Szövegszerkesztés alapjai I.

Átírás

1

2 Szövegszerkesztés alapjai I. 1. A szövegszerkesztés általános lépései Ha a szövegszerkesztés folyamatát a dokumentumok elkészítésének egymásra épülő lépéseinek sorozataként vizsgáljuk, akkor a főbb lépések a következők: a program indítása a tartalom létrehozása (begépelés), mentés (a szöveg rögzítése), ellenőrzés (helyesírás), formázás, nyomtatás vagy elektronikus postázás, a dokumentum bezárása. Akármilyen kis dokumentumot is készítünk, ezeket a lépéseket valamilyen formában mind végrehajtjuk A szöveg begépelése Ha még soha nem dolgozott szövegszerkesztővel, látszatra a szöveg beírása nem különbözik a hagyományos írógéppel végzett munkától. Ez azonban csak részben igaz. Nézzük meg, melyek a legfontosabb különbségek: A hagyományos írógép esetében, a szövegszerkesztőtől eltérően a leütött billentyű jele azonnal és változtathatatlanul megjelenik a papíron. Utólag formázni illetőleg a szövegen változtatni nem lehet. A bekezdés megjelenési formája, az az egységes szövegrész, melyet két ENTER billentyű leütése határol. A sor végén a szövegszerkesztő automatikusan sort vált. Nem szükséges, sőt kifejezetten káros a sor végén az ENTER billentyű lenyomása. Azért káros, mert az ENTER itt bekezdésvéget jelöl ki, és értelmetlenül összevissza megtöri a szöveget, akár mondat közben is. Ha a munka során szöveget szúrunk be, esetleg törlünk a sorból, vagy egyszerűen csak megváltoztatjuk a margó méretét, a leütött ENTER billentyű nem engedi, hogy a rendszer a sor végét a margóknak megfelelően automatikusan állítsa be. 1

3 Természetesen az ENTER billentyűnek is megvan a maga feladata. Akkor használjuk, ha új gondolatot nyitunk, s azt akarjuk, hogy ez már új bekezdésbe kerüljön. Előfordul, hogy bekezdésen belül a szöveget új sorban akarjuk folytatni, jóllehet a sor még nem fejeződött be (például ha rövid felsorolást vagy verssorokat írunk egymás alá). Ekkor a SHIFT és az ENTER billentyű egyidejű lenyomásával úgy tudunk sort váltani, hogy ez alatt bekezdést nem váltunk. A SHIFT+ENTER sorvégekkel lezárt szövegrésznél ne alkalmazzunk teljes sorkiegyenlítést, mert ez a szöveg csúnya lesz. Ha a beviteli pont helyét akarjuk megváltoztatni, vagy a bekezdést beljebb vagy kijjebb akarjuk kezdeni, a beállításhoz SOHA NE HASZNÁLJUNK TÖBB SZÓ- KÖZT, hanem tabulátort vagy a bekezdés formázási parancsokat. A számítógép számára a szóköz ugyanis nem üres hely, hanem egy karakter, ugyanúgy, mint a betű vagy a szám. Amint a bevitt szöveg eléri az egyoldalnyi terjedelmet, a program automatikusan oldalt vált. Ha az oldalváltás helyét a tartalomhoz igazodva mi akarjuk meghatározni, használjuk a kényszerített lapdobás lehetőségét, más néven oldaltörést (ehhez nyomjuk le a CTRL+ENTER billentyűkombinációt) Mozgás a szövegben Ahhoz, hogy egy szöveget ki tudjunk javítani, módosítani, kiegészíteni, törölni, először a kurzort kell a javítandó részhez vinnünk, illetve kijelölni azt, amit módosítani akarunk. Hosszú dokumentumnál ez nem is olyan egyszerű. Ezért a dokumentumkészítés alapja a szöveg begépelése mellett a mozgás (azaz a kurzor pozicionálása a dokumentum adott helyére) és a szöveg kijelölése, azaz megjelölése egy bizonyos művelethez. Számtalan módon mozoghatunk a dokumentumban, illetve jelölhetünk ki részeket. Érdemes megtanulni ezeket, jelentősen megkönnyítik munkánkat, sok időt és fáradságot takaríthatunk meg. Nézzük végig a lehetőségeket, a módszereket! A kurzor helye (villogó függőleges vonal) határozza meg, hogy hova tudunk beírni új karaktereket, hol tudunk javítani. Beírás során a kurzor mindig tovább ugrik egy karakterrel, jelezve a következő helyét. A kurzort mozgathatjuk az egérkurzor segítségével a szöveg egy adott helyére, az egér bal gombjával kattintva, a nyíl és egyéb kurzormozgató-billentyűkkel, vezérelhetjük párbeszédpanelről és billentyű-kombinációkkal. 2

4 Hogyan jelöljünk ki szövegrészleteket Az utólag formázni kívánt karakterek, szövegrészletek a formázás idejéig minden esetben legyenek kijelölve. A alapvető kijelölés működése megegyezik a különböző programokban, ám érdemes megvizsgálni milyen egyéb lehetőségekkel is bír az adott szövegszerkesztő. A kijelöléseket a következő módokon végezhetjük: Az egérkurzort a kijelölésre szánt kívánt szövegrész elé visszük, majd a bal gombot lenyomva végighúzzuk a kijelölni kívánt részen. Az egér bal gombját felengedve a kívánt szövegrész ki lesz jelölve. Ez meglehetősen gyors de pontatlan is lehet. Egy kattintással az egérkurzor alá kerül az aktuális beillesztési pont, kettő kattintással az egérkurzor alatti szó kerül kijelölésre, három kattintással az egérkurzor alatti szó egész sora kerül kijelölésre. Sok esetben kedvezőbb, biztonságosabb az a megoldás, amikor nyomva tartjuk a SHIFT gombot, és a kurzorvezérlő (nyilakkal) billentyűkkel jelölünk. Ha nyomva tartjuk a CTRL billentyűt is akkor a nyilakkal szavanként jelölünk A dokumentum formázása Többféle szöveges oldalelemet különböztethetünk meg bármely dokumentumban: kenyérszöveg: a dokumentum nagyobb tömegű, huzamosabb olvasásra szánt, a tartalmat hordozó része; címek, címsorok: a dokumentum kenyérszövege számára nagyobb, kisebb tartalmi egységét jelöl meg. Az adott egység mindig a címmel, címsorral kezdődik, s kenyérszöveggel folytatódik; élőfej: az oldal felső éléhez közeli, minden oldalon közel azonosan megjelenő objektum, gyakran különbözik a bal és a jobb oldalon (váltakozó élőfej, nevezik fejlécnek is); élőláb: az oldal alsó éléhez közeli, minden oldalon közel azonosan megjelenő objektum, gyakran különbözik a bal és a jobb oldalon (váltakozó élőláb); lábjegyzet: az oldalban valamilyen módon megjelölt helyekhez hozzárendelt megjegyzések, amelyeket azonos oldalon, a kenyérszöveg alatt helyeznek el; oldalszámozás: lehet az élőfej vagy élőláb része, de gyakran attól különáll. Szakkifejezéssel paginának is nevezik; 3

5 szöveges keretek: a kenyérszövegbe ágyazott, attól valamilyen formai megoldással (kerettel, háttérszínnel és eltérő betűvel) megkülönböztetett, saját címmel és szöveggel rendelkező objektum; ábra- vagy képaláírások: az illusztrációkhoz tartozó magyarázó szövegek, nem feltétlenül az illusztráció alatt, lehetnek mellettük vagy fölöttük is; jegyzékek: A dokumentum azonos típusú oldalelemeinek általában rendezett listája. A listában általában helyet kap az oldalelem száma, neve vagy magyarázó szövege, s hogy mely oldalon található meg. A jegyzékeket általában a dokumentum végére szoktak illeszteni. Ettől eltérni csak a tartalomjegyzék amely a címek és címsorok listája esetén szokás, mert az kerülhet a dokumentum elejére is; oldalak: A dokumentum oldalakból áll, az oldalak jellemzően teljes bekezdésekből épülnek fel, a bekezdéseket (formázási szempontból) betűk alkotják. A dokumentumszerkesztő programokban külön szabályozhatjuk az oldal-, a bekezdés- és a betűtulajdonságokat Writer (szövegszerkesztő) A LibreOffice irodai programcsomag szövegszerkesztőjét Writer-nek nevezik. Indítása vagy a Start menü Programok LibreOffice 3.5 LibreOffice Writer pontjával lehetséges. Az alábbi kép fogad bennünket a monitoron: 4

6 A képernyő tetején látható közvetlenül a címsor alatt a Menüsor. A menüsor alatt található a Műveletek eszköztár : A Műveletek eszköztár alatt helyezkedik el az Objektum eszköztár. Az Objektum eszköztár - nak többféle megjelenési formája van, attól függően, hogy az aktuálisan szerkesztett objektumszöveg Szövegobjektum eszköztár, kép Képobjektum eszköztár, keret Keretobjektum eszköztár, táblázat Táblázatobjektum eszköztár vagy éppen egy OLE objektum Objektum eszköztár A képernyő bal oldalán (állva) helyezkedik el a Fő eszköztár. Az ablak legalsó részén helyezkedik el a Státuszsor, ahol a program kijelzi az aktuális dokumentum oldalszámát, a nagyítás mértékét (a képernyőn), a beíró módot és az elválasztás mikéntjét. A képernyő legnagyobb részét a szerkesztőablak, azaz papírlap teszi ki. Ez az a rész, ahová a szöveget írhatjuk. A következőkben a dokumentumkészítés menetét tekintjük át, nem a menüpontok sorrendjében, hanem a használat gyakorisága szerint Fájl menü A Fájl menü Új pontjában lehet új, üres dokumentumot nyitni, de nemcsak szöveges dokumentumot, hanem munkafüzetet (ez az Excelnek megfelelő Calc számolótáblája), Bemutatót (ez a Powerpointnak megfelelő Impress Prezentációkészítő formátuma), rajzot (ez a beépített Draw rajzoló)és egyéb formátumokat is, például HTML-dokumentumot, amit közvetlenül a böngészőben vagy az interneten is megtekinthetünk. 5

7 A Megnyitás... menüpontban már létező dokumentumot hívhatunk be a szövegszerkesztőbe és módosíthatjuk, nyomtathatjuk. Ha ezt a pontot választjuk egy megnyitóablakban találjuk magunkat, ahol kiválaszthatjuk a keresett fájlt tartalmazó könyvtár helyét és kiválaszthatjuk a megnyitandó fájlt. A LibreOffice nemcsak a saját formátumát (a szövegszerkesztőé.sxw) tudja megnyitni, hanem elboldogul más szövegszerkesztők által készített dokumentumformátumokkal is, így például a Microsoft Office család formátumaival is. Az ablak alján lehet kiválasztani a kívánt fájlformátumot, alaphelyzetben minden megnyitható fájlt mutatni fog az ablakban Fájlok megnyitása A Hely legördülő menüben lehet megkeresni azt a meghajtót, ahol a kívánt dokumentum található. Ez általában a C:\ meghajtó Dokumentumok mappája szokott lenni, Windows 2000 és Windows XP esetén a C:\ meghajtó gyökerében lévő Documents and Settings nevű mappában lévő felhasználónév nevű könyvtárban lévő Dokumentumok mappa. A felhasználónév az a név, ahogyan bejelentkeztek a gépre, hálózatra. A Hely legördülő menütől jobbra található a Vissza gomb, ezzel az előző helyre ugorhatunk vissza, A Egy szinttel feljebb gomb, ezzel a könyvtárszerkezetben egy szinttel léphetünk feljebb, A Új mappa létrehozása gomb, ezzel egy mappát hozhatunk létre az adott helyen és a Nézetek gomb, ahol az ablakban megjelenő mappa- és fájlnevek megjelenését szabályozhatjuk. Miniatűrök esetében kis képecskeként mutatja a dokumentumokat, a képeket pedig lekicsinyítve. Mozaik esetén kisebb ikonként több oszlopban, Ikonok esetén egymás mellett és alatt még kisebb ikonokként, Lista esetében bal oldalon egy kicsi ikon, mellette a szöveg (a fájl neve), Részletek esetén pedig mellette a méret, a típusa és az utolsó módosítás ideje látható. A Csak olvasható módban való megnyitás esetén nem lehet módosítani a fájlt. 1.6 A szerkesztés megkezdése Oldalbeállítás Az első dolog a szövegszerkesztésben, hogy begépeljük a szöveget. Ha ezzel megvagyunk, akkor következik a szöveg formázása, hogy lehetőleg minél esztétikusabb dokumentumot tudjunk előállítani. A következőkben a már meglévő szöveg formázásával fogunk megismerkedni. Mielőtt azonban formázzuk a szöveget, egy nagyon fontos dolgot még meg kell tennünk. Meg 6

8 kell határoznunk, hogy mekkora papírlapon, milyen margókkal óhajtunk dolgozni. Ezt a Formátum menü Oldal... pontjában tehetjük meg. Összetettebb beállításokat végző ablakok esetén, ahol a paraméterek nem férnek ki egy ablakba, az ablak tetején úgynevezett fülek vannak, amik különböző beállításokat tesznek lehetővé. Ezeket fogjuk most megismerni. A beállításokat az imént megjelent Oldalstílus ablakának Oldal fülén kezdjük. A legfontosabb az oldal méretének beállítása, ez Magyarországon általában az A/4-es (210 mm x 297 mm) oldal. Megadhatunk szabványos, ismert méreteket a Formátum legördülő menüből történő kiválasztással, valamint egyedi méreteket is a Szélesség és Magasság mezők kitöltésével. 7

9 Következő az oldal tájolásának megadása, a Tájolás mezőben. Itt adhatjuk meg, hogy Álló vagy Fekvő oldalon szeretnénk-e dolgozni. A Margók részben állítható be, hogy mennyi üres helyet hagyjon körben a lap szélétől a program. Ha az Oldalbeállítás legördülő menüben Tükrözés -t állítunk be, akkor párosan fogja az oldalakat kezelni a program és Jobb és Bal margó helyett Külső és Belső margó lesz beállítható. Ha a Soregyen jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, akkor a program az oldalakon található szövegsorokat azonos magasságban kezdi. A Háttér fülön beállíthatjuk, hogy a papírlapunknak milyen legyen a színe, ehhez csak a kívánt színre kell kattintani. A Nincs kitöltés azt jelenti, hogy nincs háttérszín, azaz átlátszó (vigyázat, a fehér mást jelent!). Ha a Típus legördülő menüben a Kép pontot választjuk, akkor meghatározhatjuk, hogy a lap hátterén milyen kép helyezkedjen el. A Tallózás... gombbal választhatunk magunknak képet. A Típus részben állítható be, hogy a kép hogyan és hol helyezkedjen el az oldalon. Ha beállítottunk egy képet, és meggondoltuk magunkat, akkor a Típus legördülő menüből Szín beállítást kérve a Nincs kitöltés -t választva tüntethetjük el. Ha az Előnézet jelölőnégyzetet bekapcsoljuk, láthatjuk is, hogy a kép hogyan és hol fog elhelyezkedni az oldalon. Az Élőfej és Élőláb füleken szabályozhatjuk, hogy hol és hogyan helyezkedjenek el a minden oldal tetején és alján elhelyezkedő részek. Az Élőfej (régebbi elnevezésén fejléc) 8

10 egy dokumentumon belül az oldal tetején, az Élőláb (régebbi elnevezésén lábléc) pedig az oldal alján jelenik meg a margó felett, illetve alatt. Nemcsak egyszerű szöveget írhatunk ide, hanem ábrákat, emblémákat is, sőt élővé tehető úgy is, hogy oldalról oldalra a szövegből veszi a tartalmát. Az élőfej és élőláb is lehet több soros. Tulajdonsága az élőfejnek és élőlábnak, hogy csak egyszer kell elkészíteni és a dokumentum minden oldalán automatikusan megjelenik, tipikusan itt használjuk az oldalszámozást is, ami pedig automatikusan változik oldalról oldalra. Az élőfej és élőláb tartalma változhat szakaszonként is, illetve előírhatjuk, hogy egy szakaszon belül az első oldal eltérő legyen (például címlap). Beállítható még, hogy a páros és páratlan oldal ne legyen egyforma (például ha oldalszámot a baloldalon baloldalra, a jobb oldalon jobb oldalra kérjük). Itt beállítható a bal és jobb oldali margója az élőfejnek, a térköz, illetve hogy páros és páratlan oldalon egyforma legyen-e. Az élőláb fülnek ugyanezek a beállításai vannak. A Szegély fülön állíthatjuk be az oldal körüli szegélyezést A panel bal oldalán állítható be, hogy az oldal mely oldalain legyen vonal. Itt találunk néhány egyszerűbb, előre meghatározott szegélyezést, valamint lehetőség van egyéni szegélyezés megadására is, az Egyéni felirattal jelzett mezőben. Az éppen kijelölt szegély stílusát középen választhatjuk ki a Szegély típusa terület Stílus részében. Jobb oldalon a Belső margó -kat állíthatjuk. Amennyiben a Mindent változtat 9

11 lehetőséget bejelöljük, úgy az összes margó azonos nagyságú lesz, ellenkező esetben mind a négy irány külön-külön megadható. A panel alsó harmadában az árnyékolás adható meg, az Árnyékolás stílusa részben. Itt megadhatjuk az árnyékolás elhelyezkedését a Pozíció -nál, az árnyék nagyságát a Távolság -nál, valamint az árnyék színét a Szín legördülő menü segítségével. A Hasábok fülön beállíthatjuk többhasábos szöveg esetén hány hasábos legyen a dokumentum. Lehetőségünk van nem szimmetrikus hasábfelosztásra is. A hasábok Szélesség -ét és a hasábok közötti Térköz nagyságát akár egyesével is szabályozhatjuk. Ha a hasábok közé elválasztó vonalat szeretnénk, ezt alul az Elválasztó vonal bekapcsolásával tehetjük meg. Amennyiben megadunk elválasztó vonalat, úgy lehetőség van a Vonaltípus, Magasság valamint Pozíció megadására az Elválasztó vonal -nak nevezett panelrészben. A Lábjegyzet fülnél az oldalon esetlegesen található lábjegyzetek helyét határozhatjuk meg. Alapértelmezésben ezt automatikusan végzi a program. 10

