FALUVÁLLALAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT ÉS MÓDSZETANI KÉZIKÖNYV

FALUVÁLLALAT FEJLESZTÉSI JAVASLAT ÉS MÓDSZETANI KÉZIKÖNYV Milleflium Stratégia Kft. 2012

Tartalmjegyzék 1 Bevezetés... 4 2 Működő mdellek elemzése, értékelése... 5 2.1 Elemzés módszertana... 5 2.2 Elemzési szempntk összefglaló értékelése... 6 2.2.1 Munkahelyteremtés... 6 2.2.2 Fenntartható működés... 8 2.2.3 Munkanélküli emberek munkaerőpiaci visszavezetés... 9 2.2.4 Közösségi infrastruktúra és közszlgáltatás fejlesztése... 10 2.2.5 Helyi vállalkzók bevnására, vállalkzásk fejlesztése... 10 2.2.6 Munkavállalók fejlesztése... 10 2.2.7 Mélyszegénység kezelésére, kárs flyamatk visszaszrítása... 11 2.2.8 Helyi természeti értékek védelmére és hasznsítása... 11 2.2.9 Természeti katasztrófáknak való kitettség csökkentése... 11 3 Támgatási knstrukciók tapasztalatai... 11 3.1 Szövetkezz 2007, 2009... 11 3.2 TAMOP 1.4.1/07/1... 14 3.3 LEADER... 15 3.4 LHH Prgram... 18 3.5 Szciális földprgram... 21 4 Faluvállalat működési mdell javaslat... 23 4.1 Működési területek aznsítása... 23 4.1.1 Menedzsment... 24 4.1.2 Partnerség/együttműködés... 25 4.1.3 Finanszírzás... 27 4.1.4 Szervezet... 28 4.1.5 Humánerőfrrás menedzsment... 29 4.1.6 Infrastruktúra... 30 4.1.7 Szlgáltatásbiztsítás... 30 4.1.8 Termék-előállítás... 31 4.2 A mdellel kapcslats elvárásk aznsítása... 31 4.3 Javaslt működési mdell... 36 4.3.1 A faluvállalat működéséhez szükséges fejlesztések... 37 4.3.2 Fejlesztési prgramk... 42 5 Faluvállalat kmplex fejlesztési prgram... 42 5.1 Faluvállalat mdell alkalmazáshz szükséges helyi és közpnti munkaflyamat 44 5.1.1 Előkészítés... 46 5.1.2 Pályáztatás a prgramban való részvételre... 50 5.1.3 Stratégiai menedzsment fejlesztése... 52 5.1.4 Előzetes döntés a termékpályáról... 53 5.1.5 Döntés a termékpálya integrációhz való csatlakzásról... 55 5.1.6 Döntés a helyi termékpályáról... 56 5.1.7 Termékpálya integrációhz való csatlakzás kidlgzása... 57 5.1.8 Helyi termékpálya kidlgzása... 60 5.1.9 Üzleti mdell kidlgzása... 63 5.1.10 Finanszírzás kidlgzása... 64 5.1.11 Infrastruktúrafejlesztés... 66 5.1.12 Szervezetfejlesztés... 67 5.1.13 Piacfejlesztés... 69 5.1.14 Üzemeltetés... 70 5.1.15 Értékelés... 71 5.1.16 Humánerőfrrás menedzsment... 74 5.2 Fejlesztési ügynökség szlgáltatásai... 74 5.2.1 A termékpálya integráció bevezetését szlgáló tanácsadás... 75 5.2.2 Integráció szervezetési szlgáltatás... 85 2. ldal

5.2.3 Stratégiai menedzsment tanácsadási szlgáltatás... 87 5.3 Faluvállalat kmplex fejlesztési prgram pénzügyi támgatása... 89 5.3.1 Prjekt alapú fejlesztési támgatásk... 90 5.3.2 Működési támgatásk... 90 5.3.3 Szlgáltatásk... 90 6 Mellékletek... 91 6.1 Ábrák jegyzéke... 91 6.2 Táblázatk jegyzéke... 91 6.3 Irdalmjegyzék... 92 6.4 Fgalmak és rövidítések... 93 3. ldal

1 Bevezetés A Nemzeti Fglalkztatási Szlgálat elkötelezett szándéka Magyarrszág leghátránysabb helyzetű (LHH 1 ) kistérségei felzárkóztatásának elősegítése. Ebből a célból 2011 és 2012- ben több módszertani fejlesztést indíttt a TÁMOP 1.3.1 prjekt 1.1.1 alprjektjének keretében, amelyek segítségével kistelepülések (falvak) is képesek önfenntartó, hatékny és értékteremtő közfglalkztatási megldáskat kialakítani. A közfglalkztatás átalakítása srán a hangsúly az értékteremtő munkavégzésre irányult. Fnts vlt, hgy az értékteremtő közfglalkztatás fejlesztésével kialakulhassn és megszilárdulhassn a közfglalkztatás hasznsságának tudata az LHH kistérségekben. A Milleflium Stratégia Kft munkatársai részt vettek a prjektekben és összeállíttták a faluvállalat fejlesztési és működési mdelljét. A mdell lényege a helyi menedzsment fejlesztése és a termékpálya integrációk szervezetése. A mdell 2012-ben készült el. Több elem felhasználásra került a szciális gazdaság fejlesztése kapcsán, aznban a teljes rendszer nem került bevezetésre. A módszertan publikálásával szeretnék hzzájárulni a 2014-2020-as uniós tervezési ciklus sikeréhez, a szciális gazdaság fejlesztéséhez. Budapest, 2015. április 6. 1 67/2007 (VI.28.) OGY Határzatban közölt eljárásk szerint képzett kmplex mutató alapján meghatárztt összesen 1 millió lakssal rendelkező 33 kistérség 4. ldal

2 Működő mdellek elemzése, értékelése 2.1 Elemzés módszertana A kutatás első fázisában azns szempntrendszer alapján elemeztünk hazai és külföldi működő mdelleket és esettanulmánykat állítttunk össze. Az egyes esettanulmányk feladata, hgy a hazai és külföldi (megvalósult és meg nem valósult, illetve a megvalósulás fázisában lévő) közfglalkztatási önellátó módszertankat mutassa be. Az egyes esetek értékelése a kiválasztási szempntk alapján történt, az alábbi részszempntk alapján: munkahelyteremtés létrehztt munkahelyek száma, típusa; munkahelyek fenntarthatósága; fglalkztatttak jövedelme; helyi jövedelemi szint és biztsíttt jövedelem összehasnlítása; helyi erőfrrásk bevnása; fenntartható működés üzleti mdell kidlgzttsága; üzleti mdell fenntarthatósága; üzleti mdell illesztése a lkális gazdaság szerkezetébe; munkanélküli emberek munkaerőpiaci visszavezetés a visszavezetés tervezett módja; az alkalmaztt eszközök, szlgáltatásk értékelés; együttműködés alkalmazása; közösségi infrastruktúra és közszlgáltatás fejlesztése a mdell érinti-e a közösségi infrastruktúra vagy a közszlgálat fejlesztését; helyi vállalkzók bevnására, vállalkzásk fejlesztése helyi gazdasággal való kapcslódás; lkális gazdaság és a mdell visznya (knkurens vagy együttműködő); munkavállalók fejlesztése mtiváció fejlesztésének módja; képzési, fejlesztési szlgáltatásk; mélyszegénység kezelésére, kárs flyamatk (pl. uzsra, feketemunka, rmló közbiztnság) visszaszrítása a térségre jellemző kárs flyamatk; a mdell milyen hatással bír a kárs flyamatkra, várható váltzásk helyi természeti értékek védelmére és hasznsítása a mdell kialakításakr a helyi természeti értékek védelme milyen szerepet játsztt; milyen hatással van a mdell a helyi természeti értékekre; természeti katasztrófáknak való kitettség csökkentése a tevékenységek között szerepel-e a természeti katasztrófáknak való kitettség csökkentése; Minden egyes esettanulmányt kertében vizsgálatra kerültek a rész szempntk a releváns szempntk hatásmechanizmusai. A kutatás srán a következő hazai (vársi és vidéki) és külföldi eseteket elemeztük: Vársi Közösségi Szciális Szövetkezet, Budapest Mlnár Gábr Műhely Alapítvány, Ajka Nagykálló Stckhlmi SOLNA mdell Szciális szövetkezet, Hajdúnánás Vidéki Akli Majr, Akli 5. ldal

