Intézmény neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola

Intézmény neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola Szabályzat típusa: Szervezet és Működési Szabályzat Intézmény székhelye, címe: 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi u. 5/a. Intézmény OM-azonosítója: 031243 Intézmény fenntartója: Klébelsberg Intézményfenntartó Központ Intézmény vezetője: Kathy Zsigmond Intézményvezető-helyettes(ek): 1

Tartalomjegyzék Fejezet Oldalszám I. Bevezetés 2 II. Intézményi alapadatok 6 III. Szervezeti felépítés 12 IV. A működés rendje 41 V. Záró rendelkezések 110 2

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Veress Ferenc Szakképző Iskola 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi u. 5/a. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolati és működési rendjét tartalmazza az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített cél és feladatrendszer hatékony megvalósítása érdekében. Az SZMSZ önálló belső jogi forrás, amely összhangban áll az intézmény Pedagógiai Programjával és Házirendjével A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) 3

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMIrendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OMrendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet 4

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM-rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) 5

NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ennek hiányában a hatályba lépés napja a jóváhagyásra való felterjesztéstől számított 30 nap eltelte utáni első munkanap. 1. Intézményi azonosítók Megnevezései Hivatalos neve: Veress Ferenc Szakképző Iskola Feladatellátási helyei II. Intézményi alapadatok 1.1. Székhelye: 4220 Hajdúböszörmény, Enyingi Török Bálint utca 5/a. 1.1.1. telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum utca 12. sz. 1.1.2. telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Városkert utca 38./d. Alapító és a fenntartó neve és székhelye 1.2. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma 1.3. Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi erőforrások minisztere 6

1.4. Alapító székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. 1.5. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1.6. Fenntartó székhelye: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. Típusa: Szakközépiskola, szakiskola Alapítás időpontja: 1969. OM azonosító: 031243 2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése [Ámr. 13. (1) bekezdés a) pont] Az intézmény tevékenysége 1. Szakképesítés megnevezése A B C D E Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport azonosítószáma ágazat OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2. gazdasági 54 481 02 XIII. Informatika informatika 1év (2év) informatikus 3. pénzügyi 54 344 01 XXIV. közgazdaság 1év (2év) számviteli ügyintéző közgazdaság 4. kereskedő 54 341 01 XXVI. kereskedelem- 1év (2év) kereskedelem marketing 5. vendéglátás szervezővendéglős 54 811 01 XXVII vendéglátóipar vendéglátásturisztika 1év (2év) 6. gyakorló fodrász 5281501 XXX. szépészet egyéb 1év (2év) 7

szolgáltatások 7. - - III. szociális szociális szolgáltatás 1év (2év) a 2012/13. tanévtől kifutó rendszerben 1. Szakképesítés megnevezése A B C D E Szakképesítés Szakközépiskolai Szakmacsoport azonosítószáma ágazat OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2. - - - informatika - 3. - - - közgazdaság - 4. - - - kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció - 5. - - - vendéglátásidegenforgalom 6. - - - gépészet (jelenleg ebben a szakmacsoportban nem folyik képzés) 7. - - - elektrotechnikaielektronika (jelenleg ebben a szakmacsoportban nem folyik képzés) 4220 Hajdúböszörmény, Kálvineum utca 12. sz. - - - 8

szakiskolai nevelés-oktatás: 450 fő nappali rendszerű a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (SNI b) a 2013/ 14. tanévtől felmenő rendszerben 1. Szakképesítés megnevezése A B D E Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2. szakács 34 811 04 vendéglátás- turisztika 3 év 3. pincér 34 811 03 vendéglátás- turisztika 3 év 4. cukrász 34 811 01 vendéglátás- turisztika 3 év 5. asztalos 34 543 02 faipar 3 év 6. eladó 34 341 01 kereskedelem- marketing 3 év 7. női szabó 34 542 06 könnyűipar 3 év 8. kőműves és 34 582 08 építészet 3 év hidegburkoló 9. ipari gépész 34 521 04 gépészet 3 év a 2012/13. tanévtől kifutó rendszerben 1. Szakképesítés megnevezése A B D E Szakképesítés Szakmacsoport azonosítószáma OKJ rendelet szerinti szakképző évfolyamok száma 2. szakács 3381103100000000 vendéglátás- 2 év, 3 év idegenforgalom 3. pincér 338110210000000 vendéglátás- 2 év,3 év idegenforgalom 4. bolti eladó 313410100100000 kereskedelem- 2 év, 3 év marketing 5. bútorasztalos 335430110000000 faipar 2 év, 3 év 9

