PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA

PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET TALLÓZÓJA VI/2 2006. február

Kedves Olvasók! A téli szünet a törvények módosítása szempontjából nem múlt el csöndesen: közlöny hegyek várták az intézményvezetőket, hogy a legújabb módosításokkal megismerkedjenek. A 2005. évi CXLVII. törvényből, mely a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt módosította, csak néhány fontosat emelek ki, melyek az informatikai háttér meglétét is feltételezik. Az intézmények minőségirányítási programja végrehajtásának értékelését melyet a nevelőtestületnek és a szülői szervezetnek évente meg kell tennie a fenntartónak a honlapján (www.pesterzsebet.hu), annak hiányában a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni. Az intézményi honlapon kell megjelentetni a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, a nevelési, illetve a pedagógiai programot is. A fenntartó a honlapján köteles nyilvánosságra hozni a nevelésioktatási intézmény munkájával összefüggő értékelését. A törvény a kihirdetését követő ötödik napon (2005.december 25.) lépett hatályba. A kerületi pedagógiai szakmai szolgáltatás feltételrendszerében is történt változás: a Képviselő-testület határozata alapján 2006. január 1-től Intézetünk szolgáltatásait a kerületi önkormányzati fenntartású intézmények térítésmentesen vehetik igénybe. Szolgáltatási jegyzékünket már eljuttattuk az érintetteknek, illetve a honlapunkon is megtekinthető (www.pepint.hu). Kérjük, hogy a tanév második félévében teljesítendő igényeket az ütemezés miatt február 17-ig, a következő tanév első félévére tervezetteket pedig augusztus 31-ig küldjék meg nekünk! Dr. Nagyné Koczog Tünde igazgató

TARTALOM KEDVES OLVASÓK...02 12 HÉT TÖRTÉNÉSE S z e k e r e s L á s z l ó n é : PEPI híradó...04 GÓRCSŐ Szekeres Lászlóné Iskolai innovációk a kompetencialapú oktatásért...11 Emmer Gáborné Könyvtár az óvodában...21 EX CATHEDRA Gürtler Katalin: Tanítási ötletek nem csak kémiatanároknak...25 Palotainé Simon Ilona: Műelemzés a Magyar Nemzeti Galériában...29 SZÖRFÖZÉS Szekeres Lászlóné: Zseniális találmányok ahogyan a diákok látják......38 Girnt Borbála: Az Internet, a kaktusz és a dróthúzó ember esete...39 Varga Ibolya: Óvodából iskolába...42 Szű cs Mária: Logopédiai szakszolgálat...44 Verő cei Gáborné: Ünnepi megemlékezések a Vörösmartyban...47 Emmer Gáborné: Az én Nagy Könyvem...48 Emmer Gáborné: Tankönyvbemutató...53 A Lurkóház Óvoda pedagógusai : Tanfolyamajánló...54 SPORT Lengvári Tiborné: Mikuláskupa...56 Varga Sándor Diákolimpia Pesterzsébeten...57 AJÁNLÁS Bondor Mária: Tanulmányi kirándulás...58 Bondor Mária: Pályázati felhívás helytörténeti feladatsorok megírására...60 Pályázati felhívás -1956...61 Nagy József: Informatika a pedagógiában...62 Szekeres Lászlóné: Előzetes ismertető a Tavaszi Pesterzsébeti Pedagógiai Nap programjáról...65 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX/2 könyvtárának pályázati felhívása...67 3

12 HÉT TÖRTÉNÉSE PEPI híradó 2005. november 07. A XVIII. kerületi Kondor Béla Általános Iskolában Farkasné Horváth Erzsébet 5 kineziológia ág nemzetközi oktatója tartott előadást a kineziológia és a tanítás kapcsolatáról. Előadásában beszélt arról, hogy az izomtesztelésen alapuló módszer milyen módon tud segíteni a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak a stresszel és környezeti ártalommal teli világunkban. Az izmok tónusa egész más, ha görcs vagy félelem van bennünk, illetve ha kényes kérdésről kell beszélnünk, vagy ha éppenséggel felszabadultan viszonyulunk egy témához. Önismerettel testi-lelki egészségünk is egyensúlyba hozható. Az előadáson Verőcei Gáborné vett részt. 10. A Bűnmegelőzők Országos Szakmai Szövetsége által szervezett Biztonságos iskola címmel kerekasztal-konferencián vett részt Rezsdovics Györgyné. A Fővárosi Közgyűlés Oktatási Bizottságának elnöke, Dr. Pálinszky Antal nyitotta meg a rendezvényt, és adta át 3 fővárosi iskolának a Biztonságos Iskola elnevezésű táblát, közöttük a helyszínt adó József Attila Általános Iskolának is. A mozgalom helye és szerepe a fővárosi bűnmegelőzésben címmel Danielisz Béla elnök tartott tájékoztatót. 13. Az Erzsébet Napi rendezvénysorozat keretében került sor a hagyományos Egyházzenei hangversenyre, melynek idén is a Szent Erzsébet Plébániatemplom adott otthont. A József Attila Általános Iskola és a Lázár Vilmos Általános Iskola kórusain kívül felnőtt karok is bemutatták műsorukat. A rendezvényt Szabados Ákos polgármester nyitotta meg. 15. A Fővárosi Pedagógiai Napok nyitórendezvényén az Uránia Filmszínházban dr. Nagyné Koczog Tünde képviselte Intézetünket. Rövid előadások és pódiumbeszélgetések kapcsán hallhattak az érdeklődők a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 között tervezett programjáról, az oktatási rendszer fejlesztésének lehetőségeiről. A délutáni Mire képzett a pedagógus? című 4