12 Szövegbevitel A következő lépés a szövegszerkesztés folyamán a szöveg bevitele. Eddig beállítottuk az oldal jellemzőit, tehát meghatároztuk azt a formát és a helyet, amit a szövegünk ki fog tölteni A szöveg formázása Egy szöveg formázásánál alapvetően két fajtaformázási módot különböztetünk meg: karakterformázást és bekezdésformázást. A karakterformázásnál a kijelölt szövegrész jellemzőit állíthatjuk be (méret, szín stb.), míg a bekezdésformázásnál az alapegység egy bekezdés, ennek jellemzőit állíthatjuk be (igazítás, behúzás, térköz stb.) Először a karakterformázási lehetőségeket fogjuk áttekinteni. Karakterformázásnál teljesen mindegy, hogy egyetlen írásjelről vagy akár több ezerről van szó, ezeket egyszerre lehet formázni úgy, hogy először kijelöljük a formázni kívánt szöveget. FONTOS! Az első lépés mindig a formázni kívánt szövegrész kijelölése! A szöveget kijelölhetjük lenyomott bal egérgombbal végighúzva rajta az egeret. Lehet elölről hátra, de lehet visszafelé is. Dupla kattintással egy szón azt jelölhetjük ki, hármas kattintással a sort. Minden formázási utasítás ezek után csak a kijelölt szövegrészre fog vonatkozni. A többire nem! 11

13 1.7. Karakterformázás A karakterformázási lehetőségeket a Formátum menü Karakter pontjában érhetjük el a legkönnyebben: A betűkészlet fülön állíthatjuk be a karakterek típusát (betűkészlet). A LibreOffice a rendszerben telepített betűkészleteket tudja használni. Újabb típusokat telepíteni, illetve a régieket törölni a Vezérlőpult Betűtípusok pontjában lehet. A betűtípusok legtöbbjéhez beállítható a stílusa (normál, dőlt, félkövér, félkövér dőlt) és a mérete pontban. Egy általánosan használt levélformátumú dokumentumban kb. 12 pontos folyó szöveget szoktunk alkalmazni. A napilapok 9-10 pontos betűvel szedik a cikkeket, az egyhasábos címeket ponttal, a háromhasábos címeket ponttal. A következő fül a Betűhatások fül. Itt beállíthatjuk, hogy a kijelölt szöveg alá legyen húzva (ha igen, akkor hogyan), és milyen legyen az aláhúzás színe (Aláhúzás pont). Esetlegesen lehetőségünk van a szöveg áthúzására is, ha bekapcsoljuk a Különálló szavak jelölőnégyzetet, akkor a szövegben lévő szóköz karakterek nem lesznek áthúzva. A Betűszín pontban beállítható a szöveg színe. A Hatások pontban lehetőségünk van a kijelölt szöveg kisbetűssé, nagybetűssé alakítására, illetve kis kapitálissá tételére. A Kis kapitális azt jelenti, hogy csupa nagybetűs a szöveg, de ami nagybetű volt, az nagyobb nagybetű lesz: 12

14 Ez egy próbaszöveg. - EZ EGY PRÓBASZÖVEG. - EZ EGY PRÓBASZÖVEG. A harmadik az első kis kapitális változata. A Kiemelés legördülő listával és az alatta lévő jelölőnégyzetekkel speciális hatásokat rendelhetünk a szöveghez. Az alsó fehér téglalapban látható a szövegünk, hogy a beállítások után hogyan fog a dokumentumban kinézni. Ha már teljesen sikerült mindent összekutyulni, akkor az alapállapot gombbal térhetünk vissza a kezdeti állapothoz. A következő fül az Elhelyezés fül. Ebben a pontban van lehetőségünk alsó és felső index létrehozására. Felső index: m 2 Alsó index H 2 O Ha valamelyik lehetőséget kiválasztjuk, akkor a tőle jobbra lévő Nagyítás és kicsinyítés valamint Relatív betűméret aktív lesz, itt állítható be, hogy az indexeknek mekkora legyen a mérete. Az Automatikus jelölőnégyzet bekapcsolt állapotban dinamikusan változtatja az indexek méretét, ha az azt tartalmazó szöveg méretét változtatjuk. Célszerű így hagyni. 13

15 A Forgatás és méretezés részben a kijelölt szöveget forgathatjuk el, ennek igazából csak táblázatok celláiban van értelme. A Szélesség változtatása részben a kijelölt szöveget vízszintesen torzíthatjuk. Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mint a tangóharmonikát. A torzítás mértékét százalékban adhatjuk meg, a 100 százaléknál nagyobb érték nyújtást jelent, a kisebb érték összenyomást. Csak végső esetben használjuk, mert folyó szövegben nagyon ronda. A betűköz legördülő listában ritkíthatjuk, illetve sűríthetjük a szöveget a mellette meghatározott mértékben. Ha a Ritkítottat választjuk, akkor a program a mellette megadott mértékkel ritkítja a karaktereket, ha a sűrítettet választjuk, akkor a beállított mértékkel sűríti a betűket. Betűpár alávágása: Ez a lehetőség bizonyos betűpárok egymáshoz viszonyított távolságát szabályozza. Esztétikailag vannak olyan betűpárok (főleg nagyobb méretekben), amelyek egymáshoz képest távolinak látszanak, tehát a szem becsapása érdekében közelebb kell egymáshoz vinni őket. Az utolsó két fül a Hiperhivatkozás és a háttér. Az előbbiben a kijelölt szöveghez egy internetes ugróhivatkozást rendelhetünk (link), a másikban a szöveg hátterét színezhetjük be ez olyan, mint a kiemelő filc használata. Szövegszerkesztés közben a LibreOffice lehetőséget kínál egy gyorsabb szövegformázásra is, mégpedig az úgynevezett helyi menü segítségével. Ha a kijelölt szövegrészen kattintunk a jobb egérgombbal, akkor az alábbi helyi menü jelenik meg. 14

16 Itt külön menüpontokban elérhető a Betűkészlet, Méret, Stílus, de a Karakter... pontban a Formátum menü Karakter menüpontja teljes egészében is. A menü alsó részén a vágólap műveletek is elérhetőek, ezek egyébként a Szerkesztés menüben találhatóak. A Kis- és nagybetűk pontban csupa nagybetűssé, illetve csupa kisbetűssé tehetjük a kijelölt szövegrészt (véletlenül bekapcsolva felejtett Caps Lock hatásának kiküszöbölése...). Az Oldal menüpontban a Formátum menü Oldal pontjának összes beállítási lehetősége is elérhető Bekezdések formázása A dokumentum fő szerkezeti egysége a bekezdés, ami két ENTER közötti szövegrész. A bekezdésvég jel tartalmazza a bekezdés formai jellemzőit. Így amennyiben egy bekezdés végéről töröljük a bekezdésvég jelet, a következő bekezdés felveszi az előző bekezdés tulajdonságait. Ugyanez fordítva is érvényes: amennyiben egy új bekezdést kezdünk (lenyomjuk az ENTER billentyűt), akkor a következő bekezdés örökli az előző összes beállítását. A bekezdés jeleket láthatóvá tehetjük, illetve eltüntethetjük a Fő eszköztáron lévő Nem nyomtatható karakterek nyomógombbal, vagy a Nézet menü ugyanilyen nevű menüpontjára kattintva. A bekezdésformázó utasítások alapegysége a bekezdés, tehát minimum egy bekezdésre vonatkoznak. Ilyen formázások a következők: vízszintes igazítás, sortávolság, térköz előtte, utána, tabulátorpozíciók, behúzás(ok), sorszámozás, felsorolás, szegélyezés, mintázat. Nézzük először a vízszintes igazítást. Ez a lehetőség az egyik leggyakrabban használt bekezdésformázás. Az igazítás annyit jelent, hogy a margók között hogyan helyezkedjenek el a bekezdés sorainak végei. Négyfajta vízszintes igazítás van a LibreOffice-ban: 15

17 Balra zárt: A bekezdés sorainak bal széle egy vonalban van, míg a jobb oldala egyenetlen, ahol éppen sikerül a következő sorba vinni, ott van végük. A balra zárt bekezdést szabadsoros szedésnek is szokták nevezni. Jobbra zárt: A bekezdés sorainak jobb széle van egy vonalban míg a bal szélük egyenetlen. A bal és jobb oldali behúzást beljebbezésnek is hívják. Középre zárt: A bekezdés sorainak mértani közepe van egy képzeletbeli függőleges vonalra igazítva, a sorok egyformán lógnak ki bal és jobb irányba is. Sorkiegyenlített vagy sorkizárt: A bekezdés sorainak bal és jobb széle is egy vonalban van, kivéve a bekezdés utolsó sorát, mert ez lényegesen rövidebb lehet, mint a többi. A sorkizárt szedés tömbösített szedés néven is ismert. A legegyszerűbben az Objektum eszköztár megfelelő ikonjai segítségével állítható ez be: A sorkizárt szövegnél vigyázzunk arra, hogy a program elválasztás nélkül a szóközök méretének növelésével tudja a kiegyenlítést végrehajtani, ezért csúnya, nagy hézagok keletkezhetnek a szövegben. Ilyenkor elválasztással segíthetünk az esztétikai problémán A LibreOffice-ban a bekezdéseket a Formátum menü Bekezdés pontjában formázhatjuk. Itt az első fül a Behúzás és térköz. Beállítható a bal és a jobb oldali szövegbehúzás. Ez alatt azt kell érteni, hogy a program az itt megadott távolsággal beljebb húzza a szöveget a margótól. A vonalzón kicsi háromszögek találhatóak, amik a bekezdés egyes részeit szimbolizálják. A vonalzó elején van egy lefelé mutató kis háromszög. Ezzel a kijelölt bekezdés (ek) első sorait tudjuk mozgatni (Első sor beállítási lehetőség). A felfelé mutató háromszöggel pedig a bekezdés bal oldali behúzását tudjuk állítani. A vonalzó jobb oldalán látható kis háromszöget 16

18 vonszolva a bekezdés(ek) jobb oldali behúzását állíthatjuk be. A hétköznapi életben ez a leggyakoribb megoldás, mert gyorsan lehet alkalmazni. Amennyiben nem látjuk a vonalzót, úgy azt a Nézet menü Vonalzó pontjára való kattintással lehet bekapcsolni. Egy dokumentum méretét, külalakját alapvetően meghatározza és befolyásolja, hogy az egyes bekezdésekben a sorok milyen távolságra vannak egymástól, illetve a bekezdések között mekkora térközök vannak. A LibreOffice lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket akár bekezdésenként is megadjuk. A Térköz beállításánál adhatjuk meg, hogy a program a bekezdések előtt, illetve után mekkora helyet hagyjon ki automatikusan. Ennek értéke pontban állítható. Vigyázzunk azonban arra, hogy ha egy bekezdésnek beállítottunk Bekezdés felette-t, a következőnek pedig Bekezdés alatt-ot, akkor a két bekezdés közötti távolság ennek a kettőnek az összege lesz (összeadódnak). A Térköz beállítás alatt található a Sorköz távolságát beállító legördülő menü. A program alapesetben a sorok távolságát automatikusan állítja be a betűk nagyságának függvényében. A Szimpla beállítás az alapértelmezés. Ilyenkor a program a nyomdai (tipográfiai) szabályok szerint állítja be a sorközt, mégpedig úgy, hogy a felnyúló (k, l, h) betűk ne érjenek össze a felette lévő sorban található lenyúló (g, j, y) betűkkel. Ez a szemnek a legkellemesebb, legolvashatóbb (esztétikus) beállítás. Másfél sor és a Dupla ennek másfél-, illetve kétszerese (1,5-est kérnek jellemzően a szakdolgozatokban). 17

19 A Legalább lehetőséget akkor válasszuk, ha meg akarjuk adni azt a sortávolságot, amelyet a betű méretétől függetlenül minimálisan szeretnénk. Egyben megengedjük, hogy ha szükséges, a program növelje a sorok közötti távolságot, például egy nagyobb betű beállításakor vagy egy grafika beillesztésekor. A Pontosan választásakor a program nem változtat az Érték mezőben megadott távolságon, akkor sem, ha nem fér el a szöveg. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a betűk szárai egymásra lógnak vagy az egyik sor takarja a másikat. A Százalékos pontot választva a tőle jobbra lévő mezőben mi magunk állíthatjuk be, hogy a betűméret hány százaléka legyen a sortávolság (normál esetben ez kb. 120%). A Soregyen bekapcsolása esetén, az oldalakon lévő sorok mindig ugyanolyan magasságban lesznek. A beállítások hatását az ablak jobb oldalán lévő mintaablakban azonnal meg is tekinthetjük. A következő fül az Igazítás: Ebben a pontban állíthatjuk be a kijelölt bekezdés(ek) igazítását. Külön be lehet állítani, hogy az utolsó sor hova legyen igazítva, a többitől függetlenül. A következő fül a Szövegbeosztás. A legfontosabb beállítási lehetőség, az elválasztás engedélyezése a kijelölt bekezdésre vagy bekezdésekre. Ezt MINDIG be kell kapcsolni! E nélkül a program nem választ el. Meghatározhatjuk, hogy minimum hány karakter kerülhet a sor végére, illetve elejére (esztétikai okok miatt), illetve maximum hány elválasztás lehet egymás után. 18

20 A Törések részről a későbbiekben fogunk tanulni. A Beállítások részben van néhány nagyon kevéssé ismert, de nagyon hasznos funkció. A Bekezdés egyben tartása azt jelenti, hogy a bekezdés mindig egy oldalra fog esni, ha nem férne el az oldal alján, akkor átkerül a következő oldal tetejére. A Bekezdés a következővel opciót akkor használjuk, ha például egy címet és az őt következő bekezdést egy oldalon akarjuk tartani. Nagyon csúnya, ha az oldal alján van a cím, a következő oldal tetején meg az első bekezdése. Ha ezt bekapcsoljuk, akkor a program ezt automatikusan elhárítja. Fattyú és árvasorok: ha be van kapcsolva, a program megakadályozza, hogy a bekezdés első vagy utolsó sora új oldalra kerüljön át egyedül. Ilyenkor hozzávesz még egy sort és kettőt tesz át a másik oldalra. Ha a bekezdés pontosan három sor, akkor természetesen ezt nem lehet végrehajtani, így az egész bekezdés megy a másik oldalra. A Számozás fül alatt különböző felsorolásokat és számozott listákat készíthetünk, illetve állíthatunk be, ezt később részletesen tárgyalni fogjuk. 19

21 1.9. Számozás és felsorolás A hétköznapi életben gyakran fordul elő, hogy felsorolásokat, vagy számozott felsorolásokat kell készíteni. A LibreOffice támogatja mindkét fajta szövegszerkesztési elem elkészítését. Először ki kell jelölnünk az átalakítandó bekezdéseket, majd a Formátum menü Számozás és felsorolás menüpontjára kell kattintanunk. Az ábrán az első fül, a Felsorolásjel részletei láthatók. Általánosságban ezek a leggyakrabban használt felsorolásjelek. Csak ki kell választanunk a nekünk megfelelőt és az OK gombra kattintva már készen is van a felsorolásunk. Hangsúlyozzuk, hogyha később a felsorolásból törlünk vagy hozzáírunk, akkor automatikusan a felsorolás része lesz az új szövegrész. 20

22 Ha nem felsorolást, hanem számozott listát szeretnénk készíteni, akkor a Számozás típusa fülre kell kattintanunk. A leggyakrabban használt számozási formák találhatók meg itt. Ha nem megfelelő egyik sem, akkor az Egyéni fülön ezt is átalakíthatjuk tetszésünk szerint. A LibreOffice támogatja a többszintű számozott listák készítését is, ezt a Vázlatszintek fülön állíthatjuk be. 21

23 Többszintű Felsorolás és számozás esetén a lista a szokásos módon az első szinten kezdődik,szám esetén 1 -es számmal, betű esetén az a betűvel, illetve ezeknek a megfelelő alakjával. Általánosan igaz, hogy a következő sorszámot új bekezdést kezdve, az ENTER billentyű segítségével kapunk. Amennyiben be kívánjuk fejezni a listát, egymás után üssük le kétszer az ENTER billentyűt. Így a következő sorban már nem jelenik meg a sorszám. A többszintű lista szintjei között egyre mélyebbre a TAB gomb lenyomásával jutunk, míg feljebb a SHIFT+TAB billentyűzetkombinációval kerülhetünk. A Képes felsorolásjel fülön a felsorolásjelünk nemcsak valamilyen karakter lehet, hanem tetszőleges kép is. Ha nem megfelelő a felsorolt listában egyik sem, akkor az Egyéb fülön a következőképpen választhatunk egy tetszőleges képet: a Számozás legördülő listában válasszuk ki a Csatolt képek pontot, ekkor megjelenik alatta egy gomb és két sor. A Kiválasztás gombra kattintva vagy fájlból vagy a LibreOffice képtárából választhatunk képet. A Szélesség és Magasság mezőben meghatározhatjuk, hogy ezek a képek mekkora méretűek legyenek. A Rögzített méretaránnyal lehet szabályozni, hogy a képek ne torzuljanak, hanem kicsiben, de arányosan jelenlenek meg. Az Igazításnál határozható meg, hogy hova igazodjon a kép. A felsorolásjel, a számozás és a képek helyzetét is a Pozíció fülön állíthatjuk be. A Behúzás a szöveg behúzása balról, a Függő behúzás a szimbólum vagy szám távolsága a szövegtől, a Számozás és szöveg minimális távolsága részben a legkisebb távolságot határozhatjuk meg. Ha számozott listánk van, akkor beállíthatjuk, hogy hogyan legyenek igazítva egymáshoz a számok. Ha többjegyű a számozott lista, akkor a célszerű választás a Jobbra, mert így helyi érték szerint igazodnak a számok. 22

