A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE

A JUHÁGAZAT STRATÉGIAI KUTATÁSI TERVÉNEK MEGVALÓSÍTÁSI TERVE Összefoglalás KUKOVICS SÁNDOR JÁVOR ANDRÁS Az EU juh és kecskehús termelése gyakorlatilag a 2007-es utolsó csatlakozás óta folyamatosan csökken és a belső fogyasztás igényeinek ellátásához szükséges hús mennyiség csak importból fedezhető, még úgy is, hogy a belső fogyasztás kismértékben csökkent az utóbbi években. Új-Zéland, mint az EU legnagyobb és meghatározó beszállítója a vártnál kisebb mennyiségű húst tud idén a világpiacra vinni, ennek következtében a juhhús árának növekedése várható. A világpiacon az elmúlt évben a kérődzők húsának árában jelentős, több mint 23%-on növekedésre került sor, és ez a tendencia az előre jelzések szerint várhatóan tovább folytatódik. Tekintettel arra, hogy a gabonanövények árában is hatalmas arányú növekedés következett be 2010 júniusa és novembere között, az abraktakarmány fogyasztó fajok (sertés és baromfi) húsának növekedése is előre jelezhető. Sajnos, a magyarországi juhszektor a várakozástól eltérő tapasztalattal szembesült az EU csatlakozás után, és bár a támogatottsága az előző időszakhoz képest jelentősen nőtt, az messze elmaradt a piacain konkurenciát jelentő EU-15 tagállamokban meglévő támogatási színvonaltól. Ez az elmúlt években a létszám folyamatos csökkenéséhez vezetett, amiben a takarmány és az energia árak növekedése is szerepet játszott. Az ágazat infrastruktúrális ellátottsága, az alkalmazott tartástechnológia hatékonysága, a rendelkezésre álló termelést segítő gép és eszköz ellátottság elmarad a régi, versenytársnak számító EU tagállamok adottságaitól. Mindamellett, a dolgozói és tulajdonosi kör szakmai képzettsége elmarad a szükségestől, és az előbbre vivő új eljárások és technológiák befogadására és alkalmazására való innovációs készség is alacsonynak tekinthető az ágazatban. Ezen felül, a szerencsétlen privatizációs folyamatok következtében, jelentős mértékben bérelt területek gazdálkodásba való bevonására kényszerülnek a juhtartók. Ezzel együtt, az EU juhhús és kecskehús ellátásában az ágazatnak jelentős további lehetőségei lennének, persze nem 1

tömegárúval, mert ott komoly konkurenciánk van Románia felől, hanem kiváló minőségű, minősített, és címkézett termékekkel. Az egészségtelen eredmény gyógyításához, és a létszámcsökkenési folyamat megállításához olyan változtatásokra, támogatási és irányítási módosításokra van szükség az ágazatot illetően. Ezeket az elkövetkező egy éven belül el kell indítani ahhoz, hogy hatásuk az elkövetkező 25 évben érzékelhető legyen, és a mostantól számító 10-15 évben hatásuk stabilizálja, az aktuális EU és világpiaci helyzetváltozásokhoz alkalmazkodó képessé tegye az ágazatot, illetve annak szereplőit. Ezek a javasolt változtatások részben beleillenek az EU jelenlegi szabályozási rendszerébe, részben a hazai, tagállami döntéstől függnek. A fentieknek megfelelően az alábbi szabályozási eszközök egy éven belüli bevezetésére és működtetésére van szükség. Ezeket részletesen tárgyaljuk a továbbiakban, így itt csak a főbb címszavakat említjük meg: az állomány csökkenésével kapcsolatos teendők keretében, a létszám csökkenés megállítása és tenyésztésbe állítandó állatok minőségi fejlesztése céljából az állományfiatalításhoz újra be kell vezetni a jerketámogatás rendszerét; a területhasznosításával kapcsolatos teendők keretében rendezni szükséges a gyepterületek szükséges és kötelező állatterhelési viszonyait; a tulajdonnal kapcsolatos teendők keretében rendezni szükséges a bérelt területek bérleti rendszerének jelenleg meglévő anomáliáit; a fajtahasználattal kapcsolatosan rendezni szükséges a tenyészállat előállítás értékviszonyait és a minősítés rendszerének javítását, valamint a termék minőség javításához szükséges fajtahasználatot; az előállított termékek minőségének javításához o a hús esetében a mások által termelt termékektől való megkülönböztetéséhez be kell vezetni a garantált minőségű magyar bárány címkét és az ahhoz szükséges minősítési rendszert; o a tejtermelésének fejlesztéséhez ismét be kell vezetni a tehéntejhez hasonló, 1997-2003 között már kiválóan működött támogatási rendszert; - a magyar juhtej termékek minőségét garantáló címkézési rendszer bevezetésére 2010-ben már sor került; 2

a beruházásokkal és technikai fejlesztésekkel kapcsolatosan ki kell használni a fejlesztés támogathatóságában meglévő lehetőségeket; a munkahelyteremtéssel és megtartással kapcsolatosan tudatottá kell tenni, hogy a juh (és a kecske) tartása munkaerő igényes tevékenység, ezért ez többlettámogatást igényel, amelyhez meg kell oldani a képzési és továbbképzési feladatokat; a marketinggel és promócióval kapcsolatos feladatok keretében olyan termékismertetési programokat kell indítani, amelyek a hazai termékek jobb eladhatóságát és ismertségét segítik; a szervezettséggel kapcsolatos területen új feltételrendszer kialakítására és alkalmazására van szükség a támogatásban; ebbe beletartozik a közösségi tulajdonban lévő telepek kialakítása, a közösségi alapon működő minősítés és kereskedelem támogatása is; termelés gazdaságosabbá tételében a célzott és programozott termeltetési rendszerek bevezetése és működtetése kell legyen az igénybe vehető támogatások bizonyos részének feltétele; a támogatásokkal kapcsolatos teendők keretében rendezni szükséges az állattartással-, a minőségi termeléssel; a hatósági díjazással, a környezetvédelemmel; stb. kapcsolatos szabályozásokat; az ágazat minőségi fejlesztésével kapcsolatos fent felsorolt feladatok keretében a francia minta figyelembe vételével a munka teljes koordinálásával meg kell bízni az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet és a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum közös konzorciumát; az ágazat (juh és kecske) termelésszervezésével kapcsolatos feladatok keretében a Juh Terméktanácsnak meg kell kapnia az érdekképviselethez, a termelők szervezéséhez, valamint a termelés- és marketing (benne a promóció) szervezéséhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket, valamint támogatásokat és ezek jogszabályi hátterét; az ágazat tenyésztés szervezésével kapcsolatos feladatok keretében a tenyésztés szervezése, a teljesítmény vizsgálat és a 3