12 HÉT TÖRTÉNÉSE szekcióülésen pszichológusi, felsőoktatási és vezetői szemmel tekintették át a résztvevők a lehetséges válaszokat. Másnap több helyszínen folytatódott a programsorozat. A Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban előadásokon, bemutatóórákon vehettünk részt. Tanulásszervezési problémák címmel Dr. Lénárd Sándor egyetemi tanár elemző és szuggesztív előadása nagy sikert aratott a hallgatóság körében. Egy másik helyszínen, a XV. kerületi László Gyula Gimnázium könyvtárában könyvtárszakmai és könyvtár-pedagógiai feladatokról esett szó. 16. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár XX. kerületi fiókja a Pesterzsébeti Múzeummal karöltve rendszeresen szervez kamarakiállításokat. Ezúttal az Erzsébet Napok programsorozathoz kapcsolódva két témát karoltak fel. Lőkös Margit Pesterzsébeti képeskönyv című munkájának bemutatását, illetve az albumból válogatott fotók kiállítását összekötötték Rácz Edit szobrászművész érméiből és kisplasztikáiból válogatott darabok kiállításával. A megnyitón Komoróczy László alpolgármester és D. Udvary Ildikó múzeumigazgató, művészettörténész méltatta az exkluzív könyv megjelenését és a kiállítást. 17. A Bűnmegelőzők III. Országos Konferenciáját Budapest Főváros Közgyűlése támogatásával a Duna Palotában rendezték meg. Intézetünket Rezsdovics Györgyné és Oláhné Horváth Ildikó kolléganők képviselték a programon. A nemzetközi konferencia a drogprobléma társadalmi kezelésének lehetőségeiről szólt. Először a magyar előadókat: dr. Felvinczi Katalin miniszteri biztost, dr. Rácz József pszichiáter szakorvost és dr. Funk Sándor addiktológust hallgathatta a közönség. Ezt követően az olasz vendégek számoltak be tapasztalataikról. A kábítószerhasználat aspektusairól egy államügyész, a drogproblémák sajátosságairól pedig a veronai prefektus beszélt. 23. Az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége első alkalommal rendezte meg Alkotó Pedagógusok című kiállítását az Újpesti Gyermek- és Ifjúsági Házban. A több mint 300 beérkezett pályamű közül 100-at tudtak elhelyezni, így szakmai 5

12 HÉT TÖRTÉNÉSE zsűri döntött a kiállításra legérdemesebb munkákról. Büszkék lehetünk kerületünk rajztanáraira és művészhajlamú pedagógusaira, akiknek munkái a kiállítás csaknem negyedét adták: Válikné Vadászi Mária, Juhász Magdolna (Ady Endre Ált. Isk.), Kovács Margit, Fazakas Györgyné (József Attila Ált. Isk.), Holczapfel Zsuzsanna (Lázár Vilmos Ált. Isk.), Horváth Eszter (Stromfeld Aurél Ált. Isk.), Fentné Fodor Éva (Tátra Téri Ált. Isk.), Kovács Zsófia (Vörösmarty Mihály Ált. Isk. és Logopédiai Int.) Fazakas Györgyné: Csendélet 24. Megnyílt a Pesterzsébeti Múzeum új állandó kiállítása. A gazdag helytörténeti dokumentumok közül nem csak az új - eddig a nagyközönség számára nem látható - anyagok kerültek bemutatásra, hanem a kiállítási koncepció is új, modern, a XXI. század elvárásaihoz és közönségéhez igazodó. A múzeum másik termében áprilisig még látható lesz a Világ gyöngyei időszaki kiállítás, majd ez a terem is a helyi értékeknek ad otthont, így teljesen megújulva várja a látogatókat, akik között reményeink szerint egyre több lesz az érdeklődő gyermek. 25. A Csili Művelődési Központ Vízváry-termében hagyományosan megrendezésre került a Kossuth Szónoklatverseny. A zsűri munkáját dr. Nagyné Koczog Tünde segítette. 26. A Szaktanácsadók Egyesülete és az Osztályfőnökök Országos Egyesülete együtt tartotta évzáró közgyűlését a XIII. kerületi Pedagógiai Kabinet előadótermében. A közös téma a pedagógusok mentálhigiénéjének megőrzése lehetőségeinek 6

