Fenntartható fejlıdés

Fenntartható fejlıdés projektmódszerrel Tananyagfejlesztés 2010. Készítette: dr. Halbritter András Albert és Kocsisné Salló Mária Készült a TÁMOP-4.1.2/b projekt keretében a Gyır-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet közremőködésével

Fenntartható fejlıdés: tantárgyleírás A tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgy célja, hogy a félév során a hallgatók megismerjék a fenntartható fejlıdés elveit, felismerjék és megértsék a globális kihívásokat. Elısegítse a környezettudatos magatartás kialakulását ill. rögzülését. A gyakorlatban is ismertesse a pedagógiai projektmódszert. A tantárgy teljesítésének feltételei: A foglalkozásokon való aktív részvétel. A félév teljesítéséhez szükséges projektfeladatok elvégzése. Csoportonként az elkészített projekt bemutatása, ill. a csoportmunkához való egyéni hozzájárulásokból portfólió készítése. A tantárgy tananyagtartalma 1. modul: A projektmódszer 1-2. óra: A félév követelményeinek, feladatrendszerének megismerése. A projektmódszer, mint pedagógiai módszer ismertetése, a projektmódszer megjelenése a kurzus során. 2. modul: A környezeti, társadalmi és gazdasági válságok 3-12. óra, modulegységek: 2.1. Tudósok a jelenlegi civilizációnk fenntarthatatlanságáról, a környezeti válságról (Konrad Lorenz, Rachel Carson, stb.) 2.2 Fenntarthatatlanság a népesség, élelmezés, közegészségügy területén 2.3. A gazdaság fenntarthatatlansága (GDP és a fenntartható jólét mutatói, játékelméleti példák a kooperációra: a fogolydilemma és a közlegelık tragédiája) 2.4. A közlekedés fenntarthatatlansága és gazdaságtorzító szerepe 2.5. A közösség(ek) szerepe a fenntarthatóságban 3. modul: A fenntartható fejlıdés fogalma 13-16. óra: A környezetvédelmi politikai mozgalmak létrejötte, Közös jövınk jelentés, fenntartható fejlıdés fogalma 4. modul: Területhasználat és tájdiverzitás 17-20. óra: A területhasználat és a földi kapacitás-kihasználás fenntarthatatlansága: az ökológiai lábnyom. 5. modul: A fenntarthatóság megvalósítási lehetıségei 21-26. óra, modulegységek: 5.1. Életciklus-elemzés 5.2. Fogyasztói szokások 5.3. Környezettudatos Irányítási Rendszerek, környezeti politika 5.4. A környezeti teljesítményértékelés, a fenntarthatósági jelentés. Az információhoz való jog környezeti követelményei. 6. modul: Projektértékelés 27-30. óra: A projektek bemutatása és csoportos értékelése. 2

Pedagógiai célok 1. A fenntarthatóságot szolgáló attitődök és magatartásminták építése 2. Elıbbi tudományos alapjainak megerısítése 3. A projektmódszer gyakorlati elsajátítása 4. Projektmenedzsmenthez és felelıs állampolgári fellépéshez való kompetenciák fejlesztése 5. Elemzı olvasás (pl. elsı- másod-, többed -kézbıl származó információ elkülönített kezelése), egyéni információszerzés, szakirodalmi áttekintés, sajtószemle tevékenységeinek gyakoroltatása. Módszertani alapvetések A jól körülhatárolt, konkrét és ugyanakkor nehéz célok magasabb teljesítményt eredményeznek, mint az optimális kihívó erıvel bíró, ám körülhatárolatlan célok. (Locke és Latham, 1999) A projekt(oktatás) teljes, céltudatos tevékenység társadalmi környezetben, mely elválaszthatatlan az aktivitástól, a tanulási törvények felhasználásától és a megatartás etikai minıségétıl. (Kilpatrick nyomán). A felelıs ember önálló, szabad, döntésképes, képes felismerni a szükségleteit, képes ugyanakkor mértéket tartani, embertársaival partneri kapcsolatban tud együtt munkálkodni, a környezetrıl alapvetı ismeretekkel rendelkezik, a fenntartható fejlıdést szem elıtt tartva képes az adott környezetben problémamegoldóan cselekedni. (Kovátsné Németh Mária). A projektoktatás metodikai lépései: A probléma felvetése A téma meghatározása A projektmunka megtervezése (ráhangolódás idıszaka, konkrét tervezés idıszaka) Kivitelezés a téma feldolgozása, projektnapló készítése (szervezés, adatgyőjtés, témafeldolgozás, produktum összeállítása...) A projekt folyamatos felülvizsgálata (értékelés, korrekció) A projekt nyilvánosság elé tárása, bemutatása A projektmunka eredményeinek értékelése: belsı, külsı értékelés (a szempontok elıre megadása) A projekt továbbfejlesztése Csoportonként a kurzus végéig elkészítendı, az utolsó foglalkozásokon összefoglalóan ismertetendı projekt mellett az egyéni munkából portfóliót kell szerkeszteni. A kurzus a Moodle rendszer informatikai támogatásával zajlik. 3

1. táblázat: a kurzus moduljai és tevékenységei 1. modul A felelıs ember önálló, szabad, döntésképes, képes felismerni a szükségleteit, képes ugyanakkor mértéket tartani, embertársaival partneri kapcsolatban tud együtt munkálkodni, a környezetrıl alapvetı ismeretekkel rendelkezik, a fenntartható fejlıdést szem elıtt tartva képes az adott környezetben problémamegoldóan cselekedni. (Kovátsné Németh Mária). Téma Probléma/Cél A probléma megoldását segítı tartalmak Módszerek Tevékenységek/feladatok Színtér Eszköz 1. modul 1-2. óra A félév követelményeinek, feladatrendszerének megismerése. A projektmódszer, mint pedagógiai módszer ismertetése, a projektmódszer megjelenése a kurzus során. A hagyományos oktatásból hiányoznak a tevékenységorientált módszerek, nincsenek minták. A hallgatók ismerjék meg a projektet, mint oktatási stratégiát, legyenek képesek az oktatási stratégia értelmezésére, folyamattervezésre! A projektmódszerrel történı tanulás szükségessége, az oktatás kihívásai a XXI. században A projektmódszer sajátosságai Kulcsszavak: projektpedagógia, eredménycél és tanulási cél, projekt, önismeret, társismeret, csoportmunka, oktatási stratégiák, oktatási módszerek, tanulási környezet, elızetes ismeretek, reflektivitás adatgyőjtés elemzés értékelés Csoportalkotás (állandó csoportok) Fogalmi térkép készítése egyénileg, csoportos megvitatás Strukturált fogalmi térkép készítése csoportosan Strukturált fogalmi térkép bemutatása Strukturált fogalmi térkép összehasonlítása szakirodalmi cikkekkel és lexikonok fogalommagyarázatával tanterem projektor számítógép tábla fénymásolt anyagok Segédfüzet készítése a projektmódszerhez, kérdések figyelembevételével