24 Szövegszerkesztés alapjai II Tabulátorok A bekezdésformázás nagyon fontos eleme a tabulátorok használata. A tabulátort úgy képzelhetjük el, mint egy általunk beállított ütközőt, ahol megáll a kurzor, ha lenyomjuk a Tab billentyűt. Ezzel, vízszintes irányban precízen tudunk pozícionálni. Vannak olyan formázások, amelyeket nem lehet tabulátorok nélkül szépen megvalósítani. Ilyen a tartalomjegyzék, vagy egy szép kérdőív elkészítése. Általánosan elterjedt szokás, hogy táblázatokat is tabulátorokkal formázzák Látni fogjuk, hogy sokkal egyszerűbb, rugalmasabb és gyorsabb. A vízszintes pozicionálás során tabulátorok helyett szóközöket használni tilos! Szóközök beiktatásakor csalóka képet kapunk. A képernyőn esetleg úgy tűnhet, pontosan egymás alá kerültek az igazítandó részei, a nyomtatásban az eredmény mégis girbegurba lesz. Ezt több összetevő okozhatja. A betűtípusaink többsége a betűket nem azonos szélességű helyre írja (egy t betű kisebb helyet foglal, mint például egy w). Egy másik ok lehet, hogy a sorkizáráshoz a program a szavak közé térközöket illeszt, illetve a képernyőfontok nem teljesen azonos arányúak a nyomtató fontjaival. Mielőtt azonban a tabulálásban elmélyednénk, jegyezzünk meg egy fontos szabályt: mivel a tabulátorbeállítások egy bekezdésre (vagy bekezdésekre) vonatkoznak, ezért a tabulálás bekezdésformázó utasítás! Ha látni szeretnénk a tabulátorokat, akkor a Minden mutat, gombot be kell kapcsolnunk, ilyenkor a tabulátorok kis vízszintes nyílnak fognak látszani Tabulátortípusok A LibreOffice négyfajta tabulátort különböztet meg: balra igazított, Középre igazított, Jobbra igazított, Tizedes. Van egy ötödik fajta amit ennek nevezhetünk, mégpedig az alapértelmezett tabulátor. Ez 23

25 gyárilag van beállítva félhüvelykenként (1,27 cm). Ez balra igazított típusú. Ha felveszünk egy általunk beállított értékű tabulátort, akkor az előtte lévő alapértelmezett tabulátorok törlődnek A tabulátorok beállítása a vonalzó segítségével A vízszintes vonalzó bal oldali végénél látható egy kis ikon, amivel beállíthatjuk, hogy milyen tabulátort szeretnénk használni. Ha ezen kattintgatunk, akkor kiválaszthatjuk az igényelt tabulátortípust. Ha kiválasztottuk a megfelelő tabulátortípust, nincs más teendőnk, mint a kívánt helyre kattintani a vonalzón és már meg is jelenik a tabulátorjel (ugyanolyan, mint amilyet kiválasztottunk. Balra igazított tabulátor: a szöveg bal széle igazodik a tabulátor pozíciójához. Középre igazított tabulátor: amikor a TAB billentyűt lenyomjuk, az elugrik a beállított pozícióig, amit ezután írunk be, az egyenlően elosztva kétfelé (balra és jobbra) fog a beírás során nőni. Jobbra igazított tabulátor: a szöveg jobb széle fog a tabulátor pozíciójához igazodni. 24

26 Tizedes tabulátor: A számok helyi érték szerint egymás alá írását segíti. Azt a tizedes jelet használja (vessző a magyarban, pont az angolban), amelyik az operációs rendszerben beállításra került (Vezérlőpult Területi beállítások). Ennél a beállítási formánál ez a jel fog egymás alá esni. A LibreOffice Writer-ében a Tabulátorokat a Bekezdés menü Tabulátor fülénél lehet beállítani a Vonalzó segítsége nélkül. Itt megadható a tabulátor pozíciója (gondoljunk a Vonalzóra), a típusa. Itt van lehetőségünk meghatározni a tizedes tabulátornál, hogy milyen karakterre történjen az igazítás, tehát el lehet térni a tizedesjeltől. Mellette állítható be a tabulátor kitöltése. Minden tabulátorpozícióhoz rendelhetünk kitöltést, ilyenkor a kiválasztott kitöltő mintával kitölti a helyet a tabulátorpozícióig. Só Ft Liszt...76 Ft Cukor Ft A fenti példában a kitöltő karakter a pont. Ha ezekkel a beállításokkal megvagyunk, akkor az Új gombra való kattintással hozhatjuk létre a tabulátort. Az Összes törlése gombbal az összes tabulátorunkat törölhetjük. 25

27 2.2. Hasábok Mit is jelent az, hogy egy oldalon több hasáb van? A szöveg egy oldalon több oszlopban helyezkedik el. Tipikusan ilyenek az újságok, de gyakran van rá szükség a hétköznapi levelezésben is. A LibreOffice lehetővé teszi a többhasábos szerkesztést is. Ezt a Formátum menü Hasábok pontjában érhetjük el. Figyelem! Ha ki van jelölve egy szövegrész, akkor az lesz többhasábos, ha nincs, akkor a kurzor pozíciójától kezdődően lesz többhasábos a dokumentum. A bal oldalon állíthatjuk be a kívánt hasábszámot.ha kipipáljuk az alatta lévő jelölőnégyzetet, akkor a szöveget egyenlően osztja el a hasábok között, egyébként sorban végighalad a hasábok mentén, ha tele az első, akkor jön a következő. A mellette lévő mintaablakban láthatjuk is az oldal stilizált képét, jelezve a hasábok számát és egymáshoz való arányaikat. 26

28 A szélesség és térköz részben állíthatjuk be a hasábok és hasábközök szélességét, akár egymástól függetlenül is. Ehhez az Automatikus szélességállítás mezőből kell kivenni a pipát. Ekkor egyesével lehet a hasábok szélességét és a hasábközöket állítani. Ettől jobbra látható a hatókör (Alkalmazás), ami Kijelölés vagy Oldalstílus lehet. Az előbbi csak a kijelölt szövegrészre vonatkozik, az utóbbi az egész oldalra. Az alsó részben kapcsolhatunk be a hasábközökbe elválasztó vonalat Beszúrás menü A Beszúrás menüben egészíthetjük ki a dokumentumot speciális lehetőségekkel. Mindjárt ilyen a Töréspontok használata. A sortörés új sorba viszi a kurzor utáni szövegrészt, de egy bekezdés marad a szöveg. A Hasábtörés a másik hasábba viszi a szöveget, az oldaltörés pedig a következő oldalra Lábjegyzet végjegyzet Amit eddig még nem említettünk, az a Lábjegyzet vagy Végjegyzet fogalma. Ha a szövegben valamit meg akarunk magyarázni, például egy kifejezést vagy szót, akkor azt megjelöljük egy felső indexszel és a lap alján apró betűkkel odaírjuk a magyarázatát. A hivatkozást és a magyarázatot a program ezek után automatikusan egy oldalon tartja. Lehetséges, hogy ne az oldal alján szerepeljenek, hanem a szakasz vagy dokumentum végén, ekkor hívjuk végjegyzetnek. 27

29 Ebben a fülben a Lábjegyzet helyett alkalmazott végjegyzetek gyűjtési helyét határozhatjuk meg (a dokumentum vagy a szakasz végén legyen-e). Lábjegyzetet ettől függetlenül a Lábjegyzet pontban szúrhatunk be. Az automatikus választási lehetőség esetében növekvő számokkal jelzi a lábjegyzeteket, Egyedi választásnál mi határozhatjuk meg, hogy milyen karakterrel jelölje, utána ezt a karaktert fogja növekvő számban alkalmazni. A Jegyzet pontban van lehetőségünk megjegyzések tételére. Ezt egy kis sárga álló téglalappal jelzi. Ez alapesetben nem látszik a képernyőn, sem a nyomtatásban. Ha duplán rákattintunk, akkor beugrik a Jegyzet ablak és megtekinthetjük Élőfej, élőláb Az Élőfej (régebbi elnevezésén fejléc) egy dokumentumon belül az oldal tetején, az Élőláb (régebbi elnevezésén lábléc) pedig az oldal alján jelenik meg a margó felett, illetve alatt. Nemcsak egyszerűszöveget írhatunk ide, hanem ábrákat, emblémákat is, sőt élővé tehető úgy is, hogy oldalról oldalra a szövegből veszi a tartalmát. Az élőfej és élőláb is lehet több soros. Tulajdonsága az élőfejnek és élőlábnak, hogy csak egyszer kell elkészíteni és a dokumentum minden oldalán automatikusan megjelenik, tipikusan itt használjuk az oldalszámozást is, ami pedig automatikusan változik oldalról oldalra. Az élőfej és élőláb tartalma változhat szakaszonként is, illetve előírhatjuk, hogy egy szakaszon belül az első oldal eltérő legyen (például címlap). Az OpenOffice -ban lehetőség van Élőfej és Élőláb beszúrására a Beszúrás menü megfelelő pontjával. Ilyenkor az oldal tetején vagy alján fog villogni a kurzor, jelezve, hogy oda lehet írni a szöveget. Az élőláb tartalmazhat képet is Keret Tudunk szövegkeretet is elhelyezni a dokumentumban a Beszúrás menü Keret pontjával. 28

30 A keret tartalmazhat szöveget, képet, táblázatot stb. Így van lehetőségünk több, egymástól távolabb eső helyre szöveget bevinni. Minden keretnek meghatározhatjuk a tulajdonságait: milyen magas és széles legyen (ezt később megváltoztathatjuk). A Horgony részben szabályozhatjuk, hogy mihez ragadjon a keret. Alaphelyzetben azzal a bekezdéssel fog együtt mozogni, amiben a kurzor volt, amikor beszúrtuk a keretet. A keretet igazíthatjuk is, mégpedig vízszintesen és függőlegesen egyaránt, a horgonyához képest. A keretnek adhatunk nevet és tartalmát védhetjük a véletlen módosítás ellen, sőt a nyomtatásból is kizárhatjuk. A Körbefuttatás fülön állítható be, hogy a kereten kívül lévő szöveg milyen módon viselkedjen. Alaphelyzetben körülöleli a keretet (Párhuzamos). 29

31 A Szegély, Háttér és Hasábok füleknél az eddig ismertetett lehetőségeket lehet alkalmazni a keret belsejére Táblázatok Ha beszúrtunk egy táblázatot (megadtuk, hogy hány sor és hány oszlop legyen), akkor az Objektum eszköztár jobb szélén megjelenik egy kis kék háromszög. Erre kattintva az Szövegobjektum eszköztár kicserélődik a Táblázat eszköztárral. 30

32 2.8 Vízszintes vonal A Beszúrás menü Vízszintes vonal menüpontjában egy vonalat illeszthetünk a dokumentumba Ez főleg akkor hasznos, ha a szöveg egyes részeit jól láthatóan el akarjuk egymástól választani Képek beillesztése és formázása A Beszúrás menü Kép pontjában van lehetőségünk képeket illeszteni a dokumentumba. Azonban mielőtt beillesztjük őket, nem árt tudni a következőket: Alapvetően a képeknek két fajtája létezik: vektorgrafikus és pixelgrafikus képek Kép beszúrása fájlból Képet úgy tudunk beszúrni, hogy kiválasztjuk a Beszúrás/Kép/Fájlból menüpontot, majd tallózással megkeressük a képet és beszúrjuk. 31

33 Képek formázása A képeket a legegyszerűbben a helyi menü segítségével formázhatjuk, Ehhez jelöljük ki a képet úgy, hogy a bal egérgombbal egyszer rákattintunk. Ekkor kis zöld fogantyúk jelennek meg a kép körül. Ha ezeket ez egér bal gombjával megfogjuk, akkor tetszésünk szerint nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük és torzíthatjuk a képet. Ha arányosan akarjuk méretezni, akkor közben tartsuk lenyomva a SHIFT billentyűt. Elrendezés: amennyiben több képünk van egymáson, akkor ennek a segítségével tudjuk a sorrendjüket megváltoztatni. Igazítás: ebben a pontban lehet a képet vízszintesen és függőlegesen igazítani (függőlegesen csak horgony nélküli állapotban). Ha véletlenül elméreteztük a képet, akkor az Eredeti méret gombbal térhetünk vissza a kályhához. A Beállítások fülön nevet adhatunk a képnek (később erre kereshetünk esetleg, illetve a kép tulajdonságainak védelmét kapcsolhatjuk be, például a Pozícióban megakadályozhatjuk, hogy elmozdítsuk eredeti helyéről. Itt határozható az is meg, hogy nyomtatáskor a kép megjelenjen-e a papíron (ez az alapértelmezés...) A Körbefuttatás fülön részletesen beállítható, hogy a szöveg milyen módon ölelje körbe a képet, valamint a kép körül üresen hagyandó részt is beállíthatjuk. Ha a körülfutó szöveg hozzáér a kép széléhez az csúnya és nagyban rontja az olvashatóságot 32

34 A Hiperhivatkozás fülön a képhez rendelhetünk egy linket, ugyanúgy, ahogy az Interneten egy weblapon. A Kép fül érdekessége, hogy vízszintesen és függőlegesen tükrözhetjük a képet. A Levágás fülön meghatározhatjuk, hogy a kép mely részei ne látszódjanak, kvázi levághatjuk a széleit. Itt módosíthatjuk a kép méreteit akár százalékos arányban is. A Szegély és a Háttér fülön a már korábban említett szegélyezést és háttérbeállítást végezhetjük el a képen is. Szövegszerkesztés alapjai III Stílusok Nézzük, a program mit ért stílus alatt: formai jegyek névvel ellátott együttesét. Mit takar ez a valóságban? Ha gyakran kell ugyanolyan formátumot alkalmazni a szövegben vagy tartalomjegyzéket kell készítenünk, akkor nem hagyhatjuk ki a stílusokat. A formai jegyek alatt minden külső megjelenési beállítást kell érteni. Minden korszerű dokumentumszerkesztő program kiterjedten támogatja a stílusok használatát. Stílus alatt az egyes objektumok (karakterek, bekezdések, oldalak) egy adott tulajdonsághalmazát kell érteni, amelyre névvel hivatkozhatunk. A hivatkozás pedig annyit jelent, hogy az egyes tulajdonságok külön-külön, menütételekkel, párbeszédablakok sorának használatával történő beállítása helyett csak kijelöljük a szóban forgó objektumot, és egy legördülő listában kijelöljük a kívánt stílus nevét, mire az objektum fölveszi a stílusban meghatározott összes tulajdonságot. A stílusok másik alapvető előnye, hogy ha az egész dokumentum kinézetét meg akarjuk változtatni, ehhez adott esetben elegendő néhány helyen a stílusok módosítása. Hátrányuk viszont, hogy ha ezt az előnyt meg akarjuk tartani, akkor kizárólag stílusokkal kell formáznunk, ami az erősen formázott (igényes) dokumentumok kezelését meglehetősen nehézkessé teszi. (Ezekben sok tulajdonsághalmaz csak kevésszer fordul elő, tehát nem nagyon érdemes azokat stílusba foglalni.) Mint annyi mindenben, a stílusok és a közvetlen formázás között is ésszerű egyensúlyt kell fönntartanunk. Vállalati környezetben a stílusok az egységes cégarculat biztosításának eszközei. Nincs akadálya olyan környezet létrehozásának, melyben a stílusok egy központi helyen érhetők 33

35 el, ahol csak a felhatalmazottak módosíthatnak rajtuk, és azt is el lehet érni, hogy a felhasználók kizárólag e központi stílusokat alkalmazhassák Stílusok A program sokfajta stílust képes kezelni, mi ezek közül csak a bekezdésstílust fogjuk részletesebben áttekinteni. Kétféle formázási módszert alkalmazhatunk: a közvetlen formázást, amikor az egyes dokumentumelemek - szövegrészek, bekezdések, oldalak, táblázatok, beágyazott objektumok - tulajdonságait a vonatkozó párbeszédablakokban egyenként előírjuk; előre meghatározott stílusokat használunk. Az előbbi módszer azon felhasználók számára alkalmasabb, akiknek nem feladata a dokumentum küllemének részletes és alapos meghatározása, mégis valamilyen szempontok szerint egyes részeket néha ki kell emelniük. E felhasználók általában a dokumentum tartalmát (szövegét) állítják elő. Azoknak sem érdemes a stílusok és sablonok mély lelkivilágával megismerkedni, akik csak alkalomszerűen foglalkoznak dokumentumszerkesztéssel. A felhasználók többsége viszont napi gyakorisággal állít elő különféle dokumentumokat, amelyek néhány, jól meghatározható típusba tartoznak az adott szervezet, illetve részleg funkciójától és működésétől függően. Ilyenkor az átbocsátóképességet számottevően megnöveli a sajátos stíluskészlet kialakítása és rendszeres használata. A stíluson alapuló formázás a dokumentumszerkesztők alapvető használati módja, amit a LibreOffice Writer is számos módon támogat. A stílusok (előre definiált tulajdonsághalmazok) magában a dokumentumban tárolódnak. Ezért célszerű olyan dokumentumokat létrehozni, amelyek tulajdonképpen üresek, de azösszes olyan stílust tartalmazzák, amelyek egy adott típusú vagy azon belül meghatározott rendeltetésű dokumentum formázásához szükségesek. Ezek a sablonok. Bármely dokumentumot sablonként is el lehet menteni,ilyenformán további, hasonló dokumentum újra felhasználható kiindulópontjaként szolgálhat. 34

