya megbízásából a Széchenyi István Mőszaki Fıiskola Hídépítési Tanszékén. (Gyır, 1991.) 35. : VASBETON ÉS FESZÍTETTBETON VÁZSZERKEZETEK ÚJ KONCEPCIÓJA (A NEW APPROACH OF FRAMEWORKS MADE OF REINFORCED OR PRESTRESSED CONCRETE) (A II.1.2 sz. elıadás vázlata 5 oldal a Vocational Training for Increasing the Competence of the Construction Enterprises elnevezéső Leonardo da Vinci projekt zárókötetében. Kolozsvár-Gyır 2000.) Elıadások: Kolozsvári Mőszaki Egyetem 2000. november 23. Kolozsvár Széchenyi István Fıiskola 2000. november 28. Gyır VI
Csak szóban elhangzott elıadás 36. György Lırincz: SCHWINGUNGSERHALTEN EINER SEILVERSPANNTEN FUSSGÄNGER- BRÜCKE ÜBER DIE MOSONI-DONAU IN GYİR (Vetítettképes elıadás, Ingenieurhochschule Cottbus, 11. Oktober 1983) 37. : A TARTÓSZERKEZET-DIAGNOSZTIKA ELMÉLETI ALAPJAI ÉS GYA- KORLATI ALKALMAZÁSA (Erdészeti és Faipari Egyetem, Tudományos Kollégium, Sopron, 1987. nov. 20.) 38. Gy. Lırincz: BRÜCKENDIAGNOSE DURCH DYNAMISCHE MESSUNGEN (Gemeinsame Forschungsarbeit mit der TU Dresden: Diagnostik im Eisenbahnbau, Unterthema I.: Brücken) (Vetítettképes elıadás, TU Dresden, 28. April 1988) 39. Gy. Lırincz: DIE UNTERSUCHUNG DER GROSSEN BETONPLATTEN DER STRASSENBAHNLINIEN IN BUDAPEST (3. Wissenschaftliche Tagung über Strassenbahngleisbau auf Brücken, Ingenieurhochschule Cottbus, 26. und 27. Mai 1988) 40. Gy. Lırincz: DIE BESTIMMUNG DES ZUSTANDES VON BRÜCKENKONSTRUKTIONEN AUF THEORETISCHEN UND EXPERIMENTELLEN GRUNDAGEN. (3. Wissenschaftliche Tagung über Strassenbahngleisbau auf Brücken, Ingenieurhochschule Cottbus, 26. und 27. Mai 1988) 41. : TARTÓSZERKEZETEK DINAMIKAI ÁLLAPOTVIZSGÁLATA (KTE elıadás, Miskolc, 1988. június 24.) 42. Gy. Lırincz: DIE IDENTIFIKATION VON ZWEI UNGARISCHEN DONAUBRÜCKEN NACH DEN DYNAMISCHEN MESSUNGEN VON ARSENAL-WIEN UND TH GYİR (Elıadás az Alpok-Adria ösztöndíj lezárásaként, TU Graz, 1991.november 04. ) 43. György Lırincz: MEASURING ON THE OLD BUILDINGS FOR THE DETERMINATION OF THE EFFECTS PRUDUCED BY TRAFFIC CAUSED VIBRATION (La qualita delle construtioni e nuove tecnologie per la conservazione degli edifici c. elıadássorozat a Leonardo da Vinci projekt alkalmából az Instituto Tecnico per Geometri intézetben, Campobello di Mazara, 27 Ottobre 1999) 44. : FALAZOTT SZERKEZETEK VISELKEDÉSE KÖZLEKEDÉS OKOZTA REZ- GÉSEKRE (Elıadás az ÉTE Tartószerkezeti Szakosztály felkérésére, Budapest, Fı u. 68., 2004. november 17.) VII
HIVATKOZÁSI LISTA Hivatkozások tudományos közleményeire 1. A GY. LİRINCZ: DIE BESTIMMUNG DES ZUSTANDES DER BRÜCKENKONSTRUKTIONEN Theorie und Praxis (Kurze Fassung der Dissertation an der TU Budapest 1985) [5] rövid összefoglalóra Dieter Jungwirth: Erhalten und Ertüchtigen von Spannbetonkonstruktionen (SZIKTMF V. Tudományos Ülésszak, Közlekedésépítési Szekció, Gyır, 1987. május 14-16.,pp.16-19.) hivatkozik: 16. oldal: - Schwingungsanalyse (Antwortspektrum eines erregten Bauwerkes über Zeit zu beobachten; Voraustetzung: emfindliches System, Änderungen müssen relativ gross sein) s. auch Abschn. 7 und [5]. 2. A LİRINCZ GYÖRGY: SAJÁTÉRTÉKELMÉLET ÖSSZEGEZÉSI TÉTELEINEK ALKALMAZÁSA A FELFÜGGESZTETT GERENDÁK STABILITÁSSZÁMÍTÁSÁRA (BME mérnöki matematikai szakmérnöki diplomamunka, kézirat, 1977.) c. tudományos közleményre ( [Lırincz, 1977] ) A mérnöki stabilitáselmélet különleges problémái c. könyv (szerkesztette Kollár Lajos, Akadémiai Kiadó, Bp., 1991) 9. Hajlított gerendák és rácsos tartók különleges stabilitásproblémái c. fejezete (szerzı Kollár Lajos) hivatkozik: 629.oldal: Az elızı szakaszban mondottak szerint elıször is meg kell határoznunk a 9.1.4.1.1. szakaszban leírt öt részeset kritikus terhét. Ezeket az alábbiak szerint számíthatjuk ki [Lırincz, 1977]. 631.oldal: [Lırincz, 1977]-ben megtaláljuk e részproblémának mind u t -ben, mind Φ-ben kéttagú próbafüggvénnyel kapott megoldását is: 3. A L.TOLNAI-GY.LİRINCZ-M.SZÖRÉNYI: DIE DYNAMISCHE ÜBERPRÜFUNG EINER FUSS- GÄNGERBRÜCKE (Bulletins for Applied Mathematics 291/85, Budapest, pp.87-93.) c. tudományos közleményre [Tolnai,L.-Lırincz, Gy.-Szörényi, M., 1985] az Illéssy József: Tartószerkezet-diagnosztika különös tekintettel a hidak különbözı próbaterhelési, tesztelési lehetıségeire (Tanulmány, kézirat, Budapest 1991) hivatkozik: 172. oldal: van-e még a póttömeg számára teherbírási tartalék? A [Tolnai,L.- Lırincz, Gy.-Szörényi, M., 1985] ismerteti a statikai és a dinamikai ellenırzést, amelybıl kiderül, hogy van. Igy javasolhatták, hogy a költséges koncentrált tömeg ráakasztás helyett egyszerő megoszló tömeg kerüljön a hídra,. * (*A Mosoni-Duna feletti gyıri Vásárhelyi Pál gyalogos hídról van szó.) 4. A LİRINCZ GYÖRGY: AZ M0 J. AUTÓÚT DUNA-HÍDJAINAK DINAMIKAI VIZSGÁLATA VOL. I/1, I/2, II, III, IV ( Tanulmány, kézirat, SZIMF Gyır, 1990-1992) c. tudományos közleményre [1] a Ferenc Hantó: Dynamische Analyse einer Donaubrücke (II. Reutlinger Arbeitstagung 11. und 12. April 1991: Finite Elemente in der Praxis pp. 277-295) hivatkozik: 279. oldal: Die Vorschungen, Versuche, Vorkentnisse dieses Verfahrens haben wir von der Tätigkeit unserer Kollegen aus Österreich (R. Flesch und H. Kernbichler) und nach dem Forschungsbericht [1] kennengelernt. VIII
