Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Jegyzőkönyv SJY2GQ87LSTZ417M Önértékelés Az értékelt azonosítója 033032001 Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója PILISI JÁTÉKORSZÁG ÓVODA Dokumentumelemzés Fazekasné Pálinkás Éva 72623484298 Az adatgyűjtés dátuma 2019.09.03. A dokumentumelemzés szempontjai és tapasztalatai 1. Az előző intézményellenőrzés(ek) (tanfelügyelet) intézkedési terve(i) és az intézményi önértékelés értékelő lapjai, valamint a kapcsolódó intézkedési tervek 1. Melyek a kiemelkedő és melyek a fejleszthető területek? Nem releváns. 2. Az egyes területeken mely tartalmi szempontok vizsgálatához kapcsolódóan születtek a fenti eredmények? Nem releváns. 3. Milyen irányú változás látható az önértékelési eredményekben a korábbi tanfelügyeleti eredményekhez képest az egyes területeken? Nem releváns. 4. Milyen az intézkedési tervek és az értékelési eredmények közötti kapcsolat? Nem releváns.
2. Az óvodapedagógus-önértékelés eredményeinek összegzése 1. Milyen átlagos eredménnyel zárultak az értékelések az egyes területeken? Az eredményeink jónak mondhatók: Tanfelügyelet során összes kapott kompetenciaérték 40 pont/ 100% eredménnyel zárult két óvodapedagógus esetén. Minősítéseinkre minden kolléganőnk (6 fő) jól felkészült. A megfelelt eredmény mellett magas százalékarányt teljesítettünk. Önértékelést két pedagógussal végeztünk el: 96% illetve 74% teljesítménnyel. 2. Van-e olyan fejleszthető terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt óvodapedagógus esetében azonos? Infokommunikációs eszközök széleskürű használata, magabiztosabb kommunikáció. 3. Van-e olyan kiemelkedő terület, amely valamennyi vagy a legtöbb értékelt óvodapedagógus esetében azonos? Magas szintű módszertani felkészültséggel rendelkeznek óvodapedagógusaink, szakmai elkötelezettség jellemzi őket. 4. Az óvodapedagógusok értékelésének eredményei között van-e egyéb összefüggés, megfigyelhető(k)-e: az azonos szakmai munkaközösségben dolgozó óvodapedagógusok kiemelkedő és fejleszthető területeinek azonossága, az eltérő csoportszervezésben dolgozó óvodapedagógusok eredményei közötti eltérések, a módszertani felkészültség kiemelkedő és fejleszthető területeinek azonossága? Az értékelések eredményei között nem gondoljuk, hogy meghatározó lenne az, hogy ki, mely munkaközösség tagja valamint milyen csoportszervezésben dolgozik. Mindenki a saját tudásához mérten és az elvárásoknak megfelelően hozta a várt eredményt.
3. Pedagógiai program 1. Mi az óvoda pedagógiai hitvallása, van-e olyan pedagógiai elv, amelyet kiemelten képvisel? Szerepel-e olyan nevelési-tanítási feladat benne, amely az óvoda specialitása? Hitvallásunk: Itt minden érted van, érezd jól magad A program a gyermekek játéktevékenységére alapozva segíti elő az egyéni fejlődést. Alapelveink a gyermeki játékra épülő tudatos, fejlődés-lélektani ismeretekre alapozott nevelőmunka, mindenkor és minden helyzetben a gyermek érdekeinek figyelembe vétele. Az inkluzív nevelés megvalósítása a sajátos nevelési igényű gyerekek befogadása, számukra is az egyéni képességeikhez igazodó fejlődési lehetőség biztosítása, esélyegyenlőségük megteremtése. Specialitásunk: a mese, vers, az anyanyelvi kultúra fejlesztése, környezettudatos magatartás megalapozása és a környezet védelméhez kapcsolódó szokások alakítása. 2. Hogyan kapcsolódnak az intézmény által megfogalmazott célok a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásokhoz és más jogszabályi elvárásokhoz? Az intézmény által megfogalmazott célok teljes mértékben kapcsolódnak a Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramban megfogalmazott elvárásokhoz és más jogszabályi elvárásokhoz. 3. A programban meghatározott, az intézményben folyó nevelő-tanító munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai konkrétak-e, rendelhető-e hozzájuk tevékenység, megfelelneke az intézmény lehetőségeinek, reálisak-e? A pedagógiai programban konkrétan megfogalmazzuk a nevelési feladatokat célokat, alapelveket, és ehhez alakítjuk tevékenységeinket, melyeket az intézmény lehetőségeihez mérten maximálisan kihasználunk. 4. A meghatározott célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vették-e? A célok megvalósításához szükséges feltételrendszert számba vettük. A tárgyi feltételeink a működéshez megfelelőek, a személyi feltételek tekintetében az évek folyamán a pedagógushiány az intézményünket is érinti.
4. SZMSZ 1. A szervezet felépítése és működésének jellemzői milyen módon kapcsolódnak az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazottakhoz? A szervezetünk felépítése a Köznevelési Törvény és annak végrehajtási rendeleteinek megfelelő. A minőségirányítási program új köntösben jelent meg: Önértékelést Támogató Munkacsoport. Dokumentumaink egymásra épülnek, minden dokumentumot pedagógiai programunk céljainak, elvárásainak megfelelően dolgoztunk ki. 2. Az egyes intézményi közösségek és a szakmai közösségek milyen súllyal jelennek meg a szervezet életében? Az intézményünkben működő közösségek hatáskörei, feladatai megjelennek az SZMSZ-ben: intézményvezető, intézményvezető helyettes, tagintézmény vezetők, szülői szervezet, szakmai munkaközösségek, alkalmazotti közösség, nevelőtestület. A szakmai munkaközösségek jól együttműködnek, munkájukról beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelőtestületet. Az intézményi közösségeink folyamatos, jól működő, partneri kapcsolatot ápolnak. 3. Mennyire egyértelműek az SZMSZ-ben rögzített hatás- és jogkörök? A különböző hatás- és jogkörök konkrétan meg vannak határozva SZMSZ-ben. Részletesen kitér az intézményvezető, intézményvezető helyettes, tagintézmény vezetők, szülői szervezet, szakmai munkaközösségek, alkalmazotti közösség, nevelőtestület hatás- és jogkörére. 4. Milyen, az információátadással, belső és külső tájékoztatással kapcsolatos szabályokat rögzít az SZMSZ? Az SZMSZ-ben az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerénél találhatók az erre vonatkozó szabályok, melyek részletesen rögzítettek. 5. Milyen panaszkezelésre vonatkozó szabályokat rögzít az intézményi dokumentumokban? Jóváhagyott (2019.08.15.) Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat tartalmazza.