Belecskai mdell Beregi Kecsketej Szciális Szövetkezet, Csarda Berettyóújfalu Brezik Szciális Szövetkezet, Bikal Ceglédi szciális szövetkezet Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete, Hsszúpályi E-Multicp Szövetkezet, Szécsény Halimba Jót s Jól Egyesület, Géberjén Lilimkert Piac, Káptalantóti Lmizás, Devecser Magyarplány Medgyesegyháza Olajütő Szciális Szövetkezet Önellátónak nevezett falu, Rzsály Pajtafesztivál, Kiscsősz PANGEA Egyesület, Pénzesgyőr Pannn helyi termék klaszter, Oszkó Rma fglalkztatási prgram, Fulókércs Szciális szövetkezet, Tiszadb Túristvándi szciális szövetkezet Vállalkzási prgram, Kisvejke Külföldi Amerikai Egyesült Államk, közvetlen értékesítés Olasz mdell Osztrák szciális blt mdell 2.2 Elemzési szempntk összefglaló értékelése 2.2.1 Munkahelyteremtés A mdellek alapján a kutatásban a munkahely teremtés fgalmát bővíteni kell. A mdellek elsődleges és másdlags hatása eredményezi egyrészt munkahelyek, másrész vállalkzásk, egyéni vállalkzói vagy őstermelői státuszk létrejöttét. Ezen kívül fnts számlni a partner vállalkzásk jövedelmi helyzetének javulásával (pl. Túristvándi turisztikában érdekelt vállalkzói), másrészt a piaci verseny következtében egyes szlgáltatói piack szűkítésével is (pl. ceglédi intézmény karbantartók esetében). A pályázatkban vállalt indikátrk legtöbbször csak az elsődleges hatáskkal számlnak, illetve azk eredmény indikátrait kérik be a pályázóktól. A másdlags hatásk jelenleg feltáratlank, becslésükre az interjú alanyk sem vállalkznak. Túristvándi és Belecska esetében csökkent az igényelt szciális támgatásk vlumene. A mdellek alapján a vizsgált eseteket két csprtba srlhatjuk, mindkettőnek eltérő a munkahely teremtési képessége, valamint az elsődleges és másdlags hatásmechanizmusa: A tisztán közfglalkztatási támgatásra épülő közvetlen mdell az elérhető állami támgatást keretéig, valamely önkrmányzati társasság keretében fglalkztatja a közfglalkztatásban résztvevőket. A személyek kiválasztásában csak áttételesen vehet részt, így a szükséges kmpetencia is csak krlátzttan áll rendelkezésére. A munkaerő felhasználása az önkrmányzati település fenntartási munkákban, vagy az önkrmányzati intézmények fenntartási munkáiban történik. A munkaerő által végzett tevékenységek legtöbbször nem szükséglet alapúak. A közvetlen rendszer skszr a piact csökkentő tényezőként jelenik meg, valamint közfglalkztatásban résztvevők alacsny mtivációs szintje és krláts helyismerete következtében alacsny munkavégzési színvnalat is eredményez. 6. ldal

A közfglalkztatási támgatásk által biztsíttt erőfrráskat felhasználó közvetett, vagy vegyes mdell, piaci árbevételre és másdlags hatásk figyelembevételére is törekszik. A vegyes rendszerben működő települések célja, hgy a közfglalkztattt munkaerővel előállíttt termékekkel, szlgáltatással a piaci árbevételüket, illetve a település laksságának, vállalkzóinak jövedelemszintjét növeljék. Túristvándiban a közfglalkztatttak által létrehztt szciális szövetkezet például a piaci csatrnát nyittt a település ubrkatermelőinek. 2.2.1.1 Közvetlen mdell A közvetlen mdellek munkahely teremtés szempntjából egyszerű megldást kínálnak a településeknek. A szükséges a lehetséges munkák számbavétele, valamint a közfglalkztatást menedzselő szervezet kinevezése, vagy létrehzása. Ezt követően a napi munkakisztás, felügyelet és az adminisztratív tevékenységek elvégzése szükséges. A települések egy része a közfglalkztatási támgatáskat kiegészíti a szükséges eszközök megszerzését biztsító pályázatkkal. A vizsgált mdellekben a fglalkztatásn kívül egyéb szlgáltatás, mentrálás, tanácsadás, ktatás nem állt a közfglalkztatttak rendelkezésére. Így igen kevés lehetőségük van a kitörésre és a munkaerőpiacra való visszakerülésre. Tvább nehezíti a prblémát, hgy több településen a tényleges fglalkztatást, a fglalkztatás szervezését, ellenőrzését az önkrmányzati intézmények végzik. Az intézményeknél a közfglalkztattt munkatársakat a hiánys létszám pótlására rendeleik ki, aznban szaktudásuk, alacsny mtivációjuk, valamint az intézménynél eltöltendő rövid idő (2-4 hónap) nem teszi őket alkalmassá a minőségi munkavégzésre. A humánerőfrrás gazdálkdási tapasztalatk alapján tudjuk, hgy az új munkaerő beállítása, bármely munkakör esetén (alacsny kvalitású munkák esetében is), az első 0,5-1 hónapban az új munkaerő leendő munkatársainak nem könnyebbséget, hanem növekvő terhet jelent. Így a közfglalkztatttak az új munkatársaiknál 2-4 havnta plusz teher megjelenését eredményezik. Ennek eredményekén elutasítás jön létre, amely tvább csökkenti az egyébként is alacsny mtivációt. Valamint a lassú és terhelt betanulási flyamat következtében csökken a valódi értéke előállítására frdítható időtartam. A 2-4 hónaps fglalkztatási ciklusban összességében megállapítható, hgy értékteremtő munka nem végezhető. A közvetlen mdell nem kíván magas szintű tervezést és menedzsmentet sem, leginkább adminisztratív terhet jelent az önkrmányzat és intézményei számára. Az önkrmányzatnál, vagy intézményeinél jelentkező megtakarítás legtöbbször csak látszólags, mert az elvégzendő munka közfglalkztatás hiányában nem került vlna elvégzésre. 2.2.1.2 Vegyes mdell A vegyes mdellek a közfglalkztatási támgatáskat felhasználva, piaci árbevételre, közvetlen értékteremtésre törekednek. A közfglalkztatási munkahelyek mellett nnprfit vállalkzásban, partner vállalkzáskban is munkahelyek létrehzását indukálják, illetve önfglalkztatási lehetőséget teremtenek. A vegyes mdell lényeg, hgy termékpályában gndlkdik, nem csak egy megldandó feladatban. Az egymásra épülő termékek és szlgáltatásk pályájából minél többet megpróbál saját vagy partner vállalkzásk tevékenységével lefedni, így több prfitcentrumt is integrál a mdellbe. A prfitcentrumk integrálása révén a mdellnek lehetősége lesz független, piaci alapú bevételek megszerzésére, így az állami frrásktól történő függetlenedésre. A vegyes mdellek a piaci keresletre épülnek, a fgyasztók igényei alapján építik fel a termék, vagy szlgáltatás prtfóliójukat. Létrehzásukban kiemelkedő szerepe van a menedzsmentnek. 7. ldal

