Diplomás pályakezdők várható foglalkoztatása és bérezése a versenyszektorban 3000 magyarországi cég körében végzett felmérés elemzése gyorsjelentés
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry A kutatásra a Jedlik Ányos Program (szerződés szám: NKFP-B2-2006-0057) és az Educatio Kht., valamint magyar vállalatok támogatása mellett került sor. A kutatás terepmunkáját irányította: Selmeczy Iván (elemző, GVI) Az elemzést készítette: Várhalmi Zoltán (elemző, GVI) A kutatás szakmai tanácsadója, a tanulmány lektora: Semjén András (tudományos főmunkatárs, MTA KTI) Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KTI, ügyvezető igazgató, MKIK GVI) e-mail: tothij@econ.core.hu Internet: http://econ.core.hu/~tothij MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet Budapest, 2008. június Cím: MKIK GVI 1034 Budapest, Bécsi út 126-128. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu Internet: http://www.gvi.hu 2 / 52
Tartalomjegyzék Táblázatok és ábrák jegyzéke... 7 Összefoglalás... 10 1. A minta jellemzői... 13 2. Jelenlegi foglalkoztatás... 18 3. A várható kereslet alakulása... 33 4. Bérezés... 57 A bérek munkába álláskor...58 A bérek két év munkaviszony után...76 Mellékletek... 91 M1. A minta súlyozásáról...91 M2. A vizsgált 29 foglalkozási csoport...92 M3. A béreket becslő modell...94 M4. A bérnövekedéseket becslő modell...96 3 / 52
Táblázatok és ábrák jegyzéke 1.1. ábra: A minta megoszlása vállalatméret szerint...13 1.2. ábra: A mintamegoszlása vállalati tevékenység szerint... 15 1.3. ábra: A minta megoszlása földrajzi régiók szerint...16 1.4. táblázat: A minta megoszlása exportból származó árbevétel szerint... 16 1.5. táblázat: A minta megoszlása tulajdonosi háttér szerint... 17 2.1. táblázat: Foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma... 18 2.2. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása vállalatméret szerint... 20 2.3. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor szerint... 21 2.4. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása földrajzi elhelyezkedés szerint... 22 2.5. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor és földrajzi térség szerint... 24 2.6. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása exportból származó árbevétel aránya szerint... 25 2.7. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet szerint... 25 2.8. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása az öt vizsgált vállalati jellemző szerint... 28 2.9. ábra: Gazdasági végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint... 30 2.10. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint... 32 3.1. ábra: A cégek aránya a foglalkoztatottakra vonatkozó 2008-ban várható kereslet szerint, %... 33 3.2. ábra: A létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége. 35 3.2. ábra: Cégek csoportjai a diplomás foglalkoztatottak 2008-ban tervezett létszámnövekedése szerint... 37 3.3. ábra: Létszámot növelni szándékozó és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya a vállalat mérete szerint, %... 40 3.4. ábra Létszámnövekedés és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya ágazatok szerint, %... 42 3.5. ábra: Létszámnövekedést és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya földrajzi régiók szerint, %... 43 3.6. ábra: Diplomás pályakezdők létszámnövekedése öt vállalati jellemző szerint.... 46 3.7. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint... 50 3.8. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint... 51 3.9. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Cégek szerint... 53 3.10. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet cégek szerint... 55 4.1. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének leíró statisztikája... 60 4.2. táblázat: Jobban fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében... 62 4.3. táblázat: Rosszabbul fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében... 63 4.4. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja... 65 4.5. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja... 65 4.6. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei... 68 4.7. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei... 68 4.8. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei vállalatméret szerint... 73 4.9. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint... 74 4.10. ábra: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének különbségei régió szerint... 75 4.11. ábra: Pályakezdők bruttó bérének növekedése 2 év után... 76 4.12. táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után - 1... 78 4.13. táblázat: Pályakezdők bruttó bérnövekedése két év munkatapasztalat után - 2... 80 4.14. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása... 82 4.15. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének átlaga és szórása... 82 4.16. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után... 84 4.17. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők átlagbére kezdéskor és két év után... 84 4.18. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint... 88 4.19. ábra: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének különbségei régió szerint... 89 4.20. táblázat: Pályakezdők két év utáni bruttó bérnövekedésének vállalatméret szerint... 90 M1. tábla: A minta súlyozása vállalati méret szerint... 91 M2. tábla: A minta súlyozása szektor szerint... 91 M4. tábla: Diplomás pályakezdők 2 év utáni bérnövekményét becslő regressziós modell... 97 4 / 52