1. táblázat: a kurzus moduljai és tevékenységei Az 1. modul feldolgozása A projektoktatás és feldolgozásának módszerei Probléma: A hagyományos oktatásból hiányoznak a tevékenységorientált módszerek, nincsenek minták. Foglalkozás célja: A hallgatók ismerjék meg a projektet, mint oktatási stratégiát, legyenek képesek az oktatási stratégia értelmezésére, folyamattervezésre! Alkossanak csoportokat maximum 5 fıvel. A csoportalakítás történhet szimpátia választás alapján, véletlenszerően vagy tanári kijelöléssel.) 1. feladat Minden csoport válasszon az alábbi kulcsszavakból egyet, majd a csoport tagjai egyénileg készítsenek fogalmi térképet! (oktatási stratégiák, oktatási módszerek, tanulási környezet, elızetes ismeretek (reflektivitás)) 2. feladat Vessék össze és vitassák meg az egyénileg elkészített fogalmi térképeket! Készítsenek csoport szinten egy strukturált fogalmi térképet! 3. feladat A csoportok mutassák be az elkészített strukturált fogalmi térképet! 4. feladat Az elkészített strukturált fogalmi térkép eredményeit hasonlítsák össze az alábbi szakirodalmi cikkekkel és lexikonok fogalom-magyarázatával! Irodalom: Kovátsné Németh Mária: A hatékony tanulást elısegítı módszerek. In.: Az iskolai és óvodai oktatási programok kialakításáról (Szerk.: Albert Sándor) Selye János Egyetem, Komárno, 2009. 51-66.o. Kovátsné Németh Mária: Fenntartható oktatás és projektpedagógia. Új Pedagógiai Szemle, 2006. október 68-74. o. Kovátsné Németh Mária: Erdıpedagógiától a környezetpedagógiáig. Comenius Kiadó, Pécs, 2010. 5. feladat A csoportok dolgozzák fel a projektoktatás folyamatát, készítsenek egy segédfüzetet Útmutató a projetkhez címmel, amelybe a foglalkozás során a projektmódszerrıl szerzett ismereteket rögzítik, s amelyet a saját projektjük készítésekor segédanyagként tudnak használni! Elsı lépésként a szakirodalmi források alapján válaszoljanak az alábbi kérdésekre: a. Elemezze a hagyományos tanítási/tanulási folyamatok és a projekt oktatás folyamatát. Készítsen egy összehasonlító táblázatot róluk. b. Milyen problémák megoldását segítik elı az alábbi módszerek: Személyes célok, megismerését elısegítı módszerek Önállóságot, kreativitást, kutatást, elısegítı módszerek

Együttmőködést feltételezı módszerek c. Írja le a projektmódszer lépéseit és indokolja egymásra épülésüknek fontosságát! d. Készítsenek strukturált fogalmi térképet a projekt módszer kritériumairól! e. Foglalja össze a projekt értékelésének elınyeit és hátrányait! Irodalom: Erdıpedagógia, tanulmánykötet (szerk.: Kovátsné dr. Németh Mária), Gyır, Atif 1997. Fenntartható közösségek és iskolafejlesztés, (szerk. Dr. Csobod Éva, Varga Attila) OKI, Budapest, 2004. Hortobágyi Katalin: Projekt módszer a környezeti nevelésben, In.: Iskolakultúra PTE TKI Pécs, 1994\19. 12-15.o. Kilpatrick, William H.: The project method. Teachers College Record, Vol.19. 1918. No. 4. 319-335.o. In: Kovátsné Németh Mária: Iskolafejlesztés a XX. században. Comenius Kft. Pécs, 2007. pp.210-224. Kovátsné dr. Németh Mária: A reformpedagógiai szemlélet, mint projektmódszer jelentısége a tanárképzésben és tanár továbbképzésben, In.: Tanulmánykötet (szerk.: Kovátsné dr. Németh Mária) NYME-ATFK Gyır 2001. Kovátsné dr. Németh Mária: Fenntartható oktatás és projektpedagógia, In: Új Pedagógiai Szemle, 2006. 75-86-o. Kovátsné dr. Németh Mária: Projektoktatás a tanárképzésben, NYME ATFK Gyır, 2004. Kovátsné Németh Mária: Erdıpedagógiától a környezetpedagógiáig. Comenius Kiadó, Pécs, 2010. Locke, E.A. és Latham, G.P. (1999): Célkitőzés-elmélet. In: O Neil, H.F. Jr és Drillings, M. (szerk.) Motiváció: elmélet és kutatás. Vince Kiadó, Budapest. Idézi: Józsa Krisztián: Az elsajátítási motiváció. Mőszaki Kiadó, Budapest, 2007. p. 32. M. Nádasi Mária: Projektoktatás, Gondolat Kiadói Kör ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest, 2003. 6

