A KELEBIAI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010.

A KELEBIAI NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA MÓDOSÍTOTT HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2010.

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 3 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 4 2.1. Gyermekkép 4 2.2. Óvodakép 5 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 6 3.1. Az egészséges életmód alakítása 6 3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása 9 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 12 IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 17 4.1. Személyi feltételek 17 4.2. Tárgyi feltételek 18 4.3. Az óvodai élet megszervezése 19 4.4. Az óvoda kapcsolatai 21 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI 25 5.1. Játék 25 5.2. Vers,mese 28 5.3. Ének, zene, énekes játék 31 5.4. Rajzolás, mintázás, kézi munka 35 5.5. Mozgás 39 5.6. A külső világ tevékeny megismerése 42 5.7. Matematikai tartalmú tapasztalatok 45 5.8. Munka jellegű tevékenységek 48 5.9. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 50 VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 51 VII. GYERMEKVÉDELEM 52 VIII. AZ ÓVODA HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEI, RENDEZVÉNYEI 54 8.1. Népi szokásokon alapuló hagyományos ünnepek 55 8.2. A gyermekélet hagyományos ünnepei 55 8.3. Egyéb rendezvények 56 FELHASZNÁLT IRODALOM 57 ÉRVÉNYESSÉGI ZÁRADÉK 58 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 59 Mellékletek: Eszközjegyzék

3 I. BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja - a hazai neveléstörténet értékeire, nemzeti sajátosságaira, pedagógiai kutatások eredményeire építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében - meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. b) A gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg. c) A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben érvényesülhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek és széles körű módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében tartalmaz. Az Alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai nevelési programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesülnek azok az általános igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek érdekeinek figyelembevételével megfogalmaz. 2. Az óvodai nevelési program elkészítésekor figyelembe kell venni: a) a Nemzeti,etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvét, ha az óvoda nemzeti, etnikai kisebbségi nevelést végez, b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermek nevelését végzi.

4 II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 2.1. Gyermekkép Nincs még egy ilyen kor, amikor a gyermeknek Nagyobb szüksége lenne az értelmes segítségre, És minden, ami akadályozza a kreatív tevékenységben, A tökéletesség egy részének esélyét csökkenti. ( Montessori) Az Alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki, abból, hogy az ember gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. Világunk felnőttekre szabott, méretei, eszmeisége a nagyok elvárásait tükrözi. Ebben a zaklatott, nehezen érthető világban kell, hogy legyen helyük a gyermekeknek. Fel kell őket emelnünk, hogy lássanak, halljanak, és ha kell guggoljunk hozzájuk, hogy mi is lássuk és halljuk őket. Akkor megértjük, mit is kívánnak ők! Hogy elérjék a fogast, legyőzzék az óriást, legyen varázsceruzájuk és hétszínviráguk. A csodát kérik tőlünk és a segítséget, hogy megfejthessenek száz és ezer titkot. Szóval, pillantással kérik tőlünk, hogy szeressük őket, mert ők olyan őszintén tudnak szeretni. Ha igazán odafigyelünk rájuk és tiszteljük őket, akkor őszinte lesz minden megnyilvánulásuk, és egyéniségüket fel nem adva válnak EMBERRÉ. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést. Az óvodáskor szenzitív érzékeny, fogékony időszak a különbözőségek elfogadására. A játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását támogató környezetben felnövő gyermek maga is befogadóvá, elfogadóvá, együttműködővé, segítőkésszé válik. A játék a gyermek elsődleges, meghatározó tevékenysége, amely a lehető legnagyobb mértékben hat szinte valamennyi pszichés, motoros, szociális személyiségkomponensre. A gyermek felfedező hajlama, kiváncsisága, tevékenységi vágya, a felnőtthöz való hasonlítás igénye, szocializációs indítékai a pszichikus szükséglet rangjára emelik a játékot. A játék sokoldalúan fejleszti a gyermeket, játéktevékenysége közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetőségeit és korlátait. E tevékenység közben jönnek létre gondolkodási tevékenységének első formái, fejlődik emlékezete, fantáziája, gazdagodik érzelemvilága, erősödik akarata, kitartása, alakul szabálytudata. Az óvodai nevelés kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. Az óvodáskor végére a gyermek a különbözőségekkel természetes módon együtt él, korának megfelelő mértékben empatikus, szolidáris játszótárs, csoporttárs.