5. Egymást követő 2 nevelési év munkatervei és az éves beszámolók (a munkaközösségek munkaterveivel és beszámolóival együtt) 1. Milyen az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya? Az operatív tervezés a stratégiai célok megvalósulását szolgálja. A dokumentumok közötti koherencia a törvényi és egyéb elvárásoknak megfelelően, a fenntartóval együttműködve, az intézményvezetés irányításával jön létre. A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik. A tervek és beszámolók egymásra épülnek, a beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez, melyben az operatív tervezés nyomon követhető. Az értékelési folyamatok során meghatározzuk a fejlesztendő területeket, melyeket a fejlesztési tervekben rögzítünk. Az éves munkaterv komplex, részletesen tartalmazza a feladattervet és az egyéni feladatokat. 2. Hogyan jelenik meg az intézményi munkaterv és a munkaközösségek éves terveinek egymásra épülése? Az intézmény éves munkatervének szerves része a munkaközösségek által készített munkaterv, teljes mértékben egymásra épülnek. Az előző nevelési év beszámolói alapul szolgálnak a következő nevelési év tervezéséhez. 3. Az előző évi értékelésre építve milyen fejlesztő célú elemek, nevelési, tanítási feladatok jelennek meg a munkatervekben? Milyen aktuális feladatok fogalmazódnak meg a munkatervben mint kiemelt nevelési, tanítási, és egyéb feladatok? Az értékelés során felszínre kerülnek az aktuális fejlesztési terv kiemelt céljai és az azokhoz kapcsolódó feladatok. A nevelőtestülettel közösen határozzuk meg a következő nevelési év ben kidolgozandó változtatásokat, a célokat és a hozzájuk rendelt feladatokat ennek megfelelően ütemezzük. Így például: Pedagógiai Program módosításának előkészítése, Házirend átdolgozása, Önértékelési motívumok fejlesztése. 4. Egyértelműen megjelenik-e az egyes feladatok felelőse, határideje, a végrehajtás ellenőrzője? A feladatok végrehajtásának időpontjai, felelősei, a végrehajtás ellenőrzői egyértelműen megjelennek a munkatervekben. A nevelési év folyamán a felelősök többször beszámolnak a munkafolyamatok alakulásáról szóban, majd év végén írásos beszámolót készítenek. Kiemelt fontosságú az önértékelésekhez kiosztott feladatok és határidők pontos nyomon követése, illetve betartása. 5. Hogyan jelennek meg az intézmény hagyományai az éves tervezésben? Pedagógiai Programunkban meghatároztuk jeles napjainkat, melyek szervezését, lebonyolítását az adott nevelési év eseménynaptárában konkrétan jelenítünk meg. A programok felelősei is egyértelműen megjelennek a munkatervben. 6. A munkatervben meghatározott tartalom megvalósítása reális volt-e?
A munkaterv tartalmi elemei intézményünk lehetőségeihez, a dolgozók erősségeihez, a gyermekek szükségleteihez és képességeihez igazítva kerültek meghatározásra. Az év közben adódó törvényi változás, aktuális feladat megoldása rugalmas módosítási lehetőséget ad nevelőtestületünk számára. 7. A beszámolókban megjelennek-e a munkatervre vonatkozó reflexiók? Egyre reálisabb és konstruktív jellegű beszámolók készülnek, melyekben az értékelésen túl javaslattétel is szerepel. Ezek teljes mértékben a munkatervre épülnek, koherenciával bírnak.
6. Továbbképzési program beiskolázási terv 1. Hogyan jelennek meg a pedagógiai programban meghatározott elvek, célok, az intézmény fejlesztési céljai a továbbképzési programban, beiskolázási tervben? A Pedagógiai Programunk alapelveit, céljait szolgálva a beiskolázási terv konkrétan meghatározza a külső és belső képzéseket. Az elkövetkezendő évek külső és belső továbbképzéseit az alábbi szempontok határozzák meg: - Működési folyamataink törvényhez igazítása szabályozó dokumentumaink naprakészségének biztosítása - A Pedagógiai Programunkban kitűzött célok, a szerzett kompetenciák alkalmazhatósága, a tanult ismeterek és kompetenciák beépítése a mindennapok nevelési gyakorlatába - Módszertani ismeretek bővítése, frissítése Előtérbe helyezzük az ingyenes, akkreditált továbbképzéseket, melyekről intézményvezetőnk folyamatosan tájékoztatja nevelőtestületünk tagjait. Ezzel is segíti a pedagógusok hétévenként teljesítendő 120 órás szakmai továbbképzésen való részvételét. 2. Az óvodapedagógusok szakmai megújító képzéseken való részvételét megfelelően biztosítja-e a továbbképzések tervezése? Az elkövetkezendő években óvodapedagógusaink tervezett akkreditált továbbképzéseinek irányultságát az érintettek igényeire is alapozottan pedagógiai programunk cél és feladatrendszere határozza meg. Az öt évre szóló továbbképzési programba, a folyamatos változásoknak köszönhetően, nehezebb meghatározni a rögzítetteket. Költségvetésünkben kiemelten kezeljük a szakvizsgát adó képzéseket.
7. Mérési eredmények adatai, elemzése (a helyben szokásos megfigyelések, mérések, eredménye öt nevelési évre visszamenőleg) 1. Hogyan viszonyul az óvoda mérési teljesítménye (ha van megfelelő adat) az országos átlaghoz és a hozzá hasonló átlagához? Nincs tudomásunk országos átlagról, saját mérési rendszerrel dolgozunk. A gyermekek fejlődésének nyomon követését folyamatosan végezzük. Az előző években MIP által készített fejlettségmérő lapot átdolgoztuk, összesíthetővé tettük a 2017-2018-as nevelési évben és kiegészítettünk neveltségi szint méréssel is. Ezen kívül DIFER méréseket végzünk a középső és nagycsoportos korú gyermekeinkkel. Az óvodás gyermekek és a tanköteles korú gyermekeink körében 2017-2018-as nevelési évtől készítünk mérést. 2. Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben? A 2017-2018-as nevelési évben a neveltségi szint mérésére mintavétel történt 78 %- os összesített eredménnyel. A 2018-2019- es nevelési évben neveltségi szint eredményünk 94 %-os lett. DIFER mérés eredményei: 5 éves korú gyermekeknél az előző 2 nevelési évet vizsgálva a beszédhang-hallás területen mutatkozik 14%-os fejlődés. A többi részterületen jelentősebb eltérés nem volt. 6 éves korú gyermekeknél a relációs szókincs területén 5%-kal magasabb eredmény született, az írásmozgás koordináció területen viszont 4%-kal kevesebb lett az eredmény. 3. Megállapítható-e abban az esetben, ha az óvoda több telephelyen működik, hogy mennyire elkötelezett az óvoda szociokulturális hátterének megismerésében? Településünk óvodái egy vezetés alatt működnek, melyek nincsenek messze egymástól. A gyermekek felvétele a fenntartó által meghatározott körzethatárok figyelembe vételével történik. Családlátogatások, fogadóórák, beszélgetések során törekszünk a gyermekek szociokulturális hátterét megismerni, mely elengedhetetlen nevelésük szempontjából. 4. Megállapítható-e az óvoda szociokulturális hátránykompenzáló hatása? Megállapítható-e az óvoda fejlesztő hatása? Véleményünk szerint minden gyermek számára egyformán biztosítjuk a megfelelő feltételeket, úgy tárgyi mint személyi vonatkozásban. Kiemelten kezeljük a szociális körülményei miatt hátrányos helyzetű gyermekek számára a szakszerű és felzárkoztató nevelő munkát. Az esélyegyenlőség szempontjából figyelembe vesszük a gyermekek egyéni adottságait, képességeit, hátrányaikat. Mindezek tükrében alkalmazzuk a toleranciát, empátiát, együttműködést, segítségnyújtást, a felzárkóztatás érdekében. 5. Az azonos csoportszervezés esetén összevont intézmények (tagintézmények, több épületegységen működő intézmények) eredménye, (teljesítménye) mennyire eltérő? Kimutatható-e változás vagy tendencia e téren az utolsó öt évben?
