Cigánd szerepe a Bodrogközi komplex programmal segítendı hátrányos helyzető kistérség foglalkoztatottságában

Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Margó Esettanulmányi Verseny 2013.április 11. Cigánd szerepe a Bodrogközi komplex programmal segítendı hátrányos helyzető kistérség foglalkoztatottságában Készítette: Erdei Nikolett, Héja Viktória, Csikány Bálint Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak III. évfolyam 2013. Gödöllı

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 3 2. Anyag és módszer... 4 3. Település bemutatása... 5 3.1 Cigánd bemutatása... 5 3.2 Lakosság... 5 3.3 Demográfia... 6 3.4 Közlekedés... 8 3.5 Vonzáskörzet... 8 3.6 Vállalkozói struktúra... 10 4. Meglévı helyi gazdaságfejlesztési intézkedések... 11 5. Meglévı fejlesztések fenntarthatósága... 14 6. Javaslatok... 18 6.1 Mezıgazdaság... 18 6.1.1 Növénytermesztés... 18 6.1.2 Állattenyésztés... 20 6.2 Humán Infrastruktúra... 21 6.3 Gazdasági Infrastruktúra... 22 7. Összefoglalás... 23 8. Irodalomjegyzék... 24 2

1. Bevezetés A Szent István Egyetem harmadéves hallgatói vagyunk, Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakon, Területfejlesztési szakirányon tanulunk. Tanulmányaink során mindhárman találkoztunk már a leghátrányosabbhelyzető kistérségekkel. Részt vettünk területfejlesztési dokumentumok kidolgozásában is, és többszöri lehetıséget kaptunk terepen történı munkára. A Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézete és az Észak-magyarországi regionális Kutatásokért Alapítvány Margó címő gazdaságfejlesztési törekvéseket és lehetıségeket feltáró esettanulmány készítı versenyénazért indulunk, mert szeretnénk bebizonyítani, hogy eddigi tudásunkat felhasználva tudjuk vizsgálni a periférikus térségeket és kreatív ötleteinkkel olyan gazdaságfejlesztı projekteket tudunk kialakítani, amelyek hozzájárulnak a helyi foglalkoztatás bıvítéséhez. Ezzel is hozzájárulva a térség népességmegtartó képességéhez. Tanulmányunkban Cigánd településsel foglalkozunk, különös tekintettel aváros foglalkoztatásban betöltött szerepével. Településválasztásunkat az indokolja, hogy egy különleges helyzetben, úgy nevezett multi-periférikus helyzetben levı település. Ez azt jelenti, hogy több szempontból is periférikus helyzető. Elsısorban országos szinten, hiszen az ország keleti felének szélén helyezkedik el, Szlovákia és Ukrajna határához közel. Másodsorban regionális szinten, ugyanis az Észak-Magyarországi régiónak peremén található. A település megyei és kistérségi szinten is periférikus jellegő. A település komplex programmal segítendı leghátrányosabb helyzető kistérségben helyezkedik el (KOLLÁR, 2012). Fontos megjegyezni, hogy a település olyan régióban található, ami az országban az egyik legrosszabb gazdasági mutatókkal és a leghátrányosabb helyzettel rendelkezik, azonban a település az utóbbi években - a lehetıségeihez mérten - dinamikusan fejlıdik. A foglakoztatási témakör aktuális és fontos jelentıségő probléma a leghátrányosabb helyzető kistérségekben. Véleményünk szerint foglalkozni kell ezzel a problémával és ezen problémák megoldásának köztudatba helyezésével. Jelen munkánk célja, hogy: bemutassuk, és megvizsgáljuk a foglalkoztatás szempontjából fontos beruházásokat Cigánd településen. olyan fejlesztési lehetıségeket fogalmazzunk meg, amely pozitívan járul hozzá a foglalkoztatás bıvítéséhez és a település gazdasági életéhez, elısegítve ezzel a település népességmegtartó képességét. megfogalmazzunk olyan fejlesztési irányokat, amelyek segítségével a települési önkormányzatok képesek helytállni a gazdasági versenyben. 3