5 2.2. Óvodakép Nevelőtestületünk biztosítja a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit. Az óvoda funkciói: óvó- védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő. Közvetetten segítjük az iskolai közösségben történő beilleszkedéséhez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését. Településünk és környezete biztosítani tudja a gyermekek számára a jó levegőt, a természet nyújtotta összes lehetőséget, a természet szépségét,a régmúlt idők természetbeni gazdagságát. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 2. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 3. Az óvodai nevelésben alapelv: a) a gyermeki személyiséget, elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, az egyéni készségek, képességek kibontakoztatását c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai intézkedéseknek mindig a gyermek személyiségéhez kell igazodnia 4. A külső és belső környezetünket úgy formáljuk, hogy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkört alakítsunk ki. Gondoskodunk a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról, a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különösen a mással nem helyettesíthető szabad játékról. Mindezen tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítéséről. Biztosítjuk a kisgyermek egészséges fejlődéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az óvodai nevelés gyermekközpontúsága mellett megvalósítandó a befogadó (inkluzív) nevelés legtágabb értelmezése összhangban: - az egyenlő hozzáférés elvével - a multi és interkultúrális nevelés szemléletével, - a gyermeki szükségletek kielégítésével, - az egyéni bánásmóddal, - a gyermek egyéni készségei, képességei kibontakoztatásával. 5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítanunk kell a kisebbség nyelvi nevelését,a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 6. A hazájukat elhagyni készülő családok (továbbiakban: migráns ) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését,ápolását,erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét.

6 III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1. Az egészséges életmód kialakítása Feladat: - megteremtjük a gyermek egészséges testi, lelki fejlődéséhez szükséges külső,belső környezeti feltételeket - biztosítjuk a mozgás, levegőzés, edzés lehetőségét - napirendünkkel kialakítjuk a helyes életritmust - megalapozzuk a gyermekben a tisztaság igényét - megteremtjük a felnőtt és gyermek között a bensőséges kapcsolatot - családi és óvodai gondozási szokások összehangolása - támogatjuk önállósodásuk fejlődését - fokozottan figyelünk a beteg gyermekekre - kialakítjuk a gyermekekben az önmaga és környezete tisztasága iránti igényességet - próbáljuk elérni, hogy a gyermek ruházata kényelmes, célszerű legyen - törekszünk a balesetek kiküszöbölésére, ha megtörténik a szülőt, azonnal értesítjük, a gyermeket ellátjuk, vagy orvoshoz visszük - szülő segítségével megfelelő étrend kialakítása - az évszaknak megfelelően elegendő vitamin, zöldség, gyümölcs fogyasztása - megteremtjük a kulturált étkezés feltételeit, a szabályok betartására neveljük a gyermekeket. Megteremtjük az étkezések természetes, derűs légkörét. - biztosítjuk a gyermek nyugodt pihenését - megszervezzük a rendszeres védőnői és orvosi ellenőrzést - a mozgásigény kielégítése céljából minél több séta szervezése, közös élményhez jutás. A megtett út hossza és időtartama igazodik a gyermekek életkorához. - A gyermek egészségének védelme, edzése,óvása,megőrzése. A gyermek tevékenységei: - öltözik, vetkőzik, kiszolgálja önmagát,társait. Részt vesz környezete rendben és tisztán tartásában. - egyéni igény szerint étkezik, alszik - sokat játszik, mozog, tornázik - elvégzi a testápolással kapcsolatos tevékenységeket.

