2 Minden jog fenntartva, beleértve bárminemű sokszorosítás, másolás és közlés jogát is. Kiadja a Mercator Stúdió Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Lektor: Gál Veronika Szerkesztő: Pétery István Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-638-2 Dr. Pétery Kristóf PhD, 2009 Mercator Stúdió, 2009 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó www.akonyv.hu 2000 Szentendre, Harkály u. 17. T/F: 06-26-301-549 06-30-305-9489
TARTALOM 3 TARTALOM TARTALOM... 3 ELŐSZÓ... 22 AZ AUTOCAD ALAPJAI... 29 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK... 29 A BILLENTYŰZET... 32 MUTATÓESZKÖZÖK... 35 AZ EGÉR... 36 AZ INTELLIMOUSE EGÉR... 37 A DIGITALIZÁLÓ TÁBLA... 38 A PROGRAM TELEPÍTÉSE... 39 A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE... 39 AZ AUTOCAD TELEPÍTÉSE... 40 ÚJRATELEPÍTÉS ÉS ELTÁVOLÍTÁS... 46 A TERMÉK AKTIVÁLÁSA... 47 A PROGRAM INDÍTÁSA... 49 A BEÁLLÍTÁSOK VERZIÓLÉPTETÉSE... 51 RAJZOK HELYREÁLLÍTÁSA... 52 KOMMUNIKÁCIÓS FELÜLETEK... 53 A GRAFIKUS KÉPERNYŐ... 54 ÁLLAPOTSOR... 56 A PARANCSSOR ÉS A DINAMIKUS ADATBEVITEL... 59 DESIGNCENTER... 61 KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT... 65 ESZKÖZPALETTA... 66 TULAJDONSÁGOK PALETTA... 68 LAPKÉSZLET KEZELŐ... 69
4 TARTALOM TÖBBDOKUMENTUMOS KÖRNYEZET... 70 A SZÖVEGES KÉPERNYŐ... 72 PÁRBESZÉDABLAKOK, PANELEK... 72 NYOMTATÓK ÉS RAJZGÉPEK... 75 RAJZI SEGÉDESZKÖZÖK, SZERKESZTŐ ÜZEMMÓDOK... 76 RAJZÜZEMMÓDOK ÉS PONTOS RAJZOLÁS... 78 RASZTERBEÁLLÍTÁS... 78 HÁLÓBEÁLLÍTÁS... 82 KÖVETÉS (AUTOTRACK) ÜZEMMÓD... 82 DINAMIKUS ADATBEVITEL... 85 DERÉKSZÖGŰ RAJZMÓD... 88 TÁRGYRASZTER... 89 TÖMÖR KITÖLTÉS... 89 VONALVASTAGSÁG-MEGJELENÍTÉS... 90 GYORSSZÖVEG ÜZEMMÓD... 91 PONTJELEK MEGJELENÍTÉSE... 92 ELEMKIVÁLASZTÁS-MEGJELENÍTÉS... 92 SRAFFOZOTT RAJZELEMEK KIJELÖLÉSE... 92 ELEMCSOPORTOK KIVÁLASZTÁSA... 93 PARANCSMEGADÁS... 93 BILLENTYŰZET HASZNÁLATA... 94 ESZKÖZTÁRAK HASZNÁLATA... 95 WINDOWS IKONOK... 95 AUTOCAD 2006 ESZKÖZTÁRAK... 96 MENÜPARANCSOK... 100 A KURZORMENÜ... 100 NYOMÓGOMBOK... 102 PARANCS ISMÉTLÉSE... 103 PARANCS VISSZAVONÁSA... 103 VISSZAVONT PARANCS HELYREÁLLÍTÁSA... 105 ÁLLOMÁNYOK KEZELÉSE... 106 MEGLÉVŐ RAJZ MEGNYITÁSA... 109
TARTALOM 5 ÖSSZEFOGLALÓ INFORMÁCIÓK... 114 ÁLLOMÁNYOK KERESÉSE... 116 TÖBB RAJZ EGYIDEJŰ KEZELÉSE... 117 RAJZ RÉSZLEGES BETÖLTÉSE... 118 TOVÁBBI GEOMETRIA BETÖLTÉSE... 120 RAJZOK MENTÉSE... 120 E-KÜLDEMÉNYEK... 120 A MUNKA BEFEJEZÉSE... 124 ÁLLOMÁNYVÉDELEM... 125 A SÚGÓ HASZNÁLATA... 128 A SÚGÓ TARTALOMJEGYZÉKE... 128 A SÚGÓ TÁRGYMUTATÓJA... 130 KERESÉS A SÚGÓBAN... 131 A GYORS SÚGÓ... 132 TECHNIKAI TÁMOGATÁS... 134 ÚJDONSÁGOK BEMUTATÁSA... 135 SAJÁT PROJEKTEK ELŐKÉSZÍTÉSE... 136 ÚJ RAJZOK LÉTREHOZÁSA... 137 ÚJ RAJZ AZ ALAPBEÁLLÍTÁSOKKAL... 138 RAJZ KÉSZÍTÉSE SABLON ALAPJÁN... 139 ÚJ RAJZ KÉSZÍTÉSE VARÁZSLÓVAL... 139 SABLONRAJZOK LÉTREHOZÁSA... 143 MÉRTÉKEGYSÉG-FORMÁTUMOK... 145 RAJZHATÁROK... 146 FÓLIÁK... 148 CAD SZABVÁNYOK... 150 KOORDINÁTA-RENDSZEREK... 154 DERÉKSZÖGŰ KOORDINÁTARENDSZER... 154 POLÁRIS KOORDINÁTARENDSZER... 155 HENGER KOORDINÁTARENDSZER... 156 GÖMBI KOORDINÁTARENDSZER... 156
6 TARTALOM FKR IKON MEGJELENÍTÉSE... 157 VILÁG KOORDINÁTARENDSZER... 160 FELHASZNÁLÓI KR... 160 EGYÉNI FKR BEÁLLÍTÁSA... 161 ADATBEVITEL ÉS PONTOS RAJZOLÁS... 165 NUMERIKUS ÉRTÉK MEGADÁSA... 165 SZÖG MEGADÁSA... 166 KÖZVETLEN TÁVOLSÁGMEGADÁS... 166 PONT MEGADÁSA... 168 UTOLSÓ PONT ISMÉTLÉSE... 169 TÁRGYRASZTER ALKALMAZÁSA... 170 FUTÓ TÁRGYRASZTER... 171 CÉLDOBOZ, AUTOSNAP BEÁLLÍTÁSA... 176 AKTUÁLIS TÁRGYRASZTER... 178 IDEIGLENES REFERENCIAPONTOK... 181 KÖVETÉS HASZNÁLATA... 182 PONTSZŰRŐK ALKALMAZÁSA... 183 KÉT PONT KÖZÖTTI PONT... 184 OBJEKTUMOK LÉTREHOZÁSA... 185 PARANCSSOR-HASZNÁLAT... 189 PONT... 190 EGYETLEN PONT RAJZOLÁSA... 190 TÖBB PONT RAJZOLÁSA... 193 RAJZELEMFELOSZTÁS PONTOKKAL... 193 RAJZELEMBEOSZTÁS PONTOKKAL... 194 VONAL... 195 SUGÁR... 200 SZERKESZTŐVONAL... 201 SZVONAL KÉT PONTTAL... 202 TENGELLYEL PÁRHUZAMOS SZVONAL... 204 TENGELLYEL SZÖGET BEZÁRÓ SZVONAL... 205
TARTALOM 7 SZÖGFELEZŐBEN LÉVŐ SZVONAL... 206 PÁRHUZAMOS SZVONAL... 207 TÖBBSZÖRÖSVONAL... 208 TÖBBSZÖRÖSVONAL STÍLUSOK... 210 TÖBBSZÖRÖSVONAL STÍLUSOK LÉTREHOZÁSA... 210 TÖBBSZÖRÖSVONAL STÍLUSOK ALKALMAZÁSA... 213 A TÖBBSZÖRÖSVONAL IGAZÍTÁSA... 213 A TÖBBSZÖRÖSVONAL MÉRETARÁNYA... 215 TÉGLALAP... 215 LETÖRT TÉGLALAP... 217 LEKEREKÍTETT TÉGLALAP... 218 KIEMELT TÉGLALAP... 219 TÉGLALAP VASTAGSÁGGAL... 219 ADOTT TERÜLETŰ TÉGLALAP... 220 ADOTT MÉRETŰ TÉGLALAP... 221 ELFORGATOTT TÉGLALAP... 222 SZÉLES TÉGLALAP... 222 SZABÁLYOS SOKSZÖG... 223 VONALLÁNC... 225 3D VONALLÁNC... 232 ÍV... 234 KÖR... 237 GYŰRŰ... 240 SPLINE... 241 ELLIPSZIS ÉS ELLIPTIKUS ÍV... 243 REVÍZIÓ BUBORÉK... 245 SRAFFOZÁS... 247 ZÁRT TERÜLET SRAFFOZÁSA... 249 TULAJDONSÁGOK ÖRÖKLÉSE... 252 KIVÁLASZTOTT RAJZELEM SRAFFOZÁSA... 252 SRAFFOZÁSI HATÁRVONALAK... 253 SZIGETEK KEZELÉSE... 253
8 TARTALOM HATÁRVONAL-KIJELÖLÉS PONTONKÉNT... 256 HATÁRVONAL-KÉSZLETEK... 258 SRAFFOZÁSI MINTÁK... 259 FELHASZNÁLÓI ÉS EGYÉNI MINTA... 261 SZÍNÁTMENETES KITÖLTÉS... 261 HATÁRVONAL... 263 LEMEZ... 265 FELÜLETEK... 265 TÖMÖR OBJEKTUM LÉTREHOZÁSA... 266 TÉRBELI LAPOK... 267 ÉLEK LÁTHATÓSÁGA... 268 TÉRBELI FELÜLETEK... 269 TÉGLATEST... 272 GÚLA... 273 ÉK... 274 KUPOLA... 276 GÖMB... 277 KÚP... 278 TÓRUSZ... 279 TÁL... 280 HÁLÓ... 281 FORGÁSFELÜLETEK... 283 TABULÁLT FELÜLETEK... 285 SZABÁLYOS FELÜLETEK... 286 ÉLEKKEL HATÁROLT FELÜLETEK... 287 SZABADFORMÁJÚ HÁLÓ... 288 SZILÁRDTESTEK... 290 SZILÁRDTEST KÉSZÍTŐ PARANCSOK... 290 TÖMÖR TÉGLATEST... 291 TÖMÖR GÖMB... 292 TÖMÖR HENGER... 293 TÖMÖR KÚP... 294