2. Anyag és módszer Kutatásunk során készítettünk egy szekunder adatbázist 2010-es Microsoft Office Excelben, melyet az elemzéseink és a következtetéseink során felhasználtunk. Ehhez kistérségi, de többnyire települési szinten az Országos Területfejlesztés és Területrendezési Rendszer (TeIR) adatbázisát használtuk. Az adatokat 2004-es évtıl 2010-ig győjtöttük össze. Azoknál az éveknél, amelyeknél nem volt érték megadva számtani közép számítással pótoltuk a hiányzó adatokat. Az adatok forrása KSH-TSTAR adatbázis volt. Az adatokat tekintve gazdasági, szociális és demográfiai mutatókat választottunk, amelyek jól tükrözik a foglalkoztatással kapcsolatos fejlesztések eredményeit. Az adatbázis értékeit többféle grafikonokon ábrázoltuk, hogy szemléltetni tudjuk Cigánd település gazdasági, szociális és demográfiai helyzetét és változásait, mindig olyan fajta grafikont választottunk, amik legjobban szemléltetik a számadatok jelentését és mutatják azok esetleges hátterét is. A diagramokon alkalmaztuk a lineáris trendvonal meghúzásának lehetıségét, amely jól kiemeli az értékek változását, ezáltal szemléltetve, hogy milyen irányba halad a település. Pályamunkánknak alapul szolgált egyik szerzıtársunk, Csikány Bálint A Tisza és a Bodrog közötti multi-periféria vizsgálata a Bodrogközi kistérség példáján keresztül címő Tudományos Diák Konferenciára készült dolgozata, mely a kistérség elemzésével foglalkozik. A dolgozatban külön fejezet mutatja be Cigánd kistérségben betöltött szerepét. A különbözı önkormányzati adatokhoz és dokumentumokhoz önkormányzati kapcsolattartón keresztül jutottunk hozzá. Ezek segítségével elemeztük a már megvalósult projekteket, a fenntarthatósági elemzések segítségével szélesebb körő vizsgálatra nyílt lehetıségünk. A téma aktualitását illetıen felhasználtunk a témával foglalkozó internetes cikkeket a borsodi térségbıl. 4

3. Település bemutatása 3.1 Cigánd bemutatása Cigánd az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, a Bodrogközben található. Ez a település a legnagyobb a Bodrogközben minden területi mutató alapján (késıbbiekben kerülnek részletezésre). Sátoraljaújhelytıl 40 km-re, Sárospataktól 30 km-re a Tisza jobb partján található. Cigánd az egyetlen városi rangú település a kistérségben. Teljes népessége 2792 fı, népsőrősége 49,19 fı/km2. A települési hierarchia szerint Cigánd mezocentrumnakminısül a térségben. A kistérségi központi funkcióból eredıen, városkategória alapján kisvárosnak felel meg. A település a Bodrogközi térség ellátásában kiemelt jelentıségő. Cigánd az alacsony infrastruktúra fejlettség, intézményi ellátottság miatt a térség szükségleteinek ellátására csak részben alkalmas, bár az elmúlt idıszak fejlesztései sokat javítottak ezen a hiányon. Cigánd, mint a térség egyetlen városa, gazdaságilag és társadalmilag dinamizálható központja a kistérségnek, a térségi munkamegosztásban központi helyet foglal el. Cigándon található funkciók és intézmények teljes mértékben kistérségi hatáskörőek (www.cigand.hu, 2013). 3.2 Lakosság Bodrogközre kedvezıtlen demográfiai folyamatok jellemzıek. Az elsı ábrán kirajzolódik, hogy Cigánd népessége folyamatos csökkenést mutat. 2004-ben még 3400 fı felett volt a lakosság száma, de 2011-re, már alig éri el a 3200 fıt. A népességfogyást elıidézı tényezık között a vándorlási veszteség és a természetes fogyás egyaránt szerepet játszik (KASSAI, 2010). 1. ábra: Állandó népesség Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. 5

3.3 Demográfia Cigánd lakossága jelentıs mértékben csökkent a 90-es évek elejére és ez azóta is folyamatos csökkenést mutat, hiszen a lakosság száma mára már csak 2792 fı. A demográfiai folyamatok elemzésénél fontos tényezık, amelyeket véleményünk szerint meg kell vizsgálnunk a születések és halálozások viszonya, a migrációs folyamatok és a kor szerinti megoszlás. A 2. ábra vizsgálata alapján megállapítható, hogy a halálozások száma meghaladja az élve születések számát, mely következtében a települést a természetes fogyás jellemzi. 2007-ben és 2008-ban a halálozások száma 45-45 fı volt, míg az élve születések száma az elıbbi évben 44 fı, az utóbbiban 43 fı. 2. ábra: Élve születések és halálozások száma Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. A migrációs adatokat nézve az elvándorlások száma minden évben magasabb az odavándorlások számánál, kivéve 2011-ben. Az odavándorlások száma magasabb 14 fıvel. A növekedés valószínőlega városban elindult új projektek munkahelyteremtésének köszönhetı. Az elvándorlások száma 2007-ben volt a legmagasabb, ebben az évben 210 fı hagyta el a települést. Odavándorlások tekintetében nincs olyan év, amely elérné a 200 fı betelepülését.a munkalehetıség hiánya, a kevés szolgáltatás miatt a fiatalok elvándorolnak a térségbıl.a 2007-ben kezdıdı gazdasági válság, és az emiatt bekövetkezı munkanélküliség robbanása okozhatta az elvándorlások számának növekedését, hiszen a településen élık a munkalehetıség reményében elhagyták lakóhelyüket. 6

3. ábra: Elvándorlások, odavándorlások száma Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. A negyedik ábra Cigánd város korösszetételét mutatja. Az ábráról leolvasható, hogy a településen legnagyobb számban a 18-59 éves korosztály van jelen, tehát a város nemelöregedı struktúrával rendelkezı település. A nyugdíjasok száma, azaz a 60-x évesek száma 2005-tıl folyamatos csökkenést mutat, míg a 14 évesek száma monoton. A korösszetétel foglalkoztatás szempontjából kedvezı képet mutat. A legnagyobb számban a középkorú lakosság van jelen a térségben. 4. ábra: Korösszetétel Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. 7

