TÖRTÉNELEM (HON ÉS NÉPISMERET) 5-8. évfolyam A tanterv a NAT ember és társadalom műveltségterület történelem tantárgyának 5-8. évfolyamokra vonatkozó követelményét dolgozza fel. Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt gazdag lehetőséget. Középpontjában az ember világa áll, melynek három oldalát a múltismeret, azaz a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret alkotja. Az ember és társadalom műveltségterület gerincét a történelem tantárgy adja, ezért annak meghatározó eleme. A történelem tantárgy jelen tanterve a közoktatás alapozó és fejlesztő szakaszára (5-8. évfolyam) készült. De tényként kezeljük azt, hogy a bevezető és a kezdő szakasz (1-4. évfolyam) olvasás és irodalom tantárgyának keretében a tanulók olyan olvasmányokkal ismerkedtek meg, amelyre műveltségterületünk és azon belül a történelem tantárgy bátran építhet (pl.: történelmi mondák, legendák, jeles ünnepeink, stb.). Évfolyam 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Összes Tantárgy heti éves heti éves heti éves heti éves Történelem 2 óra 74 óra 2 óra 74 óra 2 óra 74 óra 2 óra 74 óra 296 óra Hon és népismeret 1 óra 37 óra 37 óra A tanterv részletezése során a tartalmak és azok kulcselemei közül normál betűvel szedtük a kerettantervi előírást, dőlt betűvel pedig az ajánlott kiegészítő anyagot. Alapelvek, célok: A történelem a társadalom közös emlékezete. Tanításának célja annak a történelmi műveltségnek az elsajátítása, amely közös kommunikációs alapot és ez által a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség (a lakóhelytől a nemzeten át az egész emberiségig) számára. Mindez nélkülözhetetlen a közösséghez tartozás tudatának, különösen a nemzeti és az európai identitástudatnak az elmélyítéséhez. A magyar történelem a nemzeti identitást, az európai és a világtörténelem az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelmi folyamatok megismerése, megértése alapozza meg a történelmi tudat kialakulását, vagyis annak konkrét belátását egyrészt, hogy a jelen egyéni életünket is beleértve nagymértékben a múlt eseményeinek eredménye, másrészt, hogy mai életünk hatást fog gyakorolni a jövő nemzedékek sorsára is. Ezért fontos, hogy a történelmi múlttal való találkozás, és a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása a tanulók számára szermélyes élmény legyen. Az általános iskolai történelemtanításnak a múltat megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. Ezekből kiindulva kell a tanulóknak a történelmi valóságot bemutató tényeket, fogalmakat, összefüggéseket megérteniük, következtetéseket, általánosításokat levonniuk. A 7-8. évfolyamok történelemtanítása a múltat összetettebben, az általánosítás magasabb szintjén dolgozza fel. 103
A 6. évfolyamon a hon és népismeret modul tantárgy beépítve a történelem tantárgy keretei közé, hozzájárul a hazaszeretet elmélyítéséhez, a magyar tájak, a népi kultúra megismeréséhez, a hagyományok örzéséhez, ápolásához. Az állampolgári ismeretek alapot adnak a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez, s a készségek kialakításán keresztül erősítik a demokrácia értékeinek (humanizmus, tolerancia, szolidaritás) a tiszteletét. A társadalomismeret segíti a tanulókat abban, hogy tájékozódni tudjanak korunk társadalmi, politikai és gazdasági jelenségei között. Ez mindenekelőtt a társas kapcsolatokban szükséges szabályok és készségek kialakítását, a nyitottság, az egymás gondjai, örömei iránti érzékenység erősítését jelenti. Az emberismeret, az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járul önismeretünk elmélyítéséhez. Betekintést nyújt az ember másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűződő kapcsolatainak világába. Segíti tudatosítani az ember sorsától elválaszthatatlan értékdilemmákat, megismertet az erkölcsi vitákban használatos érvelésmódokkal, fejleszti az önálló tájékozódáshoz, a felelős döntéshez, a mások álláspontjának megértéséhez szükséges attitűdöket és képességeket. Az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a hagyományos alapkompetenciák mellett a tudásalapú társadalomhoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. A kulcskompetenciák elsajátításának lényeges feltétele az oktatás minősége. Az Európai Bizottság a következő elvi fontosságú területeken látja a kulcskompetenciákat: Anyanyelvi kommunikáció, írás-olvasás( alapvető készségek). Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természet- és műszaki tudományos alapkompetenciák. Információs és kommunikációs technológiai készségek és a technológiák alkalmazása.( Digitális kompetencia) A tanulás megtanulása. A hatékony, önálló tanulás. Társadalmi készségek, szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia Általános kultúra, esztétikai kifejezőkészség A történelem, mint az emberi társadalom múltjával, fejlődésével, specifikumaival foglalkozó tantárgy, különösen alkalmas a kulcskompetenciák fejlesztésére. Kiemelten a társadalmi készségek, szociális és állampolgári kompetencia, információs és kommunikációs technológiai készségek, anyanyelvi kommunikáció, (kiemelten a szövegértés), vállalkozói, kezdeményező készség. A kompetenciák és a fejlesztési feladatok viszonyát az egymásra építettség jellemzi. Kiemelt fejlesztési feladatok: Énkép, önismeret- Reális önismeret fejlesztése, emberi értékeink tudatosítása, a környezettel való harmonikus viszony formálása. Az önmegismerés és az önkontroll felelős magatartást irányító tevékenység. 104