7 A fejlődés főbb jellemzői: - önállóan mosdik, törülközik, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefe rendszeres használata. Ruhájuk ujját fel és letűrik, begombolják, kikapcsolják. - tisztálkodási eszközöket mindig a helyére teszik - önállóan használják a WC, figyelnek annak tisztaságát - fogat mosnak, hajukat rendben tartják - zsebkendőjüket használják, helyesen fújják az orrukat, - az önkiszolgálást teljes biztonsággal, természetes teendőként végzik. - segítenek az ágyak berakásában, a foglalkoztató átrendezésében. - önállóan tevékenykednek, észreveszik az elvégzendő feladatokat és segítséget nyújtanak társaiknak, valamint a felnőtteknek. - iskolába lépés előtt a gyerekek önmaguk is képesek mindennapi szükségleteik életkoruknak megfelelő önálló kielégítésére. - étkezés közben kulturáltan viselkednek. Igénylik az asztal esztétikus rendjét. Helyesen használják az evőeszközöket (kanál, villa, kés ) - önállóan, a megfelelő sorrendben öltöznek, vetkőznek. Holmijukat, ágyneműjüket hajtogatva helyre teszik. Ruhaneműjükkel gondosan bánnak, cipőfűzőjüket megkötik. Ha fáznak vagy melegük, van,segítenek magukon. - Ügyelnek saját személyük és környezetük rendjére, gondozottságára. Az ajtókat csendesen csukják, nyitják, az eszközökkel óvatosan bánnak. - Észre veszik, ha valami hiányzik vagy nem megfelelő a csoport rendje. - A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes. Módszertani alapelvek: - tiszta,egészséges, balesetmentes környezet megteremtése - testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója - egyéni igények, sajátosságok, képességek tudomásul vétele. - bensőséges kapcsolat kialakítása - önállóság fejlesztése, együttműködés a családdal - fokozatosság, rendszeresség, tevékenykedtetés. Az integrációs nevelés feladatai: - az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. - biztonságos környezet kialakítása, - harmonikus összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, - a gyermek testi képességeinek fejélesztése,

8 - az étkezések kultúrált lebonyolítása, - a rossz szociális körülmények közül érkező gyerekek esetében, az óvodai szokások bevezetését fokozatosan, utánzásos helyzetekben is végezzük ( fogmosás, kézmosás ) SNI gyermekek integrált nevelési feladatai: - tiszteletben tartjuk egyéni igényeiből fakadó sajátosságait, de képességeinek megfelelően elvárjuk a közösség elé állított normák saját szinten történő megvalósítását. Fejlettségi szintjének megfelelően, személyre szabott elvárásokkal biztosítjuk önálló tevékenységét, s ez által a fejlődést. Domináns kapcsolat a nevelés más területeivel: Anyanyelvvel: megtanulják kifejezni szükségleteiket, megismerik a testrészeket, a testápoláshoz szükséges eszközök nevét. Megfogalmazzák a tevékenységeket, gyakorlatot szereznek bizonyos kommunikációs helyzetekben. Munkajellegű tevékenységgel: megtanulnak különböző munkajellegű tevékenységeket az önkiszolgálás és a másokért végzett munka során. Külső világ tevékeny megismerése: biztonsággal igazodnak el a közvetlen környezetükben. Mozgással: egészségük megőrzését szolgálja a szabadban végzett mozgás, játék, testnevelés. Egészséges testi fejlődésüket segíti a szabadban és a csoportban tartott rendszeres testnevelés foglalkozás.

9 3.2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Feladat: - Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, kiegyensúlyozott szeretetteli légkör vegye körül. - Az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. - Az óvodapedagógus gyermek, gyermek dajka, gyermek gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. - A gyermekek életrendjét napirendben határozzuk meg. Ezzel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. - A gyermekek játékidőben szabadon választhatják meg a tevékenységüket - A tevékenységekre vonatkozóan biztosítjuk a folyamatosságot - Bevonjuk a gyerekeket a csoportszoba alakításába, szépítésébe. - Egyértelművé tesszük mi a helyes, mit miért kell elutasítani. - A gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg. - Minden gyermek egyénenként fontos. - Segítjük az én-tudat alakulását, megerősödését,engedjünk teret önkifejező,önérvényesítő törekvéseinek - A gyermekek figyeljenek egymásra, segítség egymást. - Támogatjuk a szokás és normarendszer megalapozását - Támogatjuk a visszahúzódó gyermekek kapcsolatteremtését. - Baráti kapcsolatok ápolásának segítése, társas szükségletek kielégítése, - Megtapasztaltatjuk, hogy a közösen végzett tevékenység örömtelibb. - Minden gyermek vállaljon feladatot, de ha kell tudjon lemondani is elképzeléséről. - Figyelemmel kísérjük a gyermeki felelősség megnyilvánulásokat. - Neveljük a gyermeket a különbözőségek elfogadására, tiszteletére. - Csoportok közötti kapcsolat fejlesztése ünnepek bábozás,játék, ének - Megteremtjük saját hagyományainkat. - Megterhelő szerepeltetés elkerülése - Családi ünnepek, hagyományok tiszteletben tartása. - Családi világnézet tiszteletben tartása - Fejlesszük a természeti, társadalmi környezet iránti fogékonyságukat, helyes esztétikai viszonyukat - Hozzásegítjük a gyermeket az objektív véleménynyilvánításhoz másokról és önmagukról. - Segítjük a gyermekekben a felelősségérzet, feladattudat kialakulását. - jó kapcsolat a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakulhasson ki az együttneveléshez - a szabályok megalkotásában vegyenek részt a gyermekek, mert ez teszi lehetővé az elvárásoknak való megfelelést, - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült valamint a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a kiemelkedő képességű gyermekek neveléséhez biztosítjuk a sajátos törődést, a szükséges szakemberek (pszichológus, logopédus, gyógypedagógus) közreműködését.