Mindhárom óvodánk ugyanazzal a pedagógiai programmal és mérési rendszerrel dolgozik. Az elmúlt évek eredményei azt bizonyítják, hogy nincs jelentősebb eltérés.a teljesítmények közt. 6. Milyen az óvodában a többiektől kifejezetten leszakadó gyermekek aránya? A helyi Családsegítő szolgálattal rendszeres, jól kialakított kapcsolatot tartunk fent. Az általuk megadott információk ismeretében a hátrányos helyzetű gyermekeink aránya 12% óvodánkban. A Szakértői vélemények alapján az SNI és BTMN-es gyermekek aránya 9%. Ezen gyermekeink számára a megfelelő segítség valamint fejlesztés biztosított szakembereink által. 7. Milyen az óvodában a többiekhez képest kifejezetten jobb eredményt elérő gyermekek aránya? Tehetségígéretes gyermekekkel a néptánc és a drama csoport foglalkozott, jelenleg kimutatható eredmény nincs a gyermekek arányáról.
A vezető önértékelésére a 2018-2019 nevelési évben került sor. 2019. október 1-i vezetői tanfelügyelet eredménye Kompetenciák Kiemelkedő területek Fejleszthető területek A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása Az irányításával újraírt Pedagógiai Program, a Munkaterv, az óvodai csoportok dokumentációja jól átgondolt rendszert alkot. Vezetői munkájában a nevelőmunka eredményessége, a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges. Az intézményi erőforrásokat képes mozgósítani az óvoda stratégiai céljainak elérése érdekében. Az intézményt érintő változásokra konstruktívan reagál. Vezetői, hatékonyságát folyamatosan fejleszti, reális önismerettel rendelkező vezető. Mély elkötelezettséget mutat önmaga képzése és fejlesztése iránt. Példát mutat, és ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére, melyhez a feltételeket meg is teremti. Ösztönzi a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket támogatja, a megvalósításhoz segítséget nyújt. A munkaközösségek teret adnak a tudásmegosztásnak. Szorgalmazza az egész életen át tartó tanulást. Együttműködik kollégáival, támogató nevelési, tanulási környezetet biztosít. Rendkívül motivált nevelőtestületet alakított ki és működtet. A munkatársak számára, és az óvoda partnerei részére folyamatos tájékoztatást ad, többféle kommunikációs csatornát működtet. Az óvoda érdekeit hatékonyan képviseli. Az óvoda biztonságos és törvényes működtetését kiemelt feladatának tekinti. A tehetséggondozást a jövőben kiemelt feladatként ajánlott kezelni Nincs ilyen Nincs ilyen Nincs ilyen Az intézményi dokumentumok megjelenítése az óvoda honlapján.
Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Jegyzőkönyv SJY2GQ87LSTZ417M Önértékelés Az értékelt azonosítója 033032001 Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés dátuma PILISI JÁTÉKORSZÁG ÓVODA Interjúk Fazekasné Pálinkás Éva 72623484298 2019.szeptember 1. Az intézményi önértékelés során a vezetővel készített interjú javasolt kérdései 1. Milyen az Ön intézménye? Fogalmazzon meg (emeljen ki) öt intézményi jellemzőt! 1. Intézményünk felépítését és adottságát tekintve nagy intézményként működik, ezért feltétlenül kiemelném a rendszerszemlélet jelentőségét. A célok elérése érdekében hangsúlyos: - a szakmai információáramlás > koordinálás > az együtt gondolkodás (egy nyelven beszélés) érdekében - szervezeti kultúra erősítése - az intézmény dokumentumainak koherenciája - a vezetőség (vezetőhelyettes, tagintézmény vezetők, munkaközösség-vezetők, önértékelési csoportvezető) együttműködése, minőségelvű elhivatottsága, hiteles kommunikációja, szerepvállalás a döntések előkészítésében. 2. Partnerközpontú - partneri elvárások figyelembe vétele - folyamatos kapcsolattartás a partnerekkel - Fenntartó elvárásainak való megfelelés - családokkal való együttműködés - társadalmi környezet érték- és normarendszerének fontossága 3. Gyermekre nyitott, befogadó - gyermeki szükségletek figyelembevétele > fejlődésük nyomon követése - komplex személyiségfejlesztés - játék elsődleges szerepe > nevelés, tanulás támogatása - közösség és egyén > szocializáció - integrálás, hátrányokkal küzdő gyermekek segítése 4. Sokszínű, szakmailag elkötelezett - Több ember tudása, véleménye adódik össze, több oldalról közelíthető meg egy probléma, feladat. - Erős szakmai kohézió - Intézményünk PP alapján működik, de önálló arculattal rendelkezik Továbbképzésekre nyitott testület, és alkalmazotti közösség - az ott tanultak beépülnek. - Egymástól való tanulás lehetőségének biztosítása. 5. Folyamatos változás - humán erőforrás (innovatív nevelőtestület) - törvényi háttér
- feladatok bővülése 2. Melyek az intézmény kiemelt sajátos céljai? 1. Speciális adottságához kapcsolódóan célunk: - a szervezetfejlesztés - az információáramlás (belső, külső) - a szervezeti kultúra fejlesztése. 2. Pedagógiai Programunkban megfogalmazott céljainkból a következőket emelném ki: - Nevelőmunkánk során olyan (tanult) motívumokat és képességeket kell fejlesztenünk, melyek eredményeként gyermekeink döntései megalapozottak lesznek, s döntéseik kivitelezésében pedig eredményesek. Olyan alapot kívánunk adni a képességek és jártasságok kialakításához, melyek e gyorsan változó világban várnak gyermekeinkre. - Az óvodapedagógusok és a munkájukat segítők tudásuk legjavát adva, ismereteik folyamatos bővítésével neveljék és fejlesszék a gyermekeket. - A szülők részvételének minél sokrétűbb biztosítása az óvoda nevelési / fejlesztési folyamatában. - Az intézményünkkel jogviszonyban állók elégedettségére, velük együttműködve végezzük munkánkat. 3. A nemzeti kultúra, a társadalmi környezeti érték-, és normarendszerének közvetítése > Fenntartói elvárások > családok értékrendje > városi környezet > értékeink, hagyományaink ápolása. 4. Törvényi előírásoknak való megfelelés. 5. Minőségelvű működés > belső önértékelési rendszer működtetése. 3. Milyen rendszere van az intézményben folyó nevelő-tanító munkát meghatározó dokumentumok elkészítésének? Hogyan jelennek meg ezekben az intézmény sajátos jellemzői? (Stratégiai dokumentumok, az éves munkát meghatározó dokumentumok.) A stratégiai dokumentumokat a teljes nevelői közösség bevonásával készítettük el) > folyamatosan elemezzük. Az éves munkát meghatározó dokumentumoknak - összhangban kell állni a stratégiai dokumentumokkal - a Munkaterv elkészítésénél figyelembe vesszük az előző évi elemzéseket, értékeléseket > a nevelőtestület javaslatot tesz az óvodára vonatkoztatva; feladataikat is meghatározzák. a csoportok éves tervének, nevelési-, tanulási terveinek összhangban kell állnia a PP-al. >a nevelőtestület javaslatot tett és véleményt alkotott. > Fő szempont a Kézikönyvekkel való koherencia 4. Az intézmény stratégiájának tervezésekor figyelembe vették-e a települési környezet a köznevelésirányítás elvárásának változásait? A törvényi változásokat, köznevelési elvárásokat nyomon követjük, a dokumentumokat ennek megfelelően szükség szerint módosítjuk. Pedagógiai Programunk alapját az Óvodai nevelés országos alapprogramja adja; megalkotásánál fontos szempont volt: - Fenntartói elvárások > az óvoda arculatának megtartása - Az intézményt körül ölelő társadalmi-, kulturális környezet megismertetése a gyermekkel. - A gyermekek szociokulturális háttere - családok helyzetének ismerete. A szakmai, módszertani elvárások; új módszerek, nevelési-, tanulásszervezési eljárások (Kézikönyvek).