3.4 Közlekedés Az egész kistérség közlekedésére az elszigeteltség jellemzı, hiszen az országhatár és a folyók közelsége nehezen átjárható akadályt jelentenek A város nem tölt be a közlekedési hálózatban központi szerepet, mert Cigándod nem érintik jelentısebb közlekedési folyosók. Az egész térség és Cigánd nem rendelkezik vasúti kapcsolattal, ezáltal az összes tranzit forgalom a közutat terheli (www.cigand.hu, 2013). Az utóbbi években a településen fontos célkitőzés volt az összekötı utak rossz állapotának javítása. A következı években várhatóan az összes fontos út minıségét javítani fogják, amire egyre nagyobb szükség van. Az átmenı kamionos forgalom egyre jelentısebb a térségben, melynek elıfeltételeként nagyon fontos lépés volt a Cigándi Tisza-híd átadása. Ezzel lehetıség nyílt Kisvárda felé a határátkelık megközelítése. A Sárospatak- Cigánd közötti útszakasz állapota egyelıre kedvezıtlen, a felújítása hamarosan elkezdıdik. Várhatóan Cigánd ezzel az új lehetıséggel eddiginél fokozatosabban bekapcsolódik a gazdasági körforgásba. 3.5 Vonzáskörzet A bodrogközi kistérség az egyik leghátrányosabb helyzető térség. A gazdasági válságjegyek közül kiemelhetı, hogy itt a legalacsonyabb a regisztrált vállalkozások száma, a fizetésképtelen kereslet, az országos átlagnál alacsonyabb színvonalú infrastruktúra és az üzleti szolgáltatások hiánya miatt.a legtöbben a térségben található három nagyváros szolgáltatásait keresik fel. A Cigándon élı lakosság nem jut hozzá csak a legalapvetıbb szolgáltatásokhoz. 5. ábra: Egyéni vállalkozások Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. A vállalkozási struktúra a mikro vállalkozások felülreprezentáltsága jellemzı. A kistérségbıl hiányoznak a nagyobb foglalkoztató vállalkozások. A vállalkozások ágazati megoszlására a mezıgazdaság erıteljes jelenléte a jellemzı. 8

A munkanélküliségi ráta kifejezetten magas a térségben. A nyilvántartott álláskeresık aránya megyei szinten a harmadik legmagasabb érték. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzatok és a közszféra intézményei (www.cigand.hu, 2013). 6. ábra: Munkanélküliek Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. A munkanélküliségi ráta kifejezetten magas a térségben. A nyilvántartott álláskeresık aránya megyei szinten a harmadik legmagasabb érték. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzatok és a közszféra intézményei (www.cigand.hu, 2013).A munkahelyteremtés a térség legfontosabb stratégiai elemévé vált. 7. ábra: Munkanélküliségi ráta Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. 9

3.6 Vállalkozói struktúra A kistérségen belül Cigánd a magasabb vállalkozói sőrőségő települések közé tartozik, azonban országosan nézve a város az egyik legalacsonyabb vállalkozói sőrőséggel rendelkezı település. A gazdaság két fı alappillére a mezıgazdaság és a szolgáltatások.ez köszönhetı a nagy gazdasági világválságnak. A Cigándi textilipar, valamint élelmiszeripar összeomlása miatt sokan váltak munkanélküliség áldozatává, ezáltal az emberek kényszervállalkozásokba fogtak. A legnagyobb probléma, hogy a vállalkozások nem rendelkeznek akkora jövedelemmel, hogy fenn tudják tartani a mőködésüket. 8. ábra: Gazdasági szervezetek, vállalkozások Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy a Bodrogköz az ország egyik legszegényebb térsége, a lakosság jövedelme közel harmada az országos átlagéhoz képest. Az csatornahálózatba bekapcsolt lakások száma az utóbbi 10 évben mutatott növekedést.cigánd és a térség egyik legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, amely egészségtelen foglalkoztatási struktúrával is párosul, hiszen a legnagyobb munkaadó maga az Önkormányzat. A fenntarthatóságot csak új cégek betelepülésétıl, új, a versenyszférában keletkezı munkahelyektıl lehet várni. Ehhez szorosan hozzátartozik a helyi vállalkozások segítése, megfelelı mőködtetése. 10