CURRICULUM Trabit suus quemque labor 1 VERGILIUS után Több évtizedes mérnöki munka után egy disszertáció elkészítése nemcsak egy téma feldolgozását jelentheti, hanem ennek kapcsán felvetıdhet olyan személyes igény is, hogy azon körülményeket is felvázoljuk, összefoglaljuk, amelyek a disszertáció témájához elvezették a pályázót. (Amennyiben szakmai pályáján a témaválasztás nyomai erılködés nélkül fellelhetık. Az enyémben talán igen.) Az egyetemi oktatóim közül néhányra úgy emlékezem vissza, mint akik szakmai, erkölcsi szempontból jelentısen hozzájárultak ahhoz, hogy mérnökké válhassak: Dr.Roller Béla, Dr.Fazekas Ferenc és Dr.Nagy Béla, valamint Lelkes István voltak azok, akik a Tartók statikája, a Matematika és az Ábrázoló geometria szigorú szabályai mellett általánosabb emberi aspektusokat is bevontak okatásukba. Nyilván mások is, de ık leginkább. A mérnöki munkám elsı 10 évében alapvetıen néhány mérnökegyéniség mérnöki és emberi magatartása határozta meg szakmai tevékenységemet, irányította mérnöki munkámat. (A tervezésben, kivitelezésben, oktatásban és a tudományos tevékenységemben, valamint a tíz év mérnöki gyakorlat után folytatott szakértıi munkámban egyaránt.) Kezdıként Dr.Márkus Gyula és az ı irányította környezet segített eligazodni a szerkezettervezés gyakorlati problémáiban, valamint a hetvenes évek munkahelyi útvesztıiben. Márkus dr. többször kért meg arra, hogy egy-egy tudományos munkájának számpéldáját, a számítási eredményeket ellenırizzem. Minden lehetı módon támogatott abban, hogy elvégezzem a mérnöki matematikai szakmérnöki tanulmányokat. Ezen kurzus során volt módon megismerni Dr.Kollár Lajost. İ keltette fel az érdeklıdésemet a stabilitási, közvetve a mérnöki sajátértékproblémák iránt. Vezetésével készítettem el a szakmérnöki záródolgozatomat.[c1] 2 İ ezt olyannyira értékelte, ill. annyira megbecsüli és tiszteli mások munkáját és eredményeit, hogy az ı irányításával született dolgozat megállapításait a szerzıre való hivatkozással vette be A mérnöki stabilitáselmélet különleges problémái címő, az általa szerkesztett és a részben általa írt könyvbe. (Akadémiai Kiadó, Budapest 1991, 629. és 631. oldal.) Dr.Klatsmányi Tibor oktatóm volt az Egyetemen (BME), majd több kollégámmal együtt alakuló Tanszékére hívott, a KTMF 3 Hídépítési Tanszékére. Itt volt lehetıségem arra, hogy az ı irányításával, szakmai és emberi útmutatásával gyakorlatban megismerkedjem a hídszerkezetek elméletével, számításával, és az itthon még kevésbé elterjedt dinamikai szemlélettel, amelyhez a sajátérték-problémákhoz való vonzódásom miatt rögtön kötıdtem. Klatsmányi dr. haláláig a dinamikus hídvizsgálatok hazai elterjesztése mellett állt ki teljes szakmai és emberi tekintélyével. Ennek kapcsán ismertem meg tisztelt kollégámat, Illéssy József Gábor okl. mérnök, okl. elektromérnököt, aki 1964-tıl kezdve, mintegy 30 éven keresztül életét a dinamikus hídvizsgálatok honosításának, hazai elterjesztésének szentelte. Halála után e téma lekerült a szakhatóság napirendjérıl. 1 Mindeni saját munkájának rabja. 2 Irodalmi hivatkozások: [sorszám] és [szerzı,évszám] a XII. és XIII. oldalon; a [SZERZİ,évszám] a Diszszertáció 30 33., a [szerzı, évszám] a Melléklet M115 M117. oldalain találhatók. 3 2002.január 1. óta Széchenyi István Egyetem, SZE. Ezt megelızıen az intézmény fıiskola volt az alábbi elnevezésekkel a kezdettıl máig jogfolytonosan: 1968-1986 Közlekedési és Távközlési Mőszaki Fıikola, KTMF; 1986-1990 Széchenyi István Közlekedési és Távközlési Mőszaki Fıiskola, SZIKTMF; 1990-1992 Széchenyi István Mőszaki Fıiskola SZIMF; 1992-2001 Széchenyi István Fıiskola SZIF; 2002. Széchenyi István Egyetem SZE IX
Szerencsére elméleti és gyakorlati munkásságát még írásban össze tudta foglalni, és szakmai körökben el is terjesztette. [ILLÉSSY, 1991] A szerkezetek dinamikai viselkedésének általános tanulmányozása nem kötıdik specialitásokhoz. (Magasépület, híd, laborkísérlet, stb.) Minden e téren végzett munkám ezen disszertáció elızménye, ezért röviden ismertetem azokat, amelyek akár kissé is a jelenlegi téma felé mutatnak. A/ A dinamikus szerkezetvizsgálattal, a dinamikai jellemzık mérésével 1980-ban kerültem kapcsolatba. 1969-ben Gyırött, a mai Széchenyi István Egyetem közvetlen közelében, a Mosoni- Duna fölött, az intézmény gyalogos megközelíthetısége érdekében építettek egy gyaloghidat. Ez egy pillérre függesztett többtámaszú acélszerkezet 15+60+25 m nagyságú nyílásokkal. Ma is üzemel. A Budapesti Mőszaki Egyetem Építımérnöki Karának Mechanika Tanszéke 1975-ben és 1980-ban vizsgálta a gyaloghidat. Dinamikai méréseket és számításokat végeztek. Méréseik szerint a híd elsı sajátlengésszáma 1975-ben 1,65 Hz, 1980-ban 1,58 Hz volt. Dinamikai számításuk eredményei a jól felvett modell és a pontos módszer következtében gyakorlatilag azonosak számítási eredményeikkel. [C2]. Ezért pontosnak elfogadható az 1969. évi (átadáskori) állapotra vonatkozó számításuk (a hídon nem volt még távfőtıvezeték). A híd elsı sajátlengésszáma 1969-ben (kiinduló érték) 1,727 Hz volt. Ezen érték a [Kramer és Kebe, 1979] valamint a [Schulze, 1980] által megadott lépésfrekvencia tartományába esik, azaz