36 Az összes eddig tárgyalt formázást végezhetjük stílusok segítségével is: használhatunk szöveg-, bekezdés-, oldal-, keret-, és számozási stílusokat. Az F11 billentyű lenyomására (vagy a Formátum Stíluslista menütételre) megjelenik egy áthelyezhető, méretezhető, dokkolható, címsorára zárható ablak, a Stílussegéd. Felső gombsorának első öt gombja az öt dokumentumelem-kategóriát (bekezdés, szöveg, keret, oldal, számozás) választja ki. Alsó legördülő listája a már említett szűrőfeltételeké. Változtathatjuk, hogy a listában mi látsszon: a Minden stílus, a dokumentumban előforduló (Alkalmazott stílusok), Egyedi stílusok, vagy az összes, de fastruktúra-nézetben (Hierarchikus). Ennél lényegesen bővebb a szűrőfeltétel-készlet a bekezdésstílusok esetén: Automatikus: az adott helyzetnek megfelelő stílusok; Minden stílus: minden bekezdésstílus látszik; Alkalmazott stílusok : a dokumentumban előforduló stílusok; Egyedi stílusok: felhasználói stílusok; Szövegstílus: szöveg- (karakter-) stílusok; Fejezet stílusok Listastílusok: felsorolások stílusai; Indexstílusok: jegyzékek stílusai; Speciális stílusok:élőfej és -láb, láb- és végjegyzet stílusai 35

37 Html Stílusok: weboldalak szabványos stílusai; Feltételes stílusok; Hierarchikus: fastruktúra-nézet. Több funkcióra használható a Stíluslista. Először is, ahogy a szövegkurzor mozog a dokumentumban, a Stíluslistában automatikusan kijelölődnek az aktuális kurzorpozícióra jellemző, különböző kategóriájú (szöveg-, bekezdés- oldal, stb.) stílusok nevei. Az objektumsávban csak a bekezdésstílus látszik, míg a Stíluslistában például az aktuális szövegstílust követhetjük nyomon. A szövegkurzor környezetének más stílusúra formázásához elég a Stíluslistában a kívánt stílus nevére kétszer kattintani. Karakterek átformázásához előzőleg vontatással vagy (többszörös kiválasztással! 3.2.2Keresés és csere Ki kell jelölni a szövegrészt. Bekezdés és-vagy oldalformázáshoz elég az adott dokumentumelem belsejébe vinni a szövegkurzort. Közvetlenül kezdeményezhetjük egy stílus módosítását, ha a Stíluslistában jobb gombbal kattintunk a nevére, és a felbukkanó menüben a Módosít tételt választjuk: megjelenik az adott kategória formázó, füles párbeszédablaka. Érdekes és hasznos szolgáltatásokat nyújt a Stíluslista gombsorának utolsó három gombja: Kitöltés formázó mód: amikor bekattintjuk a (kiömlő festékesvödör-rajzolatú) gombot, az egérkurzor alakja (a gombétól eltérően...) szóróflakon alakúra változik, és ha a szövegben e kurzor vontatásával tetszőleges részt kijelölünk, az a Stíluslistában éppen kijelölt stílusúra változik - azonnal, ahogy az egérgombot elengedjük. Bármelyik stíluskategóriában alkalmazható, de leghasznosabb, ha karakter- (szöveg-) stílusok beállítására használjuk. Bekezdések, oldalak, keretek formázásakor nem kötelező vontatni, elég ha az adott stílus kijelölése után kattintunk a flakonkurzorral a formázni kívánt bekezdés belsejében. Más dokumentumszerkesztőben stílusfestőnek hívják a szolgáltatást, amely a szöveg egyes részeinek félkövérré vagy dőltté alakításában gyorsabb, mint a billentyűzet! (De előnyösen használható színnel való kiemeléshez is, ha például a Normál szövegstílus alapján előállítunk mondjuk egy pirosat.) Új stílus példa alapján: ha közvetlenül megformázunk egy szövegrészt, egy kattintással új stílussá alakíthatjuk. A formázás végrehajtása és a szövegrész kijelölése után a Stíluslistában beállunk a megfelelő kategóriára (bekezdés- szöveg- stb. stílusra), és kattintunk erre a gombra, megjelenik az új stílus panel, ahol nevet adhatunk az új stílusnak. Az OK gombra kattintás után az megjelenik a Stíluslistában. 36

38 Stílus frissítése: ha egy szövegrész (karakterek, bekezdés, oldal stb) formázását közvetlen módon megváltoztattuk, és a megfelelő stíluskategóriára állás után erre gombra kattintunk a Stíluslistában, az aktuális stílus előírása a formázás utáni állapotra változik. 3.3 Tartalomjegyzék készítése A Beszúrás menü Jegyzékek menüpontjának Jegyzékek... alpontjában lehet tartalomjegyzéket generáltatni a programmal. Ez a bekezdésstílusok alapján (lásd később) automatikusan elkészíti a tartalomjegyzéket. A bekezdésstílusok közül a Címsor kezdetűeket fogja figyelembe venni. A Jegyzék fülön lehet kiválasztani a Típus legördülő listából a tartalomjegyzék pontot. Ha megnézzük a listát, láthatjuk, hogy a LibreOffice rengeteg jegyzéket képes automatikusan elkészíteni, az ábrajegyzéktől a tárgymutatóig. A Hatókör pontban állíthatjuk be, hogy az egész dokumentum alapján készüljön a jegyzék, vagy csak egy fejezet alapján esetleg. A Kiértékelés adott vázlatszintig mezőben azt adhatjuk meg, hogy hányadik címsorig kerüljenek be a jegyzékbe a bejegyzések. A Cím mezőbe írhatjuk a jegyzék nevét, alapesetben ez Tartalomjegyzék, de tetszőleges nevet adhatunk neki. A jobb sarokban látható egy Minta jelölőnégyzet, ezt kipipálva látható a baloldalon a Mintanézet 37

39 3.4. Mentés és Mentés másként, Összes mentése Ezekben a menüpontokban lehet a dokumentumunkat rögzíteni valamilyen háttértárolón, fájl formájában. Ha még nem volt elmentve a dokumentum, akkor a LibreOffice Névtelen -ként hivatkozik rá.az első mentéskor mindig a Mentés másként ablak jön elő, bármelyik menüpontra is kattintunk, ahol is meg kell adnunk egy nevet a fájlnak. Itt határozhatjuk meg azt is, hogy hol jöjjön létre a fájl és milyen legyen a formátuma. Alapértelmezés az sxw, vagyis a LibreOffice saját formátuma. Ha már van neve a fájlnak, akkor csak egy kék csík szalad végig a státuszsoron, és megtörténik a fájl rögzítése. 3.5 Tündér A Tündér segítségével a leggyakrabban használt levélformátumok előre legyártott szerkezetét sablonokat hívhatjuk be, amit kitöltve a saját szövegünkkel lényegesen gyorsabban elkészíthetünk egy levelet vagy bármilyen dokumentumot. Ha ráhúzzuk az egeret a menüpontra, akkor oldalt megjelenik egy almenü, amit a Tündér menüpont melletti kis fekete háromszög is jelez, és a kész sablonokból választhatunk. Ezután a tündér néhány előre felkínált beállításból történő választásra kér meg és már készen is van az előre formázott dokumentum, csak a saját szövegünket kell begépelni a megfelelő helyre Exportálás, Exportálás PDF-be... A LibreOffice képes a dokumentumot. xhtml és.pdf formátumba exportálni. Ezekből számunkra a.pdf a lényeges, mert ha el kell küldeni a dokumentumunkat valahova, és fontos, hogy a dokumentum pontosan úgy nézzen ki, mint ahogy bálunk, akkor ezt ebben a formátumban kell megtenni. Főleg pályázatok és egyéb adatlapok esetében ajánlatos ezt a formátumot használni. A.pdf állományok közvetlenül nem szerkeszthetők, tehát véletlenül a címzett nem is tud beleturkálni. Ha fontos, hogy a címzett módosíthasson az állományban, akkor a Mentés másként menüponttal 38

40 Rich Text Format formátumban (.rtf) kell elmentenünk és úgy már küldhetjük. Az Exportálás PDF-be... menüponttal közvetlenül pdf fájlba exportálhatjuk a dokumentumot. LibreOffice Táblázatkezelés Bevezetés A LibreOffice egy teljes körű irodai programcsomag. Ennek a programcsomagnak része a LibreOffice Calc (továbbiakban Calc), ami egy kiváló táblázatkezelő program. Segítségével számításokat, matematikai, pénzügyi elemzéseket végezhetünk, grafikusan ábrázolhatjuk számadatainkat. A jelenleg legelterjedtebb táblázatkezelő programmal -a Microsoft Excellel - szemben ez ingyenes, tetszőleges célra felhasználható szabad szoftver A Calc program ablaka A Calc programot elindítva figyeljük meg ablakának részeit (1. ábra). A Címsorban látjuk a dokumentum és a program nevét. Nem mentett dokumentum esetén a Névtelen nevet látjuk. A címsor alatt a Menü található. Ezekre a menüpontokra kattintva kategóriákba rendezetten elérhető a program összes funkciója. A leggyakrabban használt parancsokat kiadhatjuk az eszköztárak ikonjai segítségével is. Alapértelmezés szerint három eszköztárat látunk: Standard, Formázás és Képlet eszköztár. A Nézet menüpont Eszköztárak parancsával több eszköztár is bekapcsolható. Az eszköztárak pozíciója megváltoztatható az egér fogd és vidd funkciójával, a bal szélükön láthatópontozott oszlopnál megfogva. 39

41 1. ábra: LibreOffice Calc ablak Az eszköztárak alatt a táblázatkezelő dokumentumablakát láthatjuk. Egy 1024 oszlopból és65536 sorból álló táblázatot, ahol az oszlopokat betűkkel (A, B, C,, AA,, AMJ), míg a sorokat egész számokkal (1, 2, 3,, 65536) jelölik. Ezt a táblázatot Munkalapnak nevezzük. A Calc induláskor három munkalapot hoz létre automatikusan. Ezek között a munkalapfülek segítségével válthatunk. A munkalapfüleken a munkalapok neveit láthatjuk. A fülek bármelyikén jobb egérgombbal kattintva, a megjelenő gyorsmenü segítségével átnevezhetjük a munkalapokat, illetve további munkalapokat hozhatunk létre. A munkalapfülektől balra a lapfüleket gördítő nyilakat találjuk. Több munkalap esetén előfordulhat, hogy nem látjuk mindegyik munkalapfület. Ilyenkor ezekkel a nyilakkal görgethetjük a munkalapfülek sorát. A munkalap legkisebb elemét cellának nevezzük. Minden cellának címe van, ami az oszlop és a sorazonosítóból tevődik össze. Tehát a munkalap bal felső sarkában az A1-es cella található, mellette közvetlenül a B1-es. Az éppen használt munkalapnak mindig van aktív cellája. Ezt a cellát keret jelöli, és a sor-és az oszlopazonosító, amelyek metszéspontján az aktív cella található, ki van emelve. Az Állapotsor az ablak legalján található. Rajta az aktuális munkalapra vonatkozó különbözőinformációkat láthatunk. Nagyobb táblázatoknál hasznos lehet, hogy a vízszintes és a függőleges osztósáv segítségével feloszthatjuk a munkalapot több részre. Így megoldható, hogy egyszerre lássuk a képernyőn a táblázat két, egymástól sokcellányi távolságra lévő sorát vagy oszlopát Első lépések a Calc-kal Adatok bevitele és módosítása A Calc program elindítása után az A1 cella az aktív. A billentyűzeten begépelt karakterek ebbe a cellába kerülnek. A beírt adatot az Enterrel vagy az iránybillentyűkkel nyugtázhatjuk. A cellatartalmát módosíthatjuk az F2 funkcióbillentyűvel, vagy kettős kattintással az adott cellán. A 2. ábrán látjuk, hogy szám beírása esetén a Calc automatikusan jobbra igazítja a tartalmat,szöveg esetén viszont balra. Amennyiben a beírt szöveg nem fér el a cellában, és a tőle jobbra lévő cella üres, a cella tartalma átcsúszik ebbe a cellába. 40

42 2. ábra: Adatok bevitele Adatot írva a cellába, esetünkben a B3-ba, a A3-as tartalmának csak egy részét látjuk és a Calc erre a cella jobb szélén megjelenő nyíllal figyelmeztet (3. ábra). 3. ábra: Adatcella határán túlérő tartalom Az A oszlop szélességét módosíthatjuk, ha az egér-mutatóját az A és a B oszlop azonosító elválasztó vonalára vezetjük és bal gombját lenyomva tartva elmozdítjuk az egeret. Ilyenkor a leendő oszlopszélességet a Calc megjeleníti cm-ben (4. ábra). Az oszlopazonosítók elválasztó vonalára kettőt kattintva a Calc automatikusan a legtöbb karaktert tartalmazó cellához igazítja az oszlop szélességet. 4. ábra: Oszlopszélesség Számadattal nem fordulhat elő, hogy csak egy részét látjuk a cellában. Amennyiben a számjegyek nem férnek el, a Calc mindig kettős keresztekkel figyelmeztet erre: 41

43 Többsoros szöveget is írhatunk a cellába, amennyiben a Ctrl+Enter billentyűkkel zárjuk a sort. Hatására lehetőség nyílik az új sor kezdéséhez. Ilyenkor a Calc automatikusan megnöveli a sor magasságot. Kijelölés Az aktív cellán különböző formázásokat, beállításokat végezhetünk. Több cella formátumának módosításához kijelöléssel meghatározhatunk cellákat, téglalap alakú cellatartományokat. A Calcban egyszerűen kijelölhetünk cellatartományokat: a tartomány egyik sarokcellájára kattintva, az egér bal gombját lenyomva, tartva átlósan húzva. Egy ilyen tartományt bal felső és a jobb alsó cellák címeivel, és közöttük kettősponttal határozunk meg. Pl. A1:B5 Billentyűzet segítségével, a SHIFT billentyűt lenyomva, tartva az iránybillentyűkkel jelölhetünk ki. Több különálló cellát vagy cellatartományt is kijelölhetünk. Ehhez az első kijelölése után többit, a Ctrl billentyűt lenyomva, tartva kell kijelölnünk. Egy oszlop vagy sor minden celláját kijelölhetjük az oszlop-, illetve a sorazonosítóra kattintva. A munkalap bal felső sarkában lévő üres téglalapra kattintva a munkalap minden celláját kijelöljük Két vagy több kijelölt cellát egyesíthetünk egy cellába a Formázás eszköztár Cellák egyesítése parancsával. Az így kialakult terület elfoglalja a kijelölt cellákat, és erre a tartományra a bal cella címével hivatkozhatunk. A 6. ábrán az A3:C3 tartományt egyesítettük egy cellává. Ennek a cellacíme A3. 6. ábra: Cellák összevonása Cellák formázása A gyakran használt cellákra vonatkozó formátumokat legegyszerűbben a Formátum eszköztáron érhetjük el. További, az eszköztáron nem elérhető formátumokat a Formátum menü Cellák..., 42

44 vagy a helyi menü Cellák formázása paranccsal állíthatunk be. A megjelenő párbeszédablakban a Betűkészlet és a Betűhatások füleken a cellára vonatkozó karakterformátumokat módosíthatjuk. Az Igazítás fülön (8. ábra) beállíthatjuk az aktuális vagy a kijelölt cellák tartalmának igazítását. A vízszintes szövegigazítások közül az Alapértelmezett a számokat jobbra, a szöveget balra igazítja. A következő négy (balra, jobbra, középre és sorkizárt) elérhető a Formázás eszköztáron is. A Kitöltött szövegigazítás megismétli a cellatartalmakat (számokat és szövegeket),amíg a cella látható területét ki nem tölti. A Szöveg iránya részben megadhatjuk a kijelölt cellák elforgatásának szögét fokokban, de megadhatjuk a szövegirányt az ABCD feliratú körlapra kattintva is. 8. ábra: Cellák formázása - Igazítás Figyeljük meg a 9. ábrán látható cellaformátumokat. A C2 cellában a vízszintes és a függőleges szövegigazítás beállítása: Középre. Az Automatikus szövegtördelés és az Elválasztás is be van kapcsolva. A D2 cella mind függőlegesen, mind vízszintesen középre igazított, és a Függőlegesen halmozott formátum is be van kapcsolva. A C1 cella balra igazított, a behúzás mértéke 10 pt. 43

45 9. ábra: Cellaformátumok Az A3 cella betűmérete és formátuma nem különbözik a C1 celláénál, de a Lekicsinyítve, hogy beférjen kapcsoló be van kapcsolva. A B4, D4 és az F4 szegéllyel ellátott cellákon az Alapél három beállítását figyelhetjük meg. Mindhárom cellában a szöveg iránya 45 fokkal el van forgatva. A B4 cellában az elforgatott szöveg a cella alsó szélétől kifelé jelenik meg. A D4 esetében a felső szélétől kifelé, az F4-ben pedig az elforgatott szöveg csak a cellába kerül. Karakterformázás A cella tartalmának módosításakor a kijelölt karakteren különleges formázásokat is végrehajthatunk. Ezek elérhetőek a Formátum menü Karakter párbeszédablakban a Betűkészlet, Betűhatások és Betűhelyzet fülekre kattintva. Gyorsmenü segítségével szintén elérhetők ezek a beállítások, ha a kijelölt szövegrészen az egér jobb gombjával kattintunk (10. ábra). 10. ábra: Karakterformázás - Stílus 44

46 2.5. Szegélyek és háttér A Calc alapbeállítása szerint a képernyőn látható szürke színű rácsvonalak nyomtatásban nem jelennek meg. Nyomtatásban is látható rácsvonalakat legegyszerűbben a Formátum eszköztár Szegélyek ikonjára kattintva hozhatunk létre (11. ábra). Ilyenkor az aktív cella, vagy a kijelölt cellatartomány az általunk választott szegélytípust kapja. 11. ábra: Szegélyek ikon, menü Egyéni szegélybeállításokat a Formátum menü Cellák parancsát választva, a párbeszédablak Szegélyek lapján állíthatunk be (12. ábra). Választhatunk vonalvastagságot, stílust, színt és a kárárnyékolást is. A Szegély elrendezése terület másképp jelenik meg attól függően, hogy cellát,cellákat egy oszlopban, cellákat egy sorban vagy nagyobb cellatartományt jelölünk ki. Ezek a lehetőségek a cellatartományok belső, átlós és cellákon belüli átlós szegélyeire vonatkoznak. 45

