Bírság kontra valóság

Bírság kontra valóság Dr Lakatos Mária BME Pénzügyek Tanszék adótanácsadó Dr Lakatos Mária 1

Mi az a transzferár? A transzferárak a nagy nemzetközi cégek belső elszámolóárai, amelyeket nem feltétlenül a kereslet és a kínálat törvénye, hanem az adóoptimalizálásés a vámok megtakarításának szándéka alakít. Például a magas vámtarifákkal rendelkező országba a más országbeli testvérvállalatok rendszerint irreálisan alacsony transzferárakon szállítanak. Az árak lehetnek pusztán formálisak, hiszen ugyanazon cég két leányvállalata között folyik a csere, s a cégnek teljesen mindegy, hogy melyik zsebébe kerül a profit. Ezért koncentárlódik a profit az anyacégnél Dr Lakatos Mária 2

Milyen érdekek ütköznek? Cégcsoportok: minél kisebb adófizetés Adóhatóságok: minél magasabb adófizetés, DE az ő országában, és nem a másikban! Vámhatóság: minél magasabb legyen az átszámlázott ár, hogy magasabb legyen a vámbevétel. Így a multinacionális társaságok és a vámhatóság áll szemben az adóhatóságokkal, míg emellett az adóhatóságok országonként is versenyeznek az adóért. Dr Lakatos Mária 3

Transzferárak szabályozása A multinacionális cégeket érintő rendelet lényege, hogy ha cégen belül a különböző egységek egymásnak számláznak, akkor nem használhatnak torzított árakat, vagyis magasabb árak megállapításával nem vihetik ki a hasznot az egyik országból a másikba az ár alkalmazása szabad, de korrigálni kell az adózás előtti ererdményt az adóalap kiszámításakor Az OECD 1995-ben készített ajánlást az adóhatóságok számára a belső elszámoló árakról. Magyarországon 1996-ban a társasági és osztalékadóról szóló törvény módosította a vállalatcsoport tagvállalatai közötti transzferár megállapításának módját, s kimondta, hogy a piaci árral megegyező árakat állapíthatnak meg a cégen belüli elszámoláskor. Dr Lakatos Mária 4

Erőteljes profittranszfer A hazai 10/19%-os adókulcs lényegesen különbözik az EUtagországok 27-32%-os átlagától. Ennek ellenére erőteljes a profittranszfer, a legújabb kutatások szerint általában az anyaországok koncentrálják a profitot függetlenül az adókulcsok különbségétől Dr Lakatos Mária 5

Milyen módon lehet transzferárakkal profitot növelni? Termékárak manipulációjával, Szolgáltatások számlázásával. Dr Lakatos Mária 6

Hogyan is néz ki a transzferár termékek esetében? A STK előállítási költsége: 80 Eladás 100 -ért B 100 anyagkészlet Eladás külső félnek 110-ért. 20 közbenső eredmény Külső félnek A vállalat ezt a terméket 85-ért értékesítené. Dr Lakatos Mária 7

Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 80 Bevétel 110 Költség 100 Profit 20 Adó 3 Adózott eredmény 17 Profit 10 Adó 2 Adózott eredmény 8 Dr Lakatos Mária 8

Mi történt volna akkor, ha a külső felekkel szembeni árakat használták volna? A társaság B társaság Bevétel 85 Költség 80 Bevétel 110 Költség 85 Profit 5 Adó 0,75 Adózott eredmény 4,25 Profit 25 Adó 5 Adózott eredmény 20 Dr Lakatos Mária 9

Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 100 110 210 Költségek 80 100 180 Profit 20 10 30 Adó 3 2 5 Adózott eredmény 17 8 25 Dr Lakatos Mária 10

Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 85 110 195 Költségek 80 85 165 Profit 5 25 30 Adó 0,75 5 5,75 Adózott eredmény 4,25 20 24,25 Dr Lakatos Mária 11

Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 5 Adózott eredmény: 25 Fizetett adó: 5,75 Adózott eredmény: 24,25 A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 0,75 egységnyi adófizetést csoportszinten! Dr Lakatos Mária 12

Hogyan is néz ki a transzferár szolgáltatások esetében? A költsége: 0 Management fee átszámlázás 100 - ért B 100 költség 100 közbenső eredmény Dr Lakatos Mária 13

Mi történik akkor, ha az A országban 15%, B országban 20% a társasági adó? A társaság B társaság Bevétel 100 Költség 0 Bevétel Költség 100 X Profit 100 Adó 15 Adózott eredmény 85 Profit X - 100 Adó 0,2X-20 Adózott eredmény 0,8X+20 Dr Lakatos Mária 14

Mi történt volna akkor, ha nincsen átszámlázás? A társaság B társaság Bevétel 0 Költség 0 Bevétel X Költség 0 Profit 0 Adó 0 Adózott eredmény 0 Profit X Adó 0,2X Adózott eredmény 0,8X Dr Lakatos Mária 15

Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 1. Eset A két társaság között transfer pricing gyakorlat van Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 100 X 100 + X Költségek 0 100 100 Profit 100 X-100 X Adó 15 0,2X 20 0,2X-5 Adózott eredmény 85 0,8X - 80 0,8X+5 Dr Lakatos Mária 16

Nézzük meg, hogy milyen adókülönbségeket tapasztalunk a két megoldás között! 2. Eset A két társaság között nincsen transfer pricing gyakorlat Konszolidált eredmény: A B Összesen Bevételek 0 X X Költségek 0 0 0 Profit 0 X X Adó 0 0,2X 0,2X Adózott eredmény 0 0,8X 0,8X Dr Lakatos Mária 17

Azaz, mi is történt? Transfer pricing használattal: Transfer pricing használata nélkül: Fizetett adó: 0,2X-5 Adózott eredmény: 0,8X+5 Fizetett adó: 0,2X Adózott eredmény: 0,8X A transfer pricing használatával a társaság megspórolt 5 egységnyi adófizetést csoportszinten! Dr Lakatos Mária 18

Adóalap megoszlás a nyereség függvényében Adó/adóalap megoszlása X adóalap Yadóalap X adókulcs (40%) Y adókucs (20%) Összes adó I. 0 100 0 20 20 II. 100 0 40 0 40 III. 50 50 20 10 30 IV. 30 70 12 14 26 V. 70 30 28 6 34 VI. - 20 120-24 24 Dr Lakatos Mária 19

Mely szabályozások foglalkoznak a témakörrel? A társasági adótörvény 4. (23) bekezdése határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát A 18. rendelkezik a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításáról A társasági adótörvény 31. (2) bekezdése alkalmazta az OECD irányelveket, amelyet az 1998. évi XV törvény hirdetett ki. Dr Lakatos Mária 20

A 18/2003-as, illetve a 22/2009-es PM rendeletek határozzák meg a transzferár dokumentáció készítésének módszereit,amelyet eddig kétszer módosítottak( 2011. december, illetve 2013. június) (erre a TAO. 30. (8) hatalmazza fel) Ehhez kapcsolódnak APEH irányelvek, pl (2007. 11.14) transzferár nyilvántartás nem pénzben kifejezett ár, illetve szokásos piaci ártartomány esetén Art. 172. / 14. (2 M Ft-ig terjedő mulasztási bírság) ÁFA törvény 255 /1.2. definiálja a szokásos piaci árat, illetve annak minimumát egyezik a társasági törvénnyel Dr Lakatos Mária 21

Mit mondanak a PM/NGM rendeletek? Az adóév utolsó napjáig a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel figyelembe kell venni minden jelentős tényt és körülményt. Nem várható el a gazdálkodótól, hogy aránytalanul nagy költséget fordítson a nyilvántartás kialakítására. A nyilvántartást szerződésenként kell elkészíteni! Dr Lakatos Mária 22

Előírások 16/ 200 3 Nyilvántartást készítők köre Ua. Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Nyilvántartási kötel. Ua. Ua. Ua. Nyelv Csak magyar 22/2009 54/2011 20/2013 Anyavállalat nyelvén is Önkormányzatok Magyar vállalatok külföldi telephelye is Anyavállalat nyelvén is Magyar cég külföldi leányvállalata és annak kapcsolt vállalkozása között Anyavállalat nyilvántartás felhasználása Nincs rá utalás Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak Felhasználható, ha megfelel a magyar előírásoknak Közös nyilvántartás nincs van van EU-TPD nincs van van Egyszerűsített nyilvántartás Bejelentési kötelezettség az összevonásról Adóéven ként 50 millió Az ügylet végéig Megszűnt. Nem alaptevékenység esetén cost plus módszer 3-7 % haszonráta Továbbszámlázottra nem kell nincs Van a TAO bevallásban Van a TAO bevallásban Adóév végéig számolva 3-10 % Könyvviteli elszámolások során alkalmazott árfolyamon. Felhasznált erőforrások van Funkcionális elemzés részeként Funkcionális elemzés részeként Funkcionális elemzés nincs van Dr Lakatos Mária van 23

Vállalat alapítási modell Alapítás-hitelből Törlesztés kamattal Kötelező termelési-szolgáltatási kapcsolatok Kódolt veszteség diktált transzferárak révén Menedzsment, informatikai, tanácsadási szolgáltatások kötelező igénybevétele Dr Lakatos Mária 24

Az adózók perspektívája Profitból költség Külföldre fizetett különféle álszolgáltatási díjak (management díjak, stb.), Royalty Központi szolgáltatási, hozzájárulási díjak, mesterségesen felsrófolt kamatok a másik leányvállalattól felvett kölcsönök után, bánatpénzek, büntetések, kötbérek, Az adókulcsok eltérésnek hatása marginális Dr Lakatos Mária 25

