99. 2013. 8. Nagy László Általános Iskola és Gimnázium OM: 035324 Pedagógiai programja Érvényes: 2013. szeptember 1-től Elkészítette: a nevelőtestület Elfogadta: az igazgató Véleményezték: Iskolaszék, Diákönkormányzat Budapest, 2013. március 26. Fekete Lászlóné igazgató
Minden nap kezdődik valami, valami nagyszerű, valami gyönyörű. /Nagy László/ Nagy László Általános Iskola és Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAM AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 32 éves múltra tekint vissza. Az iskola a kerület és Dél-Pest ismert, keresett intézményévé vált. Pedagógusaink és diákjaink elért eredményei arra ösztönöznek bennünket, hogy őrizzük meg a közösen kialakított értékeket, hagyományokat, valamint a XXI. századi oktatás igényeinek megfelelően innovatív iskolaként működjünk, mivel így biztosíthatjuk tanulóink számára a minőségi oktatást. Iskolánk jelenlegi szerkezete fokozatosan alakult ki. 1981-ben indult az általános iskolai képzés, ezt követte 1985-ben a négyévfolyamos gimnáziumi képzés megkezdése. Az intenzív nyelvi osztályokban az oktatás 2005-ben kezdődött. 2013-ig az intézmény fenntartója a Budapest Főváros Önkormányzata volt. 2013. január 1-től a fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtető Budapest Főváros Önkormányzata. Az iskola székhelye Budapest XX. kerültében található, az általános iskola beiskolázási körzete Pesterzsébet kijelölt területe, a gimnáziumé Pesterzsébet, a dél-pesti kerületek és az agglomeráció. A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 12 évfolyamos többcélú intézmény, Alapító Okiratunk két tevékenységet rögzít: az általános iskolai nevelést és oktatást és a gimnáziumi nevelést és oktatást a négy-és ötévfolyamos gimnázium keretében, (utóbbiban a 9. évfolyamon /9.NY/ intenzív nyelvi osztályban kezdődik az oktatás). Intézményünk minden tagozatán olyan képzéseket kínálunk, melyek megfelelnek a XXI. századi társadalom igényeinek és az oktatáspolitikai elvárásoknak is. Ezért iskolánkban továbbra is kiemelt szerepet kap az idegen nyelvek, a természettudományok és az informatika oktatása. Minden diáknak lehetőséget biztosítunk személyiségének fejlődésére, képességei kibontakoztatására. Képzéseink lehetőséget adnak a tehetséges tanulók képességeinek minél teljesebb kibontakoztatására, valamint az esetlegesen lemaradók felzárkóztatására is. Az iskola nevelőtestülete képzett, modern pedagógiai kultúrával rendelkezik, innovatív szemléletű. Vállalja a társadalom igényeinek megfelelő korszerű pedagógiai módszerek és eljárások folyamatos figyelemmel kísérését és elsajátítását, amit a sikeresen teljesített TÁMOP 3.1.4-08/1-2009-0019. pályázat és a Microsoft PIL programjában való részvétel is bizonyít. Pedagógusaink rendszeresen részt vesznek szakmai és pedagógiai továbbképzéseken. Az intézményben szakmai munkaközösségekben tevékenykednek, kis pedagógiai közösségeikben jelölik ki a tanév legfontosabb feladatait, szervezik azok minőségi megvalósítását, elemzik, 2
értékelik szakmai tevékenységüket. A különböző területek munkaközösségei között is rendszeres és tartalmas kapcsolat alakult ki. A Nagy László Általános Iskola és Gimnázium tanulói 12 (13) évfolyamon folytathatják tanulmányaikat. Életkoruk szerint a 6-20 éves korosztályba tartoznak. Családi hátterük vegyesnek mondható a szülők végzettségének és foglalkozásának tekintetében. Gyakori a csonka család, sok tanuló anyagilag hátrányos helyzetű. A diákok neveltségi szintje, a családok elvárása a kulturált viselkedéssel kapcsolatban eltérő. A tudás, a műveltség még mindig fontos érték tanulóink többségének, sokan az életben való érvényesülés egyetlen útjának a megfelelő végzettség megszerzését látják. Egyre erősebb viszont a média gyakran torz, értéktelen világának hatása a fiatalokra. Mindezek miatt az oktatás- nevelés felelőssége megnőtt, amit intézményünk pedagógusai is naponta tapasztalnak. Az iskola pedagógusai a szülőkkel való kapcsolattartást a nevelési célok eléréséhez elengedhetetlenül fontosnak tartják. A tanulók oktatásával-nevelésével kapcsolatos problémák megoldásához külső pedagógiai intézetek segítségét is igénybe veszik. Széles körű kapcsolatok kialakítására törekednek a kulturális, művészeti, tudományos intézményekkel, illetve a pályaorientáció során a környező terület egyéb intézményeivel az élethosszig tartó tanulás képességének fejlesztése érdekében. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Nevelő-oktató munkánk pedagógiai alapelvei, értékei Az iskolánkban folyó pedagógiai tevékenység a humanista értékrendre épül, az iskola nevelőtestülete magáénak vallja, és közvetíti Magyarország Alaptörvényében, a Nemzeti köznevelési törvényben és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott értékeket, így az élet és az emberi méltóság tiszteletét, a lelkiismereti és vallásszabadságot, a gyermeki jogok tiszteletben tartását, a demokrácia értékeinek felismertetését, a nemzeti hagyományokat, a nemzeti öntudat fejlesztését, az Európához tartozásunkat erősítő tartalmakat. 1.1. Intézményünkben érvényesülő további pedagógiai alapelvek: Differenciált, individualizált képességfejlesztés Fejlettségi szinthez (életkorhoz) igazodó tartalmak közvetítése oktató-nevelő munkánkban Az ismeretek megszerzésének eszközjellege A tanítási-tanulási folyamat motiválása, sikerélmények nyújtása Az aktív tanulási tevékenységekre építő oktatás-nevelés A konstruktív életvezetés megalapozása a nevelési tevékenységekkel A tanítási-tanulási folyamat rendszeres, fejlesztő ellenőrzése, értékelése A személyiség- és a közösségfejlesztés ösztönzése 1.3. Az intézményünkben folyó nevelés és oktatás kiemelt céljai Az általános műveltség megalapozása, valamint 3
az általános műveltség megalapozásának folytatása, felkészítés az érettségi vizsgára, a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére és a középiskola elvégzése után a szakképzésben tanulók vagy munkába állók felkészülésének segítése. A Nemzeti alaptanterv 2012. évi módosítása alapján a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési területek központi szerepének biztosítása a nevelési-oktatási folyamatban. A TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében bevezetett kompetencia alapú oktatás módszereinek és tanulásszervezési eljárásainak alkalmazása a tanulók minél eredményesebb fejlesztése érdekében. A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak (készség/képesség, ismeret és attitűd) egyénre szabott fejlesztése. 1.4. Az intézményünkben folyó nevelés és oktatás további általános céljai: A változó világ követelményeihez igazodó ismeretanyag közvetítése Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése A munkaerőpiachoz alkalmazkodás során szükséges kulcskompetenciák fejlesztése A nemzeti hagyományok tiszteletének átadása, az anyanyelv ápolása, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése Erkölcsi nevelés, értékrend kialakítása, elmélyítése Mások személyiségének, érdekeinek tiszteletben tartása, toleranciára nevelés Önálló gondolkodásra nevelés, saját véleményalkotás képességének kialakítása, vitakultúra terjesztése A kommunikációs készség fejlesztése Önfegyelemre, munkafegyelemre nevelés Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése Az egészséges életmód iránti igény kialakítása Esztétikai, művészeti tudatosság elmélyítése, kifejezőképesség fejlesztése Digitális kompetenciák fejlesztése Az infokommunikációs eszközök etikus használatának megismertetése Az iskola kisebb-nagyobb, igényes értékrendű tanulói közösségeinek kialakítása és fejlesztése 1.5. Iskolatípusonként kiemelt céljaink: Az általános iskolai képzésben gyermekközpontú pedagógia alkalmazása, kulcskompetenciák fejlesztése, az együttnevelés támogatása, a különböző háttérrel rendelkező gyerekek egy csoportban való nevelése a tananyag élet közeli megvilágítása, hétköznapi életben használható tudás megszerzése, belső igényesség kialakítása, az esztétikai érzék fejlesztése, az alapkészségek, képességek kialakítása, megszilárdítása, változatos tanulástechnikák elsajátítása, az ismeretszerzés módjainak megismertetése, önálló tanulás képességének fejlesztése az ismeretelemek előhívása, összerakása a gyakorlatban, más környezetben való alkalmazása a 8. évfolyamon felkészítés a középiskolai továbbtanulásra, tanulási nehézségekkel, részképességi zavarokkal küzdők segítése, a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdők segítése, differenciált képességfejlesztés, egyéni adottságok figyelembevétele, 4
