Makropénzügyek 3. A monetáris politika elméleti alapjai és az infláció
Monetáris politika elméleti alapjai 4.ea.
Monetáris megközelítés alapjai Kritikus feltétel pénzkínálat a jegybank útján adottság a pénzkereslet igazodik ehhez Példa: növekvő pénzkínálat A pénzkeresleten felüli pénzt a szereplők elköltik Forró krumpli (Tobin) Növekvő árukereslet Növekvő kereslet a pü-i eszközök felé csökkenő kamatok Mindezek a pénzkereslet növekedésére hatnak vissza a pénzkereslet igazodik a kínálathoz Kritika: növekvő árszínvonal Reál pénzállományt csökkenti az infláció azaz nem változik ha az alkalmazkodás az árszínvonal változásával azonnal végbemegy Infláció növeli a pénztartás költségét pénzkereslet csökken Keynesisták és monetaristák: a monetáris politika értelmét a pénzkínálat változtatásán keresztül látták. Feltételek Jegybank képes meghatározni a pénzkínálatot (gyengített verzió lényeges hatással tud lenni rá) Stabil kiszámítható pénzkeresleti függvény Idő nélküli alkalmazkodás a pénzpiacokon (gyengített verzió kellően gyors) Reálpénz kereslet (keynesistáknál nominálpénz iránt de rögzített árszínvonal mellett)
Pénzkereslet modelljei Mennyiségi elmélet A mennyiségi elmélet a pénzkínálat és az árszínvonal közötti kapcsolat vizsgálatával arra az alapvető kérdésre helyezi a hangsúlyt hogy a gazdaságnak mennyi pénzre van szüksége ahhoz hogy az árszínvonal ne változzon. Chicago-i iskola Fisher MV= (p i t i ); PT=MV; PQ=MV P-árszínvonal M- pénzmennyiségq-reálkibocsátás V forgási sebesség V stabil PQ (nominális kibocsátás) M függvénye M/P = 1/V Q Ha Q adottság akkor M változása inflációt idéz elő M-kiszámítható monetáris szabály szerinti változása a megfelelő gazdaságpolitika
Pénzkereslet modelljei Keynesi elmélet M ( d) = kpy Cambridge-i egyenlet Miért tartjuk a pénzt? Egyéni indokok összegzése. Keynes Tranzakciós (jövedelmi és üzleti) tervezhető kiadásokra tartott pénz a bevételek és kiadások eltérő ideje miatt Óvatossági váratlan kiadások miatt tartott pénz Spekulációs kamatvárakozások miatt a vagyontartás optimalizálása érdekében tartott pénz Normális kamatszint fogalma a várakozások jelentősége Likviditási csapda a kamatláb minimális szintje alatt a spekulatív pénzkereslet végtelenné válik Pénzkereslet meghatározói Reáljövedelem árszínvonal vagyon kamatláb Rövid távon a vagyont és az árszintet rögzítettnek vehetjük M(d)/P= L(RY) ahol a reál pénzkereslet a kamatláb csökkenő a jövedelem növekvő függvénye Portfólió egyensúlyi elmélet (monetarista hatásra újkeynesisták)
Példa a spekulációs pénzkeresletre Kötvényárfolyamok és hozamok 1 év hátralévő futamidejű zéró kupon kötvény 10%-os piaci hozam melletti árfolyam Áfolyam 1/(1+01) = 0909 Nominális érték 1mFt árfolyam 909 eft 20%-os piaci hozam melletti árfolyam Árfolyam 1/(102) =0833 Nominális érték 1mFT árfolyam 833 eft Magyar állampapír piac http://www.akk.hu/hu/statisztika/hozamok-indexek-forgalmiadatok/referenciahozamok
10 éves MÁK a válság alatt 9500% Y10 nettó árfolyam 9000% 8500% 8000% 7500% 7000% 6500% 6000% 5500% 5000%
Transzmisszió Keynes-nél Pénzkínálat a kamatlábtól független adott. Pénzkereslet tranzakciós eleme (idesorolva az óvatossági is) Jövedelem függő Kamatláb változására döntően érzéketlen (BaumolTobin: az érzékenység és fordított irányának kifejtése) Pénzkereslet spekulációs eleme Erősen kamatláb függő (vagyon rövid távon változatlan) A pénzkereslet a kamatlábon keresztül alkalmazkodik a kínálathoz M ( d ) / P = L( R Y ) R 1 R 2 δ L δr M S1 M S2 M 1 M 2 δ L <0 és >0 δy M D