A vegyes mdell indítása, a résztvevők, partnerek mtiválása lassú flyamat. Az LHH térségek állaptának ismeretében ehhez a személyes jelenlét, meggyőzés, példamutatatás szükséges. Belecska esetében 11 éves, Túristvándi esetében 5 éves flyamat vlt szükséges a vegyes mdell indításáhz és az alapszintű működés eléréséhez. A munkahely teremtés szempntjából a vegyes mdell egyrészt él a közfglalkztatás által kínált lehetőségekkel, így a kezdeti szakaszban azns teljesítményt nyújt a közvetlen mdellel. A piaci alapú termékpálya építése kapcsán aznban jelentkezik a piaci alapú közvetlen munkahelyremetés, valamint a mdell másdlags hatása is. Túristvándiban és Belecskán is vannak piaci alapú munkahelyek, valamint több önfglalkztató és több partner vállalkzás is működik a mdellhez kapcslódóan. A vegyes mdell értelmezésében így a közfglalkztatás fgálmát is érdemes tágítani és külön vizsgálni az elsődleges és másdlags munkahely teremtési, jövedelemnövelési hatáskat. A faluvállalat típusú megldásk, vegyes mdellek használják. A vegyes mdell menedzsmentje összetett feladat: Mtiváció a résztvevők személyes mtivációja, példamutatással, meggyőzéssel, jó példák felvnultatással; Piaci igények feltárása valódi kereslet feltárása, ide értjük a településen belüli intézmények keresletét, valamint a piaci igények (közvetlen értékesítés estén a fgyasztók, a felvásárlók, vállalkzásk) keresletét is; Partnerség szervezés az együttműködő vállalkzásk feltárása, partnerségek kialakítása kölcsönös előnyök mentén; Tervezés, stratégiai menedzsment a teljes termékpálya tervezése, a megvalósítástól, a termékpálya működéséig, üzleti mdell és megvalósíthatósági tanulmány készítésével együtt. A stratégia menedzsment különösen fnts, hgy a mdell alkalmazkdni tudjn a piaci és a szabályzási váltzáskhz. Pénzügyi menedzsment a mdell pénzügyi menedzsmentje a megvalósítástól a mdell működéséig, cash flw biztsítása, pályázatk finanszírzása; Frrás menedzsment a pályázatk összeállítása a stratégia alapján, a pályázati terv elkészítése, pályázatk finanszírzása, menedzsmentje; Működés menedzsmentje a mdell vezetése humán, pénzügyi, gazdasági és szakmai szempntból. 2.2.2 Fenntartható működés A fenntartható működés célja, hgy a létrehzást követően a mdell működéséhez tvábbi külső támgatás ne legyen szükséges. A fenntartható működéshez szükséges, hgy pénzügyi, technikai és humánerőfrrásk tekintetében is képes legyen a mdell a működéséhez szükséges erőfrráskat kitermelni. A fejlesztéshez rendelkezésre álló frrásk ne a működésre, hanem valóban fejlesztésre lehessen frdítani. 2.2.2.1 Pénzügyi fenntarthatóság A pénzügyi fenntarthatóság alapja a létező üzleti mdell. A közvetlen mdell esetében nem beszélhetünk üzleti mdellről, mert a bevételi ldalt az önkrmányzatk nem számítják ki. A vizsgált eseteknél megközelítő számítás sem készült az önkrmányzatnál, vagy az önkrmányzati intézményeknél megtakaríttt kiadáskról. A vegyes mdell esetében a pénzügyi fenntarthatóság vizsgálatáhz a munkahely teremetéshez hasnlóan vizsgálni kell a közvetlen fenntarthatóságt és a mdell közvetett fenntarthatóságát is. A mdell gesztr szervezet esetében az üzleti mdellnek számlnia kell a pénzügyi fenntarthatóság biztsításával. Belecska esetében a pénzügyi fenntarthatóság részlegesen biztsíttt, Túristvándi esetében pedig 2014-re tervezik a fenntartható működés elérését. A külső jövedelem megszerzéséhez infrastrukturális beruházás, fejlesztés szükséges. A pénzügyi fenntarthatóságt a termékpályáhz 8. ldal

kapcslódó, stratégiai terv alapján létrehztt beruházásk és fejlesztések megvalósítása. Mind a belecskai, mind a túristvándi eset arra hívja fel a figyelmet, hgy a fejlesztéseket biztsító pályázatk céljai nem illeszkednek a helyi igényekhez, a tervezett beruházáskhz. A jelenleg közpnti pályázati ablakk nyitása szabályzza a helyi fejlesztések tartalmát. A helyi menedzsmenttől nagy erőfrrást és kreativitást követel a mstani pályázati rendszerben a megfelelő fejlesztések frrásainak megszerzése és a fejlesztések menedzselése. A pályázatk tvábbi nehézséget jelentenek a megvalósítási szakaszban, mert a működési finanszírzásból kell részben a fejlesztéseket is finanszírzni. 2.2.2.2 Technikai fenntarthatóság A technikai fenntarthatóság a vegyes mdell esetében biztsítja, hgy a piaci igényeknek, valamint a termeléshez, szlgáltatáshz kapcslódó ptimális prfit elérése érdekében rendelkezésre álljn a szükséges technlógia. A mezőgazdasági növénytermesztés például, az esetek többségében csak rövid ideig biztsít alapanyagt. Tartósítás és tárlás nélkül nem biztsítható az intézmények, vagy a partnerek flyamats ellátása, így a mdell prfitt veszít a termékpályán, külső tárló, vagy tartósító kapacitás igénybevételével. A közvetlen mdell esetében a technikai fenntarthatóság csak krlátzttan értelmezhető, mert nincs közvetlen bevétel. Aznban a szlgáltatásk színvnalát itt is beflyáslja a technikai felkészültség. 2.2.2.3 Humánerőfrrás fenntarthatóság A humánerőfrrás fenntarthatósága a fglalkztatási prjekt szempntjából különösen fnts szempntként vizsgáljuk. A humán fenntarthatóság feltétele: Karizmatikus vezetés (bizalm); Hsszú távú fglalkztatás (biztnság) Személyes tanácsadás, mentrálás; Szakmai képzés; Készségek fejlesztése; Értékek előállítása, személyes és közösségi siker és eredmények (mtiváció). A humán fenntarthatóságnál fnts kiemelni a menedzsment humánerőfrrás fenntarthatóságát. A menedzsment fenntarthatóságát különösen a vegyes mdell estében kiemelt jelentőségű. A vizsgált mdellek egyszemélyes vezetéssel rendelkeznek, amelynek kiesése, vagy erőfrrás csökkenése esetén a teljes mdell működése veszélybe kerülhet. A menedzsment biztsítja legtöbbször a mdell pénzügyi, technikai és humánerőfrrás fenntarthatóságát is. Irányítja a pályázatk elkészítését és partnerségek megkötése és fenntartása is a személyéhez kapcslódik. A közvetlen mdell esetében a menedzsmentnek nincs kiemelt jelentősége, fő feladata az adminisztráció biztsítása, valamint a krdináció. 2.2.3 Munkanélküli emberek munkaerőpiaci visszavezetés Az elsődleges munkaerő piacra való visszavezetés a vizsgált mdelleknél sem célkén, sem eredményként nem vlt jellemző. A közvetlen mdell esetében célként az önfglalkztatást jelent meg. A túristvándi mdellben több rma család sikeres őstermelő lett és jelentős árbevételhez juttt az ubrkatermelés által. A közvetlen mdell esetében a 2-4 hónaps fglalkztatás nem biztsítja az elsődleges munkaerőpiaci visszavetést, egyes esetekben a mtiváció csökkentésével kimndttan gátlja. A fglalkztatás biztsító intézmény nem követel magas teljesítményt, nincs személyes kapcslat a menedzsment és a közfglalkztattt között, nincs példamutatás 9. ldal

és hiányzik a valódi értékteremtés. Az esetleges mentr támgatás biztsíthat személyes fejlődést, aznban ehhez kellő idő szükséges, ami a vizsgált mdellekben nem biztsíttt. A vegyes mdell esetében megfelelő személyes támgatással biztsítható az önfglalkztatóvá válás, vagy a vállalkzóvá válás. Aznban az LHH kistérségek fglalkztatási visznyai alapján az elsődleges munkaerőpiacra való visszavezetésnek a munkahelyek tartós hiányának frmájában bjektív akadályai is vannak. 2.2.4 Közösségi infrastruktúra és közszlgáltatás fejlesztése Mindkét közszlgáltatási mdellben feladatként jelenik meg a közösségi infrastruktúra és a közszlgáltatásk karbantartása, fejlesztése. A közvetlen mdell ezeket a célkat alacsny mtivációval rendelkező közfglalkztatttakkal látja el, amelynek eredménye a munka minőségében és termékeiben is megjelenik. A vegyes mdell esetében a fglalkztatttak mtivációja a személyes menedzsment és példamutatás következtében magasabb. A fglalkztatási mdell aznban itt sem teszi lehetővé a hsszú idejű fglalkztatást. A közmunkák közfglalkztatásban való elvégzése az önkrmányzatk részére költségmegtakarítást jelent. Aznban a mdellek működésében ezt a megtakarítást nem veszik számításba, erre a tevékenységre nem építenek üzleti mdellt, nem számlnak megtérülést. Ennek hiányában aznban a tevékenységek értékteremtése sem számlható. 2.2.5 Helyi vállalkzók bevnására, vállalkzásk fejlesztése A helyi vállalkzókat csak a vegyes mdell vnta be a tevékenységébe. A közvetlen mdell piaci megrendeléseket vn el, így knkurenciaként is jelentkezhet a vállalkzók részére. A vegyes mdell a termékpálya felépítésében száml a vállalkzáskkal és partnerként az igényeik alapján tervezi a termékeinek előállítását és szlgáltatásait. 2.2.6 Munkavállalók fejlesztése A vizsgált közvetlen mdellek esetében a fglalkztatttak fejlesztése célként nem fgalmazódtt meg. A 2-4 hónaps rtáció, valamint az alacsny jövedelem csökkenti a mtivációt, így a fejlesztéshez szükséges akaratt is. A közfglalkztatttak esetében szükséges a személyes, életvezetéssel kapcslats fejlesztés, az ismeretek fejlesztése és a kmpetenciák fejlesztése is. Aznban mindhárm terült alapja a személyes mtiváció megléte, amely a legtöbb közfglalkztattt estében alacsny, vagy hiányzik. A fejlesztés első lépése a mtiváció kiépítése. Ehhez személyes kmmunikációra, tanácsadásra, mentrálásra van szükség. A közvetlen mdellben ezek a szlgáltatásk csak tvábbi költségek ellenében állnak rendelkezésre, amellyel az önkrmányzatk nem rendelkeznek. A vegyes mdell esetében a már említett menedzsment attitűdök önmagukban személyes példát biztsítanak, valamint a rendszer létrehzásába, üzemeltetésébe fektetett menedzsment erőfrrásk is jó példaként vannak jelen a fglalkztatttak részére. A munkavállalók fejlesztéséhez szükséges eszközök: Mbilizáció; Mtiváció; Személyes mentrálás; Életvezetési tanácsadás; Önismeret, kmmunikáció, együttműködés és készségfejlesztés; Alapismeretek ktatása; 10. ldal