5. Hogyan történik az aktuálisan megjelenő új feladatok ellátása az intézményben? (Pl. alapító okirat módosításakor stb.) Az új feladatok tükrében két feladattípust különböztetnék meg. 1. A Köznevelési tv., a rendeletek, ill. a Fenntartó által kitőzött célok, feladatok melyek minden dolgozóra nézve kötelező érvényűek. Az ebből adódó új feladatokról folyamatosan tájékoztatjuk a kollégákat: - értekezletek - e-mail - lehetőséget biztosítunk továbbképzéseken, konferenciákon való részvételre - külső intézményfejlesztő, szaktanácsadó alkalmazása. 2. Új feladat ellátásakor felmérjük a szükséges erőforrásokat > humán, gazdasági; ezt követően döntünk a bevezetés ütemezéséről 6. Mi jellemzi az intézményben a feladat-, hatáskör- és felelősségmegosztást? Fontos az átláthatóság, az információáramlás, az érthetőség (mindenki ugyanazt értse). Az SZMSZ tartalmazza az egyes munkakörökhöz, vezetői beosztáshoz tartozó feladatokat, hatásköröket és felelősség-megosztást (mire terjednek ki): - a humánerőforrás - a gazdálkodás - a tanügyigazgatás - a működés - és az ellenőrzés tekintetében. A munkaköri leírásokban szintén meghatározásra kerülnek. A vezető beosztásban lévők részére munkakörhöz kapcsolódóan is elkészítettük a munkaköri leírásokat. Az SZMSZ leszabályozza a vezetők távollétében történő feladatokat és hatásköröket is. Éves szinten a Munkatervünk tartalmazza az adott évre szóló feladatokat, a felelősi rendszert 7. A munkaközösség-vezetők hol, milyen tevékenység formájában kapcsolódnak be a vezetés munkájába? A munkaközösség-vezető: - döntések előkészítése - dokumentumok elkészítése, elemzése, módosítása - elemzések, értékelések, ellenőrzések - munkaközösség javaslatait közvetítik a vezetőség felé - beszámolókhoz adatgyűjtés - interjúk lefolytatása, kérdőívek összesítése - önértékelések - hospitálások koordinálása 8. Hogyan működik az intézményben az ellenőrzés? (Ki, mit, milyen gyakorisággal, céllal, eszközökkel ellenőriz?) Intézményvezető, helyettes, tagintézmény- vezetők: - szakmai ellenőrzés > minősítési eljárást és tanfelügyeletet megelőzően kompetenciák, tervezés - tanügyigazgatás, tanügyi dokumentumok - SNI ellátottság > fél évente - gazdálkodás
- működés > törvényességi; felújítás - humán dokumentációk - csoportnaplók minimum évi kétszer - szülői értekezletek, ünnepélyek, családokkal szervezett programok - gyermekek megfigyelésének nyomon követése - évi kétszer - NOKS alkalmazottak (önértékelések alkalmával is) - működés: leltár, tisztaság, karbantartás, munkamorál Munkaközösség-vezető - önértékelés > tervezés - Munkatervben meghatározottak szerint - szakmai bemutatók- Munkatervben meghatározottak szerint - környezeti, hagyományőrző tevékenységek Önértékelési csoportvezető: - önértékelés Tűz-, és munkavédelmi felelős: - működés > baleset-megelőzés Pedagógusok: - gyermekek fejlődése Ellenőrzési eszközök, indikátorok: - részben a Kézikönyvek útmutatását használjuk (önértékelés, tanfelügyelet előkészítése); de intézményünk is kidolgoz eszközrendszereket (pl.: gyermekek megfigyelése, naplók ellenőrzése, beszámolók elkészítéséhez, teljesítményértékelés, tisztaság). 9. Az intézményi önértékelés rendszer működtetése milyen támogatást jelent a vezetés, az óvodapedagógusok számára? - Segíti a rövid- és hosszú távú célok, feladatok kitűzését; az erősségek és fejleszthető területek meghatározását. - Rámutat, hogy a stratégiai-, és operatív tervekben a kitűzött célok és feladatok milyen eredménnyel valósultak meg. Hol tart az intézmény? Reálisak voltak-e a tervek? Mindenki számára érthetőek voltak-e és mindenki ua. értette-e? - A partnerek elvárásait elégedettségét reálisabban átlátjuk. - Fejleszthető területek meghatározásával célirányosan tudjuk tervezni a továbbképzéseket, szakmai előadók meghívását. - Az önértékelés során feltárt hiányosságok esetében célirányosan tudunk segítséget biztosítani a pedagógus számára. - A nevelőtestület és a dolgozói kör elégedettségmérése feltárja azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak mind szakmai, mind a közösség területén. 10. Hogyan történik az ellenőrzések, értékelések, eredmények visszacsatolása? Az ellenőrzéseknek, értékeléseknek ki kell terjedni a szakmai élet minden területére, minden dolgozóra, a törvényes működtetésre, a gazdálkodásra, a tanügyigazgatásra és a humán erőforrásra. Az elveket a szabályzó dokumentumainkban lefektettük; a Munkatervben éves szinten lebontásra kerül. Különösen fontosnak tartom, mert ebből szűrhetők le az eredmények és a fejlesztésre szoruló területek. Információt kapunk: - egy nyelven beszélünk-e?