Összefoglalás A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008 február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért vagy kisebb cégek esetében - általános vállalati vezetőt kérdeztünk. A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. Diplomás pályakezdőket inkább a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő, Közép- Magyarországi régióban lévő, külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok alkalmaznak. Szektorokat tekintve elmondható, hogy a pénzügyi, építőipari, gazdasági szolgáltató és turisztikai ágazatokban vannak felülreprezentálva a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok. Az öt vizsgált vállalati jellemző (méret, régió, tulajdon, export és szektor) közül a foglalkoztatottak száma tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat alkalmaz-e friss diplomásokat. A finomelemzés azonban azt mutatja, hogy a vállalati méret mellett más jellemzők is fontos szerephez jutnak. A többségi külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi, gazdasági szolgáltatási, turisztikai, kereskedelmi, építőipari és bányászati tevékenységet folytató közepes méretű (20-99 fő) vállalatok között például nagyobb arányban találunk friss diplomásokat (52 százalék), mint a 100-249 főt foglalkoztató vállalatok között (42 százalék). 2008-ban várhatóan a mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomások és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma. A diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, az ide tartozó vállalatok több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét. A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 2008-ban előreláthatóan tovább növekszik (mintegy 11 százalékponttal), de ezzel együtt a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká válnak 2008-ban. A gazdasági végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlanak a tavalyi helyzethez képest, de még mindig a stabil kereslet jellemzi általában a diplomások munkaerőpiacát. Több cég tervez felvenni diplomásokat és diplomás pályakezdőket, mint amennyi a diplomások elbocsátásában gondolkodik. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan 20 ezer Forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a gazdasági végzettségeknél. Az informatikusok kiemelkednek a műszaki háttért igénylő munkakörök közül is; átlagosan bruttó 56 ezer Forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint egy átlagos pályakezdő. 5 / 52
Két év munkaviszony után átlagosan, közel 45 ezer forintot emelkedik a friss diplomások bére, ami 22 százalékos béremelkedést jelent. A tapasztalt szórás jelentős mértéke azonban óvatosságra int az átlag értelmezésekor. A pályakezdők negyede legfeljebb 20 ezer, fele legfeljebb 35 ezer Forint bruttó emelkedésre számíthat. A pályakezdők 10 százaléka azonban akár 75 ezer Forintos fizetésnövekedést is tapasztalhat. 6 / 52
1. A minta jellemzői A Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet 2008. február 6. és április 22. között 3010 személyzeti ügyekért felelős vezetőt, vagy kisebb cégek esetében vállalati felsővezetőt kérdezett meg évente sorra kerülő vállalati empirikus vizsgálata során. A mintát szektor és vállalati létszám együttes figyelembevételével súlyoztuk, így az, reprezentatívnak tekinthető ezen ismérvek tekintetében. A súlyozásról részletes információ a függelékben olvasható. A továbbiakban ismertetjük a minta néhány főbb jellemzőjét. A minta felét az 1-49 foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozások teszik ki, a száz fő feletti foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya 23 százalék. 1.1. ábra: A minta megoszlása vállalatméret szerint 7 / 52
A mintában résztvevő vállalatok 36 százaléka a feldolgozóiparban, 17 százaléka a kereskedelemben, 12 százaléka pedig a gazdasági szolgáltatási szektorban tevékenykedik. 1.2. ábra: A mintamegoszlása vállalati tevékenység szerint A mintában a legtöbb vállalat (40 százalék) székhelye Közép-Magyarországon található. 8 / 52
1.3. ábra: A minta megoszlása földrajzi régiók szerint A mintában található vállalatok kétharmada nem folytat külkereskedelmi tevékenységet. További 14 százalék árbevételének kevesebb, mint fele, illetve további 20 százalék árbevételének döntő hányada exportból származik. 1.4. táblázat: A minta megoszlása exportból származó árbevétel szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Export aránya 0% 2011 66,8 Export aránya < 50% 407 13,5 Export aránya > 50% 592 19,7 Összesen 3010 100,0 A mintában szereplő vállalatok túlnyomó többsége (81 százalék) többségében magyar tulajdonban van. 1.5. táblázat: A minta megoszlása tulajdonosi háttér szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Többségében magyar tulajdonú 2447 81,3 Többségében külföldi tulajdonú 563 18,7 Összesen 3010 100,0 9 / 52