6. fodrász 338150110000000 egyéb szolgáltatások 3 év 7. női szabó 335420500103303 könnyűipar 3 év 8. kőműves 315821510000000 építészet 3 év 9. Géplakatos 315211010000000 gépészet 3 év 10. Energiahasznosító berendezés szerelője 315820900103101 gépészet 2 év, 3 év Hajdúböszörmény, Városkert utca 38./d. szakiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai tanműhely a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása (SNI b) felnőttképzés Különleges pedagógiai célok megvalósítása: integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés Speciális jellemzők o Közösségi szolgálat megszervezése o Jó gyakorlatok átadása, terjesztése. o Felnőttképzési vizsgáztatás o úszásoktatás sportlétesítménnyel megállapodás alapján Iskolarendszeren kívüli képzésben való részvétel esetén: Nyilvántartási szám: 090273-05 képzési forma megnevezése: szakmai, általános, nyelvi szabad kapacitás terhére valósítja meg: igen [Ámr. 13. (1) bekezdés c)-d) pont] 10

3.1 Az intézmény alaptevékenységei 802200 szakmai középfokú oktatás 804200 máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás Szakfeladat száma, megnevezése: 55232-3 iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 munkahelyi vendéglátás 75177-9 szakmai tevékenységet irányító és kisegítő szolgáltatás 75192-2 önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 80217-7 nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás 80221-4 nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás 80224-1 nappali rendszerű, szakképesítés megszervezésére felkészítő iskolai oktatás 80401-7 iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 80521-2 pedagógiai szakszolgálat 80591-5 oktatási célok és egyéb feladatok További szakfeladatok szakfeladat feladatmutató forrás 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Alaptevékenységhez kapcsolódó tanfolyamok, felnőttképzés, egyéb kulturális rendezvények szervezése. Terem, műhely, berendezés szabad kapacitásának bérbeadása egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra. A tanulók által oktatási céllal készített termékek és szolgáltatások értékesítése. 3.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 11

3.4 Befolyás gyakorlása III. Szervezeti felépítés [Ámr. 13. (1) bekezdés e) pont] 1. A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése humán munkaközö sség-vezető gyermek éi ifjúságvéd elnmi felelős pedagógiai asszisztens Általán os igazgat óhelyet tes középiskolai tanár (humán szak) 1.1 Vezetők, vezetőség DÖK segítő pedagógus szabadidőszervező nevelési munkaköz össégvezető Osztályfőnök reál munkaközösségvezető Rendszergazda pedagógiai asszisztens laboráns(okatástechn ikus) IGAZ GATÓ Iskolatit kár Műsza ki Gondnok igazgat óhelyet Könyvtáros tes középiskolai taná, tanár (reál szak)r Szakm acsopo rtos képzés szakképzési munaközösségvezető ben vezető (gyako rlati oktatás vezető) pedagógiai asszisztens szakmai tanár, szakoktató, gyakorlati oktató műszaki vezető telephelyen (Közponi Tanműhely) dolgozó szkamai tanár, szakoktató gyakorlati oktató, (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) Vezetők közötti feladatmegosztás [R. 4. (1) bekezdés e) pont] Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök [R. 4. (1) bekezdés t) pont] 12