Hon- és népismeret A nemzettudat megalapozása, a hazaszeretet elmélyítése, a népi kultúra és hagyományok megismerése, örzése, ápolása. A népszokások vallási tartalmának és a hozzájuk kötődő hiedelmeknek a feltárása. Európai azonosságtudat egyetemes kultúra Ismeretek az európai civilizációról, az ember tisztelete. Globális problémák megismerése, a kezelésükre ható nemzetközi együttműködés fontossága. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A társadalmi együttélés szabályainak elsajátítása. A konfliktus kezelés és az együttműködés képességének fejlesztése. Az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete. A hatalommal való visszaélés elutasítása. Aktív állampolgárrá nevelés. Részvétel az iskolai élet demokratikus gyakorlatában. Gazdasági és vállalkozói képességek: - Az emberi társadalom fejlődésének nyomon követésével, az egyéni és közösségi érdekek vizsgálatával a gazdasági alapfolyamatok megértése történik. A munka megbecsülése, a gazdasági észszerűség, az állam vezetőinek felelőssége a széles középrétegek jóléte iránt, szembe állítva egyéni érdekekkel. Keresztény emberi felelősségvállalás embertársunkért a mindennapi életben. A gazdasági folyamatok elemzése, a kommunikáció, tájékozódás, a tervezés, szervezés,végrehajtás, értékelés a vállalkozói feladok részét képezik. Környezet tudatosságra nevelés - Környezetkímélő magatartás kialakítása. A modernizáció pozitív és negatív hatásainak nyomon követése a történelem folyamán. A tanulás tanítása A tanulás az egész személyiség komplex fejlesztése. A hagyományos kognitív képességek (rendszerezés, lényegkiemelés, következtetés, kombináció, analízis-szintézis, összehasonlítás) mellett az együttműködésen alapuló módszerek megismerése. Az önálló ismeretszerzés, információs és kommunikációs technológia alkalmazása. A figyelem és koncentráció időtartamának növelése, fejlesztése. Személyre szabott tanulási stratégia kidolgozása. A rövid és hosszú távú memória fejlesztése. Könyvtárhasználati ismeretek szerzése. Az elsajátított ismeretek alkalmazása a mindennapokban, tantárgyi koncentráció. Testi és lelki egészség A történelem folyamán jelentkező betegségek, járványok okainak feltárásával egészséges életmódra nevelés. A tanulás és aktív pihenés helyes arányainak kialakítása. Stresszkezelő technika, a folyamatos és rendszeres tanulás, az otthoni tanulás feltételeinek megteremtése. A tanulókat folyamatos ellenőrzéssel serkentjük a kiegyensúlyozott munkavégzésre. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A munka világának megismerése a különböző történelmi korokban. A szociális és állampolgári kompetencia tudatos fejlesztése: segítség, együttműködés, vezetés, versengés. A tankönyvek kiválasztásának elvei: Az általános iskolai korosztálynak olyan tankönyvet válasszunk, amely a tantervi célkitűzésnek megfelelően a múltat eseményeken, történeteken keresztül mutatja be. A könyv tematikája fejlessze az időbeni tájékozás képességét is. A kiegészítő olvasmányok ne csak érdekesek legyenek, hanem az adott kor fontos és jellemző vonásaival ismertessenek meg. Az olvasmányok mellett a tankönyv közöljön eredeti, és a korosztály számára feldolgozható forrásokat. Az olvasmányok és források megértését kérdések, feladatok segítsék. 105
A tankönyv elsődlegesen nem a tananyag otthoni felidézésére szolgál, hanem a tanórai munka legfontosabb eszköze. Ezért a képek, ábrák ne csupán illusztratív szerepet töltsenek be: legyenek alkalmasak elemzésre, a tananyaghoz kapcsolódó irányított vagy önálló tanulói ismeretszerzésre. A képekre, ábrákra, térképekre is vonatkozzanak kérdések, feladatok. A tankönyvi térképek funkciója más, mint a történelmi atlasz térképeié: egy-egy lényeges dolgot hangsúlyozzanak. Kerüljük a zsúfolt, nehezen áttekinthető térképeket, ábrákat tartalmazó tankönyveket! A képekről, ábrákról történő ismeretszerzésre a színes nyomású könyvek több lehetőséget nyújtanak. A taníthatóság-tanulhatóság feltétele a tankönyv jó tagoltsága. A nagy fejezetek és a leckék legyenek arányosak - már a könyv tagoltsága emelje ki a tárgyalt korszak sajátosságait. Különüljenek el a különböző didaktikai funkciójú szövegrészek (pl. törzsanyag, kiegészítő anyag, olvasmányok, kérdések, feladatok). A tanulást különféle kiemelések segítsék. A túlzott tagoltság és sok kiemelés azonban már nehezíti a tanulást. Előnyös, ha a leckéket egyszerű vázlatok és összegző kérdések zárják. A nagy fejezeteket is zárják összefoglalások. A könyv nyelvezete legyen érthető, olvasmányos a tanulók számára. Ne tartalmazzon fölöslegesen sok fogalmat és adatot (nevek, évszámok, topográfia), ugyanakkor biztosítson minél több lehetőséget a tanulói tevékenységekre, a képességfejlesztésre (kérdések, feladatok). Ösztönözze az önálló tanulói ismeretszerzés tankönyvön belüli (ebben fontos szerepet tölthet be a tankönyv végi fogalomtár, névtár és az időrendi táblázat) és tankönyvön kívüli formáit. A tevékenységközpontú történelemtanítás és a képességfejlesztés szempontjából fontos, hogy a tankönyvhöz megfelelő munkafüzet is tartozzon. A kiegyensúlyozott oktatónevelő munkát segítheti, ha olyan tankönyvsorozatot választunk, amelynek kötetei azonos didaktikai felépítésűek. A tanulók ellenőrzésének, értékelésének főbb szempontjai: Folyamatosan szóban és írásban, a témakörök lezárásakor pedig témazáró dolgozat formájában kerül sor a tanulók ellenőrzésére. A tanulók tudásszintjén kívül a kulcskompetenciákban történő előrehaladásukat is mérjük. A témakörből ismétlő kérdések adhatók. Félévente legalább egyszer minden tanulónak szóban is meg kell nyilatkoznia. Értékelhetjük még jeggyel vagy piros ponttal az önálló gyűjtő munkát, kielőadást, a munkafüzeti feladatok megoldását a tanuló órai munkáját és aktivitását.(pozitív értékelés) tárgyak, makettek, rajzok, tablók stb. készítését 106
A számonkérés formái: Írásbeli számonkérés: Írásbeli felelet 1. egy-két anyagrészből teszt és esszé. 2. kép, ábra, statisztikai táblázat stb. elemzés. 3. lényegkiemelés forrásból, szövegből. Dolgozat- tények számonkérése maximum 3-4 anyagrészből. Témazáró szóbeli számonkérés: Teljes szóbeli felelet: Törekedjen az összefüggő, logikus felépítésű önálló feleletre. - cím, főbb vázlatpontok ismertetése ( 5-6. évfolyamon feletterv használható) - vázlatpontok kifejtése - a felelet lezárása. - tanári és tanulói értékelés. Tanulást segítő segédeszköz vagy módszer készítése, ennek bemutatása. Kulcskompetenciát alkalmazó feladat- ábra, kép vagy grafikon elemzés. Stb. Értékelés a tanév végén: A továbbhaladás feltételei címszó alatt megadott szempontok szerint értékelünk: - jeles, aki a megadott szempontokat 91% felett teljesíti, - jó, aki a megadott szempontokat 76% felett teljesíti, - közepes, aki a megadott szempontokat 51% felett teljesíti, - elégséges, aki a megadott szempontokat 31% felett teljesíti, - elégtelen, aki a minimum szintet nem éri el. 107
Alapelvek, célok: Történelem (Hon és népismeret) 5-6. évfolyam 5-6. évfolyamon az ember kialakulásával, az ókor, a középkor és a kora újkor egyetemes és magyar történelmével foglakozunk. A gyerekek 5. évfolyamon először tanulnak történelmet módszeresen, némileg már a történettudomány rendszeréhez igazodva. Ezért fontos, hogy elsajátítsák az időben és térben való tájékozódás alapjait. Gyakorolják a különböző időtávlatok áttekintését, az események, személyek és a tárgyi kultúra korjellemző darabjainak (pl. épületek, szobrok, fegyverek, használati eszközök) időbeni elhelyezését. A görög és római történelemben a tanulók fedezzék föl az időbeni párhuzamokat. Tanulják meg a történelmi térképek használatát, összevetését a földrajzi térképekkel. Szokják meg, hogy a történelmi ismeretszerzés mindig forrásokból indul ki, s tudjanak a különféle forrástípusokról. Tartalmát tekintve az átfogó, rendszerező szemléletmód kialakítása, a kulcsfogalmak, fő irányvonalak, hasonlóságok és eltérések, ok- okozati összefüggések megértése kiemelten fontos a részletekkel szemben. A fontos és kiegészítő információk megkülönböztetését a tankönyvek törzsanyagra és elsősorban a jobb megértést segítő kiegészítő anyagra való tagolása is segíti. A történelmi szemléletmód az adott kor, kultúra gazdaságának, társadalmának, államiságának, kiemelkedő jeles személyiségeinek, eseménytörténetének és ennek okainak, a kulturális művészeti alkotásainak valamint a szinkron elemzésnek területeire tagolható. A színes történeteket, a nagy egyéniségeket, a korabeli emberek életmódját helyezzük előtérbe. Az 5-6. évfolyam tananyaga az ún. hagyományos társadalmak időszaka, amikor meghatározó a mezőgazdaság. A tanulók lássák a különböző gazdasági ágazatok (földművelés, állattenyésztés, kézműipar, kereskedelem) jellemzőit, fejlődését. Ismerjék fel, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy ország, térség fejlődésére. Az ókorban és a középkorban is érdekes végigkísérni a városok változó szerepét, politikai és kulturális hatásaikat. A termelési és a haditechnikában bekövetkező fejlődés bemutatása szintén kiemelt feladat. A tanulók 5-6. évfolyamon a mai nemzetállamoktól eltérő hatalmi képződményekkel találkoznak. Fontos, hogy lássák ezek sajátosságait, átalakulásuk menetét. Az anyag jó lehetőségeket kínál a társadalmi szerkezet és a hatalmi berendezkedés közötti kapcsolat bemutatására - az ókor, a középkor és a kora újkor közötti különbségek is részben e kapcsolat mentén mutathatók be. Történelem szemléletre a birodalmak születésének, virágzásának és hanyatlásának hangsúlyozása a fő cél. Az ember végső célja a személyes boldogság elérésében keresendő Nagy jelentősséggel bír e régi korszakok és kultúrák máig élő hatásainak felfedezése. Ez különösen a vallások (elsősorban a keresztény, ezen belül is a római katolikus vallás, a zsidó vallás és az iszlám) és a kultúra (szokások, hagyományok