2. Jelenlegi foglalkoztatás A mintában szereplő foglalkoztatottak átlagos száma 123 fő, átlagosan 25 diplomás és 1,5 diplomás pályakezdő jut egy cégre. A felmért cégeknél foglalkoztatott összes felsőfokú végzettségű alkalmazott közül tehát minden tizenhatodik pályakezdő. A felmérésben résztvevő cégek több, mint negyede (26 százaléka) jelezte, hogy foglalkoztat diplomás pályakezdőt. Emlékeztetőül: diplomás pályakezdőknek azokat tekintjük, akik az elmúlt két évben fejezték be felsőfokú tanulmányaikat. Ezen cégek átlagosan 5,7, medián értéken 2 fiatal diplomást foglalkoztatnak. Az átlag és a medián közötti különbség mértéke jelzi, hogy a mintában néhány cég kiugróan sok diplomás pályakezdőt foglalkoztat, így ők elviszik az átlagot. A 2-es medián érték azt jelenti, hogy a szóban forgó vállalati kör fele 2 vagy annál kevesebb, másik fele pedig 2-nél több fiatal diplomást foglalkoztat. 2.1. táblázat: Foglalkoztatott diplomás pályakezdők száma Statisztikák Átlag 5,7 Módusz 1,0 Első kvartilis 1,0 Medián 2,0 Harmadik kvartilis 5,0 Cégek száma ahol nincs adat 38 Összes cég, ahol foglalkoztatnak diplomás pályakezdőket 793 Hol dolgoznak a diplomás pályakezdők? Hogyan jellemezhető a fiatal diplomásokat foglalkoztató vállalatok köre? Az alábbiakban bemutatjuk, hogy milyen vállalatokra jellemző, hogy diplomás pályakezdőket alkalmaznak. A vállalat méretének növekedésével nő a fiatal diplomások alkalmazásának esélye. Amíg a 1-19 fő közötti cégek 12 százaléka, addig a 250 fő feletti cégek 62 százaléka alkalmaz diplomás pályakezdőket. Átlag feletti arányban a 100 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok alkalmaznak friss diplomásokat. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az esélyt (vagy valószínűséget) ne tévesszük össze az abszolút számokkal. A kis és közepes vállalatok számosságuk miatt fontos szerepet kapnak a friss diplomások foglalkoztatásában. 10 / 52
2.2. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása vállalatméret szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Előző kategóriától való eltérés (százalékpont) Átlagtól való eltérés (százalékpont) 1-19 fő 133 12,4 0,0-13,9 20-49 fő 101 18,2 5,8-8,1 50-99 fő 192 29,7 11,5-3,4 100-249 fő 192 42,2 12,5 15,9 250 fő felett 175 62,3 20,1 36,0 Összesen 793 26,3 Jelentős a friss diplomások foglalkoztatottságának különbsége gazdasági szolgáltatási szektor szerint is. A pénzügyi terület látványosan kimagaslik, 41 százalékuk foglalkoztat diplomás pályakezdőt. A turizmus, a gazdasági szolgáltatások, az építő- és egyéb ipari területeken átlagos, a feldolgozóipar, a logisztika és a mezőgazdaság terén átlag alatti a diplomás pályakezdők alkalmazásának esélye. Fontosnak tartjuk ismét hangsúlyozni, hogy a fentiekben esélyekről és nem abszolút számokról beszéltünk. Az alábbi táblázatban látható, hogy mintánkban a feldolgozóipari cégek vannak legnagyobb számban, körükben találhatjuk a legtöbb diplomás pályakezdőt foglalkoztató vállalatot. A feldolgozóipar Magyarországon a legnagyobb gazdasági szektornak tekinthető a mintában a vállalatok 36 százaléka tevékenykedik a feldolgozóiparban - így nem csoda, hogy az abszolút számok tükrében ez az ágazat a legnagyobb felvevője a friss diplomásoknak. Megállapítható ugyanakkor, hogy arányaiban átlag alatti mértékben (23 százalék) alkalmaznak friss diplomásokat. 2.3. táblázat: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor szerint Diplomást foglalkoztató cégek száma (db) Diplomást foglalkoztató cégek aránya (%) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Pénzügyi szolgáltatások 37 41,1 14,8 Turizmus 38 31,4 5,1 Egyéb gazdasági szolgáltatások 110 30,5 4,1 Építőipar 64 30,3 4,0 Egyéb ipar 26 28,9 2,6 Kereskedelem 138 27,0 0,7 Feldolgozóipar 254 23,4-2,9 Logisztika, távközlés 69 22,9-3,4 Mezőgazdaság 55 22,9-3,4 Összesen 793 26,3 11 / 52
Földrajzi elhelyezkedés szempontjából elmondható, hogy számottevő regionális különbségek nincsenek, csak a központi régió és a többi között tapasztalható eltérés a friss diplomások alkalmazásában. A Közép-Magyarországi vállalatok 33 százaléka, a többi régióban található vállalakozások 22 százaléka alkalmaz diplomás pályakezdőket. 2.4. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása földrajzi elhelyezkedés szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Közép-Magyarország 395 32,8 6,5 Többi régió 398 22-4,6 Összesen 793 26,3 Az előbbiekben megállapítottuk, hogy a foglalkoztatott diplomás pályakezdőket bizonyos szektorokba tartozó és a Közép-Magyarországi régióban lévő cégek az átlagosnál nagyobb eséllyel foglalkoztatnak. Felmerül, hogy a két összefüggés közül az egyik vonatkozásban valójában csak látszólagos az arány, azaz azért találunk a fővárosban és Pest megyében nagyobb valószínűséggel pályakezdőket, mert a pénzügy, egyéb gazdasági szolgáltatások, turisztika, építőipar elsősorban Közép- Magyarországi régióba koncentrálódik. Az adatok azonban másról tanúskodnak. Közép-Magyarországon a pénzügyi, építőipari, turisztikai és a gazdasági szolgáltatási szektorokban 40 százalék a friss diplomásokat alkalmazó vállalatok aránya, szemben a többi régió megegyező gazdasági ágaival, ahol az arányuk nem éri el a 25 százalékot. A finomelemzés továbbá kimutatta, hogy vidéken lényegében nincsen ágazati hatás, azaz a friss diplomásokat foglalkoztató vállalatok statisztikai értelemben egyenletesen oszlanak meg az egyes gazdasági ágak között. 12 / 52