INTÉZMÉNYVEZETŐ Az intézményvezetői jogkör: Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény és a fenntartó határozza meg. Kapcsolatot tart az illetékes tankerület munkatársaival, és a települési önkormányzat képviselőjével, Kiemelt feladatai és hatásköre: o a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése o a nevelőtestület vezetése és döntéseinek előkészítése o a döntések végrehajtásának szakszerű szervezése, ellenőrzése o a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján o az intézményt irányító belső szabályzatok vezetői utasításként való kiadása, hatályosságról történő gondoskodás o a közoktatási intézmény képviselete o együttműködés az érdekképviseleti szervekkel, szülőkkel, diákokkal, fenntartóval 13

o a nemzeti és intézményi ünnepélyek méltó szervezése o a gyermek és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló és gyermekbalesetet megelőzésének irányítása o belső ellenőrzés o döntés minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető kizárólagos hatáskörében általánosan nem helyettesíthető feladatok: o szakmai teljesítés igazolása o pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése, kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió forint támogatási összeget meg nem haladó 100%-os támogatási intenzitású projektek esetében Intézményvezetői felelősség: Az intézményvezető egy személyben felelős: o az intézmény szakszerű és törvényes működéséért o az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, vagyonvédelemért o a pedagógiai munkáért o a gyermekekkel való egyenlő bánásmód megköveteléséért o a tanulók, gyermekek érdekeinek elsőbbségéért o a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért o a nevelő- oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért o a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért o a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért o a méltányos és humánus ügykezelésért és döntésekért. Hatáskörében átruházza : - az általános igazgatóhelyettesre: a nevelőmunka ellenőrzését iskolai szinten, az oktatómunka ellenőrzését a szakközépiskolai közismereti tárgyak területén a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését a nemzeti és iskolai ünnepélyek megszervezését - a műszaki igazgatóhelyettesre: az iskola műszaki, informatikai rendszerének ellenőrzését elektronikus adatszolgáltatásának irányítását pályázati tevékenység koordinálását eszköz-, és anyagbeszerzések koordinálását 14

- a szakmacsoportos képzésben vezetőre (gyakorlati oktatásvezető): a szakiskolai nevelő-oktató munka ellenőrzését a szakiskolai szakmai képzés színvonalának ellenőrzését a gyakorlati helyeken folyó szakmai gyakorlat ellenőrzését a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés színvonalának ellenőrzését - műszaki vezető a Központi tanműhelyben folyó szakmai gyakorlati képzés színvonalának ellenőrzését a felnőttképzési tanfolyamok szervezését, irányítását VEZETŐHELYETTESEK Az intézményvezető feladatait az általános igazgatóhelyettes, a műszaki igazgatóhelyettes, a műszaki vezető, a szakmacsoportos képzésben vezető és a gazdasági vezető közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesek megbízása A vezetőhelyettesi megbízást az intézményvezető adja - a nevelőtestület véleményének kikérésével a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Az általános igazgatóhelyettes középiskolai tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, a műszaki igazgatóhelyettes, a szakmacsoportos képzésben vezető, a műszaki vezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint mindannyian legalább 5 év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek, akik közvetlenül irányítják a beosztottak munkáját. A gazdasági vezető felsőfokú képesítéssel és szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, közvetlenül irányítja beosztottjai munkáját, és ellenjegyzési jogkörrel rendelkezik. Vezetőhelyettesek jogköre és felelőssége A vezetőhelyettesek munkájukat munkaköri leírásuk alapján és az intézményvezető közvetlen irányításával végzik. (Részletes munkaköri leírásuk az SZMSZ mellékletében található.) A vezetőhelyettesek hatásköre és felelőssége kiterjed teljes feladatkörükre és tevékenységükre. Tevékenységükben személyes felelősséggel tartoznak az intézmény vezetőjének. A szabályzatokban előírtaknak megfelelően részt vesznek az intézmény belső ellenőrzésében. Az ellenőrzések tapasztalatait, lényegi észrevételeiket, az intézmény érdemi problémáit jelzik az intézmény vezetőjének, konkrét megoldási javaslatokat tesznek. Beszámolási kötelezettségük az intézmény irányításuk alá tartozó területére és a közvetlenül irányított alkalmazottak munkájára vonatkozik. Általános igazgatóhelyettes koordinálja az intézményben a nevelőmunkát, összehangolja az nevelési munkaközösség és a diákönkormányzati szervek tevékenységét az alapdokumentumok alapján segíti és ellenőrzi a nevelési feladatok megvalósulását, látogatja a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat 15

