Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. Kötelező továbbképzés 2013. Támogatások 2. TÁMOGATÁSOK ÉS EGYÉB BERUHÁZÁSÖSZTÖNZŐ, BERUHÁZÁS FINANSZÍROZÓ GAZDASÁGI TÉTELEK SZÁMVITELI ELSZÁMOLÁSA ELŐADÓ: DR. PAVLIK LÍVIA 1
Adott támogatások Folytatás 2
Nem magánszemélynek történő ajándékozás Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül belföldi vagy külföldi gazdálkodónak az üzleti évhez kapcsolódóan adott támogatás, juttatás összegét; 81 (2)c) Áfa vonzat??? A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni 1.a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét, 2. a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben Szt.86 (7)a, 3
Áruminta ÁFA - Nem kell áfa összeget felszámítani: Kis értékű eszköz: a juttatott vagyoni előny értéke nem haladja meg az 5000 forintnak megfelelő pénzösszeget, amelyet a termék átengedéskori adót is tartalmazó szokásos piaci árának alapulvételével kell megállapítani (Áfa tv. 259 9, ) Közcélú adomány Közcélú szolgáltatásnyújtás 4
ÁFA tv. 259. 9/A Közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá egyház esetében a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c)az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt Áfa tv. 259 9/A 5
Kiszámlázott vagy ki nem számlázott áfa könyvelése T 36 / K 467 T 88 / K 467 Termék esetében: az adó alapja a termék, vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke. Áfa. tv.68 Kiszámlázott áfa Ki nem számlázott áfa Szolgáltatás nyújtás esetében: az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Áfa tv. 69 6
TAO - Nem növeli az adózás előtti eredményt, ha 1. belföldi illetékességű részére történik, és 2. az adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredmény e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol. Tao tv. 3. számú melléklet (dupla nyilatkozat először ígér, aztán bizonyít) 7
Adott támogatás a 1229-es és 1329-es bevallásban Közhasznú szervezetnek Magyar Kármentő Alapnak Nemzeti Kulturális Alapnak adott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) összege nem növeli az adózás előtti eredményt (alapértelmezés szerint) Csökkenti az adózás előtti eredményt: 1. 20 százaléka közhasznú szervezet, 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatása esetén, 2. további 20 százaléka tartós adományozási szerződés esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege. Tao 7 (1) z, 8
Adomány fogalma Tao. Tv. 4. 1/a. Adomány: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás; Tao tv. 4. 1/a Összecseng az ÁFA tv. 259. 9/A. 9
Igazolás továbbra is szükséges.az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap vagy a Nemzeti Kulturális Alap által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Tartalma: a kiállító megnevezése, székhelye, adószáma az adózó megnevezése, székhelye, adószáma, a támogatás, juttatás összege, célja Tao 7 (7) 10