az 1,6-2,8 Hz értékek közé. A KTMF Hídépítési Tanszéke 1981-ben a híd elsı sajátlengésszámára az 1,575 Hz értékét mérte. [C3]. A híd a gyalogosok keltette rezgésekre nagyon érzékeny volt. Statikai ellenırzés után javasoltuk, hogy cseréljék ki a mőanyag burkolatot aszfaltra, és ezáltal növeljék meg a híd tömegét. A függesztıkötelek [C6]-ben és [C7]-ben megfogalmazott tulajdonságait nem állt módunkban ellenırizni. A felújítási munkák elvégzése után mért 1,45 Hz elsı sajátfrekvencia 8%-os csökkenést jelentett, és ez elégséges volt a híd elhangolására. [C4] Ezen cikk már a [C8] ismeretében készült, amelyben a szerzı megfogalmazza, hogy a függesztıkötelek a rezgésekre nagyon érzékenyek, és a quasi mozdulatlan szerkezet esetén is kelthetik a bizonytalanság érzését, amennyiben a szerkezet és a kötelek sajátlengésszámának aránya kedvezıtlen. Ezen állapotot egyfajta dinamikai instabilitásnak nevezte a fent említett cikk. Esetünkben ezt tapasztaltuk, tehát az 1,6 Hz-nél kisebb gerjesztés esetén tapasztalt bizonytalansági érzést a függesztıkötelek ezen tulajdonsága is okozta. Ellenırzı mérést 1996-ban végeztünk. Eredmény 1,40 Hz. A 3,5%-os csökkenés 15 év alatt a híd öregedésének (is) következménye. A két érték összevethetı, mert 15 év alatt a hídon külsı beavatkozás miatti változás nem volt. [C5] B/ Elvégzett dinamikus hídvizsgálatra legyen példa a 4. sz. fıút 199+529 km szelvényében lévı, a Keleti-fıcsatorna feletti vasbeton ívhíd is. Az ívhíd Budapest felıli kereszttartóját 1976-ban egy magas rakományú teherautó eltörte. A hidat a KTMF Hídépítési Tanszékének tervei alapján az eredeti geometriával helyreállították. [C9] 1988-ban hasonló módon, de kevésbé eltört a Debrecen felıli kereszttartó is. Ezt is helyreállították az 1976. évi tervek alapján. (A két kereszttartó teljesen megegyezett.) A baleset elıtt rövid idıvel a Közlekedéstudományi Intézet munkatársa, Dr. Boros László megmérte a híd sajátlengésszámát, és az elsı három függıleges síkú sajátérték 2,87-4,82-13,74 Hz volt. A károsodás utáni mérések 2,50-4,00-13,75 Hz értékeket adtak. A helyreállítás után a KTMF Hídépítési Tanszéke is mért, a kollégával azonos, 2,88-4,82-13,75 Hz 1.,2., és 3. sajátlengésszámokat. [C10], [C11]. 1994-ben ütközés következtében ismét eltört a híd Debrecen felıli kereszttartója. A híd kezelıje megelégelte a permanens problémát, és megvizsgáltatta két kereszttartó (a középsıt, a felsıt meghagyva) elbontásának lehetıségét, azaz a bontás szerkezeti következményeit. A BME szakvéleménye és a [C13] szerint a szélsı keresztkötések az ívek köpenyezése esetén elbonthatók, ugyanis az ívek vízszintes síkú karcsúságát a köpenyezéssel elegendı mértékőre lehet csökkenteni. X
A SZIF a hidat dinamikai állapotának rögzítése végett három állapotában mérte ( [C12], [C14] ): a Debrecen felıli kereszttartó törését követıen: 2,55-4,85-13,90 Hz; a Budapest felıli kereszttartó kibontása után, de a másik, az eltört kereszttartó még a helyén volt: 2,55-5,26-13,80 Hz; kereszttartók nélkül, az ívek vb. köpenyezése utáni végleges állapotban: 2,70-5,40-14,05 Hz. A fenti értékékek a szerkezeti változások ismeretében kifejezık, és nyilván számítással is kimutathatók. A változást hasonló erısséggel mutatják az íveken mért függıleges és vízszintes mérések is. Az 1985. elıtti, a gyıri Közlekedési és Távközlési Mőszaki Fıiskolán végzett, a hidak dinamikus tulajdonságainak mérését összefoglaltam és ismertettem a romláselméletet és a vasúti közlekedési pályák biztonságát tárgyaló kollégámmal együtt írt tanulmányban. [C33], és az elméletet is összefoglaltam mőszaki doktori disszertációmban. [Lırincz, 1985] A disszertáció kapcsán kell Dr.Palotás Lászlót megemlítenem. A professzor úr nagyon sokat segített egyrészt szakmai tanácsaival, másrészt rendszeres rákérdezésével arra, hogy miként halad a munkám? Azon túl, hogy hallgatóként is rengeteget tanultam tıle, mérnökként is nagy segítségemre volt. C/ Az ÉDÁSZ megbízta a SZIF Hídépítési Tanszékét, hogy a területén lévı, 1914-ben épült 90 m magas falazott kémény szerkezeti felülvizsgálatát és dinamikai vizsgálatát végezze el. A számítás és a mérés a dinamikai adatokban elég nagy különbséget hozott, mivel nem voltak korrekt anyagjellemzık. A mérésekkel meghatároztuk azt a kémény közelébıl eredı gerjesztést, mely a szerkezet rongálódásához vezetett, ill. javaslatot tudtunk tenni a kéményt gerjesztı források megszüntetésére, átalakítására. [C15] A munkánk során a [C16] ben, a [C17]-ben és a [Shigematsu, Hora és Ohga, 1984]-ben leírt megállapításokra, mérési javaslatokra is támaszkodtunk. D/ A Dunai Vasmő Érctömörítı épületének (vasbeton vázszerkezet) nagyon nagy a dinamikus terhelése. Azzal bízták meg a Tanszéket, hogy határozza meg a szerkezetet érı rezgésteher jellegét, vizsgálja meg az esetleges rezonanciát, szőrje ki a szerkezetre veszélyes dinamikai terheket. A rezgésgyorsulási értékek helyszíni rögzítésével, majd a laboratóriumi elemzésekkel a fenti kérdésekre válaszoltunk, és meghatároztuk az egyes szerkezeti elemekre (födémek, oszlopok, pódiumok, tetıszerkezet) érvényes dinamikus tényezık értékét. [C18] A [Cantieni, 1985]-ben olvashatunk egy, a fentihez