TARTALOM 9 TÖMÖR ÉK... 296 TÖMÖR TÓRUSZ... 297 SZILÁRDTEST KÉSZÍTÉSE KIHÚZÁSSAL... 299 SZILÁRDTEST KÉSZÍTÉS FORGATÁSSAL... 300 SZILÁRDTEST METSZÉSE SÍKKAL... 301 SZILÁRDTEST-KERESZTMETSZET KÉSZÍTÉSE... 301 SZILÁRDTESTEK ÁTHATÁSA... 302 TÁBLÁZATOK... 303 TÁBLÁZAT BEILLESZTÉSE... 303 TÁBLÁZATSTÍLUSOK... 304 TÁBLÁZAT ESZKÖZPALETTÁBA... 306 TÁBLÁZATOK MÓDOSÍTÁSA... 307 KÉPERNYŐMŰVELETEK... 310 ÁTTEKINTŐABLAK... 311 RAJZRÉSZLET NAGYÍTÁSA, KICSINYÍTÉSE... 314 VALÓS IDEJŰ NAGYÍTÁS... 315 ADOTT ARÁNYÚ NAGYÍTÁS... 316 KÖZÉPPONTOS NAGYÍTÁS... 317 NAGYÍTÁS A RAJZHATÁROKIG... 317 NAGYÍTÁS OBJEKTUMMÉRETRE... 317 TELJES TERJEDELMŰ NAGYÍTÁS... 318 VISSZA A MEGELŐZŐ NAGYÍTÁSRA... 319 ABLAKKAL KIJELÖLT NAGYÍTÁS... 319 RAJZMOZGATÁS AZ ABLAKBAN... 319 VALÓS IDEJŰ ELTOLÁS... 320 ELTOLÁS ELMOZDULÁS MEGADÁSÁVAL... 320 RAJZFRISSÍTÉS... 321 A RAJZ ÚJRAGENERÁLÁSA... 321 TÉRBELI NÉZETEK... 322 EGYEDI TÉRBELI NÉZŐPONTOK... 323 NÉZŐPONTMEGADÁS KOORDINÁTÁKKAL, VEKTORRAL 323
10 TARTALOM NÉZŐPONTMEGADÁS ELFORGATÁSI ÉS RÁLÁTÁSI SZÖGGEL... 324 3D KERINGÉS... 326 BEÁLLÍTOTT NÉZŐPONTOK... 331 TÉRBELI ELEMEK SÍKBELI NÉZETEI... 333 DRÓTVÁZ MEGJELENÍTÉS... 334 TAKARTFELÜLETES ÁBRÁZOLÁS... 334 ÁRNYÉKOLT ÁBRÁZOLÁSOK... 335 FOTOREALISZTIKUS RENDERELÉS... 337 DINAMIKUS TÉRBELI NÉZETBEÁLLÍTÁSOK... 340 PAPÍRTÉR ÉS MODELLTÉR... 346 ELRENDEZÉSEK... 347 NÉZETABLAKOK... 350 ILLESZKEDŐ NÉZETABLAKOK... 351 ÁTFEDŐ NÉZETABLAKOK... 355 TETSZŐLEGES ALAKÚ NÉZETABLAKOK... 357 ELRENDEZÉSBELI NÉZETABLAKOK... 358 NÉZETABLAKOK HASZNÁLATA... 360 NÉZETABLAKOK LÁTHATÓSÁGA... 362 ELNEVEZETT NÉZETEK... 364 LAPKÉSZLETEK... 368 LAPKÉSZLET LÉTREHOZÁSA... 371 LAPKÉSZLET MEGNYITÁSA, BEZÁRÁSA... 372 LAPKÉSZLET SZERVEZÉSE... 375 LAPOK LÉTREHOZÁSA, TÖRLÉSE... 376 LAPOK MÁSOLÁSA... 380 LAPOK MÓDOSÍTÁSA... 380 INFORMÁCIÓK HOZZÁADÁSA... 380 FÓLIÁK ÉS TULAJDONSÁGOK... 383 SZÍNEK HASZNÁLATA... 383 SZÍNEK MEGADÁSA... 384 ACI SZÍNEK... 385
TARTALOM 11 TRUE COLOR SZÍNEK... 386 RGB modell... 386 HSL modell... 387 SZÍNKATALÓGUSOK... 389 SZÍN AKTUÁLISSÁ TÉTELE... 390 VONALTÍPUSOK HASZNÁLATA... 391 VONALTÍPUS AKTUÁLISSÁ TÉTELE... 393 VONALTÍPUS ÁTNEVEZÉSE... 393 VONALTÍPUS TÖRLÉSE... 395 VONALTÍPUS-LEÍRÁS MÓDOSÍTÁSA... 395 VONALTÍPUSLÉPTÉK MÓDOSÍTÁSA... 395 FÓLIÁK HASZNÁLATA... 397 FÓLIA LÉTREHOZÁSA, ELNEVEZÉSE... 398 FÓLIA AKTUÁLISSÁ TÉTELE... 400 FÓLIA ÁTNEVEZÉSE... 402 FÓLIA TÖRLÉSE... 403 SZÍN HOZZÁRENDELÉSE FÓLIÁHOZ... 405 A FÓLIA VONALTÍPUSA... 405 A FÓLIA LÁTHATÓSÁGA... 406 FÓLIA BE- ÉS KIKAPCSOLÁSA... 407 FÓLIA FAGYASZTÁSA ÉS FELOLVASZTÁSA... 408 FÓLIA FAGYASZTÁSA ÉS FELOLVASZTÁSA AZ AKTUÁLIS NÉZETABLAKBAN... 409 FÓLIAFAGYASZTÁS ÉS FELOLVASZTÁS AZ ÚJ NÉZETABLAKOKBAN... 410 A LÁTHATÓSÁG SZABÁLYOZÁSA ÁTFEDŐ NÉZETABLAKOKBAN... 411 FÓLIA LELAKATOLÁSA ÉS FELSZABADÍTÁSA... 411 FÓLIA KIZÁRÁSA NYOMTATÁSBÓL... 413 FÓLIASZŰRŐK HASZNÁLATA... 414 ÚJ FÓLIASZŰRŐK KÉSZÍTÉSE... 416 FÓLIASZŰRŐ MÓDOSÍTÁSA... 418 A SZŰRT FÓLIÁK MÓDOSÍTÁSA... 419
12 TARTALOM CSOPORTSZŰRŐ ALÁ VONÁS... 419 XREF-FÜGGŐ FÓLIÁK MÓDOSÍTÁSAINAK MEGŐRZÉSE.. 420 FÓLIAÁLLAPOT MENTÉSE... 420 FÓLIABEÁLLÍTÁS MŰVELETEK... 421 FÓLIABEÁLLÍTÁSOK ELMENTÉSE... 422 JELLEMZŐK RAJZELEMHEZ RENDELÉSE... 422 RAJZELEMSZÍN MEGVÁLTOZTATÁSA... 423 VONALTÍPUS MEGVÁLTOZTATÁSA... 426 VONALLÁNCOK VONALTÍPUSÁNAK MEGVÁLTOZTATÁSA 427 RAJZELEM FÓLIÁJÁNAK VÁLTÁSA... 428 RAJZMÓDOSÍTÁS... 430 A RAJZELEMEK KIVÁLASZTÁSA... 431 A KIVÁLASZTÁS SZABÁLYOZÁSA... 431 KIVÁLASZTOTT OBJEKTUMOK MEGJELENÍTÉSI SORRENDJE... 436 RAJZELEM-KIVÁLASZTÓ PARANCS... 437 GYORS KIJELÖLÉS... 440 MŰVELETEK FOGÓKKAL... 443 FOGÓK BEÁLLÍTÁSA... 445 FOGÓK ALKALMAZÁSA... 446 RAJZELEM NYÚJTÁSA FOGÓKKAL... 447 NYÚJTÁS BÁZISPONTHOZ KÉPEST... 450 MÁSOLÁS FOGÓKKAL... 450 ELEMFORGATÁS BÁZISPONT KÖRÜL... 451 RAJZELEMEK MOZGATÁSA FOGÓKKAL... 452 RAJZELEMLÉPTÉK MEGVÁLTOZTATÁSA FOGÓKKAL... 452 RAJZELEMTÜKRÖZÉS FOGÓKKAL... 453 ÖSSZETETT RAJZELEMEK SZÉTVETÉSE ELEMEIKRE... 454 FELESLEGES RAJZELEMEK ELTÁVOLÍTÁSA... 455 VÁGÓLAP MŰVELETEK... 457 RAJZELEMEK TÖRLÉSE... 460 TÖRÖLT RAJZELEMEK VISSZAÁLLÍTÁSA... 460
TARTALOM 13 RAJZELEMEK TÖBBSZÖRÖZÉSE... 461 TÉRBELI TÖBBSZÖRÖZÉS... 464 RAJZELEMEK MÁSOLÁSA... 466 RAJZELEMEK MOZGATÁSA... 468 RAJZELEMEK TÜKRÖZÉSE... 469 TÉRBELI TÜKRÖZÉS... 471 RAJZELEMEK FORGATÁSA... 472 TÉRBELI FORGATÁS... 474 RAJZELEMLÉPTÉK MÓDOSÍTÁSA... 475 RAJZELEMEK NYÚJTÁSA... 477 TÉRBELI ELEMEK ILLESZTÉSE... 479 RAJZELEMEK MEGTÖRÉSE... 480 RAJZELEMEK METSZÉSE... 481 ÖSSZETETT OBJEKTUMOK METSZÉSE... 484 METSZÉS KÉPZELETBELI METSZÉSPONTIG... 485 RAJZELEM-MEGHOSSZABBÍTÁS... 486 METSZŐ VONALAK LETÖRÉSE ÉS LEKEREKÍTÉSE... 488 SZAKASZOK EGYESÍTÉSE... 490 VONALAK ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL... 490 KÉT EGYENES ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL... 492 ÍV ÉS VONAL ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL... 493 KÖRÖK ÖSSZEKÖTÉSE ÍVVEL... 493 VONALLÁNCOK LEKEREKÍTÉSE... 494 A LEKEREKÍTÉSI SUGÁR BEÁLLÍTÁSA... 494 PÁRHUZAMOS VONALAK ÉS GÖRBÉK RAJZOLÁSA... 495 ELEMJELLEMZŐK MÓDOSÍTÁSA... 496 TULAJDONSÁGOK MÁSOLÁSA... 499 VONALLÁNCOK SZERKESZTÉSE... 501 NYÍLT VONALLÁNCOK BEZÁRÁSA... 503 ZÁRT VONALLÁNCOK FELNYITÁSA... 503 BŐVÍTÉS SZAKASSZAL ÉS ÍVVEL... 503 VASTAGSÁG MEGVÁLTOZTATÁSA... 504
14 TARTALOM CSOMÓPONT SZERKESZTÉSE... 504 GÖRBEILLESZTÉS VONALLÁNCRA... 506 SPLINE-ILLESZTÉS VONALLÁNCRA... 507 A VONALLÁNC KISIMÍTÁSA... 508 VONALTÍPUSMINTA ELŐÁLLÍTÁSA... 509 UTOLSÓ MŰVELET VISSZAVONÁSA... 509 3D SOKSZÖGHÁLÓ SZERKESZTÉSE... 510 TÖBBSZÖRÖSVONALAK MÓDOSÍTÁSA... 511 SPLINE-OK MÓDOSÍTÁSA... 512 SRAFFOZÁS MÓDOSÍTÁSA... 513 ATTRIBÚTUM SZERKESZTÉSE... 514 RAJZELEMEK ÁTNEVEZÉSE... 516 OBJEKTUMOK MEGJELENÍTÉSI SORRENDJE... 516 SZILÁRDTESTEK MÓDOSÍTÁSA... 518 SZÖVEGEK... 526 SZÖVEGBEVITEL... 527 EGYSOROS SZÖVEG... 527 EGYSOROS SZÖVEG LÉTREHOZÁSA... 527 EGYSOROS SZÖVEG FORMÁTUMA... 529 EGYSOROS SZÖVEG MÓDOSÍTÁSA... 532 EGYSOROS SZÖVEG STÍLUSA... 534 BEKEZDÉSES SZÖVEG... 535 BEKEZDÉSES SZÖVEG LÉTREHOZÁSA... 536 KURZORMOZGATÁS... 538 SZÖVEG KIJELÖLÉSE... 539 KARAKTERFORMÁZÓ GYORSGOMBOK... 540 SZÖVEG MÁSOLÁSA ÉS ÁTHELYEZÉSE... 540 SZÖVEG KERESÉSE ÉS CSERÉJE... 541 SZÖVEGFÁJLOK IMPORTÁLÁSA... 544 SZÖVEGFÁJL RAJZBA VONTATÁSA... 546 BEKEZDÉSES SZÖVEG MÓDOSÍTÁSA... 547 BEKEZDÉSES SZÖVEG FORMÁZÁSA... 547