4. Meglévı helyi gazdaságfejlesztési intézkedések Cigánd városában 2008-tól jelentıs összegeket fordítottaka munkahelyteremtés kérdéskörére. A fontosabb gazdasági fejlesztések, amelyek összesen több mint 27 új munkahelyet teremtettek a településen 1235 millió forintba kerültek. Az összeget többnyire az Európai Unió Operatív Programjai pályázatainak megpályázásával nyerték el. A tendenciák az utóbbi években jelentıs javulást mutatnak, egyre több munkahelyteremtés történik. A város vezetıi valós problémaként küzdenek a munkanélküliség ellen, melynek eredményei az utóbbi években kezdenek kirajzolódni. A humán infrastruktúra fejlesztése ugyancsak fontos szerepet tölt be a Cigándi járás felzárkóztatásában. 2004 -tıl kezdve 52 beruházás történt, közel 6 milliárd forint megítélt támogatásból Cigándon, ebbıl mindössze 6 darab történt humán infrastruktúra fejlesztés irányába, 400 millió forint értékben, 4 pedig munkahelyteremtı beruházással járt 900 millió forint értékben. Mindenképpen pozitív elırelépés mutatkozik az utóbbi években. Példa értékő, hogy 2012-ben 30 új munkahely jött létre a városban. Még mindig igen magas a közfoglalkoztatottak száma, amely csak átmenetileg jelent megoldást. Ez a szám az elızı évben közel 150 fı volt. További 38 munkahelyet érintettek a különbözı megvalósult támogatások 2012-ben. Tanulmányunk következı pontjában a mennyiségi és a minıségi munkahelyfejlesztéseket mutatjuk be, különös tekintettel a legnagyobb mérető, legtöbb munkahelyteremtéssel járó beruházásokra. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a 2012-es munkahelyteremtı projekteket. Projekt címe Helyi igényekre alapozott innovatív foglalkoztatási társaság létrehozása a Bodrogközi kistérségben Partnerség a Bodrogköz felzárkóztatásáért Bölcsıde kialakítása Cigánd városában START Munkaprogram Cigándi foglalkoztatott Idıtartam Keletkezett munkahely 16 1 0 22 1 0 Idıtartam 0 0 6 Határozatlan 45 1 15 1év Közfoglalkoztatás 150 2 hónap 0 Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ fejlesztése 0 0 9 Határozatlan Összesen 233 30 1. táblázat: Foglalkoztatási adatok 2012. Forrás: Saját szerkesztés, 2013. 11

Bölcsıde bıvítése Cigándon 2009-ben az ÉMOP keretein belül indult a Bölcsıde bıvítése, mely 2012-ben nyitotta meg kapuit. Cigánd Város Önkormányzata az Észak-Magyarországi Operatív program keretében meghirdetett Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex valamint bölcsıdék önálló fejlesztése címő pályázati felhívására pályázatot nyújtott be. A Bölcsıde kialakítása Cigánd városában címő projektet a támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. támogatásban részesítette. Az önkormányzat célja egy helyi modern óvoda kialakítása volt, mely elérhetı távolságon belülre hozza a bölcsıdei ellátást. A projekt keretein belül 6 új határozatlan idejő munkahely jött létre. Az bölcsıdében húsz gyermek ellátását biztosítják. A projekt összköltsége 84 millió forint volt, 94%-os támogatási intenzitással valósult meg. Járóbeteg-ellátó központ 2008-ban, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2007-es Kistérségi járóbetegszakellátó központok kialakítása és fejlesztése kiírás keretében valósult meg. A szakrendelık, háziorvosi rendelık, fogorvosi rendelı, védınıi szolgálat, központi orvosi ügyelet és gyógyszertár mindenki számára egy épületben érhetık el. A szakrendelési körök széles körően mőködnek. 20 féle területen részesülhetnek szakellátásban a térségben élık, a szolgáltatások minısége kitőnı technológiával párosul. Az intézményben nappali kórház is mőködik, ahol elsısorban infúziós kezeléseket és gyógyszerszint beállításokat végeznek.az intézményben modern, XXI. századi orvos technológiával, komfortos, légkondicionált várókkal, digitális beteghívó-rendszerrel, komplex akadálymentes körülmények valósultak meg. A projekt kivitelezése 900 millió forintba került, 9 új határozatlan idejő munkahelyet teremtett. Ipari park Cigánd város vezetése céljául tőzte ki a helyi lakosság elvándorlásának megakadályozását. Ehhez élhetı környezetre, fıleg munkahelyekre van szüksége az itt élı lakosságnak. A Cigándi ipari park 2,5 hektáron valósul meg, 7 parcellán. A település önkormányzata csak önerıbıl, valamint kedvezményekkel tudja segíteni az ide települı vállalkozásokat. Az egyik területen egy önkormányzati Kft. üzemcsarnoka épül, amely novembertıl településüzemeltetési feladatokat fog ellátni, egyebek között itt fogják majd gyártani a városszépítésnél felhasznált térköveket. A már elkelt parcellákon egy törökbálinti vállalkozó mőanyag termékeket elıállító üzemet épít majd, a szomszéd megyébıl egy autómosó is idetelepül és a tervek szerint a közeljövıben egy tésztagyár is épül majd az ipari parkban. Jelenleg 6 parcella már foglalt az ipari park területén ebbıl három már építési engedéllyel rendelkezik. Várhatóan ez nagyjából 10-15 ember határozatlan idejő munkahelyteremtésével jár majd együtt. Fontos megemlíteni, hogy a város önkormányzata igyekszik a megfelelı humán erıforrást, és ha kell ennek képzését vállalni. Az önkormányzat kedvezményes áron kínálja telkeit a vállalkozások számára, de a velük kötött szerzıdés 12