hasonló mérésrıl, a módszerekrıl, az európai elıírásokról. Ezt a mérést azért végezték, mert a szerkezetkész épület rezgései bizonytalansági érzést váltottak ki, és ennek megszőntetéséhez szükség volt a dinamikai jellemzık ismeretére. E/ Magyarországon elıször az M0 j. autóút két hídján, a Soroksári Duna-ág feletti vasbetonszerkezető hídon és a Hárosi Duna-ág feletti öszvérhídon készült olyan dinamikai próbaterhelés, amely a forgalom megindulását megelızte. (Mindkét esetben mind a mederhídon, mind a feljáró hidakon.) A mérés megszervezését a SZIMF Hídépítési Tanszéke kapta 1990-91-ben. Ezen ún. "szőz" mérések elvégzése a dinamikai számításokkal együtt nagy feladat volt számunkra, ezért több kollégát kértünk meg, hogy dolgozzunk együtt. A munka eredményes volt, mindkét híd teljes dinamikai képe rendelkezésünkre áll, várva a mérések esetleges megismétlését, a változások kimutatását. A dinamikus tényezı meghatározásához a [Slavik, 1983]-ban írt tapasztalatokat is figyelembe vettük. A helyszíni méréseket, a dinamikai számításokat, az adatfeldolgozást bıséges irodalomban rögzítették. [C19], [C20], [C21], [C22], [C23], [C24], [Lırincz 1993a]. F/ 1993-ban az MTA Méréstechnikai és Mőszerügyi Szolgálata meghívására az ı méréseik alapján elvégeztem a budapesti Szabadság-híd dinamikai vizsgálatát, és kapcsolódni tudtam Illéssy József korábbi méréseihez [C25]. İ nemzetközi elismeréssel és ismertséggel végezte Magyarországon a hídszerkezetek öregedésvizsgálatát, de halála után a korábbi mérései fellelhetetlenek, annyira szétzilálódott nálunk a hídfelügyelet, az eszmei támogatók is nyugdíjba mentek vagy meghaltak. XI
G/ 1993-ban az ÉDÁSZ 80 éves csarnokának acél tetıszerkezete váratlanul leszakadt. Közvetlen kiváltó okot nem tudtak megállapítani. Ennek meghatározásával, a hirtelen tönkremenetel magyarázatával bízták meg a Fıiskolát. Az összeomláskor szélcsendes idı volt. Az anyagvizsgálatok a hirtelen tönkremenetelt nem indokolták, statikus teherben pedig nem volt változás. A dinamikus vizsgálatok kimutattak egy rezgésforrást a csarnoktól kb. 50 m-re, egy másik épületben, amely gép üzemelt az összeomláskor is. A gerjesztı rezgés a tetıszerkezet elsı számított sajátlengésszámával gyakorlatilag megegyezett. A 80 éves, nem felújított acélszerkezetben találtunk olyan meghibásodást, gyenge kapcsolatot, amely a rezgés hatására ment tönkre. [C26]. H/ A rezgésre is méretezendı jellegzetes tartószerkezetek a gépalapok. A magyar szakirodalom (pl. Major Sándor, Vértes György, Goschy Béla, Szmodits Kázmér, Makhult Mihály, Hunyadi Ferenc, Csák Béla) ezek kezelésére bıséges tájékoztatást tartalmaz. A gépalapoknál a dinamikai terhelés a gép cseréjével megváltozhat, utólagos elhangolás, hatékonyabb szigetelés válhat szükségessé. Ezzel kapcsolatos megbízásaink is voltak, amelyek kidolgozása során a [Major Sándor, 1956] és a [C27] nyújtottak hathatós segítséget. Eredményeinket a [C28], [C29] és a [C30] mutatja be. A világ sok országában végeznek dinamikus hídvizsgálatot. Magyarországon nem sikerült meghonosítani. (Talán most újra elkezdıdik az érdeklıdés hatósági szinten is. A mostanában épült/épülı új hidak kapcsán.) Szlovákiában a dinamikus hídvizsgálatot szabványosították (STN 73 6209) A dinamikus hídvizsgálatokat taglaló írások a mérnöki dinamika elméletét a szerzık sajátosságaival részletesen összefoglalják. [NATKE, 1968], [Cantieni, 1983], [Kernbichler, 1984], [ANDREY és SUTER, 1986], [FLESCH, 1988], [Bakht és Pinjartar, 1989], [Cantieni, 1991]. A 90-es évek elején a SZIF keretein belül is összefoglalták a hidak dinamikus mérésére vonatkozó tapasztalatokat. [C31], [C32], [C33], [Agárdy és Lırincz, 1991] Majd néhány évvel késıbb egy nálunk végzett laboratóriumi kísérletsorozat dinamikai méréseit, azok kiértékelését és a számításokat elvégzendı meghívtuk a pécsi kollégákat, akiknek fejlett és széles skálájú mőszerparkjuk van. Munkájukat összefoglalták a [Szücs és Túri, 1993, 1994] ben. A dinamikai mérések sorozata a Tanszéken a kilencvenes évek elején megszakadt. Szakmai körökben az érzıdött, hogy nem tagadják a dinamikus híd- és szerkezetvizsgálatok értelmét és célszerőségét. A mőszerek beszerzése, üzemeltetése, egy-egy vizsgálat drága, erre a hidak fenntartóinak nincs pénze. Haszna különben is csak akkor van egy dinamikai szerkezetvizsgálatnak, ha az folyamatosan végezhetı, és így a változások kimutathatók lesznek, ugyanis következtetéseket csak a változások analizálásából tudunk levonni, ha erre vonatkozó tapasztalatokkal is rendelkezünk. Olyan szintre kellene eljutnunk, hogy egy változásból egyértelmő és gyors következtetést tudjunk levonni a fenntartó számára is. Minden valószínőség szerint egyértelmő korrelációt lehet felállítani a dinamikai változások és azok oka(i) között. Ennek megfogalmazásához olyan kísérleteket kell végeznünk, amelyek során nem csak a tartó, a terhelés, az igénybevételek és feszültségek valamint a mozgások, hanem a hibák észlelésének matematikai megfogalmazása is szükséges. A fenti, a gyakorlati felhasználás eldöntéséhez is hozzájárulni szándékozó munkavégzés tervét nyújtottam be a Soproni Egyetemre doktori témaként. Elfogadták. Nem tudtam, hogy túl sokat vállaltam. Amikor számomra kiderült, hogy a rengeteg mérési eredmény feldolgozáshoz több idı kell, mint amennyi a határidıig hátra van, már késı volt, mert túl sok munkám volt már benne. Ezért a kezdı mottó, mert ha nem is vágyaimnak (Vergilius eredetileg: Trabit sua quemque voluptas), de a már elvégzett munkámnak lettem a rabja. Gyır, 2007. február XII