TARTALOM 15 BEKEZDÉS SZÉLESSÉGE... 550 BEHÚZÁS ÉS TABULÁTOROK... 551 KÜLÖNLEGES KARAKTEREK... 552 FELSOROLÁS ÉS LISTAJELÖLÉS... 554 SZÖVEGIGAZÍTÁS... 555 SZÖVEGSTÍLUSOK... 556 SZÖVEGSTÍLUSOK LÉTREHOZÁSA... 556 HÁTTÉRMASZK HASZNÁLATA... 560 KORÁBBI VERZIÓK STÍLUSAINAK HASZNÁLATA... 561 SZÖVEGMÉRET EGYEZTETÉS A MODELL- ÉS PAPÍRTÉR KÖZÖTT... 562 HELYESÍRÁS-ELLENŐRZÉS... 563 KÜLSŐ SZÖVEGSZERKESZTŐK... 565 FRISSÍTHETŐ MEZŐK HASZNÁLATA... 566 MEZŐK BEILLESZTÉSE... 566 MEZŐK MÓDOSÍTÁSA... 568 OBJEKTUMTULAJDONSÁGOT RÖGZÍTŐ MEZŐ... 568 MEZŐK FRISSÍTÉSE... 569 RAJZMÉRETEZÉS... 571 MÉRETEZÉSI FOGALMAK... 573 A MÉRETEZÉS STÍLUSA... 574 A MÉRETEZÉSI ELEMEK ALAKJA... 576 VONALAK... 578 JELEK ÉS NYILAK... 580 A MÉRETEZŐ SZÖVEG JELLEMZŐI... 582 MÉRETEZÉSI ELEMEK ELHELYEZÉSE... 584 MÉRETEZÉSI MÉRTÉKEGYSÉGEK... 586 A MÉRETEZÉS SZÍNBEÁLLÍTÁSA... 589 MÉRETEZÉSI RENDSZERVÁLTOZÓK... 589 A MÉRETEZÉS VÉGREHAJTÁSA... 596 HOSSZIRÁNYÚ BEMÉRETEZÉS... 598 VONALAS BEMÉRETEZÉS OBJEKTUMKIJELÖLÉSSEL.. 601
16 TARTALOM VÍZSZINTES VONALAS MÉRETEZÉS... 602 FÜGGŐLEGES VONALAS MÉRETEZÉS... 603 ELFORGATOTT VONALAS MÉRETEZÉS... 603 FOLYAMATOS ÉS BÁZISVONALAS MÉRETEZÉS... 604 SZÖG MÉRETEZÉSE... 605 SZÖG MÉRETEZÉSE EGYENESEKKEL... 606 SZÖG MÉRETEZÉSE KÖR ALAPJÁN... 606 SZÖG MÉRETEZÉSE ÍV ALAPJÁN... 607 SZÖG MÉRETEZÉSE HÁROM PONTTAL... 607 ÍV MÉRETEZÉSE... 607 KOORDINÁTAMÉRETEZÉS... 609 SUGÁR ÉS ÁTMÉRŐ MÉRETEZÉSE... 610 SUGÁR BEMÉRETEZÉSE... 610 ÁTMÉRŐ BEMÉRETEZÉSE... 611 KÖZÉPJEL RAJZOLÁSA... 612 VEZETŐVONAL ELHELYEZÉS... 612 MÉRETEK SZERKESZTÉSE... 613 NYILAK ÁTFORDÍTÁSA... 614 GYORSMÉRETEZÉS... 615 MÉRETSTÍLUS FELÜLÍRÁSA... 616 MÉRETEK FRISSÍTÉSE... 616 MÉRETEK ÚJRACSATOLÁSA... 616 FRISSÍTHETŐ MEZŐK... 618 MEZŐK BEILLESZTÉSE... 619 MEZŐK MÓDOSÍTÁSA... 620 MEZŐK FRISSÍTÉSE... 620 A BLOKKOK... 623 BLOKK LÉTREHOZÁSA... 624 BLOKK LÉTREHOZÁSA AZ AKTUÁLIS RAJZHOZ... 625 BLOKKDEFINÍCIÓ HIPERHIVATKOZÁSSAL... 628 BLOKK LEMEZRE ÍRÁSA... 632 BLOKKTÁROLÁS DESIGNCENTERBEN... 634
TARTALOM 17 BLOKK ELHELYEZÉSE ESZKÖZPALETTÁN... 637 DINAMIKUS BLOKK KÉSZÍTÉSE... 640 DINAMIKUS BLOKKOK ELEMEI... 643 PARAMÉTEREK... 643 MŰVELETEK... 644 PARAMÉTERKÉSZLETEK... 644 ELEMMOZGATÁS ENGEDÉLYEZÉSE... 647 BLOKK EGY RÉSZÉNEK NYÚJTÁSA... 650 LÁTHATÓSÁG SZABÁLYOZÁSA... 654 ÁTFORDÍTÁS ALKALMAZÁSA... 656 KIOSZTÁS PARAMÉTEREZÉSE... 657 KERESÉSI TÁBLÁZAT HASZNÁLATA... 658 A BLOKKDEFINÍCIÓ MÓDOSÍTÁSA... 661 A BLOKKSZERKESZTŐ SPECIÁLIS PARANCSAI... 662 BLOKK BEILLESZTÉSE... 666 BLOKK BEILLESZTÉSE VÁGÓLAPRÓL... 669 BLOKKTÖMBÖK BEILLESZTÉSE... 670 RAJZELEMEK FELOSZTÁSA BLOKKOKKAL... 671 BLOKK LÁNCSZERŰ BEÁGYAZÁSA... 672 BLOKK BEILLESZTÉSE DESIGNCENTERBŐL... 673 BLOKK BEILLESZTÉSE ESZKÖZPALETTÁBÓL... 678 DINAMIKUS BLOKK BEILLESZTÉSE... 679 BLOKK SZÉTVETÉSE... 680 BLOKKLEÍRÁS MÓDOSÍTÁSA... 680 BLOKK ÚJRADEFINIÁLÁSA... 680 ATTRIBÚTUMOK KEZELÉSE... 681 ATTRIBÚTUMOK LÉTREHOZÁSA... 681 ATTRIBÚTUM BLOKKHOZ KAPCSOLÁSA... 686 BLOKKBEILLESZTÉS ATTRIBÚTUMMAL... 686 ATTRIBÚTUMOK MÓDOSÍTÁSA... 688 BEILLESZTETT ATTRIBÚTUM MEGVÁLTOZTATÁSA... 691 ATTRIBÚTUMOK KIVITELE KÜLSŐ ÁLLOMÁNYBA... 694
18 TARTALOM KÜLSŐ REFERENCIÁK... 699 KÜLSŐ REFERENCIÁK LISTÁJA... 701 KÜLSŐ REFERENCIÁK ILLESZTÉSE... 702 KÜLSŐ REFERENCIÁK CSATOLÁSA... 706 FÜGGŐ SZIMBÓLUMOK CSATOLÁSA... 707 KÜLSŐ REFERENCIÁK FRISSÍTÉSE... 709 KÜLSŐ REFERENCIÁK TÖRLÉSE... 709 XREFEK TÖRLÉSE A MEMÓRIÁBÓL... 709 ELÉRÉSI ÚTVONAL MÓDOSÍTÁSA... 710 BLOKKOK ÉS XREFEK VÁGÁSA... 710 SZÜKSÉG SZERINTI XREF BETÖLTÉS... 712 XREFEK MÓDOSÍTÁSA... 712 KIRAJZOLTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL... 715 AZ OLDAL BEÁLLÍTÁSA... 716 A NYOMTATÓ BEÁLLÍTÁSA... 718 AZ ELRENDEZÉS BEÁLLÍTÁSA... 722 A PAPÍRMÉRET BEÁLLÍTÁSA... 724 LÉPTÉKBEÁLLÍTÁS ÉS ELTOLÁS... 724 KIRAJZOLÁS ÁLLOMÁNYBA... 726 NYOMTATÁSI STÍLUSOK... 728 A NYOMTATÁSI PECSÉT... 731 A KIRAJZOLÁS ELŐNÉZETE... 733 A NYOMTATÁS VÉGREHAJTÁSA... 734 KÖZZÉTÉTEL... 734 KÖZZÉTÉTEL A WEBEN... 736 AUTODESK DWF VIEWER... 740 LEKÉRDEZÉS... 743 KIFEJEZÉSEK KIÉRTÉKELÉSE... 743 A SZÁMOLÓGÉP ESZKÖZTÁR... 745 EGYÉB SZÁMOLÓGÉP MŰVELETEK... 747 PONT KOORDINÁTÁI... 750
TARTALOM 19 SZÖG MEGHATÁROZÁSA... 750 TÁVOLSÁG MEGHATÁROZÁSA... 750 TERÜLET MEGHATÁROZÁSA... 751 RAJZELEM-PARAMÉTEREK LISTÁZÁSA... 753 IDŐ BEÁLLÍTÁS ÉS LEKÉRDEZÉS... 755 FIZIKAI JELLEMZŐK... 756 STÁTUSZ LEKÉRDEZÉSE... 758 RENDSZERVÁLTOZÓK LEKÉRDEZÉSE ÉS BEÁLLÍTÁSA... 759 RENDSZERVÁLTOZÓK... 761 MUTATÓESZKÖZÖK BEÁLLÍTÁSA... 833 EGEREK... 833 DIGITALIZÁLÓ TÁBLÁK... 836 Wintab meghajtó konfigurálása... 837 Tábla konfigurálása tábla fóliához... 838 Képernyőmutató-területek megadása... 839 Rögzített képernyőmutató-terület... 840 Lebegő képernyőmutató-területek... 840 A területek közti átváltás... 840 Tábla kalibrálása lekövetéshez... 840 A tábla kalibrálásának tesztelése... 841 A digitalizáló tábla újrainicializálása... 841 MUNKATERÜLETEK BEÁLLÍTÁSA... 843 MENÜK BEÁLLÍTÁSA... 850 MENÜFÁJLOK... 850 MENÜ TESTRE SZABÁSA... 852 HELYI MENÜK BEÁLLÍTÁSA... 854 MENÜFÁJL BETÖLTÉSE... 856 ESZKÖZTÁRAK BEÁLLÍTÁSA... 858 BILLENTYŰZET BEÁLLÍTÁSA... 861
20 TARTALOM ESZKÖZPALETTA BEÁLLÍTÁSA... 863 A KÖRNYEZET TESTRE SZABÁSA... 869 ALAPÉRTELMEZETT MAPPÁK... 869 EGYÉNI KÖNYVTÁRSZERKEZET... 870 TESTRE SZABHATÓ FÁJLOK... 871 PARAMÉTER-FÁJL... 873 KÜLSŐ PARANCSOK... 873 Windows rendszerparancsok... 875 Egyedileg definiált parancsok... 876 PARANCSÁLNEVEK... 876 PARANCSSORI KAPCSOLÓK... 877 KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK... 880 MENÜSZERKEZET... 882 FÁJL (FILE) MENÜ... 882 SZERKESZTÉS (EDIT) MENÜ... 884 NÉZET (VIEW) MENÜ... 885 BEILLESZT (INSERT) MENÜ... 889 FORMÁTUM (FORMAT) MENÜ... 890 ESZKÖZ (TOOLS) MENÜ... 890 RAJZ (DRAW) MENÜ... 895 MÉRETEZÉS (DIMENSION) MENÜ... 899 MÓDOSÍTÁS (MODIFY) MENÜ... 900 ABLAK (WINDOW) MENÜ... 903 SÚGÓ (HELP) MENÜ... 904 PARANCSOK ÉS PARANCS ÁLNEVEK... 906 FOGALMAK ÉS KIFEJEZÉSEK... 936 AJÁNLOTT WEBHELYEK... 970 AutoCAD portálok... 970 Fórumok... 970 Segédprogramok... 971