2.5. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása szektor és földrajzi térség szerint Az exportból származó árbevétel aránya az összes árbevételben egy fontos jellemzője egy vállalatnak. Ez az arány tekinthető a cég egy fontos piaci indikátorának. Egy nagy arányú külkereskedelmi tevékenységgel jellemezhető cég például kevésbé van kitéve a magyar nemzetgazdaság konjunktúra ciklusainak, másfajta vállalati kultúra jellemzi és nem utolsó sorban foglalkoztatottai egy részénél jellemzően elvárt a nyelvtudás. Az adatok alapján elmondható, hogy a külkereskedelmi tevékenységet nem folytató vállalatok körében az átlagosnál 4 százalékponttal kisebb az esélye a fiatal pályakezdők alkalmazásának. A külkereskedelmi tevékenység arányának mértékének azonban nincs hatással a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának esélyére. 2.6. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása exportból származó árbevétel aránya szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Előző kategóriától való eltérés (százalékpont) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Export aránya 0% 445 22,0 0,0-4,3 Export aránya < 50% 142 35,2 13,2 8,9 Export aránya > 50% 206 34,9-0,3 8,6 Összesen 793 26,3 13 / 52
A többségében külföldi tulajdonú vállalatok majdnem 23 százalékponttal nagyobb valószínűséggel foglalkoztatnak friss diplomást, mint a többségében magyar tulajdonú vállalatok. 2.7. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet szerint Vállalatok száma (db) Vállalatok aránya (%) Átlagtól való eltérés (százalékpont) Többségében magyar tulajdonú 540 22-4,3 Többségében külföldi tulajdonú 253 45 8,7 Összesen 793 26,3 Az eddigiekben bemutattuk, hogy egy-egy dimenzió mentén milyen jellegű vállalatokra jellemző a friss diplomások foglalkoztatása. A következőkben bemutatjuk, hogy milyen képet kapunk, ha az eddig vizsgált vállalati jellemzők mindegyikét egyidejűen vesszük figyelembe. Az eredmények szerint a vizsgált öt vállalati jellemző (méret, régió, tulajdon, export és szektor) közül a foglalkoztatottak száma tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat alkalmaze friss diplomásokat. A finomelemzés azonban megmutatja, hogy a vállalati méret mellett más jellemzők is fontos szerephez jutnak. A többségi külföldi tulajdonban lévő, pénzügyi, egyéb gazdasági szolgáltatásokat, turisztikai, kereskedelmi, építőipari és bányászati tevékenységet folytató közepes méretű (20-99 fő) vállalatok között például nagyobb arányban találunk friss diplomásokat (52 százalék), mint a 100-249 főt foglalkoztató vállalatok között (42 százalék). A 2.8. ábra tanulmányozása után leolvasható, hogy a többségi külföldi tulajdonban lévő, 250 főnél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatok 72 százalékánál dolgozik friss diplomás. Velük szemben az 1-19 főt foglalkoztató cégek körében találkozunk legkisebb valószínűséggel (a cégek 12%-a esetében) pályakezdő diplomásokkal. 14 / 52
2.8. ábra: Diplomás pályakezdők foglalkoztatása az öt vizsgált vállalati jellemző szerint Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a friss diplomások foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a diplomás pályakezdőket alkalmazó vállalatok arányát, illetve az n= után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. Értelemszerűen a diplomás pályakezdők sem alkotnak homogén csoportot, végzettségük, a felsőoktatásban megszerzett tudásuk, kompetenciáik, igényeik és terveik szerint jelentős különbségeket tapasztalhatunk körükben. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy a különböző végzettségi hátteret igénylő foglalkozási csoportok jellemzően milyen profilú vállalatoknál dolgoznak. Kérdőívünkben 29 foglalkozási csoport adatait elemeztük, ezek listája a 2. Mellékletben olvasható. A vizsgált foglalkozási csoportok gazdasági, jogi vagy műszaki végzettséget igényelnek; kivételt képez az általános asszisztens, ügyintéző, akinek munkája betöltéséhez a legkevésbé van szüksége a felsőoktatásban megszerzett speciális szaktudásra. A logisztikusok jellemzően az átlagosnál nagyobb és jellemzően a külföldi tulajdonú vállalatoknál találnak munkát. Tükörképüknek a turisztikai munkatársként és gazdaságelemzőként dolgozók tekinthetők. E csoportok az átlagosnál kisebb és jellemzően magyar tulajdonú vállalatoknál állnak alkalmazásban. 15 / 52