- mindenki ua. érti-e a kitűzött célok, feladatok tekintetében? - az eredményes működtetésről, a gyermekek fejlesztésének érdekében. Az ellenőrzések és értékelések során feltárt információk (erősségek, fejleszthetőségek) szükség szerint a stratégiai és operatív dokumentumaink korrekcióinak alapját is képezik: Pld. PP, SZMSZ, csoportnapló fejlődési napló) Az önértékelési folyamatban a munkacsoportok segítik az elemzéseket, a csoportvezetők beszámolnak. Célunk: az igény kialakítása az önreflexiók tekintetében > mely egy hatékonyabb, eredményesebb munkára ösztönöz. Portfólió elkészítésekor, minősítést, tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően az egyén vonatkozásában a fejlesztő célú elemzéseknek, értékeléseknek külön szerepe van, - a kollégák megsegítése érdekében az általános helyettes ebben nagy segítség számomra. A külső szakmai ellenőrzést megelőzően, feladatom a kollégák támogatása, fejlesztő célú ellenőrzése. Visszacsatolások: - Értekezletek (, vezetői, nevelői, munkaközösségi, munkatársi) - Beszámoló - Önértékelés - Egy csoportban dolgozók - Egyén 11. Hogyan használják fel a gyermeki ellenőrzési, mérési, értékelési eredményeket? A gyermekek megfigyelési szempontjait a nevelőtestület közösen alkotta meg(2017-2018 nevelési évben), mely alapján nyomon követjük fejlődésüket. A közösségi élet vonatkozásában a következő tervezési időszakba beépítésre kerül. - Az egyén esetében az egyéni bánásmód és differenciált fejlesztés tervezése során (tanulási, nevelési tervek). - A PP-ban meghatározott célok összevetése, elemzése önértékeléskor a reflexióiban ki kell térnie a megvalósításra. - Tájékoztatást adunk a szülők irányában. - A megfigyelések alapján tájékoztatást adunk a segítő szakemberek irányába (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus). - Szakszolgálat felé szakmai jellemzések elkészítése. - A lemaradást mutató területek vonatkozásában szakmai segítséget nyújtunk (előadók meghívása, továbbképzésen részvétel). - A fejlesztésekhez szükséges tárgyi eszközök biztosítása költségvetés tervezése. - SNI-s gyermekek szakszerű ellátása - kommunikáció a Fenntartóval. - Az eredmények tükrében a dajkák és pedagógiai asszisztensek munkájának tervezése, majd bevonása a gondozási, nevelési folyamatokba. 12. Mi a tapasztalata azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja az integráció az intézményben folyó munkát? Az Alapító okirat értelmében befogadó óvoda vagyunk. A fenntartó biztosít gyógypedagógusokat (2), és fél állásban pszichológust is intézményeinknek. A szakemberekkel biztosítjuk a konzultációs lehetőségeket a pedagógusok számára. Ennek ellenére az a tapasztalatom - miután a pedagógusok nem tanultak gyógypedagógiát - különbözően állnak a feladathoz, sokan félnek, és nem szívesen vállalkoznak. Ennek egyik oka a többlet adminisztrációs munka (Sajnos a most végző óvodapedagógusok sincsenek felkészítve.) A gyermekcsoportra gyakorolt hatás, a csoport befogadása, elfogadása abban az estben gördülékenyebb, ha a gyermek szociálisan érettebb (nem mindegy, hogy pl. beszédelmaradás tapasztalható, vagy autizmus
spektrum zavar). (Mint tudjuk, a pedagógus elfogadásnak elsődleges szerepe van.) A szülők is különbözően állnak az integrált neveléshez. Nagy segítség a pedagógiai asszisztensek alkalmazása, de miután szinte minden csoportunkban van különleges bánásmódot igénylő gyermek (valahol több is) sajnos a 3 csoportonként 1 fő asszisztens kevésnek bizonyul. A fejlesztésekhez szükséges helyiségek az intézményekben megfelelőek. A szülőkkel való kommunikáció nagyon fontos sok esetben ellenállásba ütközünk, ha szakemberhez irányítjuk a gyermeket. Amióta a területileg illetékes Szakértői Bizottság küldi tovább a gyermekeket Cegléd felé, nagyon sok az átfutási idő, míg megszületik a vélemény (ennek nyomon követése is az intézmény feladata). Összességében azt tapasztalom, megnehezíti az intézményben folyó munkát. HH és HHH gyermek is számottevő intézményünkben ezzel járó feladatok is nagyobb terhet rónak a pedagógusokra, intézményünkre.(esetjelzések, pedagógiai vélemények a családsegítőbe) 13. Hogyan kísérik figyelemmel a gyermekek továbblépését, az iskolában a tanulásuk útját? Az óvodás gyermekek 80%-a, Pilis iskoláiban kezdi meg tanulmányait, így rendkívül fontos a kapcsolatok ápolása. Formái: - szülői értekezletre az iskola igazgatójának meghívása - nagycsoportos gyermekek látogatása az iskolába - az iskolák által szervezett nyitott napokról, óvodásoknak szervezett családi programokról a szülők tájékoztatása 14. Milyen az intézmény, az óvodapedagógusok viszonya az új módszerekhez, nevelési/tanulásszervezési eljárásokhoz? A kollégák nagy részénél már érezhető a tudásszomj, a nyitottság, a változtatás-, a fejlődés igénye: - Fellendült a továbbképzések aránya. - Önértékelések során betekintés egymás munkájába, szakmai konzultáció. - A kollégák javaslatai alapján a nevelői értekezletekre, munkaközösségi értekezletekre, nevelés nélküli napokra előadókat hívunk meg. - Internet > módszertani újdonságok. - Hospitálási lehetőségek bővültek, rálátnak a testületek egymás munkájára > egymástól tanulás lehetősége > ötlettelések, ötletek inspiráló hatása. - Munkaközösségi foglalkozásokon tapasztalatcsere. - Gyakornok kollégák lendülete, elkötelezettsége 15. Mennyire kezdeményezők az óvodapedagógusok a fejlesztések területén? Nagy óvodára vonatkoztatva 2 év távlatában már úgy érzem, a nevelőtestület azért kért fel és választott meg intézményvezetőnek, mert újítást, változtatást szeretett volna. Bíztak abban, hogy megfelelő tudással és kitartással közösen olyan szakmai és infrastrukturális környezetet tudunk kialakítani melyben mindenki jól érzi magát. A vezetői team és a becs tagok bevonásával indult meg az alulról jövő folyamat. Pl.: csoportnaplók; gyermekek megfigyelése.pp:,szmsz, Házirend, Önértékelési program stb kidolgozása. A szakmai munka innovációját magáénak érzi a testület. Az intézmény tárgyi feltételeinek fejlesztésében kezdeményező szerepet vállalnak a pedagógusok.