TARTALOM 21 Dokumentumkezelés... 971 Szerkezeti szoftverek... 971 Elektronikai szoftverek... 972 Építészeti szoftverek... 972 Gépészeti szoftverek... 973 Létesítménygazdálkodás... 973 Térképész (DTM) szoftverek... 973 AutoCAD oktatás... 974 IRODALOM... 975
22 ELŐSZÓ ELŐSZÓ Az AutoCAD vezeti a személyi számítógépeken futó, számítógépes tervezést segítő rajzprogramok piacát. Független piaci elemzők szerint ez a vezető szerep 80 százaléknál is nagyobb piaci részesedést jelent. A mérnöki tervezés szakemberei építészeti, gépészeti és egyéb területeken világszerte rajzok millióit készítették el ezzel az eszközzel a program megjelenése óta. Ez köszönhető annak a szívós fejlesztő munkának is, amelynek révén a programot létrehozó Autodesk mintegy másfél évenként újabb verzióval rukkol elő. Újabban ezt a ciklusidőt is egy évre szorították le, ennek már második terméke az AutoCAD 2006 verziója. A 2006-os változatban megjelent újdonságok vázlatos említése előtt engedjék meg, hogy néhány szót vesztegessünk a 2004-es programváltozat legfontosabb újdonságaira is. A rajzfájlok mérete már a 2004-es változatban csaknem a felére csökkent (ennél tömörebbre a tömörítő programok sem zsugoríthatják). A fájlformátum optimalizálásának köszönhetően a fájl megnyitása 33 százalékkal, mentése 66 százalékkal gyorsult az előző, 2002-es változathoz képest. A korábbi változatokkal összehasonlítva a változás még jelentősebb. Könnyebbé vált az adatok megosztása és a rajzok terjesztése is. Ehhez használhatjuk most a digitális aláírást, a jelszavas védelmet, a továbbfejlesztett.dwf fájlformátumot és az Autodesk webhelyéről ingyenesen letölthető (de az AutoCAD telepítőcsomaggal együtt is szállított) Autodesk Express Viewer programot is. A közzétételből a bizalmas vagy közzétételre nem szánt rajzrészleteket letakarással kizárhatjuk. A.dwf fájlformátum többlapos rajzok és más rajzokból származó lapok közzétételére is alkalmas. Megváltozott a licenckezelés is. A hálózati és hordozható licenckezelő sokkal rugalmasabb, hatékonyabb. A licencek most már legfeljebb harminc napra kikölcsönözhetők a távoli (például otthoni) használat számára, majd a használat után visszaadhatók. A kivétel
ELŐSZÓ 23 természetesen csökkenti a központi munkahelyen egy időben használható licencek számát. A Windows XP alatt a mozgató és nagyító (TOL és ZOOM) műveletek a rajzképernyő szélén túl is érvényesíthetők még a nézetablakok használata, mozgatása, átméretezése során is. A felhasználói visszajelzések alapján úgy módosították a kezelőfelületet, hogy azon a mindennapi munka során leggyakrabban használt elemek könnyen elérhetők legyenek, ennek megfelelően módosították a DesignCentert, az eszköz és a tulajdonságpalettát, több művelet visszavonására és helyreállítására alkalmassá tették a Vissza és Előre parancsokat. A teljesen új eszközpaletták testre szabhatók, kiegészíthetők a munkacsoportban használt elemekkel, blokkokkal, kitöltési mintákkal, LISP rutinokkal. A termelékenységet növeli az is, hogy az előre elkészített és elemkönyvtárban tárolt elemek beillesztését a rajzba egyszerű húzd és dobd technikával megoldhatjuk. A tartalom és a szabványok is könnyebben megoszthatók másokkal, így a munkacsoport tagjai könnyebben alkalmazhatják a házi szabványokat, rajzaik szabványnak megfelelősége könnyen ellenőrizhető, a szabványkövetési jelentés kinyomtatható, villámpostával továbbküldhető. Az új DesignCenter Online lap szolgál arra, hogy rajta keresztül i-drop formátumú rajztartalmakat, előre gyártott félkész termékeket (blokkokat, szabványokat, elrendezéseket, sőt teljes dwg fájlokat) az autodesk.com, vagy partner gyártók webhelyéről rajzunkba vontassunk. Megszűnt a legfeljebb 256 szín alkalmazását engedő kötöttség. Most már akár 64 k (65536) színt is felhasználhatunk, színátmenetes kitöltéseket készíthetünk két különböző szín vagy ugyanazon szín különböző árnyalatai között. A színeket választhatjuk a nyomdászatban elterjedt (például PANTONE) színskálákból is. Így az AutoCAD programon belül, más szoftverek alkalmazása nélkül is minőségi prezentációs grafika állítható elő. A renderelt térbeli izometrikus nézeteket kinyomtathatjuk. Ezen szolgáltatásbővülés mellett igazán nehéz volt elképzelni, mi hasznos jöhet még a következő, tehát a legújabb, 2005-ös programverzióban. Számszerűleg: Megjelent 24 új parancs (régebbi parancsok most nem szűntek meg), megváltozott viszont 58 régebbi
24 ELŐSZÓ parancs, 21 új rendszerváltozó jelent meg (régebbi rendszerváltozók most nem szűntek meg), két rendszerváltozón módosítottak. Az új szolgáltatásokról Flash alapú animált bemutatót indíthatunk vagy a telepítő CD-ről vagy a Súgó menü Újdonságok áttekintése parancsával. Ezek általában megegyeznek a magyar és az angol nyelvű változatban, kivéve a súgó természetes nyelvű kérdésekkel faggatását, amely csak az angol nyelvű változatban érhető el (a magyar nyelvű változatban az Ask Me lap egyik súgófájlban sem használható, tehát kérdés, szó vagy kifejezés megadásával csak az angol változatban kereshetünk súgólapokat). A 2005-ös változatban ehhez jöttek a következő fontosabb újdonságok: Létrehozták a lapkészlet kezelőt, amely több, esetleg különböző tervezőktől, szakágaktól származó rajzfájl egyetlen tervezési projekt lapkészletbe foglalását segíti. A különösen komplex projektek esetén lapkészleten belül alkészleteket is kialakíthatunk. A lapkészletek manuális kezeléséhez a