Szakismeretek ktatása. A fenti eszközöket egészítik ki a mdell működési sikerei, a közös teljesítmény és értékteremetés. 2.2.7 Mélyszegénység kezelésére, kárs flyamatk visszaszrítása A mélyszegénység kezelése mindkét mdell esetében a hatásk között szerepel. A közvetlen mdell a jövedelem biztsításával hat a szegénység ellen. A vegyes mdell a jövedelem mellett a személyes fejlesztéssel, kultúraváltással is. A mélyszegénység kárs flyamatainak kezelésé kizárólag jövedelem biztsításával nem hatékny. A mélyszegénységhez kapcslódó flyamatk megállításáhz és visszafrdításáhz kultúra és életmódváltás szükséges. Ehhez biztsítani kell a személyes kapcslatt, értékteremtést, személyes fejlesztést. A feltételeket a vegyes megldás tudja tartósan biztsítani. 2.2.8 Helyi természeti értékek védelmére és hasznsítása A helyi természeti értékek védelme a mdellek esetében nem közvetlen cél. A települések karbantartása mindkét mdell esetében feladatt biztsít a képzetlen munkavállalók számára. Aznban a feladatk elsődleges célja nem a értékek védelme, hanem a képzettséget nem igénylő fglalkztatás. Nem megfelelő menedzsment esetében a település fenntartás a fglalkztatttak számára feleslegesség érzést kelthet, ami jelentős mtivációt rntó tényező. A helyi természeti erőfrrásk védelme és gndzása a túrizmussal közvetlenül fglalkzó települések számra kiemelten fnts, a túrizmus termékpálya része. Túristvándiban, így a közfglalkztatásban település fenntartást végzők számára biztsíttt az érték teremtés célja és érzése. A vegyes mdell épít a település és a térség természeti értékeire, lehetőség szerint a termékláncba építve hasznsítja. 2.2.9 Természeti katasztrófáknak való kitettség csökkentése A természeti katasztrófáknak való kitettség csökkentése a vizsgált mdellekben csak krlátzttan szerepelt. Összességében elmndható, hgy az önkrmányzatk nem tekintik a közfglalkztatásból megldandó feladatnak a természeti katasztrófák elleni védekezést. A feladat összességében a település fenntartási feladatk közé illeszthető, de közvetlen bevételt nem termel, így a vegyes megldásk esetében plusz finanszírzás hiányában a piaci árbevételt terhelné meg, ami a pénzügyi fenntarthatóságt veszélyezteti. 3 Támgatási knstrukciók tapasztalatai A fejezet tartalmazza a szciális vállalkzásk témakörében megvalósult hazai támgatási knstrukciókat és lehetőség szerint az elért eredményeket, tapasztalatkat. Az egyes támgatási knstrukciókkal kapcslatban a következő adatk, infrmációk kerültek dkumentálásra: 3.1 Szövetkezz 2007, 2009 Támgatási knstrukció címe: Szciális Szövetkezetek fejlesztése és bővítése Támgatási knstrukció száma: Szövetkezz 2007, 2009 Támgatás dátuma (tól-ig): 2007.10.01-től, 2008.02.28-ig 2009. augusztus 31.-ig Támgatási knstrukció kiírója: 11. ldal

OFA Támgatási knstrukció célja és azk indikátrai: A Szövetkezz 2007 támgatási prgram célkitűzése, hgy Magyarrszágn lyan szciális szövetkezetek alakuljanak, amelyek a munkanélküli, illetőleg szciálisan hátránys helyzetben lévő emberek számára munkafeltételeket teremtenek. A Szövetkezz 2009 támgatási prgram célkitűzése, hgy az OFA 2007. évi támgatási prgramja keretében megalakult szciális szövetkezetek tvábbfejleszthessék tevékenységüket, piaci helyzetüket stabilizálhassák, illetve új piackra terjesszék ki működési területüket és újabb munkahelyeket teremtsenek tartósan munkanélküli emberek számára. Kedvezményezettek: Szövetkezz 2007: "A" - szciális szövetkezet alapítására vállalkzó, természetes személyek legalább 7 főből álló csprtjai. "B" - Szciális szövetkezet működtetésére és fejlesztésére, cégbíróságnál bejegyezett szciális szövetkezet. Szövetkezz 2009: Az OFA Szövetkezz - 2007 pályázati felhívása keretében támgatást nyert és megalakult szciális szövetkezetek. Támgatás frmája 2 : Pályázats Támgattt eszközök, beavatkzásk: Az OFA támgatási prgramja eredményeként alakuló, vagy tevékenységét az OFA prgramja keretében működtető, bejegyzett szciális szövetkezetek 2009-től a tvábbi működésükhöz igényelhetnek támgatást, legfeljebb két évig, csökkenő támgatási intenzitással. Beavatkzási területek: A szövetkezetek, szciális szövetkezetek a fglalkztatásplitika, a reginális, a vidékfejlesztési, az agrár-, a környezetvédelmi plitika. A Szövetkezz-2007 knstrukció eredményeként alakult szciális szövetkezetek a tvábbi működésükhöz igényelhetnek támgatást. A hátránykkal rendelkező társadalmi csprtk esetében a pályázati eszközök célja a munkanélküliség kezelése, a fglalkztatás elősegítése, különösen a szövetkezés, a szövetkezeti frmában való jövedelemtermelés. Támgatás kerete: Szövetkezz-2007: 695 mft Szövetkezz-2009: 169 mft Elnyerhető összeg, pályázatnként: Szövetkezz-2007 20 mft Szövetkezz-2009 10 mft Benyújttt pályázatk, igénylések száma: Szövetkezz-2007 189 db Szövetkezz-2009 24 db Támgattt pályázatk, igénylések száma: Szövetkezz-2009 38 db (20%) Szövetkezz-2009 7 db (29%) Knstrukció indikátrainak teljesülése: Nem áll rendelkezésre infrmáció Knstrukció eredményei: Összefglalásként elmndható, hgy a beérkezett és a nyertes pályázatk közötti különbség, és az, hgy első körben 38 nyertes pályázat került befgadásra, míg másdik körben csupán 7, azt vetíti előre, hgy kmly erőfeszítéseket kell tenni a szciális szövetkezetek fennmaradásáért. A munkahelyteremtés mellett szükség van a szciális szövetkezetek által teremtett kínálatra is. A lehetséges tevékenységi körök - legyen szó akár idős-áplásról, gyermekfelügyeletről, árutermeléshez kapcslódó önfgyasztó termelésről valós alternatívájaként működhetnek prfitrientált, hasnló tevékenységet végző vállalkzásk versenytársaként. Akadály- és kckázatmentesnek aznban semmiképp nem nevezhető ez az átalakulási flyamat. A szövetkezeteknek ugyanúgy harclni és építkezniük kell az új szlgáltatásuk létrejötténél, mint egy vállalkzásnak egy új termék bevezetése esetében. Ehhez visznt nincsenek felkészülve a tagk. Még mindig a támgatáskat említik legfntsabb tényezőként, amely azt jelzi, hgy hajlamsak civil keretek között gndlkdni, amely semmiképpen sem tesz jót az üzleti szellem terjedésének. Általánsan elmndható, hgy habár az önkrmányzatkkal és a helyi közösségekkel jó visznyt ápló szciális szövetkezetek lehetőségei megvannak a bővítésre, mst még kevés szövetkezet él 2 Pályázats, autmatikus, prjekt alapú, 12. ldal