öltözködés) területén történhet meg. (A nagy ókori kultúrák bemutatása csak így lehet érdekes.) A tanulók ismerjék fel az írás és a könyvnyomtatás jelentőségét! Nagy jelentősséggel bír a kereszténységnek az embert végső céljához segítő szerepe, az európai kultúrát megalapozó hatása. Iskolánk történelemtanítását a keresztény szellemiség hatja át. 5-6. évfolyamon a tananyag mindinkább Európa-centrikussá válik, de néhány villanásra mód van más kultúrák megismerésére is. A 6. évfolyamon a magyar történelemnek kell hangsúlyosabbnak lenni, de a magyar és az egyetemes történelem szinkron szemléletének gyakoroltatása ezen időszak történelemtanításának is kiemelt célja. A magyar történelemnél árnyaltabb korszakolást alkalmazunk (pl. Árpádok kora, Anjou-kor), több eseményt tanítunk, de a hangsúly itt is a gazdálkodás, az életmód és a nagy egyéniségek bemutatására kerül. 108
A 6. évfolyamon belépő hon és népismeret modul tantárgy tanításának célja, hogy minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és a szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok hagyományainak, értékeinek megbecsülése. A fiatalok ismerjék meg a szűkebb és tágabb környezet kulturális és hitéleti emlékeit, hagyományait. Legyen igényük ezek ápolása és majdan továbbhagyományozása. Az érdeklődés felkeltése a hétköznapi történelem, a néprajz, a művelődéstörténet, a népköltészet iránt. A történelem és a néprajz forrásainak (archív fotók, filmek, múzeumi tárgyak, régi dokumentumok, családi történetek, fényképek és iratok, könyvek stb.) bemutatása. A hagyományos családi formák, a természet ismeretéhez alkalmazkodó munkarend, a paraszti erkölcs- és értékrend megismertetésén keresztül olyan biztos háttér nyújtása, amely segít eligazodni a világban, amely megvéd a fogyasztói társadalom szélsőséges megnyilvánulásaitól és az értékválságtól. A tankönyv segítségével végzett tanítás célja, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését szűkebb és tágabb lakóhelyünk iránt. Így szerezzenek élményszerű ismereteket, és alakuljon ki bennük a család, a népi kultúra és a nemzeti értékek megbecsülése, tisztelete. A tankönyvi leckék és feladataik segítik a tanulót, hogy: eligazodjon az őket körülvevő világban, felismerje példák alapján a szűkebb környezetében jelen lévő hagyományok kialakulásának okait, időbeli és térbeli változásait, felismerje a természeti adottságokhoz igazodó gazdálkodás és életmód hagyományait, társadalmi és kulturális örökségünket, felfedezze a magyar néphagyomány sokszínűségét, közös jellemzőit, és lássa példák alapján tájanként eltérő vonásait felismerje a még élő néphagyományokat a lakóhelyén, a régióban. Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzés, tanulás: 5. évfolyam Ismeretszerzés: tárgyak, képek, ábrák, épületek megfigyeléséből, írott szövegből, tömegkommunikációs eszközökből. Rövid szöveges vázlat készítése tanári segítséggel. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése források alapján, véleményalkotás. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Ezekből a kulcsfogalmak kiemelése. Információk gyűjtése könyvtárban, az adott témához. 109
Kritikai érzék fejlesztése a források összehasonlító elemzésével. A forráskritika alapelve: ki, mikor, miért, kinek a megbízásából írta az adott szöveget? Következtetések földrajzi és történelmi térképekből, példák felsorolása, hogyan hatott a természeti környezet a társadalmi fejlődésre. Keresztény értékítélet az egyes személyiségek cselekedeteinek feltárásakor. A mai kor és a korabeli viszonyok eltérő ítéletalkotása. Minden cselekedetet a saját kor normái alapján kell minősíteni. Az egyetemes keresztény értékek túlmutatnak az adott koron. Kerüljék a történelmi anakronizmust. (pl: az ókorban nem létezett repülőtér.) A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. Kritikai gondolkodás: Kérdések önálló megfogalmazása a tantárgy témáival kapcsolatban. Lényegkiemelés írott és hallott szövegekből. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Cselekedeteiknek mozgatóinak és következményeinek feltárása. A különbségek és változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Mondák mesei és valóságos tartalmának megkülönböztetése. Feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Azok indoklása és értékelése. ( pl: Leonidász, Spartacus hőstette) Önálló vélemény megfogalmazása történelmi eseményekről, jelenségekről, személyekről. Érvek és ellenérvek gyűjtése a saját vélemény megfogalmazása kapcsán. Kommunikáció: Beszélgetés, vita egy-egy történelmi témáról. ( pl: vita a népgyűlésen a perzsa háború kapcsán.) Szóbeli beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról. Fogalmazás, esszé készítése egy-egy történelmi témáról. Események dramatikus megjelenítése. ( pl: Ariadné fonala, athéni népgyűlés) Események, tárgyak, jelenségek stb. rajzos, képi megjelenítése. Események, történetek elbeszélése. Tájékozódás térben és időben: Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata.( évtized, évszázad, évezred, őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor, időszámítás előtt, időszámítás szerint) Időmeghatározás más ismert jelenségre való utalással.( előbb, később, ugyanakkor, magyarok vándorlása idején, Cézár uralkodása alatt stb.) Viszonyítások gyakorlása. Idő ábrázolása téri, vizuális eszközökkel. (pl: időszalag) Néhány fontos esemény időpontjának ismerete. Egyszerű kronológiai számítások elvégzése. Az egyszerű térképjelek használata, a jelmagyarázat alkalmazása. Történelmi térképek használata. Vaktérképek felismerése, készítése. Történelmi helyszínek modellezése rajzban vagy egyéb eszközökkel. 110