10 A gyermek tevékenységei: - életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelően sokféle tevékenységben vegyenek részt, kedvük szerint. - élményeiket számukra vonzó formában feldolgozzák - részt vesznek az óvodai élet valamennyi területén ismétlődő tevékenységekben. - ajándékot készítenek ünnepekre, tervezik a kellemes élményt, ígérő eseményeket - segítik egymást mindenféle tevékenységben. - azonos életkorú csoportok közös kiránduláson, mese-játék délutánon vesznek részt - kirándulni mennek a csoportok a családokkal közösen A fejlődés főbb jellemzői: - A kialakult szokások a gyermekek igényévé válnak - Közös tevékenységekben vesznek részt - Elfogadják a tevékenység által megkívánt magatartási formát - Észreveszik, hogy kinek miben van szüksége segítségre - Jól ismerik a csoport tagjait, - Figyelmesen és türelemmel hallgatják az óvónő és társaik közlését, kérdését - Önként bekapcsolódnak a kezdeményezésbe - Tisztelettel viselkednek a felnőttekkel szemben - Ébredezik bennük a közösségi tudat, örülnek a közös eredményeknek - Természetes szükségletté válik a közös tevékenység csoport iránti érdeklődés - Önállóan végeznek segítségnyújtást, barátságok szövődnek - Bíznak önmagukban, társaikban - Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. - Egyre több szabályhoz tudnak alkalmazkodni, késleltetni tudják szükségleteik kielégítését. - Feladattudatuk kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban,a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának,önállóságának,önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. - Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében speciális szakember segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fejlettségi szint.

11 Módszertani alapelvek: - Óvónő viszonya a közösségi értékekhez egyértelmű legyen - Határozott,de szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás - Egyéni bánásmód kialakulása - Konfliktus megoldó képesség kialakulása - A közösség és az egyén egymásra hatása - Közösségi élet szokásainak fokozatos betartása - A gyermek iránti bizalom. Az integrációs nevelés feladatai: - már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket, - az óvónő-gyermek, a gyermek-gyermek, dajka-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze, - az óvoda teremtsen lehetőséget, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, - nevelje az óvoda a gyermeket a másság elfogadására, - legyen jó a kapcsolat a szülőkkel, hogy kellő bizalom alakuljon ki az együttneveléshez, - az óvónő segítse a gyermekbarátságok kialakulását, a gyermekek örömmel és érdeklődéssel kapcsolódjanak be közös együttlétekbe, - konfliktust feloldó meg beszélések kellő odafigyeléssel, kivárással, - a szabályok megalkotásában vegyenek részt a gyerekek, mert ez teszi lehetővé az elvárásoknak való megfelelést, - érzelmileg éljék át a közös tevékenységből eredő sikereket, - közös programok szervezése óvodai és csoport szinten, - hagyományos ünnepeink ápolása. SNI gyermekek integrált nevelési feladatai: - empátiás képességünkre alapozva a gyermek pillanatnyi lelki állapotának, igényének megfelelő harmonikus alaphangulat biztosítása, - a befogadó közösségbe olyan érzelmi légkör kialakítása, amelyben természetes érték az ember, függetlenül teljesítményének színvonalától. - személyes példamutatással annak megláttatása, hogy nem vagyunk egyformák, a másság elfogadása, a különbözőség tolerálása. - Differenciált fejlesztés: közösségi nevelés, szociális beilleszkedés, önértékelés, motiváció.