12 HÉT TÖRTÉNÉSE feltárása, tapasztalatok cseréje volt. Dr. Nagyné Koczog Tünde, a Szaktanácsadók Egyesületének elnökségi tagja beszámolt a szolgáltatások keretében nyújtott szervezetfejlesztési tréningekről, melyek egyre népszerűbbek kerületen belül és kívül a nevelőtestületek körében. Az osztályfőnökök hasznos anyagokat találhatnak a www.ofoe.hu honlapon, melyet az Osztályfőnökök Országos Egyesülete működtet. 29. Bemutatkozott a kerületi Pince Ifjúsági Információs és Szolgáltató Iroda. A gyermekvédelmi megbízottak részvételével konzultációra is volt lehetőség. 29. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. konferenciáján megismerhették a kerületi pedagógiai szakmai szolgáltató intézményeinek munkatársai a kiadó új stratégiáját, kiadási politikáját és fejlesztési tervét. Neves előadók: Hámoriné Váczy Zsuzsa, OM főosztályvezető, Trencsényi László egyetemi docens, Benedek István vezetéselmélet-kutató közreműködésével a hallgatók bepillantást nyertek a közoktatás-fejlesztés projektjeibe, a tankönyvtörténetbe és a befogadó közoktatási intézmény definíciójába. ***** 2005. december 05. Pesterzsébet Önkormányzata és az ÁNTSZ XX-XXIII. kerületi Intézete szervezésében az AIDS Világnap című rendezvényre a CSILI Művelődési Központban került sor. A programon Rezsdovics Györgyné képviselte Intézetünket. A kerület iskolái két részletben vettek részt a foglalkozásokon. 07. A XX. század legnagyobb találmánya diákszemmel címmel meghirdetett esszéíró verseny ünnepélyes díjkiosztását a Jedlik Ányos Gimnáziumban tartottuk meg. Bővebben a SZÖRFÖZÉS rovatunkban olvashatnak az eseményről, illetve a nyertes pályamunkát is közöljük. 12. Somogyváry Géza díszpolgár volt a vendége a Csili Helytörténeti Klub december havi programjának. Az 1956-os események résztvevője és a hagyományok őrzője nem csak emlékeinek 7

12 HÉT TÖRTÉNÉSE szóbeli felelevenítésével kívánt emlékezni, hanem bemutatta gazdag fotógyűjteményének anyagát is, melyekre a kortárs közönség is aktívan reagált felelevenítve saját, személyes élményét. Egy-egy ilyen esemény még mélyebben megérteti a fiatalabb korosztállyal a korabeli események eszmei, érzelmi hátterét is. 14. Emmer Gáborné részt vett az FPI szaktanácsadói továbbképzésén, ahol a közoktatást érintő törvényi változásokról dr. Vargáné Fónagy Erzsébet, a szakképzést jellemző modularizációról Kerékgyártó László, a szaktanácsadói IKT kompetenciákról Végh András, a pályázatírás rejtelmeiről Flender Éva az FPI munkatársai adtak tájékoztatást. ***** 2006. január 12. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. három napra megnyitotta kapuját a diákok, a pedagógusok, pedagógiai szaktanácsadók, oktatáspolitikai szakértők előtt. Az előadók között volt dr. Göncz Kinga, dr. Kósa Éva, dr. Csernus Imre, dr. Csapó Benő. 16. Immár ötödik éve hagyomány, hogy a naptári év végén/elején a Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet több jelentős tankönyvkiadót hív meg egy összevont tankönyvbörzére. Ez évi bemutatónk célja volt, hogy a tankönyvválasztás előtt lehetőséget biztosítson a kerületben dolgozó pedagógusoknak a tankönyvpiac újdonságainak megismeréséhez, és segítséget adjon a fontos döntéshez. Bővebben olvashatnak a programról a SZÖRFÖZÉS rovatban. 17. A fővárosi kerületek pedagógiai szakmai szolgáltató intézményeinek vezetői a Fővárosi Pedagógiai Intézetben tartották megbeszélésüket. A III. kerület előadója ismertette az általános iskola felső tagozatán évek óta folytatott neveltségi szint mérések tapasztalatait. Aktuális témaként jelentkezett egy mérőlapok fellelhetőségéből összeállított lehetséges adatbázis megvalósítása, a gyógytestnevelés feladatellátása, a fővárosi versenyek lebonyolítása. A Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium pedagógiai szakmai szolgáltatásért felelős 8

12 HÉT TÖRTÉNÉSE igazgatóhelyettesét, Foki Tamást többen arra kérték, tolmácsolja kollégáinak az egyes versenyekhez térítésmentesen elkészített feladatlapokért, előadásokért, illetve egyes fővárosi munkaközösség színvonalas működtetéséért a kerületi kollégák köszönetét. 20. A Csili Művelődési Központ Muszély Ágoston Kiállítótermében Legendás mesék címmel gyermekkiállítás nyílt. A kiállító pesterzsébeti gyerekek a Csili rajzszakkörében tevékenykednek Holczapfel Zsuzsanna (Lázár Vilmos Ált. Isk.) tanárnő szárnyai alatt. A kiállítást az intézmény igazgatójának, Várhalmi Andrásnak egyéni hangvételű megnyitója tette még bensőségesebbé. A tervek szerint a jövőben egy-egy témakört lezárva kiállításra kerülnek a gyerekek munkái, aminek nagyon örültek a gyerekek. Varga Brigitta (8 éves): Mörrenmorcogi Micó 23. 2005-ben a Nagy Könyv játék szellemében több program zajlott kerületünk iskoláiban, közintézményeiben. A Pesterzsébeti Pedagógiai Intézet könyvtára megrendezte a játékot lezáró Az én Nagy Könyvem irodalmi csapatvetélkedőt, ahol a versenyzők számot adtak Magyarország legkedvesebb regényei közé került regények ismeretéről. Részletes írás található a SZÖRFÖZÉS rovatunkban. 24. A megyei pedagógiai intézetek értékelési munkatársai tanácskozást tartottak, amelyre meghívást kaptak a kerületi mérési 9