irányítja és ellenőrzi a diákönkormányzatot segítő pedagógus tevékenységét, a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését és megtartását a szakközépiskolai közismereti tantárgyakhoz kapcsolódó versenyek szervezését koordinálja havonta ellenőrzi a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok adminisztrációs munkáját, elszámolásait, túlóráikat, helyettesítéseiket elkészíti az iskola tantárgyfelosztását az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést ellenőrzi a tanári ügyeleti rend működését és az iskola napi tevékenységét a főépületben folyamatosan figyelemmel kíséri az iskola belső rendjét, állapotát és eszközhasználatát a főépületben ellenőrzései alapján értékeli a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok munkáját kapcsolatot tart a szülői közösségekkel felelős a nevelőtestületi értekezletek megszervezéséért szervezi és irányítja az érettségi vizsgák lebonyolítását. Műszaki igazgatóhelyettes az informatikai képzés felelős vezetője gondoskodik a szaktantermek anyag- és eszközigényének, a szakmacsoportos és szakmai képzés tárgyi feltételeinek meglétéről az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést, gondoskodik a statisztikák összeállításáról, elkészítéséről szervezi a helyettesítést elkészíti az iskola órarendjét folyamatosan figyelemmel kíséri az iskola belső rendjét, állapotát és az eszközhasználatot közreműködik az érettségi vizsga informatikai adatszolgáltatásának biztosításában a vagyonvédelem körébe tarozó intézkedésekért a munkavédelmi- és tűzvédelmi előírások megtartásáért Szakmacsoportos képzésben vezető (Gyakorlati oktatásvezető) szervezi és koordinálja a belső és külső gyakorlati helyeken folyó gyakorlati képzést, a kamarákkal együttműködve segíti és véleményezi az ott folyó oktató-nevelő munkát a műszaki vezetővel együttműködve megtervezi és szervezi a tanulók nyári összefüggő szakmai gyakorlatát a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit folyamatosan ellenőrzi, illetve a fejlesztési lehetőségeket az iskolavezetés egyetértésével megvalósítja a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai képzés felelős vezetője 16