1. táblázat: a kurzus moduljai és tevékenységei 2. modul Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy mővelje és ırizze. (Ter 2,15, Szent István Társulat fordítása). És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté ıt az Éden kertjébe, hogy mívelje és ırizze azt. (Mózes 1 2,15, Károli Gáspár fordítása) 2. modul 3-12. óra A KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VÁLSÁGOK Általános problémák: A társadalom nincs tisztában a fenntarthatósági problémákkal, a fenntarthatatlan (környezeti, társadalmi, gazdasági) folyamatokkal. A hallgatók keveset olvasnak; keveset találkoznak eredeti, (klasszikus,) elsı kézbıl származó írásokkal (a környezeti válságról és más témákról). Téma Probléma/Cél A probléma megoldását segítı tartalmak 2.1. Tudósok, írók a jelenlegi civilizációnk fenntarthatatlanságá ról, a környezeti válságról (3-4. óra) A hallgatóknak csak felületes képe van a környezeti problémákról (pl. keverik az üvegházhatást és az ózonlyukat). A hallgatók veszélyérzete nem eléggé erıs a fenntarthatósági problémák kapcsán. Környezeti, társadalmi, gazdasági problémák, válságok. Kulcsszavak: civilizációs ártalmak, globalizáció, gazdaságkor, válság, fenntarthatóság, környezetvédelem, népesedés, élelmezés, egészségügy, gazdaság. A problémakört érintı szak- és szépirodalmi részlet csoportonkénti elemzése, bemutatása Esettanulmány készítése: a fıbb fenntarthatósági problémák Módszerek beszélgetés adatgyőjtés elemzés értékelés Tevékenységek/feladatok (csoportmunkában, ahol azt külön nem jelöltük) Fogalomháló készítése: környezetvédelem, természetvédelem, ökológia, klímaváltozás, ózonlyuk, levegı-, víz-, talajszennyezés, biológiai sokféleség csökkenése, egyéni munkával, majd megvitatás után csoportosan Környezetvédelmi kislexikon készítése: (interneten) győjtött képek, ábrák, animációk kiegészítı felhasználásával a következı fogalmakról: üvegházhatás, üvegházhatású gázok, Színtér Eszköz tanterem projektor számítógép tábla fénymásolt anyagok képrészletek, internet

közül választotthoz kapcsolódóan ismert esetek ismertetése, elemzése. Kulcsszavak: civilizációs ártalmak, gazdaságkor, válság, fenntarthatóság, projekt klímaváltozás, ózonlyuk, talajpusztulás, eutrofizáció, toxicitás, biológiai sokféleség, GMO Győjtemények készítése: sajtócikk-győjtemény a környezeti válságról a bulvártól a tudományos ismeretterjesztı sajtóig. Illusztrációk győjtése (internetrıl, ill. fényképezéssel) Problémalista a környezeti fenntarthatósági problémákról, megítélés szerinti fontossági sorrendben Oktatóposzterek készítése: egy-egy környezeti probléma (pl. klímaváltozás) bemutatása 2.2 Fenntarthatatlanság a népesség, élelmezés, közegészségügy területén (5-6. óra) Sok a népszerő és tudománytalan elképzelés e területen, ugyanakkor a közbeszédben nem jelennek meg e téma hosszú távú kilátásai. Demográfiai problémák, a természet eltartóképességével és a generációk közötti feladatmegosztással összefüggésben Urbanizáció és egyéb társadalmi jelenségek, civilizációs ártalmak Drogok, civilizációs betegségek, az egészségügyi rendszer és a megelızés (prevenció). beszélgetés adatgyőjtés elemzés értékelés Társadalompolitikai kislexikon készítése, (interneten) győjtött képek, ábrák, animációk kiegészítı felhasználásával a következı fogalmakról: népességrobbanás, demográfia, élelmezésbiztonság, migráció, multikulturalitás, integráció, elidegenedés, agresszió, szingli, meddıség, krónikus betegségek, civilizációs tanterem projektor számítógép tábla fénymásolt anyagok képrészletek internet 8

Vállalatok társadalmi felelısségvállalása (CSR) Kulcsszavak: civilizációs ártalmak, globalizáció, válság, fenntarthatóság, népesedés, élelmezés, egészségügy, prevenció, CSR betegségek, PM10, szermaradványok. Szövegelemzés: a problémakört érintı szak- és szépirodalmi részlet csoportonkénti elemzése, bemutatása Győjtemények készítése: sajtócikk-győjtemény a társadalmi válságról a bulvártól a tudományos ismeretterjesztı sajtóig. Illusztrációk győjtése (internetrıl, ill. fényképezéssel) Listaírás a társadalmi fenntarthatósági problémákról, megítélés szerinti fontossági sorrendben, csoportosan, a http://www.worldometers.inf o/hu/ adatszámai segítségével. Egy fontosnak ítélt problémakört érintı klasszikus szakirodalmi részlet csoportonkénti elemzése, bemutatása. Oktatóposzterek készítése: egy-egy (fenntarthatatlan) társadalmi probléma (pl. integráció elmaradása) 9

bemutatása 2.3. A gazdaság fenntarthatatlansága (7-8 óra) A GDP jelentıségét a közbeszédben erısen túlértékelik, e mutató korlátozott használhatósága a társadalomban alig ismert. Értsék meg a játékelméleti megközelítések lényegét, de ugyanakkor e játékelméleti modellek (és általában a modellek) korlátait. Ismerjék meg az ökológiai lábnyom fogalmát. A GDP jelentése, használatának története, korlátai (mit nem mutat). Egyéb mutatók, köztük a fenntarthatóságot is jellemzı ISEW jelentése, a bennefoglalt jelenségek, becslésének korlátai. A közlegelık tragédiája és a fogolydilemma: a kooperativitás szükségessége, a rövid távú haszonszerzés társadalmi csapdáinak megvilágítása. Az ökológiai lábnyom értelmezése, értelmezési szintjei, becslésének módjai. Különbözı megközelítési módok. Kulcsszavak: GDP, ISEW, a közlegelık tragédiája, fogolydilemma, kooperativitás, haszonszerzés, játékelmélet, társadalmi csapdák, ökológiai lábnyom, válság, fenntarthatóság. Internetes adatgyőjtés Fordítás idegen nyelvrıl Sajtószemle elemzés értékelés Jellemzı filmrészlet keresése az interneten, a filmrészlet bemutatása és ismertetése. Sajtószemle: jellegzetes sajtópéldák győjtése a GDP jellemzı használatáról és túldimenzionálásáról, magyar ill. idegen nyelven. Szövegelemzés a gazdasági problémákról (Zsolnay László, Bogár László ill. Czakó Gábor írásának elemzése) Számítási példa készítése az eredeti játékelméleti példákkal (fénymásolt anyag, ill. Wikipedia szócikk), ill. globális környezetvédelmi adatokkal. Az ökolábszámítás módszereinek és az eredményeknek összehasonlító elemzése interneten fellelhetı algoritmusok alapján (házi feladat) tanterem projektor számítógép tábla fénymásolt anyagok internet 2.4. A közlekedés fenntarthatatlansága és társadalom- ill. gazdaságtorzító A közlekedés súlyosan környezetkárosító és egyre növekvı volumenő ágazat. Környezeti, társadalmi, A közlekedés számokban. Környezeti, társadalmi, gazdasági kárai. Internetes adatgyőjtés Számítás KSH adatok győjtése, elemzése a hazai energiafelhasználásról és közlekedésrıl (pl.: tanterem projektor számítógép tábla 10