12 3.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.1. Az anyanyelvi nevelés Feladat: - Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabályközvetítéssel (javítgatás elkerülésével) az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van.. - Óvodánkban megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán - ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk ezt mindig példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal tesszük. Mondanivalónkat - érthető, világos formában közöljük. Mondatainkat egyszerűen, de változatosan, megfelelő hangerővel fogalmazzuk. - Gyakori, szeretetteljes beszédkezdeményezéssel, felébresztjük a gyermekek beszédkedvét, beszédértését, fejlesztjük beszédkészségét. - Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermekek eltérő fejlődési ütemét. Gondoskodunk arról, hogy egyetlen gyermeket se gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységben, a társas kapcsolatok alakulásában. - Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekre, felderítjük problémájának okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. - Ha a gyermek beszédszerveivel probléma van, vagy légzése nem megfelelő kérjük a szakember segítségét. - Gondozási tevékenység során kialakítjuk a természetes párbeszédet. Ösztönözzük a gyermeket arra, hogy szükségleteit, kívánságait bátran, természetes módon fejezze ki. - Segítjük a gyermekeket abban, hogy az együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el,gyakorolják az együttműködést, segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. A gyermek játékába bekapcsolódva természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben, beszédben is alkalmazkodni. - Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját. Ezzel is bővítjük a nyelvhasználat területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és a képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre. - Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményét a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. - Irodalmi foglalkozásokon a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével gazdagítjuk a gyermek kifejezőkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. - Alkalmat teremtünk arra, hogy az általunk kitalált történetek folytatásával fejlődjön kreatív képzeletük. - Ritmikus mondókákkal, altatókkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát.

13 - A külső világ tevékeny megismerése közben biztosítjuk a gyermek számára, hogy megismerkedjen a tárgyak nevével, tulajdonságot jelző kifejezésekkel, viszonyítást kifejező szavakkal. - Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg okokról, következményekről és a gondolatokat el tudják mondani. - Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket szaknyelvi kifejezésekkel, fogalmakkal. Képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk, mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására. - Rendszeresen felhívjuk a szülők figyelmét arra, hogy a gyermek értelmi, érzelmi fejlődésében, a gyermek szülő kapcsolat erősítésében igen nagy szerepe van a közös beszélgetéseknek, a beszélgetést kísérő közös tevékenységnek. - Az anyanyelv ismeretére,megbecsülésére, szeretetére nevelés valamint a gyermeki természetes beszéd és kommunikáció fenntartására,ösztönzésére,támogatására való törekvés az óvodai nevelés alapvető feladata. Az integrációs nevelés feladatai: - a hátrányos helyzetből adódó lemaradások folyamatos kompenzálása, - észlelési tapasztalatok szóbeli megerősítése, tudatosítása, - szókincs bővítés,,- tárgyak, cselekvések, eseménye, térbeli viszonyok, színek, formák, méretek, azonosságok, különbözőségek meghatározásával, - irodalmi élmények feldolgozása, beszédhibák kiszűrése, javítása logopédus, - a beszédkedv fokozása, beszédkészség fejlesztése, - anyanyelvi játékok alkalmazása, - figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket sem gátoljon nyelvi lemaradás a megismerő tevékenységekben, társas kapcsolatok alakulásában, A gyermek tevékenységei - Sokat és örömmel beszélnek élményeikről, érzelmeikről, tapasztalataikról, örömeikről, félelmeikről, vágyaikról. - Szívesen vesznek részt a felnőttek vagy társaik által kezdeményezett beszélgetésekben. Maguk is kezdeményezik a társalgást. - Érzelmeiket nemcsak beszéddel, metakommunikációs eszközökkel is kifejezik. - Hangokat, zörejeket felismernek, játékukban utánozzák azt. - Verseket mondnak, mesélnek, játék közben halandzsa szövegeket mondogatnak. A nap folyamán adódó minden helyzetben megneveznek, kérdeznek, válaszolnak. - Képekről kérdeznek, véleményt mondanak, történeteket találnak ki. A megkezdett mesét befejezik. - Játék közben párbeszédet folytatnak, elképzeléseiket, véleményeiket szavakkal, gesztusokkal fejezik ki.