a szakmacsoportos és szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanítókkal együttműködve irányítja a szervezési, nevelési és oktatási teendőket a szakközépiskolai képzés ezen területén látogatja a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai órákat és gyakorlati foglalkozásokat, szervezi a szakmai versenyeket havonta ellenőrzi a szakközépiskolai szakmacsoportos és szakmai tárgyakat oktatók adminisztrációs munkáját, túlóráikat, helyettesítéseiket a szakmai képzést érintően képviseli az iskolát a különböző gazdálkodó szervezetek, kamarák felé látogatja a szakiskolai szakmacsoportos és szakmai órákat és gyakorlati foglalkozásokat, szervezi a szakiskolai versenyeket havonta ellenőrzi a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok adminisztrációs munkáját, elszámolásait, túlóráikat, helyettesítéseiket az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést ellenőrzi a tanári ügyeleti rend működését és az iskola napi tevékenységét a Kálvineumban ellenőrzései alapján értékeli a közvetlen irányítása alatt álló pedagógusok munkáját szervezi és irányítja a szintvizsgák, szakmai vizsgák lebonyolítását Műszaki vezető az iskolai Központi tanműhelyében oktató-nevelő tevékenységet ellátó szakmai tanárok, szakoktatók és tanulócsoportjaik, valamint a tanműhely munkáját segítő dolgozó közvetlen felelős vezetője felelős az irányítása alá tartozó területen a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtéséért havonta ellenőrzi a közvetlen irányítása alatt álló szakmai tanárok, szakoktatók adminisztrációs munkáját, elszámolásait, túlóráikat, helyettesítéseiket ellenőrzései alapján értékeli a közvetlen irányítása alatt álló dolgozók munkáját. az iskolatitkárral együttműködve intézi a feladatkörébe tartozó levelezést szervezi, irányítja az iskola felnőttképzési tevékenységét Gazdasági vezető irányítja a gazdasági és kisegítő munkakörbe besorolt közalkalmazottak munkáját felelős: o az intézmény költségvetési tervének összeállításáért és végrehajtásáért o az intézmény ésszerű és takarékos gazdálkodásáért o a beszámolók és adatszolgáltatások elkészítéséért és helyességéért o a számviteli, pénzügyi, az adó- és társadalombiztosítási jogszabályok betartásáért o a helyi szabályzatok elkészítéséért és folyamatos karbantartásáért o a térítési díjak, a tandíjak önkormányzati rendelet szerinti megállapításért, a befizetések ellenőrzéséért gondoskodik a kifizetések időben történő teljesítéséről 17

ellenjegyzi a kifizetéseket VEZETŐI HELYETTESÍTÉSI REND Az intézményvezető helyettesítési rendje: Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes, egyéb esetekben a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető előrelátható tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben is adhat felhatalmazást A vezetőhelyettesek helyettesítése o az általános igazgatóhelyettest a műszaki igazgatóhelyettes helyettesíti o a műszaki igazgatóhelyettest a szakmacsoportos képzésben vezető helyettesíti o a szakmacsoportos képzésben vezetőt a műszaki vezető helyettesíti o a műszaki vezetőt a szakmacsoportos képzésben vezető helyettesíti o a gazdasági vezetőt a főkönyvi könyvelő helyettesíti A VEZETŐK MUNKARENDJE ÉS BENNTARTÓZKODÁSA A vezetők munkaideje heti 40, napi 8 óra. A vezetők benntartózkodásának heti rendjét az éves órarendben megállapított tanítási óráikat figyelembe véve kell meghatározni. A vezetői ügyeleti beosztást ki kell függeszteni az intézményi egységek nevelői szobáiban. Ennek során a következőket kell biztosítani: o az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményegységekben tartózkodni o a vezetőhelyettesek elsősorban a közvetlen irányításuk alá tartozó területek működési idejében lássanak el ügyeletet o az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ vezetői helyettesítési rendje jelöli ki az ügyeletes vezető személyét. 18

1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata [Ámr. 13. (1) bekezdés e) pont] 1.3 Pedagógusok közösségei A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása Ezen belül a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések [R. 4. (1) bekezdés p) pont]. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a köznevelési törvény 70. alapján a nevelési oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. Az informatikát tanító pedagógusok munkájuk támogatására egy-egy laptopot kapnak az iskolában történő használatra. Az intézményvezető döntése szerint az informatikát kiemelkedő szinten hasznosító további pedagógusok is kaphatnak laptopot. Ezeket a számítógépeket az iskolában kell tartani és használni, egyedi esetben írásos munkáltatói engedéllyel a laptopokat a pedagógusok otthonukban is használhatják. Nem szükséges engedély a tanári laptopok és más informatikai eszközök iskolán kívüli, a pedagógiai programban szereplő rendezvényen, eseményen, kulturális műsorban történő használatakor. 19

A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal), nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint). Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályban meghatározzak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén az iskolavezetés által kijelölt időpontban osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. 20