a lehetőséggel. Nagybb szerepvállalásra lenne szükség az érintettek minden szintjén. Jelenleg a szciális szövetkezetek közötti kapcslat sem elég erős még, hgy akár egymásra támaszkdva ezek a lehetőségek biztsítva legyenek. Fnts megemlíteni, hgy kmly gndt jelent az érdekeltségi körök erős helyzete, amely miatt a szövetkezetek piaci pzíciója rmlik. A szövetkezetek fejlesztéséhez szükséges vlna újabb beruházásk eszközlése, (vágópntk vagy hús-zöldség és gyümölcs feldlgzók) amelyek pályázati útn valósíthatóak majd meg. Ha ezek elmaradnak, nem lesznek képesek a piaci színtéren maradni. Még mindig gndt kz a valós és hiteles üzleti terv elkészítése. Sk esetben nincs meg a szaktudás ehhez a feladathz. Pzitív eredmény visznt, hgy tt, ahl a szövetkezet jól működik, egyfajta multiplikátr hatás indult el. Illetve az az együttgndlkdás, amely eredményeképpen közösségi szintű összefgás indulhat el. Összességében a szciális szövetkezeti frma kellő finanszírzással, kellő támgatással szervezeti kerete lehet a vidék fejlesztésének, a vidéki élet fenntartásának. Ehhez az kell, hgy a krmányzat tegye megfelelő helyre a szciális szövetkezeteket, hzza helyzetbe megfelelő finanszírzással, hgy ki tudjanak törni a vegetálásból, adjn lyan lehetőségeket, amelyeket a mezőgazdasági termelők is megkapnak, tegye lehetővé, hgy kapjanak lyan jgsítványkat, amellyel részt tudnak vállalni az igen fnts szciális szférában is. 1. ábra - A fenntartható szciális szövetkezet elemei A HR területén a legnagybb gndt a megfelelő munkaerő felvétele és a képzés biztsítása jelenti a szövetkezetek számára. Ez maga a küldetésből fakad, és abból, hgy skan alábecsülik az emberi összetevő fntsságát, pedig a négy vállalkzási alappillér közül (pénz, piac, pacák, pc), ez a legfntsabb tényező. A szállítói és vevőkapcslatk terén a megrendelések növelése és új vevők felkutatása jelenti a legnagybb kihívást, amelyhez nem kaptak közpnti támgatást, így minden szövetkezet önállóan kezdett neki a piack feltárásának. A termék és szlgáltatásfejlesztés területén a szövetkezetek felismerték, hgy csak megújuló termékkel vagy szlgáltatással tudnak megmaradni a piacn, így számukra is kötelező a fejlesztés. Visznt a fejlesztéshez beruházásra van szükség, így a támgatásk srán engednünk kell a beruházást számukra. Beruházás nélkül nem lehet munkahelyet teremteni, ez igaz a multinacinális cégektől egészen a legkisebb szövetkezetekig. A munkahelyteremtés beruházással jár, és iparágtól függően különböző a mértéke. A beruházó szövetkezetek átlagsan 35 %-ban saját frráskból és 40 %-ban pályázati támgatáskból építkeznek és növekszenek. Knstrukció hatásai: A hátránys helyzetű (fgyatékkal élő vagy tartósan munkanélküli) alkalmazttak számára a szciális szövetkezettől kaptt munka társadalmi státuszt, értelmes életet, reményt jelent. Ezen kívül az önbizalm növelését, rendszeres jövedelmet, és a társas kapcslatkra való képességek erősítését. A vezetők, szervezők számára a szövetkezeti munka új kihíváskat, önmegvalósítási lehetőséget, értelmes életet jelenthet. Közösségi, szciális kiadásk csökkenése, ezzel a költségvetés egyensúlyáhz való hzzájárulás. Ha a tartósan munkanélküliek munkába állnak, már nem kérnek segélyt. 13. ldal

Adóbevételek: bár adókedvezményt kapnak, termelő, szlgáltató tevékenységük srán mégis fizetnek adókat a szövetkezetek. A költségvetési kiadásk tréningekre, átképzésekre, tvábbképzésekre adtt kiadásai is csökkenhetnek, mivel ezek a szervezetek a munka flyamán egyúttal képzik alkalmazttaikat. 3.2 TAMOP 1.4.1/07/1 Támgatási knstrukció címe: Alternatív munkaerő-piaci prgramk támgatása Támgatási knstrukció száma: TAMOP 1.4.1/07/1 Támgatás dátuma (tól-ig): 2007.12.03-2008.01.15. Támgatási knstrukció kiírója: NFÜ Támgatási knstrukció célja és azk indikátrai: A knstrukció célja a helyi szükségleteket felismerő szervezetek (nnprfit, önkrmányzati és állami szervek, intézmények) által a lehető legnagybb szakmai rugalmasságt megengedő alternatív munkaerő-piaci prjektek támgatása. A hátránys helyzetű, munkanélküli emberek tartós munkába állásának, munkahelyi és társadalmi beilleszkedésének elősegítése, egyéni adttságkra és szükségletekre épülő, kmplex munkaerő-piaci prgramn keresztül a fglalkztatttsági szint emelése. Kedvezményezettek: Jgi személyiségű nn-prfit szervezetek közül: egyesületek, szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, egyházak, egyházi intézmények, alapítványk, közalapítványk, közhasznú társaságk, egyéb jgi személyiségű nn-prfit szervezetek. Támgatás frmája 3 : Pályázats Támgattt eszközök, beavatkzásk: A támgattt prjektek egyedi szlgáltatási csmagkat állítanak össze, amely megvalósítása biztsítja, hgy: az alacsny isklai végzettségű prjekt részvevők államilag elismert szakképesítést (OKJ-s) szerezzenek, a munkaerő-piaci szempntból hátránykat kzó pszich-szciális helyzet megváltztatása elinduljn, hátránys egyéni adttságk kezelése megkezdődjön, munkára kész állaptba kerüljön a résztvevő, a munkaadók mtiváltabbá váljanak a hátránys helyzetű emberek tartós alkalmazására, a hátránys helyzetű résztvevők munkaerő-piaci integrációja - elhelyezkedése, beilleszkedése es bennmaradása - megvalósuljn. Támgatás össz kerete: 3 055 500 000 Ft Elnyerhető összeg, pályázatnként: 25 72 mft Benyújttt pályázatk, igénylések száma: Támgattt pályázatk, igénylések száma: 49 db Knstrukció indikátrainak teljesülése: Nem áll rendelkezésre infrmáció Knstrukció eredményei: Mivel a knstrukció szakmai előzményekkel rendelkező prgram vlt, ez a pályázat-előkészítés srán jól beépült a kiíráskba. Ennek eredményeként tapasztalt megvalósítók, magas szakmai színvnalú prjektekkel pályáztak és nyertek, mely prjekteket többségében sikeresen valósíttták meg. A kiemelt prjekt (a szakmai támgató szlgálatt biztsító OFA Hálózat PERTU prjekt) is sk éves, több prgramban kipróbált gyakrlatt és tapasztalatt épített be a prjekt tervezésekr és a szlgáltatói ksár kialakítására alaps igényspecifikáló felmérést is készített. Ez az alaps tervezés köszön vissza a hatéknyságvizsgálat kiemelkedően pzitív eredményeiben. A kmpnensek sikerességét a megvalósítás alatt a válaszadók 1-10-es skálán, igen magasra (7,9) értékelték. A támgató tényezők közül a pályázats kmpnens esetében a külső támgatók közül az OFA Hálózat PERTU prjekt működése, támgatása a kiemelendő elem, míg a gátló tényezők között kiugróan magas vlt a gazdasági válságnak a prjektekre gyakrlt hatása. A környezeti tényezők közül a szabályzási környezet váltzásai nehezítették jelentősen a prjektgazdák életét. A szakmai környezet elemeinek többsége igen pzitív hatással bírt, aznban a kmly gátló tényező vlt, hgy lyan párhuzams prjektek indultak, amelyek céljaikat, célcsprtjukat 3 Pályázats, autmatikus, prjekt alapú, 14. ldal