I. 2000. évi C. a számvitelről szóló törvény módosításai 2013. évi módosítás Amiről eddig még nem esett szó!
2012. évi CLXXVIII. törvény 1) Ellenőrzések számvitele jelentős küszöbérték meghatározása lényeges hiba eltörlése 2) Kényszertörléshez kötődő számviteli teendők 3) Szellemi termékek fogalma 4) Eszközök besorolása a tárgyi eszköz, illetve a készlet kategóriába 5) Halasztott bevétel feloldásának módja 6) Értékcsökkenés, értékvesztés 7) Energia számla 8) Üzembe helyezés időpontja
2012. évi CLXXVIII. törvény 9) Osztalékfizetési eredménytartalék terhére 10) Elektronikus dokumentumok 11) Országos Számviteli Bizottság 12) Bérjárulékok fogalma 13) Skontó mértéke 14) Adófizetési kötelezettség 15) Sztv. Hatálya EVA, KATA 16) Árkiegészítés, ártámogatás 17) Átalakulás könyvelő, ügyvéd 18) Sajátos egyszerűsített éves beszámoló megszűnése 19) Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
2012. évi CXLVI. törvény A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény Számviteli törvényt érintő módosításai: 20) A-C elhatárolás kiterjesztése a forgóeszközökre 21)Pénztári zárókészlet maximuma Pavlik Lívia
1. Ez már csak a múlt Megszűnt a lényeges hiba fogalma és kezelése HIBA Jelentős Nem jelentős Lényeges Nem lényeges Nincs ismételt közzétételre szükség a Számvitel törvény értelmében!!! Pavlik Lívia
1. A jelentős fogalom módosítása az Ellenőrzések számvitelében Megmaradt: A számviteli politikában rögzített jelentős küszöbérték a mérvadó továbbra is a Sztv. keretein belül. A hiba feltárásának évében az ellenőrzött évre vonatkozóan a hiba és a hibahatás eredményre és saját tőkére gyakorolt hatását, előjeltől függetlenül abszolút értékben kell meghatározni, és a hibával és hibahatásokkal érintett évek MFÖ-hez kell viszonyítani. Ha több hiba történt adott évben, akkor ezek hatását összesítve kell vizsgálni. Pavlik Lívia
1. A jelentős fogalom módosítása Az ellenőrzések során a számviteli teendőket az határozza meg, hogy számvitelileg jelentősnek vagy nem jelentősnek kell-e minősíteni az adott hibát. A módosítás kettős: 1. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a mérlegfőösszeg 2%-a nem haladja meg az 1 mft-ot, ott a jelentős hiba 1 mft-nál kezdődik. Ezáltal kicsi mérlegfőösszegű vállalkozások mentesülnek a jelentős hiba adminisztrációs terheitől 1m Ft értékig. 2. Eltörlésre került az 500 millió forintos értékhatár, így nagy mérlegfőösszegű vállalkozásoknál csak a 2% a kötelezően előírt korlát. Összefoglalóan: Jelentős a hiba, ha meghaladja a MFÖ 2%-t és az 1mFt-ot. Pavlik Lívia
2. Kényszertörléshez kapcsolódó számviteli teendők A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény VIII/A fejezetében tartalmazza a kényszertörlési eljárás előírásait. A kényszertörléshez kapcsolódó számviteli eljárásokat eddig jogszabály nem szabályozta, ezért a gyakorlati életben a szokásjog uralkodott. Számviteli törvény 11 (10) és (11)
2. A kényszertörléshez kapcsolódó számviteli teendők Kényszertörlés esetén a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal, mint mérlegfordulónappal teljes zárást kell végezni. A kényszertörlési eljárás egy üzleti évnek minősül, függetlenül annak időtartamától. Ha a kényszertörlési eljárás lefolytatása során felszámolási eljárás kerül elrendelésre, a felszámolás időszaka üzleti évének kezdő napja a felszámolás elrendelésének a napja. Számviteli törvény 11 (10) és (11)
2. A folyamat Fordulónap: Végzés dátuma előtti nap Fordulónap: Végzés dátuma előtti nap Utolsó üzleti év Kényszertörlési eljárás (önálló üzleti év) Felszámolási eljárás (önálló üzleti év) Cégbírósági végzés a kényszertörlési eljárás elrendeléséről. Pavlik Lívia Cégbírósági végzés a felszámolási eljárás elrendeléséről.
3. Indoklás a szellemi termékek fogalmának módosításához A szellemi termékek hatályos tartalmát korszerűsíteni szükséges, mert az elmúlt években változott a szellemi termékekre vonatkozó jogszabályi környezet, és emiatt az egyes hatályos elnevezések már nem fedik le a teljes szabályozandó tartalmat. Forrás: parlament.hu
3. Szellemi termékek RÉGI 25 (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem. ÚJ 25. (7) Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülő alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelző, kereskedelmi név), b) a szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, műszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vették-e azokat vagy sem.
6. Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolása kötelező, amennyiben a negatív különbözet tartós és jelentős. Ez az előírás a gyakorlati életben azt eredményezte, hogy amennyiben a tartósság ( 1 év) nem volt számszaki adatokban megfigyelhető, akkor a végleges, tényszerű veszteség összegét (alapértelmezés szerint) nem lehetett kimutatni az adott beszámolóban. A módosítás ezt orvosolta.
6. Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés A különbözet tartósnak minősül: múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll, fennállásának időtartamától függetlenül akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető. Pl. készletek értékesítése a mérlegkészítés időszakában a bekerülési értékük alatt. Számviteli törvény 46. (4)
7. Energia számla bontása Az energia számlákon megjelenő járulékos költségek anyagköltségbe történő besorolását segítette elő a bekerülési érték fogalmának módosítása (2012. évi Sztv. módosítás). Ebben a módosításban azonban csak az egyetemes szolgáltatótól történő beszerzés szerepelt, a kereskedőktől történő beszerzés nem. Ezen módosítottak.
7. Energia számla bontása.földgáz, villamos energia, ivóvíz beszerzése esetén a földgáz egyetemes szolgáltató, a földgázkereskedő, a villamos energia egyetemes szolgáltató, a villamosenergia-kereskedő, az ivóvízszolgáltató által a földgáz, a villamos energia, az ivóvíz végfelhasználónak (fogyasztónak) történő értékesítésről kiállított számlában szereplő, külön jogszabály szerint kötelezően felszámított díjak, tételek. Számviteli törvény 47. (4) e)
10. Elektronikus dokumentum Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény elektronikus számlára vonatkozó szabályainak változása miatt a számviteli törvény elektronikus aláírásra, időbélyegzőre vonatkozó rendelkezését törölni szükséges. Forrás: www.parlament.hu
10. Elektronikus számlára vonatkozó szabályok Az elektronikus számla eredetének hitelességére és adattartalmának sértetlenségére vonatkozó követelményeknek történő megfelelése úgy is biztosítható, ha az elektronikus számlát az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti minősített elektronikus aláírással látják el; vagy az elektronikus adatcsererendszerben (a továbbiakban: EDI) elektronikus adatként hozzák létre és továbbítják. Áfa törvény175. (2)
10. Elektronikus dokumentum Régi 167(5)Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Számviteli törvény ÚJ 167(5)Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. Számviteli törvény
10. Elektronikus dokumentum Biztosítani kell: az adatok vizuális megjelenítése érdekében azoknak a késedelem nélküli kiíratását (szükség esetén), az egyértelmű azonosítás érdekében a kódjegyzéket. Számviteli törvény 167 (6)
11. Országos Számviteli Bizottság Az Országos Számviteli Bizottságra vonatkozó számviteli törvényi rendelkezéseket törölték. Kormányhatározati szinten szabályozzák.
12. Bérjárulékok Bérjárulékok közé sorolja nevesítve a törvény: a szociális hozzájárulási adót, az egészségügyi hozzájárulást, a szakképzési hozzájárulást, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeget, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől. Számviteli törvény 79. (4)
14. Adófizetési kötelezettség Eredményt terhelő adók között kell kimutatni az eredménykimutatásban társasági adót (TAO) egyszerűsített vállalkozó adót (EVA) kisvállalati adót (KIVA). Könyvelni és az eredmény kimutatásban szerepeltetni az adóbevallásban feltüntetett összeget kell. Számviteli törvény 87 (2)
15. EVA-s és KATA-s bevételi nem tartozik az Sztv. törvény hatálya alá A Számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. Számviteli törvény 2/A. (1)
Osztalék utáni adót kiváltó adó Tao KATA Osztalék utáni adót kiváltó adó alapja (16 %-os adó) 1371-es nyomtatványon (1271EVA) ± Eredménytartalék + Saját elhatározásból lekötött tartalék ± Mérleg szerinti eredmény + Jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló kötelezettség Immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke (ide nem értve a vagyoni betétként szerzett eszközöket, illetve az értékhelyesbítést) ± Adóalap (Csak 16% szja terheli, és EHO fizetési kötelezettség nem!