A nevelőtestületi értekezletre tanácskozási joggal meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól indokolt esetben az igazgató adhat felmentést. 1.4 Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak rendszergazda 1 fő könyvtáros 1fő pedagógiai aszisztens 2 fő oktatástechnikus, pedagógiai aszisztens 1fő gaermek- és ifjúságvédelmi felelős 1fő szabadidőszervező 1fő 1.5 Tanulók közösségei A tanulók közösségeit képviselő diákönkormányzat egyes további véleményezési jogköre [R. 120. (5) bekezdés g) pont] Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a nevelőtestület segíti. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, 21

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK Az iskolában folyó oktatás alapvető szervezeti kerete az osztály, s az ennek bontásaként létrejövő csoportok. Az azonos évfolyamra járó, többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak, létszámuk jogszabályban meghatározott. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT (DÖK) A DÖK az iskola tanulóinak érdekvédelmi jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, és akkor járhat el az intézmény egészét érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %- a képviselete biztosítva van. A DÖK saját szervezeti és működési szervezete szint működik. A diákönkormányzat tanulóközösség által elfogadott nevelőtestület által jóváhagyott- szervezeti és működési rendje az intézményi SZMSZ melléklete. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az igazgató biztosítja. A diákönkormányzat az iskola berendezéseit az SZMSZ és a Házirend szabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. A DÖK bevételeit és kiadásait elkülönítetten tartja nyílván. A diákközgyűlés A tanulóközösség legmagasabb tájékoztató és véleményező fóruma a diákközgyűlés. A diákközgyűlésen az igazgató és a diákönkormányzat vezetői beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok és kötelezettségek helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlést tekintettel a tanulók létszámára küldött közgyűlésként kell összehívni. A küldöttek személyéről az osztályközösségek döntenek, a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában leírt módon. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, küldöttei útján. A tanulók kérdéseket intézhetnek a vezetőséghez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását, melyekre legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. Rendes diákközgyűlés az igazgató által, vagy a diákönkormányzat működése szerint hívható össze, tanévenként legalább egy alkalommal. A rendes és előretervezett diákközgyűlés időpontját az éves munkatervben kell meghatározni. Indokolt esetben rendkívüli diákközgyűlést is összehívhat a diákönkormányzat vezetősége és az igazgató. 22

1.6 Szülői szervezetek (közösségek) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel [R. 4. (1) bekezdés p) pont]. A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. Az iskolában a nevelő és oktató munka segítése, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók, az intézményfenntartók, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására a szülők, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőjéből álló iskolaszék alakulhat. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. Az intézményi tanács elnöke életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik. Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára. A szülői szervezet, az iskolaszék és az intézményi tanács működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg. 1.7 Óvoda-, iskola-, kollégiumi szék Iskolánkban iskolaszék nem működik. 1.8 Intézményi tanács Iskolánkban intézményi tanács nem működik. 23

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája Szervezeti egységek és kapcsolattartási rendjük Az iskolavezetés Az iskolavezetés az igazgatóból és helyetteseiből áll. Kapcsolattartásuk folyamatos: a szükségletnek és a konkrét feladatoknak megfelelő rendszerességgel. A vezetőhelyettesek heti rendszerességgel számolnak be tevékenységükről. Bővített iskolavezetés A bővített iskolavezetés az iskolavezetésből és a munkaközösségek vezetőiből áll. Informatív testületként véleményező és javaslattevő joga van, előkészíti a nevelőtestület döntéseit, az éves munkatervben előírt időpontban értekezletet tart. Az intézményi vezetőség Az intézményi vezetőség konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményi vezetőség heti rendszerességgel vezetői értekezletet tart. Az intézményi vezetőség tagjai: az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezető. A vezetőség üléseire állandó vagy alkalmi meghívottakat hívhat pld.: a Közalkalmazotti Tanács elnökét, a minőségügyi vezetőt, a szabadidőszervezőt, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, a diákönkormányzatot segítő pedagógust, a diáktanács elnökét, a szülői szervezet elnökét. Szervezeti egységek Felelős vezetőjük Székhelyük Szakközépiskolai, szakiskolai általános képzés Általános igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) Kálvineum (Hajdúböszörmény Kálvineum u. 12.) Szakközépiskolai szakmacsoportos, szakmai Műszaki igazgatóhelyettes Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a. képzés Szakiskolai szakmacsoportos Gyakorlati oktatásvezető Kálvineum (Hajdúböszörmény és szakmai képzés Központi tanműhelyben folyó képzés, felnőttképzés Tagintézmény- és felnőttképzési vezető Kálvineum u. 12.) Központi tanműhely (Hajdúböszörmény, Városkert u. 38.) Szervezeti egységek Felelős vezetőjük Székhelyük Gazdasági csoport Gazdasági vezető Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) 24