szerepe (9-10 óra) gazdasági káros hatásai kevéssé mentek át a köztudatba. Az EU energia-direktívája (2009/28/EK, 2009. 04. 23.), benne fenntarthatósági szabályzással. Kulcsszavak: üvegházhatás, GDP, ISEW, a közlegelık tragédiája, fogolydilemma, kooperativitás, haszonszerzés, játékelmélet, társadalmi csapdák, ökológiai lábnyom, válság, fenntarthatóság. Statisztikai Tükör, III./107., Fosszilis és nem fosszilis energiaforrások, közúti balesetek száma). Néhány adat bemutatása összefüggésrendszerükben, idıbeli alakulással, feltételezhetı okokkal. Az EU energiadirektívájának megtalálása (internetrıl), (2009/28/EK, 2009. 04. 23.) a közlekedéssel kapcsolatos részek kigyőjtése. A bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumai és az elıírások elemzése, bemutatás kiselıadásban. http://mkne.hu/webshop_reszl etek.php?ismerteto=16 fénymásolt anyagok képrészletek internet 2.5. A közösség(ek) szerepe a fenntarthatóságban (11-12. óra) Az emberi társadalomra jellemzı közösségek elveszítették szabályalkotó szerepüket a fogyasztói társadalom által elıidézett individualizáció során. Közösségek szerepe a fenntartható fejlıdés megvalósításában Kulcsszavak: érzelmek fagyhalála, neofilia, fenntartható társadalmi törekvése megvalósítása kisközösségekben elemzés, adatgyüjtés vita megbeszélés Határozzák meg az Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bőne, Az érzelmek fagyhalála c. részletben elıforduló kulcsfogalmakat Keressenek saját tapasztalataikból életszerő példát Az érzelmek fagyhalálában leírt problémára tanterem projektor számítógép tábla fénymásolt anyagok Ismerkedjenek meg a fenntarthatóság érdekében összefogó közösségek 11

kezdeményezéseivel Keressenek Magyarországon is megvalósítható ötleteket 12

1. táblázat: a kurzus moduljai és tevékenységei A 2. modul feldolgozása A környezeti, társadalmi és gazdasági válságok Problémák: A társadalom nincs tisztában a fenntarthatósági problémákkal, a fenntarthatatlan (környezeti, társadalmi, gazdasági) folyamatokkal. A hallgatók keveset olvasnak; keveset találkoznak eredeti, (klasszikus) írásokkal a környezeti válságról és más témákról. A foglalkozás célja: A hallgatók ismerjék meg a fenntarthatósági problémákat, döntıen eredeti, klasszikus szerzık mőveibıl. 2.1. Tudósok, írók a jelenlegi civilizációnk fenntarthatatlanságáról, a környezeti válságról (3-4. óra) A környezeti válság alapja az értékek válsága. (Seyyed Hossein Nasr) Problémák: A hallgatóknak csak felületes képe van a környezeti problémákról (pl. keverik az üvegházhatást és az ózonlyukat). A hallgatók veszélyérzete nem eléggé erıs a fenntarthatósági problémák kapcsán. A foglalkozás célja: A hallgatók járják körül a jelenkor fenntarthatósági problémáit, értsék meg a fenntarthatóság gondolatát és ismerjék meg a világmérető fenntarthatatlan (elsısorban környezeti) folyamatokat. 1. feladat Minden csoport válasszon az alábbi kulcsszavakból egyet, majd a csoport tagjai egyénileg készítsenek fogalmi térképet (környezetvédelem, természetvédelem, ökológia, üvegházhatás, klímaváltozás, ózonlyuk, levegı-, víz-, talajszennyezés, biológiai sokféleség csökkenése)! E kifejezések a közbeszéd részei, mégha ritkán is tőnnek fel. Használatuk azonban jellemzıen felszínes, pontatlan. Ennek, és a következı két feladatnak célja az elızetes (köz)ismeretek felmérése. 2. feladat Vessék össze és vitassák meg az egyénileg elkészített fogalmi térképeket! Készítsenek csoportszinten egy strukturált fogalmi térképet! 3. feladat A csoportok mutassák be és vitassák meg az elkészített strukturált fogalmi térképet! 4. feladat Környezetvédelmi kislexikon készítése (interneten) győjtött képek, ábrák, animációk kiegészítı felhasználásával a következı fogalmakról: üvegházhatás, üvegházhatású gázok, klímaváltozás, ózonlyuk, talajpusztulás, eutrofizáció, toxicitás, biológiai sokféleség, GMO. E kifejezések némelyike már ismeretlen lehet. A mögöttük rejlı jelenségek ismerete nélkül olyan fontos témáknál megakadhat a hallgató, mint az ökológiai lábnyom, a