HOVÁ??? TAO EVA (kettős) HONNAN? BEVÉTELI EVA KIVA KATA TAO marad kettős e.sz. marad kettős e.sz. EVA (kettős) marad kettős e.sz. marad kettős e.sz. BEVÉTELI EVA KIVA Könyvvizsgálat (nyitó mérleg) marad kettős Könyvvizsgálat (nyitó mérleg) marad kettős e.sz. Könyvvizsgálat (nyitó mérleg) marad bevételi e.sz. KATA Könyvvizsgálat (nyitó mérleg) Könyvvizsgálat (nyitó mérleg) marad bevételi Könyvvizsgálat (nyitó mérleg) e.sz. --- felhalmozott eredmény számítása osztalékadót kiváltó adó miatt
16. Árkiegészítés, ártámogatás A Számviteli törvény az árkiegészítések összegét árbevételek közé, a támogatások összegét az egyéb vagy a rendkívüli bevételek közé sorolta. Több támogatásként megfogalmazott, de árkiegészítés tartalmú tételnél gyakorlati vitákat jelentett a besorolás és annak iparűzési adó vonzata.
16. 2000. évi C. törvény a számvitelről 72. (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértékét. c) az árbevételbe beszámító ártámogatást az adóhatósággal történő elszámolás alapján.
16. Támogatások Ártámogatás Költségek, ráfordítások ellentételezésé re kapott támogatás A támogatási szerződésben megjelölt tőkét növelő tétel Fejlesztési célú és egyéb. támogatások Értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevétel Tőketartalék ( lekötött tartalék) Rendkívüli bevétel 36/ 91 36 vagy 38/ 96 (96 / 481 ) (ha a ktg. Még nem merült fel) 38 / 412 (412 / 414) 38 / 98 (98 / 483)
17. Átalakulás Átalakulás során kérdésként vetődik fel, hogy mit küld be az ügyvéd, mit küld be a könyvelő? A tevékenységet lezáró beszámolót az e-beszámoló portálra küldi a könyvelő. A végleges vagyonmérlegeket az ügyvéd küldi a Cégbíróságra.
17. Átalakulás - könyvelő Az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával mint mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti beszámolóját elkészíteni, letétbe helyezni és közzétenni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni. (Tevékenységet lezáró beszámoló.) Számviteli törvény 141. (3)
17. Átalakulás - ügyvéd Az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni és a cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az átalakulással létrejövő gazdasági társaságra vonatkozóan. Számviteli törvény 141. (1)
18. Sajátos beszámoló 2013. január 1-től mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választható a sajátos egyszerűsített éves beszámoló helyett, ezért a sajátos beszámolóra vonatkozó előírások törlésre kerültek.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak lehetőséget kínálnak az adminisztrációs egyszerűsítésre. Ezt a beszámolót ( a sajátossal ellentétben) jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások is választhatják.
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót.elkészítheti a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: a) a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot, b) az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot, c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt. Számviteli törvény 9. (6)
Könyvvizsgálati kötelezettség Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül: a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. Számviteli törvény 155. (3)
Könyvvizsgálati kötelezettség A könyvvizsgálati kötelezettség alól történő mentesítést határértékek alapján nem alkalmazhatja: az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő, a takarékszövetkezet, a konszolidálásba bevont vállalkozás, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, az a vállalkozó, amely eltér a törvény előírásaitól. Számviteli törvény 155. (5)
Visszatérés a mikrogazdálkodóiból Ha a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó a feltételeknek két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni. A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó választásától saját elhatározás alapján leghamarabb három, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el. Ha a vállalkozó a következő üzleti évtől már nem készít mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót, akkor a következő üzleti év nyitó adatai azonosak lesznek az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Számviteli törvény 9. (8)(9)(10)
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és ha van a megelőző (első) üzleti év éves (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Számviteli törvény 9. (7)
II. Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról ( továbbiakban: mikro rendelet )
Könyvvezetési kötelezettség Kettős könyvvezetés Mikro rendelet 3. számú melléklete: Kötött számlatükör Számlarendet készít Pavlik Lívia
Számviteli politika A mikrogazdálkodó számviteli politikát nem készít. Pénzkezelési szabályzat?????? Leltározási és leltárkészítési szabályzat????
Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Értéktan aktualizált múltbeli bekerülési érték Értékhelyesbítés, értékhelyesbítés értékelési tartaléka nem mutatható ki. A valós értéken történő értékelés szabályai nem alkalmazhatóak. e) az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetnie, f) a valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetnie, Mikro rendelet 14 Pavlik Lívia
Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Immateriális javak között nem mutatható ki Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kutatás, kísérleti fejlesztés aktivált értéke Üzleti vagy cégérték Egyéb ráfordításokkal szemben Ki kell vezetni az Egyéb ráfordításokkal szemben Egyéb ráfordításokkal, vagy a kapcsolódó Részesedés könyv szerinti értékével szemben Fel kell oldani A kapcsolódó Lekötött tartalékot A kapcsolódó Lekötött tartalékot - Pavlik Lívia
Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva ki kell vezetnie és a kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania Mikro rendelet 14. a) A negatív üzleti vagy cégérték, pozitív üzleti vagy cégérték nem mutatható ki. Kivezetés: A részesedéshez kapcsolódó tételt úgy kell kivezetni, hogy azzal a részesedés könyv szerinti értékét módosítják. A többi összeget egyéb bevételként, egyéb ráfordításként kell kimutatni. Mikro rendelet 14.
Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Jövőbeni költségekre céltartalék nem képezhető. céltartalékot meg kell szüntetnie.. Mikro rendelet 14
Bekerülési érték meghatározása Nem kell a bekerülési érték részeként kimutatni: Az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett a hitel, a kölcsön feltételként előírt bankgarancia díja, szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék, szerződés közjegyzői hitelesítésének díja, felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat; a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díjat a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözetét, a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjait, közvetlen költségeit
Bekerülési érték meghatározása Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Számviteli törvény 47 (9)
Bekerülési érték meghatározása Dokumentum nélkül megállapított összeg és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözetet meg kell vizsgálni. Számviteli törvény 47 (9) Jelentős Nem jelentős
Bekerülési érték meghatározása. különbözet összege minden esetben a bekerülési értéket nem jelentősen módosító különbözetnek minősül. Mikro rendelet 47 (9) Ez azt jelenti, hogy minden esetben az utólagos csökkentő tétel: egyéb bevétel az utólagos növelő tétel: egyéb ráfordítás
Sajátosságok Kormányrendelet 5 (3) bekezdés jelenleg rossz!!! Nem minősül felújításnak a 1. 100 ezer forint egyedi bekerülési értéket el nem érő eszközökön végzett tevékenység, 2. 100 ezer forint egyedi bekerülési érték feletti eszközön végzett tevékenység, amely egyedi bekerülési értéke nem éri el az eszköz bruttó értékének a 2%-át, valamint a 3. 100 ezer forintnál kisebb értékű tevékenység. Karbantartás speciális fogalma
Saját termelésű készletek bekerülési értéke A saját termelésű készletet a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett várható eladási áron kell állományba venni. (nem kell tényleges utókalkulált önköltséget meghatározni) Mikro rendelet 7 (5)
Készletek mérlegbe kerülő értéke Vásárolt és saját termelésű készlet esetében is, amennyiben év közben nem vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, akkor a mérlegértéket a leltár alapján megállapított mennyiség és az utolsó ár szorzataként kell kiszámítani. (sajátos FIFO) Mikro rendelet 11 (7)
Készletek mérlegbe kerülő értéke Megteheti a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő, hogy a készleteiről év közben vezet folyamatos értékbeni nyilvántartást, de akkor életbe lépnek a Számviteli törvény általános előírásai ( pl. szabályzatot köteles készíteni). Mikro rendelet 11. (8)
Vételárban elismert kamat Hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értékéből nem kell kikönyvelni, elkülöníteni a vételárban elismert kamat összegét, marad a bekerülési érték része. Mikro rendelet 7 (4)
Külföldi pénznemre szóló eszközök és források értékelése Nincs választás. Forintérték meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani a devizás eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározásakor. Követelés, illetve kötelezettség forintértékének meghatározása során az általános forgalmi adóról szóló törvénynek az adóalap forintban történő megállapítására vonatkozó előírásai szerinti árfolyamot kell alkalmazni.