a tanulói lemaradások enyhítése, a magatartási zavarokkal küzdők segítése, kellemes hangulatú környezet kialakítása a tanulók bevonásával, a diákok szabadidejének érdekes és hasznos tevékenységgel kitöltése az iskolában, iskolán kívül, sportolási lehetőségek biztosítása, gyógytestnevelési foglalkozásra utaltak részvételének figyelemmel kísérése. A gimnáziumi képzésben a tanulók összefüggésben és rendszerben való gondolkodásra nevelése, a kiemelkedő tehetségek gondozása, egyéni fejlesztése, a tanulási problémákkal küzdő diákok folyamatos segítése, az információ-szerzés, szűrés, feldolgozás képességének fejlesztése, esztétikai nevelés, az egészséges testi, fizikai fejlődés segítése sportfoglalkozások szervezésével, felelős társadalmi magatartás kialakítása (demokratikus életformára felkészítés, az erkölcsi felelősség fejlesztése), a tanulók felkészítése a folyamatosan változó világhoz, a munkaerő-piachoz való alkalmazkodásra, az élethosszig tartó tanulásra, segíteni a diákokat a reális önismeret kialakításában, a pályaválasztásban, a diákok felkészítése a kötelező és választott tantárgyakból az közép és emelt szintű érettségi vizsgára. 1.6. Iskolatípusonként kiemelt feladataink A Nemzeti alaptanterv 2012. évi módosítása alapján minden iskolatípusban kiemelt feladat a tantárgyi tantervekben kifejtett módon a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési területek szerint a tanulók készségeinek, képességeink folyamatos fejlesztése. Az általános iskolában képességeknek és igényeknek megfelelő foglalkozások biztosítása, az alapkészségek kialakítása, az önálló gondolkodásra nevelés, a kiemelkedő tehetségek gondozása, versenyekre felkészítése, tanulási módszerek elsajátíttatása, tanulási képességek fejlesztése, a tagozatváltás zökkenőmentessé tétele, felkészítés a váltásra, az osztályközösségek kialakítása, erősítése, alapvető erkölcsi normák átadása, toleranciára nevelés, megfelelő magatartásformák, beszédkultúra kialakítása, helyes modellek erősítése, hazaszeretet, nemzeti identitástudat kialakítása, megerősítése, a tanulási nehézségekkel, magatartási problémákkal küzdő tanulók segítése, korrepetálás, a lemaradók folyamatos felzárkóztatása egyéni fejlesztéssel, sportolási lehetőségek biztosítása, a szülőkkel történő megfelelő kapcsolat tartása, új tanulásszervezési módszerek bevezetése és meghonosítása, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. A gimnáziumban az érettségi vizsgára, a munkába állásra, ill. felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés, a kiemelkedő tehetségek jelentkeztetése, felkészítése versenyekre, 5
a diákok által választott foglalkozások szervezése, és azokon felkészítés az emelt szintű érettségi vizsgára, a tanulók kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése tevékenységközpontú tanórákon, az új tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók tanulás iránti pozitív attitűdjének megalapozása, egyéb foglalkozások keretében egyéni fejlesztés, tehetséggondozás az idegen nyelvek elsajátítására, gyakorlására kiemelt figyelem fordítása, az emelt szintű nyelvi csoportokban középfokú nyelvvizsgára, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés, a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése, nemzeti kultúránk értékeinek megismertetése, megszerettetése, a kommunikációs és tanulási képességek továbbfejlesztése, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre vonatkozó készségnek, képességnek a kialakítása, a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyek fejlesztése (önismeret, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kudarctűrés) a mindennapi testnevelés keretében rendszeres sportolási lehetőség biztosítása, bekapcsolódás a középiskolák közötti versenyekbe a Diákolimpia keretében (pl.: kézilabda, röplabda, labdarúgás), az osztályközösségek, kisebb tanulói csoportok alakulásának figyelemmel kísérése, segítése, a beilleszkedési problémákkal küzdő diákok egyéni segítése, a szülőkkel való folyamatos kapcsolat ápolása (fogadóórák, rendezvények, fórumok), az igények felmérése alapján nem kötelező foglalkozások szervezése, amennyiben az osztályokra biztosított órakeretből ez megoldható (pl.: szakkörök, énekkar, ISK csoportok), az emelt szintű érettségi vizsga követelményeire való felkészítés a 11. és a 12. évfolyamon. 1.7. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Az eszközök a feladataink megvalósítását segítő erőforrások (ezek lehetnek tárgyi és tudáskészségbeli eszközök is). Az eljárások a nevelő-oktató munkánk céljának megvalósulását szolgáló, alapelveink figyelembevételével megfogalmazott széles körben alkalmazott módszereink és szervezési módjaink. Célunk: a tanítási-tanulási folyamatban leghatékonyabban alkalmazható eszközök, eljárások kiválasztása alapelveink figyelembe vételével, a tanulási aktivitást, önálló ismeretszerzést elősegítő eszközök, eljárások alkalmazása, a pedagógiai és a tantárgyakhoz kötődő módszertani kutatások figyelemmel kísérése alapján a folyamatos innováció és annak továbbadása. Feladatunk: az egyes tantárgyak tantervében megjelölt tevékenységformákhoz szükséges eszközök alkalmazása, a munkaközösségek keretein belül az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó eszközök karbantartása, az új eszközök beszerzéséhez listák összeállítása, a továbbképzéseken megismert új eljárások megismertetése a munkaközösségek tagjaival, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése, a továbbképzéseken és a hálózati tanulás során megismert új eljárások meghonosítása és továbbadása a munkaközösségekben, az alkalmazás lehetőségeinek megteremtése és fenntartása, 6
az önálló innovációk nyilvánossá tétele, átadásának biztosítása, a hatékony tanítási- tanulási módszerek bevezetése és alkalmazása, IKT eszközök alkalmazásának elterjesztése az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése. Felelősök: az új eszközök beszerzésének irányításában az igazgató és helyettesei, az új eszközök beszerzéséhez listák összeállításában a munkaközösség-vezetők, a meglévő eszközök állagának megóvásában a munkaközösség-vezetők és a szaktanárok, az alkalmazott eljárások korszerűségének biztosításáért, a beszerzett eszközök használatáért a munkaközösségek tagjai és vezetője, illetve valamennyi pedagógus. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Több korosztályt átfogó intézményünk sokféle nevelési lehetőséget nyújt. A tanulók személyiségének fejlesztésében eltérő célokat valósítunk meg korcsoportoktól függően. E téren legáltalánosabb célunk a korosztályokra jellemző érettségi fok kiteljesítése: az általános iskolai korosztály esetében az iskolai szokásrendhez igazodás és az alapkompetenciák kialakítása, serdülőknél a személyes identitás szintjének elérése, az önismeret fejlesztése; ifjúkorra a pozitív életszemlélet, döntési képesség, tetteikért felelősséget vállalni tudó személyiségek kialakítása. Intézményünkben a nagy korkülönbségű korosztályok egymás mellett élése adja a személyiségfejlesztés egyik speciális lehetőségét; a fiatalabb korosztályok számára az idősebbeknek is feladata a pozitív példa nyújtása, a fiatalabb korosztályok patronálása. A pedagógusok feladata a korosztályok harmonikus kapcsolatának irányítása, segítése. Olyan pedagógiai munka megvalósítása a célunk, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, kompetenciáinak, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Minden iskolatípusban és korcsoportban közös törekvéseink: Az értelmi képességek mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Segítjük