laplista címeit tartalmazó, könnyen frissíthető táblázatot készíthetünk. A lapkészlet rendezéséhez rajzcsoportosító eszközöket kapunk. A lapkészlet teljes egészében tehető közzé, küldhető el e-küldeményként és archiválható. A lapkészlet kezelő a nézeteket a rajzokhoz hasonlóan kezeli. A nyomtatással kapcsolatos újdonságok részben a lapkészletekkel kapcsolatosak, másrészt megoldották a háttérben nyomtatást, vagyis a nyomtatás vagy közzététel olyan működését, hogy a művelet közben változatlanul dolgozhatunk a rajzon. A nyomtatás vagy közzététel végét állapotsori szövegbuborék-üzenet jelzi. Módosítottak a 2004-es változatban megjelent eszközpaletták kezelésén is. Az eszközpaletta elemei egyszerűen kialakíthatók úgy, hogy a megfelelő rajzbeli objektumokat az eszközpalettába húzzuk. Az eszközpalettán elhelyezhetjük leggyakrabban használt parancsainkat is. Új és módosított rajzkészítő eszközöket jelentettek meg. Az önálló objektumként megjelenő táblázatok beillesztéséhez egy új párbeszédpanelt készítettek. A szövegobjektumokban automatikusan frissíthető adatokat tartalmazó mezőket, valamint a szöveget kiemelő háttért, illetve a bekezdéses szövegekben új szövegszimbólumokat helyezhetünk el. A rajzi objektumok megjelenési és nyomtatási sor-
ELŐSZÓ 25 rendje módosítható. A rajzok dwf (Design Web Format) állományban közzétehetők, amelyen a megtekintők elektronikus jelölőkkel rögzíthetik észrevételeiket akkor is, ha az AutoCAD program nincs gépükre telepítve. A visszaküldött dwf fájl megnyitható az AutoCAD programban és a javaslatok alapján a módosítások elvégezhetők. Most már a szokásos rajzobjektumokhoz hasonlóan metszhetők a sraffozási objektumok is. A sraffozást alkalmazhatjuk hézagos határvonallal rendelkező objektumok esetében is, vagyis a kitöltő minta nem folyik ki. Módosítottak a fóliakezelésen, a nagyítási módokon, a gyors súgó használatán, az OLE objektumok importálásán, valamint a képek beillesztésén, a hálózati licencek kölcsönzésén. Most a Microsoft Office programjaihoz hasonló módon több megnyitott rajz külön elemként is megjeleníthető a Windows tálcáján. Mindezek növelik a rajzkészítés hatékonyságát. A Súgó menüből indított Újdonságok áttekintése paranccsal megjelenített párbeszédpanelen beállítható, hogy az újdonságokat melyik korábbi változathoz képest ismertesse (attól függően, hogy új felhasználók vagyunk, vagy egy korábbi változatról frissítünk). A 2006-os változat később részletesen bemutatott újdonságai: A felhasználói felületet jelentős mértékben módosították. Az eszköztárak, paletták rögzíthetők. A felhasználói felület pontosabban testre szabható, ideiglenes felülírás billentyűket definiálhatunk. A gyorsabb parancsbevitel érdekében a kurzor mellett megjelenő parancssort is használhatjuk. Az új, dinamikus adatbevitelnek megfelelően a parancsok paraméterezése a méretvonalak méretjelzéseinek módosításához hasonlóan történhet, azaz például a relatív hossz- és szögadatokat a rajzolt elem mellett adhatjuk meg. Ennek megfelelően módosítottak a letörés, lekerekítés, másolás, elforgatás, eltolás, léptékezés, metszés, hosszabbítás, nyújtás, mozgatás parancsokon. Új a szakaszok egyesítése és a téglalap létrehozása terület vagy elforgatás alapján is. Új méretezési lehetőség az ívhossz méretezés, a megtört sugár méretjelölés, a méretnyilak átfordítása, és a méret vonaltípusok továbbfejlesztése. Szintén új lehetőségekkel gazdagodott a sraffozási eszköztár: most már módosíthatjuk a sraffozási határvonalat, kiszámíthatjuk a
26 ELŐSZÓ sraffozási területet, készíthetünk különálló sraffozásokat, újraépíthetjük a sraffozási határvonalat. A bekezdésszöveget a Microsoft Wordjéhez hasonló helyi szerkesztőben módosíthatjuk, alkalmazhatunk a szövegelemen felsorolásjelölést és sorszámozást is. A tervezési munka hatékonyságát jelentősen növeli a blokkadatok kinyerése és az új, dinamikus blokk. Ez utóbbiakat csak az AutoCAD 2006-ban hozhatjuk létre, az AutoCAD LT 2006-os változatában csak alkalmazhatjuk az itt készített blokkokat, amelyből mindjárt rengeteg mintát is kapunk. Ezekkel a blokkok parametrikusan illeszthetők be, nem kell például egy hatlapfejű csavart az összes járatos méretben megtervezni, eltárolni, elegendő egyetlen dinamikus példány, amelynek beillesztésekor listából kiválasztva adjuk meg a szabványos méretet vagy elnevezést. Szintén teljesen új a gyors számológép, amely a Windows kalkulátorához hasonló, de a számítási alapadatokhoz használhatjuk a rajzból felvett méreteket, koordinátákat is. A rajzhelyreállítás kezelő a Microsoft Office programjaiban megszokott módon, a fatális rendszerösszeomlások, áramszünet esetén nyújt segítséget a rajz utolsó (szerkesztés közbeni automatikus mentéssel rögzített) változatához történő visszatérésben. A zoom és eltolás műveletek is visszavonhatók és megismételhetők. A könnyebb kezelhetőség és az árcsökkentés érdekében továbbra is forgalmazzuk a tízkötetes AutoCAD 2006-os könyvsorozatunkat, amelyet azonban most egyetlen kötetben és hasznos kiegészítéssel kibővítve adunk ki. Ez köszönhető az Adobe Acrobat 9. verziójának is, mellyel a kötetet kisebb méretben tudtuk előállítani. Mérnökök, tervezők, műszaki szerkesztők és rajzolók olyan eszközöket kapnak ezzel a szoftverrel kezükbe, amelyekkel más tervezőrendszerek nem, vagy csak elvétve rendelkeznek. Az AutoCAD 2006 minden síkbeli rajzszerkesztési funkció mellett még a térbeli modellezési feladatokhoz tartozó utasításokkal is rendelkezik. Ugyanakkor programozható és külső adatbázisokhoz is kapcsolható. E funkciók teszik a gyakorlott felhasználók számára igen hasznossá a programot (akár saját, akár a világszerte több ezer független fejlesztő alkalmazásait, építészeti, gépészeti, kultúrmérnöki stb. rendszereit is futtathatjuk AutoCAD környezetben).
