Makroökonómiai alapismeretek

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Makroökonómiai alapismeretek"

Gréta Bogdán
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Makroökonómiai alapismeretek A makroökonómia helye a gazdaság-tudományban Közgazdaságtan Gazdaság-tudományok Alkalmazott gazdaságtanok Rokon tudományágak Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Mikroökonómia Makroökonómia Vállalatgazdaságtan Marketing, stb. Gazdaságtörténet Gazdasági jog Szociológia, stb. Aggregált kereslet A gazdaság egészének tervezett össz- kiadása egy adott idıszakban, vagyis az a pénzmennyiség, amelyet a háztartások, a vállalatok és az állam fogyasztásra költenek. Nagyságát befolyásolják: Az árszínvonal, A jövedelmek nagysága, A jövıvel kapcsolatos várakozások, Az adók, A pénzkínálat. Aggregált keresleti görbe P (árszínvonal) AD AD Y (kibocsátás) Aggregált kínálat Aggregált kínálati görbe A kibocsátás olyan mennyisége, melyet a gazdasági szereplık állítanak elı egy idıszakban. Nagyságát befolyásolják: A munka- és tıkeráfordítások nagysága (költségek), Árak, A technológia. P (árszínvonal) AS AS Y (kibocsátás) 1

Aggregált kereslet A gazdaság egészének tervezett össz- kiadása egy adott idıszakban, vagyis az a pénzmennyiség, amelyet a háztartások, a vállalatok és az állam fogyasztásra költenek.

2 A kibocsátás (GDP): A végsı felhasználásra kerülı áruk és szolgáltatások értéke (hozzáadott érték). Jele: Y GDP meghatározása: (Termék oldalról) Y = C + I + G + X M C fogyasztási javak I beruházási javak G kormányzati kiadások X export M import GDP meghatározása: (Jövedelem oldalról) Konjunktúra szabályozás: Y = W + P + T + A W bérjövedelmek P vállalkozók profitja T adók A amortizáció Y INFLÁCIÓ konjunktúra recesszió trend MUNKANÉL- KÜLISÉG idı A makroökonómia fı céljai és eszközei Célok: Magas kibocsátás,, gyors növekedés. Külgazdasági mérleg e- gyensúlya, árfolyamsta- bilitás. Magas szintő foglalkoz- tatottság. Árszínvonal-stabilitás. stabilitás. Eszközök: Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelempolitika Külgazdasági politika A költségvetési (fiskális) politika Az aggregált keresletre való hatás szerint: Expanziós és Restrikciós Eszközeit tekintve: költségvetési politika. Automatikus stabilizátorok és Diszkrecionális eszközök. Maga a költségvetés lehet: Egyensúlyban, Deficites vagy Szufficites. 2

szabályozás: Y = W + P + T + A W bérjövedelmek P vállalkozók profitja T adók A amortizáció Y INFLÁCIÓ konjunktúra recesszió trend MUNKANÉL- KÜLISÉG idı A makroökonómia fı céljai és eszközei Célok:

3 Automatikus stabilizátorok Diszkrecionális költségvetési politika Közmunka programok, Közszolgálat-foglalkoztatási programok, Transzferkiadási programok, Adókulcsok (ill. az adórendszer egyes elemeinek) megváltoztatása. A munkapiaci kínálat Népesség A munkanélküliség mérése Munkanélküliségi ráta [%]: Munkaképes korúak Aktív népesség (munkaerı-állomány) Munkaképes koron kívüliek Inaktív népesség Munkanélküliek száma [fı] Aktív népesség [fı] Foglalkoztatottak Munkanélküliek A munkanélküliség okai 1. Önkéntes: A munkanélküliség okai 2. Kényszerő: Automatikus változások az adóbevéte- lekben, Munkanélküli segélyek, Más jóléti transzferek. A kialakult piaci reálbérszínvonal mellett nem hajlandók munkát vállalni, megél- hetésüket más forrásból finanszírozzák. A rugalmatlan bérek nem tisztítják meg a munkapiacot, így a kereslet csökke- nésekor a kínálat nem alkalmazkodik, azaz munkanélküliség alakul ki. (John Maynard Keynes) 3

A munkapiaci kínálat Népesség A munkanélküliség mérése Munkanélküliségi ráta [%]: Munkaképes korúak Aktív népesség (munkaerı-állomány) Munkaképes koron kívüliek Inaktív népesség Munkanélküliek száma

4 A munkanélküliség fajtái 1. Frikciós (átmeneti, súrlódásos ) 2. Strukturális 3. Ciklikus (konjunkturális) Okun törvénye A munkanélküliség természetes rátája Az infláció és a munkanélküliség kapcsolata Nominál bérindex Phillips-görbe Munkanélküliségi ráta A foglalkoztatáspolitika eszközei A reál GNP-nek a potenciális szinthez képest minden 1%-os csökkenése a munkanélküliségi ráta 0,5%-os emelke- désével jár, azaz a munkanélküliségi ráta 1%-os csökkentéséhez kb. 2%-os gazdasági növekedés szükséges. Az a munkanélküliség, mely mellett az infláció stabil. A foglalkoztatottság legma- gasabb fenntartható szintjét jelenti. Értéke nem lehet nulla, mert a frikciós és a strukturális munkanélküliség nem küszö- bölhetı ki. 1. Passzív munkaerı-politika: A munkakínálat csökkentése a munkaerı egy részének a piacról való kivonásával (pl.: oktatási rendszer módosítása, sorozásos hadsereg, stb.), A munkanélküliség szétterítése a dolgozók között (pl.: munkaidı csök- kentése). A foglalkoztatáspolitika eszközei 2. Aktív munkaerı-politika: Munkakereslet növelése (pl.: munkahely- teremtı támogatások), Képzések, átképzések, stb. támogatása, Munkaerı-közvetítés. közvetítés. 4