környezetirányítási rendszer vagy az életciklus-elemzés (5. modul). Amíg tehát e fogalmak nem tisztázottak, ne lépjünk tovább. 5. feladat Győjtemények készítése: sajtócikk-győjtemény a környezeti válságról a bulvártól a tudományos ismeretterjesztı sajtóig. Illusztrációk győjtése (internetrıl, ill. fényképezéssel). Tanulságos lehet, hogy jövınket alapvetıen és súlyosan veszélyeztetı témákra vadászni kell, mivel általában nem érik el a sajtó ingerküszöbét. Gyakori a félreértés, a fogalmak összezavarása is (pl. üvegházhatás ózonlyuk). Az elızı feladat alapján e pontatlanságok szembetőnıbbek lesznek. 6. feladat Problémalista a környezeti fenntarthatósági problémákról, megítélés szerinti fontossági sorrendben. A legfontosabb és egy-egy szokatlanabb probléma szerepeltetésének indoklása. A csoportok vitassák meg, miért fontosabb egy probléma a másiknál, ill. pontozzák a problémákat és az egyesített pontozás alapján állítsák fel a sorrendet. Érdekes lesz a 6. modulra készülve a portfólióban újra átnézni e listát: mennyit változott, mennyivel lett árnyaltabb a rangsor. 7. feladat A legfontosabbnak jelöltek közül egy problémakört érintı szakirodalmi részlet csoportonkénti elemzése, bemutatása. A szövegelemzés szempontjai: probléma; az írás születésének ideje, társadalmi környezete; a szerzı és tudás-háttere, frappáns idézet kiválasztása. Ajánlható mővek: Balogh János (1985): A megsebzett bolygó. Móra, Budapest Boulding, Kenneth E. (1966): Az eljövendı Föld-őrhajó gazdaságtana. In: Pataki György Takács-Sánta András (2005): Természet és Gazdaság. Typotex, Budapest. Carson, Rachel (2007): Néma tavasz. Katalizátor Kiadó, Budapest Feladatok a XXI. századra Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia dokumentumai, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993. Lorenz, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bőne, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2001. (alábbi példaszemelvény) Lovelock, J.E. (1987): Gaia. Göncöl Kiadó, Budapest Szent-Györgyi Albert (1989): Az ırült majom. Magvetı Kiadó, Budapest. Szent-Györgyi Albert: Ember és természet, In.: Globalitástól a lokalitásig (Természet és környezetvédelmi olvasókönyv), (szerk: Horváthné Papp Ibolya, Pont Kiadó), Budapest, 2001. 269-273.o. Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bőne Túlnépesedés A nagyvárosi zsúfoltság bőne, hogy az emberi arcok kavargó, színes forgataga arc nélküli tömeggé olvad össze. Felebarátaink iránti szeretetünket a közeli és még közelebbi felebarátok tömege annyira elaprózza, hogy már morzsái is alig találhatók meg.válogatnunk kell, vagyis sok olyan embert, akiket egyébként barátságunkra érdemesnek tartanánk, érzelmileg távol kell tartani magunktól.. Az emberi kapcsolatoktól való szándékos elzárkózás érzelmi 14

elsivárosodáshoz és részvétlenséghez vezet. Sok ember összezsúfolása kis helyen az emberi kapcsolatok kimerülésén majd feladásán keresztül elembertelenedéshez vezet, és agresszív magatartást vált ki. Az élettér pusztulása A természettıl való általános, egyre fokozódó elidegenedés nagymértékben okolható a civilizált emberiség esztétikai és etikai eldurvulásáért. A felnövekvı generáció hogyan tanulná meg bárminek a tiszteletét, ha maga körül csak emberi kéz alkotta környezetet talál, ami sokszor még visszataszító is? A haszonemberól lakója csak olyan módon tudja fenntartani önbecsülését, ha tudatából kirekeszti sok hozzá hasonló sorstársának létezését, és szorosan elzárkózik elılük. Sok szalagháznál láthatjuk, hogy az egymás melletti erkélyek közé válaszfalat emelnek, miáltal a szomszéd láthatatlanná lesz. Versenyfutás önmagunkkal A modern emberiség munkatempója a belsı szelekció legostobább produktuma. Az ember emberrel való versengése olyan hatásokkal jár, a természet körforgása, a gyógyító erık ellenében, amit korábban semmilyen biológiai tényezı nem váltott ki, és majd minden korábbi értéket elvakultan, kereskedelmi céloktól vezérelve sárba tiporjon. Hogy mi a jó és mi a hasznos az emberiség és az egyén számára, az az emberek közti versengésben teljesen feledésbe merült. A mai emberek túlnyomó többsége már csak azt tekinti értéknek, ami a kíméletlen konkurenciaharcban alkalmas arra, hogy embertársai fölé emelje. A félelem a legfontosabb tényezı, ami a jelenkor emberének egészségét aláássa, magas vérnyomást, korai szívinfarktust és hasonló kellemes dolgokat okozva Félelemtıl hajszolt menekülés a félelmetes hajsza elıl, mindez oda vezet, hogy az emberiség megfosztja magát leglényegesebb tulajdonságától, amelyek egyike az önmegfigyelés. A hajsza vagy talán a hajsza által kiváltott félelem egyik legborzasztóbb hatása, hogy a mai ember képtelen arra, hogy csak rövid idıre is egyedül maradjon. Az önmagába való fordulás minden lehetıségét olyan nagy igyekezettel kerüli el, mintha biztos lenne benne, hogy az önmegfigyelés kifejezetten taszító önarcképet fog mutatni. Az érzelmek fagyhalála Miután egyre inkább uralma alá vonta környezetét, a mai ember szükségszerően megváltoztatja öröm bosszúság háztartásának egyensúlyát, a bosszúságot kiváltó ingerekkel szemben egyre inkább túlérzékenységet mutat, míg az örömmel szemben fásultságot, ami nem kívánatos következményekkel jár A bosszúsággal szembeni növekvı türelmetlenség az örömök csökkenı vonzásával együtt oda vezet, hogy az emberek nem képesek munkát fektetni olyan tevékenységekbe, amely az örömöket majd csak késıbb hozza meg. Ebbıl ered bármely újonnan támadt kíváncsiság azonnali kielégítésének igénye Az, hogy a kellemetlenségeket egyre kevésbé vagyunk hajlandóak eltőrni, az emberi életnek a természet által elrendelt csúcsait és mélységeit mesterségesen elegyengetett síksággá változtatja, a nagyszabású hullámhegyekbıl és völgyekbıl alig észlelhetı fodrozódást, a fénybıl és árnyékból unalmas szürkeséget, egyszóval: HALÁLOS UNALMAT teremt. Genetikai összeomlás A gyerekesség az emberi élet egyik legfontosabb, legnélkülözhetetlenebb értelemben vett humánus jegye A kérdés csak az, hogy az emberre jellemzı genetikai elgyermekesedés folyamata nem ér-e el kóros mértéket. A tőrıképesség csökkenése, az érzelmi elsivárosodás infantilis magatartáshoz vezet. Alapos a gyanú, hogy ehhez a kulturális gyökerő folyamathoz 15