ELŐSZÓ 27 Könyvünk tömören, a kezdő és haladó felhasználók számára egyaránt érthető módon összefoglalja az AutoCAD 2006-os változatának a program telepítésével, általános kezelésével, új projektek létrehozásával, a koordináta rendszerekkel, az adatbevitellel és a rajzolással, blokkok és fóliák kezelésével, valamint a megjelenítéssel, közzététellel, nyomtatással, rajzi segédeszközökkel, testre szabással kapcsolatos tudnivalóit. A parancsnevek után megadtuk az angol nyelvű AutoCAD 2006-os változat megfelelő parancsait is. A tulajdonságok beállítása tekintetében is találhatunk újdonságokat a 2006 előtti programváltozatokhoz képest: az objektumok legkülönfélébb jellemzőit most a Tulajdonságok palettán állíthatjuk be, amely átméretezhető, automatikusan elrejthető, illetve dokkolható a munkaterület széléhez. A színek esetében pedig már akár 64 k (True Color) szín közül válogathatunk, használhatunk ipari szabvány (Pantone stb.) színskálákat és készíthetünk színátmeneteket, illetve ilyen hátteret tartalmazó elrendezéseket. A parancssor tetszőleges helyen elhelyezhető és átlátszóvá is tehető. Mivel az illusztrációk a magyar változatból származnak, első helyen a magyar nyelvű parancsokat adjuk meg. Egyébként a magyar és az angol nyelvű változat párbeszédpanelei megegyeznek, így az angol változatot használók is haszonnal forgathatják a kötetet. Könyveinkben a program összes lehetőségét igyekeztünk ismertetni, számos esetben azonban terjedelmi okokból a bemutatás mélysége nem érhette el az eredeti (bár nyilván jóval drágább) kézikönyvekét. Minden olyan esetre, amikor az adott problémát nem tudjuk elég világosan megérteni ebből a könyvből, javasoljuk a program oktató rendszerének, illetve a gyári kézikönyveknek áttekintését. Ezek megtekinthetők a program telepítő CD-jén, illetve a programból, súgóból az Autodesk webhelyére utaló hiperhivatkozások útján. Sajnos terjedelmi okokból néhány fontosabb rész (például az adatbázis kapcsolatok leírása) is kimaradt, de előre jelezzük, hogy megfelelő érdeklődés esetén a programhoz kifejezetten tankönyv céljaira szolgáló, illetve a programozással, testre szabással kapcsolatos, az eddigieknél részletesebb kiadványok megjelentetését is tervezzük. Az itt leírtak megértéséhez és alkalmazásához különösebb számítástechnikai ismeretekre nincs szükség, elegendő a Windows XP
28 ELŐSZÓ operációs rendszer alapfokú ismerete. A könyvet ajánljuk azoknak, akik kényelmesen, gyorsan, tetszetős formában, de az ipari és házi szabványokhoz ragaszkodva szeretnék elkészíteni terveiket, rajzaikat, amihez ezúton is sok sikert kívánunk. Végezetül: bár könyvünk készítése során a megfelelő gondossággal igyekeztünk eljárni, ez minden bizonnyal nem óvott meg a tévedésektől. Kérem, fogadják megértéssel hibáimat. Szentendre, 2009. november Köszönettel a szerző.
AZ AUTOCAD ALAPJAI 29 AZ AUTOCAD ALAPJAI Ebben a fejezetben az AutoCAD 2006 professzionális műszaki rajzprogram újdonságait és a kezeléséhez szükséges alapvető információkat találja meg a tisztelt Olvasó. A program valamely korábbi változatának kezelésében jártasak számára ezek a részek túlnyomó részben (az újdonságokon kívül) ismerteknek tűnnek, kezdő felhasználók számára azonban ezek az ismeretek elengedhetetlenül fontosak a program kezeléséhez és a könyv további fejezeteinek megértéséhez. A fejezetben összefoglalt ismeretek segítségével már hozzáfoghatunk az AutoCAD 2006 használatához. A következőkben a billentyűket vastagon szedve, keretezetten jelöljük, például: Enter. Az egyszerre leütendő billentyűkből álló billentyűkombinációk jele a billentyűk összekapcsolásából adódik, például: Ctrl+Esc. A funkciógombok jele: F1, F2. A begépelhető vagy a program menüiből kiválasztható parancsokat csupa nagybetűvel, vastagon szedve jelöltük, például: VONAL. Mögötte általában megadjuk a parancs angol nyelvű megfelelőjét is (ezek a magyar változatban is kiadhatók, ha eléjük _ jelet gépelünk, például: _LINE). A parancsok paramétereit dőlt betűtípussal jelöljük. Az almenüket a jellel jelezzük. A programban a Windows alatt futó más alkalmazásokhoz hasonlóan a parancsok kiadásának meggyorsítására ikonokat használunk. Az ikonokkal kiváltható parancsok egyéb módon menüből, parancssorban vagy billentyűkombinációval is megadhatók, ezeket az ikonokat ismertető részben is leírjuk. RENDSZERKÖVETELMÉNYEK A program környezete alatt a működtetéshez szükséges hardver- és szoftvereszközöket értjük. Ezek között vannak elengedhetetlenül fontosak és választhatóak, azaz nem feltétlenül szükségesek. Elen-
30 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK gedhetetlenül szükséges a szokásos számítógép konfigurációkon kívül (processzor, memória, billentyűzet, winchester-lemez) a rajzok megjelenítéséhez a meglehetősen nagy felbontású grafikus monitor. Ez utóbbi egyébként is feltétele a Windows alatti programfuttatásnak. A CAD rendszerek állandó, napi használatához tanácsos az elérhető legnagyobb képátlójú megjelenítőt alkalmazni. Választható másképpen opcionális környezeti elemek a nyomtató és rajzoló eszközök, az egér, illetve a digitalizáló tábla. A következőkben ismertetjük a program működtetéséhez éppen elégséges, illetve célszerűen megfelelő PC-összetételeket. A minimális (éppen elégséges) számítógép-összetétel: Pentium III 800 MHz vagy azzal kompatíbilis, illetve jobb processzor. 512 MB RAM. 1024 x 768 képpont felbontású, TrueColor videomegjelenítő. Windows videomegjelenítő meghajtó. Egér, vagy más, Wintab meghajtóval rendelkező grafikus mutató (pozicionáló) eszköz (digitalizáló). tetszőleges sebességű CD-ROM meghajtó (a program csak így telepíthető). IBM-kompatíbilis párhuzamos port. Soros port (digitalizálók és bizonyos nyomtatók esetében). Nyomtató vagy rajzgép (választható). TCP/IP vagy IPX támogatás (csak több felhasználós vagy dinamikusan kezelt licenc konfigurációk esetében). 500 MB merevlemez-terület a telepítéshez. 64 MB szabad winchester az átmeneti (swap) állományok számára. 60 MB a rendszermappában. 20 MB szabad winchester a párhuzamosan futó munkaszakaszokhoz. Windows 2000 operációs rendszer (Service Pack 3), Windows XP (Professional, Home vagy Tablet PC) operációs rendszer. Microsoft Internet Explorer 6.0 (Service Pack 1).