IRODALOMJEGYZÉK Szerkezetek dinamikai viselkedésével foglalkozó, és a CURRICULUM c. függelékben megemlített munkák. [C1] LİRINCZ György 1977 A sajátértékelmélet összegezési tételeinek alkalmazása a felfüggesztett gerendák kifordulásvizsgálatában Szakmérnöki záródolgozat, kézirat, BME Budapest [C2] VÉRTES György KALISZKY Sándor - TAMÁSSY Tamás TORNYOS Árpád 1980 Szakvélemény a Gyır, Mosoni-Dunai gyaloghíd rezgéstani vizsgálatairól Szakvélemény, kézirat, BME Budapest [C3] [C4] [C5] KLATSMÁNYI Tibor- LİRINCZ György NÉMETH György TOLNAI László- LİRINCZ György- SZÖRÉNYI Miklós KEGYES Csaba- LİRINCZ György- TÓTH Zoltán 1981 Szakvélemény a gyıri Vásárhelyi Pál gyaloghíd dinamikus vizsgálatáról és az elhangolás megoldásáról. Szakvélemény, kézirat, KTMF Gyır 1985 Die dynamische Überprüfung einer Fussgängerbrücke Bulletins for Applied Mathematics 291/85, pp.87-93. 1997 A gyıri Vásárhelyi Pál elnevezéső, a Mosoni-Duna feletti gyaloghíd dinamikai számításai microcad 97 Konferencia, Miskolc 1997, pp.161-166, Section J [C6] DAVENPORT,Alan G. ASCE, A.M. STEELS, George.N. 1965 Dynamic behavior of massive guy cables ASCE Journal of the Sructural Devision, April, 1965 pp.43-70 [C7] KOLLÁR Lajos 1972 Kötelekkel merevített rendszerek rezgés-amplitúdóinak csökkenése a kötelek nemlineáris viselkedése következtében Mélyépítéstudományi Szemle, XXII. Évfolyam 1972. 3. szám, pp. 137-142. [C8] KOVÁCS Imre 1982 Zur Frage der Seilschwingungen und der Seildämpfung Die Bautechnik 10/1982 pp.325-331 [C9] KLATSMÁNYI Tibor LİRINCZ György GÖDE Ferenc 1976 A 4. sz. fıút 199+529 km. sz.-ben lévı közúti vasbeton ívhíd statikai felülvizsgálata és helyreállításának tervezése. Szakvélemény, kézirat, KTMF Gyır [C10] LİRINCZ György 1988 A 4 sz., Budapest-Debrecen-Záhony közötti fıút 199+529 km. szelvényében lévı 22 sz. KFCS-híd vizsgálata Szakvélemény, kézirat, SZIKTMF Gyır [C11] LİRINCZ György - SZÉCSI László 1993 Egy híd két sérülésérıl SZIF Tudományos Közlemények, Gyır 1993, pp.220-243. [C12] LİRINCZ György 1994 Mérési jegyzıkönyv a 4 sz. fıút 199+529 km. szelvényében lévı KFCShíd eredeti és átépített állapotban lévı próbaterheléseirıl Jegyzıkönyv, kézirat, BauConsult Mérnökiroda Gyır [C13] SZALAI Kálmán 1995 Alsó keresztkötések eltávolíthatóságának igazolása a Keletifıcsatorna egyik ívhídján Közlekedésépítés- és Mélyépítéstudományi Szemle XIV. évf. 2. szám 1995. pp.65-71. [C14] SZALAI Kálmán- LİRINCZ György 1994 Szakértıi állásfoglalás a 4 sz. úton lévı átalakított Keleti-fıcsatorna ívhíd forgalomba helyezésével kapcsolatban. Szakvélemény, kézirat, BME Budapest [C15] LİRINCZ György 1988 Az Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat (ÉDÁSZ) Gyır I. sz. erımővének területén lévı falazott kémény vizsgálata Szakvélemény, kézirat, SZIKTMF Gyır [C16] KOLLÁR Lajos 1964 Kémények rezgése a szélirányra merılegesen Mélyépítéstudományi Szemle XIV/6.szám, pp.269-272. XIII
[C17] HEISZLER, F.-J. KÜHEWIND,G.- MÜLLER, D.- BRUST, H.J.-SCHUBERT, G.- COUFAL, H.J. FRITSCH, G.- LÜSCHER, E. 1983 Messung windangeregter Schwingungen turmartiger Bauwerke Bauingenieur 58 (1983) pp.97-104 [C18] LİRINCZ György 1989 A Dunai Vasmő érctömörítı épületének dinamikai vizsgálata Szakvélemény, kézirat, SZIKTMF Gyır [C19] LİRINCZ György (Társszerzı: MÓGA István Vol.I/1. és I/2.:) 1990-1992 Az M0 j. autóút Duna-hídjainak dinamikai vizsgálata Vol. I/1, I/2, II, III, IV Szakvélemény, kézirat, SZIMF Gyır [C20] KERNBICHLER, Karl 1992 Erstellung der Ausgangsmodelle für die langfristige Sicherheitsinspektion zweier ungarischer Autobahnbrücke Endbericht, kézirat, TU Graz [C21] HANTÓ Ferenc 1991 Dynamische Analyse einer Donaubrücke II. Reutlinger Arbeitstagung 1991: Finite Elemente in der Praxis pp. 277-295 [C22] LİRINCZ György TÓTH Zoltán [C23] LİRINCZ György [C24] LİRINCZ György 1992 The Inspection of two new Bridges over the Danube on the Motor Road MO by dinamic Tests and Calculation Internatl. Conference Bridges on the Danube, Budapest-Bratislava- Wien, 1992. Final Report, pp. 149-165 1993a Az M0 j. autóúton lévı Duna-hidak dinamikai vizsgálata Közlekedéstudományi Szemle XVII/7 1993, pp.251-259 1993b The Inspection of a River Bridge with Composite Construction over the Danube at Háros in Hungary on the Motor Road M0 around Budapest. International Conference on Failures of Concrete Structures Poprad, 1993. pp. 388-395. [C25] LİRINCZ György 1992 A budapesti Szabadság-híd dinamikai vizsgálata Szakvélemény, kézirat, MTA MMSZ, Budapest [C26] LİRINCZ György 1993c Az ÉDÁSZ Rt. gyıri trafójavító csarnoka tetıszerkezete összeomlásának okai Szakvélemény, kézirat, SZIF Gyır [C27] MAKHULT Mihály 1963 Gumirugók Mőszaki Könyvkiadó, Budapest, [C28] KEGYES Csaba- LİRINCZ György- KEGYES-BRASSAI Zsolt 1996 A talaj hatása a gépalapok kialakítására A/ A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fıiskolai Karának Közleményei XVII, 1996 pp.37-50 B/ GÉP IL.