garantálja, hogy helyieket foglalkoztatnak és az iparőzési adóbevétel mellett ez a legfontosabb. A foglalkoztatási problémák enyhítésére számos programot indítanak. 2013-ban ezek segítségével 200 helyi lakosnak tudnak majd munkát biztosítani. Inkubátorház Egy másik szintén tervezett pályázati lehetıség egy Inkubátorház létrehozása a vállalkozások számára. A pályázatot Szlovákiával közösen nyújtotta be az önkormányzat a Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttmőködési Program 2007-2013 keretében a 4. számú pályázati felhívásában, HUSK/1101/1.1.1 Meglévı ipari parkok, új vagymeglévı inkubátorházak és vállalkozói létesítmények bıvítése/felújítása címen. A pályázat összköltségvetése 251 millió forint. A pályázat célja, hogy elısegítse a határ menti terület gazdasági versenyképességének megerısödését.a várt eredmények között a következık szerepelnek: minıségi szolgáltatások nyújtása a vállalkozások számára, a határtérség teljes területén minıségi üzleti infrastruktúra kialakítása, valamint aktívabb határon túli üzleti együttmőködések(inkubátor HÁZAK A BODROGKÖZBEN, 2013) A program fı tevékenysége Cigánd és Lelesz településeken létesített inkubátor ház. A projekt során bútorok kerülnek beszerzésre, melyek az Inkubátor házak közösségi tereiben lesznek. A Szolgáltató Irodák az építés befejezését követıen kapnak helyet az épületben, melyek célja a helyi vállalkozások mindennapi tevékenységének elısegítése lesz. A projekt során gazdaságfejlesztı és kétnyelvő foglalkoztatási stratégia is kidolgozásra kerül, melynek célja egy olyan stratégia elkészítése, amely a gazdaság minden szektorát lefedi, amely helyzetelemzésen alapul. A program során elkészül egy honlap, amely lehetıséget kínál arra, hogy a konkrét célcsoport tagjainak kapcsolatai élénküljenek. Mindkét fél részérıl létrejön a vállalkozói adatbázis, melynek tevékenységéért mindkét fél felelısséget vállal. Elkészül egy kétnyelvő kiadvány, amely bemutatja a projekt eredményeit. A partnerek feladatai közé tartozik a jelentések elkészítése, valamint a projektszintő dokumentációk. A projekt célcsoportja: a vállalkozók olyan üzleti környezetbe kerüljenek, amely biztosítja mindazokat az infrastrukturális és üzleti szolgáltatásokat, amelyek által a másodlagos célcsoport, tehát a munkavállalók számára növekvı számú munkahelyek jönnek létre. 13

5. Meglévı fejlesztések fenntarthatósága Ebben a fejezetben a foglalkoztatás javításához kapcsolódó fejlesztések fenntarthatóságát mutatjuk be. Arra világítunk rá, hogy a jövıben milyen változások várhatóak és ezek a változások és kilátások hogyan befolyásolják a már meglévı fejlesztéseket, vagyis, hogy várhatóan sikeresek lesznek-e a már mőködı projektek. Bodrogköz Kincsei Bölcsıde A kistérségben és a településen is jelentıs számú kisgyermek él, de sok család nem tudja megoldani, hogy az elsı 3 évet gyermekével együtt töltse, ezért szükségük van bölcsıdei ellátásra. A legtöbb családnak nehézséget jelentene, ha a kisgyermeket más településre kellene bölcsıdébe hordani, ezért a Cigándi Önkormányzat belefogott egy nagyszabású óvoda-bıvítésbe az ÉMOP-4.2.1/B-2f-2009-0005 számú pályázat megnyerésével. A program lehetıvé tette, hogy a településen és a kistérségben élı 0-3 éves gyerekek megfelelı bölcsıdei ellátásban részesüljenek. A beruházás még nagyon újszerő, minthogy a város Önkormányzata 2012. szeptember 1-jén indította be a bölcsıdei szolgáltatást a városban. A bölcsıde honlapja alapján az ellátást azok a kisgyermekek vehetik igénybe, akik elmúltak 20 hetesek, de a 3 éves kort még nem töltötték be (esetleg a 4 éves kort). Az intézmény új építéső épületben, saját játszótérrel, szakképzett személyzettel, napi négyszeri étkeztetést biztosítva várja a gyermekeket reggel 7 órától 17 óráig. Meglátásunk szerint lényeges, hogy a felügyelet idejét az átlagos 8 órás munkaidı figyelembevételével alakították ki.az igénybevevık térítési díja 5000 Ft/hó, amely magába foglalja a napi négyszeri étkeztetést és a felügyeletet. A Képviselı Testület a fenti térítési díjból, az igénybe vevı gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak részére 50%-os kedvezményt biztosít(www.bolcsode.cigand.hu/, 2013). 14