2.9. ábra: Gazdasági végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint Megjegyzés: A fenti ábrán a függőleges (Y) tengely megjeleníti a külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányát, a vízszintes (X) pedig a vállalat méretét, ahol a 0 érték jelenti az átlagos vállalatnagyságot. A két tengely kijelöli, hogy egy csoportot jellemzően milyen profilú vállalatok foglalkoztatnak. Eszerint például, az ügyfélkapcsolati munkatársak 60 százalékban külföldi tulajdonú, és az átlagosnál kisebb vállalatoknál dolgoznak. Az adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az ábráról leolvasható eredmények kevésbé számítanak relevánsnak. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a vegyészmérnökök és minőségellenőrök az átlagosnál nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál dolgoznak. A villamosmérnökök szinte az origónál helyezkednek el. A vállalat tulajdonszerkezete és mérete szerint nem lehet következtetést megfogalmazni róluk. A térinformatikai-, mezőgazdasági-, közlekedési-, építész-, és építőmérnökök jellemzően magyar tulajdonú és az átlagosnál kisebb vállalatoknál állnak alkalmazásban. 16 / 52
2.10. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők foglalkoztatása tulajdonszerkezet és vállalati méret szerint Megjegyzés: A fenti ábrán a függőleges (Y) tengely megjeleníti a külföldi tulajdonban lévő vállalatok arányát, a vízszintes (X) pedig a vállalat méretét, ahol a 0 érték jelenti az átlagos vállalatnagyságot. A két tengely kijelöli, hogy egy csoportot jellemzően milyen profilú vállalatok foglalkoztatnak. Eszerint például, az élelmiszeripari mérnökök közel 60 százalékban külföldi tulajdonú, és az átlagosnál nagyobb vállalatoknál dolgoznak. A fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az ábráról leolvasható eredmények kevésbé számítanak relevánsnak. 17 / 52
3. A várható kereslet alakulása Az alábbiakban a diplomás pályakezdők foglalkoztatásának várható helyzetével kapcsolatos eredményeket vizsgáljuk meg közelebbről. A cégek kétharmada nem tervez létszámváltozást 2008-ban. Összességében azonban a foglalkoztatottak száma várhatóan enyhén növekedni fog 2008-ban, ugyanis a mintában szerepelő cégek közel negyede jelezte létszámbővítési szándékát. Átlag feletti mértékben a 100 főnél nagyobb (32 százalék), külföldi tulajdonú (35 százalék), budapesti (28 százalék) és egyéb gazdasági szolgáltatás és ingatlan szektorban tevékenykedő (30 százalék) vállalatok számoltak létszámbővülési szándékaikról. A mintában szereplő vállalatok 17 százalékánál növekszik a diplomás és 16 százalékánál a diplomás pályakezdők létszáma. 3.1. ábra: A cégek aránya a foglalkoztatottakra vonatkozó 2008-ban várható kereslet szerint, % A foglalkoztatásra vonatkozó várható kereslet egy indikátora lehet a létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége. Eszerint 2008-ra vonatkozóan a diplomások és diplomás pályakezdők esetében 15 százalékkal, a teljes létszámra vonatkozóan 16 százalékkal nagyobb a felvételt tervezők aránya, mint a leépítést valószínűsítő vállalatoké. 18 / 52
Az indikátor alapján összehasonlítottuk a 2007-re és 2008-ra vonatkozó várakozásokat. A 2008-as várakozásokhoz két értéket is megadtunk, mert a 2007-es felvételben az agár és egyéb ipari szolgáltatás szektorok nem szerepeltek. Elmondható, hogy mindhárom csoport diplomások, friss diplomások és összlétszám esetében javultak a várakozások, leginkább az összlétszám esetében, ahol 5 százalékpontot emelkedett azon vállalatok aránya agrár és egyéb ipari szolgáltatás nélkül -, amelyek a következő egy évben létszámbővülést valószínűsítenek. 3.2. ábra: A létszámnövekedést és létszámcsökkenést valószínűsítő cégek arányának különbsége Milyen jellemzőkkel bíró vállalatok körében prognosztizálható legnagyobb valószínűséggel a diplomás foglalkoztatottak növekedése? Az döntési fa eljárás során öt vállalati jellemző - méret, régió, tulajdon, export és szektor egyidejű alkalmazásával hoztunk létre homogén csoportokat. A vizsgált jellemzők közül a vállalat mérete tekinthető a legfontosabb dimenziónak. Más szavakkal, ezen dimenzió szerint válik el leginkább, hogy egy vállalat tervezi-e 2008-ban diplomások felvételét. A vállalat méret olyannyira jelentős dimenzió, hogy az 50 főnél nagyobb vállalatok esetében a többi jellemző irrelevánsnak számít. Például, egy 100 fős Közép-Magyarországi régióban, pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalat, például ugyanolyan valószínűséggel tervezi diplomás felvételét, mint egy 100 fős Dél-Alföldi építőipari cég. 19 / 52
Velük szemben az 1-49 fős vállalakozások körében a tulajdonszerkezet, a szektor és a külkereskedelmi tevékenység tovább árnyalja a képet. Összességében igaz ugyan, hogy az 1-49 fős vállalatok körében kisebb a diplomás létszámbővítés esélye (13 százalék), mint a 50-249 főt foglalkoztatókéban (21 százalék), ha azonban a kisvállalkozás többségében külföldi tulajdonban van, akkor nagyobb valószínűséggel bővíti diplomás alkalmazottainak létszámát, mint az 50-249 fős vállalatok. 