tekintve aznsak, feltételeiket nézve ugyanakkr skkal kedvezőbbek vltak, ami több szempntból is aggálys. Az összegzett tapasztalatk alapján a megvalósítók és a partnerek a fenntarthatóság és a hasnló prgramk későbbi sikeressége szempntjából kritikus tényezőként említették a térségi szereplők együttműködésének fntsságát, hgy legyenek egymásra épülő fglalkztatási prgramkra és stabil jgi szabályzás. Kerüljön kialakításra az akkreditációs rendszer és a szlgáltatásk tekintetében keresleti piac teremtődjön meg. Az aktivitás növelésére irányuló lépések feltételeként újfajta együttműködésre van szükség a fglalkztatási szlgálat és a civil szervezetek között is. A civil szervezetek szlgáltatásait amelyek elsősrban a hátránys helyzetű emberek és/vagy a hátránys helyzetű térségek munkaerő-piaci prblémáinak kezelésére irányulnak - integrálni kell az aktív munkaerő-piaci plitikák rendszerébe, az NFSZ és a civil szervezetek közötti együttműködés intézményes kereteinek erősítésével. Ehhez többek között szükséges az alternatív fglalkztatási szlgáltatásk és prgramk tartalmának, minőségi követelményeinek meghatárzása. Knstrukció hatásai: Az érintettek 89%-a szerint a prgram elérte a hátránys helyzetű célcsprtt. A kmpnens hatására bővült a fglalkztatás a hátránys helyzetűek körében, köszönhetően a hatékny, valós piaci igényekre reagáló képzési szakasznak. Fnts hatása, hgy stabil partneri kapcslat alakult ki a prgramban résztvevő valamennyi szereplő között, illetve, hgy egyfajta szemléletváltás következett be a fglalkztatók körében. Ugyanakkr meg kell említeni azt a tényt is, hgy a prjekt értékeléséről készült tanulmány szerint a knstrukció tűzltási jellege dmináns vlt, azaz, a prjektek elsősrban a munkába helyezettek szűkebb körét segítették, az esélyegyenlőtlenségi célcsprtk helyzetére makr társadalmi szinten kevés hatást gyakrltak, a prjektek társadalmi érzékenyítő prjektelemeket csak elvétve tartalmaztak. 3.3 LEADER Támgatási knstrukció címe: LEADER Támgatási knstrukció száma: UMVP III. és IV. tengely Támgatás dátuma (tól-ig): 2007-2013 Támgatási knstrukció kiírója: MVH Támgatási knstrukció célja és azk indikátrai: A knstrukció célja a vidéki gazdaság fejlődése érdekében tett intézkedések összekapcslása. A LEADER tengely kiemelt fejlesztési iránya a nemzeti fejlesztési iránykkal összhangban a vidéki fglalkztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása és a helyi közösségek fejlesztése. A tengely támgatása elősegíti az összes intézkedéscsprt intézkedéseinek összevnását és területi kherenciáját, és ösztönzi a helyi vidékfejlesztési stratégiák kialakításáhz és megvalósításáhz szükséges helyi humán kapacitás fejlesztését. Kedvezményezettek: A LEADER tengely megvalósítása a 96 db az FVM által kiválaszttt helyi akciócsprt közreműködésével történik. Támgatás frmája 4 : Pályázats Támgattt eszközök, beavatkzásk: A LEADER megközelítés hét alappilléren nyugszik. Ezek megértése, elfgadása után készül a helyi szinten kialakíttt akcióterv. Az akcióterv nem más, mint egyféle üzleti terv, amelyet úgy kell elkészíteni, hgy az összehangltan, egymásra épülve, jól kidlgzva a hét LEADER pilléren alapuljn. E hét alappillér mindegyike összefügg egymással, és kihatással van a LEADER sajáts köztes és hsszú távú célkitűzéseire. A területalapú megközelítés A LEADER-térség nem, vagy nem feltétlenül statisztikai kistérség. Olyan terület, amelynek lakói a helyi identitást (tthn-érzet) közösen élik meg. (Magyarrszágn a kulturálisan, földrajzilag egységnek tekinthető kistáj fgalma áll ehhez legközelebb.) A területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie ahhz, hgy biztsítani tudja az életképes fejlesztési stratégia fenntartásáhz szükséges emberi, pénzügyi és gazdasági erőfrráskat. Hzzávetőlegesen a 10 000-től 100 000-ig terjedő népesség az elfgadtt mindenütt 4 Pályázats, autmatikus, prjekt alapú, 15. ldal

Európában. A területalapú megközelítés révén azk dlgznak együtt, akik közös tthnuknak érzik az adtt térséget, és ez a mtiváció hatéknyan mzgósítja és értékesíti a helyi, belső kezdeményezéseket és erőfrráskat. Az alulról építkező megközelítés Az alulról építkező megközelítést az Európai Unió Bizttsága a LEADER sikeres megvalósítása, valamint a fenntartható vidékfejlesztés fnts aspektusaként helyezi előtérbe. Az alulról építkező megközelítés legnyilvánvalóbb kifejezése a már említett felhatalmazás a helyi döntéshzásra, de épply fnts eleme az is, hgy a vidékplitikai döntésekben is szerepet kapnak - kapjanak a LEADER- csprtk. Az alulról építkező megközelítés, a hálózatépítés iránti igénnyel ötvözve, jól illeszkedik az európai integráció általáns célkitűzéseihez. A decentralizáció által az alacsnyabb irányítói szintek szereplői közvetlenül bekapcslódnak az uniós irányelvek alkalmazásába a saját mindennapi környezetükben, a hálózatépítés pedig ösztönzi a közösség más tagjaival való kapcslatk kiépítését. Az alulról építkező tervezés és megvalósítás tvábbi aspektusa a felelősségek delegálásával a jgsultság várt növekedése, valamint a kiutalt erőfrrásk felhasználásának fkztt hatéknysága. Az alulról építkező megközelítés hatásai a következők: a decentralizált döntéshzatal megerősítése a hlisztikus, integrált stratégiai megközelítés előmzdítása helyi szinten a helyi, eredeti kezdeményezések és erőfrrásk hatékny mzgósítása és értékesítése Irányítási és finanszírzási módszerek A helyi akciócsprtkban az üzleti élet és a civil társadalm képviselőinek ugyanannyi szavazati jguk van, mint a közszférának. A pénzügyi frrásk és a végrehajtó hatalm kiegyensúlyzttsága már a kezdetektől hzzájárult a LEADER sikerességéhez. A pénzügyi felelősség ugyanakkr lehetővé teszi a helyi bankk, hitelintézmények és vállalkzásk bevnását a prjektek finanszírzásába. A LEADER irányítási és finanszírzási módszereinek jelentősége a decentralizált döntéshzásban és a frrásk kiegyensúlyzttabb felhasználásában mutatkzik, ennek eredménye pedig a megélénkülő vidéki gazdasági élet és a munkahelyek számának növekedése. Hármldalú partnerség A partnerség gndlata közpnti szerepet tölt be a LEADER prgramban. A tervezésbe és megvalósításba bevnt szereplők körének kiszélesítése a döntések legitimációjának megerősítését és az érintett szereplők támgatásának megszerzését célzta. Egy tvábbi k a fkztt hatéknyság igénye vlt: a kiutalt pénzösszegek irányításába és kezelésébe bevnták a magánszférát. 2. ábra - idealizált LEADER partnerség Közszféra Magán szektr Nn-prfit szektr szinergia, együttműködés, partnerség A partnerség azkat a szinergiahatáskat jelenti, amelyek akkr jelentkeznek, ha több különböző szervezet és ágazat képviselői egy összehanglt erőfeszítésben együttműködnek az aktuális prbléma vagy egy meghatárztt feladat megldásában. Ez a szinergia elsősrban és alapvetően a pénzügyi frrásk egybehanglása érdekében fnts, de az együttműködés önmagában is egy értékes frrás, amely hálózatk kiépítésének, új módszerek, termékek vagy szlgáltatásk stb. kialakításának a lehetőségét is jelenti. A tevékenységek innvatív jellege Az innváció középpntba helyezését a vidéki emberek szükségletei indklják. A mai gazdasági környezetben létkérdés számukra, hgy a mezőgazdaság mellett új vagy kiegészítő megélhetési 16. ldal