9. ábra: Állandó népességbıl a 3 évesek száma Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. Az alábbi grafikonon a településen és a kistérségben élı 3 évesek számát mutatjuk be.az oszlopokra illesztett lineáris trendvonal segítségével szemléltettük a változást. Látható, hogy az elmúlt években alig történt számottevı változás a 3 évesek számában, ami alátámasztja, hogy folyamatos utánpótlás történik a térségben.a trendvonalak képzeletbeli meghosszabbításával és a jelenlegi trendek figyelembe vételével levonható az a következtetés is, miszerint a településen (és a kistérségben is) várható a természetes szaporulat növekedése. Amennyiben az elvándorlások száma nem növekszik, a térség népessége nıni fog.ezek alapján elmondható, hogy a bölcsıde és az óvoda fejlesztése szükséges volt, a fenntartás pedig - az eddigi sikereket figyelembe véve - lehetséges folyamat a település számára. A fenntarthatóság szempontjából nem elhanyagolható, hogy a bölcsıde építésekor figyelembe vették a fenntartás költségeinek lehetséges csökkentését. Olyan anyagokból készítették a szabadtéri játékokat és a berendezések nagy részét, amik egyszerően felújíthatók és sokáig megtartják minıségüket, ezzel is hozzájárulva az állapotuk megırzéséhez. Bodrogközi Kistérség Járóbeteg Szakellátó Központ Cigánd Az intézményt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2.1.2 pályázat keretében elnyert összegbıl építették, összesen 900 937 074 Ft-ból (www.nfu.hu, 2013). A 10. ábrán szemléltetjük a térségben élı 60 év felettiek arányát. Látható, hogy egyre inkább csökken az idısebb népesség aránya, azonban fontosnak tartjuk, hogy számukra elérhetı legyen szakrendelıkkel ellátott egészségügyi központ, ahol igénybe vehetik a számukra szükséges egészségügyi szolgáltatásokat. A Cigándi Egészségügyi Központ egy komplex intézmény, amely közel 20 fajta problémára nyújthat megoldást és segítséget. Feltételezzük, hogy nemcsak a helyiek, hanem a környezı települések lakói, sıt az egész kistérségbıl érkeznek ide a szolgáltatást igénybe vevı betegek. 15

Mivel Cigánd település 2013. január 1-tıl járási központ is, úgy véljük szükséges egy ilyen komolyságú egészségügyi intézmény a térségben élık számára. A korszerő berendezések és beteghívó rendszerek segítenek abban, hogy a betegek zökkenımentesen és gyorsan kerüljenek a szakorvosukhoz. Továbbá az intézmény fenntarthatóságához hozzájárulva a létesítménytkörnyezettudatos kialakítással és környezetbarát technológiával építették, azzal az elsıdleges céllal, hogy ergonomikus és gazdaságosan mőködtethetı legyen. A költségeket csökkentve az irodákban minimalizálták a papír használatot és inkább elektronikus formákat használ a rendszerük. Energiatakarékos izzókat és multifunkciós eszközöket használnak, valamint alternatív főtési rendszert alakítottak ki, amellyel csökkenthették az épület szén-monoxid kibocsátását. A bevételeket tekintve is igyekeznek diverzifikálódni. Az intézmény a szakellátásból, az otthonápolásból és a nappali kórház szolgáltatásából is szert tesz némi bevételre, valamint kiegészítı, térítéses szolgáltatásokkal is foglalkozik (TIOP FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ,2013). 10. ábra: 60-x évesek aránya Forrás: Saját szerkesztés, TEIR adatok alapján, 2013. Az ipari park fenntarthatósága A települési önkormányzat annak érdekében, hogy újabb munkahelyeket teremtsenek, ipari parkot hozott létre.az összesen rendelkezésre álló 7 parcellából már jelenleg 6 parcellát megvásároltak különbözı vállalkozások. Az itt letelepülı szervezeteknek potenciális lehetıségeik vannak abból adódóan, hogy a település 3 országhatárhoz is közel van.leginkább szlovák és ukrán kapcsolatokra számíthatnak az ide települı vállalkozások. Az ipari park várhatóan sikerekre számíthat, az említett külföldi kapcsolatok miatt és javasoljuk, hogy építsenek partnerségeket és hozzanak létre határon átnyúló együttmőködéseket. 16