Események kapcsolása tanult földrajzi helyekhez. A tartalom kulcselemei: A tanulóknak legyen alkalmuk arra, hogy További ismereteket szerezzenek a lakóhely történetéről. Megismerjenek néhány mondát. A történelmi múlt egy-egy részletét mélységében tanulmányozzák. ( pl. a honfoglalók élete) Ismeretet szerezzenek a magyar nép történetének fontos fordulópontjairól, történelmünket végigkísérő mai napig ható küzdelmekről.( pl:önálló államiság, külföldi befolyás). Ismerkedjenek meg történelmünk kiemelkedő személyiségeivel. Ismereteket szerezzenek az európai civilizáció születéséről, abban a magyarság szerepéről. Szerezzenek ismereteket a különböző történelmi korokban élt eltérő társadalmi hovatartozású emberek mindennapi életéről, küzdelmeiről, problémáiról, alkotásaikról. Az emberi alkotások alapján tudjanak történelmi korokat megkülönböztetni egymástól. A reflexiót irányító kérdések: Ki az ember? Mi emeli ki az állatvilágból? Mitől függ a döntések és a tettek megítélése? Miért van az, hogy ugyanazt a történelmi jelenséget különböző emberek különböző módon élik át, értékelik? Milyen mértékben határozza meg a természeti környezet az emberek mindennapi életét és kultúráját? Hogy maradnak fenn és válnak meghatározóvá a keresztény értékek a történelem fejlődése folyamán? A továbbhaladás feltételei: Tudjon különbséget tenni a történelem forrásai között. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Ismerje az időszámítás alapelemeit. Ismerje, hogy az egyes eseményekhez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudja elmondani a tanult történeteket és tudja azok helyszínét különböző térképeken megmutatni. Tudjon értelmezni egyszerű elbeszélő forrásokat. 111
5. évfolyam Évi összes óraszám: 74 Hetek száma: 37 Heti óraszám: 2 Tematikus összesített óraterv 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. TÉMAKÖR Élet az őskorban Az ókori kelet világa Ószövetségi történetek Az ókori görögök életéből Az ókori Róma évszázadai A kereszténység születése A magyar történelem kezdetei összefoglalás ÓRASZÁM 10-13 óra 8-10 óra 2-4 óra 15-18 óra 16-19 óra 3-5 óra 5-7 óra 3-5 óra 1. ÉLET AZ ŐSKORBAN: TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, FOGALMAK MEMORITER ÉVSZÁMOK, KAPCSOLÓDÁSOK TANTÁRGYI SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, 112
KÖVETELMÉNYEK NEVEK, HELYSZÍNEK KONCENTRÁCIÓ KÍSÉRLETEK Új tantárgyunk a történelem A történelmi térképek világa Őskörnyezet, az ősember nyomai a Földön Mit és hogyan kutat a régészet? A gyűjtögető, halászó, vadászó ember A földművelő és az állattenyésztő ember Az első mesterségek és a cserekereskedelem kialakulása Idézzék fel, milyen meghatározó történelmi eseményekről és híres személyiségekről tanultak alsó tagozatban! Készítsenek időszalagot és jelöljenek fontosabb eseményeket ezen! Csoportosítsák a történelmi forrásokat képek alapján! Válasszanak ki egykét konkrét történelmi forrást, és mondják el, milyen ismereteket szerezhetünk ezek alapján! Meséljenek el egyes szám első személyben egy régészeti feltárást a tankönyvi és az olvasókönyvi szöveg alapján! Cáfolják azt a véleményt, hogy a majom az ember őse! Tudjanak életkoruknak megfelelő történelmi szövegeket értelmesen felolvasni és feldolgozni! Tudjanak kérdésekre válaszolni, az elhangzott történelmi elbeszélésekből, tanórai magyarázatokból! saját szavaikkal elmondani az olvasott szöveg tartalmát! tanári segítséggel az olvasott szövegből a lényeget kiemelni! Tudják használni a különböző léptékű történelmi térképeket, atlaszokat, segédkönyveket, marokkő (szakóca), lándzsa, dárda, kőbalta, íj, nyíl, ásóbot, kapa, eke, fazekasság, réz, bronz, fújtató őskor, ősember, régészet, eszközhasználat, eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, természetimádat, szellemek, mágia (varázslat), barlangrajz, természetimádás 100000 éve régen, nagyon régen, Afrika, Vértesszőlős földrajz környezeti nevelés a környezet hatása az ember fejlődésére falitérképek, atlaszok Néprajzi Múzeum 113