A fejlesztések, újítások bevezetése függ a vezetők és a munkaközösség-vezetők motiváltságától, kezdeményező-, inspiratív-, és elfogadó attitűdjétől is. 16. Milyen módszerei használatosak az intézményen belüli tudásmegosztásnak? - Óvodaközi munkaközösség - Szakmai munkacsoportok: - Betekintés a gyakorlatba hospitálás önértékelés - E-mail szakmai anyagok küldése (vezetés kollégák; kollégák-kollégák) - Nevelői értekezleten kollégák előadása (továbbképzésről beszámoló stb.) - Könyvek ajánlása 17. Melyek az óvodapedagógus továbbképzési program és éves terv összeállításának szakmai szempontjai? - A Pedagógiai Programmal koherens továbbképzések,(környezeti nevelés) - Vezetői utánpótlás - Fontos az egyén megtámogatása, ha valamely területen fejlődni szeretne, ill. szükséges; ha valamely területen kimagasló és további inspirációt, motiváltságot ad számára - Speciális igényű gyermekkel való foglalkozás - Önértékelés, pedagógus kompetenciák - IKT 18. Milyen módszerei, formái valósulnak meg az intézményen belüli információátadásnak? Az információáramlás a szervezet felépítéséből adódóan külön tervezést, tudatosságot igényel. Vezetőkkel: értekezlet, e-mail, telefon, személyes kommunikáció, Nevelőtestület és dolgozói kör: munkaközösségi értekezlet, nevelői értekezlet, munkacsoportok, önértékelési folyamatok, e-mail, telefon, vezetői utasítás határozat, személyes kommunikáció 19. Hogyan értékeli az intézmény hagyományápoló/hagyományteremtő munkáját Az Alapprogram pontosan meghatározza az intézmények feladatát: hazaszeretet, a szülőföldhöz való kötődés alapjainak lerakása; a hazai tájjal, a néphagyománnyal, a szokásokkal, a kulturális örökségeinkkel való ismerkedés. Fontos volt számomra, hogy továbbra is megmaradjanak a már kialakított elfogadott jó hagyományok, ezeket továbbra is erősítjük. 20. A nevelő-tanító munka szempontjából milyen partnerekkel való együttműködést tartja a leghasznosabbnak? Mi a tartalma a kapcsolatoknak? 1. Szülőkkel: napi kapcsolat, szülői értekezlet, gyermekről személyes megbeszélések, ünnepélyek, kirándulások, kézműves együttlétek, nyílt napok, Szülői szervezettel megbeszélések, óvoda szépítése, e-mail. 2. Bölcsőde: az óvodába lépő gyermekek meglátogatása gondozónőkkel megbeszélés Iskola: fontos lenne az Óvoda iskola átmenet kidolgozása. 3. Családsegítő és gy.jóléti szolgálat-gyermekek szociális problémáiban 4. Védőnő: telefonon, személyesen azon gyermekek esetében tartom fontosnak, akiknél valamilyen fejlődési lemaradást, beilleszkedési nehézségeket tapasztalunk. 5. Szakszolgálat munkatársai (pszichológus, logopédus, fejlesztő), gyógypedagógusok személyes konzultáció (esetenként telefonon) a gyermek megsegítése érdekében.
6. Fenntartó: nevelő-tanító munkához szükséges tárgyi-, és személyi feltételek, továbbképzések vonatkozásában, eredményekről-büszkeségekről-nehézségekről visszacsatolás. 21. Hogyan tájékoztatják a partnereket az intézmény eredményeiről? Szülőket: Szülői szervezet képviselőivel megbeszéléseken (éves szinten két alkalom, akik továbbítják a szülői értekezleten a szülők irányába). Fenntartó: az intézmény kapcsolata nagyon jó a Fenntartóval, e-mail, személyes kommunikáció, beszámoló > tanfelügyeleti-, minősítési eredmények, szakmai-pénzügyi területen 22. Milyen szakmai közéleti szerepeket tölt be az intézmény? Amennyiben városi rendezvényeken való részvételre felkérnek bennünket, azokon szívesen és rendszeresen részt veszünk. 23. Mennyire élénk és rendszeres a szakmai szervezetek munkájában vagy a helyi közéletben való személyes / munkaközösségi részvétel? A városi rendezvényeken a gyerekekkel részt veszünk. Szeptember Városi nap December Városi Ádventi napok Május Városi Gyermeknap Az óvodát érintő bizottsági és önkormányzati üléseken minden alkalommal részt veszek, ezek jó alkalmak a Képviselő-testülettel a személyesebb kapcsolat kialakítására. 24. Vannak-e olyan intézményi alkalmak, díjak, amelyekkel elismerik a partnerek kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét? Városi rendezvényen Pedagógus-napon részvétel. Kimagasló munkáért: Pilis Város Kiváló Pedagógusa Ezüst-toll díj
2. Az intézményi önértékelés során az óvodapedagógusok képviselőivel készített interjú javasolt kérdései 1. Ha jellemezni kellene az intézményét, mely három jellemzőt emelné ki? -Gyermekközpontúság-érzelmi, lelki, testi biztonság -Inkluzív, innovatív szemlélet, szakmai módszertani felkészültség, jogszerűség, segítőkész vezetőség. -Szakmai erős kohézió (intézményi szinten is) együttműködés. Értékrend, módszertani szabadság érvénysülésével a gyerekek érdekeit védve. 2. Melyek az intézmény kiemelt céljai? Óvodapedagógusok: Szakmai színvonal fejlesztése, szakmai együttműködések. Kompetenciák fejlesztése. Mentorálás. IKT eszközök alkalmazása. Szülőkkel együttműködés- szakemberekkel és egyéb intézményekkel is. Gyerekek: Környezeti kultúra alakítása. Környezettudatos szemlélet, életmód megalapozása. Egészséges életmódra nevelés. SNI, BTMN, HH, HHH gyerekek felzárkóztatása, tehetségígéretek gondozása. 3. Hogyan jelennek meg ezek a célok a mindennapi pedagógiai gyakorlatban? Tudatos, korszerű, komplex szakmai- minőségi tervező munkára épített koherens gyakorlati munkával.a pedagógiai programban konkrétan megfogalmazott és beépített nevelési feladatokkal. Jó gyakorlatok átadásával. Feladatok megosztásával, team munkák. Mérési adatok, eredmények felhasználásával, visszacsatolással. Egyéni fejlesztési terv gyerek tükörben differenciálás módszerével valósítjuk meg. 4. Hogyan, milyen módszerekkel történik az intézményben az egyes gyermekek képességeinek megismerése? Óvodakezdés: Diagnosztikai értékelés anamnézis lapok- fejlődés nyomonkövetése. Csoportnapló. Fejlődéskövetés portfóliós értékeléssel: vizuális alkotások, tesztek, megfigyelések Kutatási módszerekkel:-megfigyelés, beszélgetés, interjú szülővel -Feljegyzésekkel-Konkrét méréssel: Neveltségi szint mérő, Difer, saját intézményi megfigyelési szempontsor alapján, emberábrázolás elemzés, logopédiai szűrés szakemberekkel Megfigyelés: Játéktevékenységekben, tevékenységekben, kommunikációban. óvodapszichológus, esettanulmány, konzultáció Beavatkozásos vizsgálatok: drámajátékok. 5. Milyen formái vannak az egyes gyermekek képességfejlesztésének (különös tekintettel a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési-, tanulás-, és magatartási problémákkal küzdő és kiemelten tehetséges gyermekekre)? Csoportban: Egyéni, kétszemélyes és mikro csoportos, nagycsoportos tevékenységek (értelmi és mozgásos játékok)