a gimnáziumi korosztályt - az érettségi feltételeként az önkéntes közösségi szolgálat teljesítésében. Támogatjuk a Diákönkormányzat különböző programjait, akcióit, melyek hozzájárulnak a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztéséhez /pl. adományok gyűjtése és eljuttatása civil szervezetekhez, műsorok összeállítása és előadása, viták, megbeszélések szervezése stb./ A kulcskompetenciák fejlesztésével és az új tanulási utak alkalmazásával is segítjük a harmonikus személyiség fejlődését, a tanuláshoz való pozitív attitűd kialakulását, a figyelem fenntartásának erősítését, az önértékelés fejlődését. A tudás mellett kiemelt figyelmet fordítunk az önismeret fejlesztésére, melynek legfőbb színterei az osztályfőnöki órák, általános iskolában és a gimnázium 11. évfolyamán az etika órák. Célunk azoknak a képességeknek a kialakítása, melyek az élet különböző szituációiban biztosítják tanulóink tudásának, tapasztalatainak, személyes adottságainak alkalmazását. Alapos, sokoldalú ismeretek átadásával olyan személyiségjegyeket alapozunk meg tanulóinkban, melyek segítségével saját korosztályukat érintő döntéshelyzetben (jól) választani képesek. 7
Diákjainkat önállóságra neveljük, határozott, önmaga művelésére, fejlesztésére is képes, optimista személyiségek kialakítására törekszünk, ez gyakorlatilag minden tanóra és tanórán kívüli foglalkozás egyik célja, de kiemelt jelentőséggel bír e vonatkozásban iskolánk könyvtára, valamint a modern technikát is biztosító informatika tantárgy. Az önállóságnak és az önművelésnek gyakorlótere az egész napos iskola, valamint a napközi otthon foglalkozásai az alsó tagozatban, valamint a felső tagozatos általános iskolai é tanulók számára szervezett tanulószoba is. Valamennyi tanulónkat fel kell vérteznünk a káros hatások elleni önvédelemre is. A káros környezeti hatásokról és romboló élvezeti cikkekről elméleti ismeretek nyújtása főként a környezetismeret, természetismeret, biológia és egészségtan órákon történik, az ellenük folytatott egészséges magatartás kialakítása az osztályfőnöki órák, valamint az etika órák feladata, de személyes példamutatásával egységes szemléletű tantestületünk minden egyes tagja aktív személyiségformáló erő. Az iskolában folyó tanítási-tanulási folyamat, nevelés hozzájárul tanulóink életmódjának, szokásainak, a személyiséget megalapozó értékekkel történő azonosulásuknak fokozatos kialakításához. 3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az Egészségügyi Világszervezet által megfogalmazott definíció szerint Az egészség a teljes testi, szellemi és társadalmi jólét állapota. Az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti, hogy az iskola a tanulás egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztés célja, hogy képessé tegye tanulóinkat arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és rendelkezzenek a szükséges információkkal, tájékozódjanak a lehetőségekről, magukévá tegyék az egészség, mint legfőbb érték elvet. Az egészségmegőrzésnek a mindennapi élet részévé kell válnia. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit, az egészséges táplálkozást, az aktív szabadidő eltöltést, a mindennapos testmozgást, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását. Az egészségfejlesztés feladatait tanórákon, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységek keretében valósítjuk meg. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok az 1-4. évfolyamon: Tanórákon: Magyar nyelv és irodalom: ismeretterjesztő olvasmányokban megismerik az egészséges életmód alapvető szabályait. Társadalomismeret tantárgyban megjelenik a lakóhely és tágabb környezet szépítése, hagyományok ápolása. Az egyén szerepe a családi, iskolai és társadalmi környezetben. A matematikában megtanulják a racionális gondolkodást, a valóság és a környezet helyes értékelését. Környezetismeret, természetismeret órákon elsajátítják a tisztálkodási szokásokat (a fog, köröm, a haj és a test megfelelő ápolása), helyes táplálkozás fontosságát. A testnevelés tantárgyon keresztül megvalósul a mindennapos testnevelés. Megtapasztalják, hogy a testi-lelki egészség egymással összefügg. Egyszerű relaxációs technikákat is elsajátítanak. Szabadidőn belül ismerik meg az egészséges és kulturált étkezési szokásokat, közös sportolás élményét, ápolják a tantermük növényeit. Tanórákon kívül 8