genetikai eredetőek is társulhatnak. A vágyak azonnali kielégítésének követelése, mindennemő felelısségérzet hiánya és a mások érzelmeinek teljes mértékő figyelmen kívül hagyása a kisgyermek tipikus, neki még megbocsátható jellemzıi. Az érett felnıtt embert az jellemzi, hogy kitartó munkát tud végezni távoli célok elérése érdekébe, felelısséget visel a saját cselekedeteiért és figyelemmel van tágabb környezetére is Az az ember, akinek társadalmi magatartásformái megrekedtek az infantilizmus állapotában, szükségszerően a társadalom parazitája lesz. Magától értetıdıen várja a felnıttek további gondoskodását, jóllehet az csak a gyermekeknek jár Ha a civilizált emberiség fokozódó infantilizmusa és a fiatalkori bőnözés növekedése mint ahogy attól tartok genetikai hanyatlás miatt következik be, akkor a lehetı legnagyobb veszélyben vagyunk Mindehhez hozzájárul még az aszociálisan viselkedık felmentése, melyet tetteik genetikai és pszichológiai okainak belátása kényszerít ránk Meg kell tanulnunk, hogyan lehet összekapcsolni az egyénnel szembeni belátó humanitást a társadalom érdekeinek figyelembevételével. Az, akit bizonyos társadalmi magatartásmódok és a vele járó érzelmekre való képesség kiesésével sújtott a sorsa, valójában sajnálatra méltó beteg, és rászolgál teljes együttérzésünkre. Ez a betegség azonban maga a gonoszság. A tradíciók lerombolása Az a felhalmozódó tradíció, amely minden kulturális fejlıdés alapját képezi, igen nagy jelentıségő A mai fiatalok nagy része lenézı megvetést tanúsít szülei iránt, semmi gyengédséget. A mai fiatalság forradalmát olyan győlölet táplálja, amely közeli rokona valamennyi válfaja közül az egyik legveszélyesebbnek és legnehezebben leküzdhetınek, nevezetesen az etnikai győlöletnek... A mai fiatalság által teljesen helyesnek tartott törekvés, hogy a fürdıvízzel együtt a szülıket is kiöntse más okokra vezethetı vissza. A hagyományos családszerkezet is áldozatául esik az emberiség egyre gyorsuló technikai fejlıdésének meggyengíti a szülı és gyermek kapcsolatát. Ez már csecsemıkorban elkezdıdik, mivel manapság az anya sosem szentelheti magát teljesen a gyermekének, és kisebb-nagyobb mértékben csaknem mindig fellép a René Spitz által hospitalizációnak nevezett jelenség, aminek legsúlyosabb tünete a kapcsolatteremtés képességének súlyos vagy irreverzibilis gyengülése. A dogmák ereje A dogmaképzıdés folyamatának döntı mozzanata az, hogy az elméletet meggyızıdéssé szilárdító tényezıkhöz hozzáadódik a követık meglehetısen nagy száma is. Manapság tömegtájékoztatási eszközök lehetıségeit kihasználva könnyen elıfordulhat az is, hogy akár egy beigazolatlan tudományos hipotézis nemcsak hogy általános tudományos felfogássá, hanem közfelfogássá válik. Az atomfegyverek Ha az atomfegyverek fenyegetésének hatását összehasonlítjuk az emberiség ellen elkövetett másik hét halálos bőn következményeivel, nem zárkózhatunk el annak felismerésétıl, hogy a nyolc közül ez az, ami a legkönnyebben közömbösíthetı. 8. feladat Oktatóposzterek készítése: egy-egy környezeti probléma (pl. klímaváltozás) bemutatása klasszikus szemelvények (Konrad Lorenz, Rachel Carson, stb.), könyvtári kutatás ill. internetes forrásanyag alapján. 16

2.2. Fenntarthatatlanság a népesség, élelmezés, közegészségügy területén (5-6. óra) Korunk a mind alacsonyabb igények egyre leleményesebb kielégítését tekinti fejlıdésnek (Buji Ferenc) A fogyasztás növekedése hozott némi elırelépést a boldogságban, még a gazdag országokban is. Ezt a boldogság-többletet azonban kioltotta az a nagyobb boldogtalanság, ami a kevésbé harmonikus társadalmi kapcsolatokból ered. (Richard Layard) Problémák: Sok a tudománytalan és népszerő elképzelés e területen, ugyanakkor a közbeszédben nem jelennek meg e téma hosszú távú következményei. A foglalkozás célja: A hallgatók járják körül a jelenkor társadalmi fenntarthatósági problémáit a népesedés, élelmezés, egészségügy területein. 1. feladat Társadalompolitikai kislexikon készítése, (interneten) győjtött képek, ábrák, animációk kiegészítı felhasználásával a következı fogalmakról: népességrobbanás, demográfia, élelmezés-biztonság, migráció, multikulturalitás, integráció, elidegenedés, agresszió, szingli, meddıség, krónikus betegségek, civilizációs betegségek, PM10, szermaradványok. 2. feladat Szövegelemzés: a problémakört érintı szak- és szépirodalmi részlet csoportonkénti elemzése. Boulding, Kenneth E. (1966): Az eljövendı Föld-őrhajó gazdaságtana. In: Pataki György Takács-Sánta András (2005): Természet és Gazdaság. Typotex, Budapest. Carson, Rachel (2007): Néma tavasz. Katalizátor Kiadó, Budapest Feladatok a XXI. századra Az ENSZ Környezet és Fejlıdés Világkonferencia dokumentumai, Föld Napja Alapítvány, Budapest, 1993. Fromm, Erich (1994): Birtokolni vagy létezni. akadémiai Kiadó, Budapest Korten, David ( 1996 ) : Tıkés társaságok világuralma. Kapu Kiadó, Budapest. Lorenz, Konrad: A civilizált emberiség nyolc halálos bőne, Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2001. (alábbi példaszemelvény) Szent-Györgyi Albert (1989): Az ırült majom. Magvetı Kiadó, Budapest. Szent-Györgyi Albert: Ember és természet, In.: Globalitástól a lokalitásig (Természet és környezetvédelmi olvasókönyv), (szerk: Horváthné Papp Ibolya, Pont Kiadó), Budapest, 2001. 269-273.o. 3. feladat Készítsenek sajtócikk-győjteményt a társadalmi válságról a bulvártól a tudományos ismeretterjesztı sajtóig. Illusztrációk győjtése (internetrıl, ill. fényképezéssel). E témák már gyakrabban megjelennek a sajtóban, mint a pusztán környezeti válság. Idı hiányában a feladat elhagyható. 4. feladat 17