évfolyam 12. szám, 1997. pp.22-27 [C29] KEGYES Csaba- LİRINCZ György- KEGYES-BRASSAI Zsolt [C30] KEGYES Csaba- LİRINCZ György- KEGYES-BRASSAI Zsolt 1997 A gépalapok méretezésérıl és rezgés elleni szigetelésérıl A/ microcad 97 Konferencia, Miskolc 1997, pp.155-160, Section J B/ GÉP L.évfolyam 1-2.szám, 1988. pp.8-13 1997 Gumirugók alkalmazása gépalapok rezgéscsillapítására A/ A Miskolci Egyetem Dunaújvárosi Fıiskolai Karának Közleményei XVIII, 1997 pp.71-82 B/ GÉP L.évfolyam 3. szám, 1998. pp.20-286 [C31] LİRINCZ György 1984 Dinamikai vizsgálatok a hidak hosszútávú megfigyelésében KTMF Tudományos Közlemények, Gyır 1984/2, pp.6-9 [C32] LİRINCZ György- SZÉCSI László [C33] LİRINCZ György- VASZARY Pál 1984 A hidak dinamikus próbaterhelése A KTMF IV. Tudományos ülésszakának közleményei, Gyır, pp.27-29 1985 Közlekedési létesítmények fenntartása és biztonsága III.rész: Hidak (Önálló fejezet) Tanulmány, kézirat, KTMF Gyır 1985. pp.140-215. XIV
A SZAKMAI TEVÉKENYSÉG FELSOROLÁSA 1971 2005. dr. techn. okl.építımérnök Tartalomjegyzék A/ Mérnöki munkák XVI 1. Mélyépítési tervezı vállalat (1971-1974.) XVI 2. Északdunántúli Közmő- és Mélyépítı Vállalat (1974-1976.) XVI 3. Széchenyi István Fıiskola (1976-2001.) Széchenyi István Egyetem (2002- XVI 4. Más szervezeten belül, ill. önállóan végzett mérnöki tevékenység (1984- XVII B/ Jegyzetírás, oktatás XX C/ Szakirodalmi tevékenység XX D/ Tudományos elıadások XXII E/ Igazságügyi mőszaki szakértıi szakvélemények XXIII XV
A/ MÉRNÖKI MUNKÁK 1. MÉLYÉPÍTÉSI TERVEZİ VÁLLALAT (1971-1974.) 1.01. A Keleti Fıcsatorna szennyvíztisztító telep derítımedencéi héjszerkezető lefedésének tervezése; statikai számítás. (1971.) 1.02. Monolit vasbeton szerkezető daruzott ipari csarnokok tervezése; statikai számítás. (1972.) 1.03. Tömbösített szennyvíztisztító medencék tervezése elıregyártott elemekbıl. Statikai számítás. (1973.) 1.04. Körkeresztmetszető csövek igénybevételeinek meghatározása a héjelmélet segítségével. (1974.) 1.05. Koncentrált erıvel szimmetrikusan terhelt kör alaprajzú lemezek igénybevételeinek meghatározása. (1974.) 2. ÉSZAKDUNÁNTÚLI KÖZMŐ- ÉS MÉLYÉPÍTİ VÁLLALAT (1974-1976.) 2.06. Úszómedence lefedésének tervezése GRABOPLAST anyagú ponyvával; szabásminta és statikai számítás. (1974.) 2.07. Elıregyártott vasbeton aknák tervezése és építése. (1974.) 2.08. Elıregyártott csatornaelemek közötti hézag vízzáró és erıátadó tervezése és kísérleti építése. (1975.) 2.09. A gyıri új vízmő 2 db. 3000 m 3 -es monolit vasbeton ivóvízmedencéje elıregyártott vasbeton lefedésének tervezése. (1975.) 2.10. NA 400-as acélcsı vezetékek áthúzása és lesőllyesztésük a Mosoni-Dunában; kiviteli tervezés. (1976.) 2.11. Egy három nyílású, összesen 76 m hosszú acél közmőhíd építése a támaszokon való behúzással. (1976.) 3. SZÉCHENYI ISTVÁN FİISKOLA (1976-2001.) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM (2002-3.12. A 4. sz. fıút 199+529 km. sz.-ben lévı közúti vasbeton ívhíd statikai felülvizsgálata és helyreállításának tervezése. (1976.) 3.13. Az épülı É-D-i metróvonal mentén lévı épületek vizsgálata. (1976-77.) 3.14. Két db. vasúti híd tervezése a Sarkadi Cukorgyár iparvágányaira. (1977.) 3.15. Gyırben, az Iparcsatorna feletti acélszerkezető közmőhíd tervezése. (1978.) 3.16. Új típusú feszített vasbeton tartók tervezése. (1978.) 3.17. A komáromi Duna-híd felülvizsgálata és felújításának tervezése. (1979.) 3.18. Az MVG budapesti Gépgyára egyik csarnokában lévı vasbeton darupályatartók felülvizsgálata és felújításuk tervezése. (1979.) 3.19. Egy Nagyrécse melletti közúti híd statikai felülvizsgálata, majd lebontásának tervezése. (1980.) 3.20. Gyırött a Mosoni-Duna felett lévı Vásárhelyi Pál gyaloghíd felülvizsgálata, felújításának és elhangolásának tervezése. (1981.) 3.21. Az 1.sz. fıúton lévı gyıri acélszerkezető Rába-híd dilatációs szerkezetei cseréjének tervezése. (1981.) XVI
3.22. A 14. sz. fıút Duna-ártéri hídjai megerısítésének tervezése. (1982.) 3.23. A 14.sz. fıút Duna-ártéri hídjainak megerısítés utáni próbaterhelése. A külsı feszítıerık ellenırzése a dinamika módszerével. (1983.) 3.24. A Szederkény-Villány közötti ök. út 18+865 km. sz.-ben lévı közúti felüljáró statikus próbaterhelése és dinamikai mérése. (1985.) 3.25. A 46. sz. fıút 41+254 km. sz.-ben lévı gyomaendrıdi Hármas-Körös - híd megerısítés utáni statikus próbaterhelése és dinamikai mérése. (1986.) 3.26. A gyıri Fehérvári úti, a vasút feletti közúti felüljáró engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése. (1986-87.) 3.27. A Miskolc, Gózón Lajos utcai felüljáró mőszaki állapotának és teherbíróképességének vizsgálata és felújításának tervezése. (1987.) 3.28. Az ÉDÁSZ Gyır I.sz. Erımővének területén lévı falazott gyárkémény statikai és dinamikai vizsgálata. (1988.) 3.29. Az M7 j. fıút 60+000 km. sz.-ben lévı vasúti felüljáró dinamikai vizsgálata. (1988.) 3.30. A Dunai Vasmő érctömörítı épületének dinamikai vizsgálata. (1988.) 3.31. A 4.sz. fıút 199+529 km. sz.-ben lévı vasbeton ívhíd dinamikai vizsgálata. (1988.) 