Varázslat és művészet Mit és hogyan kutat a néprajz? Természeti népek napjainkban /Életmódtörténet/ Lakóhelyünk régészeti és néprajzi emlékei /Múzeumlátogatás/ Összefoglalás Ellenőrzés Mutassák meg világtérképen a főbb őskori leleteket! Rajzoljanak barlangrajzot! Hasonlítsák össze a zsákmányoló és a termelő életmódot! Képzeljenek el egy őskori kultikus szertartást, és meséljenek róla! Értsék, mi volt a mágia jelentősége az őskori ember életében! Jellemezzék szóban az őskori ember lakóhelyének fejlődését! Készítsenek vázlatot arról, hogy milyen célok és feladatok következtében alakultak ki az első államok! lexikonokat! Tudjanak öt-tíz mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról! megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől! Tudjanak kérdést megfogalmazni, a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez! véleményt kialakítani, és azt megfogalmazni egy-egy társadalmi vagy történelmi esemény kapcsán! környezeti nevelés Videofilm olvasmány 2. AZ ÓKORI KELET VILÁGA: TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK FOGALMAK MEMORITER ÉVSZÁMOK, NEVEK, HELYSZÍNEK KAPCSOLÓDÁ- SOK TANTÁRGYI KONCENTRÁCIÓ SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, KÍSÉRLETEK 114
Időszámítás, a történelem korszakai Mezopotámia Egyiptom, a "Nílus ajándéka" A rejtélyes piramisok Az ókori India és Kína Mítoszok és mondák az ókori keletről Az írás kialakulása A történelem forrásai, és ahol gyűjtik őket: múzeum, könyvár, levéltár, képtár, stb. Összefoglalás Ellenőrzés Ismerjék a keresztény időszámítás alapjait! Mondjanak példákat alsó tagozatban tanult évszámokra, végezzenek ezekkel egyszerű számításokat! Fejtsék ki, mit jelent a Krisztus előtt és után (időszámítás előtt és után) kifejezés! Ábrázolják ezeket időszalagon, végezzenek számításokat elképzelt és valós események évszámaival! Használják az évtized, évszázad és emberöltő fogalmakat! Tudják, mikor kezdődött a XXI. század és a harmadik évezred! Tudják alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, évezred, emberöltő! Tudják saját véleményüket érthetően megfogalmazni! Tudjanak a tanult történelemi eseményekről sematikus rajzot készíteni! Ismerjék fel a térképen a földrajzi térképjeleket! Tudják megkülönböztetni a földrajzi és történelmi térképeket! egyszerű alaprajzot készíteni! Időszámítás, történelmi korszakok, ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, többistenhit, város, birodalom, ékírás, állam, csatorna, felesleg, sumérok, városállam, írnok, árja, rádzsa, maharadzsa, kasztrendszer, keresztény időszámítás, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad, évezred, történelmi korok, hieroglifa, kb. 5000 éve, Kr. e. 3000 körül Kr.e. 1000 körül Gilgames, Hammurapi, Ozirisz, Ízisz, Ré, Athon, II. Ramszesz Nílus, Egyiptom, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, India, Indus, Kína, Jangce, Babilon, Gangesz, Sárga-folyó földrajz, művészetek környezeti nevelés a földrajzi környezet hatása a gazdasági életre falitérképek, történelmi atlasz, időszalag 115
3. ÓSZÖVETSÉGI TÖRTÉNETEK TARTALOM A Biblia Bibliai tájak, az ókori Izrael Ószövetségi történetek Mit örököltünk az ókori népektől /Életmódtörténet Tájékozódás a könyvtárban /Könyvtárlátogatás/ TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Hasonlítsák össze Egyiptom és Izrael földrajzi adottságait! Mondjanak el egy bibliai történetet Keressenek a történelmi atlaszban bibliai városokat Olvassanak részleteket Mózes törvényeiből, ismertessék egy-két törvény célját, jelentőségét! Vitassák meg, ma alkalmazhatóak lennének-e ezek a törvények! Ismertessék, hogy hol és körülbelül mikor született a Biblia, melyek a fő részei! FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK Tudjanak életkoruknak megfelelő történelmi szövegeket értelmesen felolvasni és feldolgozni! Tudjanak kérdésekre válaszolni, az elhangzott történelmi elbeszélésekből, tanórai magyarázatokból! saját szavaikkal elmondani az olvasott szöveg tartalmát! tanári segítséggel az olvasott szövegből a lényeget kiemelni! Tudják használni a különböző léptékű történelmi térképeket, atlaszokat, segédkönyveket, lexikonokat! FOGALMAK Biblia, Ószövetség, egyistenhit, özönvíz, tízparancsolat, kőtáblák, bálvány, próféták, egyiptomi szabadulás, pusztai vándorlás MEMORITER ÉVSZÁMOK, NEVEK, HELYSZÍNEK Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, Ábrahám, Izsák, Jákob Kánaán, Jeruzsálem, Izrael, Jerikó KAPCSOLÓDÁSOK TANTÁRGYI KONCENTRÁCIÓ hittan, földrajz, irodalom, művészetek SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, KÍSÉRLETEK falitérképek, történelmi atlasz 116
4. AZ ÓKORI GÖRÖGÖK ÉLETÉBŐL: TARTALOM A görög táj, az ókori Hellasz és a hellének Történetek a görög mondavilágból Görög istenek, görög városállamok: Athén, Spárta Az olimpiai játékok A görög gyarmatosítás. Hajók és kereskedelem Hősök és csaták: A perzsa háború Az athéni népgyűlés Periklész korában;görög mesterek és művészek,nagy Sándor birodalma Tájékozódás a levéltárban /Levéltárlátogatás/ Összefoglalás Ellenőrzés TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Mutassák meg Európa mai és történelmi térképén az ókori Görögországot! Jellemezzék Görögország természetföldrajzi adottságait, következtessenek ebből gazdálkodásukra, életmódjukra! Mutassák meg, milyen mai államok vannak az ókori Görögország területén! Meséljenek görög mondákat! Hasonlítsák össze az athéni és a spártai társadalmat és életmódot! Olvassanak el néhány mondatos korabeli görög forrást! FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK Tudjanak öt-tíz mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról! megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől! Tudjanak kérdést megfogalmazni, a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez! véleményt kialakítani, és azt megfogalmazni egy-egy társadalmi vagy történelmi esemény kapcsán! FOGALMAK polisz (városállam), Hellasz, hellének, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház, trójai faló, akhájok, jónok, dórok, amfóra, arisztokrata, teljes jogú polgár, cserépszavazás, Akropolisz, Parthenón, makedón falanx, gyarmatosítás MEMORITER ÉVSZÁMOK, NEVEK, HELYSZÍNEK Kb. 2500 éve, Kr.e. 1200 körül, Kr.e. 776.,. 