A közeljövıbenprioritásként kell kezelni a megközelíthetıség javítását és a közlekedési potenciál erısítése érdekében kell projekt munkákat végezni, hogy minél rövidebb idı alatt elérhetı legyen akár az M3-as autópálya, ami jelenleg csak İr településig tart. A projekt sikeres végrehajtása megkönnyítené az itt gyártott termékek szállítását és költségtakarékossági szempontból is javítana azitt mőködıvállalkozások helyzetén. Az inkubátorház fenntarthatósága A cigándi önkormányzat egy inkubátorházat tervez kialakítani a településen, a Magyarország- Szlovákia Határon átnyúló Együttmőködési ProgramHUSK/1101/1.1.1 Meglévı ipari parkok, új vagymeglévı inkubátorházak és vállalkozói létesítmények bıvítése/felújítása címőpályázata keretében.az ipari parkban levı vállalkozások érdekeit hatékonyan érvényesíthetné az inkubátorház, a mőködésüket pedig nagymértékben segíthetné szakmai és üzleti tanácsadással. Aprojekt megvalósítása érdekében a fenntarthatóság és hatékonyság céljából határon átnyúló együttmőködést hoztak létre a szlovákiai Lelesszel. A projekt sikeressége esetén az elnyert pályázati összegbıl segítenék az ipari parkba települt vállalkozásokat, adó- és járulékkedvezményeket biztosítva nekik. Ez olyan kedvezı feltételeket jelent, ami jelentısen megnövelné a település gazdasági vonzerejét, elısegítené az ott élık foglalkoztatását. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a település migráció egyenlege a jövıben stagnáló vagy pozitív legyen. A projekt további célja, hogy a település kezdı vállalkozásainak lehetıséget biztosítson a sikeres befutásra azzal, hogy nullára csökkenti az általuk fizetendı bérleti díjat és mérsékli az irodák rezsiköltségét. Továbbá olyan szaktanácsadási, számviteli vagy pénzügyi szolgáltatásokat nyújthat az ott induló vállalkozásoknak, amik nagy mértékben segítik a mőködésüket. Az inkubátorházat a legkorszerőbb szigetelésekkel és napelemek telepítésével szeretnék még fenntarthatóbbá és környezetkímélıbbé tenni (www.boon.hu, 2013). 17

6. Javaslatok 6.1 Mezıgazdaság Az Észak-Alföldi régióról általában elmondható, hogy a periférikus jellegő térségekben számottevı a mezıgazdaság aránya és a mezıgazdaság biztosítja az ott élık számára a fı megélhetési forrást is. Ez a térség jellemzıen fejletlen infrastruktúrájú és fejletlen mezıgazdasággal is rendelkezik. A Bodrogközben -így Cigándon is- jelentıs hagyománya van a mezıgazdasági termelésnek. Az élıvizek és vizes élıhelyek nagysága jelentıs, gazdag növényi flórával és állatvilággal rendelkezik. A mezıgazdasági termelést jelentısen befolyásoló tényezı a térség túlnyomó többségére jellemzı belvíz valamint állandó veszélyt jelentenek az itt elıforduló árvizek. A Bodrogközben kedvezı feltételei vannak a gyümölcstelepítésnek, amelyet a jelenleg is mőködı gyümölcsklaszter is alátámaszt. A hagyományoknak megfelelıen az elmúlt években korszerő alma- és körte ültetvényeket telepítettek, folyamatban van a hagyományos ültetvények leváltása is. A bogyósgyümölcs termesztés ugyancsak kitörési pontot jelenthet a térségben. A talaj átlagos aranykorona értéke 19 AK, ami szántóföldi növénytermesztéshez nem versenyképes, azonban állattenyésztési céloknak megfelel(csikány, 2012). A térség a nedves réti és réti típusos talajaival, legelıivel ideális adottságot jelent a külterületi extenzív, legeltetéses állattartáshoz. A szarvasmarha állomány az elmúlt húsz év alatt az ötödére, a juhállomány a tizedére esett vissza helyi szinten. A sertéstenyésztés és tejhasznú kecsketartás, borjú nevelés gazdasági szerepe nem számottevı. A természetes, és mesterséges folyami és állóvízi, tavi halászat térségi, történelmi, gazdasági - szerepe teljesen eltőnt, ami nagy baj, mivel a térség jelentıs vízkészletekkel rendelkezik és a piaci tendenciák, hazai adottságok alátámasztják a halgazdaságok iránti növekvı igényt (CSIKÁNY, 2012). A mezıgazdaság mozgástere a tömbösített szántóföldi növénytermesztésre szőkült, ahol meghatározó és jelentıs arányú foglalkoztatás nem valósul meg. A mezıgazdaságban foglalkoztatottak aránya 7,3 %, ami 6,78 %-kal magasabb az országos átlagnál. A térség mezıgazdasági adottságai jelenleg kihasználatlanok (CSIKÁNY, 2012). 6.1.1 Növénytermesztés A Kupi Károly által 2002-ben írt,,a Bodrogközi tájértékelése a növénytermesztés szempontjából címő doktori értekezés szerint a Bodrogközi kistérség területei csak részben alkalmasak a szántóföldi növénytermesztésre (10 %). Az értekezés szerint a Bodrogköz szántóterületeinek nagy többségén (közel 90%-án) a termesztendı növények kiválasztása, az agroökológiai igények és adottságok összehangolása a növénytermesztés sikerét alapvetıen befolyásolja, mivel ezen területeken csak egyes, meghatározott növények termeszthetık sikeresen. A terület kis része (kevesebb, mint 3%-a) nyújt csak olyan kedvezı körülményeket, ahol lehetıség nyílik sokféle, eltérı ökológiai igényő szántóföldi növények termesztésére, 18