lehetőségeket találjanak. A LEADER innvatív jellege a helyi erőfrráskra támaszkdó, új ötleteken alapuló, váltzatsabb kereskedelem, ipar és szlgáltatásk támgatását jelenti. Az európai LEADER hálózat pedig lehetővé teszi, hgy a kiemelten innvatív gndlatkat, prgramkat a prgramperiódus után is közvetíteni lehet az unió egyik részéből egy másik felé. A négy terület az alábbi: Új ismeretek és technlógiák felhasználása a vidéki termékek és szlgáltatásk versenyképességének fkzása érdekében. A helyi termékek és szlgáltatásk értékének növelése együttműködések révén a kisebb, önmagukban nehezen bldguló termelői egységek piacra juttatásának érdekében. A vidéki térségek életminőségének javítása A természeti és kulturális erőfrrásk legjbb hasznsítása a Natura 2000 -ben meghatárztt elvek figyelembe vételével. Az innvatív tevékenységek kihathatnak a helyi kezdeményezések és erőfrrásk hatékny mzgósítására és értéknövelésére. Ösztönzik a vidéki gazdaság diverzifikálódását és a munkahelyteremtést, hatéknyabbá teszik a régi és új külső lehetőségekre és krlátkra adtt válaszkat. A tevékenységek közötti kapcslatk integrált, ágazatközi megközelítés Az integrált megközelítés a LEADER egyik legfntsabb pillére, amely a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcslatt jelenti. Az Unió mezőgazdasági plitikájában a multifunkcinalitás azt a szemléletet tükrözi, mely szerint a gazdálkdók nemcsak egyszerűen mezőgazdasági termelők, hanem gazdálkdásuk környezeti, természeti, kulturális és közösségi hasznnal társul. A különböző ágazatk összekapcslásának sikeréhez a LEADER-ben legalább két feltételnek kell teljesülnie: prfesszinális irányításnak helyi szinten és a különböző ágazatk közötti hrizntális szakmaplitikai egybehanglásának nemzeti szinten. Hálózatépítés, térségek közötti és transznacinális együttműködés A hálózatépítés és a prjektek srán szerzett tapasztalatk és átadható eredmények terjesztése, cseréje, a munkamódszerek és tudás tvábbadása a LEADER döntő fntsságú jellemzői. A LEADER hálózatépítés uniós és nemzeti szinten történik. A Vidékfejlesztés Európai Hálózatát az Európai Bizttság támgatja a nemzeti hálózatkkal épített kapcslatkban. Feladatai közé tartznak: Infrmációk szerzése, elemzése és terjesztése a vidékfejlesztésről A jó vidékfejlesztési példák közösségi szintű gyűjtése, elemzése és terjesztése Infrmációk biztsítása a fejlesztésekről a közösség vidéki térségei és a nem tagrszágk számára Találkzók és szemináriumk szervezése közösségi szinten a vidékfejlesztésben aktívan résztvevők számára Szakértői hálózatk kiépítése és működtetése a szaktudás támgatása és átadhatósága, valamint a vidékfejlesztési plitika megvalósításának és kiértékelésének a támgatása érdekében A nemzeti hálózatk és a transznacinális együttműködési tevékenységek támgatása. A hálózatépítés, a térségek közötti és a transznacinális együttműködés alkalmasak az elszigetelődés és az infrmációhiány felszámlására, ezáltal elősegítve a válaszadást a régi és új külső lehetőségekre és krlátzáskra. Az UMVP keretén belül a hazai LEADER prgramban támgatható tevékenységeket az akciócsprtk határzták meg a helyi vidékfejlesztési stratégiáik LEADER fejezetében. A 122/2009. (IX. 17.) FVM rendeletben felsrlt alábbi jgcímek: LEADER közösségi célú fejlesztés, LEADER vállalkzási alapú fejlesztés, LEADER rendezvény, LEADER képzés, LEADER térségen belüli együttműködés, LEADER térségek közötti és nemzetközi együttműködés, LEADER tervek és tanulmányk. Támgatás össz kerete: 262 Mrd Ft Elnyerhető összeg, pályázatnként: Akciócsprtnként került meghatárzásra Egy pályázat keretében a megítélt támgatás összege nem haladhatja meg a LEADER HACS részére a 147/2007. (XII. 4.) FVM rendelet 1. számú mellékletében meghatárztt teljes LEADER fejlesztési frrás 20%-át és a 200.000 eurónak megfelelő frintösszeget. A támgatási összeg nem haladhatja meg a LEADER HACS HPME katalógusban meghatárztt maximális támgatási 17. ldal

összeget, és nem támgatható az a pályázat, amely esetén a támgatási összeg nem éri el a LEADER HACS HPME katalógusban meghatárztt minimális támgatási összeget. Benyújttt pályázatk, igénylések száma: 4268 db Támgattt pályázatk, igénylések száma: 531 db Knstrukció indikátrainak teljesülése: Nincs elérhető infrmáció Knstrukció eredményei: A IV. tengely a LEADER prgram, amelynek célja a vidéki gazdaság fejlődése érdekében tett intézkedések összekapcslása. A LEADER tengely kiemelt fejlesztési iránya a nemzeti fejlesztési iránykkal összhangban a vidéki fglalkztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása és a helyi közösségek fejlesztése. Az rszág területét lefedően 96 helyi közösség jött létre, amelyek a köz-, civil-, és üzleti szféra képviselőit tömörítő közösségek. A közösségek készítették el Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájukat (HVS), ami alapján kirajzlódtak az egyes térségek fejlesztési priritásai. A HVS-ek elbírálását követően 2008. szeptember 26-án került kihirdetésre, hgy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák értékelése és minősége alapján mind a 96 közösség LEADER címben részesült, azaz LEADER Helyi Akciócsprtkká váltak. Ennek megfelelően mind a HVK, mind a LEADER kiegészítő frrás megilleti őket. A LEADER Helyi Akciócsprtk részére rendelkezésre álló frráskat az Irányító Hatóság a 147/2007. (XII.4.) FVM rendeltben szabályzta, felhasználásának szabályai a 141/2008. (X.30.) FVM rendeletben kerültek meghatárzásra. A támgatásk csökkentik a területi egyenlőtlenségeket, amennyiben a legfejletlenebb régiókat lakssági arányukat meghaladó mértékben kedvezményezik. A támgatásk területi elszlásának legnagybb nyertesei a dél-dunántúli és az észak-magyarrszági régiók. Mindkét téregységben a fejletlenség egyik, bár nem a legfntsabb ka az elapróztt település szerkezet, ezért a kistelepülésekre irányuló fejlesztések növelték abszrpciós kapacitásukat (előbbi régió támgatáskból való részesedése 17%, utóbbié 20%, miközben az állandó népességnek csupán, srrendben 10%-a ill. 13%-a él e két régióban). Knstrukció hatásai: A gazdasági növekedést jelenleg nem lehet még mérni, mert a vállalkzásfejlesztési prjektek előrehaladása ehhez csekély. A gazdaságfejlesztésre megítélt támgatás relatív csekély (kb 500m Ft) ezért a jelentős mértékű ilyen hatás nem is várható a tengelytől. A munkaerő felhasználás növekedett a helyi akciócsprtk (HACS) működése kapcsán, 583 fő dlgzik a munkaszervezeteknél teljes munkaidőben. A létszámnövekedés kapcsán rögzíteni kell, hgy csak a támgatás biztsításával tarthatók fent ezek az állásk. A vállalkzásfejlesztési prjektek már a tervek szintjén is inkább munkahelymegtartásra fókuszáltak. A munkaerő termelékenysége indikátr még nem mérhető ki lezárt vállalkzásfejlesztési prjektek hiányában. A fejlesztések többsége irreleváns is ebből a szempntból. A tengely eddig elindíttt intézkedései közvetlenül nem relevánsak a bilógiai diverzitás szempntjából. A hatás a HACS-k vidék- és közösségfejlesztő munkájától lenne várható, aznban ez a tevékenység a legtöbb esetben egyelőre háttérbe szrult a kérelemkezelési feladatk mellett, és saját szakértelem hiányában, önállóan a HACS-k többsége nem is tud a természetvédelem területén előrelépni. Ilyen képzés nem vlt jellemző a vizsgált időszakban. A magas természeti értékű területek megőrzése, a vízminőség, és az éghajlatváltzás elleni küzdelem szempntjából is a bilógiai diverzitás kapcsán leírt megállapításk a mérvadóak. 3.4 LHH Prgram Támgatási knstrukció címe: Leghátránysabb helyzetű kistérségek felzárkóztatási prgramja Támgatási knstrukció száma: Támgatás dátuma (tól-ig): 2007-től Támgatási knstrukció kiírója: NFÜ Támgatási knstrukció célja és azk indikátrai: Nem mndunk le senkiről ez a fő üzenete annak az összetett fejlesztési prgramnak, amelynek célja, hgy a 33 leghátránysabb helyzetű kistérségnek lehetőséget teremtsen a helyi gazdaság dinamizálására, a fglalkztatás bővítésére, a társadalmi és földrajzi mbilitásra. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarrszág Fejlesztési Terv megvalósításának eddigi tapasztalatai alapján az alábbi alapelvek rögzítése szükséges. Mind a 33 kistérség számára biztsítani kell a fejlődéshez szükséges frráskat. Nem 18. ldal