Készítsenek listát a társadalmi fenntarthatósági problémákról, állítsák fontossági sorrendbe sorrendben, csoportosan, a http://www.worldometers.info/hu/ adatszámai segítségével. 5. feladat A 2-4. feladatok eredményének csoportonkénti bemutatása. 6. feladat Készítsenek oktatóposztereket: egy-egy (fenntarthatatlan) társadalmi probléma (pl. integráció elmaradása) bemutatására. Szemelvény: David C. Korten: Tıkés társaságok világuralma 1950-ben - nagyjából az idı tájt, amikor elhatároztatott, hogy a fejlıdési folyamatot világméretővé kell tenni - a népességnek a leggazdagabb országokban élı húsz százaléka akkora jövedelemmel rendelkezett, amely körülbelül harmincszorosa volt a legszegényebb országokban élı húsz százalék jövedelmének. 1989-re ez az arány megduplázódott, azaz a különbség hatvanszoros lett. Ezek a számok országos átlagadatok, melyek jelzik ugyan az országok közötti különbségeket, jelentısen elfedik viszont az országokon belüli egyenlıtlenségeket. Példának okáért ez a beosztás az összes amerikait a létezı legmagasabb jövedelmi kategóriába sorolja - egy kalap alá véve a gazdagokkal az összes hajléktalant, a vidéki szegényeket és a városok nyomornegyedeiben tengıdıket. Amikor az UNDP a világ jövedelem-eloszlását nem az országos átlagok, hanem az egyéni jövedelmek alapján becsülte meg, akkor derült ki, hogy a népességnek a piramis csúcsán elhelyezkedı 20 százaléka átlagosan 150-szer akkora jövedelemmel rendelkezik, mint a legalul elhelyezkedı 20 százalék. Ám még ez az adat is elkendızi azt a kiáltó egyenlıtlenséget, ami rögtön nyilvánvalóvá válik, ha a piramis tetején elhelyezkedı 20 százalékot nem különítjük el a többiektıl. Bár nem rendelkezünk az egész világra kiterjedı adatokkal, az Egyesült Államokról készült számítások jól mutatják, mirıl is van szó. 1989-ben a piramis felsı húsz százalékát adó amerikai háztartások átlagos évi jövedelme 109 424 dollár volt. A nyolcvanadik és kilencvenedik percentilis között lévı háztartások viszont viszonylag szerény, 65 900 dollár összegő átlagjövedelemmel rendelkeztek. A leggazdagabb 1 százalék átlagjövedelme elérte az 559 795 dollárt - vagyis e csoport jövedelme nagyobb volt, mint az amerikai "piramis" aljának 40 százalékát kitevı népességé együttvéve. De még ez is csak aprópénz ahhoz képest, amit a Wall Street befektetési brókerei keresnek. Közéjük tartozik az elhíresült Michael Milken is, aki a Wall Streeten lebonyolított bóvlikötvény-eladásai után egy év alatt lazán bezsebelt félmilliárd dollárt. De ugyanez elmondható a fıbb amerikai vállalatok vezérigazgatóiról vagy a legjobban keresı egyéb elıkelıségekrıl is. l992-ben Thomas F. Frist Jr., a Hospital Corporation of America vezérigazgatója 127 millió dollárral vezette a túlfizetett amerikai vállalatvezetık listáját. Ez megközelítıleg 780 000-szer akkora összeg, mint a világ népességének legszegényebb húsz százalékába tartozó emberek 163 dolláros egy fıre jutó jövedelme! [...] A Nike nevezető, híres cipıgyártó nagyvállalat önmagát "hálózatokból álló vállalat"-nak nevezi. Ez azt jelenti, hogy 8000 embert foglalkoztat a vezetés-szervezés, tervezés, eladás és reklám területein, a termelést pedig a független alvállalkozók által foglalkoztatott, mintegy 75 000 fıbıl álló bérmunkástömegre bízza. A kihelyezett termelés legnagyobb része Indonéziában folyik, ahol egy pár Nike cipıt - aminek az ára Amerikában vagy Európában 73 és 135 dollár között mozog - körülbelül 5,6 dollárért állítanak elı olyan lányok és fiatal nık, akik mindössze 15 centes órabérélt dolgoznak. A munkások a vállalat barakkjaiban laknak, 18