Anya és leányvállalat közti belső szolgáltatási kapcsolat elemzése Eltérő szakmai álláspontok 1. A részesedés megszerzésével és igazgatásával kapcsolatos költségek az anyavállalatot, a leányvállalat irányításával kapcsolatos költségek a leányvállalatot terheli. (USA) 2. 2.Szélesebb értelmezés: a tagvállalati ráfordítás a tagot terheli (Németország) Helyszín meghatározása A ráfordítások felmerülésének a helyszíne meghatározó. Ha az anyavállalatnál képződnek, akkor nem terhelhetőek tovább Az elszámolóárat előre és írásban kell rögzíteni. Dr Lakatos Mária 26

Díjazás megállapítása Díjazást akkor lehet megállapítani: a szolgáltatás egyértelműen elhatárolható, a fogadó fél érdekében nyújtották, számszerűsíthető előny keletkezik Dr Lakatos Mária 27

Mikor számolható el az anyánál? anyavállalat taggyűlése, részvényesek kiadásai, holdingstratégia költsége, Leányvállalat alapítása, vétele Kockázatkezelés, Holdingeredmény dokumentálása Leányvállalat ellenőrzése Részesedésfelügyelet A holdinghoz tartozásból származó előnyökért nem lehet díjat szedni(holdingtámogatás) Dr Lakatos Mária 28

Tagvállalatnál elszámolható költségek Olyan szolgáltatások, amelyek harmadik féltől is jöhetnének, Gazdasági és pénzügyi tanácsadás, ezen belül: beszerzés,tanácsadás, PR feladatok, döntéstámogató eszközök, informatikai feladatok, könyvelési feladatok, Versenyjogi, polgári jogi, adójogi, vámjogi tanácsadás Dr Lakatos Mária 29

Nem egyértelműen besorolható szolgáltatások Centrális koordináció (leányvállalat szinergiahatása, anyacégnél számolható el) Vertikális koordináció ( anya-és leány közti elhatárolások a felhasználás helyén kell elszámolni) Horizontális koordináció (leányvállalatok közti elhatárolások köztük kell felosztani) Dr Lakatos Mária 30

Szabadalom, know how díja Nehéz az összehasonlítás nincs két egyforma szabadalom Általában a forgalom 0,5-1 százaléka elfogadható Szempontok: Használat terjedelme, A szolgáltatások terjedelme, Innovációs fok, Időtartam, Továbbfejlesztési jog,haszálati jog földrajzi terjedelme, Export korlátozás, Beruházási igény, Piaci feltételek Dr Lakatos Mária 31

NAV gyakorlat A transzferárak vizsgálata magas megtérülést ígér Korábban inkább a kiemelt adózóknál jelentett nagy adókockázatot Sokféle tapasztalat gyűlt össze: megalapozatlan megállapítások, bírságok adminisztratív hibákért Kisvállalati ellenőrzés- dokumentáció nélkül azt kell bizonyítani, hogy nem jó, amit a NAV állít, nincs dokumentált magyar gyakorlat Gyakran változó jogszabályi háttér- 2013-ban klétszer módosultak a szabályok Dr Lakatos Mária 32

Az ellenőrzés célja Bírság? Profittranszfer megakadályozása? Ha ez utóbbi, akkor egyszerűbb előírásokra és tartalmi ellenőrzésekre van/lenne szükség Dr Lakatos Mária 33

Gyakori hibák-nemzeti sajátosságok Kerek összegű átutalások fiktív elszámolásra utalhatnak Rendszertelen nagy összegű banki átutalások kizárólag pénzmozgást rejthetnek áll-e egyáltalán valamilyen gazdasági tevékenység a háttérben? Nagyvállalati összeolvadások és felvásárlások esetén könyvelési nyilvántartások, átértékelések kellő háttér dokumentáció az értékelésre, átértékelésre kimarad a dokumentációból pedig 2009 óta kötelező Dr Lakatos Mária 34

Rendkívüli adóhatósági transzferár -ellenőrzés Kérdőív kitöltése a legnagyobb adózóknál, az Egyes adókötelezettségek ellenőrzése típusú vizsgálat keretében. A kérdések a transzferár dokumentáció rendelkezésre állására, illetve a bejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkoztak. A kérdőív kitöltése nem tagadható meg A kérdőív amolyan előzetes szűrésként azt deríti ki, hogy a dokumentáció a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon áll-e rendelkezésre Dr Lakatos Mária 35

A kérdésekre adott válaszok alapján automatikusan megállapítható, hogy a cég a dokumentáció elkészítése során megsértette-e a jogszabályi előírásokat, vagy sem? Ez a kérdőív ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztet, vagyis a vizsgálatot az APEH megismételheti. A válaszokat a későbbi vizsgálat során adott válaszokkal összevethető, az elelntmondásokra ügyelni kell. Dr Lakatos Mária 36

Az adóhatóság a betű szerinti ellenőrzés gyakorlatát folytatja, valószínűleg ez ígéri a legnagyobb megtérülést A nemzetközi cégek ez igaz a magyar anyacégekre is- a szolgáltatásokon keresztül, (pl feleslegesen nyújtott hitelek révén) csoportosítják át a profitot költségként Dr Lakatos Mária 37

Bírság kontra valóság Köszönöm figyelmüket! Dr Lakatos Mária 38