14 - Aktívan rész vesznek az őket körülvevő világ megismerésében. - Nyelvi játékokat játszanak. - Szituációs játékokban gyakorolják, hogy bizonyos helyzetekben hogyan kell megnyilatkozni, reagálni, kommunikálni. A fejlődés főbb jellemzői az óvodáskor végéig: - A gyermekek aktívan használják a tapasztalatok során bővült szókincsüket. Összefüggő beszédükben, elbeszélésükben még nem követik a történések logikai, időbeli sorrendjét. - Beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremtik meg és tartják fenn a kapcsolatokat. - Nyugodtan és figyelmesen tudják végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesznek részt, többnyire végigvárják a másik megnyilatkozását. Saját kérdésüket, válaszukat, kiegészítő gondolataikat ahhoz igazítják. - Kialakul a beszédhelyzetekhez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő jól érthető, többnyire megfelelő hangsúlyozású, hanglejtésű, hangerejű és sebességű beszéd. - Beszédüket személyiségüknek és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kísérik. - Tisztán ejtenek minden beszédhangot. - Elemi ismeretekkel rendelkeznek önmagukról és környezetükről. / név, lakcím, foglalkozás, szülők neve, közlekedés, növények, állatok neve, elemi mennyiségi ismeretei vannak./ Módszertani alapelvek: - Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. - Beszéde legyen tiszta, érthető, színes,kifejező. - Éljen a metakommunikáció adta minden lehetőséggel. - Tartsa szem előtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. - Az óvónő őszinte odafordulásával fejezze ki, hogy törekszik a gyermek kapcsolatigényének kielégítésére. - Az egyéni fejlődés ütemének, a különbözőségeknek elfogadása és elfogadtatása. - A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ. - Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést. - A gyermek segítése a különböző beszédminták elsajátításában - A szép beszéd megerősítése. Kommunikációs helyzetek beépítése a foglalkozások menetébe.

15 3.3.2. Értelmi fejlesztés: Feladat: - Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre, a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára, mint életkori sajátosságra építjük. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntes figyelmére hagyatkozva irányítjuk. - Fontosnak tartjuk kiépíteni a tanulás folyamatában az óvónők és a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatot, a tanulást, segítő légkört. - Az eredményes tanulás érdekében törekszünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Gyakran teremtünk a gyermek számára probléma helyzetet, hogy szellemi aktivitásra ösztönözzünk. Élje át a probléma felfedezésének és megoldásának örömét, további élményeket, tapasztalatokat szerezzen az őt körülvevő környezetről. - Az értelmi nevelés további fontos feladata: a szerzett tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, bővítése, különböző élethelyzetekben és tevékenységekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet,gondolkodás/ és a kreativitás fejlesztése. - Minden gyermek önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. - Biztosítjuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. A gyermekek a tárgyakat, jelenségeket a természetes környezetükben ismerhessék meg. - Az eszközök kiválasztásával ösztönözzük a gyermekeket az érdeklődésre, aktivitásra, gondolkodási műveletek alkalmazására, a probléma felismerésére, megoldására. - A nyári hónapokban is lehetővé tesszük, hogy a gyermekek énekeljenek, mozogjanak, rajzoljanak, mesét,verset hallgathassanak, beszélgessenek az őket érdeklő dogokról. - Az egyes foglalkozási ágak anyagának tartalmi kapcsolódását kihasználjuk. SNI gyermekek integrált nevelési feladatai: - a tanulás során új tapasztalatok szerzésének biztosítása a társadalmi és természeti környezetről - az egyéni fejlődési szintet és ütemet figyelembe véve, a pszichikus funkciók által meghatározottan a gyermek pillanatnyi állapotából kiindulva olyan célzott módszerek, tevékenységek és eszközök megválasztása, alkalmazása, amelyek segítségével a külvilágból szerzett ingerek, tapasztalatok fejlesztő módon épülnek be a személyiségbe és alkotnak alapot a további fejlődéshez. A gyermek tevékenységei:

16 - Érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. - Elmesélik élményeiket, egyéni tapasztalataikat. - Megfigyelik az őket körülvevő világot. Apró otthoni megbízásokat teljesítenek - Önállóan végeznek megfigyeléseket. - Kérik a feladatokat. - Ismereteket, tapasztalatokat szereznek spontán és irányított módon környezetükről. - Részt vesznek kötetlen és kötött foglalkozásokon. - Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. - Egyéni munkaformában, - saját elképzeléseik alapján -önállóan oldanak meg feladatokat. - Mikro-csoportos tevékenység közben összehangolják az együttműködést, egymást segítve tanulnak. - Együtt dolgozzák fel tapasztalataikat rendszerező foglalkoztatás közben. A fejlődés főbb jellemzői: - A gyermekek az óvodába különböző tapasztalatokkal érkeznek, amit az életkoruk és a családi háttér határoz meg. Mivel a megismerő képesség fejlődésének feltétele a követlen tapasztalat, a megfigyelés, ezért az óvónő feladata a figyelem irányítása a leglényegesebb ismertető jegyekre. Az emlékezet, a képzelet fejlesztése és az ehhez fűződő érzelem szintén befolyásolja a gyermek fejlődését. A kötetlen 8 10 perc fokozatosan a nagycsoportra 30-35 percre növelhető. A gondolkodás fejlődése elősegíti a beszéd fejlődését. A gyermekek teljesítményének értékelésével lehetőség nyílik a javításokra. 5 7 éves korban már a gyermekek tudják, hogy a foglalkozás más mint a játék, ez azonban nem csökkenti a játék és a játékosság szerepét. Az óvónő törekedjen a szándékos figyelem kialakítására, végeztessen önálló megfigyeléseket. Mindig kapjon minden gyermek lehetőséget egyéni élményei, tapasztalatai elmondására. Szokjanak hozzá a tevékenységük ellenőrzéséhez, képesek legyenek az esetleges kudarcok elviselésére. - Az egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. - A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. - Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik - Megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama. - Megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme. - Kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás - Képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és gyermektársaival. - Készen áll a tanító elfogadására. - Egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését.

17 - Feladattudata kialakulóban van,egyre több feladat elvégzésére képes, kitartása,munkatempója,önállósága,önfegyelme alakulása biztosítja ezt a tevékenységet. Módszertani alapelvek: - A tanulás játékos jellege domináljon. - A fejlődés egyéni ütemének figyelembe vétele. - A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. A feladattudat, feladattartás megfelelő szintű kialakítása. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 4.1. Személyi feltételek Óvodánkban 10 fő felsőfokú végzettséggel rendelkezik, pedagógiai munkát segítő dajkák száma 5 fő. - Az intézmény élén szakmailag független intézményvezető áll - Az óvodapedagógus kulcsszereplő, elfogadó segítő, támogató attitűdje modell értékű. - Nevelőtestület azonos célokért, azonos elvek alapján, változatos módszerekkel dolgozik, a dajkákkal összehangolt munkájuk hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez, - Óvónőkre jellemző a szakmai igényesség, természetes a folyamatos önképzés, továbbképzés, a tudás és a tapasztalatok átadása. - A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek érdekeit gyermekvédelmi felelős képviseli, - A beszédhibás gyermekek beszédének korrigálását a szomszéd községből átjáró logopédus végzi. - A gondozás kiemelt jelentősége, nevelés kapcsolatépítés a gyermekekkel, önállóságuk fejlődésének elősegítése,együttműködve a gondozást végző többi munkatárssal - A kapcsolatépítés lehetőségének kiemelt feladata gondozás közben az összehangolt, sürgetésmentes munka, kommunikáció, érzelem kinyilvánítás a gyermek felé.

18 - Az óvodai nevelés tervezését,a gyermekek megismerését,fejlesztését,a fejlődésük nyomon követését kötelező dokumentumok, illetve az óvodapedagógusok által készített nem kötelező feljegyzések,dokumentumok is szolgálják. - Az óvodai nevelés csak a fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján történhet és a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg. - A gyermekek egészséges fejlődését védőnő és orvos rendszeresen ellenőrzi. - Szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma három, a negyedik szakvizsgás pedagógusunk diplomája fél év múlva lesz meg, ami jelentős segítséget nyújt a gyermekek fejlesztésében. 4.2. Tárgyi feltételek Az óvodának rendelkeznie kell a helyi nevelési program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, berendezését olyan módon képeztük ki, hogy szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, egészségük megőrzését, fejlődését. - óvodánk 5 csoportból áll, ebből egy szükség csoport. - A csoportszobákban zajlik a szabad játék, étkezés, pihenés. A gyermek heverőket a folyosón függönnyel leválasztva tároljuk. - Az oktatást szolgáló eszközöket, felszereléseket a folyosón zárt szekrényekben tároljuk. Szakkönyvek a csoportokban és a vezetői irodában találhatók. - Tornaszobánk nincs, így a csoportban, és ha lehetséges a szabadban tornázunk. - Tálaló és mosogató konyhánkban lehetséges a gyerekekkel sütés főzés. - A takarításhoz megfelelő mennyiségű és minőségű háztartási gép áll rendelkezésre. - A csoportszobákat 4 évenként, a többi helyiséget évenként festettjük, - Udvarunk tágas, elegendő árnyékos és napos terület szolgál a gyermekek játékhelyéül, melyet a füves rész kivételével, fajátékokkal rendeztünk be, - Azokat a feladatokat, amelyek a gyermekek egészséges udvari tartózkodásának a feltételei, a karbantartó végzi. - Az udvari és a kerti munkákhoz szükséges felnőtt és gyermek eszközöket külön helyiségben tároljuk. - A község kultúrterme és könyvtára állandó jelleggel a rendelkezésünkre áll.