12 HÉT TÖRTÉNÉSE referensek is. Először Balázsi Ildikó, a sulinova Kht. Értékelési Központjának vezetője a 2006-os országos kompetenciamérésekről beszélt. Tájékoztatása szerint 4., 6. és 8. osztályban minden tanuló megírja a felmérést szövegértésből és matematikai eszköztudásból. A 4. és a 8. osztályosok feladatlapjainak mindegyikét, míg a 6. osztályosok esetében csak az OKÉV által kiválasztott dolgozatokat kell beküldeni. A mérés 2006. május 31- -én lesz, az eredmények közzétételének határideje 2007. február 28. A beszélgetés során elhangzott, hogy jó lenne, ha az OKÉV jobban számítana a pedagógiai intézetek munkájára, illetve a mérési központ nekik is elküldené ugyanazt a tájékoztatást, amit az iskolák megkapnak. Dr. Vajthó Erik az általa kifejlesztett feladatbank (Felbank) fejlesztéséről és terjesztéséről, valamint a 2006-os árakról beszélt. ***** 2006. február 02. Kerületünk pedagógusai közül közel nyolcvanan nyilatkoztak arról, hogy a HEFOP/2005/3.1.4 kódszámú A kompetencia-alapú oktatás elterjesztése című pályázatban partnerként részt kívánnak venni. A pályázó intézmény, az Erzsébetvárosi Pedagógiai Szolgáltató Központ január közepén értesült arról, hogy a megpályázható teljes összeget, azaz 80 millió Ft támogatást kapott a megvalósításra. A projekt ütemtervének megbeszélésén dr. Nagyné Koczog Tünde vett részt a PPI részéről. Kerületünk érintett pedagógusait Intézetünk folyamatosan értesíti a teendőkről. A pedagógusok képzése várhatóan 2006. szeptemberében kezdődik majd el. Szekeres Lászlóné igazgatóhelyettes Köszönetnyilvánítás A Zrínyi Miklós Általános Iskola ezúton mond köszönetet a Gyermekélelmezési Alapítványnak, ugyanis a szervezet a szponzori befizetések 1%-ából az iskola 16 tanulóját támogatta a Karácsonyi Élelmiszercsomag akciójuk keretében. 10

GÓRCS Iskolai innovációk a kompetenciaalapú oktatásért Az előző tanévben kísérleti jelleggel néhány pedagógus 1-1 osztályban vállalta, hogy tudatosan, tervszerűen fejleszti a tanulók kulcskompetenciáit az általa kiválasztott természettudományi tantárgy tanítása során. Három iskolából összesen 6 tanár vett részt az innovációban, amelyet a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány támogatott. 2005 szeptemberében átadtuk az iskolai munkaközösség-vezetőknek a teljes, több száz oldalas beszámolót és a hozzá készült CD-t. Ebből a terjedelmes anyagból a teljesség igénye nélkül készítettünk egy rövid tartalmi kivonatot. 1. A projekt rövid leírása 1.1. A projekt fő célkitűzése Kiemelten koncentráltunk egy osztályra abból a szempontból, hogy a pedagógusközpontúság hagyományos elveit felváltsuk a tanulóközpontúságra. A képességfejlesztést összekapcsoltuk a fejlődést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezők megerősítésével. A tanítás-tanulási folyamatnál hangsúlyoztuk a tanulók pozitív önképének kialakítását, a megismerés örömének felfedeztetését, a gyermekek együttműködését igénylő tevékenységeket. 1.2. A projekt legfontosabb lépései - egyéni ütemtervek megvitatása, elfogadása - szakirodalom feldolgozása - résztvevő pedagógusok attitűdjének mérése kérdőívvel - érintettek tájékoztatása (nevelőtestület, tanulók, szülők) - bemeneti mérés szövegértésből, matematika és logikai eszköztudásból a kísérleti és a kontroll osztályokban - egyéni ütemtervek megvalósítása - kerületi bemutatóórák megtartása - legalább két tanóra leírása (ahol megvalósult az intenzív kompetenciafejlesztés) 11