Nincs fordulónapi nem realizált árfolyamkülönbözet A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség forintértékét az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan nem kell átszámítani. Mikro rendelet 11 (3)
Nincs FIFO, csak átlag A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel. Abban az esetben, ha az egyedi értékelés nem lehetséges, akkor a csökkenéseket átlagárfolyamon kell elszámolni. Mikro rendelet 11 (6)
Ellenértékként fizetett valuta Napi ( számviteli politikában rögzített) árfolyamon történik az átszámítás Az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni.
Értékcsökkenési leírás Egyösszegű Alapértelmezés: 100.000 Ft alatti Lineáris Maradványérték nélkül Választás: 100 ezer forintnál kisebb értékhatár, amit a mérlegen feltüntet. Tárgyi eszk. ( ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog nélkül ) Immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál
Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra Amely gazdálkodó áttér a mikrogazdálkodói beszámolóra az az értékcsökkenést az eddig alkalmazott módszer alapján számolja el továbbra is. Mikro rendelet 14 (2)
Terven felüli értékcsökkenés Bt. Kkt. Egyéni cég nem köteles elszámolni! KULCSSZÓ : 30% Terven felüli értékcsökkenésként kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözetét, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) üzleti év végi értékelésekor, az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke, vagy b) káresemény következtében az eszköz káreseményt követő piaci értéke legalább 30 százalékkal a könyv szerinti érték alá csökken. Mikro rendelet 9. (1)
Terven felüli értékcsökkenés visszaírása KULCSSZÓ : 30% Ha az immateriális jószágnál, tárgyi Bt. Kkt. Egyéni cég nem köteles elszámolni! eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn, akkor a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést vissza kell írni. Nem kell a terven felüli értékcsökkenés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. Mikro rendelet 9. (2)
Az eszközök értékvesztése - követelések Bt. Kkt. Egyéni cég nem köteles elszámolni! Értékvesztést kell elszámolni a 100 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések üzleti év végi értékelésekor, ha a követelés a mérlegkészítés időpontjában több, mint 180 napja lejárt, a bekerülési érték 30 százalékának összegében, több, mint 270 napja lejárt, a bekerülési érték 50 százalékának összegében, több, mint 365 napja lejárt, a bekerülési érték 100 százalékának összegében. Mikro rendelet 10 (3)
Értékvesztés visszaírása KULCSSZÓ: 30% Az értékvesztés elszámolását követő években az üzleti év végi értékeléskor - az értékvesztést vissza kell írni, ha az értékvesztés elszámolásának oka már nem vagy csak részben áll fenn. Nem kell az értékvesztés visszaírását elszámolni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték kevesebb, mint 30 százalékkal haladja meg a könyv szerinti értéket. Mikro rendelet 10 (4)
Sajátosságok Behajthatatlan követelésnek minősíthető külön bizonyítás nélkül a 100 ezer forintot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejárt esedékességű követelés is.
Bevételek tartalmának eltérése A magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó szállítási és rakodási-raktározási költséggel nem lehet csökkenteni az exportértékesítés árbevételét, azt igénybe vett szolgáltatások értékeként kell elszámolni.