47 12. ábra: Cellák formázása - Szegélyek Az Egyéni területen kattintásokkal állíthatunk be vonalakat. Ezek jelentése a következő: Fekete vonal beállítja a kijelölt cellákra a kiválasztott stílusú vonalat. Szaggatott vonal akkor jelenik meg, ha 0,05 pontos vonalstílus van kiválasztva. Szürke vonal a kijelölt cellák megfelelő vonala nem fog változni Fehér vonal a kijelölt cellák megfelelő vonalai törölve lesznek. Az aktív cella, vagy a kijelölt cellatartomány háttérszínét a Formátum menü Cellák parancsát Választva, a párbeszédablak Szegélyek lapján állíthatjuk be. Munkafüzet mentése Munkafüzetünket a Fájl menü vagy a Standard eszköztár Mentés parancsával menthetjük el. A Calc alapértelmezett formátuma az OpenDocument, amely az irodai dokumentumok új, nemzetközi szabványa. Az OpenDocument munkafüzet állományának kiterjesztése. ods. A Calc képes Microsoft Excel formátumba is menteni munkafüzetünket, amennyiben a Fájl típusánál ezt választjuk (13. ábra). 13. ábra: Fájl mentése - fájlformátumok A Mentés ablak, attól függően, hogy milyen operációs rendszeren használjuk a Calcot, formailag különbözhet. A 13. ábrán a Microsoft Windows XP-re telepített Calc Mentés 46

48 ablakát látjuk. Az alapértelmezett mentési formátum és mentési hely módosítható az Eszközök menüpont Beállítások parancs kiadásakor megjelenő párbeszédablakban. A mentési helyet a LibreOffice - Útvonalak - Dokumentumok lehetőséget választva módosíthatjuk. Az alapértelmezett fájlformátum a Megnyitás és mentés - Általános ablakban állítható be, a dokumentum típusánál a munkafüzetet választva. 14. ábra: Általános beállítások - Megnyitás és mentés LibreOffice Táblázatkezelés 2. Egyszerű számítások a munkalapon Aritmetikai operátorok használata A Calc az egyenlő jellel (=) kezdődő matematikai kifejezést kiszámítja és a cellában az eredményt megjeleníti. Az =45*9+789 beírásának 1194 lesz az eredménye. Aktívvá téve ismét a B2-es cellát a Képlet eszköztár Névdobozában látjuk a cella címét, a Beviteli sorban pedig a kifejezést (15. ábra). 15. ábra: Aritmetikai operátorok A számtani alapműveletek (például összeadás, kivonás, szorzás, osztás) végrehajtásához, számok kombinálásához és számeredmények előállításához az alábbi számtani műveleti jeleket használhatjuk: 47

49 + (pluszjel) Összeadás; (mínuszjel) Kivonás;Negáció ( 1); * (csillag) Szorzás;/ (törtjel); Osztás;^ (kalap) Hatványozás (pl. 3^2 - három a négyzeten). Amennyiben egyetlen képletben több műveleti jelet vagy operátort adunk meg, a Calc a műveleteket a következő sorrendben hajtja végre: hatványozás, szorzás és osztás, összeadás és kivonás. A képlet azonos prioritású műveleteit (például szorzás és osztás) a Calc balról jobbra haladva értékeli ki. A végrehajtási sorrend módosításához az elsőnek kiértékelni kívánt képletrészt írjuk zárójelek közé. Például az =5+2*3 eredménye 11 lesz, mivel a Calc a szorzást az összeadás előtt hajtja végre. A képlet összeszorozza a 2-t a 3-mal, majd hozzáad 5- öt. Amikor a képletet módosítva zárójeleket használunk =(5+2)*3, akkor a Calc összeadja az 5-ötés a 2-t, majd az eredményt megszorozza 3-mal, melynek a végeredménye 21. Cellahivatkozások alkalmazása Legtöbbször a cellákba nem konkrét számokat, hanem cellahivatkozásokat írunk. Módosítsuk a B2cella tartalmát a számok helyett az A1, B1 és C1 cellacímeket írva. Ebbe a három cellába írjuk a kifejezés számértékeit (16. ábra). 16. ábra: Cellahivatkozások Módosítva az A1, B1 vagy a C1 cellák valamelyikét, a Calc újraszámítja a cellahivatkozást tartalmazó cellát, esetünkben a B2-t. Képletek másolása Táblázatos adatok esetén gyakran előfordul, hogy valamelyik sort vagy oszlopot hasonló módon kell kiszámítani. Ilyen esetben a képletet csak egyszer kell begépelnünk, és azt másolással sokszorosíthatjuk. Nevezzük át a Munkalap3 munkalapot ZH 2-re és másoljuk ide az 1. feladat szegélyezett cellatartományát. Ehhez jelöljük ki a B3:G9 tartományt, és válasszuk a Standard eszköztár Másolás parancsát. Ezután váltsunk a ZH 2 munkalap A1 cellájára és kattintsunk a Beillesztés ikonra ugyanezen az eszköztáron. Egyesítsük a G1:G3 cellákat, ebbe kerüljön az Összesen szöveg. Végezzük el a 18. ábrán látható formázásokat. 48

50 18. ábra: 2. feladat - Formázás A G4 cellában számítsuk ki az első tanuló összpontszámát. A képletben szereplő cellahivatkozásokat egérrel is létrehozhatjuk egyszer kattintva az adott cellára. Ez általában gyorsabb módszer, mintha a cellák címeit gépelnénk be. Az első tanuló összpontszámát a =B4+C4+D4+E4+F4 képlettel 1 számítjuk ki. A második képletet már nem kell beírnunk, másolás segítségével létrehozhatjuk. Ehhez vezessük az egérmutatót az aktív G4 cella jobb alsó sarkába. Ott az keresztté változik és az egér gombját lenyomva tartva töltsük ki (húzzuk lefelé) a G5:G7 tartományt. (19. ábra) 19. ábra: 2. feladat - Összegzés A Calc minden cellában a megfelelő képletet hozza létre, mert a cellahivatkozásokat tartalmazó képletet lefelé úgy másolja, hogy növeli eggyel a cellahivatkozásokban a sorszámot. Fölfelé másolásnál csökkenti. Az összpont számokat úgy is kiszámolhattuk volna, hogy először a 7.sorban lévő képletet írjuk be, és azt másoljuk fölfelé. Jobbra másolásnál az oszlopazonosítót növeli, ha balra másolunk, csökkenti azt. Amennyiben egy cella cellahivatkozásokat és számokat is tartalmaz, akkor a képlet másolásakor az állandók nem változnak. Például, ha egy cella tartalma =5*C1*D2+12, akkor azt lefelé másolva =5*C2*D3+12-t kapunk. Abszolút hivatkozás Az eddig tárgyalt cellahivatkozásokat relatív hivatkozásoknak nevezzük. Ez azt jelenti, hogy az ilyen hivatkozások a képletek másolásánál automatikusan módosulnak. Vannak esetek viszont,amikor olyan képletre van szükségünk, amelyikben egy vagy több hivatkozás nem változik másoláskor. Ilyenkor abszolút 49

51 cellahivatkozást kell használnunk. Abszolút hivatkozás az, ha egy az oszlop- és sorazonosító elé egy $ jelet írunk. Például: $B$3. Ez a hivatkozás ugyanúgy a B3-as cellára mutat, de ha így szerepel a képletekben, akkor másoláskor nem változik. A következő feladatban áttekintjük az abszolút cellahivatkozás használatát. A 20. ábrán egy üzletben eladott péksütemények napi adatait látjuk. Számítsuk ki a bevételt mindennapra és a heti összbevételt is. A 8. sorban a képleteket másolással hozzuk létre! 20. ábra: Szúrjunk be egy új munkalapot és nevezzük át Bevétel-re. A hétfői bevétel kiszámítását látjuk az ábrán: összeadjuk az egyes termékek eladásából befolyt összegeket, amelyeket a darabszám és az ár szorzataként kapunk meg. Ezt a képletet jobbra másolva hibás eredményt kapnánk. Ahhoz, hogy a másolás helyes képletet hozzon létre, módosítanunk kell a D8 tartalmát úgy, hogy az árakat megadó cellahivatkozások ne módosuljanak. A helyes képlet tehát: =$C$3*D3+$C$4*D4+ $C$5*D5+$C$6*D6. A $ jeleket be is írhatjuk (AltGr+É a billentyűzeten), de sokkal gyorsabb megoldás, ha az adott cellahivatkozásra kattintva megnyomjuk a Shift+F4 billentyűkombinációt. A képletet jobbra másolva így már helyes eredményt kapunk (21. ábra) 21. ábra 50

52 Vegyes cellahivatkozások Relatív és abszolút cellahivatkozásokon kívül léteznek még vegyes cellahivatkozások is. A vegyes cellahivatkozás tartalma abszolút oszlop és relatív sor, vagy abszolút sor és relatív oszlop. Ilyen hivatkozásokra akkor van szükség, ha azt akarjuk, hogy a hivatkozás egyik összetevője (az oszlop vagy sorazonosító) állandó maradjon, a másik viszont változzon másoláskor. Példa a vegyes hivatkozásra: =A$1 vagy =$A1. A Shift+F4 billentyűkombinációt többször lenyomva cellahivatkozás beírásakor az abszolútra, vegyesre és ismét relatívra változik. LibreOffice Táblázatkezelés 3. Függvények használata Függvények beszúrása A függvények jelentősen megkönnyítik a számítási és egyéb feladatok elvégzését a táblázat kezelő programokban. A függvények két részből állnak: a függvény nevéből és argumentumból. Az argumentumot zárójelek között kell megadnunk. Egy függvénynek több argumentuma is lehet, ilyenkor pontosvesszővel választjuk el őket egymástól. A függvény általános alakja tehát: =FÜGGVÉNYNÉV(argumentum1; argumentum2;...)van olyan függvény is, amelynek nincs argumentuma, a zárójeleket ilyenkor sem hagyhatjuk el. Például a matematikában használatos pi számot meg tudjuk adni cellában függvénnyel: =PI()A leggyakrabban használt függvény a SUM, ami összeadja az argumentumlistájában lévő számokat. A SZUM függvény a következő argumentummal =SZUM(A1:A4;C2) egyenértékű a =A1+A2+A3+A4+C2 képlettel. Ezen az egyszerű példán is láthatjuk, hogy a függvények használata megkönnyíti a számításokat. Függvényeket a Beszúrás menüpont Függvény parancsával (Ctrl+F2) vagy a Képlet eszköztár ikonjaival hozhatunk létre. Ezek közül az első a Függvénytündér, a második az Összeg és a harmadik a Függvény. 22.ábra Függvénytündér A Függvény ikon (a 22. ábrán az = feliratú) megkönnyíti a legutóbb használt függvények ismételt kiválasztását (23. ábra). Nagyon hasznos funkció, hiszen a Calc több száz függvénye közül egy munkalapon rendszerint csak néhányat használunk. 51

53 23. ábra: Függvény kiválasztása A 23. ábrán látható, hogy az eszköztár ikonjai is megváltoztak: megjelent a Mégsem és az Elfogadás parancs. Ezekkel, egér segítségével is nyugtázhatjuk a kiválasztott függvényeket és argumentumokat. Egyszerűbb statisztikai függvények használata (SUM, MIN, MAX. AVERAGE, COUNT, COUNTA, SMALL, LARGE) A Calc program angol nyelvi változatában, angol függvénynevekkel találkozunk. A következő táblázatban a négy leggyakrabban használt függvényt és azok Microsoft Excel megfelelőjét láthatjuk. A függvény neve SUM MIN MAX Funkciója Összeadja a cella tartományban lévő számokat Az argumentumlista legkisebb értékét adja eredményül Az argumentumlista legnagyobb értékét adja eredményül. Megfelelője a magyar nyelvű verzióban SZUM MIN MAX A VERAGE Az argumentumok átlagát adja eredményül ÁTLAG 52

54 Függvény tündér használata 25. ábra Függvény tündér Az ablakban, kategóriákba rendezetten találjuk a Calc összes függvényét. Egy függvényt kiválasztva az ablak jobb oldalán annak a magyarázatát olvashatjuk. A Statisztikai kategóriából válasszuk az AVERAGE függvényt. A Tovább gombra kattintva a párbeszédablak jobb oldalán megjelennek az argumentum beviteli mezők (37. ábra). Jelöljük ki a B4:B7 tartományt és a cellahivatkozás megjelenik az első beviteli mezőben. Természetesen megadhatunk szám-és egyébértékeket, illetve hivatkozásokat a párbeszédablak megfelelő részeibe. 53

55 A Zsugorítás ikon lecsökkenti a párbeszédablakot a beviteli mező méretére. Így könnyebb a szükséges hivatkozást megjelölni a lapon. Az ikon ezután automatikusan átalakul a Maximalizálás ikonra. Erre kattintva a párbeszédablakot visszaállíthatjuk eredeti méretére. Bonyolultabb függvények esetén hasznos lehet a Súgó parancs. A megjelenő ablakban részletes leírást és példákat olvashatunk a kiválasztott függvényről. A függvény neve Funkciója Magyar nyelvű verzióban COUNT Megszámolja, hány szám van aparaméter listában. A szöveges bejegyzéseket kihagyja. COUNTA Megszámolja, hány érték van aparaméter listában. A szöveges elemek is számítanak. SMALL Kiszámítja egy adathalmaz k- adik legkisebb értékét. LARGE Kiszámítja egy adathalmaz k- adik legnagyobb értékét. DARAB DARAB2 KICSI NAGY A csoportlétszámot a COUNTA függvénnyel, a résztvevők számát pedig a COUNT-al számíthatjuk, ki Az argumentumlista lehet ugyanaz (D4:D12), hiszen a COUNT csak a számokat tartalmazó cellák darabszámát adja meg. A SMALL függvénnyel meghatározhatjuk egy cellatartomány k-adik legkisebb 54

56 értékét. Két kötelező paramétere van: az elsővel a tartományt adjuk meg, a másodikkal meghatározzuk, hogy hányadik legkisebb elemre van szükségünk. Figyeljük meg a 40. ábrán, hogy ez a paraméter relatív cellahivatkozás (F6). A képlet másolásakor ez az argumentum a megfelelő értéket fogja felvenni. Az első paraméternél viszont vegyes cellahivatkozást használunk, hogy minden másolt függvény ugyanarra a tartományra hivatkozzon. A G13:G14 tartományt hasonlóan számítjuk ki, csak itt a LARGE függvényt alkalmazva. 55

57 Függvények és bemutatásaik Szum(tartomány) Szumha(tartomány; Kritérium ) Átlag(tartomány) Min(tartomány) Max(tartomány) Ha(feltétel; igaz ág ; hamis ág ) A tartományban lévő számok összegét adja meg A tartományban lévő azon számok összegét adja meg, melyek eleget tesznek a kritériumnak A tartományban lévő számok Átlagát adja meg. Ha egy szám sincs a tartományban akkor #ZÉRUSOSZTÓ hibaüzenetet kapunk A tartományban lévő legkisebb számot adja vissza A tartományban lévő legnagyobb számot adja vissza HA a feltétel igaz akkor az igazágban lévő érték kerül a cellába egyébként pedig a hamiságé Darab(tartomány) Megszámolja hány darab szám van a tartományban Darab2(tartomány) Megszámolja hány darab cella, van kitöltve Darabteli(tartomány; Kritérium ) Megszámolja hány cella tesz eleget a kritériumnak Darabüres(tartomány) Megszámolja hány üres cella van a tartományban Index(tábla;sor_szám;oszlop_szám) A tábla sor_szám oszlop_szám metszéspontjában lévő cellaértéket adja vissza Hol.van(KÉ,Tömb;Típus) A (KÉ=keresési érték)et keresi a tömbben ( a tömb vagy 1 sor vagy 1 oszlop, de minden képen egydimenziós), és vissza adja a tömbben elfoglalt relatív ( tömb első eleme 1) helyét. A típus meghatározza a keresés módját. Ha 1 akkor a tömb rendezett és ha KÉ nem található benne akkor a nála kisebb 56

58 elemek közül a legnagyobbat adja vissza. Ha 0 akkor a KÉ értéknek szerepelnie kell a tömbben és a tömbnek nem kell rendezetnek lennie. Ha -1 akkor a tömbnek rendezetnek kell lennie és ha a KÉ nem található a tömbben akkor a nála nagyobb értékek közül a legkisebbet adja vissza Fkeres(keresési érték;tábla;oszlop_szám; Típus) A keresési értéket keresi a tábla első oszlopában, ha megtalálta a megfelelő sort, akkor a sorszám és a megadott oszlopszám metszésében lévő cellaértéket adja vissza. A Típus: ha hamis akkor nem kell rendezetnek lennie a táblának (első oszlop szerint), de a keresési értékének szerepelnie kell az első oszlopban igaz esetén nem kell a keresési értéknek szerepelni-e, de ilyenkor a táblának rendezetnek kell lennie, és a sor szám a nála kisebb eredmények közül a legnagyobb értéknek megfelelő. Vkeres(keresési érték;tábla;sor_szám; Típus) megegyezik az Fkeres-el csak a sor és az oszlop fel van cserélve ( első sorban keres) Jobb(szöveg;hány_karakter) Bal(szöveg;hány_karakter) A szöveg végéről ad vissza hány_karakternyi karaktert. A szöveg elejéről ad vissza hány_karakternyi karaktert. Közép(szöveg;honnan;hány_karakter) A szöveg honnan karakterétől hány_karakter ad vissza Hossz(szöveg) Összefűz(szöveg1;szöveg2 ); Szöveg(szám;formátum) Kicsi(tartomány;hányadik) Nagy(tartomány;hányadik) A szöveg hosszát adja meg Több szövegből 1 szöveget csinál A számból Szöveget csinál a formátumnak megfelelő módon A tartomány hányadik legkisebb elemét adja meg A tartomány hányadik legnagyobb elemét adja meg. 57