GÓRCS - kimeneti mérés szövegértésből, matematika és logikai eszköztudásból, tantárgyi kedveltségből a kísérleti és a kontroll osztályokban - elemzések, beszámolók és kiadvány elkészítése 1.3. A projektben résztvevők: Iskola tantárgy osztály 1. Nagy László Általános természetismeret 6. o. 2. Iskola és Gimnázium fizika 7. o. 3. kémia 8. o. 4. Tátra Téri Általános fizika 7. o. 5. kémia 8. o. 6. József Attila Ált. iskola fizika 7. o. 2. A mérések legfontosabb tanulságai 2.1. Szövegértés A tanév eleji és a tanév végi feladatoknál 5-40%-os teljesítménynövekedést mértünk. A 6. osztályosok az azonos nehézségű feladatoknál sokkal jobban teljesítettek a tanév végén. A 7. és 8. osztályosoknál - a nehezebb tavaszi feladatsor miatt szerényebb mértékű javulást tudtunk kimutatni. A húzd alá, karikázd be típusú feladatok megoldási szintje igen magas: 70-90% volt. Ugyanilyen tartalmú feladatoknál, ha egy kérdésre több lehetséges jó választ kellett bejelölni, akkor 20-30 %-kal voltak alacsonyabbak a teljesítmények. A hibakeresési (komoly koncentrációt feltételező) és az egész mondattal való válaszolást igénylő feladatoknál 20-50%-os eredmények születtek. 2.2. Matematika és logikai eszköztudás Látványosan javult a tanulók teljesítménye az arányossági feladatok megoldásánál a tanév folyamán. Ennek egyik oka, hogy ez a részképesség ennél a korosztálynál fejleszthető leginkább, másrészt a tudatos tanári munkának köszönhető ez az eredmény. A tanév végén a szöveges feladatokban a gondolatmenet leírását sokkal jobban lehetett követni, és többen indokolták meg válaszaikat. A grafikonelemző képesség azonos nehézségű feladat esetén általában 15-25%-kal javult. A szóanalógiás feladatokban 30-50%-os a teljesítménynövekedést értünk 12

GÓRCS el a kísérleti osztályokban, míg a kontroll osztályokban ez a gyarapodás csak 10-20%-os volt. Összességében elmondható, hogy a kísérleti osztályok kompetenciái a kontroll osztályokhoz képest is, de különösen önmaguk korábbi eredményeikhez mérten sokat fejlődtek. Ez az egyik bizonyítéka a projekt sikerességének. 3.3. A pedagógusok attitűdmérése Kérdőívvel vizsgáltuk a résztvevő hat tanár pedagógusi hitvallását és önértékelését. Az attitűdvizsgálat igazolta, hogy a pedagógusok nyitottak az olyan új dolgok kipróbálására, amelytől tanulóik hatékonyabb fejlesztését remélik. A projektbe bevont pedagógusok mindegyike felismerte a megváltozott tanári szerep jelentőségét (integráció elfogadása, képességek kiemelt fejlesztése, szülőkkel való kapcsolattartás, gyermeki autonómia és a jogok tiszteletben tartása, stb.). A fegyelmezés, büntetés és a gyerekek tanulás iránti motivációja körül voltak csupán kisebb véleménykülönbségek. A projektben résztvevők innovativitása megmutatkozott abban is, hogy a legújabb pedagógiai eljárásokat, módszereket már nagyra értékelték, de még csak alkalomszerűen használták a kísérlet megkezdése előtt. A mérés arra is rávilágított, hogy nagyon magas néhol már inkább maximalista elvárásokat fogalmaztak meg önmagukkal szemben. A projekt résztvevői nagy tapasztalattal rendelkező pedagógusok, akik több mint 20 éve vannak a pályán. Néhányan közülük régebben intézményvezetők vagy helyettesek is voltak, ez az elemzések rutinosabb elkészítésénél mutatkozott meg. Miközben a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztésére figyeltünk, természetesen a mi kompetenciáink fejlesztésére is törekedtünk. Rendszeresebben és önmagunkra jobban odafigyelve alkalmaztuk az információ-kommunikációs technikát. A tankönyveket szövegfeldolgozás szempontjából kezdtük vizsgálni. Külön készítettünk analógiás és kritikai gondolkodásra ösztönző feladatokat. Pedagógiai repertoárunk különösen sokat gazdagodott a tanévben. 3. Kompetenciafejlesztések tapasztalatai A pályázat az Oktatási Minisztérium Középtávú Fejlesztési Tervében megjelentek alapján definiálta a kulcskompetenciát, miszerint: kulcs- 13