Iskolai könyvtár Könyvtáros Főépület (Hajdúböszörmény, Enyingi T.B. 5/a.) [R. 4. (1) bekezdés e) pont] 2.1 A kiadmányozás és a képviselet szabályai [R. 4. (1) bekezdés e) pont] A kiadmányozás szabályai 1. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. 2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. 3. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve 4. A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma 25

5. A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. 6. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti. 2.2 A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje [R. 4. (1) bekezdés k) pont] A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint a próbaérettségi lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik: a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, természettudományi, testnevelői és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető 26

A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására. Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 27

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét. Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját. Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól. Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát. Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat. Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének. Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül. Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező. 2.3 A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal való kapcsolattartás rendje A tanulók egyéni gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is fordulhatnak az iskolavezetés tagjaihoz. Az osztályfőnök osztálya diákönkormányzati képviselőivel köteles együttműködni, s feladatköri leírása alapján kialakítani a kapcsolattartás formáit. A diáktanács elnökét minden olyan fórumra, amely tanulók nagyobb csoportját (egy osztály) érintő kérdést tárgyal, meg kell hívni. A diákönkormányzatot segítő pedagógus folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és az általános igazgatóhelyettessel. [R. 4. (2) bekezdés c) pont] Ezen belül a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. 28

2.4 Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje [R. 4. (2) bekezdés d) pont] 1. Testnevelés órák: a helyi tantervben meghatározott óraszámban. Helyszínei: tornaterem, sportudvar, uszoda 2. Úszásoktatás: a városi uszodában a városi közép- és általános iskolákkal egyeztetett óraszámban és időpontokban zajlanak. Az osztályok félévente váltják egymást. 3. Iskolai sportkör: heti 2 órában van lehetősége a tanulóknak tanórán kívüli sportfoglalkozásokon részt venni a tanév elején meghirdetett sportkörökben. A sportkörök vezetője: az igazgató bízza meg. éves munkatervet készít, mely az iskolai munkaterv része félévente értékelő jelentést készít a sportköri munkáról sportköri naplót vezet (sorszám, dátum, téma, résztvevők, aláírás feltüntetésével) Az iskolai sportmunkát az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi 2.5 A vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája Intézményi tanács iskolánkban nem működik [R. 4. (1) bekezdés g) pont] 2.6 A vezetők és az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája A szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget alkotnak. Az intézményi szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, munkatervéről, tisztségviselői megválasztásáról, a képviseletről. Az osztályok szülői közösségei Az osztályok szülői közösségével az osztályfőnök tart közvetlen kapcsolatot. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleten, az egyéni tájékoztatás a fogadó órákon történik. A szülőkkel való kapcsolattartás írásos formái 29