Iskolánk alsó tagozatos diákjai részére szervezünk különböző sportfoglalkozásokat - úszásoktatást, aerobic tanfolyamot, kosárlabda, kézilabda, torna, sportköri foglalkozásokat, téli időszakban korcsolyázást. A helyes napirend kialakításának módja: a tanulás, pihenés, a kötött és kötetlen foglalkozások váltakozása. Fokozott figyelmet kell fordítani a helyes időbeosztásra és a tevékenységek időigényének összehangolására. Ezt a tanév során folyamatosan gyakoroljuk, ezzel elősegítve, hogy a mindennapi életükben szokásukká váljon. Táplálkozás Tanórákon megismertetjük tanulóinkkal a táplálékpiramis fontos elemeit, annak szerepét az egészségünk megőrzésében. Felhívjuk a figyelmet az egészséges táplálkozásra az iskolai étkezések során, és biztatunk arra, hogy az otthoni étkezéseiknél is kövessék azt. A szülők bevonásával törekszünk a gyerekek egészséges táplálkozási szokásainak kialakítására. Plakátokat, tablókat készítünk, vetélkedőkkel, kvíz-játékokkal segítjük a kapcsolódó ismeretek elmélyítését. Csatlakozunk az egészséges táplálkozást támogató rendezvényekhez, aktuális programokhoz (pl.: Iskolagyümölcs-program). Személyes higiénia, öltözködés Figyelünk a tanulók évszaknak, a hőmérsékletnek megfelelő öltözetére, biztosítjuk az alapvető tisztálkodás lehetőségeit: fogmosás, kézmosás; WC papír, szalvéta, zsebkendő használata. Ezek betartását folyamatosan figyelemmel kísérjük. Tanévenként két alkalommal iskolafogászaton is részt vesznek a tanulók. Szociális kapcsolatok, mentálhigiénia Nagy gondot fordítunk a gyerekek lelki és erkölcsi fejlődésére, az önismeret, a helyes önértékelés fejlesztésére, a csoportba tartozás, elfogadás, kölcsönös megbecsülés, empátiakészség kialakítására, a különbségek és azonosságok megismerésére, elfogadására, az egyén szerepére a közösségépítésben. Tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon alkalmazunk drámapedagógiai módszereket, szituációs gyakorlatokat, beszélgető-köröket alkotunk. Egészséges környezet Ügyelünk közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára, megóvására, ápolására, szépítésére. Az osztályok között tisztasági és dekorációs versenyeket szervezünk, amit időről időre jutalmazunk. Felhívjuk figyelmüket a környezet állapota és az egészség közötti összefüggésekre, a szelektív hulladékgyűjtés, az újrahasznosítás fontosságára, természeti értékeink megóvására. Rendszeresen részt veszünk a környezetünk megóvásával kapcsolatos vetélkedőkön, rajzpályázatokon, versenyeken, papír- és használtelem gyűjtésben. Balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás Minden tanév elején tűz- és balesetvédelmi oktatást tartunk a diákjainknak. Megismertetjük velük az iskola olyan berendezéseinek megfelelő használatát, amelyekkel kapcsolatba kerülhetnek, a balesetek megelőzéséhez szükséges viselkedés szabályait rendszeresen felidézzük, mintáit modellezve is bemutatjuk, betartását folyamatosan ellenőrizzük. Különböző foglalkozásokon tanórákon, szabadidőben, kirándulások alkalmával - megtanulják a segélyhívások menetét, a fontos telefonszámok (104, 105, 107) használatára vonatkozó ismereteket. Felhívjuk figyelmüket a különböző munkaeszközök biztonságos alkalmazására (olló, tű, stb.). Megtanítjuk tanulóinknak a váratlan helyzetekben követendő helyes magatartást, balesetek során a szükséges tennivalókra. Használt módszerek: szituációs gyakorlatok, szövegfeldolgozás, beszélgetés, dramatikus játékok, stb. A felsoroltak valamennyi tanóra és tanórán kívüli foglalkozás fontos részét képezik. Az egészségfejlesztés tanórai feladatai az 5-12. évfolyamon: Osztályfőnöki órákon: balesetek megelőzése iskolán belül és kívül a betegségek megelőzésével kapcsolatos alapvető ismeretek 9