GÓRCS kompetenciáknak tekinthetők mindenekelőtt a társadalmi és természeti környezetben való egyéni, hétköznapi tájékozódást, az ismeretek alkalmazását, más ismeretekkel való összekapcsolását segítő képességek. A fejlesztendő kompetenciákat a pályázat előírása szerint csoportosítottuk. A tartalmakon kívül elsősorban az életkorhoz szabott élményszerű-élményszerző módszerek alkalmazására helyeztük a hangsúlyt. 3.1. A gondolkodás fejlesztése Gondolkodásnál átrendezzük mindazt, amit tudunk annak érdekében, hogy megtudjuk azt, amit nem tudunk. A pedagógus támogató magatartása nélkül a gyerek kudarcot vall ezen a területen. Többször kellett visszafogni magunkat, hogy csak akkor avatkozzunk be az önálló tanulási folyamatba, ha feltétlenül szükséges. A tanulók például egyre inkább maguk tervezték meg a mérési folyamatot, kiválasztották a megfelelő eszközt, és elfogadtuk, ha a gyerek tévedett. Jutalmaztuk a kreatív kockázatvállalást és dicsértük az erőfeszítést. A problémamegoldó, azaz alkalmazott gondolkodás sikerességét nagyban befolyásolta a kognitív készségek szintje, a megoldási stratégiák ismerete és a megfelelő hozzáállás (érdeklődés, motiváció, önbizalom). Az érdeklődést akkor tudtuk felkelteni, ha a problémát változatosan és érdekesen tálaltuk. A hétköznapi életből vett egyszerűbb probléma felvetésekre példa: - Miért jön fel a víz tetejére a túrógombóc, ha megfőtt? - Miért volfrám szál (+valamilyen nemes gáz) van az izzóban? - Miért szőrös a jegesmedve talpa? - Miért gyulladhat meg a halmokba rendezett kőszén magától a TÜZÉP telepeken? - A kályhában égő tűz esetében ritkán, de előfordul, hogy megfulladnak az alvó emberek a szobában, míg a kandalló tüzénél ez nem fordul elő soha. Később már összetettebb problémamegoldással is próbálkoztunk, pl.: - Miért és hol jegesedik a hűtőszekrény belseje, ha nyitogatjuk? Miért baj ez, hiszen a jég hűt. - Hogyan állapítanád meg más eszköz felhasználása nélkül két külsőleg teljesen egyforma acélrúdról, hogy melyik a mágnes? 14

GÓRCS - Hogyan azonosítanád a tálkában levő fehér port? - Hogyan állítanál elő lúgos kémhatású anyagot? A problémák megoldása érdekében többször tartottunk ötletbörzét. Kielemeztük a javaslatokat, felvázoltuk a lehetséges megoldásokat, amelyek közül kiválasztottuk a legjobbat, majd a végén értékeltük azt. A deduktív, de különösen az induktív gondolkodás (konkrét megfigyeléseken alapuló következtetések megfogalmazása) hagyományosan a legszisztematikusabban fejlesztett képességek egyike a természettudományos tantárgyaknál a közkedvelt kérdve kifejtés módszernek köszönhetően. A valós élethelyzethez kötés segítette a sikerességet. Ilyenre számtalan lehetőség van a fizika-kémia órákon: közlekedés autóval (biztonsági öv, fékezés, stb.); fürdés a Holt-tengerben; olimpia Mexikóvárosban; hússütés otthon, a bevert szög és a fa kapcsolata az idő múlásával. Az analógiás gondolkodásnál egy ismert, és egy ismeretlen jelenséget, mennyiséget vagy fogalmat állítunk párhuzamba, ezáltal tudásterületeket kapcsolunk össze. Ennek a műveletnek a fontosságát különösen a konstruktív pedagógia hangsúlyozza, amely szerint a meglevő ismeretek és rutinok alapján konstruáljuk új tudásunkat. Tapasztaltuk, hogy a hétköznapi analógiák életszerűbbé tették a nehezebb elméleti anyagrészeket, ezért a gyengébb képességű tanulóknál különösen hasznos ez a fejlesztés. Kiválóan alkalmas témák: hőtágulás a különböző halmazállapotú anyagoknál, energiafelvétellel járó változások, gravitáció más bolygón, kémiai egyenletek felírása, stb. Az EX CATHEDRA rovatban közzé tettünk néhány analógiás feladatot, amelyhez hasonlókat mi is készítettünk és használtunk. Ennek köszönhetően kimutatható teljesítménynövekedést mértünk a kísérleti osztályokban. A kritikai, vagyis az elemző gondolkodásnál lényeges az a mód, ahogyan gondolkozunk. Erre az összetett, későn kialakuló gondolkodási módra csak az utóbbi időkben terelődött a figyelem, de mára már határozott elvárásokat fogalmaznak meg ezen a területen is a tanulókkal szemben. A fejlesztés során egymás feleleteit elemeztettük a tanulókkal, a közös ötleteket gondoltattuk végig. Amikor a gyerekek ítéleteket alkottak (igaz-hamis; biztos-lehet-lehetetlen) vagy szokatlan meg- 15