szakszervezetük nincs, a túlóra gyakran kötelezı, és ha munkabeszüntetéssel próbálkoznak, a munkáltató igénybe veheti a hadsereg segítségét a sztrájk leverésére. Az a húszmillió dollár, amit a kosárlabdacsillag Michael Jordan 1992-ben a Nike-cipık reklámozásáért állítólag fölvett, meghaladta azon indonéziai gyárak dolgozóinak összesített évi fizetését, ahol e cipıket elıállították." Amikor John Woodmant, a Nike indonéziai ügyekért felelıs vezérigazgatóját a Nike-cipıket elıállító üzemekben uralkodó viszonyokról kérdezték, a klasszikus Stratos-lakó válaszát adta. Jóllehet tudott arról, hogy a hat indonéziai Nike-gyárban korábban munkaügyi problémák voltak, arról halvány sejtelme sem volt, vajon miféle problémákról is volt szó. Ráadásul még ezt is hozzáfőzte: "Nincs tudomásom róla, hogy tudnom kéne errıl. Ennek kivizsgálása nem a mi hatáskörünkbe tartozik. A Nike esete a gazdasági rendszer torzulásainak kirívó példája. E rendszerre az a jellemzı, hogy elszívja a javakat azoktól, akik a valódi értékeket megteremtik, és másokhoz áramoltatja át. Ez utóbbiaknak az az elsıdleges funkciója, hogy mindenféle marketinges ködösítései meg illúziógyártással rávegyék a fogyasztókat, vásároljanak olyan termékeket, amelyekre nincs is szükségük, és mindezt persze kellıen fölpumpált árakon tegyék. Nem igazán meglépı tehát, hogy sok vállalatvezetı - köztük a Nike említett menedzsere, aki került mindennemő kapcsolatot az indonéziai munkásokkal - igyekszik minimálisra szorítani azon emberek számát, akikkel - annak ellenére, hogy kívül esnek a kiválasztottak szők körén - kénytelen mégis kapcsolatba kerülni. Stílszerőnek mondható az is, hogy a vállalati vezetık számára évente megrendezett, fizetési csomag-nyeremény játék 1993. évi gyıztese Michael Eisner, az illúziók nagymestere, a Walt Disney Company igazgatótanácsának elnöke lett - azé a Walt Disney-é, mely kitalált világok teremtésének szentelte magát. Eisner 203,1 milliós fizetési csomagja a vállalat abban az évben elért 299,8 millió dolláros össznyereségének a 68 százalékát tette ki - ebbıl bıven telik némi saját illúzió keltésére." Ez tehát az a fellegvilág, ahol a gazdasági világrend építészei élnek. Számukra, valamint tıkés társaságaik számára a helyi piac már túlságosan szőkké válik. A vagyonból és a hatalomból sosem lehet elég. A határokat folyvást ki kell tágítani, nem lehet megállni az új birodalmak építésében, az újabb és újabb piacok gyarmatosításában. (David C. Korten) 2.3. A gazdaság fenntarthatatlansága (7-8. óra) Aki azt hiszi, hogy véges rendszerben az exponenciális növekedés örökké tarthat, az vagy ırült, vagy közgazdász. (Kenneth Boulding) Ahelyett, hogy a gazdaság lenne beágyazva a társadalmi viszonyokba, a társadalmi viszonyok vannak beágyazva a gazdasági rendszerbe. (Charles Polányi) Problémák: A GDP jelentıségét a közbeszédben erısen túlértékelik, e mutató korlátozott használhatósága a társadalomban alig ismert. Hasonlóan nem ismertek a társadalmi csapdák jelenségei. 19

A foglalkozás célja: A GDP túlértékelt jelentıségét árnyalni, korlátait ismertetni. Értsék meg a játékelméleti megközelítések lényegét, de ugyanakkor e játékelméleti modellek (és általában a modellek) korlátait. Ismerjék meg az ökológiai lábnyom fogalmát. 1. feladat Jellemzı filmrészlet keresése az interneten, a filmrészlet bemutatása és ismertetése. Hogy maradjunk még a tudományosan komolytalan, de a közhangulatot jól jellemzı tendenciáknál: az utóbbi idıben jelentısen megszaporodtak a vállalati felelıtlenséggel foglalkozó filmalkotások, amelyek jó része ráadásul a rendszerellenességgel nehezen vádolható hollywoodi álomgyárból kerül ki 14. Csak néhány a filmcímek közül: Supersize Me (milyen egészségügyi hatásai vannak, ha valaki 30 napig kizárólag gyorséttermi ételen él), Promenád a gyönyörbe (a korai egészségipar szatírája), A hazugsággyáros (média, igazság, manipuláció), Az elszánt diplomata (gátlástalan gyógyszergyártó nagyvállalatok éhezıkön kísérleteznek Afrikában), Tızsdecápák (hogyan szerezzük meg tisztességtelenül elsı milliónkat, persze dollárban), A bennfentes (nikotinfüggıség dohányipari akarat szabad sajtó dilemma). Ha valaki végigtekint a fenti sorozaton és egyéb leleplezı filmeken, látható, hogy a régóta közellenségnek számító fegyvergyártás, szerencsejáték, alkohol-, és dohány-ipar mellé felzárkózott a politika, a tızsde, de még az olyan morálisan megingathatatlannak számító iparágak is, mint az élelmiszer-, vagy gyógyszergyártás15. A CSR filmipar három koronázatlan királya manapság talán a The Corporation (neves szakértıket és bennfenteseket felvonultató dokumentumfilm a multilogika elembertelenedésérıl), Michael Moore tényfeltáró filmjei, és a Kellemetlen igazság (Al Gore látványos, majdnem-katasztrófafilmje a globális felmelegedésrıl). (Tóth Gergely, 2007) 2. feladat Sajtószemle: jellegzetes sajtópéldák győjtése a GDP jellemzı használatáról és túldimenzionálásáról, magyar ill. idegen nyelven. 3. feladat Szövegelemzés a gazdasági problémákról (Zsolnay László, Bogár László ill. Czakó Gábor, Garret Hardin írásának elemzése), illetve a fenntarthatóságot is jellemzı ISEW jelentésérıl, a bennefoglalt jelenségekrıl, becslésének korlátairól. Példa: Gyulai Iván: A fenntartható fejlıdés Természetesen a politikusok is nagyon jól ismerik a GNP hiányosságait, csak nem akarják tudomásul venni. Nem akarják és nem is kell, hogy tudomásul vegyék, hiszen állampolgáraik is elhiszik, hogy ık egy növekvı gazdaságú országban, biztonságban és jólétben élnek. Azok, akik szeretnék bebizonyítani ennek ellenkezıjét, másféle mutatókat igyekeznek kitalálni. Pl. itt van a NEW, a nettó gazdasági jólét mutatója (Net Economic Welfare), amely a GNP szabadidıvel, háziasszonyok által nyújtott szolgáltatásokkal, csináld magad tevékenységekkel növelt értéke. Ugyanakkor ezek értékét csökkentik a környezetszennyezéssel, az urbanizáció hátrányaival kapcsolatos kiadások. Vagy itt van a HDI, az emberi fejlıdés indexe (Human Development Index). Ez már olyan szempontokkal is kalkulál a fejlettség megállapításánál, mint a születéskor várható élettartam, az iskolázottság szintje (analfabetizmus, iskolában töltött évek száma) vagy az anyagi javak bısége. Hiányossága viszont, hogy nem veszi figyelembe a források eloszlásának egyenlıtlenségét, és nem mond semmit a természeti környezet állapotáról. A fejlettséget szélesebb körben értelmezı mutató, amely a környezet 20