Csoporton kívül: Speciális szakemberek bevonásával, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus. Egyéni fejlesztési terv készítése mérések alapján. 6. Hogyan történik a gyermekek szociális helyzetének megismerése? Az intézmény hangsúlyos feladatként kezeli a gyermekek szociális helyzetének, családi nevelésének, szokásrendszerének megismerését. A pedagógusok családlátogatásokat szerveznek, melyek alkalmával, a családot, a gyermeket az otthonukban közvetlenebb formában ismerik meg. Segíti a gyermekek figyelemmel kísérését, a szociális helyzet feltérképezését az anamnézis lapok kitöltése;az anamnézis lapokon a szülők belátásuk szerint, illetve az óvodapedagógus segítségével rögzítik a gyermekre vonatkozó adatokat. Gyakran előfordul, hogy a hátrányos halmozottan helyzetű gyermekekre vonatkozóan már a beiratkozás követően az önkormányzat határozatot küld. A gyermekvédelmi felelősök, óvodapedagógusok jó kapcsolatot alakítanak a hozzátartozókkal, a közvetlenebb kapcsolattartás céljából. 7. Hogyan történik a gyermekek szociális hátrányának enyhítése (különös tekintettel a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre)? A családok tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése lényeges a rászorulók körében. Törekszünk a szoros kapcsolat kialakítására, fenntartására, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek, családok nehogy kirekesztődjenek. Preventív és korrekciós lépések megtételével körülményeik javítása célunk. Az önkormányzat szociális osztálya, Családsegítő segítségét is többször kérjük, javasoljuk a támogatások céljából. Évente több alkalommal ruha-és játék adományt, karácsony előtt cipős-doboz akciót szervezünk, majd az összegyűjtött csomagokat a családsegítő Szolgálat szétosztja. 8. Mi a tapasztalata azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja az integráció az intézményben folyó munkát? A mindennapokban kiemelten megjelenik az egyéni bánásmód, a differenciálás, mely segíti az integráció megvalósulását. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű, (BTMN) tehetséges gyermekek esélyegyenlőség növelése érdekében speciális fejlesztéseket a hátrány kompenzációt- fejlesztéseket alkalmazunk. Az óvodapedagógusok által felhasznált technikák, módszerek, játékok, feladatok, változatos tevékenységek mellett gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus végzettségű kollégák segítik a sikeres integráció megvalósulását. 9. Milyen módon történik a nevelés/tanulás támogatása? Motivált állapot, problémák iránti érzékenység, kíváncsiság jellemzi a gyermekeket. A nevelés/tanulás támogatása során építünk a gyermekek egyéni céljaira, szükségleteire. Biztosítjuk a szabadságot, a kezdeményezések által a sokrétű ismeretszerzésre, bővítésre kínálunk lehetőséget. Gondoskodunk a gyermeki közösségben végezhető sokszínű- az életkornak és fejlettségnek megfelelő, párhuzamosan végezhető tevékenységekről, - a játék elsődlegességének figyelembe vételével. Segítjük a tapasztalatszerzés a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítését. 10. Az intézményben mi történik a gyermekeket érintő megfigyelési, mérési eredményekkel, hogyan hasznosítják azokat? Az intézményben az egyéni fejlődés rögzítését követően, a mérési eredmények tükrében egyéni fejlesztéseket végzünk. A DIFER mérés értékeit összegezzük, majd ezt követően meghatározzuk a fejlesztendő területeket. Rögzítjük, az egyéni fejlődés dokumentációjában, a csoportnaplóban, vezetői szinten munkatervben. A felzárkóztatást, tehetséggondozást a játékba ágyazottan az egyéni szükségletekre
és a gyermekek egyéni igényeinek megfelelő, módszerek, eljárások alkalmazásával végezzük. A gyermekek aktuális fejlettségi állapotáról a törvényben meghatározott gyakorisággal (évente két alkalommal fogadóórán) tájékoztatjuk a szülőket. 11. Milyen közösségépítő tevékenységek, programok vannak az óvodában? Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy minden, általunk szervezett program hozzájáruljon a közösség formálásához. Erre jó lehetőséget adnak hagyományaink, ünnepeink (Márton nap, Mikulás, babakarácsony, farsang, húsvét, anyáknapja, csoport kirándulás, gyereknap, családi nap). Tevékenységszervezésnél kedvelt munkaformánk a mikrocsoportos foglalkoztatási forma, mely segíti az egymásra való odafigyelést, alkalmazkodást, türelmet, empátiát. Szülőkkel való pozitív kapcsolat kialakítása érdekében nyíltnapokat, játszó- és munkadélutánokat tartunk, illetve számos óvodai ünnepünkre és hagyományainkra engedünk számukra betekintést. 12. Ebben a nevelési évben milyen óvodai csoport és óvodán kívül szervezett tevékenységen vesznek részt a gyermekek? Nagycsoportos korú gyermekek számára igyekszünk többnyire óvodán kívüli programokat szerveznimagasabb szintű tapasztalatszerzés érdekében-(állatkert látogatás, színházi gyermek előadások, kiállítások, iskolalátogatás, könyvtárlátogatás). Középső és kiscsoportosaink számára előnyben részesítjük az óvodán belüli tevékenységek szervezését ( Márton nap, adventi játszó- és munkadélelőttök, Mikulás várás, farsangi mulatság, Kiszebáb égetés- télűzés, Húsvétolás, Gyermeknap, Családi nap), valamint az óvoda környéki sétákra, kirándulásokra, lovardai látogatásra is lehetőséget biztosítunk. 13. A nevelőtestület szakmai együttműködésének milyen lehetőségei vannak az intézményben? (szakmai munkaközösségek, projektcsoportok, azonos életkorú gyermekeket nevelők/tanítók munkacsoportja, stb.) Az óvodai pedagógiai programunk idén került áttírásra, melyben nevelőtestületünk minden tagja aktívan vett részt. Alapdokumentumaink (Házirend, SZMSZ, fejlődés nyomonkövetésének dokumentumai) átdolgozása is anevelőtestület segítségével történt. Munkaközösséget hoztunk létre a pedagógiai program bevállásának, a szükséges változtatások kidolgozásának koordinálására, melynek mindhárom tagintézményükből vannak tagjai. Az idei évtől a tehetség munkaközösség is ide olvadt be a nevelőtestület döntése alapján, a hatékonyabb megvalósítás érdekében. Környezeti munkaközösségünk már évek óta hatékonyan működik. Óvodánk mindennapjait átszövik az egészségvédelemi és környezettudatos magatartás kialakítását elősegítő projektek, melyeket a munkaközösség munkaterve alapján valósítunk meg. Önértékelést támogató munkacsoportunk aktív éveket tudhat maga mögött. Az önértékelésben részt vevő pedagógusok segítése, támogatása mellett, az önértékelési folyamatok koordinációját végzi eredményesen. 14. Hogyan történik az intézményben a belső tudásmegosztás? Nevelőtestületi értekezletek alkalmával továbbképzések elméleti anyagának ismertetésével, munkaközösségeken belül tapasztalatcserével, gyakorlati ismeretek szerzése hospitálásokon a tagintézmények között.