Keynes-i ajánlás A pénzpiaci egyensúlyi pontokat leíró görbe (LM) meredeksége pozitív magasabb kamatlábakhoz növekvő jövedelem párosul. A kamatcsatorna erőteljes hatású: a pénzkínálat bővítése a tőkepiacokra több pénzt juttat ami csökkenti a kamatokat a csökkenő kamatok azonban növelik a beruházási keresletet és (rögzített árszínvonal mellett) a reálkibocsátást is utóbbi viszont növeli a pénzkeresletet tranzakciós részét is A hatásosságot a likviditási preferenciák is erősen befolyásolják A hatás elenyésző ha likviditási csapda helyzetében (LM kamatrugalmas vagyis lapos) azaz a pénznövekményt a spekulációs pénzkereslet elnyeli beruházási csapda esetén (üzleti várakozások pesszimisták beruházási kereslet kamat rugalmatlan a hitelkereslet gyenge IS függőleges) A monetáris politika tehát hatásos lehet ugyanakkor a korlátai miatt csak a gazdaság állapota szerint megválasztott fiskális és monetáris mixet kell a gazdaság élénkítésére alkalmazni
Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet Friedman Modern mennyiségi elmélet A vagyon különféle eszközökben tartható az alternatív vagyontartás elemeit kell vizsgálni A pénz is egy vagyoneszköz Pénzügyi eszközök (kötvények részvények) Reálvagyon Humántőke A vagyon mennyi részét akarjuk pénzben tartani?
Pénzkereslet modelljei Monetarista elmélet Pénzkereslet meghatározói Vagyon (permanens jövedelemmel meghatározva) Pénzügyi eszközöktől várt hozam (beleértve az árváltozásukat) Reáleszközök hozama árszínvonal változás Stabil pénzkeresleti függvény = + ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( m e m e m b P r r r r r y f P d M π ) ( ) ( u r r r w y f P d M e e b e e e m π =
A pénzkínálat növekedéséhez való alkalmazkodás a monetarista modellben Rövid távon M nő akkor átrendeződés a pénzügyi piacokon Pénzügyi eszközök kereslete nő az áruk növekszik Termelhető vagyontárgyak ára növekszik változatlan költségek mellett Termelés nő inputok ára növekszik Nominális jövedelmek nőnek De az árak is emelkednek Az árszínvonal változik A növekvő pénzkínálat miatt a feles pénzkészleteiket a gazdasági szereplők ugyan kezdetben leépítik de a növekvő árszínvonalra reagálva észlelik hogy pénzkészleteik a magasabb infláció miatt ténylegesen a kívánt szint alá kerültek és megkezdik annak feltöltését. A gazdaság alkalmazkodása több cikluson keresztül megy végbe (inga) Keynes-hatás: árszínvonal emelkedés miatt lecsökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása (pénzügyi eszközök eladása) Pigou-hatás: Az infláció miatt a pénzkészlet mint vagyon értékének csökkenése miatti vagyonhatás negatívan hat a költekezésre A pénz hozama nem független a pénzügyi eszközök hozamától
Monetarista ajánlás Transzformáció ugyan a vagyoneszközök oldalán indul el de nemcsak a közvetetten a kamatlábon keresztül hat a gazdaságra (jóslat: a kamatlábhatás csak mérsékelt különösen mivel a pénz hozama sem független a kamatoktól) Az árszínvonal változik ami (a gyorsaságától függően) a pénz aktív gazdaságbefolyásoló képességét eleve megkérdőjelezi: hosszútávon pénzsemlegesség A pénzkereslet stabil hosszú távon a permanens jövedelemhez igazodik (hosszú távon kamatrugalmas) Hosszú távon a pénzkereslet kamatrugalmas A monetáris politika által keltett rövid távú ingadozások csak a hosszú távú egyensúlyi állapot körüli mozgásokat teszik lehetővé. Javasolt politika a reáljövedelem (permanens jövedelem) növekedéséhez igazodó fix pénzkínálat növelés.