59 Ma() Most() Év(dátum) Hónap(dátum) Nap(dátum) És(feltétel1;feltétel2 ) Vagy(feltétel1;feltétel2 ) Kerek.fel(szám;hány_jegy) Kerek.le(szám;hány_jegy) Szorzat(tartomány) Szorzatösszeg(tömb1;tömb2 ) A mai dátum A mostani idő (dátummal) A dátumból vissza adja az évet A dátumból vissza adja az hónapot A dátumból vissza adja az napot A feltételek ÉS kapcsolata ( csak akkor lesz igaz ha mindegyik igaz) A feltételek vagy kapcsolata ( csak akkor lesz hamis ha mindegyik hamis) A számot hány_jegyre felfele kerekít A számot hány_jegyre lefele kerekít A tartományban lévő számok szorzatát adja meg A tömbök azonos indexű(sorszámú) elemeit összeszorozza és a szorzatokat összeadja. A B C D E F 1 Kg Ár ma =MA() Alma ,456 7 most =MOST() :47 3 Banán év =ÉV(F1) Narancs hó =HÓNAP(F1) 11 5 Eper ,876 5 nap =NAP(F2) 21 6 és =ÉS(4>2;1<5) IGAZ 7 szum =SZUM(B2:B5) vagy =VAGY(20<31;4>10) IGAZ 8 szumha =SZUMHA(C2:C4;">200") 550 kerek.fel =KEREK.FEL(D2;2) 12,46 9 átlag =ÁTLAG(B2:B5) kerek.le =KEREK.LE(D5;1) 43, min =MIN(B2:B4) 7800 szorzat max =MAX(B2:B5) szorzatösszeg =SZORZAT(D2:D5) 546, =SZORZATÖSSZEG(B2:B ;C2:C4)

60 12 ha =HA(B7>100000;"sok áru";"kevés áru") sok árú fkeres =FKERES(B17;A2:C5;3;HA MIS) darab =DARAB($A$1:$D$5) 10 fkeres =FKERES(B17;A2:C5;3) darab2 =DARAB2($A$1:$D$5) darabüres =DARABÜRES($A$1:$D$5) 4 16 darabteli =DARABTELI($A$1:$D$5;"<1 00") 2 LibreOffice Táblázatkezelés 4. Számformátumok Százalék és pénznem formátum A számokat tartalmazó cellákon speciális formázásokat állíthatunk be. A leggyakrabban használt számformátumok az eszköztáron is elérhetők: százalék és a pénznem formátum. E két alapvető formátum megértéséhez írjuk be a következő adatokat (26. ábra). 26. ábra: Pénznem formátum Az F3 cellán állítsunk be pénznem-, a G3 cellán pedig százalékformátumot. Látjuk a 27. ábrán, hogy a pénznem formátum ezres csoportosítást, két tizedes jegynyi pontosságot állított be és hozzáadta az alapértelmezett pénznem megjelölést. A százalék formátum a számot százzal megszorozva, két tizedes jegynyi pontossággal és a százalékjellel kiegészítve mutatja 27. ábra: Százalék formátum A tizedes jegyek számát növelhetjük és csökkenthetjük a Formátum eszköztár Számformátum: tizedes jegy hozzáadása és a Számformátum: Tizedes jegy törlése kapcsolókkal. A Calc a matematika szabályai szerint kerekít a tizedes jegyek számának csökkentésekor, de vegyük figyelembe, hogy ilyenkor a cellában kerekítve látjuk a számértéket, de a cella tartalma közben nem változik. Esetünkben, ha nullára csökkentjük a tizedes jegyek számát ag3 cellában, abban 13%-ot fogunk látni, de a cella tartalma továbbra is 0,127 marad. 59

61 A százalékformátum ilyen megvalósítása megkönnyíti a százalékszámításokat: pl. az A1 cellába írt szám B1 cellába felvett százalékát a két cella szorzatával számíthatjuk ki. A Formátum eszköztár Számformátum: Általános kapcsolóval törölhetjük a számformátumokat a kijelölt cellákon, és a cella ismét alapértelmezett számformátumú lesz. Dátum-és időformátum A Calc a dátumot egész számként tárolja, mégpedig egy dátumértékhez viszonyított sorszámként. Alapértelmezés szerint a kezdődátum december 30., ez a dátum a nullának felel meg. Az ezt követő az egyes számnak, és így tovább. A kezdődátumnál korábbi dátumokat a program nem értelmezi. Minden számformátumot, így a dátumformátumot is módosíthatjuk a Formátum menü Cellák ablakában a Számok fület választva. A 28. ábrán az A1 cella számformátumát látjuk, aminek tartalma A Dátum kategóriát választva az előnézet mezőben láthatjuk, hogy ennek a számnak az dátum felel meg alapértelmezett dátumformátum esetén. A Formátumkód ebben az esetben YYYY- MM-DD. 28. ábra: Dátumformátumok A Formátumkódot szerkeszthetjük is, a fenti példából is látjuk, hogy négy Y betű az évszámot jeleníti meg. A dátumformátum gyakran használt formátumkódjait a 60

62 következő táblázat mutatja: 29. ábra: Dátumformátumok formátumkódjai A B4 cella tartalma =$A1, és ezt másoljuk a K4 celláig. Tehát a B4:K4 tartomány minden cellája az A1 tartalmát mutatja. Ezeken a cellákon a fölöttük látható dátumformátum van beállítva. Egyéni dátumformátumok használatára látunk három példát a következő ábrán: 30. ábra: Egyedi dátumformátumok A formátumkódot kiegészíthetjük tetszőleges szöveggel is, ilyenkor a szöveget aposztróf jelek (... ) közé kell zárni. Mind a dátumformátumot, mind a százalék-és pénznemformátumot a Calc beíráskor automatikusan alkalmazza. Ilyenkor a cella -mint számok beírásakor -jobbra igazított lesz. Írjuk három cellába a következő tartalmakat: 2000Ft, 15%, Figyeljük meg, hogy a Calc automatikusan alkalmazza a pénznem, százalék és a dátum formátumokat. A cellák tartalma pedig ,15 és lesz, amit ellenőrizhetünk a Formátum eszköztár Számformátum: Általános parancsát alkalmazva. A Calcban időértéket a szám tizedesjel utáni része határozza meg. Írjuk a 39700,5 számot egy cellába és válasszuk a 31. ábrán látható dátumformátumot. Látjuk, hogy esetünkben a 0,5 szám tizenkét óra nulla perc nulla másodpercnek felel meg. 61

63 31. ábra: Időformátumok Megadhatunk dátum nélküli időértéket is, értelemszerűen ilyenkor a szám egész része nulla lesz. A 31. ábrán látjuk, hogy az előnézet mezőben látható időformátumnak (12:00:00) a HH:MM:SS formátumkód felel meg. LibreOffice Bemutató készítés 1. Dia vetítés létrehozása Tündér létrehozásával Bemutatótündér File/Tündérek/Bemutató menüpont alatt érhető el. Típus: Itt a bemutató típusát határozhatja meg. Üres bemutató létrehozása: Létrehoz egy új, üres bemutatót. Bemutató készítése sablon alapján: Módosítható bemutatókat tartalmazó listát nyit meg. Létező bemutató megnyitása: Az előzőleg készített bemutatók listáját jeleníti meg. Kattintson a Megnyitás gombra a fájlválasztó párbeszédablak megnyitásához. A sablonkategóriák listája (csak akkor elérhető, ha a Bemutató készítése sablon 62

64 alapján lehetőséget választotta) Felsorolja a bemutatókhoz rendelkezésre álló sablonkategóriákat. A meglévő bemutatók listája (csak akkor elérhető, ha a Létező bemutató megnyitása lehetőséget választotta) Felsorolja az Eszközök - Beállítások - LibreOffice - Útvonalak alatt megadott Sablonok könyvtárban létrehozott és mentett bemutatókat. A bemutató elrendezésének és formázásának tündéren keresztüli szerkesztéséhez jelölje ki a bemutatót, majd kattintson a Tovább gombra. Előnézet A sablonok előnézeti, ablakban való megjelenítését adja meg. Ne jelenjen meg újra ez a párbeszédablak Itt adhatja meg, hogy a tündér kifejezetten csak a Fájl - Tündérek - Bemutató menüparancsra induljon el, és ne automatikusan. Ez a mező csak akkor látható, amikor a Fájl - Új - Bemutató menüparancs kiválasztásával hoz létre bemutatót. Azt is megadhatja, hogy megjelenjen-e a párbeszédablak az Indítás a tündérrel jelölőnégyzet bejelölésével az Eszközök - Beállítások - Bemutató - Általános panelen. Kijelöli a bemutató hátterét és kimeneti médiumát. Dia látványtervének kiválasztása A tündér első lapján kiválasztott bemutató látványtervét lehet itt kiválasztani. A felső listában a három dia tervtípusból választhat (oktatás, bemutatóhátterek és bemutatók). Az alsó listában kiválaszthat egy sablont a bemutatóhoz. Válassza ki a kimeneti médiumot Eredeti: A sablon eredeti oldalformátumának használata. Vetítővászon: Egy írásvetítőre optimalizált bemutatót hoz létre. Papír: Egy papírra nyomtatható bemutatót hoz létre. Képernyő: Csak a képernyőre készíti el a bemutatót. Alapértelmezésként a képernyő van beállítva. Dia: Egy diavetítésre használható bemutatót hoz létre. Válasszon egy diaátmenetet Különleges hatásokat rendel a bemutatóhoz, és meghatározza a bemutató sebességét. Hatás: Hatást rendel a bemutatóhoz. 63

65 Sebesség: A hatás sebességét határozza meg. Válassza ki a bemutató típusát A bemutató időzítését határozza meg. Később a Bemutató menü alatt megváltoztathatja a beállításokat. Alapértelmezett Az Alapértelmezett beállítás a bemutatót teljes képernyősen futtatja a megadott sebességgel. Automatikus: Automatikusan futtatja a bemutatót, és egy szünet után újraindítja. Megjelenítés hossza: Az egyes bemutatóoldalak megjelenítési idejét határozza meg. Szünet hossza: A bemutatók közötti szünetet határozza meg. Logó megjelenítése: Megadja, hogy a LibreOffice logója megjelenjen-e az egyes bemutatók közti szünet alatt. A tündér itt véget ér, ha az "Üres bemutató" beállítást választotta a tündér 1. oldalán. Diavetítés elindítása A diavetítés többféle módon is elindítható. Ha már megy a diavetítés, az irányítás billentyűk lenyomásával vagy egérkattintásokkal lehetséges. Alapértelmezett esetben a diavetítés mindig az első diával indul. A diákat kézzel válthatja az utolsó diáig. Ezek a beállítások megváltoztathatók. Diavetítés elindítása A diavetítés elindításához válassza a Diavetítés - Diavetítés menüparancsot. Ha azt szeretné, hogy a diavetítés az aktuális diától induljon az első dia helyett, jelölje be az Eszközök - Beállítások - LibreOffice Impress - Általános panelen a Mindig az aktuális oldallal négyzetet. A következő hatást vagy a következő diára lépést egérkattintással válthatja ki. A diavetítés megszakításához nyomja meg az Esc billentyűt. A diavetítés irányítására még sok más billentyű létezik. A jobb egérgombbal előhívható helyi menü is hasznos parancsokat tartalmaz. Automatikus diavetítés (kioszk mód) Ha automatikus váltást szeretne a következő diára, minden diához diaátmenetet kell rendelnie. 64

66 1. A Feladatok panelen kattintson a Diaátmenet elemre, hogy megnyíljon ez a panel. 2. A Dia továbbítása területen jelölje be az Automatikusan utána lehetőséget, és adja meg az időintervallumot. 3. Kattintson az Alkalmazás az összes dián gombra. Az egyes diákhoz eltérő megjelenítési idők is rendelhetők. Az időzítés kipróbálása funkció segít a megfelelő idők megtalálásában. Ha az összes dia lejátszása után ismét az elsőt kívánja megjeleníteni, be kell állítania az automatikus ismétlést. 1. Válassza a Diavetítés Diavetítés beállításai menüparancsot. 2. A Típus területen jelölje be az Automatikus lehetőséget, és adja meg a bemutató újrakezdése előtt tartandó a szünet idejét. Ha új diasorozatot hoz létre a Bemutatótündérrel, a harmadik oldalon választhatja ki a diák vetítési időtartamát és a szünet időtartamát. Diavetítés fájlból A LibreOffice elindítható a parancssorból a -show paraméterrel és az ezt követő Impress fájl nevével. Például a fájlnév.odp parancssoros elindításához írja be a következő parancsot: soffice -show fájlnév.odp A fenti parancs akkor működik, ha az soffice benne van a rendszer elérési útjában, és a fájlnév.odp az aktuális könyvtárban található. Egyéni diavetítés létrehozása A jelenlegi bemutató diáiból létrehozhat egy adott közönség igényeihez alakított egyéni vetítést. Egyéni diavetítés létrehozása: 1. Válassza a Diavetítés - Egyéni diavetítés menüparancsot. 2. Kattintson az Új gombra, és adja meg a dia nevét a Név mezőben. 3. A Létező diák listában válassza ki az egyéni diavetítésben bemutatandó diákat, majd kattintson a >> gombra. Tartsa lenyomva a Shift billentyűt egy diatartomány kiválasztásához, vagy a Ctrl billentyűt több különálló dia kijelöléséhez. Az egyéni diavetítésben a diák sorrendjének megváltoztatásához húzza át az oldalakat az új helyükre a Kijelölt diák listában. 65

67 Egyéni diavetítés indítása: 1. Válassza a Diavetítés - Egyéni diavetítés menüparancsot. 2. Válassza ki a listából az indítani kívánt diavetítést. 3. Kattintson az Indítás gombra. Ha a Bemutató eszköztár Vetítés ikonjával vagy az F5 billentyűvel az egyéni vetítést szeretné indítani, akkor engedélyezze az Egyéni vetítés használata lehetőséget. Diavetítés futtatásának beállításai A diavetítés mindig az aktuális diával induljon: 1. Válassza az Eszközök - Beállítások - LibreOffice Impress - Általános lehetőséget. 2. A Bemutató indítása területen engedélyezze a Mindig az aktuális oldallal lehetőséget. Egyéni diavetítés futtatása esetén ne jelölje be ezt a beállítást. Dia elrejtése: 1. Válassza a Nézet - Diarendező menüparancsot, majd jelölje ki az elrejtendő diákat. 2. Válassza a Diavetítés - Dia megjelenítése/elrejtése menüparancsot. A dia nem törlődik a dokumentumból. Rejtett dia megjelenítése: 1. Válassza a Nézet - Diarendező menüparancsot, majd jelölje ki az újból megjelenítendő rejtett diákat. 2. Válassza a Diavetítés - Dia megjelenítése/elrejtése menüparancsot. Diák sorrendjének módosítása Tegye az alábbiak közül az egyiket: Válassza a Nézet - Diarendező menüparancsot, jelöljön ki egy vagy több diát, majd húzza át a diákat az új helyükre. Több dia kijelöléséhez tartsa lenyomva a Shift billentyűt, és kattintson az egyes diákra. A kijelölt dia másolatának létrehozásához az oldal húzása közben tartsa lenyomva a Ctrl billentyűt. Az egérmutató pluszjel alakúvá változik. A dia másolatát egy mások LibreOffice Impress-bemutatóba is átránthatja. 66

68 Válassza a Nézet - Vázlat menüparancsot, jelöljön ki egy oldalt, majd húzza át az új helyére. Válassza a Nézet - Normál vagy Jegyzetek menüparancsot, a Diák panelen válassza a diák előnézete lehetőséget, majd húzza át a dia előnézetet az új helyére. Egy dia ideiglenes eltávolításához a bemutatóból lépjen a Diarendezőbe, kattintson a jobb egérgombbal a diára, majd válassza a helyi menü Dia megjelenítése/elrejtése menüparancsát. A rejtett dia száma áthúzottá válik. Az oldal újbóli megjelenítéséhez kattintson a jobb egérgombbal a diára, majd válassza ismét a helyi menü Dia megjelenítése/elrejtése menüparancsát. Diaátmenetek animálása A dia megjelenítése során különleges hatásokat alkalmazhat. Egy átmenethatás alkalmazása a dián 1. Normál nézetben jelölje ki azt a diát, amelyhez az oldalátmenet-hatást kívánja hozzárendelni. 2. A Feladatok panelen kattintson a Diaátmenet lehetőségre. 3. Válasszon egy diaátmenetet a listából. Az átmenetet a dokumentumablakban tekintheti meg működés közben. Ugyanazon átmenethatás alkalmazása több diára 1. A Diarendező nézetben jelölje ki azt a diát, amelyhez az átmenetet kívánja hozzárendelni. Ha szeretne, használhatja a Nagyítás eszköztárat a diák nézetének nagyításához, illetve kicsinyítéséhez. 2. A Feladatok panelen kattintson a Diaátmenet lehetőségre. 3. Válasszon egy diaátmenetet a listából. Az átmenet megtekintéséhez kattintson a dia alatt lévő kis ikonra a Diák panelen. Egy átmenethatás eltávolítása 1. A Diarendező nézetben jelölje ki azt a diát, amelyről az átmenetet el kívánja távolítani. 2. A Feladatok panelen válassza a Nincs átmenet elemet a listából. 67