490., Kr.e. 480., Kr.e. IV. század Zeusz, Pallasz Athéné, Héra, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Poszeidon, Leonidasz, Homérosz, Hérodotosz, Odüsszeusz, Hektor, Akhilleusz, Alexandrosz, Pheidiász, Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, perzsa birodalom, Alexandria, Mükéné, Marathón, Szalamisz, Makedónia, Thermopüle, KAPCSOLÓDÁSOK TANTÁRGYI KONCENTRÁCIÓ földrajz, irodalom, művészetek környezeti neveléstermészet és gazdaság kapcsolata SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, KÍSÉRLETEK fali térképek, történelmi atlasz 117
5. AZ ÓKORI RÓMA ÉVSZÁZADAI: TARTALOM Mondák a város alapításáról és a királyság korából Szabadok és rabszolgák a köztársaság korában. Hadvezérek és csaták: történetek a pun háborúk korából. Julius Caesar és hadserege Történetek Augustusról A Római Birodalom a császárság korában TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK Mutassák meg Európa mai és történelmi térképén Itáliát! Jellemezzék Itália természetföldrajzi a- dottságait, vonjanak le életmódra vonatkozó következtetéseket ebből! Meséljenek római mondákat! Utazzanak el képzeletbeli időgép segítségével Rómába, az alapítás évébe! (Égtáj, megtett távolság, megtett idő visszafelé.) Hasonlítsák össze a római királyi és konzuli hivatalt! FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK Tudjanak életkoruknak megfelelő történelmi szövegeket értelmesen felolvasni és feldolgozni! Tudjanak kérdésekre válaszolni, az elhangzott történelmi elbeszélésekből, tanórai magyarázatokból! saját szavaikkal elmondani az olvasott szöveg tartalmát! tanári segítséggel az olvasott szövegből a lényeget kiemelni! Tudják használni a különböző léptékű történelmi térképeket, atlaszokat, segédkönyveket, FOGALMAK királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás, pun, patrícius, plebejus, etruszkok, szenátus, zsoldos sereg, limes, fórum, Colosszeum, diadalív, germánok, hunok, Nyugatrómai Birodalom császár, légió, limes, latin nyelv, Forum Romanum, amfiteátrum, Borostyánkőút, barbárok, hun MEMORITER ÉVSZÁMOK, NEVEK, HELYSZÍNEK kb. 1500 éve, Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 264-41, Kr.e. 218-201, Kr.e. 137-132, Kr. e. 74-71, Kr. e. 44. márc. 15. Kr.e. 31-Kr.u.14, 313, 370, 395, 476. Romulusz, Rémusz, Hannibal, Julius Caesar, Augustus, Scípio Africanus, Mars, Spartacus, Nero, Lívius, Vergílius, Attila Itália, Róma, Karthagó, Római Birodalom, KAPCSOLÓDÁSOK TANTÁRGYI KONCENTRÁCIÓ földrajz, művészetek környezeti neveléskörnyezeti adottság és az ebből eredő tevékenységek SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, KÍSÉRLETEK falitérképek, történelmi atlasz 118
Róma az "Örök Város" Történelmi emlékeink a szabadban: épületek, szobrok, emléktáblák, stb. Ismerjenek történeteket a terjeszkedő Róma időszakából! Mutassák meg történelmi és földrajzi térképen a főbb provinciákat! lexikonokat! Tudják alkalmazni az idő tagolására szolgáló kifejezéseket: perc, óra, nap, hét, hónap, év, évtized, évszázad, évezred, emberöltő! Pannónia, Aquvincum, Tiberis, Szicília, Africa, Capua, Hispania, Duna, Savaria /Helytörténeti séta lakóhelyünkön/ Rómaiak Magyarország területén A népvándorlás viharában Összefoglalás Ellenőrzés Mutassák meg, milyen államok vannak ma a hajdani Római Birodalom területén! A tankönyv, a tanári elbeszélés és az olvasókönyv alapján jellemezzék Caesart! Olvassanak el néhány rövid forrásrészletet Augustusról! Állítsák szembe ezeket! Magyarázzák meg, miért térhetnek el az ugyanarról a témáról írt források! Tudják saját véleményüket érthetően megfogalmazni! Tudjanak a tanult történelemi eseményekről sematikus rajzot készíteni! Ismerjék fel a térképen a földrajzi térképjeleket! egyszerű alaprajzot készíteni! Jelöljék időszalagon Augustus uralkodását, számítsák ki, hány évig tartott! 119