vagyis a változó piaci igényeket rugalmasan követı növényi struktúra kialakítására csak ezeken a helyeken van mód (KUPI, 2002). Az értekezés alapján leszőrhetı, hogy a szántóföldi növénytermesztés kevésbé alkalmas a Bodrogközi kistérség gazdaságának fellendítésére, azonban az értekezés a 2002. évi helyzetrıl számol be. Meglátásunk szerint nem elhanyagolható az Európai Unió SAPS támogatása, melyet a szántóföldi növénytermesztık vehetnek igénybe. A támogatás értelmében nincs területpihentetési kötelezettség és a kifizetés nem állatonként vagy a termelés tonnában megadott mennyiségét alapul véve történik, hanem kizárólag mezıgazdasági földterület hektáronként. Az egységes területalapú támogatással lehetıvé válik, hogy gazdaságilag sikeresen végezzenek szántóföldi növénytermesztést azokon a területeken is, ahol az adottságok nem megfelelıek (www.euvonal.hu, 2013) A helyi ökonómia élénkítéséhez a kertészeti ágazatok telepítését javasoljuk, ugyanis ezeknek az ágazatoknak jelentıs kézi munkaerı igénye van, szemben a gépesített szántóföldi növénytermesztéssel. A kertészeti ágazatok sikeresen tudnak mőködni kézi munkaerı felhasználásával, mert a kertészeti gépek nagyon drágák, beruházásuk nem minden esetben indokolt. A kertészeti ágazatok hozzájárulnak a foglalkoztatás bıvítéséhez, így munkalehetıséget kínálnak a helyi lakosságnak. Sikeresen termeszthetı növények a Bodrogközben: dohány konzervuborka paradicsom paprika káposzta zeller karfiol sárgarépa hagyma cékla karalábé alma szilva meggy körte cseresznye köszméte feketebodza egres görögdinnye ıszibarack feketeribiszke piros ribiszke feketeszeder málna Amint a felsorolásból kiderül elsıdlegesen olyan növények termesztését javasoljuk a térségben, amelyek jól tőrik a lokális mikroklímát és annak nehézségeit (KUPI, 2002). A kényesebb növények esetében, mint például az uborka, a paradicsom vagy a paprika fóliaházas megoldást ajánlunk, ami magas minıségő, primır termékek elıállítását teszi lehetıvé az ország ezen részén is. 19

A bogyós növények termesztését mindenképpen javasoljuk, ugyanis klímaigényük megfelel az Észak-Alföldi régió klímájának. Az Európai Unió is nyújtott hozzá támogatást, így elıfordulhat, hogy a közeljövıben sor kerül egy hasonló pályázat kiírásra. Mivel a térségben országos hagyománya van a gyümölcstermesztésnek, így javasoljuk, hogy a jelenlegi hagyományos ültetvényeket korszerősítsék és akár új ültetvényeket is telepítsenek az errealkalmas területre. Az Európai Unió ezekre a tevékenységekre is nyújtott eddig több ízben forrásokat az EMVA keretében Ültetvény korszerősítése címő pályázattal. 6.1.2 Állattenyésztés Halászat Cigánd város közvetlenül a Tisza partján helyezkedik el, ezért elsıdlegesen a halászatra és a halgazdálkodásra irányuló projekteket kellene elıtérbe helyezni a város állattenyésztése szempontjából. A Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás weboldala szerint a legfontosabb, hogy a halászoknak elı kell segíteniük a természetes halszaporulatot, haltelepítéseket és halırzési feladatokat is el kell látniuk, annak érdekében, hogy a halászat egy fenntartható folyamat legyen. Külön gondot kellene fordítaniuk a halászattal (esetleg horgászattal) foglalkozó vállalkozásoknak arra, hogy az általuk halászott vizekben elszaporodott tájidegen, vagy káros halakat lehalásszák, ezektıl a fajtáktól megtisztítsák a folyót (www.hett.hu, 2013) Véleményünk szerint nagyon fontos, hogy az említett tevékenységeket sikeresen ellássák és a folyami halászatot környezetileg fenntartható módon végezzék.a céla Tiszában honos halfajok továbbtenyésztése és megóvása a következı generációk számára. Állattartás Véleményünk szerint sikeresen tartható állatfajok az igénytelen, legeltethetı állatok (juh, kecske) valamint az állattartó telepeken intenzíven tartható állatfajok (baromfifélék és sertésfajták). Az állattartás önmagában is hozzájárul a foglalkoztatás bıvítéséhez, azonban fıként csak részmunkaidıs munkát nyújt. Az állattenyésztés termékeinek feldolgozásával inkább hozzá lehet járulni a foglalkoztatáshoz, mert az említett állatok olyan termékek készítését teszik lehetıvé, amelyek illeszkednek a mai fogyasztási trendekhez. Így számos olyan egészséges, kézmőves terméket állíthatnának elı az itt élık, amik kézzel készültek, a hagyományos magyar konyhához tartoznak és magas minıségőek, valamint ezen termékek kézi munkaerıigénye hozzájárul a foglalkoztatás bıvítéséhez. A kézmőves sajtokat, szalámikat és egyéb felvágottakat akár a fıváros irányába lehetne szállítani és ott értékesíteni, vagy akár külföldi exportra is lehetne elıállítani. Fontos, hogy a termékek kézi technológiával készüljenek, így nem szükséges nagy értékő gépekre beruházni, hanem a lokális tudásra, know-how-ra van szükség. 20