AZ AUTOCAD ALAPJAI 31 Az ajánlott számítógép-összetétel: Pentium IV 2 GHz vagy azzal kompatíbilis, illetve jobb processzor. 512 MB RAM. 1024 x 768 VGA videomegjelenítő. Windows videomegjelenítő meghajtó. Egér, vagy más, Wintab meghajtóval rendelkező grafikus mutató (pozicionáló) eszköz (digitalizáló). 16X sebességű CD-ROM meghajtó. IBM-kompatíbilis párhuzamos port. Soros port (digitalizálók és bizonyos nyomtatók esetében). Nyomtató vagy rajzgép. Modem, Internet elérés. Hangkártya a multimédiás tanuláshoz. TCP/IP vagy IPX támogatás (csak több felhasználós vagy dinamikusan kezelt licenc konfigurációk esetében). 500 MB merevlemez-terület a telepítéshez. 64 MB szabad winchester az átmeneti (swap) állományok számára. 60 MB a rendszermappában. 20 MB szabad winchester a párhuzamosan futó munkaszakaszokhoz. Windows XP Professional operációs rendszer. Bármilyen, a Windows által támogatott hálózati kártya, ha a hálózatot (állomány-kiszolgálót), illetve a levelező programot is szeretnénk használni. Az AutoCAD 2006 hardverzár nélkül működik. A szoftvervédelmet a terjesztőtől, a telepítési információk alapján kapott egyedi kóddal oldják meg. A megváltozott és bővült funkciók sokasága indokolja az Auto- CAD 2006 tetemes erőforrás igényét, ami jóval nagyobb a megelőző változatnál (például kétszer akkora memóriát és csaknem kétszeres merevlemez helyet igényel). A programban számtalan vonaltípus, betűkészlet (köztük TrueType fontok), kitöltési minta, render burkolatminta, varázsló, ikon, illetve lista található.
32 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK Alkalmazhatunk valós idejű nagyítást és mozgatást, illetve térbeli forgatást, valósághű (fotorealisztikus) árnyékolt megjelenítést (renderelést), True Color kitöltéseket, színkatalógus színeket, használhatjuk a kommunikációs központot stb. A program a 2004-es változattól megújult, szebb, átláthatóbb felületet és súgó megoldásokat kapott, új, tömörebb rajzfájl-formátumot alkalmazhatunk. Beépítették a digitális aláírás-ellenőrzést, a webdokumentumok exportját, jellemzők másolását, az elektronikus posta alkalmazását stb. Az újdonságokat a megfelelő helyen részletesen bemutatjuk. Windows 2000 operációs rendszeren a program futtatásához a felhasználónak Kiemelt felhasználó vagy Rendszergazda jogokkal kell rendelkeznie. Enélkül az AutoCAD 2006 és a külső fejlesztők alkalmazásai hibásan működnek. Ezeket a jogokat birtokolhatja a felhasználó, nem szükséges és biztonsági okokból nem is tanácsos Administrator (Rendszergazda) felhasználóként bejelentkezni. A BILLENTYŰZET Az írógéphez hasonlatos billentyűzetrész a szöveg begépelésére, adatok bevitelére szolgál. A többi billentyűt a parancsok kiadására, illetve a kurzor (fénymutató) mozgatására, a párbeszédpanelek változó mezőin belüli közlekedésre használjuk. A parancsok kiadására ötféle módszert alkalmazhatunk: a menüsorból, helyi menüről vagy a billentyűzettel, vagy az egérkurzorral kiválasztva (rámutatva), majd az Enter billentyű, illetve az egér bal gombjának lenyomásával, azaz kattintással kezdeményezzük a parancs végrehajtását, de alkalmazhatjuk az ikonparancsokat, a közvetlen billentyűkombinációkat (gyorsgombokat), funkcióbillentyűket, illetve a parancssorba gépelést is. Ez utóbbi esetben a Parancs (Command) parancsprompt után gépeljük be a végrehajtandó parancsot, azok paramétereit (például a rajzutasítás koordinátáit), majd azt az Enter billentyű lenyomásával hajtjuk végre. Csak a billentyűzetet alkalmazva a képernyő második sorában álló menüsorba az Alt billentyűt lenyomva jutunk. Ezt követően a menüsor kiemelt (aláhúzott) karaktereinek egyikét lenyomva, vagy a
AZ AUTOCAD ALAPJAI 33 kijelölőmezőt a kurzormozgató billentyűkkel ( vagy ) lenyomva egy újabb menüt gördíthetünk le, ahonnan a megfelelő parancs kiválasztása az eddig leírtakhoz hasonló módon történhet. A főmenü kiválasztásához a, billentyűket, az almenük legördítéséhez és a menütételek kiválasztásához a, billentyűket használjuk. A menüből kijelölt parancs végrehajtását az Enter billentyű lenyomásával indítjuk. Ha a legördült menüben valamely parancs nincs kiemelve (halvány színnel jelenik meg), akkor az az adott helyzetben nem alkalmazható (értelmetlen lenne például a vágólapra másolás, amíg nincs kijelölve a kivágandó részlet). A legördülő menü parancsai mellett egyes helyeken billentyűzetkódok figyelhetők meg (gyorsbillentyűk). A rajz szerkesztése közben ezeket a gombokat (billentyűkombinációkat) lenyomva az adott parancs azonnal végrehajtásra kerül. Az Esc billentyűt kell lenyomni, ha nem akarjuk a kiválasztott parancsot indítani. Ezzel visszatérünk a parancs elindítását megelőző szerkesztő művelethez. A rajzfeliratok szövegének bevitele csak a billentyűzettel valósítható meg. A billentyűzettel a Windows alatt is vezérelhetjük a programokat, bár ez sokszor kényelmetlenebb, mint a parancsok ikonos gyorsmenüs megfelelőivel. Néha előfordul, hogy egyes műveletek elvégzése könnyebb lesz egyetlen billentyűkombináció (több billentyű egyszerre történő) leütésével, mintha az egeret használnánk. Néhány parancsot az egér és a billentyűzet együttes használatával adunk ki. A billentyűkombinációkat a felsorolt billentyűk együttes megnyomásával vihetjük be. Például a Ctrl és a P billentyű együttes megnyomásával is indíthatjuk a nyomtatást. Az ilyen, együttes billentyűlenyomásokat, azaz billentyűkombinációkat a könyvben együttes keretben jelöljük: Ctrl+P. Az írógép-billentyűzeten is bevihetünk számokat. Erre a célra azonban (különösen, ha sok számot kell bevinnünk) célszerűbb a billentyűzet jobb oldalán található, számológép-kiosztású billentyűcsoportot, a numerikus billentyűket használni. Ha a Num Lock rögzülő váltóbillentyű nincs benyomva, akkor a numerikus billentyűzet a kurzor mozgatására használható, a rajtuk olvasható nyilak és
34 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK feliratok szerint. Ellenkező esetben a Num Lock lenyomott állapotában vihetjük be a számokat. A billentyűzet eddig nem említett részei vezérlőfunkciókat töltenek be. A numerikus billentyűzetrész másik feladata a különleges karakterek bevitele. Az Enter billentyű a számítógép és programok kezelésében nélkülözhetetlen. Ez a legnagyobb billentyű, felirata több billentyűzeten:. Megtalálható a numerikus billentyűzetrész jobb alsó sarkán is. A parancsok végrehajtásának engedélyezésére szolgál (hasonlóan a párbeszédpanelek OK nyomógombjához). Az Alt, Ctrl, Shift billentyűk önmagukban (saját) funkció nélküli váltóbillentyűk, melyekből 2-2 darab áll rendelkezésre, ezeket mindig valamely más billentyűvel együtt kell használni. Például a Shift billentyű és valamely kurzormozgató billentyű együttes lenyomása az adott irányban kijelöli a szöveget a párbeszédpanel mezőjében, illetve a parancssorban. A Shift billentyű lenyomásával válthatunk az írógép-billentyűzeten található betűk kis (kurrens) és nagy (verzál) változata között. Ha a Caps Lock rögzülő váltóbillentyű más szóval állapotbillentyű nincs lenyomva, akkor betűbillentyűt magában lenyomva kisbetűt kapunk, ha a Shift billentyű lenyomásával együtt, akkor nagyot. Az Alt billentyű menüparancs-kiválasztó szerepét korábban ismertettük. Másik feladata a különleges karakterek beillesztésének segítése. Ilyen (például ékezetes stb.) karakterek beviteléhez az Alt billentyűt lenyomva kell tartanunk, miközben a numerikus billentyűzeten beütjük egy karakter kódját (a kódtáblázatok megtalálhatók például a nyomtatók kézikönyvében). Ezzel a módszerrel olyan betűket szúrhatunk a szövegbe, amelyek a billentyűzeten nem szerepelnek. A kurzor mozgatásának egeres módszeréről már tettünk említést, később részletezzük. Ugyanakkor, mivel a Windows és az AutoCAD igaz, meglehetősen kényelmetlenül egér nélkül is működtethető, ilyenkor a billentyűzettel kell mozgatnunk a kurzort. Már itt leszögezzük, hogy a pontos rajzolás csak a raszter, illetve tárgyraszter alkalmazásával vagy a rajzelemek pontjainak koordinátás megadásával lehetséges.