19 4.3. Az óvodai élet megszervezése A nevelés szervezeti kereteit a csoportnapló foglalja magába. A csoportnapló tartalmazza: - a gyermekek névsorát óvodai jelét, - napirendet: a gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket, a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezését. Óvoda nyitva tartása: 7 17 óráig. Napirendi pontok: gyülekezés, szabad játék, kézmosás, folyamatos tízórai, kötetlen kezdeményezés, mozgás a szabadban, ebéd, ágyazás, pihenés, mosdás, uzsonna, játék, folyamatos hazabocsátás. - heti rend: biztosítja a folyamatos tevékenységek közötti arányok kialakítását. A nevelési területek napra történő beosztását. Programunk átvett program, helyi sajátosságokra építve. Mi a komplex tevékenységi formát választottuk, ami magába foglalja a majdnem valamennyi nevelési terület egy napon történő megvalósítását, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. - a gyermekek születésnapját, amiről minden estben megemlékezünk. - a nevelési feladatok tervezését, szervezési feladatokat és az értékelést. A nevelési feladatokat 3 hónapra tervezzük, ezután értékelünk, a meg nem valósított feladatokat újratervezzük. Oktatási feladatokat egy hétre tervezünk, gyakran ismételünk, ha szükség van rá. - szülőkkel való kapcsolat, családlátogatás: A kapcsolatot az évente három alkalommal megtartott szülői értekezleten, nyílt napon, családlátogatásokon, a közösen megrendezett programokon,ünnepeken tartjuk. A gyermekek fejlődését a személyiséglapok tartalmazzák, melyet a megfigyelések alapján négy csoportba soroljuk: - a gyermekek mozgása, finommotorika fejlettsége, - értelmi fejlettség - nyelvi kifejező képessége, - szociális fejlettsége Ezen szempontok alapján készül el az egyéni fejlesztési terv, ha a gyermeknek erre szüksége van. - az óvodavezető ellenőrzései ide kerül bevezetésre az óvodavezető csoportban történő látogatásainak időpontja és célja, valamint az oktatási és nevelési tervek ellenőrzései. - megfigyelések: mindennapos események, rendkívüli események, a gyermekek magatartására vonatkozó rövid lejegyzések. Túlóra, helyettesítés bejegyzése. A csoportok szerkezete - a gyermekek életkorát tekintve homogén, abban az esetben, ha ez megoldható. Ha a gyermeknek csoportot kell ismételnie, azt elsősorban a kiscsoportban teszi, illetve a középsőben. Az egyéni elbírálás, a szülői igény a döntést befolyásolhatja. A nagycsoport ismétlését elkerüljük, ha csak lehet. A csoportban együtt dolgozó óvónők személye csak kényszerítő hatásra változik. Együttműködésünk ezért emberileg és szakmailag is a lehető legharmonikusabb. A gyermekekkel óvodába érkezésüktől a távozásukig óvónő foglalkozik. A kiscsoporttól iskolába lépésig a gyermekeket ugyanazok az óvónők nevelik, - megegyezés szerinti váltással.

20 NAPIREND A gyermek egészséges fejlődéséhez,fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. Az óvoda nyitva tartása : 7.00 17.00 Időtartam -tól, -ig 7.00 8.00 Tevékenységek Gyülekezés, szabad játék 9.05 9.15 Tízórai 9.15 11.45 Tevékenységbe ágyazott tanulás, levegőzés, játék 12.10 12.30 Ebéd 12.30 15.00 Pihenés 15.15 15.30 Uzsonna 15.30 17.00 Szabad játék, folyamatos hazabocsátás HETIREND Fontos a tevékenységek közötti belső arányok kialakítása. A tevékenységbe ágyazott tanulás komplex módon történik, naponta valamennyi tevékenységi forma előfordul, kivétel a torna.