drogprevenciós foglalkozások szexuális felvilágosítás dohányzás megelőzésével kapcsolatos foglalkozások allergia és megelőzésének lehetőségei az egészséges táplálkozás fontossága felkészülés a halál elfogadására, a gyász folyamata fogyatékkal élő embertársaink elfogadása, segítése számítógép-, internetfüggőség veszélyei Természetismeret órákon: az egészséges életmódra való törekvés erősítése az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok megismertetésével az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában a környezet szervezet életmód egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra fejlesztése a betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása a reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük való azonosulás az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jártasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében a fogyatékkal élő emberek elfogadása, segítése Biológia-egészségtan órákon: Általános iskolában a betegségekkel és azok megelőzésével kapcsolatos ismeretek és alkalmazásuk elsajátítása a védőoltások jelentőségének belátása az ember egészségét veszélyeztető tényezők (fizikai, kémiai, biológiai, társadalmi) megismerése, hatásukat megelőző, illetve mérséklő megoldások tervezése az ember biológiai hálózatokban elfoglalt helyének és a család fontosságának tudatosítása annak felismertetése, hogy életmódunk hogyan befolyásolja a bőr és a mozgásszervek egészségét, szépségét empátiafejlesztés az öröklötten vagy baleset következtében mozgási problémákkal küzdő embertársak iránt annak tudatosítása, hogy az egészséges csonttömeg kialakítására felnőttkorig van lehetőség a szűrővizsgálatok fontosságának megértése annak tudatosítása, hogy a legtöbb táplálkozási, légzési, keringési, kiválasztási betegség megelőzhető tudatos fogyasztóvá válás elősegítése az életmód fontosságának felismerése az idegrendszeri és a hormonális betegségek kialakulásának megelőzésében a lelki egészség fontosságának felismerése a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat és a védőoltás (HPV) jelentőségének felismerése a korai szexuális kapcsolatok veszélyeinek bemutatása a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás által a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítés 10
az idősekkel, betegekkel való együttérzés kialakítása Gimnáziumban a rendszeres egészségügyi és szűrővizsgálatok, valamint az önvizsgálatok betegségek megelőzésében játszott szerepének felismertetése a legfontosabb emberi vírusos és bakteriális betegségek felelős antibiotikum használat fontosságának felismertetése alapvető járványtani fogalmak, a megelőzés és elhárítás lehetőségei a gombák táplálkozás-élettani szerepének, a gombaszedés és tárolás szabályainak megismertetése, a gombamérgezések megelőzése védekezés-megelőzés a kórokozókat terjesztő ízeltlábúakkal szemben annak megértetése, hogy környezetünk is hatással van egészségünkre a genetikai tanácsadás gyakorlati hasznának beláttatása testképzavarok, az izomfejlődést elősegítő doppinghatású anyagok káros hatásainak hangsúlyozása hormonális fogamzásgátlók hatása megfelelő kommunikációs stratégiák fejlesztése a nemkívánatos médiatartalmak elhárítására a narkotikumhasználat kockázatainak megismerése és tudatos kerülése a korosztályos személyi higiénia problémáinak és kezelésük lehetséges módjainak megismerése a reális és az idealizált énkép közötti különbségek felismerésének és elfogadásának elősegítése az izomláz kialakulásának és megszűnésének értelmezése a láz lehetséges okainak magyarázata a médiában megjelenő áltudományos és kereskedelmi célú közlemények, hírek kritikai elemzése az elsősegélynyújtás gyakorlása az önfenntartó szervrendszerekhez kapcsolódó civilizációs betegségek és kockázati tényezőik megismertetése az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás fontosságának felismertetése, az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak beláttatása pulzus- és vérnyomásmérés a