Hivatalos értesítések: tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntésekről, engedély a tantervi követelmények teljesítésének egyéni módjáról, felmentésekről, az esetleges igazolatlan hiányzásról, fegyelmi eljárás indításáról, beadványokra adott válaszokról stb. Az ellenőrző könyv Az iskola az ellenőrző könyvön keresztül tudatja a szülőkkel a tanulók órarendjét, az iskola vezetőinek, a tanulót tanító szaktanároknak, a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnek a nevét, fogadóórájuk időpontját. Szintén az ellenőrző könyvön keresztül értesíti az iskola a szülőket a tanév rendjével kapcsolatos fontosabb dátumokról, aktuális eseményekről. A tanuló érdemjegyeit maga jegyzi be a kijelölt helyen az ellenőrzőben, melyet az osztályfőnök havonta ellenőriz. Az ellenőrző tartalmazza a tanuló írásbeli dicséreteit, figyelmeztetését, a szaktanároknak a tanulóval kapcsolatos észrevételeit, a szülők iskolának szóló értesítéseit, kéréseit. Az adott félév zárása előtt legalább egy hónappal az ellenőrző könyvön keresztül az osztályfőnök értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból gyengén állnak, az adott pillanatban nem érik el az elégséges osztályzatot. A tanulók félévi osztályzatairól a szülőt az ellenőrző könyvben kiállított félévi értesítőben az osztályfőnök tájékoztatja. Szülői értekezletek rendje Az osztályok szülői közössége számára az osztályfőnök félévenként legalább egyszer a munkatervben rögzített időpontú rendes szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az iskolavezetés, az osztályfőnök, a szaktanár és a szülői képviselők útján a szülői közösség a tanulók problémáinak megoldására. A 9. évfolyamon tanulók szülei számára összevont szülői értekezlet keretében tart tájékoztatást az intézményvezetője az iskola követelményeiről, az oktató - nevelőmunka feladatairól, az iskolai hagyományokról, a szülői ház és az iskola kapcsolatrendszeréről. Fogadóórák rendje A pedagógusok a fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A pedagógusok éves órarendjükhöz igazodva heti egy fogadóórát jelölnek ki a tanulók és szüleik számára, amelyet az ellenőrző könyvbe beíratnak a tanulókkal. Ezen kívül a szülői értekezletekhez kapcsolódva - szervezett szaktanári fogadóórákat tartanak a szaktanárok legalább egyszer félévente. Ezen időpontokban a kötelességeit elmulasztó tanuló szülőjét a szaktanár, illetve a szaktanár behívhatja fogadóórára. Ha a szülő a rendes fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával telefonon, vagy írásban időpontot egyeztet az érintett pedagógussal. Intézményi szülői szervezet: Szülői választmány (SZV) Az intézmény szülői választmánya választott szülői szervezet, amely az osztályok szülői közösségeinek képviselőiből áll. A teljes szülői közösség teljes érdekképviseletét a szülői választmány látja el, melynek jogkörét és feladatait a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza. A szülői választmány választja meg vezetőségét, és rajta keresztül gyakorolja jogát. Az Szv. képviseletét egy személyben az Szv. elnöke látja el. 30

A szülői választmánnyal való kapcsolattartás rendje: A kapcsolattartás gyakorlati formái: o a szülői választmányi tagok soron kívül is felkereshetik az iskolavezetés tagjait o a szülői választmány ülését a választmány elnöke hívja össze az iskolavezetéssel való egyeztetés után félévenként legalább egyszer. A választmány ülésein tanácskozási joggal részt vesznek az iskolavezetés tagjai. o Az igazgató félévente egyszer hivatalos tájékoztatást ad az intézményben folyó munkáról és feladatokról a szülői választmánynak, meghallgatja véleményüket és javaslataikat. o A szülői választmány elnöke képviseli a szülők közösségét az iskola értekezletein a vonatkozó napirendi pontoknál. o A szülői választmány elnökét minden olyan fórumra, amely tanulók nagyobb csoportját (egy osztály) érintő kérdést tárgyal, meg kell hívni. A szülői választmány elnöke folyamatos kapcsolatot tart az iskolavezetéssel és tanácskozási joggal részt vehet a rendes nevelőtestületi értekezleteken. [R. 4. (1) bekezdés g) pont] 2.7 A vezetők és az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék közötti kapcsolattartás formája Iskolánkban nem releváns [R. 4. (1) bekezdés g) pont] 2.8 Tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje Iskolánkban nem releváns [R. 4. (1) bekezdés d) pont] 31