működtethető ugyanis lyan rendszer, ahl a leghátránysabb helyzetű kistérségek egy része sikerrel szerepel a pályázatkn, más része visznt kimarad a támgatáskból. Az egyes kistérségeken belüli területi különbségek mérséklése érdekében szükséges, hgy a támgatásk a kistérségen belül a leghátránysabb helyzetű település-csprtkhz is eljussanak, azk felzárkózását is szlgálják. A leghátránysabb helyzetű kistérségek kmplex prgramjának explicit célja kell legyen a hátránys helyzetű társadalmi csprtk, köztük kiemelten a rmák helyzetének javítása. A fejlesztéseket csökkentsék, illetve szüntessék meg a rmák isklai és területi (lakhatási) szegregációját. A frráskat úgy kell felhasználni, hgy közvetlenül vagy közvetetten élénkítsék a gazdaságt, hzzájáruljanak piacképes munkahelyek teremtéséhez. A kistérségek fejlesztése csak kmplex megközelítésben lehet eredményes. Az ktatási, fglalkztatási, lakhatási és egészségügyi visznyk közül azkat kell javítani, amelyek szűk keresztmetszetet képeznek. Emellett meg kell nyitni a máshl munkát találók számára mbilitási lehetőségeket. Tekintettel a leghátránysabb helyzetű kistérségek helyzetének súlysságára, csak lyan prjektek támgathatók, amelyek indkltsága közvetlenül levezethető a kistérség helyzetéből, és amelyek fenntartása nem ró terhet a kistérségre. A frrásk felhasználása srán fkztt figyelmet kell frdítani a helyi tudás és együttműködések fejlesztésére. A megszerzett fejlesztési ismeretek, készségek hsszú távn ugyanlyan fntsak a kistérségek fejlődése szempntjából, mint a biztsíttt frrásk. Kedvezményezettek: A 33 leghátránysabb helyzetű kistérség Támgatás frmája 5 : Pályázats Támgattt eszközök, beavatkzásk: A különböző jellegű fejlesztések más és más eljárás szerint valósulhatnak meg a leghatéknyabban. Ennek megfelelően hárm támgatási csatrnát különböztetünk meg. 1.) A támgatási rendszer eredményesebb és hatéknyabb működését elsősrban önkrmányzati, intézményi fejlesztések terén az biztsíthatja, hgy mind a 33 kistérség számára elkülönítésre kerül egy összeg, amelyre a kistérség a közpntilag megadtt keretek között, a partnerség biztsítása mellett összeállíthatja prjekt-csmag tervezetét. A kistérség prjekt-csmagját az NFÜ alaps vizsgáló értékelést követően véglegesíti és hagyja jóvá, az értékelésbe bevnja a reginális fejlesztési tanácst, a minisztériumkat, szakmai szervezeteket. A prjekt-csmagban jóváhagytt prjektek megfelelő előkészítést követően megvalósíthatók. Tehát, a 33 kistérség nem más kistérségekkel versenyezve, hanem minőségi feltételeket teljesítve juthat támgatáshz. Ez a támgatási csatrna elsősrban a reginális peratív prgramk (ROP), a társadalmi megújulás peratív prgram (TÁMOP) és a társadalmi infrastruktúra peratív prgram (TIOP) egyes frrásainál alkalmazható hatéknyan. Ezekből az peratív prgramkból közel 100 milliárd frintt különítettek el a 33 kistérség prjekt-csmagjaira a 2013-ig tartó időszakra. 2.) A vállalkzásk fejlesztései tvábbra is a klasszikus pályázati rendszerben, nyílt versenyzéssel kerülhetnek kiválasztásra. Ugyanakkr itt is léteznek lyan eszközök, amelyek előnyt biztsítanak a leghátránysabb helyzetű kistérségek számára (pl. a 33 kistérség egésze számára elkülönített de a 33 kistérség között nem megszttt frrás, kedvezőbb feltételek). Ez a támgatási csatrna elsősrban a gazdaságfejlesztési peratív prgram (GOP) illetve az ÚMVP frrásainál, valamint a ROP-k egyes fejlesztéseinél (ld. turizmus) alkalmazható hatéknyan. 3.) A közpnti prgramk jellemzően az egész rszágra kiterjednek, de jellegükből adódóan több is a leghátránysabb helyzetű kistérségeket részesítheti többletfrrásban (pl. a TÁMOP fglalkztatási prgramjai a munkanélkülieket célzzák, így értelemszerűen a magasabb munkanélküliséggel sújttt kistérségekre, köztük a leghátránysabb helyzetű kistérségekre kncentrálnak ld. Start, Lépj egyet előre, stb.). Ez a támgatási csatrna elsősrban a TÁMOP egyes frrásainál alkalmazható hatéknyan. Támgatható tevékenységek: A kistérségek által tervezhető frrásból az alábbi területek támgathatók. A ROP-k keretében: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, humán infrastruktúra-fejlesztés, településfejlesztés, környezetfejlesztés (az Észak-Alföld és a Dél-Alföld kivételével). A TÁMOP keretében: 5 Pályázats, autmatikus, prjekt alapú, 19. ldal

fglalkztathatóság, alkalmazkdóképesség, társadalmi befgadás, minőségi ktatás, egészségfejlesztés és egészségügyi humánerőfrrás fejlesztése. A TIOP keretében: ktatási infrastruktúra, munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befgadást támgató infrastruktúra. A szűkítést, a hzzáférés részletes feltételeit az peratív prgramk, akciótervek tartalmazzák. Támgatás kerete: 96,9 Mrd Ft Elnyerhető összeg, pályázatnként: Nem releváns A frrás az alábbi szempntk szerint került megsztásra a kistérségek között: a frrás 1/3-a egyenlő megsztással, a frrás 1/3-a népességszám-aránys megsztással (a 33 kistérség népességszáma 11-72 ezer fő között szóródik), a frrás 1/3-a településszám-aránys megsztással (a 33 kistérség településszáma 4-49 között szóródik). 1. Táblázat - Az LHH prgram frrástáblája Össz 1., a kistérségek által tervezhető frrás 96,9 Észak- M. Észak- Alföld Dél- Alföld Dél- Dtúl ROP 66,4 27,4 17,8 9,0 12,2 gazdaságfejlesztés 14,1 5,0 2,1 2,7 4,3 Közlekedésfejlesztés 19,6 5,7 8,1 2,6 3,3 humán infrastruktúra fejlesztése 16,0 5,9 5,0 2,0 2,2 településfejlesztés 10,9 6,0 2,7 0,8 1,4 környezetfejlesztés 5,9 4,9 - - 1,0 TÁMOP 21,9 fglalkztathatóság, alkalmazkdóképesség, társadalmi befgadás 10,5 minőségi ktatás 7,9 egészségfejlesztés, egészségügyi humánerőfrrás fejlesztése 4,5 TIOP 8,6 ktatási infrastruktúra 1,5 munkaerő-piaci és szciális infrastruktúra 7,1 2., a 33 kistérség számára elkülönített tvábbi frrásk* 60 GOP 25 ÚMVP 35 Mindösszesen 156,9 1700 db prjekt Benyújttt pályázatk, igénylések száma: javaslat Támgattt pályázatk, igénylések száma: 1000 feletti Knstrukció indikátrainak teljesülése: Nincs elérhető infrmáció Knstrukció eredményei: Az NFÜ álláspntja az vlt, hgy az LHH prgram keretében megvalósuló prjektek szakmai kiválasztási kritériumrendszere nem különbözhet a nrmál pályázati kiírásk keretében elvárt feltételektől, azaz, egy frdulós pályázat keretében döntöttek a támgatásról. A prgram alapötlete, kmplexitása, úttörő jellege megkérdőjelezhetetlen. A legtöbb nehézséget a prgram végrehajtásában a meglévő társadalmi/intézményi rendszerekben lévő rugalmatlanság, illetve a pályáztatási körülményekben rejlő, a prgram előtt is meglévő strukturális prblémák jelentették. A prgramban kitűzött célk egy része meghaladta a prgram kereteit, helyi lehetőségeit, vagy a fentebb említett strukturális kk nem tették lehetővé az érdemi hatást: nem valósult meg a helyi munkanélküliség hsszú távú csökkentése (többnyire nem sikerült a gazdasági szféra bevnása, munkahelyek teremtése), a gazdaságfejlesztés illetve a rmák helyzetén való javítás. Mindezzel együtt, a frrásallkáció területi egyenlőtlenségeinek csökkentéséhez mérhetően hzzá tudtt járulni a prgram. Az ÚMFT frrásallkációja 2009. december és 2010. nvember között, tehát miközben az LHH Prgram frrásainak mintegy feléről megszületett a támgatási döntés, az alábbiak szerint váltztt: az LHH kistérségek átlags támgatása az rszágs átlag 71 %-áról 85 %-ára nőtt (vagyis 20. ldal