6. A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE: TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK FOGALMAK MEMORITER ÉVSZÁMOK, NEVEK, HELYSZÍNEK KAPCSOLÓDÁSOK TANTÁRGYI KONCENTRÁCIÓ SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, KÍSÉRLETEK Történetek Jézus életéből Az Újszövetség, a keresztény tanítás A kereszténység elterjedése Az Egyház születése Keresztény emlékhelyek: Templomok, kápolnák, stb. lakóhelyünkön. /Helytörténeti séta/ Összefoglalás Ellenőrzés Hasonlítsák össze az ókori keleti, görög, zsidó és keresztény vallásokat! Az Újszövetség történetei alapján ismertessék Jézus életét. Dramatizált módon játsszanak el egy-egy jelentősebb eseményt. Hasonlítsák össze a keresztény tanítást más korábban tanult vallásokkal. Kísérjük nyomon a falitérképen Jézus tanításának helyszíneit. Tudjanak öt-tíz mondatos fogalmazást készíteni valamely történelmi-társadalmi témáról! megkülönböztetni a feltételezést az igaz történettől! Tudjanak kérdést megfogalmazni, a tankönyvi anyag részegységéhez, történelmi eseményhez! véleményt kialakítani, és azt megfogalmazni egy-egy társadalmi vagy történelmi esemény kapcsán! keresztény, evangélium, megváltó, apostolok, vallás, egyház, püspök, keresztényüldözés, katakomba, mártír (vértanú), pápa Jézus, Mária, Szent József, Júdás, Szent Pál, Szent Péter, NagyConstantin, Heródes, Pilátus, Betlehem, Názáret, Júdea, Holt-tenger Genezáreti tó, Jordán hittan, művészetek, irodalom falitérképek, történelmi atlasz 120
7. A MAGYAR TÖRTÉNELEM KEZDETEI: TARTALOM TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK FEJLESZTÉSI FELADATOK, KÖVETELMÉNYEK FOGALMAK MEMORITER ÉVSZÁMOK, NEVEK, HELYSZÍNEK KAPCSOLÓDÁSOK TANTÁRGYI KONCENTRÁCIÓ SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZÖK, KÍSÉRLETEK A magyar nép eredete: mondák és valóság Élet a sztyeppén. Uráltól a Kárpát medencéig Társadalom és hitvilág A honfoglalás Honfoglalás kori emlékek lakóhelyünkön /Múzeumlátogatás/ Összefoglalás Ellenőrzés Év-végi összefoglalás Meséljenek ősi magyar mondákat, vegyék számba, milyen történelmi következtetések vonhatók le belőlük! Ismerjék meg és tanári segítséggel magyarázzák meg, miben különböznek a mondák és a nyelvtudomány következtetései a magyarság eredetéről! Mutassák meg térképen a magyarság vándorlásának állomásait! Ismertessék a sztyeppövezet földrajzi jellegzetességeit és azt, milyen hatással van ez az ott élők életére! Tudjanak életkoruknak megfelelő történelmi szövegeket értelmesen felolvasni és feldolgozni! Tudjanak kérdésekre válaszolni, az elhangzott történelmi elbeszélésekből, tanórai magyarázatokból! saját szavaikkal elmondani az olvasott szöveg tartalmát! tanári segítséggel az olvasott szövegből a lényeget kiemelni! nyelvcsalád, finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, eredetmonda, nagycsalád, jurta, nemez, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Jenő, Kér, Keszi, Tarján Vérszerződés, könnyűlovas harcmodor, székely, Kazár Birodalom, kabar 895 Hunor, Magyar, Emese, Álmos, Árpád, Csaba királyfi, Előd, Ond, Kond, Tass, Huba, Töhötöm. Ural, Volga, Levédia, Etelköz, Kárpát-medence, Vereckei hágó, Erdély földrajz, irodalom, művészetek környezeti nevelés természet és gazdaság kapcsolata falitérképek, történelmi atlasz 121
6. évfolyam Fejlesztési feladatok: Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés: tárgyak, képek, ábrák, épületek megfigyeléséből, írott szövegből, tömegkommunikációs eszközökből. Korabeli forrásrészletek ( pl: céhszabályzat, Szent István, Szent László törvényei, városi kiváltságok stb.) feldolgozása. Azonos eseményekről, vagy személyekről szóló különböző források összehasonlítása. Kritikai érzék fejlesztése a források összehasonlító elemzésével. A forráskritika alapelve: ki, mikor, miért, kinek a megbízásából írta az adott szöveget? Rövid szöveges vázlat készítése tanári segítséggel. Emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelése források alapján, véleményalkotás. Népszokások megfigyelése ma is élő szokások családi környezetben végzett gyűjtés. A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Ezekből a kulcsfogalmak kiemelése. Információk gyűjtése könyvtárban az adott témához. Segédkönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Felhasználásukkal kiselőadás vagy írásbeli beszámoló készítése. Következtetések földrajzi és történelmi térképekből, példák felsorolása, hogyan hatott a természeti környezet a társadalmi fejlődésre. Keresztény értékítélet az egyes személyiségek cselekedeteinek feltárásakor. A mai kor és a korabeli viszonyok eltérő ítéletalkotása. Minden cselekedetet a saját kor normái alapján kell minősíteni. Az egyetemes keresztény értékek túlmutatnak az adott koron. Kerüljék a történelmi anakronizmust. A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. Kritikai gondolkodás: Kérdések önálló megfogalmazása a tantárgy témáival kapcsolatban. Lényegkiemelés írott és hallott szövegekből. Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése. Cselekedeteik mozgatórugóinak és azok és következményeinek elemzése. A fikció megkülönböztetése a valós történettől. Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséről a szinkron elemzés kapcsán.( pl: Hunyadi Mátyás tudhatott-e Amerika felfedezéséről?) Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése.(pl: Zrínyi Miklós, Luther Márton, II. Rákóczi Ferenc), tetteik jelentőségének kiemelése. Önálló vélemény megfogalmazása. Történelmi helyzetek elemzése a szembenálló felek álláspontjának figyelembevételével.( Szent István és Koppány konfliktusa) A vallások szerepének értékelése a korszakban. A különbségek felismerése és változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Érvek és ellenérvek gyűjtése a saját vélemény megfogalmazása kapcsán. 122