3.2. ábra: Cégek csoportjai a diplomás foglalkoztatottak 2008-ban tervezett létszámnövekedése szerint Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a diplomások jövőbeli foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a diplomásokat felvenni tervező vállalatok arányát, illetve az n= után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. A továbbiakban megvizsgáljuk vállalatméret, szektor és régió szerinti bontásban a létszámnövekedés és a diplomás pályakezdők felvételének összefüggéseit. Megállapíthatjuk, hogy a vállalatméret növekedésével nő a létszámbővítést tervező vállalatok aránya. Míg az 1-19 főt foglalkoztató vállalatok 19, addig a 250 főnél több foglalkoztatottak 33 százaléka tervezi új alkalmazottak felvételét. A 250 fő feletti vállalatok körében prognosztizált nagyarányú létszámbővülés nagyrészt a diplomás pályakezdőket fogja kedvezően érinteni, hiszen ezen vállalati kör 36 százaléka jelezte, hogy egy éven belül szándékában áll friss diplomás(oka)t felvenni. Az egyéb gazdasági szolgáltatással foglalkozó vállalatok jeleztek legnagyobb arányban (30 százalék) és a mezőgazdasági szektorban tevékenykedők pedig a legkisebb arányban (9 százalék) létszámbővítési szándékot. Diplomás pályakezdők felvételére a pénzügyi szektorban lehet a legnagyobb arányban számítani, az ide 20 / 52
tartozó vállalatok több mint egyharmada jelezte pályakezdő diplomások jövőbeli felvételét. Emlékeztetőül, ezen vállalati kör körében alkalmaznak jelenleg is legnagyobb arányban diplomás pályakezdőket. Kiemelnénk még a szállítás, raktározás szektorban tevékenykedő vállalatokat 23 százalékuk jelezte, hogy létszámbővülését tervez, azonban mindössze 11 százalék valószínűsítette, hogy diplomás pályakezdőt is felvenne a következő egy évben. A létszámbővülés tehát várhatóan ebben a szektorban fogja a legkevésbé érinteni a pályakezdő diplomásokat. 3.3. ábra: Létszámot növelni szándékozó és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya a vállalat mérete szerint, % 21 / 52
3.4. ábra Létszámnövekedés és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya ágazatok szerint, % Talán nem meglepő módon a Közép-Magyarországi vállalatok körében várható legnagyobb (28 százalék) és az Észak-Alföldiben a legkisebb (12 százalék) arányban olyan cég, amely növelni kívánja a foglalkozattak számát. Friss diplomások felvétele ugyanígy a Közép-Magyarországi régió cégeinél a legvalószínűbb (a cégek 21 százaléka tervezi ezt). Kiemelnénk továbbá, hogy Észak-Magyarországon a magas létszámbővítési valószínűség (26 százalék) kevesebb cégnél fogja mértékben fogja a diplomás pályakezdőket is érinteni (14 százalék). 22 / 52
3.5. ábra: Létszámnövekedést és pályakezdő diplomások felvételét tervező cégek aránya földrajzi régiók szerint, % Az eddigi vizsgálatainkat a döntési fa eljárás segítségével kiterjesztjük öt vállalati jellemzőre méret, régió, tulajdon, export és szektor és egyidejű alkalmazásukkal hoztunk létre homogén vállalati csoportokat. A vállalatnál foglalkoztatottak létszáma tekinthető ismételten a legfontosabb vízválasztónak. A 250 főnél nagyobb, feldolgozó-, építőiparban, kereskedelemben, turizmusban és egyéb gazdasági szolgáltatásban tevékenykedő, Észak-Alföldi, Közép-Alföldi és Közép-Magyarországi vállalatok körében prognosztizálható leginkább a friss diplomások jövőbeli elhelyezkedése; 45 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy egy éven belül pályakezdő diplomást vesz fel. Érdekes módon diplomás pályakezdők felvételének tekintetében az eddigiekben meghatározó szerepet betöltő tulajdonszerkezet nem tekinthető relevánsnak. 23 / 52
3.6. ábra: Diplomás pályakezdők létszámnövekedése öt vállalati jellemző szerint. Megjegyzés: A fenti ábra az úgynevezett döntési fa eljárással készült. A döntési fa eljárás lényege, hogy statisztikai tesztek (khi-négyzet próbák) sorával egy kitüntetett változó szerint a leginkább homogén csoportokat hozza létre. Az eljárás segítségével így lehetőségünk van több dimenzió egyidejű figyelembevételével megállapításokat tenni a friss diplomások jövőbeli foglalkoztatottságára vonatkozóan. Az ábrában található százalékok jelzik a friss diplomásokat felvenni tervező vállalatok arányát, illetve az n= után olvashatóak le az egyes csoportokat alkotó vállalatok száma. A továbbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a vizsgált 29 foglalkozási csoportban hogyan fog alakulni a diplomás pályakezdők iránti kereslet 2008-ban. Elemzéseinket két szemszemszögből kiindulva végeztük. A két megközelítés együttes alkalmazása, ad lehetőséget összetett és megalapozott következtetések levonására. Első megközelítésben azt vizsgáljuk, hogy a felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma hogyan viszonyul a jelenleg foglalkoztatottak számához, másodikként pedig azt, hogy a diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma hogyan aránylik a pályakezdőket foglalkoztató cégekéhez 1. Ezzel arra a kérdésre keressük a választ, hogy hogyan változik a diplomás pályakezdők iránti kereslet az egy évvel korábbihoz képest. Mielőtt nekilátunk az eredmények értelmezéséhez, fel kell tennünk a kérdést, hogy a jelenleg foglalkoztatottak számához hány új diplomás pályakezdőt kell a cégeknek felvenni ahhoz, hogy a kereslet stabil maradjon. Az alkalmazott definíció szerint diplomás pályakezdőnek a foglalkozás végzéséhez releváns diplomával legfeljebb két éve rendelkező munkavállalók számítanak, és ennek megfelelően tettük fel kérdéseinket a munkáltatóknak. E mögött a definíció mögött az az elgondolás áll, hogy egy frissen végzett pályakezdő a munkahelyén 1 A GVI ezt a megközelítést alkalmazta a tavalyi felvétel elemzése során is. Lásd: Selmeczy Iván: Diplomás pályakezdők és egyetemi, főiskolai karok vállalati szemszögből 2007. 1000 magyarországi cég körében végzett felmérés eredményei, MKIK GVI Kutatási Füzetek 2007/1., 2007. július. 24 / 52