GÓRCS fogalmazásokkal találkoztak, akkor fejlődött ez a gondolkodási képességük. Fontos volt a nem sikerült kísérletek elemzése is. A kamaszok már kritikusak, bár gyakran nem a megfelelő formában. A tanár szavában, a tankönyvben leírtakban általában nem kételkedtek, ezért biztosítottuk a tananyagon túlmutató információkra való kitekintést. A médiában hallott vagy olvasott anyagokat gyűjtettünk a tanulókkal. Igyekeztünk a világháló és a tömegkommunikáció sokszor áltudományos hírdömpingjével szemben tanulóinkat felvértezni. (Erről az EX CATHEDRA rovatban lehet konkrét anyagot olvasni.) A kevés idő ellenére megtárgyaltunk néhány paradigmaváltó kísérletet vagy elméletet: Galilei-féle ejtési kísérlet, flogiszton-elmélet. Sajnos általános és egyre gyakoribb észrevétel, hogy tanítványaink nem szeretnek, illetve nem tudnak jól gondolkodni. Könnyen mondják: nem értem, mert hozzászoktak a készen kapott klisékhez. Jelenlegi tömegkommunikációs rendszerünk és néha még oktatási módszereink is - a kész információ befogadására, de nem feldolgozására nevel. Ezt kell elmozdítani néha szuggesztív, néha esetleg megrázó eszközökkel. 3.2. Megismerési képességek fejlesztése Az információszerző és feldolgozó képességek fejlesztésének egyik legkedveltebb módja a kísérletezés, mérés. A tanév során sok kísérletet végeztünk el csoportmunkában, illetve frontálisan, de önálló tevékenykedtetésre is sort kerítettünk. A kísérlet lehetőséget nyújt az irányított megfigyelés fejlesztésére, a tudományos rendszerezés alapjainak elsajátítására. A jegyzőkönyv írás formai és logikai szabályainak elsajátítása a későbbiekben a logikus, rendszerező gondolkodáshoz és az esztétikus közléshez is elvezeti a tanulót. Tapasztaltuk, hogy a tanév végére még a gyengébb képességűek is jól megfogalmazták megfigyeléseiket, rutinosan használták az eszközöket. A diákok a megbeszéltek szerint végezhettek otthon kísérletet, az elkészített jegyzőkönyveket jutalmaztuk, és plakát formájában elhelyeztük az előadó teremben. Az egyik iskolában sütőpor és ecet felhasználásával indított rakéták magassági versenyét is megrendezték, de legnagyobb tetszést az otthonról hozott hidraulikus emelő aratta, amelynek segítségével az osztály legsúlyosabb egyéniségét felemelték. Nagy sikert aratott mérőés kísérleti eszköz készítési akciónk. 16

GÓRCS Homokórát, sűrűség-, illetve erőmérőt, Cartesius-búvárt, kis fregolikat gyártottak házilagosan. A gyerekek tudása rengeteg hasznos ismerettel bővült mindezen kísérletek és mérések elvégzésekor, miközben maradandó pozitív élményeket szereztek. A szövegértés és alkotás kiinduló forrása rendszerint a tankönyv szövege, táblázatai, ábrái, illetve a periódusos rendszer volt. Több alkalommal is osztottunk szét szövegrészletet csoportok tagjai között. Elolvasás után a gyerekeknek el kellett magyarázniuk egymásnak az olvasottakat úgy, hogy azt a többiek megértsék. Az ellenőrzés, megbeszélés során mindig olyan szövegrészt ismertettek, amelyet nem ők olvastak. A gyerekek egyre önállóbban elemeztek ábrákat, képeket és grafikonokat. Sokszor kereszt- vagy képrejtvények megoldásával tettük játékosabbá a tanórákat. Rendszeresen beszéltettük a tanulókat, és értékeltük, illetve az osztálylyal értékeltettük a beszéd érthetőségét, a megfogalmazás pontosságát, a tudományos szakszavak használatát. Tanév végére javulást tapasztaltunk szóbeli kifejezőképességükben. A vita - érvek és ellenérvek megfogalmazása- tudományos kérdésekről vagy problémákról időhiány miatt sajnos kevesebbszer került elő a szükségesnél. Pedig az energiakérdéssel, a háztartási vegyszerek használatával, a robbanómotorok légszennyezésével kapcsolatban jó lett volna egy-egy vitát lefolytatni, megtanulni a kompromisszumkötés technikáját, megérteni a másik fél érveit. A tanulók rendszeresen készültek kiselőadással és számtalan informatív, esztétikus tablót készítettek. Némely osztályban esszét írtak, amelynek címét maguk adták meg a kiválasztott téma alapján. A megoldásokhoz sokan használtak már internetet, ill. számítógépes szövegszerkesztést. Néhány osztályban a gyerekeket megismertettük a gondolattérkép készítésének trükkjével, amely képi információval segíti az anyagrész 17

GÓRCS rendszerezését, felidézését. Több kevesebb sikerrel prezentációt is készítettek a gyerekek. Egy kolléga könyvtári órát is tartott, ahol a tanulók önálló gyűjtőmunkát végeztek, például új információkat kellett keresni és csoportosítani az addig tanult állatokról. Az itt leírtak is bizonyítják, hogy sokat tettünk az IKT alkalmazásáért, de még számtalan kiaknázatlan lehetőség van ezen a területen az oktatási gyakorlatban. 3.3. Tanulást segítő érzelmi és motivációs tényezők megerősítése A tudásvágy felélesztéséhez igyekeztünk a megszokottnál érdekesebbé, változatosabbá tenni tantárgyainkat, tanóráinkat. Törekedtünk arra, hogy megismerjük a tanulók tanulási szokásait, érdeklődési körét, mert így hathatósabban tudtunk segíteni az otthoni tanulásban, illetve testre szabott feladatokat adhattunk nekik. Például egy humán érdeklődésű tanuló remek házi dolgozatot készített az elemek magyar neveinek kialakulásáról, vagy egy zeneszerető gyerek a hangszerekről és a halláskárosodásról írt fogalmazást a hangtan témakörében. A természettudományi tantárgyak közül a fizika és a kémia rossz hírű tantárgyak. Előítélettel érkeznek a gyerekek, melyeket a tanítás folyamán folyamatosan kellett megszüntetni. Az önbizalom növelése, a sikerélményhez juttatás képes ezeket oldani. Ebben az évben mindannyian sokkal több kísérletet végeztünk, vagy végeztettünk el, valamint sok önálló munkát szerveztünk. Ezzel az ismeretszerző motivációt és a személyes képességbe vetett hitet erősítettük a tanulóknál. Arra, hogy erőfeszítéseink eredményesek voltak, legjobb bizonyíték: a kísérleti osztályokban ezek a tantárgyak kedveltségben a tanév végi felmérésnél dobogós helyet értek el. Vannak olyan témakörök, amelyeket szeretnek a tanulók. Ilyen a csillagászat és a környezetvédelem. Erre a tényre tudatosan építettünk. A tanórán kívüli tanulást és a motivációt segítették azok a különleges akciók, amelyeket szerveztünk: egy fantasztikus előadás és bemutató megtekintése az Uránia Csillagvizsgálóban, az áprilisi fénystafétában való aktív részvétel, környezetvédelmi programhoz való csatlakozás. 18