Bevételek tartalmának eltérése A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásakor, beváltásakor az eladási, beváltási árban lévő kamatot nem kell kapott kamatként kimutatni.
Időbeli elhatárolások specialitása Az időbeli elhatárolások elszámolandó tételeit a mikro rendelet nevesítetten felsorolja. Ezen tételeken kívül más időbeli elhatárolást alkalmazni nem lehet. Bevételek aktív időbeli elhatárolásai közül csak az olyan járó kamatbevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra illetve az ezt megelőző időszakokra vonatkoznak (számolandók el bevételként), és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Mikro rendelet 6.
Időbeli elhatárolások specialitása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolásai közül csak az olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban illetve az ezt megelőző időszakokban kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A halasztott ráfordítások közül csak az átvállalt kötelezettséget kell kimutatni, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot. Mikro rendelet 6.
Időbeli elhatárolások specialitása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai közül csak az olyan fizetendő kamatráfordításokat kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot illetve az ezt megelőző időszakokat terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja. Mikro rendelet 6.
Időbeli elhatárolások specialitása Bevételek passzív időbeli elhatárolásai közül csak azokat kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapját követő két, vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban illetve az ezt megelőző időszakokban kerültek bevételként elszámolásra. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételek passzív időbeli elhatárolásai közül csak azon tételeket kell kimutatni, amelyek ingyen kapott tételhez kapcsolódnak és a rendkívüli bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja. Mikro rendelet 6.
Időbeli elhatárolások specialitása Ingyen kapott tételek: fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összege, elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értéke. Számviteli törvény 45. (1)
Beszámoló Mérleg --- 1. melléklet szerint Eredménykimutatás --- 2. melléklet szerint Kiegészítő melléklet --- nem kell készíteni Üzleti jelentés --- nem kell készíteni Fel kell tüntetni: - Mérlegkészítés napját - fel kell tüntetni a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításáért, vezetéséért felelős személy..nyilvános adatait, vagy ha nincs..
Mérleg sorainak sajátossága A kapcsolt vállalkozásokkal, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos információkat a mikrogazdálkodói beszámolóban nem kell külön bemutatni. Kivéve ls. Köv. dia
Beszámoló Be kell mutatni a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezen ügyletek lényegesek és nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg, ilyen ügylet hiányában ennek tényét a kis értékű eszközök egy összegű leírásánál alkalmazott összeget, ha az kisebb, mint 100 ezer forint ha a készletekről év közben értékbeni nyilvántartást vezet, annak tényét.
Sajátos szabályok betéti társaságok, közkereseti társaságok vagy egyéni cégek részére Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés, Céltartalék várható kötelezettségekre elszámolása nem kötelező betéti társaságok, közkereseti társaságok vagy egyéni cégek részére.
Átalakulás Átalakulás során a Számviteli Törvény előírásait kiegészítve két specialitás került szabályozásra: Az átalakulás során a jogutód (több jogutód esetén a jogelőd) gazdasági társaság beszámolójára vonatkozó szabályok szerint kell az átalakulási vagyonmérlegeket összeállítani. Ha a jogutód az átalakulást követően éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló helyett mikrogazdálkodói beszámolót készít, az áttérés miatt szükséges korrekciókat a nyitást követően a jogutódnál kell végrehajtani. Mikro rendelet 12.
Pénztár zárókészlet értéke A Számviteli törvényből törlésre került a kötelező számítási mód, ebből következően csak a vállalkozás sajátosságai alapján kell a maximális zárókészletet meghatározni. (mulasztási bírság!!!) DE: Art. Új előírása 2013. január 1-től: Havonta szerződésenként maximum 1,5 mft teljesíthető készpénzben számlanyitásra kötelezett adózók között.
Rövidítések 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről = Itv. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről = Art. 1959. IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről = Ptk. 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról = Tao tv. 91