69 A dia háttérkitöltésének módosítása Módosíthatja az aktuális oldal vagy a dokumentum összes oldalának háttérszínét illetve a háttér kitöltését. A háttér kitöltéséhez használhat vonalkázást, színátmenetet vagy bitképet. Ha az összes oldal hátterének kitöltését módosítani szeretné, akkor válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot. Egyetlen dia hátterének módosításához válassza a Nézet - Normál menüparancsot. Színes minta, színátmenet vagy vonalkázás használata háttérként 1. Válassza a Formátum - Oldal menüparancsot, majd válassza a Háttér lapot. 2. A Kitöltés területen tegye az alábbiak egyikét: Válassza a Szín lehetőséget, majd kattintson egy színre a listában. Válassza a Színátmenet lehetőséget, majd kattintson egy színátmenetre a listában. Válassza a Vonalkázás lehetőséget, majd kattintson egy vonalkázási stílusra a listában. 3. Kattintson az OK gombra. Kép használata a dia hátterében A dia háttérképeként megjeleníthet egy teljes képet, vagy mintázott háttér előállításához mozaikszerűen kitöltheti a képpel a hátteret. 1. Válassza a Formátum - Oldal menüparancsot, majd válassza a Háttér lapot. 2. A Kitöltés területen válassza Bitkép lehetőséget, majd kattintson a képre a listában. Ha egyéni képet szeretne beállítani az oldal hátterének, akkor zárja be az Oldalbeállítás párbeszédablakot, majd válassza a Formátum - Terület menüparancsot. Válassza a Bitképek lapot, majd kattintson az Importálás gombra. Keresse meg a képet, majd kattintson a Megnyitás gombra. Amikor visszatér a Háttér lapra, akkor az importált képet már megtalálja a Bitkép listában. 3. Tegye az alábbiak közül az egyiket: A teljes kép háttérként megjelenítéséhez a Pozíció területen szüntesse meg a Mozaik elrendezés jelölőnégyzet kijelölését, és válassza ki az Automatikus méret lehetőséget. Mozaik elrendezésű háttérhez engedélyezze a Mozaik elrendezés 68

70 lehetőséget, majd adja meg a kép Méret, Pozíció, és Eltolás beállításait. 4. Kattintson az OK gombra. Ezek a módosítások csak az aktuális bemutatóra érvényesek. Új mintadia mentése sablonként 1. Válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot a mintadia megváltoztatásához. 2. Válassza a Formátum - Oldal menüparancsot a dia hátterének megváltoztatásához, vagy válasszon másik formázási parancsot. Az itt hozzáadott objektumok az összes olyan dián láthatók, amelyek ezen a diasablonon alapulnak. 3. Válassza a Nézet - Normál menüparancsot a mintanézet bezárásához. 4. Válassza a Fájl - Sablonok - Mentés menüparancsot a dokumentum sablonként való mentéséhez. 5. Írja be a sablon nevét. Ne változtassa meg a kategóriát, maradjon "Saját sablonok". Kattintson az OK gombra. Ezek után használhatja a Bemutatótündért olyan új bemutató megnyitására, amely az új sablonon alapul. Élőfej és élőláb hozzáadása minden diához Minden dia egy diasablonon alapul. A diasablonra helyezett szövegek, képek, táblázatok és egyéb objektumok minden olyan dián háttérként jelennek meg, amelyek az adott diasablonon alapulnak. Léteznek sablonok a diákhoz, jegyzetekhez és emlékeztetőkhöz. Diasablon szerkesztéséhez válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot. A diasablon elhagyásához kattintson a Mintanézet bezárása ikonra a Mintanézet eszköztáron, vagy válassza a Nézet - Normál menüparancsot. Jegyzetminta szerkesztéséhez válassza a Nézet - Minta - Jegyzetminta menüparancsot. A jegyzetminta elhagyásához kattintson a Mintanézet bezárása ikonra a Mintanézet eszköztáron, vagy válassza a Nézet - Normál menüparancsot. Az emlékeztető sablonjának szerkesztéséhez kattintson az Emlékeztető fülre a dia fölött. Kattintson a Normál fülre az emlékeztető sablonjának elhagyásához. Előre definiált élőfej- vagy élőláb-objektumok hozzáadása A sablonok minden típusa rendelkezik előre definiált területekkel, amelyeken a dátum, az élőláb és a dia száma helyezkedhet el. 69

71 A mintanézetre váltáskor ezek a területek tetszőleges pozícióba áthelyezhetők a sablonon. Hozzáadhat további szöveget és átméretezheti a területeket. Kijelölheti a területek tartalmát, és szövegformázásokat alkalmazhat. Például megváltoztathatja a szöveg méretét vagy színét. Az előre definiált élőfejterület csak a jegyzeteknél és az emlékeztetőknél van jelen. Ha minden diához élőfejet szeretne, áthelyezheti az élőláb területet a diasablon tetejére. A diasablonba beszúrt objektumok minden olyan dián megjelennek, amelyek azon a diasablonon alapulnak. 1. Válassza a Nézet - Élőfej és élőláb menüparancsot. Megjelenik egy képlapos párbeszédablak: Diák és Jegyzetek és emlékeztetők, ahol az előre definiált területek tartalmát adhatja meg. Alapértelmezés szerint a Dátum és idő jelölőnégyzet be van kapcsolva, de a formátum rögzítettre van állítva, és a szövegbeviteli mező üres, így nem jelenik meg dátum és idő a diákon. Alapértelmezés szerint az Élőláb jelölőnégyzet be van kapcsolva, de a szövegbeviteli mező üres, így nem jelenik meg élőláb a diákon. Alapértelmezés szerint a Dia száma jelölőnégyzet ki van kapcsolva, így nem jelennek meg a diák számai. 2. Írja be vagy jelölje ki azokat a tartalmakat, amelyeknek minden dián meg kell jelenniük. 3. Ha a diasablon objektumainak pozícióját és formázását meg akarja változtatni, válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot. A diasablon a területekkel alul jelenik meg. A területek áthelyezhetők, a mezők kijelölhetők és formázhatók. Ide beírhat szöveget is, ami a mezők mellett fog megjelenni. 4. Kattintson a dátumterületre az idő és a dátum mező áthelyezéséhez. Jelölje ki a <dátum/idő> mezőt, és formázza meg, hogy a dátum és idő formátuma minden dián megváltozzon. Ugyanez vonatkozik az élőláb és a dia száma területre. Szövegobjektumok hozzáadása élőfej- vagy élőláb objektumokként A diasablonon bárhol elhelyezhet szöveges objektumot. 1. Válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot. 2. A Rajz eszköztáron válassza a Szöveg ikont. 3. Húzza be a diasablont, húzzon rá egy szöveges objektumot, majd írja vagy illessze be a szöveget. 70

72 4. Válassza a Nézet - Normál menüparancsot, ha elkészült. A Beszúrás - Mezők menüparanccsal mezőket, például oldalszámot vagy dátumot adhat az élőfejhez, illetve az élőlábhoz. Az élőfejek, illetve élőlábak elrejtéséhez az aktuális dián válassza a Formátum - Diaelrendezés menüparancsot, majd szüntesse meg az Objektumok a háttéren jelölőnégyzet kijelölését. Diaváltások időzítésének kipróbálása A LibreOffice segítséget nyújt az automatikus diaváltások időzítésének pontos meghatározásához. Készítse el a diákat, indítsa el a vetítést egy különleges ikonnal, mondja el a képzeletbeli hallgatóságnak az első diához tartozó szöveget, majd lépjen a következő diára, és így tovább. A LibreOffice megjegyzi az egyes diák megjelenítési idejét, így ha a sorozatot a következő alkalommal, automatikus diacserével vetíti le, az időzítések megmaradnak. Bemutató rögzítése az időbeosztás kipróbálásával 1. Nyissa meg a bemutatót, és váltson át a Diarendező nézetre. 2. Indítsa el a vetítést az Időzítés kipróbálása ikon segítségével, amely a Dia nézet eszköztáron található. Megjelenik az első dia, és az alsó sarokban egy időmérő. 3. Ha lejárt a dia bemutatására szánt idő, kattintson az időmérőre. Ha az alapértelmezett beállítást akarja megtartani ehhez a diához, akkor a diára kattintson, ne az időmérőre. Ismételje meg ezt a műveletet a bemutató összes diájára. 4. A LibreOffice minden egyes dia megjelenítési idejét feljegyezte. Mentse a bemutatót. 5. A teljes bemutató automatikus ismétléséhez válassza a Diavetítés - Diavetítés beállításai menüparancsot. Kattintson az Automatikus jelölőnégyzetre, majd az OK gombra. 71

73 LibreOffice Bemutató készítés 2. Rajz objektumok az LibreOffice bemutató készítőjében Vonal- és nyílstílusok betöltése A hasonló vonal- és nyíltípusok a stílusok használatával szervezhetők egybe. A LibreOffice tartalmaz néhány általános stílusfájlt, amelyeket betölthet és felhasználhat a dokumentumban. Szükség esetén törölhet vagy felvehet elemeket a stílusfájlba, vagy akár egyéni stílusfájlt is létrehozhat. Vonal stílusfájl betöltése: 1. Válassza a Formátum - Vonal menüparancsot, majd válassza a Vonalstílusok lapot. 2. Kattintson a Vonalstílusok betöltése gombra. 3. Keresse meg a betöltendő vonalstílusokat tartalmazó fájlt, majd kattintson az OK gombra. A fájl formátuma: [fájlnév].sod. Vonalstílus fájl mentéséhez kattintson a Vonalstílusok mentése gombra, írja be a fájlnevet, majd kattintson az OK gombra. Nyíl stílusfájl betöltése: 1. Válassza a Formátum - Vonal menüparancsot, majd válassza a Nyílstílusok lapot. 2. Kattintson a Nyílstílusok betöltése gombra. 3. Keresse meg a betöltendő vonalstílusokat tartalmazó fájlt, majd kattintson az OK gombra. A fájl formátuma: [fájlnév].sod. Nyílstílus fájl mentéséhez kattintson a Vonalstílusok mentése gombra, írja be a fájlnevet, majd kattintson az OK gombra. Vonal A kijelölt vonal formázási beállításait adja meg. Adja meg a kijelölt vagy a rajzolni kívánt vonal formázási beállításait. Itt ugyancsak hozzáadható nyílhegy a vonalhoz, vagy megváltoztathatók a diagram-szimbólumok. Stílusok: Válassza ki az alkalmazandó vonalstílust. Színek: Válassza ki a vonal színét. 72

74 Vastagság: Válassza ki a vonalvastagságot. Mértékegységet is írhat mögé. A nullavastagságú vonal hajszálvékony vonalat eredményez, amely egy képpont vastag a kimeneti médiumon. Átlátszóság: Adja meg a vonal átlátszóságát. A 100% a teljesen átlátszónak, a 0% a teljesen átlátszatlannak felel meg. Ikon: A diagram adatpont-szimbólumainak beállításait adhatja meg. Kiválasztás: Válassza ki a diagramon használandó jelstílust. Ha az Automatikus lehetőséget választja, a LibreOffice az alapértelmezett szimbólumokat használja a kijelölt diagramtípushoz. Szélesség : Adja meg a szimbólum szélességét. Magasság : Adja meg a szimbólum magasságát. Rögzített méretarány: Új magasság vagy szélesség megadásakor megtartja a szimbólum arányait. Nyílstílusok Nyílhegyeket adhat a kijelölt vonal egyik, másik vagy mindkét végéhez. Egyéni nyílstílus listába való felvételéhez válassza ki a dokumentumban a nyilat, majd kattintson a jelen párbeszédablak Nyílstílusok fülre. Stílus: Válassza ki a kijelölt vonalra alkalmazandó nyílhegyet. Szélesség: Adja meg a nyílhegy szélességét. Középre: A nyílhegy vagy nyílhegyek közepét a kijelölt vonal végpontjára vagy végpontjaira helyezi. Szélek szinkronizálása: Automatikusan frissíti egy nyílhegy mindkét végét, eltérő szélesség vagy eltérő nyílhegy-stílus beállításakor, illetve középre rendezés esetén. Elő nézetmező: Az aktuális kijelölés előnézetét jeleníti meg. Vonalstílusok alkalmazása az eszköztár segítségével A Rajzobjektum tulajdonságai eszköztár ikonokat és kombinált listákat tartalmaz különböző vonal attribútumok megadásához. 73

75 Kattintson Vonal ikonra a Vonal párbeszédablak megnyitásához. Kattintson a Nyílstílusok ikonra a vonal bal és jobb oldali végén elhelyezkedő nyíl stílusának kiválasztásához. Válasszon egy stílust a Vonalstílus mezőből, és adja meg a szélességét a Vonalszélesség mezőben. A 0 szélesség egy képpontnak felel meg. Válassza ki a vonal és a nyíl színét a Vonal színe mezőből. Vonalvégek meghatározása Bármilyen objektumot megadhat az elérhető vonalvégek listájába való beillesztéshez. 1. Használja a rajzolóműveleteket vonalvégként használható objektumok létrehozásához. 2. Jelölje ki az objektumot, és válassza a Formátum - Vonal menüparancsot. 3. A párbeszédablakban kattintson a Nyílstílusok lapra. 4. Kattintson a Hozzáadás gombra, majd rendeljen egy nevet az új nyílstílushoz. 5. A párbeszédablak bezárásához kattintson az OK gombra. Formázás másolása a Formátumecsettel A Formátumecset eszköz a Writerben egy szövegkijelölés vagy objektum formázásainak lemásolására, és egy másik szövegkijelölésre vagy objektumra alkalmazására használható. 1. Válassza ki a szöveget (Writerben) vagy az objektumot, amelynek formátumát át kívánja másolni. 2. A Standard eszköztáron kattintson a Formátumecset ikonra. A kurzor egy festékesvödörré változik. Ha a formázást egynél több kijelölésre szeretné alkalmazni, kattintson duplán a Formátumecset ikonra. A formázások alkalmazása után kattintson ismét az ikonra. 3. Jelölje ki a szöveget (Writerben), illetve objektumot, amelyre a formázást alkalmazni kívánja. A bekezdésformázás kihagyásához tartsa nyomva a Ctrl billentyűt a kattintáskor. A karakterformázás kihagyásához tartsa nyomva a Ctrl+Shift billentyűkombinációt a kattintáskor. Az alábbi táblázatban felsoroljuk a Formátumecsettel lemásolható formázási jellemzőket: 74

76 Kijelölés típusa Semmi sincs kijelölve, de a kurzor szövegben van Szöveg van kijelölve Keret van kijelölve Megjegyzés Az aktuális bekezdés formázását, valamint a szövegiránynak megfelelően következő karakter karakterformázását másolja le. Az utolsó kijelölt karakter formázását és a karaktert tartalmazó bekezdés formázását másolja le. A Formátum - Keret párbeszédablakban megadott keretjellemzőket másolja le. A keret tartalma, mérete, pozíciója, csatolása, hiperhivatkozásai és makrói nem másolódnak le. Objektum van kijelölve A Formátum - Kép vagy Formátum - Rajzobjektum párbeszédablakban megadott objektumformázásokat másolja le. Az objektum tartalma, mérete, pozíciója, hiperhivatkozásai és makrói nem másolódnak le. Űrlap-vezérlőelem van kijelölve Rajzobjektum van kijelölve Rajzobjektumon vagy Calc-cellán belüli szöveg van kijelölve Writer- táblázat vagy cella van kijelölve Nem támogatott Minden formázási jellemzőt lemásol. Az Impress és Draw programokban az objektumok szövegtartalma és másolódik. Nem támogatott A Táblázatformátum párbeszédablak Táblázat, Szövegbeosztás, Szegélyek és Háttér lapjain megadott formázásokat másolja le. A bekezdés- és karakterformázás szintén lemásolódik. Calc- táblázat vagy cellák vannak kijelölve Lemásolja a Formátum - Cellák párbeszédablakban megadott formázásokat, valamint a cellatartalom formázásait. Görbék rajzolása A Rajz eszköztáron elhelyezkedő Görbe ikon megnyitja Bézier- görbék rajzolását lehetővé tevő eszköztárat. A Bézier- görbéket egy kezdőpont és egy végpont határozza meg, amelyeket horgonynak is neveznek. A Bézier- görbe alakját a vezérlőpontok, más néven a fogantyúk határozzák meg. A vezérlőpontok mozgatásával változik meg a Bézier- görbe alakja. 75

77 A vezérlőpontok csak a "Pontok szerkesztése" módban láthatók. A vezérlőpontokat körök, míg a horgonypontokat négyzetek jelölik. A kezdőpont egy kicsit nagyobb, mint a többi horgonypont. Bézier- görbeszakaszokból és egyenes szakaszokból bonyolultabb Bézier- görbék építhetők fel. Az egymás melletti szakaszok egyesítésére három különböző átmenet alkalmazható. Egy szimmetrikus horgonyponthoz mindkét oldalról ugyanolyan görbületű görbék csatlakoznak, és a két vezérlővonal együtt mozog, mint egy egyenes vonal. A sima horgonypont lehetővé teszi a két oldalán különböző görbealakot. A sarok horgonypont egy vagy két független vezérlővonallal rendelkezik. Az egyik oldalán történő változás nincs hatással a másik oldalra. A Görbe eszköz használata 1. A Rajz eszköztáron nyissa meg a Görbék eszköztárat, és válassza a Görbe eszközt. 2. Kattintson a görbe kezdőpontjára, és a megfelelő irányba húzással kezdje el megrajzolni a görbét. A vezérlővonal jelzi az irányt. Húzás közben tartsa lenyomva a Shift billentyűt, így az irányváltás csak 45 fokos lépésekben történhet. 3. Az első vezérlőpont helyén engedje fel az egérgombot. 4. Húzza oda a mutatót, ahol szeretné, hogy a görbeszakasz véget érjen. A görbe követi a mutatót. 5. Tegye az alábbiak közül az egyiket: A vonal rajzolásának befejezéséhez kattintson duplán a végpont helyén. Zárt alakzat létrehozásához kattintson duplán a vonal kezdőpontjára. Horgonypont hozzáadásához kattintson, és engedje fel az egérgombot. Az egér mozgatásával húzza meg a következő szakaszt. Kattintson, és húzza az egeret bármelyik irányba egy sima horgonypont hozzáadásához. A Szabadkézi vonal eszköz használata 1. A Rajz eszköztáron nyissa meg a Görbék eszköztárat, és válassza a Szabadkézi vonal eszközt. 2. Kattintson oda, ahol a görbe kezdőpontját szeretné elhelyezni, és tartsa nyomva az egérgombot. 3. Rajzolja meg a szabadkézi vonalat, mintha egy ceruzát használna. 4. A vonal befejezéséhez engedje fel az egér gombját. 76