Keynes Keynes vs monetarista nézet IS-LM A monetáris expanzió révén nő a jövedelem és csökken a kamatláb. A pénzkínálat növekedése váltja ki a kamatlábak csökkenését ami a beruházások iránti kereslet növekedésével emeli a jövedelmet. Kérdések érintetlen marad-e az árszínvonal IS1 LM1 LM2 ha nem akkor ez milyen további hatással lesz r1 a gazdaságot és a pénzpiacot milyen paraméterek jellemzik (milyen a két görbe meredeksége) a kormányzati politika változatlan marad-e csökkent reálpénzkészletek feltöltésének kamatemelő hatása Monetarista az árszínvonal az expanzió hatására emelkedik Keynes-hatás szerint az LM görbe balra felfele tolódik Pigou-hatás szerint a vagyonhatáson keresztül a fogyasztás csökken azaz az IS görbe balra lefele tolódik r2 Y1 Y2
Vita állása A két pénzelméleti modell eltérő megközelítésből indul ki de közelítettek egymáshoz (pénz vagyoneszköz). Az árszínvonal változásnak okai eltérők de mindkettő esetben a pénzmennyiség növekedésén keresztül vezet az út az inflációhoz. A lényegi eltérés a monetáris politika használatában van. Keynes esetében a transzmisszió rövid távon az árszínvonalat nem érintette a kamatlábhatás jelentős a pénzkínálat képes a gazdaság aktivizálására. A monetaristák nem tagadják a monetáris politika rövid távú hatásait de azt csak a hosszú távú trend körüli mozgásnak tekintik. A monetaristák a reálgazdaságot stabilnak tekintik amely gyorsan korrigálja a zavarokat a keynesisták szerint ez nem elég gyors és nem is biztos. Neoklasszikus szintézis Hosszú távon a monetáris politika nem hat a reálváltozókra. Rövid távon az egyensúlyi állapot elérése és a ciklikus ingadozás csillapítása a cél. A modern pénzpolitika a transzmisszió feltárására helyezi a hangsúlyt vagyis arra hogy a pénz milyen hatásmechanizmuson keresztül fejti ki hatását.
A Phillips-görbe és bírálata dp Lehetőség a munkanélküliség és infláció közötti trade-off Gazdaságpolitikai alternatíva Adaptív várakozások A múltbeli várakozások teljesülése alapján kialakított új várakozások p te = p t-1e + a(p t-1 p t-1e ) ahol 0 < a < 1 A reálgazdaság ilyen befolyásolása az infláció felgyorsulását eredményezi Hosszú távon a Phillips-görbe a munkanélküliség természetes rátájához igazodik U Monetarista kritika Racionális várakozások Lucas kritika Pénzillúzió Racionális várakozások: A szereplők az információk és gazdaság működési mechanizmusával tisztában vannak A piac egyidejűleg árazza be az információt ami gazdaságpolitika hatástalanságához vezet A váratlan sokkok rövidtávon félrevezethetik a szereplőket (ld látszólagos Phillips görbe) Csak a nem várt intézkedések lehetnek hatással a reálváltozókra
Phillips-görbe mai forma Az infláció ragadós függ a korábbi időszakétól A keresleti oldalon a ciklusok befolyásolják Kínálati oldalon bekövetkező sokkok is hatással vannak rá A folyamtok rövid távú leírására használható