15. Hogyan viszonyulnak az óvodapedagógusok az új módszerek bevezetéséhez, az új nevelési, tanulásszervezési eljárások működtetéséhez? Az óvodapedagógusaink motiváltak, érdeklődők az új módszerek, eljárások, technikák megismerése, bevezetése iránt (új felvételi-és mulasztási napló, számítógépen történő csoportnapló bevezetésekompetencia alapú tartalmakkal, a törvényi megfeleltetés érdekében). Belső tudásmegosztással, hospitáláson szerzett ismereteketet szívesen alkalmazzák óvodai gyakorlatukban. Kollektívánk tagjai törekednek az IKT eszközök kínálta lehetőségek megismerésére, kihasználására, alkalmazására. 16. Hogyan értékelik a módszerek beválását, hatásosságát, és mit kezdenek az értékelés eredményével? Megbeszélések értekezletek alkalmával a tapasztolatokat megosztjuk egymás között. A leginkább hatékonyabb módszert, a gyakorlatban jól alkalmazhatót vezetjük be a mindennapokba. Törekszünk a folyamatos fejlesztésre, fejlődésre az eredmények tükrében. 17. Milyen az óvodapedagógusok viszonya az innovációhoz? (Vannak-e óvodapedagógusok által elindított fejlesztések?) Az óvodapedagógusaink többsége innovatív személyiség. Aktívan vesznek részt az óvodai programok változatossabbá tételében (mozgó planetarium, állatsimogatók, zöld programok). A munkacsoportokban szerepet vállalva munkálkodnak a pedagógiai program átdolgozásán, a tehetséggondozás feltételeinek kialakításán, az önértékelési folyamat hatékonyságán. 18. Milyen lehetőségei vannak az óvodapedagógusoknak a szakmai megújulásra fejlődésre (képzések, projektnapok, jó gyakorlat kipróbálása, stb.)? A munkaközösségek és a nevelőtestület véleményét milyen tervezésben, fejlesztésben, milyen döntések előkészítésében veszi figyelembe a vezetőség? Az érdeklődésnek megfelelő továbbképzések (akár helyben történő megszervezéssel), szakmai konferenciák, belső hospitálások támogatják. A vezetőség a nevelőtestület és a munkaközösségek véleménye alapján hozza meg döntései nagy részét. Különös tekintettel az alapdokumentumok (Pedagógiai Program., Házirend, SZMSZ, munkaterv, csoportnapló, felv. és mul. napló) változásaira, az eseménynaptár kialakításaira. 19. Az értekezletek összehívása milyen céllal és milyen rendszerességgel történik meg? Nevelőtestületi értekezlet évente 4 alkalommal van. Ezeken az adott év feladatait határozzuk meg, felelősöket- szükség esetén munkaközösségeket alakítunk, tagokat választunk. A nevelő- oktató munkánkat érintő változásokat, teendőket beszéljük át, véleményezzük, a megvalósítás folyamatát vázolva. A munkaközösségek értekezletei, megbeszélései a munkatervek szerint történik. 20. Milyen a vezetői ellenőrzés gyakorlata az intézményben, milyen formában kap visszajelzést a munkájáról? A vezető a pedagógus önértékelő folyamat aktív részeseként teljes képpel rendelkezik pedagógusai munkájáról. Ennek kapcsán szóban ad visszajelzést. 21. Az intézményben folyó nevelő-tanító munka melyik területén/területein látja fontosnak a fejlesztést? A pedagógusok és a szülők kérdőívre adott válaszai alapján:
tehetséggondozás előítélet-mentesség információáramlás szakmai eszközök gyermeki önismeret 22. Az intézmény fejlesztésének tervezésekor megfelelő módon figyelembe veszik-e a települési környezet, a köznevelés irányítás elvárásainak változását? Óvodai intézményünk önkormányzat által fenntartott intézmény, ezért a fejlesztések tervezésénél annak elvárásait, lehetőségeit mindenek előtt figyelembe kell venni. Infrastruktúrális, működtetési, szakmai fejlesztéseink az önkormányzat finanszírozásával történik.
3. Az intézményi önértékelés során a szülők képviselőivel készített interjú javasolt kérdései 1. Mi volt a döntő szempont, amikor ezt az intézményt választotta a gyermeke számára? Fontos szempont volt az óvoda közelsége. Sok pozitív véleményt hallottam az óvodáról és a nevelési programjukról. Sokat számított a döntésben az ott dolgozó szakemberek hírneve. Az intézmény környezete, udvara is fontos kitétel volt a döntésem meghozatalában. 2. Az óvoda megfelel-e az előzetes elvárásainak? Igen, minden szempontból megfelel. 3. Ön szerint az intézményben mekkora hangsúlyt kap a nevelés? Szerintem nagy hangsúlyt fektetnek a nevelésre. A nevelők különböző témahetekkel segítik a példákon keresztüli tanulást, a környezeti nevelést, az egészségtudatosságot. Megfelelően elősegítik a szocializációs folyamatot. 4. Milyen a nevelő, tanító munka színvonala az Ön megítélése szerint? A nevelői munka színvonala nagyon magas megítélésem szerint. Felkészült, lelkiismeretes, kedves pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel. Figyelembe veszik az életkori sajátosságokat. Látszik a gyerekeken a fejlődés, a pozitív viselkedésbeli változások. 5. Milyen felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások működnek az intézményben? Intézményen belül logopédia működik. De minden csoportban igyekeznek napirendbe építve egyéni fejlesztéseket is alkalmazni. Nagyobb lemaradásoknál a szülőkkel közösen igyekeznek megfelelő szakemberekhez irányítani a gyermekeket. 6. Az intézményben működő tehetségfejlesztésnek milyen módjairól tud? Az óvodában működik tehetségcsoport, ahol a tehetségesebb gyerekek külön figyelmet kapnak. A városi illetve óvodai rendezvényeken ők szoktak különféle műsorokkal készülni (verset mondanak, táncokat mutatnak be). Délutáni programok keretében szintén lehetőség van a tehetség kibontakoztatására (Pl: hittan, ovi-foci, karate, angol). 7. Milyen az óvodai csoport és óvodán kívüli foglalkozásokon vesz részt a gyermeke? A csoportokban a napirend keretein belül játékos kezdeményezések vannak (mese, vers, környezetismeret, ének, rajzolás). Az új épület illetve a tornaterem átadásával a testnevelés foglalkozások is helyet kaptak a napirendben. Az óvodai életet séták, kirándulások is színesítik. Ősszel a tanköteles korúak állatkertbe látogatnak, illetve az egész csoport részére szerveznek kirándulást a Gerje-patakhoz illetve a Lovardába. Tavasszal pedig a csoportkirándulások nyújtanak nagy élményt a gyerekeknek. Délutáni foglalkozás keretein belül angol órára jár a gyermekem. 8. Az intézmény bevonja-e a szülőket a közösség életébe, az intézményi hagyományok ápolásába? Ha igen, milyen formában teszi ezt? (jótékonysági vásár, játszónap, munkadélután, bál, stb.)