tenyészállatok minősítése a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetségének első számú feladata. A hazai juhágazat mérete, jelentősége, a nemzetgazdaságban betöltött szerepe A juh (és kecske) ágazatot a rendkívüli változatosság, és szétszórtság, alacsony létszámok és hozamok, hátrányos genetikai tulajdonságok, jelentős technikai és technológiai hátrányok jellemzik. A juh (és kecske) az az állatfaj, amelyik környezetvédelmi feladatokat ellátva termel első osztályú minőségű terméket (húst és tejet). Nem káros a környezetre - környezet terhelése a gazdasági állatok közül messze a legkisebb -, sőt annak fenntartásának egyedüli természetes eszköze. Úgy is fogalmazhatunk, hogy nélküle (hiányában) nem számíthatunk megfelelő környezet védelemmel. Emellett része a kulturális örökségünknek. Legelőre alapozott tartása miatt a gyepek kultúr-állapotának megőrzésében és a tájkarbantartásban nélkülözhetetlen. Az ágazat vitathatatlan értéke, ebből eredően számos gazdasági és társadalmi externális hatással mérhető, melynek értéke kalkulálható megtakarításként jelentkezik: ilyen például a lakosság allergiás megbetegedéseinek és gyógyszerköltség valamint, a gyomok visszaszorításából eredő pollenszennyezettség csökkentése, amely a társadalombiztosításnál milliárdos megtakarítást jelent (Minden 5. ember szenved légúti vagy egyéb allergiában). Természet, és környezetbarát tartásából adódóan a juh speciális, funkcionális és terápiás élelmiszerek előállítására, mind a tej mind hústermékek esetében kiemelten alkalmas. Az ágazat jelentőségét növeli, hogy intenzitás és hasznosítási irányok tekintetében a legtöbb technológiai variációt teszi lehetővé, amelyek közötti költségkülönbsége többlet hozamokkal kiválóan ellensúlyozhatók. A juh, a mintegy 1,1 millió ha hazai gyepterület döntő hányadának (kb. háromnegyed részének) egyedüli gondozója és karbantartója. Egyes vidékek meghatározó foglalkoztatója a 4

juhágazat. A legnagyobb olyan ágazat, amely a feltétlen takarmánytermő területeteket (több mint 2 millió hektár) (gyep, tarló, szántóként való hasznosításra alkalmatlan területek) képes hasznosítani. Az ágazat Bruttó Termelési Értéke 12 milliárd Ft, ami a mezőgazdaságon belül 1%-ot, az állattenyésztésen belül 2%-ot jelent (ami a baromfi, sertés és szarvasmarha ágazat után a legnagyobb). A juhtermékek piaca az EU-ban keresleti, ami a magyar juhtermékek elhelyezését folyamatosan és stabilan garantálja. A juhágazat termékei, feldolgozottsági szinttől függően, nagy hozzáadott értékkel bíró, kiemelt árkategóriájú fogyasztási cikkek. Sajnos, a hazai hozzáadott érték alacsony szintje miatt, ezt az előnyt Magyarország ma nem tudja kihasználni. A juhágazat export orientált, a juhtermékek 90%-a exportra kerül, az ágazat adja az összes mezőgazdasági export 1,5 %-át (export árbevétel: 50-55 millió Euro/év). A kecsketermékek mintegy 15%-a kerül exportra, a többit belföldi piacon fogyasztják el. A mintegy 1,1 millió anyajuh állománytól 2007-ben mintegy 726 ezer, 2009-ben pedig 650 ezer élőbárányt exportáltunk, mintegy 90%-ban olasz és görög, kisebb hányadban más országok piacaira. A hús exportunk az elmúlt 15 évben minimálisra zsugorodott. Ennek a piaci tárgyalási pozíció romlásban is jelentős szerepe volt. A juhszektor az állattenyésztési ágazatok közül a kibocsátáshoz viszonyított export teljesítménye és exportpotenciálja arányosan a legnagyobb. A hazai juhállomány döntő hányada (80-85%) merinó fajtába tartozik, annak szaporulat, hús és tejtermelési korlátaival együtt. Ennek genetikai fejlesztése (60%-ban alkalmazott célkeresztezések) elengedhetetlen a gazdaságos termelés megvalósításához. A jelenlegi kimutatott anyajuhonkénti (export szinten megmutatkozó) csontos-hús termelés éves szinten 6,5-7,0 kg, ami a genetikai és a technológiai fejlesztések hiányát, korlátozottságát és ezek javításának elengedhetetlenségét jelenti. A kecskeállomány 65-70%-a fajtába nem sorolt, alacsony termelési képességű állatokból áll, 5

ennek genetikai fejlesztése a megmaradás egyik alapvető feltétele. A hazai kutatási eredmények alkalmazása jelentős tartalékot jelentene az előrelépésben. Az élő bárányként való értékesítés elfedi a jelenlegi átlagos gyenge minőséget. Az S/EUROP vágott bárány minősítési rendszerben az értékesített állatok 60-80%-a a leggyengébb két osztályba kerülne, ami jelentős árhátrányt jelent már ma is az erősödő versenyben. A 60 ezerre becsült kecskeállománytól előállított vágógida alig 8-10%-a kerül exportra (minőségi és más gondok miatt). A végtermék előállításban rendelkezésre álló gyakorlatnak átadható kutatási eredmények alkalmazását segíteni kell. A juhtejtermelés az EU taggá válást megelőző években (1997-2003) mintegy 40%-kal nőtt, majd azt követően jelentősen csökkent. A tejtermelés hasznosítása jelenthetné a juhtartás gazdaságossá tételének egyik meghatározó forrását, a jelentős (legalább 30-35%-os) hasznosult szaporulat növelés mellett. A juh és kecsketej és tejtermék előállításának jelentős korlátjának számít az a tejtermelő gazdaságok- és fejt juhok alacsony száma, valamint a fejt kecskék szétszórtsága. Az elmúlt két-három évben romlott az előállított tej minősége is, így annak felhasználhatósága is korlátozódott. Az ágazat termelőinek a szükségesnél alacsonyabb a képzettsége, esetenként nagyon is korlátozott a fejlesztési és innovációs készsége és képessége. Nincs megoldva a szereplők alap és továbbképzése. Az új és gazdaságosabb termelési formák és rendszerek, valamint tenyésztési- (keresztezés) és tenyésztés-szervezési (programozott termelés) eljárások alkalmazásának gazdaságosságot növelő hatásának hasznosítása alacsony arányú (néhány % mindössze). Ez alapvető változtatást igényel a képzésben és továbbképzésben, a technológiai és a K+F eredmények befogadásának fejlesztésében, amelyhez az ágazat számára elkülönített forrásokat kell biztosítani. Az ágazat gazdasági pozitív hatása a vidéki lakosság foglalkoztatásában, és helyben tartásában mérhető, ami a 7000 regisztrált juhtartóval és kb. 3000 kecsketartóval együtt 40-50 000 közvetlenül (vagy közvetve 150-200 ezer) az ágazatból 6

élő ember jelent. Mindkét ágazatban jelentős genetikai, tenyésztési és technológiai gondok vannak, amelynek következményeként az átlagos gazdaságosság zömében a nulla körül mozog. E gondok szociológiai és társadalmi problémákat ugyancsak jelentenek, amelyek jelenleg is és ezek növekednek a közeljövőben. Ez együtt jár a rendkívüli szétaprózottsággal, és a piaci célok megvalósítása nehézségeinek kezelési problémáival. Az átlagos juhnyáj nagysága mindössze 141 anyajuh, ugyan ez a kecskeszektorban kevesebb, mint 10 egyed. A juhászatok mintegy 25-40 %-a bérelt területen gazdálkodik, ami jelentős mértékben rontja a termelés gazdaságosságát. A kecsketartók esetében ez az arány hasonló szintet ér el. Törvényi szabályozásban biztosítani kell a birtok koncentrációt az optimálisabb méretek eléréséig. A juhágazat alkalmas: a kedvező mezőgazdasági adottságok kihasználására, a különféle vidéki térségek gazdasági, társadalmi és ökológiai adottságainak fenntartására, új termelési eljárások meghonosítására és egy olyan agrár ipari logisztikai rendszer működtetésére, amely képes az alapvető értékeket a legjobb piaci helyzetbe hozni. Része lehet egy olyan agrár-innovációs rendszernek, amely egyik oldalon a gazdaság prosperitását szolgálja, a másik oldalon pedig, vidékfejlesztő, beépülve annak gazdasági, társadalmi és kulturális vonulatába. A juhágazat a magyar agrárium helyzetének stabilizálását és a piaci feltételekhez való alkalmazkodást olyan fejlesztésekkel segítheti, amelyek a termelői és értékesítési rendszerek létrehozásának ösztönzését, tőkeellátottságuk javítását, fejlesztését, a termelő és feldolgozó kapacitások megtartását és növelését segítik elő a multifunkcionális mezőgazdaság optimális működése céljából. A fejlesztések másik fontos területét a termelői szervezetek együttműködéseinek támogatása, klaszterek létrehozása, a termékpályák menti kooperáció kiépítése, s a hozzájuk kapcsolódó regionális szaktanácsadói hálózat kialakítása jelenti, ez utóbbi elősegítheti a fiatal agrárszakemberek helyben tartását. 7