3.32. A Budapest-Hegyeshalom közötti vasútvonal 1124/5. hm. sz.-ben lévı vasúti híd próbaterhelése. (1989.) 3.33. A Gyır belvárosi szennyvízátemelı felújításának szerkezeti tervezése. (1990.) 3.34. Az M0 autóúton lévı Duna-hidak ( a soroksári Duna-ág feletti vasbeton híd és a hárosi öszvérszerkezető Duna-híd ) dinamikai próbaterhelése és identitásviszgálata. (Egymástól független vizsgálat osztrák kollegákkal.) (1990-1992.) 3.35. Az ÉDÁSZ gyıri területén lévı csarnoképület tetıszerkezete leomlásának okai. Helyszíni vizsgálat, statikai és dinamikai okkeresés. (1993.) 3.36. A Vásárhelyi Pál gyaloghíd ellenırzése szemrevételezéssel és dinamikai mérésekkel. (1995.) 3.37. A gépalapok dinamikai és statikai méretezésérıl és tervezésérıl. (1996.) 3.38. Szakértıi vélemény a MÁV MONOR állomásán lévı felvételi épület födémének és tetıszerkezetének teherbírási állapotáról. (2001.) 3.39. A Dunakiliti duzzasztómő üzemi útjának 2 + 663,5 km szelvényében lévı Szigeti Duna-ág híd és a Dunakiliti duzzasztómő üzemi útjának 3 + 141 km szelvényében lévı Szivárgó csatorna híd vizsgálata. Szakvélemény (2005.), társszerzı. 4. MÁS SZERVEZETEN BELÜL, ILL. ÖNÁLLÓAN VÉGZETT MÉRNÖKI TEVÉKENY- SÉG (1984-4.39 A Zalalövı-Zalaegerszeg közötti vasútvonal 242/3. hm. sz.-ben tervezett gyalogos aluljáró engedélyezési terve. (1984.) 4.40. A Nagykanizsa, Kossuth téri közúti felüljáró felújítási kiviteli terve. (1984.) 4.41. Öszvérszerkezető, félállandó jellegő híd kiviteli terveinek elkészítése a Concó patak 8+823 km. szelvényébe. (1984.) 4.42. A Budapest-Murakeresztúr közötti vasúti fıvonal 2197+98 hm. szelvényében lévı, a Nagykanizsa, Hamburger úti gyalogos felüljáró felújítási kiviteli terveinek elkészítése. (1986.) 4.43. Közmőhíd tervezése a gyıri u.n. kooperációs gıztávvezeték 1.sz. fıút feletti átvezetéséhez. (1986.) XVII
4.44. A Zala-folyó 98+385 fkm. sz.-ben lévı u.n. Gergulec malom híd kiviteli terveinek elkészítése. (1989.) 4.45. A budapesti Szabadság-híd dinamikai vizsgálata. (1991.) 4.46. Egy négyszintes szállodaépület vasbeton szerkezeti terveinek felülvizsgálata az osztrák -ÖNORMszabványok alapján. (Graz. 1991 4.47. Többszintes fa tartószerkezető lakóépület statikai számítása a német -DIN- szabványok alapján. (1991.) 4.48. A 2523. sz. Putnok-Borsodkáta közötti ök. út 1+606 km. sz.-ben lévı Sajó-híd teherbírásvizsgálata. (1992.) 4.49. A 14. sz. fıút Duna-ártéri hidjainak idıszakos hídvizsgálata. (1992.) 4.50. Beton és feszítettbeton vasút alatti aluljáró és felüljáró, valamint egy keresztezési mőtárgy elıterveinek elkészítése a DIN alapján a berlini új, 12 vágányú ICE pályaudvar építéséhez. ( Hannover, 1993.) 4.51. Két db. ragasztott faszerkezető gyaloghíd tervezése a DIN alapján. (Hannover, 1993.) 4.52. Az 1. sz. fıút 118+670 km. sz.-ben lévı Iparcsatorna-híd felújítási kiviteli terveinek elkészítése. (1993.) 4.53. A 7451. sz. ö.út 13+426 km. sz.-ben lévı ıriszentpéteri Zala-híd statikai felülvizsgálata. (1993.) 4.54. A 26. sz. fıút 28+094 km. sz.-ben lévı közúti vb. híd teherbírásszámítása. (1993.) 4.55. A 14.sz. fıút Duna-ártéri hídjainak teherbírásszámítása. (1994.) 4.56. A 4.sz. fıút 199+529 km. sz.-ben lévı közúti híd statikai és dinamikai próbaterhelése. (1994.) 4.57. Az UNIMAS Kft. soproni gyártócsarnoka közbensı vasbeton födémének statikai ellenırzése.(1994.) 4.58. A RATHERM Kft. háromszintes új gyıri irodaházának statikai számítása. (1994.) 4.59. Szakértıi tanulmány a 49. sz. fıút 50+255 km. sz.-ben lévı csengeri Szamos-híd feszítıkábeleinek állapotáról. (1994.) 4.60. A Fertıendréd-Sopron közötti ök. út 28+777 km. sz.-ben lévı híd állapotvizsgálata. (1994.) 4.61. Szakvélemény a Kapuvár, Rákóczi u.29. sz. alatti iskolaépület statikai állapotáról.(1994.) 4.62. A 2102. sz. út 34+195 km. sz.-ben lévı Galga-híd felújítási és megerısítési tervének statikai számítása. (1995.) 4.63. A RÁBA Rt. Futómőgyár 67 000 m 2 -es csarnokában lévı 663 sz. darupályatartó mérése. (1995.) 4.64. A Szamos folyó 49+200 fkm. sz.-ben a Csenger és Komlódtótfalu közötti közúti híd tanulmányterve. (1995.) 4.65. Szakértıi vélemény a Mosonmagyaróvár, Jókai utcai közúti híd idıszakos vizsgálatáról. (1995.) 4.66. Szakvélemény a Dénesfa, Fı u. 21. sz. alatti lakóépület állapotáról. (1995.) 4.67. A gyıri, Rába folyó feletti PETİFI HÍD statikai felülvizsgálata. Szakértıi vélemény (1996.) 4.68. Szakértıi vélemény a GE LIGHTING TUNGSRAM Rt. Gyır, Reptéri u.2. sz. alatti szerelıüzeme I. és II. j. csarnokai tetıszerkezetének statikai állapotáról. (1996.) 4.69. A Rába folyó feletti gyıri PETİFI HÍD felújításának kiviteli terve (1997.) 4.70. A 47 sz. út 79+445 km. szelvényében lévı szeghalmi BERETTYÓ-HÍD próbaterhelése. Szakvélemény (1997.) XVIII