78 Görbék szerkesztése Egy görbe vonal két adatpontból (a végpontokból) és két vezérlőpontból (a fogantyúkból) áll. A vezérlővonal az adatpontot és a vezérlőpontot köti össze. A görbe alakját az adatpontok más típusúvá alakításával vagy a vezérlőpontok új helyre húzásával tudja módosítani. A vonal tulajdonságainak módosításához jelölje ki a vonalat, majd válassza a Formátum - Vonal menüparancsot. Egy görbe vonal adatpontjainak és vezérlőpontjainak megjelenítéséhez jelölje ki a vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. Az adatpontokat négyzet, a vezérlőpontokat kör jelöli. A vezérlőpontok fedhetik az adatpontokat. Egy görbeszakasz beállítása: 1. Jelöljön ki egy görbe vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. 2. Tegye az alábbiak közül az egyiket: Húzza el az egyik adatpontot a vonal átméretezéséhez. Ha egy vezérlőpont fedi az adatpontot, akkor előbb megfelelő mértékben húzza el a vezérlőpontot, majd ezután húzza el az adatpontot. Húzza el az egyik vezérlőpontot. A görbe a húzás irányának megfelelő módon torzul. Egy görbe felosztása: Csak a legalább három vagy több adatpontból álló görbe osztható fel. 1. Jelöljön ki egy görbe vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. 2. Jelöljön ki egy adatpontot, majd kattintson a Görbe felosztása ikonra a Pontok szerkesztése eszköztáron. Zárt alakzat létrehozása: 1. Jelöljön ki egy görbe vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. 2. A Pontok szerkesztése eszköztáron kattintson a Bézier-görbe bezárása ikonra. Adatpont átalakítása egy görbén: 1. Jelöljön ki egy görbe vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. 2. Kattintson az átalakítani kívánt adatpontra, majd tegye az alábbiak közül az egyiket: Az adatpont sima ponttá alakításához kattintson a Sima átmenet ikonra a Pontok szerkesztése eszköztáron. Az adatpont szimmetrikus ponttá alakításához kattintson a Szimmetrikus átmenet ikonra a Pontok szerkesztése eszköztáron. 77

79 Az adatpont sarokponttá alakításához kattintson a Sarokpont ikonra a Pontok szerkesztése eszköztáron. Adatpont hozzáadása: 1. Jelöljön ki egy görbe vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. 2. A Pontok szerkesztése eszköztáron kattintson a Pontok beszúrása ikonra. 3. Kattintson arra a vonalra, amelyhez hozzá szeretné adni a pontot, majd húzza odébb egy kicsit. Ha egy adatponthoz nem tartozik vezérlőpont, akkor jelölje ki az adatpontot, majd kattintson a Görbévé alakítás ikonra a Pontok szerkesztése eszköztáron Adatpont törlése: 1. Jelöljön ki egy görbe vonalat, majd kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron. 2. Kattintson a törölni kívánt pontra. 3. A Pontok szerkesztése eszköztáron kattintson a Pontok törlése ikonra. Síkbeli objektumok átalakítása görbévé, sokszöggé és 3D objektummá A kétdimenziós (síkbeli) objektumok átalakításával különböző alakzatok hozhatók létre. A LibreOffice a síkbeli objektumokat a következő objektumtípusokká tudja átalakítani: Bézier-görbén alapuló görbített objektum Egyenes szakaszokat tartalmazó sokszögobjektum Árnyalással és egy fényforrással rendelkező térbeli objektum Árnyalással és egy fényforrással rendelkező térbeli forgástest objektum Egy objektum görbített alakzattá történő átalakítása: 1. Jelölje ki a síkbeli objektumot a dián vagy az oldalon. 2. Kattintson a jobb egérgombbal az objektumra, majd válassza a helyi menü Átalakítás - Görbévé menüparancsát. Az objektum alakjának módosításához kattintson a Pontok ikonra a Rajz eszköztáron, és húzza arrébb az objektum fogantyúit. A vezérlőpontok elhúzásával is módosíthatja a görbe alakját. Egy síkbeli objektum sokszöggé alakítása: 1. Jelölje ki a síkbeli objektumot a dián vagy az oldalon. 2. Kattintson a jobb egérgombbal az objektumra, majd válassza a helyi menü Átalakítás - Sokszöggé menüparancsát. Az objektum alakjának módosításához kattintson a Pontok ikonra eszköztáron, és húzza arrébb az objektum fogantyúit. a Rajz 78

80 Egy síkbeli objektum térbelivé alakítása: 1. Jelölje ki a síkbeli objektumot a dián vagy az oldalon. 2. Kattintson a Kihúzás be/ki ikonra a Rajz eszköztáron, majd kattintson a jobb egérgombbal az objektumra, és válassza az Átalakítás - Térbelivé menüparancsot. A térbeli objektum tulajdonságainak szerkesztéséhez használja a Vonal és kitöltés eszköztárat és a Térbeli beállítások eszköztárat. Szövegobjektum térbelivé alakításához használja a Betűbűvész ikont eszköztáron. a Rajz Egy síkbeli objektum térbeli forgástestté alakítása: Egy térbeli forgástest a kiválasztott objektum egy függőleges tengely körül megforgatásával jön létre. 1. Jelölje ki a síkbeli objektumot a dián vagy az oldalon. 2. Kattintson a jobb egérgombbal az objektumra, majd válassza a helyi menü Átalakítás - Térbeli forgástestté menüparancsát. A térbeli objektum tulajdonságainak szerkesztéséhez használja a Vonal és kitöltés eszköztárat és a Térbeli beállítások eszköztárat. A síkbeli objektumot átalakítás előtt elforgathatja bonyolultabb alakzat létrehozása céljából. Diák másolása más bemutatókból Beszúrhat más bemutatókból diákat a jelenlegi bemutatóba. A vágólap segítségével is bemásolhatja a diát az egyik bemutatóból a másikba. Egy másik bemutatóban található dia beszúrásához: 1. Nyisson meg egy bemutatót, majd válassza a Nézet - Normál menüparancsot. 2. Válassza a Beszúrás - Fájl menüparancsot. 3. Keresse meg a beszúrandó oldalt tartalmazó bemutatófájlt, majd kattintson a Beszúrás gombra. 4. Kattintson a bemutatófájl ikonja mellett levő pluszjelre, majd jelölje ki a beszúrandó diákat. 5. Kattintson az OK gombra. 79

81 Diák másolás és beillesztése bemutatók között: 1. Nyissa meg azokat a bemutatókat, amelyek között diákat szeretne másolni és beilleszteni. 2. A beszúrandó diákat tartalmazó bemutatóban válassza a Nézet - Diarendező menüparancsot. 3. Jelölje ki a diákat, majd válassza a Szerkesztés - Másolás menüparancsot. 4. Váltson át arra a bemutatóra, amelybe be szeretné illeszteni a diákat, majd válassza a Nézet - Normál menüparancsot. 5. Jelölje ki azt az oldalt, amely mögé az új oldalt be szeretné illeszteni, majd válassza a Szerkesztés - Beillesztés menüparancsot. Betűbűvész a grafikus művészi szövegekhez A Betűbűvészt grafikus művészi szövegobjektumok előállítására használhatja. Betűbűvész-objektum létrehozása 1. A Rajz eszköztáron kattintson a Betűbűvész-képtár ikonra. 2. A Betűbűvész-képtár párbeszédablakon válasszon egy Betűbűvész-stílust, majd kattintson az OK gombra. A Betűbűvész-objektum beszúródik a dokumentumba. 3. Kattintson duplán az objektumra, hogy belépjen a szövegszerkesztési módba. 4. Cserélje le az alapértelmezett "Fontwork" szöveget a sajátjára. 5. Nyomja meg az Esc billentyűt a szövegszerkesztési módból való kilépéshez. Betűbűvész-objektum szerkesztése 1. Kattintson a Betűbűvész-objektumra. Megjelenik a Betűbűvész eszköztár. Ha nem látja a Betűbűvész eszköztárat, válassza ki a Nézet - Eszköztárak - Betűbűvész lehetőséget. 2. Kattintson egy ikonra a Betűbűvész eszköztáron. Az alábbi ikonok állnak rendelkezésre: Betűbűvész-képtár: további Betűbűvész-objektumok hozzáadása Betűbűvész - Alak: az alak szerkesztése Betűbűvész - Azonos karaktermagasság: a karakterek magasságának megváltoztatása 80

82 Betűbűvész - Igazítás: szöveg igazítása Betűbűvész - Karakterek távolsága: a betűközt és az alávágás megadása További Betűbűvész-jellemzők szerkesztése 1. Kattintson a Betűbűvész-objektumra a kiválasztásához. 2. Válassza ki a tulajdonságokat a Rajzobjektum tulajdonságai eszköztáron. Megváltoztatható a vonalvastagság, a vonal színe, a kitöltés színe, a kitöltés stílusa stb. A dia háttérkitöltésének módosítása Módosíthatja az aktuális oldal vagy a dokumentum összes oldalának háttérszínét illetve a háttér kitöltését. A háttér kitöltéséhez használhat vonalkázást, színátmenetet vagy bitképet. Ha az összes oldal hátterének kitöltését módosítani szeretné, akkor válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot. Egyetlen dia hátterének módosításához válassza a Nézet - Normál menüparancsot. Színes minta, színátmenet vagy vonalkázás használata háttérként 1. Válassza a Formátum - Oldal menüparancsot, majd válassza a Háttér lapot. 2. A Kitöltés területen tegye az alábbiak egyikét: Válassza a Szín lehetőséget, majd kattintson egy színre a listában. Válassza a Színátmenet lehetőséget, majd kattintson egy színátmenetre a listában. Válassza a Vonalkázás lehetőséget, majd kattintson egy vonalkázási stílusra a listában. 3. Kattintson az OK gombra. Kép használata a dia hátterében A dia háttérképeként megjeleníthet egy teljes képet, vagy mintázott háttér előállításához mozaikszerűen kitöltheti a képpel a hátteret. 1. Válassza a Formátum - Oldal menüparancsot, majd válassza a Háttér lapot. 2. A Kitöltés területen válassza Bitkép lehetőséget, majd kattintson a képre a listában. Ha egyéni képet szeretne beállítani az oldal hátterének, akkor zárja be az Oldalbeállítás párbeszédablakot, majd válassza a Formátum - Terület menüparancsot. Válassza a Bitképek lapot, majd kattintson az Importálás 81

83 gombra. Keresse meg a képet, majd kattintson a Megnyitás gombra. Amikor visszatér a Háttér lapra, akkor az importált képet már megtalálja a Bitkép listában. 3. Tegye az alábbiak közül az egyiket: A teljes kép háttérként megjelenítéséhez a Pozíció területen szüntesse meg a Mozaik elrendezés jelölőnégyzet kijelölését, és válassza ki az Automatikus méret lehetőséget. Mozaik elrendezésű háttérhez engedélyezze a Mozaik elrendezés lehetőséget, majd adja meg a kép Méret, Pozíció, és Eltolás beállításait. 4. Kattintson az OK gombra. Ezek a módosítások csak az aktuális bemutatóra érvényesek. Új mintadia mentése sablonként 1. Válassza a Nézet - Minta - Diasablon menüparancsot a mintadia megváltoztatásához. 2. Válassza a Formátum - Oldal menüparancsot a dia hátterének megváltoztatásához, vagy válasszon másik formázási parancsot. Az itt hozzáadott objektumok az összes olyan dián láthatók, amelyek ezen a diasablonon alapulnak. 3. Válassza a Nézet - Normál menüparancsot a mintanézet bezárásához. 4. Válassza a Fájl - Sablonok - Mentés menüparancsot a dokumentum sablonként való mentéséhez. 5. Írja be a sablon nevét. Ne változtassa meg a kategóriát, maradjon "Saját sablonok". Kattintson az OK gombra. Ezek után használhatja a Bemutatótündért olyan új bemutató megnyitására, amely az új sablonon alapul. 82

84 LibreOffice - Adatbáziskezelés Adatbázisok használata a LibreOffice Base - ben A LibreOffice Base programban sokféle adatbázisfájl-formátumban tárolt adat elérésére van lehetőség. A LibreOffice Base natív támogatással rendelkezik néhány adatbázisfájl formátumhoz, például a dbase formátumhoz. A LibreOffice Base külső, relációs adatbázisok eléréséhez is használható, ilyenek például a MySQL vagy az Oracle. A következő adatbázistípusok csak olvashatók a LibreOffice Base-ben. A LibreOffice Baseből nem lehet módosítani az ilyen adatbázisok struktúráját, és nem lehet szerkeszteni, beszúrni és törölni adatbázisrekordokat. Munkafüzet fájlok Szövegfájlok Címjegyzékadatok Adatbázis használata a LibreOfficeban Új adatbázisfájl létrehozásához válassza a Fájl - Új - Adatbázis menüparancsot. Az Adatbázistündér segít létrehozni az adatbázisfájlt és regisztrálni az új adatbázist a LibreOfficeban. Az adatbázisfájl lekérdezéseket, jelentéseket és űrlapokat tartalmaz az adatbázishoz, valamint hivatkozást az adatbázisra, ahol a rekordok tárolva vannak. A formázási információk szintén az adatbázisfájlban tárolódnak. Adatbázisfájl megnyitásához válassza a Fájl - Megnyitás menüparancsot. A Fájltípus mezőben válassza ki, hogy csak az "Adatbázis-dokumentumok" jelenjenek meg. Válassza ki az adatbázis-dokumentumot, majd kattintson a Megnyitás gombra. Adatbázistündér Az Adatbázistündér létrehoz egy adatbázisfájlt, amely az adatbázisról tartalmaz információkat. A művelet és az adatbázis típusától függően az Adatbázistündér lépéseinek száma eltérő. Új adatbázisfájl létrehozása esetén a tündér két lépésből áll. 1. Adatbázis kiválasztása 2. Mentés és Végrehajtás 83

85 Mégse A Mégse gombra kattintva a párbeszédablakot a változtatások mentése nélkül csukhatja be. Vissza Az előző lépésben elkészült párbeszédablakban kiválasztható a nézet. Az aktuális beállítások változatlanok maradnak. Ez a gomb csak a második oldaltól kezdve kapcsolható be. Tovább A Tovább gombra kattintva a Tündér a jelenlegi párbeszédablak-beállításokat fogja használni, és a következő lépésre ugrik. Ha az utolsó lépésnél jár, ezen gomb felirata Létrehozás lesz. 1. Adatbázis kiválasztása Új adatbázist hoz létre, megnyit egy adatbázisfájlt vagy csatlakozik egy meglévő adatbázishoz. Új adatbázis létrehozása Válassza ezt új adatbázis létrehozásához. Ez a lehetőség a HSQL- adatbázismotort használja az alapértelmezett beállításokkal. A következő oldal a tündér utolsó oldala. 84

86 Létező adatbázisfájl megnyitása Válassza ki a megnyitandó adatbázisfájlt az utoljára megnyitott fájlok listájából vagy a fájlkiválasztó párbeszédablak segítségével. Legutóbb használt Válassza ki a megnyitandó adatbázisfájlt az utoljára megnyitott fájlok listájából. Kattintson a Befejezés gombra a fájl azonnali megnyitásához és a tündérből való kilépéshez. Megnyitás: Egy fájlkiválasztó párbeszédablakot nyit meg, amelyben kiválaszthat egy adatbázisfájlt. Kattintson a fájlkiválasztó párbeszédablak Megnyitás vagy az OK gombjára a fájl azonnali megnyitásához és a tündérből való kilépéshez. Kapcsolódás létező adatbázishoz Válassza ezt egy meglévő adatbázis-kapcsolaton alapuló adatbázis-dokumentum létrehozásához. Adatbázis típusa: Kiválasztja az adatbázis típusát a meglévő adatbázis-kapcsolathoz. 2.Mentés és végrehajtás Megadja, hogy regisztrálni szeretné-e az adatbázist, megnyitja-e az adatbázist szerkesztésre, vagy beszúr-e egy új táblát Ha meglévő adatbázis-kapcsolathoz kíván adatbázisfájlt létrehozni az Adatbázistündér segítségével, akkor további lépésekben meg kell adnia az útvonalakat, a hitelesítési adatokat stb. Szövegfájlhoz kapcsolat beállítása Microsoft Access-kapcsolat beállítása ADO - kapcsolat beállítása LDAP- kapcsolat beállítása Adabas D-kapcsolat beállítása dbase kapcsolat beállítása JDBC- kapcsolat beállítása Oracle adatbázis-kapcsolat beállítása MySQL beállításai ODBC beállításai Munkafüzethez kapcsolat beállítása 2.2 Adatbázis Regisztrálása Igen, regisztrálom az adatbázist Válassza ezt az adatbázis regisztrálásához a LibreOffice felhasználói másolatába. A regisztrálás után az adatbázis a Nézet - Adatforrások ablakban jelenik meg. Az adatbázist regisztrálnia kell ahhoz, hogy az adatbázismezőket beszúrhassa egy dokumentumba (Beszúrás - Mezők - Egyéb) vagy körlevélbe. 85

87 Nem, az adatbázis-regisztráció kihagyása Válassza ezt, ha az adatbázis-információkat csak a létrehozott adatbázisfájlban szeretné tartani. Adatbázis megnyitása szerkesztésre Válassza ezt az adatbázisfájl megjelenítéséhez, ahol szerkeszteni tudja az adatbázisstruktúrát. Táblák létrehozása a táblatündér segítségével Válassza ezt a Táblatündér meghívásához, miután az Adatbázistündér befejeződött. Adatbázistündér Adatbázis megtekintése Két különböző eljárással tekinthet meg egy adatbázist az OpenOfficeban. Válassza a Fájl - Megnyitás menüparancsot az adatbázis megnyitásához.. Az adatbázisfájl teljes elérést biztosít a táblákhoz, lekérdezésekhez, jelentésekhez és űrlapokhoz. Szerkesztheti a táblák struktúráját, és megváltoztathatja az adatrekordok 86