Sajátos ágazati szereplőinél fogva a juhászat innovatív készsége és képessége is jelentősen kisebb az agrárium átlagánál. A K+F kívánatos aránya a GDP mintegy 2%-ában lenne meghatározható, azonban jelenleg ez az érték az 1%-ot is csak alulról közelíti. Csak az üzleti siker motivációi hozhatnak helyzetbe egy-egy K+F eredményt, azokat, amelyek az ötlettől az eladható, extraprofitot tartalmazó végtermékig eljuthatnak. Az ágazat innovációra szükséges elkülönítve biztosítani a forrásokat, mert mind a feladatvállalásban, mind pedig a fejlesztési források megszerzésében hátrányban van az ágazat. A juhágazat fenti sajátosságainak figyelembe vételével elvégeztük annak SWOT analízisét, amelynek eredményét az első táblázatban foglaltuk össze. Az analízisben jól látható, hogy az erősségek néhány pontban foglalhatók össze, a veszélyek már nagyobb terjedelmet alkotnak, de igazából a gyengeségek és a lehetőségek adják a leghosszabb felsorolást. (2. táblázat). A lehetőségek egy része önállóan is jobb helyzetbe hozhat egy termelőt, egy kereskedőt, egy ágazati szereplőt, de a juhászat egészére vonatkozóan csak komplex intézkedéseknek lehet érdemi hatása. A gyengeségek kiküszöbölése, felszámolása, az erősségek jobb kihasználása, a veszélyek elhárítása és a lehetőségek megragadása ill. erősséggé konvertálása jelentheti a megoldás. Az elemzett tényezők természetesen nem azonos súllyal esnek latba az ágazat fejlődése, jövedelmezősége, működése szempontjából, de a köztük lévő kölcsönhatás olyan hatást gyakorolhat súlyától függetlenül az ágazatra, amely egészében veszélyezteti az ágazat versenyképességét. A juhágazat problémáit egy ún. probléma fa keretében foglaltuk össze (1. ábra), amelyre alapozva elkészítettük a juhágazat úgynevezett célfáját is (2. ábra), amelyen összefoglaltuk a juhágazat lehetséges és szükséges fejlesztési céljait. A következő lépés a források biztosítása kell, hogy legyen. 8

1. táblázat: A juhágazat SWOT analízise ERŐSSÉGEK Kedvező természeti adottságok Magántulajdonon alapuló gazdálkodás Bővülnek a juhokkal, kecskékkel hasznosítható területek Kedvező piaci helyzet (EU nem önellátó) Piac közelsége: élőállat szállítás, friss hús Speciális igényeket kielégítő termékek (friss hús, tejtermékek, öko-,bio-termékek) Működő, EU-konform jelölési és nyilvántartási rendszer Megfelelő GYENGESÉGEK A juh támogatások jelentősen elmaradnak az EU-s lehetőségektől EU-s kecsketámogatás hiánya Elavult, korszerűtlen épület, infrastruktúra, technológia Kedvezőtlen birtokszerkezet (telep - legelő - állat tulajdon) Termelői tőke hiánya Alacsony termelési hozamok (szaporulat, hús, tej, gyapjú) Gyenge termék minőség (hús) Elaprózott termelés, Elhanyagolt fajta és tenyésztés politika Hiányzó termeltetési rendszer Takarmányozási hiányosságok Szakosított hús és tejtermelő rendszerek hiánya Szakmai ismeretek hiánya, gyenge innovációs készség, Alacsony társadalmi presztizs, munkaerőhiány Alacsony munkaerő és területi hatékonyság Gyenge legelő gazdálkodás 6 hónapos belső takarmányozási szükségesség Magas járulékos költségek Egy termékűség (hús), egy meghatározó piac, szűk termékkínálat, alacsony feldolgozottság Szervezetlen termelés és értékesítés, lánckereskedelem 9

állategészségügyi helyzet Környezetvédelem Megfelelő állategészségügyi helyzet Tartalékok a hasznosítható területben, az ellátatlan piacban Húsfeldolgozók hiánya Aktív termelői csoportok és ágazati összefogás hiánya Alacsony belső fogyasztás A piackutatás és marketing munka hiánya Vagyonvédelem, biztonság bizonytalansága Személyfüggő, legkevésbé technologizált ágazat LEHETŐSÉGEK 2 millió juh számára alkalmas gyepterület EU támogatások jövedelmezőségi helyzet javítása Munkanélküliség szabad munkaerő Juh-kecske termékek EU piacainak megtartása, bővítése, új EU és 3. országbeli piacok Egészséges táplálkozás, biogazdálkodás és a környezetvédelem előtérbe kerülése Szigorodó környezetvédelmi, és gazdálkodási követelmények az EU-ban Termelői csoportok, erősebb összefogás közvetlen értékesítés VESZÉLYEK Alacsony jövedelmezőség Belső piac hiánya nincs jelentős belső fogyasztás Elszakadás a legelőktől (bérleti díjak növekedése, legelők állat nélkül tartása feltétel nélküli támogatás) Szigorodó állategészségügyi, állattartási és környezetvédelmi szabályok 10

Termékek hazai piacának bővítése Tartási-tenyésztési technológia fejlesztése Takarmányozási színvonal növelése Javított legelő gazdálkodás Erősödő környezetvédelem növekvő ökotermék hányad, Termelési színvonal, hatékonyság növelése Programozott termelés bevezetése, jobb integráció kialakítása Termékek minőségének javítása A termékek feldolgozottsági szintjének javítása (hús, tej, gyapjú) A piaci igényekhez igazítható minőségi árualap előállítás Fajta, takarmányozás, technológia, termék és minőség összhangjának megteremtése Új genetikai módszerek bevezetése a tenyésztésben és génmegőrzésben Erős marketing és promóció javuló külső és belsőpiaci értékesítés Fogyasztói igények kiszolgálása és befolyásolása Minőség javítást ösztönző támogatások Speciális termékek 11 Állategészségügyi veszélyek (prion, Q-láz, kéknyelvűség) Élőállat szállítás további szigorítása Elöregedő juhállomány és munkaerő Erőviszonyok kiéleződése, elsősorban az újonnan csatlakozó országok révén Fogyasztói szokások változása Földtulajdonosnak való iszolgáltatottság Költséghatékony konkurencia az EU piacon Támogattoságban meglévő elmaradás az EU-15-höz képest Támogatottság csökkenése, változása, megszűnése Külső piaci kiszolgáltatottság, gyeng marketing munka Magyarország kis alkuereje a világpiacon Belvíz- és árvíz