hozzávetőlegesen két év alatt éri el azt a szakmai színvonalat, amellyel lehetőséget kaphat, hogy a cég szakmai ranglétráján egy fokkal feljebb lépjen. Ennek következtében a pályakezdő státuszból kilépő alkalmazott korábbi feladatainak ellátására a cég hozzávetőlegesen kétévente kényszerül egy új pályakezdő felvételére. Ez természetesen csak feltételezés. A munkáltatók nem feltétlenül kényszerülnek kétévente a pályakezdők pótlására. A pályakezdő végezheti 3, vagy akár 5 évig is ugyanazt a munkakört, feladatait egyre jobban ellátva. Ettől eltekintve, a kétéves pótlási ciklust feltételezve arra következtethetünk, hogy ha a munkáltatók nem vennének fel új pályakezdőket, akkor számuk egy év alatt a pályakezdő státuszból kikerülő diplomások számával, azaz hozzávetőlegesen a felére csökkenne. A diplomás pályakezdők iránti kereslet hosszabb távon tehát akkor marad stabil, ha adott évben a felvenni tervezett pályakezdők száma eléri, vagy meghaladja a jelenleg foglalkoztatott pályakezdők 50%-át. Hangsúlyoznunk kell, hogy fenti gondolatmenetünk csak aggregáltan, makroszinten érvényes. Vállalati szinten problémát jelenthet, hogy eltekintünk a munkaerőmobilitási hatásoktól. A kereslet és a kínálat közötti egyensúly alakulása ezen túlmenően is számos tényező függvénye, különösen egy ilyen heterogén munkaerőpiaci szegmensben. Az 50%-os küszöbérték alkalmazásának indokoltságát ugyan empirikusan nem tudjuk alátámasztani, mégis hasznos támpontként szolgálhat, feltételezve, hogy az ettől felfelé vagy lefelé jelentősen eltérő mutató a kereslet várható elmozdulására, erősödésére vagy mérséklődésére utal. A mintában szereplő vállalatok összesen 3750 diplomás pályakezdőt foglalkoztattak 2008 áprilisában és egy éven belül 1278 friss diplomás felvételét valószínűsítették. A megkérdezett cégek által felvenni tervezett diplomás pályakezdők száma tehát átlagosan a jelenleg foglalkoztatottak 34%-ának felel meg. Az eddigi gondolatmenet alapján tehát elmondható, hogy a jövőben mérséklődni fog a vizsgált 29 foglalkozási csoportban a diplomás pályakezdők munkaerő-piaci jelenléte. 2007-ben ez az arány 52 százalék volt, tehát a tavalyi stagnálást valószínűsítő várakozásokhoz képest 2008-ban visszafogottabbak lettek a diplomás pályakezdők foglalkoztatására vonatkozó szándékok. Az egyes foglalkozási csoportok tekintetében elmondható, hogy elsősorban a gazdasági végzettséget igénylők körében fog csökkeni a kereslet, a műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok többségére a stagnálás jellemző. A 3.7- es és 3.8-as ábrákon mindezt nyomon lehet követni, nem feledkezzünk azonban meg arról, hogy néhány csoport esetében az alacsony esetszám torzíthatja az eredményeket. 25 / 52
3.7. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, 40-60 százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. 26 / 52
3.8. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Létszám szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, 40-60 százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. Másik megközelítés gyanánt a kereslet erősségének mérésére a pályakezdőket foglalkoztató és felvenni tervező cégek számának hányadosát is kiszámoltuk. Ez a mutató különösen azért érdekes, mert nincs kitéve a túlzott létszámbővítési várakozások torzító hatásának. Az ennek alapján számított várható keresleti viszonyokat a 3.9 és a 3.10. ábrákon mutatjuk be. Fontos, hogy az ábrákat ne különkülön, hanem páronként, együttesen értelmezzük. Megbízhatóbb következtetéseket akkor vonhatunk le, ha adott foglalkozási területre mindkét mutatónk erősebb, illetve gyengébb keresletet jelez. Mint korábban láthattuk, jelenleg a vállalatok 26 százaléka foglalkoztat diplomás pályakezdőt, és egy éven belül a vállalatok 16 százaléka tervezi diplomás pályakezdő felvételét. A diplomás pályakezdők felvételét tervező cégek száma a diplomás pályakezdőket jelenleg foglalkoztató cégek számához viszonyítva 61 százalék. Eszerint tehát a diplomás pályakezdőket alkalmazó vállalatok aránya növekedni fog, ami bizonyos szempontból a kereslet növekedését is előrevetíti. A tavalyi évben ez az arány 52 százalék volt, eszerint egy éven belül több vállalat tervez diplomás pályakezdőt felvenni, mint egy évvel korábban. Ezen megközelítés szerint, tehát, javul a diplomás pályakezdők foglalkoztatása. 27 / 52
Az egyes foglalkozási csoportok tekintetében elmondható a műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok többségére e tekintetben a növekedés jellemző, míg a gazdasági végzettséget igénylő foglalkozási csoportok körében inkább stagnálás prognosztizálható. A 3.9-es és 3.10-es ábrákon mindezt nyomon lehet követni, nem feledkezzünk azonban meg arról, hogy néhány csoport esetében az alacsony elemszám torzíthatja az eredményeket. 3.9. ábra: Műszaki végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet Cégek szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, 40-60 százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. 28 / 52