felelősségteljes nemi magatartásra való törekvés kialakítása a tudatos családtervezés, a várandós anya egészséges életmódja melletti érvek megismertetése és elfogadtatása az alkalmazott fogamzásgátlási technikák előnyei mellett azok korlátainak és kockázatainak felismertetése, ehhez kapcsolódóan a mérlegelésen alapuló véleményalkotás fejlesztése a szexuális tartalmú adathalászat lehetséges veszélyeinek elemzése az egyén, a család és a társadalom felelősségének megértetése az utódvállalásban a védőoltások jelentősége az immunrendszer és a gyógyszerhasználat kapcsolatának megértetése annak megértetése, hogy hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák (fertőzések, járványok, higiéniai problémák) kialakulásához, ezek kockázatának és az ezzel kapcsolatos felelősség belátása Az egészségfejlesztés tanórán kívüli feladatai: 11
8. évfolyamon: teremdekorációs verseny a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének témakörében (tabló, faliújság és egyéb dekorációs anyagok készítése) a 9. évfolyamon: előadás szervezése egészségnevelés, szexuális felvilágosítás, drogprevenció témakörében az 5. és 10. évfolyamon: egészséges táplálkozás témakörében: táplálékpiramis készítése a 7. és 11. évfolyamon: dohányzás megelőzéséhez kapcsolódóan plakátverseny szervezése Én sem dohányzom címmel 12. évfolyamon verseny az egészségügyi világnaphoz (április 7.) kapcsolódóan a diákönkormányzat napján egészségfejlesztéssel kapcsolatos előadásokat illetve programokat is szervezhet. Az egészségfejlesztés iskolán kívül megvalósítandó feladatai: drogprevenciós foglalkozáson való részvétel a Csili Művelődési Központban (11. évfolyam tanulói) iskolán kívüli rendezvényeken, egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozásokon való részvétel az iskola által szervezett kirándulások alkalmával lehetőséget biztosítunk a szabad levegőn való testmozgásra, sporttevékenység végzésére 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 12 évfolyamos iskolánk egyik fontos feladata a kisebb-nagyobb közösségek kialakítása, fejlesztése. Az iskola közösségeinek fejlesztésében kiemelt szerepet kapnak az osztályfőnökök, mellettük valamennyi pedagógus feladata a diákközösségek tevékenységének támogatása. 4.1. A legalapvetőbb közösségek az osztályok keretein belül alakulnak ki. Minden osztályban, 1-12. évfolyamig fontos cél az egymást tisztelő, egymásért felelősséget vállaló csoportok, közösségek létrejötte. A tanulók reális önképének kialakítása segíti a csoport fejlődését, mások elfogadását. Meghatározó szerepet kap az alkalmazkodóképesség, tűrőképesség, a konfliktusok kezelésének helyes módja. A csoportok fejlődését segíti a közös szabályalkotás és azok követése. A jól működő osztályközösségek szívesen bekapcsolódnak az iskola életébe, részt vesznek a közös programokban, részt vállalnak a munkából. Feladataink a cél eléréséhez sokrétűek, szerteágazóak: Közös élményeket biztosítunk: kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, osztályrendezvények, táborozások, sportrendezvények, stb. szervezésével. Megismertetjük az együttes cselekvések: játék, csoportos munka, közös pályázatok, kiállítások, közös műsorok, versenyek örömét. Pozitív csoportnormákat alakítunk ki, a helyes magatartási mintát nyújtó gyerekek vezető szerepét erősítjük. Hagyományos rendezvényeinkkel (karácsonyi, farsangi összejövetelek, gyermeknapi rendezvények, sportnapok, gólyabál, szalagavató bál stb.) erősítjük a közösségeken belüli kapcsolatokat. A közvetlen környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására biztatjuk diákjainkat (osztálytermek dekorálása, tanulói ügyeleti és felelősi rendszer működtetése). Fontos a pedagógus részéről a demokrácia biztosítása, a vélemények és javaslatok szabad kifejtésére lehetőség nyújtása. Személyes tapasztalatok szerzésére adunk lehetőséget az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Az új tanulási módszerek (csoportmunka, projektek, témahetek, kooperatív technikák) alkalmazásával elősegítjük az 12