12

Okozat Gyengülő ágazati presztízs Társadalmi Szociális - problémák Elöregedő termelői réteg Fokozott máshova át nem konvertálható vidéki munkanélküliség Vidék lakosságmegtartó képessége alacsony Alacsony tőkevonzó képesség 1. ábra: A juhágazat problémafája Gazdasági - Környezeti problémák Életminőség romlása Növekvő tájfenntartási egészségmegörzési költségek, kihasználatlan gyepterületek Vállalkozások megszűnése, a táj és a gyepek leromlása Kedvezőtlen fajtaszerkezet alacsony hozamok Ágazati -Piaci problémák Piaci kiszolgáltatottság növekedése, Alacsony koncentráció és a termelői összefogás hiánya - versenyképtelenség A termelés, kereskedelem ellehetetlenülése Magyar juhágazat versenyképessége tovább gyengül, hozzáadott értékben, innovációban alacsony hatékonyságú így hosszútávon nem fenntartható A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOKRA ÉS KIHÍVÁSOKRA NEHEZEN REAGÁLÓ ÁGZAT Gyenge kapcsolat az ágazati Árualap hiánya, gyenge minősége Fajtahasználat Erőforrások eltérő tulajdonlása Erőforrások (gyepek, férőhely) kihasználatlanság Vertikális a szemlélet hiánya Magas hozzáadott értékű (funkcionális) magyar élelmiszerek hiánya Konzervatív szemlélet Alacsony feldolgozottságú termékek Hozamok csökkenése, minőség romlása Szakmai képzettség hiánya Csekély hozzáadot t érték Vidéki területek elgyomosodása, elhanyagoltsága keresztezések, mesterséges termékenyítés elmaradása, hiánya K+F alul finanszí- Vertikális és horizontális integráció alacsony K+F eredmények iránti bizalmatlanság Vagyonvédelem többletköltsége Mintaüzemek hiánya és marketing munka hiánya Termőföld és legelő állapotát károsan befolyásoló hatások Feldolgozó kapacitás hiánya Információhiány a mg.-i erőforrásokról és környezetről, piacról Kutatás és gyakorlat kapcsolatának nem megfelelő szintje Működő modellek hiánya Innovációs igény nehezen megfogalmazható Alacsony ráfordítás-hatékonyságú mg. nincs belső puffer-kapacitás az alacsony 1 főre jutó fogyasztás miatt Jogszabályi környezet elégtelensége (ideális méret kialakítása Forráshiány Korszerűtlen infrastruktúra (technológiák, épületek) Dinamikus vállalkozások hiánya Integráció hiánya Együttműköd ések hiánya Alacsony piaci részvétel Ellenérdekeltsé g a termékpálya szereplői között Ok Erőforrások (föld, tőke, munkaerő) Takarmányozási és legeltetési technológia Információ, ismeretek Termelés - Finanszírozás Együttműködés 13

2. ábra: A juhágazat fejlesztési célhierarchiája: Átfogó célok Mezőgazdaság teljesítőképességének növelése Munkahelyteremtés és -megtartás Hozzáadott érték növelése Tájfenntartási szempontból is fenntartható mezőgazdaság Versenyképesség javítása Racionális erőforrás hasznosítás Stratégiai cél Az ágazat erőforrásaira alapozott versenyképes, innovatív juhágazat megteremtése Specifikus célok Elvárt eredmények Tevékenys égek 1. Magas hozzáadott értékű márkázott juhtermékek előállítása 1.1. Külföldi piaci pozíciók javítása 1.1.1. Az olasz egypiacosság megszüntetése 1.1.2. Márkázás 1.1.3. Funkcionális juhtermékek piaci bevezetése 1.1. 4. Marketing eszközök Specifikus horizontális cél 6. A fejlesztések támogatása 1.2 Belső fogyasztás növelése 1.2.1. Marketing eszközök alkalmazása 1.2.2. Minőségi magyar bárány védjegy bevezetése 1.2.3. Termék szortimentum Elvárt horizontális eredmény 6.1. Az eredmények piacosítása és 2. Hízlaló, vágó és feldolgozó kapacitás bővítése és fejlesztése 2.1 Juhvágóhidak és húsfeldolgozók létesítése 2.1.1. Igény szerinti és speciális vágási technológiák alkalmazása (arab, kóser), ütemezett vágások 2.1.2. Bérvágóhídi üzemeltetés 2.1.3. Speciális kiszerelésű, ízesített és csomagolt termékek piaci bevezetése 2.2. Juhtejfeldolgozó kapacitás növelése és a termékskála bővítés 2.2.1. Pre és probiotikus tejtermékek 2.2.2. Idényszerűség csökkentése 2.2.3. Tartósítás, ízesítés, kiszerelés, csomagolás alkalmazása 2.2.4.Nyomon követhetőség, termékazonosítás Horizontális tevékenységek 6.1.1. Infrastrukturális háttér fejlesztése 6.1.2. Szaktanácsadási háttér fejlesztése 6.1.3. Humánerőforrás-háttér fejlesztése 3. A legeltetéses állattartás révén a megfelelő gyephasználat és tájfenntartás biztosítása 3.1. Gyepgazdálkodási technológiák alkalmazása, Tájkarbantartási 3.1.1. Legeltetési technológiák alkalmazása 3.1.2. Legelők gyephozamának hozam növelése (öntözés, műtrágya ) 3.1.3. Kultúrtáj karbantartására alkalmas legeltetési 4. Termelési és fajtaszerkezet javítása 4.1. Tenyésztési programokhozamnövelés 4.1.1. Hasznosítási irányok szerinti fajtahasználat és tenyésztés 4.1.2. Keresztezések 4.1.3. Mesterséges termékenyítés és minőségi szaporító anyag használat. 4.1.4. Termelési szinthez és 5. A föld, a tőke, a munkaerő, információ és a szakismeret alkalmazása 5.1. Állomány, birtok koncentráció növelése. Képzési programok kialakítása 5.1.1. Jogi, szabályozási háttér illesztése az ágazati érdekekhez 5.1.2.Szakirányú juhászképzés 5.1.3. A termékpálya szereplőinek érdekharmonizációja, együttműködése. 5.1.4. TCS-k és klaszterek Jelmagyarázat: Szinergia, Ráépülés 14