4.71. Az IKR BÁBOLNA beruházásában elvégzett silórekonstrukció során épített feljáró rámpa tervezése és próbaterhelése (1997.) 4.72. A pápai KÉKFESTİ MÚZEUM szárítóépülete elsı emeleti födémének vizsgálata (1997.) 4.73. Szakértıi vélemény a GE LIGHTING TUNGSRAM Rt. Gyır, Reptéri u. 2.sz. alatti telepén lévı ipari kémény állapotáról. (1998.) 4.74. Szakértı vélemény a 81 sz., Székesfehérvár-Kisbér-Gyır közötti fıút 83+216 km. szelvényében lévı vasút feletti híd PÁLFFY MIKLÓS HÍD idıszakos vizsgálatáról. (1998.) 4.75. Szakértıi vélemény a MÁV Északi Jármőjavító RT (Budapest X, Kıbányai út. 30. ) területén lévı nagyfesztávolságú épületek szerkezeteinek állapotáról. (1998-1999.) 4.76. Tervezett acélszerkezet (IKR BÁBOLNA, léghőtık) statikai ellenırzése (1999.) 4.77. Gabonaszárítók (IKR BÁBOLNA) köralakú vb. alaplemezének tervezése. (1999.) 4.78. Szakértıi vélemény a ravazdi halastó kismőtárgyairól. (1999.) 4.79. Szakértıi vélemény a MÁV Ferencvárosi Pályaudvar területén lévı nagyfesztávolságú épületek szerkezeteinek állapotáról. (1999.) 4.80. Szakvélemény a 7454 számú, a Vasszentmihály-Felsıszölnök közötti összekötı út 14+564 km. szelvényében, Rábatótfalván, a Tótfalui patak fölött lévı közúti híd statikai felülvizsgálatáról. (1999.) 4.81. Szakvélemény a 7454 számú, a Vasszentmihály-Felsıszölnök közötti ö.k. út 10+866 km. szelvényében, a Zsida patak fölött lévı közúti híd statikai felülvizsgálatáról. (1999.) 4.82. Szakértıi vélemény a 10.sz., Budapest-Gyır-Hegyeshalom közötti fıút 125+237 km. szelvényében lévı felüljáró (az u.n. Bisinger-híd) idıszakos vizsgálatáról (1999.) 4.83. A 86 sz. fıút Szombathely-Zanat elkerülése, II. ütem. Az elkerülı út 80+935,64 km. sz.-ben lévı vasúti felüljáró híd statikai számítása és a felszerkezet vasalási terveinek készítése. Kiviteli terv. (2000.) 4.84. Szakvélemény a 8 sz. fıút 178+373 km. sz.-ben lévı vasút feletti közúti felüljáró teherbírásáról. (2000.) 4.85. Szakvélemény a 82 sz. Veszprém-Gyır és a 83. sz.. Városlıd-Gyır közúti fıutak közös gyıri bevezetı szakaszán lévı vasút feletti felüljáró idıszakos hídvizsgálatáról. (2000.) 4.86. Szakvélemény a Fortunátus szabadidı klub (Gyır, Kandó Kálmán út 15/b.) épülete fa tartószerkezetének teherbírásáról. (2000.) 4.87. Szakértıi vélemény a MÁV Szolnoki Jármőjavító Kft. területén lévı nagyfesztávolságú épületek szerkezeteinek állapotáról. I.(2000.) 4.88. Szakértıi vélemény a MÁV Szolnoki Jármőjavító Kft. területén lévı nagyfesztávolságú épületek szerkezeteinek állapotáról. II.(2001.) 4.89. A 86106 sz. harkai bekötı út 0+622 km. szelvényében lévı harkai Kecske patak híd korszerősítésének kiviteli terve. (2001.) 4.90. A gazdagréti SZENT ANGYALOK templom kiviteli tervének részleges statikai felülvizsgálata. Szakvélemény. (2002.) 4.91. A MÁV Északi Jármőjavító Kft. területén (Budapest, Kıbányaí út 30.) lévı mozdonyjavító (u.n.eiffel) csarnok szélsı határoló falai pilléreinek kiváltása. Kiviteli terv. (2002.) 4.92. Szakértıi vélemény a MÁV Szolnoki Jármőjavító Kft. területén lévı nagyfesztávolságú épületek szerkezeteinek állapotáról. III.(2002.) 4.93. Sopron Megyei Jogú Város hídnyilvántartási rendszerének kidolgozása. Hídvizsgálatok. (2003.) XIX
4.94. A gazdagréti SZENT ANGYALOK templom szerkezetének részleges statikai felülvizsgálata tényleges anyagminıségek és felmért geometria alapján. Szakvélemény. (2003.) 4.95. Szakértıi vélemény a MÁV Szolnoki Jármőjavító Kft. területén lévı nagyfesztávolságú épületek szerkezeteinek állapotáról. IV.(2003.) 4.96. A 14 sz. Gyır-Vámosszabadi-országhatár közötti II. r. fıút 12+540 km. szelvényében lévı Duna-híd fıvizsgálata (2004.) 4.97. Az M3 és az M35 j. autópályák továbbépítése ill. építése kapcsán létesülı új hidakat alapozó fúrt cölöpök integritásvizsgálata. Mérés, feldolgozás, értékelés. (2005.) 4.98. A 82 sz. Veszprém-Zirc-Gyır közötti fıút 75+940 km szelvényében lévı gyıri Baross híd (törzsszáma: 2354) 2005. évi fıvizsgálata és célvizsgálata. (2005.) 4.99. Az 1401 sz., Gyır-Mosonmagyaróvár közötti összekötı út 34+846 km. szelvényében, Halászi belterületén lévı Mosoni-Duna feletti híd (törzsszáma: 3129) 2005. évi fıvizsgálata. (2005.) B/ JEGYZETÍRÁS, OKTATÁS 1. Vasbetonszerkezetek Fıiskolai jegyzet társszerzıvel. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979. 2. Tartók statikája Fıiskolai jegyzet társszerzıkkel. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. 3. Tartószerkezetek Az "Építımesterképzés újjászervezése", FEFA, 1995. 4. Tartószerkezetek III. [A fa szilárdságtanának alapjai Bevezetés a fatartók méretezésébe Fejezetek a tartók statikájából Egy (faanyagú) tartószerkezet statikai számításának alapjai] Távoktatási jegyzet, SZIF, 1996. 5. Tartószerkezetek Építész mérnökasszisztens képzés, Gyır, 1997. 6. Tartószerkezetek Építımesterképzés, ÉVOSZ - SBV (Sursee/Svájc), 1998. 7. Mőtárgyak Építımesterképzés, ÉVOSZ - SBV (Sursee/Svájc), 1998. 8. Tartók statikája III. (Felületszerkezetek elmélete. Tárcsák lemezek héjak) Széchenyi István Egyetem, jegyzet, kézirat, 2005. 9. Vasbetonszerkezetek II. (Felületszerkezetek építése.) Széchenyi István Egyetem, jegyzet, kézirat, 2005. C/ SZAKIRODALMI TEVÉKENYSÉG 1. A sajátértékelmélet összegezési tételeinek alkalmazása a felfüggesztett gerendák stabilitásszámítására (BME mérnöki matematikai szakmérnöki diplomamunka, 1977.) 2. A felfüggesztett gerendák kifordulása. (A KTMF II.Tudományos Szakkollégiumának Közleményei 1980. pp. 73-79.) 3. Stabilitásvizsgálatok összegezési tételek segítségével. ( KTMF Tudományos Közlemények 1981/1. pp. 26-30.) 4. A hidak dinamikus próbaterhelése. ( A KTMF IV. Tudományos Ülésszakának Közleményei 1984. pp. 27-29.) XX