GÓRCS Ebben az életkorban a legfontosabb szociális kompetencia az együttműködési képesség, melynek fejlesztésére egyértelműen a csoportmunka a legalkalmasabb. Év elején például még morogtak a vegyes (fiú-lány) csoportok miatt, év végére már mindenkivel jól tudtak dolgozni. A csoportmunka során a gyerekeknek dönteni és mindenkinek valamilyen szinten cselekednie kellett. Maga a helyzet fejlesztette ezt a kompetenciát, a diákot csak helyzetbe kellett hozni, lehetőleg minél gyakrabban. A csoportok változtatása miatt gyakran változott a tanulók alá-fölé rendeltségi viszonya. Az egymástól való tanulás engedélyezett beszélgetések során új szint hozott a tanulás folyamatában, javította a diákok egymás közti kommunikációját. A gyerekek egészen új oldalukról ismerték meg egymást, megtanultak egymáshoz alkalmazkodni. Egymás kreatív ötleteinek továbbvitele, fejlesztése, javítgatása olyan gyerekeket is sikerélményhez juttatott, akik már sok kudarcot átéltek az osztályban. Változatos formában alkalmaztuk a csoport vagy páros munkát. Szerveztünk homogén, illetve heterogén csoportokat, kaptak azonos, de néha differenciált feladatokat is. Sokan kedvelték azokat a kooperatív órákat, amelynél a csoportok véletlenszerűen alakultak ki. A tanulók nagyon megkedvelték ezt a tanulási formát, amely az egyik legeredményesebb technikája a tehetséggondozásnak. Akkor lehetne még hatékonyabb, ha a tanárok gyakrabban szerveznék tanóráikat ebben a formában. 4. Összegzés A projekt megvalósítása során három nagy akadályt kellett legyőznünk. Első problémánk az volt, hogy ehhez a munkához nem állt rendelkezésünkre kész oktatócsomag, feladatgyűjtemény vagy tanári kézikönyv. Mindent magunknak kellett kitalálni és egymásnak átadni. A módszertani könyvekben leírtak is csak nagyjából nyújtottak támpontot a különböző csoportmunkák technikai lebonyolításához. Mindezek a nehézségek is jelzik, hogy valóban úttörő munkát kellett végeznünk. Ennél nagyobb nehézséget jelentett az a relatív időhiány, amely a magas mára már alig teljesíthető tantervi követelményszintből adódott. A kötetlenebb beszélgetések, érdekes viták, a probléma- 19

GÓRCS megoldáshoz szükséges alternatívák felállítása és közös értékelése, a zsákutcák megjárása amely a hibákból való természetes tanulás miatt elengedhetetlenek mind rendkívül időigényesek. Valósággal elloptuk (mindannyian az általunk kevésbé fontosnak tartott különféle részektől) az értékes perceket a korszerű tevékenységekre. A harmadik nehézséget a megszokások feladása jelentette. A tanárdiák kapcsolat újragondolása, a velük való partneri viszonyra való törekvés, a tanuló személyiségéből, igényéből kiinduló fejlesztés kihívást jelentett számunkra. Az állandó önkontroll révén érzésünk szerint kisebb-nagyobb mélységben, de megtörtént a szemléletváltás. Igyekeztünk, hogy tantárgyaink ne csak képletek, szabályok bevésetését jelentsék tanulóinknak, hanem élményekben gazdag és használható tudást kapjanak az élethosszig tartó tanuláshoz. A mérések és elemzések igazolták a projekt sikerességét, de a legnagyobb eredménynek mégis azt tartjuk, hogy mindannyian elhatároztuk: folytatjuk, esetleg kibővítjük a programot. Czeczei Péter, Gürtler Katalin, Koltai Valéria, Morvay Erzsébet, Szekeres Lászlóné és Szentmihályi Zsuzsanna elemzéseiből válogatta: Szekeres Lászlóné projektvezető, szaktanácsadó Az elkészített sűrűségmérő-műszer Nagy László Általános Iskola és Gimnázium 20