Az EU juh- és kecskehús termelésének jellemzői A létszám Az elmúlt öt évben egy folyamatosan csökkenő tendencia érvényesül az EU juhállományában. Ez a csökkenés a legtöbb tagállamra igaz, amely alól Olaszország (minimális növekedés) és Románia számít kivételnek (csatlakozástól évi egy milliós növekedés). Az utóbbi esetében alapvetően az adminisztrációs számok pontosítása következett be. A teljes Unió juhlétszáma azonban a 2004-es és 2007-es kibővítés ellenére folyamatosan csökken, ami a fő tartó tagállamokban zajló tendenciák következménye. Az EU teljes anyajuh létszáma 2009-ben 68,5 volt, és 2010-ben várhatóan 66,5 millió lesz. Ha csökkenős sorrendbe állítjuk az egy milliónál nagyobb létszámot tartó, akkor a következő sorrendet kapjuk: EK, Spanyolország, Románia, Görögország, Olaszország, Franciaország, Portugália, Írország, Németország, Bulgária, Hollandia és Magyarország. A csökkenés különösen szembetűnő a két legnagyobb juhtartó ország (Spanyolország és Egyesült Királyság EK) esetében. Spanyolország adta az EU bárányhús termelésének legnagyobb hányadát létszámban 1996-2008 között (29,4 %), ugyanakkor e termelés tonnában kifejezve kisebb mennyiséget tett ki. Az EK termelése létszámban csak 24,6%-ot ért el, ami tonnában kifejezve 32,6% volt a fenti időszakban. Az egyéb tagállamok adták létszámban (46,1%) és tonnában (44,9%) az összes termelés többi hányadát. Spanyolország báránytermelése 2008-ban (13,5 millió egyed) csökkent az EK adata (17,5 millió egyed) alá. Az előbbi létszáma idén 12 millió körülire csökken, az utóbbi létszáma még meghaladja a 15,5 millió egyedet. A tonnában mért teljesítmény 1998-2000 között meghaladta a 350 ezer tonnát az EK esetében. Az érték 2001-ben nagyot zuhant (száj és körömfájás járvány 260 ezer tonna), majd a 2005-ig tartó (330 ezer tonna) lassú emelkedést követően a visszaesés jellemzi mára az ágazatot (2010 295 ezer tonna). Az 1996-2010 közötti időszakban Spanyolország termelése 2002-ben érte el maximumát (240 ezer tonna), ami folyamatos csökkenéssel idén elérheti a 135 ezer tonnát. A visszaesés tehát hatalmas mindkét nagy juhtartó államban, de a folyamat a többi tagállam esetében (kivételektől eltekintve) is nyomon követhető. A kecskeállományban nem voltak ilyen szélsőséges változások az elmúlt két évtizedben. A jelenlegi nőivarú állomány létszáma 13 millió 15

egyedre tehető. Az utóbbi években itt is tetten érhető a létszám csökkenés EU szinten, de Franciaországban, Olaszországban és Romániában jelentős, Hollandiában és Németországban kisebb növekedés következett be a kecsketej és tejtermék iránti igény emelkedése és szerencsés divattá válása miatt. Ezzel együtt a növekedés Franciaország esetében már elérte a túltermelési szintet. A legnagyobb kecskeállomány, csökkenő sorrendben, a következő államokban található: Görögország (4,8 millió), Spanyolország (2,9 millió), Franciaország (1,2 millió), Olaszország (1 millió), Románia (1 millió), Portugália (0,5 millió), Hollandia (0,4 millió), Bulgária (0,35 millió). A juh és kecskehús fogyasztás Az EU-ban felhasznált juh és kecskehús mennyisége a folyamatos csökkenés eredményeként már 2009-ben 1,2 millió tonnára apadt, és a visszafejlődés 2010-ben is folytatódik. A legutóbbi csatlakozások óta tartó tendencia az 2. táblázatban jól nyomon követhető. Ennek eredménye a csökkenő önellátottsági szint is. 2. táblázat: Az EU juhhús termelésének főbb jellemzői (x1000 tonna) Megnevezés 2007 2008 2009 2010 Juhhústermelés 1 021 949 892 872 Kecskehús 72 78 75 75 termelés Juhhús és 241 239 261 270 kecskehús import Összes 1 334 1 266 1 228 1 217 fogyasztás Önellátottság 80,8 79,8 78,9 77,9 % Forrás: DG AGRI A belső vágásban felhasznált nehéz súlyú bárányok vágott test súlyában 2005-től enyhe csökkenés következett be, jelenleg 17 kg körüli értékre tehető EU szinten. A könnyű bárányok átlagos vágott test súlya 11 kg körül stabilizálódott az elmúlt 5 évben. 16

Az árak Az EU juh és kecskehús piaci adatait alapvetően a húsárak határozzák meg. A könnyű bárány árak 2007- óta folyamatosan növekedtek (EU átlag), és az elmúlt évben ez a növekedés különösen jelentősnek bizonyult 2009-ben. A minimum és a maximum árak között mintegy 200 euro különbség volt az adott periódusban, amely különbséget csak kis mértékben fedte el az átlag érték. Az év folyamán jelentős változás követhető nyomon az árakban: az év elejei 720 euro/100 kg vágott test árszintről nyár közepére 550 euro/100-ra csökken, majd év végére ismét 700 euro/100 kg szintre emelkedik. A nehéz bárány ok piaci árában jelentős eltérések voltak (és vannak) az egyes tagállamok között, amely különbség Románia csatlakozásával jött létre. Az eltérés akkora, hogy az EU az árértékelésben a romániai árakkal és a nélkül is elkészíti elemzését, amelyben a romániai árak külön is szerepelnek. Az utóbbiak 160-180 euro / 100 kg nyakalt törzs körül változnak, amely érték 50-60 euróval csökkenti az EU-27 átlagárakat az EU-25-höz képest. Az utóbbiak esetében az év elejei 420 euro/100 kg átlag vágott test ár nyár elejére 520 euro/100 kg-ra növekszik, majd október végétől ismét intenzív növekedésnek indul és eléri az év eleji szintet. Amíg a könnyű bárányok piacán az olasz árak (2009-es átlagár 613,1euro/100 kg a magyarországi átlagár 523 euro/100 kg volt) a legmagasabbak, a nehéz bárányok esetében a francia árak messze meghaladják (2009-es átlag ár 575 euro/100 kg vágott test) a többi meghatározó tagállam árait. Az import és export Az importált juhhús havi mennyisége is havi különbséget mutat, a legnagyobb mennyiség márciusban érkezik a 3. országokból, főleg Új- Zélandról. Az import mintegy 70-75%-át a fagyasztott hús, 20-22%-át a friss hűtött hús teszi ki, a többi főleg hústermék. Az EU jelentős mennyiségben exportál is juhhúst, sőt, élőjuhot is. Az exportban a fagyasztott hús a legnagyobb hányadot teszik ki, és jelentős a friss hűtött hús aránya is. Emellett belsőséget, és nagyobb mennyiségben faggyút exportál harmadik országokba. 17

Az import döntő hányada Új-Zélandról (86%) és Ausztráliából érkezik (7%), az export pedig legnagyobb hányadban Horvátországba (20,9%), Libanonba (13,8%) és Svájcba kerül (9,8%). Az előrejelzések Az előre jelzések szerint a bruttó és nettó belső termelés 2015-ig egyaránt folyamatosan tovább csökken, az élőjuh import és export változatlan szinten marad. Az importban minimális növekedésre lehet számítani, míg az export azonos szinten marad. A belső fogyasztás enyhe fokozatos csökkenésére lehet számítani, ami az egy főre jutó mennyiségben 2,5 kg-ra való visszacsúszást feltételezi. Ezen belül az EU-12 átlagértéke 0,8 kg körüli, míg az EU-15 adata 2,9 kg körül stabilizálódni látszik. A létszám és a fogyasztás csökkenéssel párhuzamosan nőttek a könnyű és nehéz bárány (vágott test) árak az EU piacain. Ezek stabilak maradnak, esetleg kismértékű csökkenés várható a következő időszakban. Az import kvóták nőttek 2009-ben, de ezeket csak 90%-ra töltötték fel alapvetően az új-zélandi gondok miatt. Ez a helyzet 2010-ben módosul, mert a termelési feltételek javultak és több bárányhús (és kecskehús) érkezése várható Új-Zélandról. A hazai juhhústermelés és értékesítés a hazai, az EU és a 3. országok piacain A megtermelt hús mennyisége A magyarországi juh- és kecskehús termelési, kereskedelmi és fogyasztási jellemzőit a táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban bemutatott adatok a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége, az Agrárgazdasági Kutató Intézet, valamint a KSH adatainak összesítése alapján készültek el. Az összesítés eredményeiből jól látható, hogy az első EU tagsági évünket követően elindult a legújabb létszámcsökkenési folyamat, amelyet az állatkivágások növekvő száma miatti emelkedő húskibocsátási adatok is jellemeztek az utóbbi három évben (3. táblázat). A létszám csökkenés természetes velejárója az exportra kerülő állatok számának fokozatos csökkenése. Az importált élőjuh létszám, az 18