AZ AUTOCAD ALAPJAI 35 Az Insert billentyű megnyomásával ebben a programban nem váltogathatunk a beszúrásos és a felülírásos szövegbevitel között, csak a beszúrásos szövegbevitelt alkalmazhatjuk. Ekkor szövegbevitel során a begépelt szöveget követő szövegrészek jobbra mozdulnak, az új szöveg nem törli őket. Megszűnt az az AutoCAD programban hagyományos lehetőség, hogy az Insert billentyű lenyomásával a parancsok paraméterezésére szolgáló, a rajzterület jobb oldalán megjelenő menüterületre juthatunk. A Delete billentyű a kurzor utáni betűt vagy a kijelölt rajzelemet törli. A Backspace billentyű az írógép-billentyűzet jobb felső sarkában található, felirata rendszerint. Ez a billentyű a kurzor előtt álló betűk törlésére szolgál. Az Esc billentyű funkciója megfelel a párbeszédpaneleken alkalmazott Mégse nyomógombnak. Bárhol is vagyunk a programban, e billentyű egyszeri vagy többszöri megnyomásával visszatérhetünk az utoljára elmentett munkaképernyőhöz (a menük, párbeszédpanelek parancsainak végrehajtása helyett). A Caps Lock és a Num Lock állapotbillentyűk, vagy kapcsolók. Az előbbi lenyomását követően begépelt szöveg nagybetűs lesz. Kisbetűt ekkor a Shift billentyű lenyomásával, kombinációként kell bevinni. A Caps Lock újbóli megnyomásával az eredeti állapotot állítjuk vissza. A Num Lock lenyomásával rögzítjük vagy oldjuk fel a billentyűzet jobb oldali, numerikus részén a számjegyek bevitelét. Ha e billentyű nincs lenyomva, akkor az itt található egyéb billentyűk a kurzormozgatásra szolgálnak. MUTATÓESZKÖZÖK Az AutoCAD program grafikus pontkijelölőkkel, vagyis mutatóeszközökkel vezérelhető. A pontkijelölő eszközzel könnyen mozoghatunk a rajz tartalma és a parancsok (menütételek) között. Ilyen eszköz az egér, az IntelliMouse, vagy a digitalizáló tábla. A rajzelemeket meghatározó pontokat a mutatóeszköz kattintásával vagy koordináták parancssorba gépelésével, a billentyűzet segítségével adjuk meg. A mutatóeszköznek több nyomógombja lehet, amelyek közül
36 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK az AutoCAD az első tíz nyomógomb hozzárendelését automatikusan elvégzi, de a kijelölő nyomógomb kivételével ezek mindegyike átrendezhető az acad.mnu menü fájl módosításával (a fájl a \Program Files\AutoCAD 2006\UserDataCache\Support mappában található). AZ EGÉR A kurzor pozicionálása az egér (egérkurzor) mozgatásával, majd az egér bal gombjának lenyomásával történik, ezt a továbbiakban kattintásnak nevezzük. A kiválasztott parancsok is így indíthatók. A bal egérgomb kétszeri, gyors egymásutánban történő lenyomása a kettős kattintás. Ezzel a kijelölt funkciót általában nemcsak kiválasztjuk, hanem el is indítjuk a parancs végrehajtását. A rajzparancsok befejezésére alkalmazhatjuk a jobb egérgombbal végzett egyszeres kattintást. Ikonokhoz rendelt parancsok végrehajtásának indításához elegendő az egyszeres kattintás is. Ha a kiválasztott parancsot mégsem akarjuk indítani, akkor kattintsunk a menün kívüli területre. Az elindított parancs az Esc billentyűvel vagy a Ctrl+Break billentyűkombinációval szakítható meg. Az AutoCAD 2006-ban a rajzelemekre kattintással is kijelölhetjük az adott rajzelemet. A kijelölt rajzelem a PICKADD rendszerváltozó értékétől függően hozzáadódik a korábbi kijelölési halmazhoz. Ha a PICKADD rendszerváltozó értéke 1, akkor a kijelölt objektumot hozzáadja az aktuális kiválasztási halmazhoz, ilyenkor a rajzelemeket a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintva törölhetjük a készletből. Ha a PICKADD rendszerváltozó értéke 0, akkor minden kattintással vagy más kijelölési módon új kiválasztási halmaz jön létre. Ebben az esetben a Shift billentyű nyomva tartása közben kattintva növelhetjük a kattintással megjelölt objektummal a kiválasztási halmazt. Az egér jobb gombjával kattintva mindig a kurzor adott helyzetének megfelelő helyi (más szóval kurzormenüt) jelenítjük meg, ahonnan a bal egérgombbal kattintva adhatók ki a parancsok. A Shift billentyű nyomva tartása közben a helyi menü a tárgyraszter beállítására ad lehetőséget.
AZ AUTOCAD ALAPJAI 37 Az egér (kattintások, sebesség) és az egérkurzor (forma) beállításának változtatására is lehetőségünk van minden Windows verzió esetében. A beállításokat a magyar nyelvű Windows alatt a Start menü vagy a Sajátgép programcsoport Beállítások Vezérlőpult/ Egérkezelés programjával (az angol nyelvű Windowsnál a Start menü Settings Control Panel/Mouse programmal) végezzük el. AZ INTELLIMOUSE EGÉR Az IntelliMouse olyan, két nyomógombos egér, amelynek gombjai között egy kis kerék található. A jobb és bal oldali nyomógombok kezelése megegyezik a szabvány egerekével. A kerék a ZOOM- FACTOR rendszerváltozóban megadott növekményekkel forgatható. Minél nagyobb a szám, annál kisebb a változás. A kerékkel bármiféle további AutoCAD parancs használata nélkül nagyítható és eltolható a rajz. Alapértelmezés szerint a nagyítási tényező 10 százalék, azaz a kerék fordulásának minden növekménye 10 százalékkal változtatja meg a nagyítás mértékét. Az AutoCAD program által támogatott IntelliMouse egér műveletei: Funkció Nagyítás vagy kicsinyítés Nagyítás a rajzterjedelemig Eltolás Eltolás (joystick) A Tárgyraszter helyi menü megjelenítése Elérés A kerék előre forgatásával nagyítunk, hátra forgatásával kicsinyítünk. A ZOOMFACTOR rendszerváltozó vezérli az IntelliMouse kerekével végezhető nagyítást (3-100 között) A kerék nyomógombbal kétszer kattintva. A kerék nyomógomb nyomva tartása közben vontatjuk az egeret. A Ctrl billentyű nyomva tartása közben a fentiek szerint vontatjuk az egeret. Ha az MBUTTONPAN rendszerváltozó értékét 0-ra állítjuk, akkor a Tárgyraszter helyi menü jelenik meg a kerékkel (vagy a háromgombos egér középső gombjával) kattintva, egyébként az eltolást hajtja végre.
38 RENDSZERKÖVETELMÉNYEK A DIGITALIZÁLÓ TÁBLA Professzionális alkalmazás esetén azaz akkor, ha számítógépet túlnyomó munkaidejében az AutoCAD futtatására használjuk érdemes minél nagyobb méretű digitalizáló táblát beszereznünk. Ennek alkalmazása során a szükséges parancsokat sokkal gyorsabban tudjuk kiadni és ezt az eszközt alkalmazhatjuk a kész rajzok vektoros bevitelére, digitalizálására is. A digitalizáló tábla használata esetén alkalmazhatjuk a táblára helyezhető (a megvásárolt programhoz adott) műanyag feltétet, amelynek szimbólumai segítségével a parancsok minden eddiginél gyorsabban adhatók ki. A képernyőn látható szálkereszt követi a mutatóeszköznek a tábla rajzterületén végzett mozgatását. Az eszköz 1. nyomógombja a bal egérgombnak megfelelő kijelölő gomb, amelyekkel pontok jelölhetők ki a képernyőn, illetve amellyel parancsokat adhatunk ki. A 2. nyomógomb a jobb egérgombnak felel meg, azaz helyi menüket jelenít meg, vagy kiadja az Enter parancsot a mutatóeszköz helyzetétől és a jobb oldali kattintás beállításaitól függően. A Shift billentyű nyomva tartása közben a 2. nyomógombbal a Tárgyraszter helyi menüt jelenítjük meg. A Tábla módban a tábla aktív területe egybeesik az aktuális rajz megjelenítési ablakával. Így dolgoznak az objektumok mutatóeszközökkel történő kiválasztását igénylő parancsok. Például a RADÍR parancs kiadása után egy objektum törléséhez a tábla mutatóeszközét addig mozgatjuk, amíg a kiválasztást megkönnyítő céldoboz az objektum fölé ér. További információkhoz tekintsük meg a súgóban a TÁBLA parancs leírását. A rajzok digitalizálására használt digitalizálási módban a tábla területe a rajz meghatározott koordinátáival esik egybe, az aktuálisan megtekintett rajzrészlet lényegtelen. A digitalizáláshoz a táblát kalibrálni kell, azaz igazítani kell a papírrajz koordináta-rendszeréhez. A táblánál nagyobb rajzok pontosan illesztett részenként is beemelhetők.