eszközei A reál GNP-nek a potenciális szinthez képest minden 1%-os csökkenése a munkanélküliségi ráta 0,5%-os emelke- désével jár, azaz a munkanélküliségi ráta 1%-os csökkentéséhez kb.

5 A foglalkoztatáspolitika eszközei 3. A munkanélküliség következmé- nyeinek enyhítése: Munkanélküli-segélyek, Egyéb támogatások (pl.: jövedelempótló támogatás), Társadalmi szolidaritás erısítése. A pénz szerepe a gazdaságban: Közgazdasági értelemben a pénz egyfajta áruként fogható fel: van kereslete van kínálata van ára (kamatláb) A monetáris politika eszközei 1. (Refinanszírozási) kamatláb-politika: A kamatláb (rediszkontláb( rediszkontláb) ) emelése csökkenti a kereskedelmi bankok által hitelként kihelyezhetı összeget, azaz szőkíti a pénzkínálatot és fordítva. A monetáris politika eszközei 2. Kötelezı tartalékráta: A tartalékráta emelése csökkenti a kereskedelmi bankok által hitelként kihelyezhetı összeget, azaz szőkíti a pénzkínálatot és fordítva. A monetáris politika eszközei 3. Nyíltpiaci mőveletek Értékpapírok, deviza, nemesfémek, stb. eladását, vagy vásárlását jelenti a jegybank által. Ha a jegybank vásárol, akkor bıvül a pénzkínálat és fordítva. A megtakarítások és a beruházások kapcsolata: S + S Á + S K = I S megtakarítások S Á állam megtakarítási pozíciója (költségvetési egyenleg) S K külföld megtakarítási pozíciója (folyó fizetési mérleg egyenlege) I - beruházások 5

(Refinanszírozási) kamatláb-politika: A kamatláb (rediszkontláb( rediszkontláb) ) emelése csökkenti a kereskedelmi bankok által hitelként kihelyezhetı összeget, azaz szőkíti a pénzkínálatot és

6 Az infláció: Az infláció mérése (1) Tartós nem a technikai fejlıdésbıl eredı árszínvonal emelkedés. CPI (fogyasztói árindex): Vizsgált évi fogyasztói kosár értéke Bázisévi kosár értéke Az infláció mérése (2) Inflációs ráta [%]: CPI(idén) CPI (tavaly) CPI (tavaly) 100 Az infláció fokozatai Árinfláció: Az infláció okai: (Keresleti infláció) Kúszó infláció: Az árszínvonal folyamatosan, mérsékelten nı. (egyszámjegyő infláció), Vágtató infláció: Gyors ütemben növekvı (két( két-háromszámje- győ) ) infláció, Hiperinfláció: Lsd. Magyarországon ban, mikor közel két év alatt en nagyságrendő infláció zajlott le. Ha megnı a fogyasztás (C), vagy a beruházások (I), vagy a kormányzati kiadások (G), akkor megnı az össz- kereslet,, ami inflációt okoz. Pénzinfláció: Ha nı a forgalomban lévı pénz- mennyiség, az inflációt okoz. 6

Árinfláció: Az infláció okai: (Keresleti infláció) Kúszó infláció: Az árszínvonal folyamatosan, mérsékelten nı.

7 Az infláció okai: (Kínálati infláció) Ha nı a bérszínvonal, az árszínvonal emelkedést idéz elı ( ár-bér spirál ). Az infláció hatásai: Inflációs profit, Nınek a költségvetés kamatkiadásai, Kiszámíthatatlanság problémája, Kiegyenlítetlenség problémája, A gazdasági szereplık elbizonytalanodnak, Az infláció megszüli saját magát, Menüköltség, Inflációs várakozások hatása, Összetétel csapdája. Ajánlott irodalom: Robert E. Hall John B. Taylor: Makroökonómia (KJK-KerszövKerszöv Kiadó, 2003) P.A. Samualson W.D. Nordhaus: Közgazdaságtan (KJK-KerszövKerszöv Kiadó, 2003) Ajánlott irodalom: A.L. Dancs Molnár J.: Magyar-angol angol Közgazdasági fogalom- és példatár (Mezıgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997) 7

elbizonytalanodnak, Az infláció megszüli saját magát, Menüköltség, Inflációs várakozások hatása, Összetétel csapdája. Ajánlott irodalom: Robert E. Hall John B.

Hasonló dokumentumok

Makroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul

Makroökonómiai alapismeretek. Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul Makroökonómiai alapismeretek Ingatlanvagyon-értékelı és közvetítı Szakképzés A-III. modul A makroökonómia helye a gazdaság-tudományban Gazdaság-tudományok Közgazdaságtan Alkalmazott gazdaságtanok Rokon