exportált és importált juhhús mennyisége minimálisnak tekinthető. Ezzel együtt a juhhús exportban az elmúlt években kisebb növekedés indult el, amely az emelkedő, de még relatíve kis mennyiségű japán export mellett, az osztrák piacra kerülő juhhús mennyiségének növekedése eredményezett. Az értékesítési árakban emelkedő tendencia figyelhető meg az utóbbi években a nehéz bárányok esetében, míg a könnyű bárányok ára enyhén hullámzónak tekinthető. A létszámcsökkenési folyamat megállítása és visszafordítása lehet az ágazati pozíció megtartásának egyedüli megoldása. Ez viszont a jelenlegi állami érdekeltségi viszonyok és szerepvállalás átértékelését, a támogatások EU adta keretek közötti újra gondolását teszi szükségessé. A külső piac Tekintettel arra a tényre, hogy az EU önellátottsága fokozatosan csökken, valamint, hogy a harmadik országokból való beszállítás nem tud a csökkenéssel párhuzamosan növekedni, a hazai előállítású juhhús elhelyezési lehetősége az Unión belül adott. A 85-90%-ban Olaszországi piacokra történő szállítás (mellette Görögország 5-8%) bizonyos kiszolgáltatottságot jelent a kis súlyú bárányok piacán. A nagy súlyú bárányok piacán távolról sem vagyunk a lehetőségek kihasználásának kezdetén túl. A francia piacra való betöréshez azonban a jelenlegi átlagos minőségnél lényegesen jobb árut kell előállítanunk és azt főleg az év második felében kell biztosítanunk. A német és az osztrák piacon való jelenlétünk jelentős marketing munkával növelhető, de a minőség javítása itt is kulcskérdés. Új lehetőséget jelent a japán piac, amelynek bővíthetősége jelenleg nem ismert, de fizető képessége kiváló, és ennek igényét is csak kiváló minőségű áruval lehet kielégíteni. A jelenlegi élőállat értékesítési rendszerünk sok kívánni valót hagy maga után, többek között a minőség vegyességének javítási kényszere kisebb az elvárhatóságnál. Amennyiben az állatvédelmi követelmények a vágott bárány szállítása irányába tolják el az értékesítést, akkor a jelenlegi árumennyiség a mostani minőségi jellemzőkkel csak lényegesen alacsonyabb áron lesz értékesíthető. A minőség javítása és márkázás elemi igény a javulásban. A nagyobb hozzá adott értéket jelentő darabolt, csomagolt, konyhakész termékek piacra vitele irányába indul el az ágazat, az a jobb 19

minőségi követelmények mellett jobb marketing munkát és valódi (nem jutalékos) kereskedelmet igényel. A belső piac A fennálló belső fogyasztást messze meghaladja az előállított juhhús mennyiségét, ami azért nem meglepő, mert Magyarország évszázadokra visszamenően alapvetően a nyugat és dél-európai piacokra termel juhhúst. Ezért fordul az elő, hogy hazánk önellátottsága a legnagyobb szintet éri el az EU-ban. Ehhez természetesen hozzájárul az a tény is, hogy az egy főre jutó belső juh és bárányhús (benne a kecskehús) fogyasztás évtizedek óta nem mozdul el a 0,3 kg/fő / év szinttől. /Az utóbbi években megnövekedett fogyasztás a lakosság csökkenésének, valamint a házi vágások adatainak pontosabb ismeretének eredménye./ Az alacsony fogyasztás oka részben a városi léttel (fehérhús /baromfi/ fogyasztására irányuló reklám dömping a médiában, stb.), részben az ismeretek- (elkészítési receptek köztudatból való kiesése), részben a megfelelő kiszerelés és csomagolás- (egy-két-négy főre készült adagok), részben a megfelelő szintű promóció és marketing hiányával magyarázható. Ezek mellett két meghatározó tényezőt is meg kell említeni. Az egyik az ár, a másik a fizetőképes kereslet. Azt tudomásul kell venni, hogy a bárányhús prémium húsnak tekinthető és tekintendő, ami azt jelenti, hogy a világ fejlett részén a legdrágább húsféle. Ez hazánkra is igaz, mert az árban a mindennapi fogyasztást tekintve a bárányhús nem tud versenyképes lenni a baromfi és sertéshússal. Erre a termékre a hazai lakosság felső 10-15%-a lehet vevő, aki a minőséget, a manapság több mint divatos ökológiai előállítási módszer szabta biztos egészségügyi hátteret és az ennek következtében előálló árat meg tudja magának engedni. A juhtejtermelés és hasznosítás A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége 1970-ben érte el az elmúlt 60 év csúcspontját (22,9 millió liter), az utána következő években a tejtermelés lényegesen kisebb mennyiséget ért el. Az 1985-88-as hullámhegy (10,8 millió liter) utáni visszaesés 1995-re 1,1 millió litert eredményezett. A juhtejtermelők összefogása és az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatása (1997-2003) a termelés 50%- os növekedését eredményezte. A tejtermelés az EU taggá válást követően 20

(a minőségi támogatás megvonása miatt) jelentős mértékben (egy millió liter alá) visszaesett. A 2010-ben felvásárolt hazai előállítású juhtej mennyisége kis mértékben meghaladta a 2009-es év eredményét, és elérte a 827.148 litert. A hatvan évvel ezelőtti több mint 60%-os juhtejtermelési hasznosítással szemben manapság a hazai anyajuhállomány 5-8%-át fejik, mintegy 50 üzemben. Az ágazat szervezettsége és saját védelmi rendszerének eredményeként létrejött a közös logó (Garantált minőségű, magyar juhtej termék ), amelyet 2010-ben be is jegyeztek, és amely rendszerben ellenőrzött tagként részt vevő, és garantált minőségű, kizárólag hazai termelésű juhtej termékek megkülönböztető, védett jelölésére szolgál. A rendszerben jelenleg négy feldolgozó és az ország juhtej termelőinek 95%-a van jelen. Az országba évi 3-400 tonna juhtej termék érkezik, amelynek nagyobbik hányada inkább imitációnak nevezhető, mert juhtej tartalma még a 25-30%-ot sem éri el. Ennek ellenére az ára miatt a kereskedelmi láncok ezt (szlovák bryndza) favorizálják, mert szerintük a vevőt a valódiság kevésbé az ár jobban érdekli. A fenti probléma ellenére a juhtej termékek értékesíthetők az országban, és a közös, eredetet és minőséget jelentő logó használata már a 2010 nyár közepi bevezetése óta érzékelhető pozitív hatást gyakorolt a fogyasztói keresletre és érdeklődésre. Bár a juhtej termelése jelentős mértékben javítja egy-egy juhászat jövedelmezőségét (helyenként a húsbevétel szintjét is meghaladja), még is számos nehézséggel kell szembe nézni e területen. A juhtej termékek ára az elaprózottság és a termelői szétszórtság miatt jelentős hányadú szállítási költséget foglal kényszerűen magába. A termelési körülmények jelentős mértékben befolyásolják a tej minőségi tulajdonságait, és ezzel az átvételi árát is. Ezen felül a kiöregedés következtében egyre fogy a tejtermelésre vállalkozó juhászok száma. A jobb fajta használat, okszerűbb takarmányozás és a gépesítés segítene a helyzeten, de ennek forrás háttere nem mindenütt teremthető meg. 21

A helyzeten a minőségi támogatás ismételt bevezetése sokat segíthetne. A minőségi juhtej támogatására a tehéntej támogatásához hasonlóan lehetőség van az EU-n belül is az EMVA 69. cikkelyének keretében. A nemzeti boríték 10%-ából az első osztályú minőségű juhtej termelésének támogatásához szükséges összeg nem haladná meg az évi ötven millió Ft-ot, ami a teljes ilyen céllal felhasználható keret minimális hányadát teszi csak ki. A gyapjútermelés és hasznosítás Az elmúlt tíz évben a hazai gyapjútermelés folyamatosan csökkent, a mélypontot 1997-ben érte el, amikor az éves termelés 3 000 t alá csökkent. Az ezt követő években folyamatosan, kis mértékben növekedett a termelés, és napjainkra megközelíti a 3 200-3 500 tonnát. 2010-ben a gyapjú ára jelentős (2009-es 120-150 Ft/kg-os árhoz képest 35-50%-os) növekedést mutatott a nemzetközi növekvő kereslet hatására, de az ágazat jövedelmezőségére ennek minimális hatása volt. A bőr és gerezna A hazai bőr és prémtermelés nem nagy jelentőségű, mivel a bárányok túlnyomó többsége élve hagyja el az országot. Mindenesetre a panofix prém - mint eredeti magyar termék - előállítása az esetleges hazai vágások növekedésével nagyobb jelentőségűvé válhat. A nyers bőr világpiaci ára rendkívül nyomott, főként a távol-keleti árudömpingnek köszönhetően, mellyel az EU fejlett bőriparával rendelkező országai is nehezen küzdenek meg. A trágya A juh trágyája, mint melléktermék, szintén értékes lehet, különösen speciális feldolgozás esetén és a termőföldek természetes táperőforrás utánpótlásának céljából. A keletkező trágyát nem veszélyes hulladéknak kellene tekinteni, és jelentős adminisztratív és tárolási előírásokkal sújtani. 22

A bevételi arányok A juhágazat árbevételében nem egyforma súllyal szerepelnek a termékek, ezért egy hús-gyapjú termelésű állomány esetében az árbevétel 96%-a a vágóbárány értékesítésből, 4%-a a gyapjúból származik. A tej-hús-gyapjú termelő populációk esetében az árbevétel 45% a tej, 53% a vágóbárány, míg 2% a gyapjú értékesítésből származik. Ebből is kitűnik, hogy az árbevétel döntő hányadát, legtöbb esetben szinte teljesen a vágóbárány értékesítésből származó bevétel biztosítja. Tenyésztői oldalról a jövedelmezőség javításának a legfőbb eleme a szaporaság és az értékesített bárányszaporulat növelése. Így tehát a legfontosabb termék az élő vágójuh és a juhhús, amely elsősorban exportra kerül. 23

3. táblázat: A magyar kiskérődző szektor főbb hústermelési jellemzőinek alakulása Megnevezés 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 (f) Kecske létszám 90 000 86 000 80 000 78 000 78 000 72 000 67,000 65,000 58,000 55,000 Anyakecske és fedeztetett nőivarú növendék létszáma 55 000 55 000 48 000 48 000 47 000 46 000 37,000 36,000 36,000 35,000 Juhlétszám 1 1 264 000 1 212 000 1 292 000 1 340 000 1 430 000 1 362 500 1 232 000 236,000 Anyajuh és fedeztetett nőivarú növendék létszáma 1 068 000 1 001 000 1 024 000 1 218 000 1 164 000 1 135 000 977 000 990,000 1 1 223,000 160,000 1 019,000 960,000 Összes belső termelés (1 000 tonna) 9.937 10.523 9.776 10.105 10.689 9.275 9,245 9,221 9,496 9,700 Importált élő állat (000 tonna) 2.613 1.705 1.200 0.517 0.705 2.132 1,109 0,885 0,575 0,600 Exportált élő állat (1 000 tonna) 8.436 9.001 7.539 7.908 8.461 8.453 7,627 6,888 6,821 7,000 Exportált élőállat (egyed) 859 832 863 195 760 299 748 995 826 835 834 163 732 000 663 000 650 000 630 000 Importált juhhús (1 000 tonna) 0.115 0.192 0.147 0.158 0.116 0.065 0,148 0,226 0,184 0,180 Exportált hús (1 000 tonna) 0.422 0.322 0.482 0.495 0.161 0.000 0,083 0,044 0,070 0,080 Belső fogyasztás (kg/fő/év) 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0.30 0,28 0,34 0,34 0,34 Lakosság (1 000 fő) 10 200 10 174 10 117 10.080 10.076 10.064 10 045 10 031 10 013 10 000 Önellátottság (%) 516 386 230 376 359 304 331,125 271,206 282,283 285,294 Nehéz bárányok ára (13.1 kg vágott test felett) (100 kg vte) 477 443 446 395 499,1 483 440 447 464 480 Könnyű bárányok ára (=>13.0 kg vágott test) (100 kg vte) 541 555 563 519 568 535 535 542 523 540 Vte = vágott test egyenérték) f - előrejelzés

Forrás: Készítette Kukovics Sándor az EU Forecast Group for Sheep Meat and Goat Meat, (EU Juhhús és Kecskehús Előrejelző Munkabizottság) értekezletei számára, 2004-2010 között; az Agrárgazdasági Kutatóintézet (Stummer Ildikó) és a KSH (Tóth Péter) munkatársaival való együttműködésben (2006-2010), a Juh Terméktanács, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség és a Magyar Kecsketenyésztők Szövetsége (2004-2008), a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (2010), valamint a KSH, és az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján 4. táblázat: A nyilvántartásban szereplő juhtartó üzemek és az általuk tartott juhok számának alakulása Megnevezés Tenyészetek száma Összes juhlétszám (x1000) Anyajuh létszám (x1000) Évek 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 7 602 7 732 7 582 7 759 7 712 7 584 7 343 7 046 7 045 6 892 1 150 1 073 1 153 1 217 1 184 1 158 1 114 1 095 1 042 1 016 1 031 924 1 015 1 155 1 163 1 137 1 106 1 065 1 019 969 Forrás: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége, 2010. 25

5. táblázat: A juhállomány alakulása a KSH 2010. júniusi felmérésének előzetes eredményei szerint (x1000 egyed) Időpont Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Juh összesen Összesen Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Anyajuh összesen Összesen 2007. június 1. 181 1 138 1 319 124 881 1 005 2008. június 1. 179 1 108 1 287 124 875 999 2009. június 1. 166 1 125 1 292 113 871 984 2009. december 1. 153 1 070 1 223 106 862 968 2010. június 1. 154 862 1 016 105 641 747 2010. június 1-jei állomány a 2009. június 1-jei állomány százalékában 92,8 76,6 78,6 92,9 73,6 75,9 2010. június 1-jei állomány a 2009. december 1-jei állomány százalékában 100,7 80,6 83,1 99,1 74,4 77,2 Forrás: KSH, 2010. 26

A hazai juhágazat felépítettsége, és adottságai; Az elmúlt két évtizedben kialakult ágazati szerkezetre a meglehetősen nagy szétszórtság, és az üzemi méretek szélsősége a jellemző a juhászatban és a kecskeszektorban egyaránt. Az ágazat mérete A juhágazat mérete az EU csatlakozást követően folyamatosan csökken, aminek számos oka van. Ezek közül meghatározó a gazdaságtalan termelés, ami az alacsony termelési színvonal, és kedvezőtlen gazdasági környezet következménye. A juhlétszám jelentős változáson ment keresztül. Az 1995 és 1999 között intenzív növekedés következett be, amit egy jelentős csökkenés követett 2002-ig. Ezt a hullámvölgyet az EU taggá válás várakozásának növekedése követte 2004-ig, majd azóta folyamatos csökkenő tendenciának lehetünk tanúi. A juhtartók száma az 1990-es évtized végén meghaladta a 8 800-at, 2010-ban pedig, már a 7 100-at sem érte el. A kecske szektor mérete alig éri el a juhlétszám egy tizedét. A kecskelétszám fokozatosan növekedett igaz csak kis mértékben az EU csatlakozást megelőző években, és folyamatosan csökken azóta. A jelenlegi létszám is csak becsülhető, mert a kecsketartók nagyobbik hányada nem szerepel semmilyen nyilvántartásban. Az összes anyakecske létszám 35-38 ezerre tehető 2009 elején, öt éve ezt a létszámot 60-65 000 egyedre becsülték (az összes kecske létszámot ekkor 100-120 000-re tették). A juhágazat létszám adataiban továbbra is fennáll a KSH és a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (MJKSZ) kimutatásában meglévő különbség. Ezt a különbséget a KSH 2010. júniusában indított mezőgazdasági felmérésének eredménye és az MJKSZ 2010-es kimutatása mutatja meg részleteiben (4. és 5. táblázat). Az előbbi a normatív nőivarú támogatási jogosultság ellenőrzésekor megállapított ENAR nyilvántartásban szereplő anyajuh és éven felüli korú jerke létszámát tartalmazza, az utóbbi pedig a 2010. nyarán elvégzett mezőgazdasági összeírás előzetes eredményeire épül. Az utóbbi szerint a juhállomány 2010. június 1-jén meghaladta az egymilliót, az anyajuhok száma 747 ezer volt. A juhok száma 207 27

ezerrel, az anyajuhoké 221 ezerrel kevesebb a tavaly decemberinél. Egy év alatt a gazdasági szervezetek juhállománya 12 ezerrel, az egyéni gazdaságoké 263 ezerrel csökkent. A gazdasági szervezetek anyajuhállománya 8 ezerrel, az egyéni gazdaságoké 230 ezerrel lett kevesebb az elmúlt 12 hónap folyamán. A juhállomány közel 85 százalékát az egyéni gazdaságokban tartották. Az állomány fogyása mellett a tartók száma 16 százalékkal emelkedett egy év alatt ezen gazdálkodási forma esetében (6. táblázat). Az adatok korrektsége és azok alapján készített fejlesztési tervek elkészítése elemi érdeke a szakmai irányításnak és az ágazatban működnek. 6. táblázat: A juhtartó üzemek száma az elmúlt években A KSH 2010. június 01.-i felmérésének előzetes adatai szerint Év Egy tartó gazdaságra Juhtartó jutó juhok száma Gazdasági szervezet egyéni gazdaság gazdasági szervezet Egyéni gazdaság 2007 308 20 537 587 55 2008 309 21 721 579 51 2009 318 22 501 524 50 2010 354 26 014 434 33 Forrás: KSH, 2010. 7. táblázat: A tenyészetek és az anyajuh létszám megoszlása az állománynagyságok szerint (2010) Állomány nagyság Juhtartó Összes juhtartó %-ában 28 Anyajuh létszám Országos anyajuh létszám %-ában 0-9 390 5,7 2 085 0,2 10-20 1 153 16,8 16 823 1,7 21-50 1 531 22,3 53 321 5,5 51-100 1 154 16,8 84 153 8,7 101-500 2 270 33,1 502 024 51,8 501-1000 302 4,4 198 991 20,5

1000 felett 62 0,9 111 785 11,5 Összesen 6 862 100,0 969 182 100,0 Forrás: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége adatai nyomán A létszám mellett a juhtartó üzemek számában volt hatalmas eltérés a két kimutatás között: a KSH felmérés többszörös létszámú juhtartót mutatott ki, mint ami az MJKSZ nyilvántartásában szerepel. Az MJKSZ kimutatásában az állomány 86,4%-a egyéni juhtartók tulajdonában, 12,6%-a pedig magántulajdonon alapuló mezőgazdasági szövetkezeteknél, társaságoknál van. Az MJKSZ kimutatása szerint az (7. táblázat) anyajuh állomány 48%- a 300 alatti tenyészetekben található, a tulajdonlást tekintve a juhtartók 87%-a 300 alatti anyajuh állománnyal, míg a tulajdonosok 13%-a akik 300-nál több anyajuhot tartanak az anyajuh állomány 52%-ával rendelkezik. AZ MJKSZ kimutatásában szereplő kecskeállomány (8. táblázat) létszáma és megoszlása messze elmarad a KSH felmérésében szereplő adattól. Az utóbbiról hivatalos előzetes közlemény még nem jelent meg, a szóbeli közlés szerint a létszám meghaladja az 50 000 egyedet, és az üzemszám is eléri a több ezres számot. 8. táblázat: A tenyészetek és az anyakecske létszám megoszlása az állománynagyságok szerint (2010) Állomány nagyság Kecske tartó Összes kecsketart ó %-ában Anyakecske létszám Országos anyakecske létszám %-ában 0-9 159 29,44 823 5,02 10-20 152 28,15 2 090 12,74 21-50 132 24,44 4 292 26,16 51-100 65 12,04 4 510 27,49 101-200 27 5,00 3 470 21,15 201-300 5 0,93 1 220 7,44 Összesen 540 100,00 16 405 100,00 29

Forrás: Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége adatai nyomán A KSH vizsgálatának eredménye szerint az elmúlt három év során az 1-9 juhot tartó egyéni gazdaságok száma 12,6 ezerről 16,4 ezerre (30 százalékkal) emelkedett, ami azt jelzi, hogy egyre többen tartanak kis egyedszámú állományt. A juhállományban jelentős területi elhelyezkedési eltérések vannak. Általában a tartott juhok száma nyugatról keletre növekszik, míg az üzemenkénti átlaglétszám fordított tendenciát mutat (9. táblázat). 9. táblázat: A juhállomány megyei megoszlása az MJKSZ 2010. évi adatai szerint Sorrend Megye Anyajuh létszám Egyedszám % Átlagos tenyészet nagyság Hely az országos sorrendben az átlagos méret alapján 1 Hajdú-Bihar 193 753 19,99 141,1 11 2 Bács-Kiskun 166 992 17,23 147,5 10 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 156 955 16,19 194,0 3 4 Pest 52 536 5,42 181,8 5 5 Borsod-Abaúj-Zemplén 50 932 5,26 152,5 9 6 Jász-Nagykun-Szolnok 45 800 4,73 83,1 17 7 Veszprém 42 392 4,37 263,3 1 8 Békés 39 847 4,11 72,6 18 9 Csongrád 38 178 3,94 66,7 19 10 Fejér 38 037 3,92 247,0 2 11 Tolna 33 012 3,41 173,7 8 12 Baranya 25 799 2,66 176,7 6 13 Somogy 22 364 2,31 30 191,1 4