3.10. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű diplomás pályakezdők iránti kereslet cégek szerint Megjegyzés: Az ábrán látható piros vonalak jelzik, hogy az adott foglalkozási csoportban növekedésre, stagnálásra vagy csökkenésre számíthatunk-e. Hüvelykujj szabályunk szerint: 40 százalék alatt csökkenés, 40-60 százalék között stagnálás és 60 százalék felett növekedés prognosztizálható. A műszaki végzettséget igénylő foglalkozási csoportok közül a fa és könnyűipari mérnök, az élelmiszeripar mérnök és a termelésirányító mérnökök, illetve a gazdasági végzettséghez köthető adószakértők, piackutatók és jogászok esetszáma nem éri el a 25 főt, így ezen csoportok esetében az eredményeket óvatosan kell kezelni. Az elsőre ellentmondónak tűnő megközelítésekből származó eredményeket a következőképpen foglalhatjuk össze: A diplomás pályakezdőket foglalkoztató cégek száma 11 százalékponttal nő, miközben a diplomás pályakezdők felvételére vonatkozó szándékok némileg visszafogottabbakká váltak. Valószínűsíthető tehát, hogy - a vizsgált 29 foglalkoztatási csoportra vonatkozóan diplomás pályakezdőket foglalkoztató vállalatok aránya növekszik, míg a létszámbővülés terén visszafogottabbak a várakozások, mint 2007-ben. Ezzel együtt láthatjuk, hogy továbbra is több cég tervezi diplomások és diplomás pályakezdők felvételét, mint amennyi elbocsátásukban gondolkodik. Mindezt úgy interpretálhatjuk, hogy a versenyszektorban a diplomások iránti stabil, de a korábbiakhoz képest visszafogottabb kereslet várható 2008-ban tavalyhoz képest. Általánosságban elmondható, hogy a gazdasági és jogi végzettséggel rendelkező friss diplomások elhelyezkedési esélyei némileg romlanak 2008- ban. Mind az őket foglalkoztató cégek száma, mind pedig a felvenni tervezettek száma a jelenlegi helyzetnél rosszabb képet mutat. 29 / 52
4. Bérezés A diplomás pályakezdők elhelyezkedési esélyeire, azaz a keresleti-kínálati viszonyokra vonatkozóan a munkáltatók által kínált bérek színvonalából is hasznos következtetéseket vonhatunk le. A pályakezdők iránti kereslet, amit az előbbiekben vizsgáltunk, nem ad választ arra, hogy az élénk vagy éppen mérsékelt kereslettel mekkora kínálat áll szemben. A foglalkozások szerinti bérkülönbségek részben azt is jelzik, hogy adott területen a pályakezdő a munkájával mennyi hozzáadott értéket állít elő, másrészt arra is utalhatnak, hogy az adott foglalkozási területet inkább túlkínálat vagy inkább túlkereslet jellemzi-e. Emellett a pályakezdők bérének az első két év alatt történő emelkedéséből arra is következtethetünk, hogy a pályakezdők készségei és szakmai ismeretei mely foglalkozási területeken fejlődnek a legjobban, azaz a tapasztalatszerzéssel mely területeken növekszik a pályakezdők termelékenysége a legnagyobb ütemben. A következőkben 902 pályakezdőket alkalmazó vállalat 2787 pályakezdőjének fizetési adatai alapján mutatjuk be a pályakezdők javadalmazását. Elemzéseinkben nyers adatokat használtunk, tehát súlyozást nem használtunk. Az eredmények bemutatását az átlagbérekkel kezdjük, majd más leíró statisztikai mutatók segítségével szemléltetjük azok jelentős szórását. Más szavakkal bemutatjuk, hogy a friss diplomások jövedelme milyen széles skálán mozoghat. Ismertetjük a munkakör szerinti bérezésben tapasztalható különbségeket és megmutatjuk, hogy a munkakörön felül milyen más tényezők okozhatnak még eltéréseket a bruttó jövedelemben. A bérek munkába álláskor Egy átlagos diplomás pályakezdő - a vizsgált 29 munkakör alapján - munkába álláskor közel 203 ezer forint bruttó kezdőbérre számíthat. Az átlag egyszerű kezelhetősége mellett nem szabad elfeledkezni azonban annak gyakran félrevezető mivoltáról; ajánlott a szórással együtt értelmezni. A szórás megmutatja az átlagtól való átlagos távolságot, ami jelen esetben 64 ezer forint. Mindez azt jelenti, hogy a diplomás pályakezdők bérezésében jelentős különbségek húzódnak meg. Az egyenlőtlenségek mértékét kiválóan szemléltetik a kvartilis értékek: A pályakezdők szerencsétlenebb egynegyede legfeljebb bruttó 150 ezer forintra, szerencsésebb egynegyede legalább bruttó 250 ezer forint kezdőbérre számíthat. Az eredmények értelmezéséhez fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy vizsgálatunkban az átlagbért 29 foglalkozás esetében mértük fel, így az átlag és a többi leíró statisztikai mutató csak és kizárólag ezen foglalkozási csoportkörön belül számít relevánsnak. Az imént közölt középértékek így semmiképpen nem tekinthetőek reprezentatívnak a diplomás pályakezdők teljes körére. 30 / 52
4.1. táblázat: Diplomás pályakezdők bruttó bérezésének leíró statisztikája Forint Átlag 202 700 Módusz 63 9 41 Első kvartilis 150 000 Medián 200 000 Harmadik kvartilis 250 000 Pályakezdők száma 2787 A pályakezdők bérének jelentős szórása felveti a különbségek magyarázatának igényét. Mi okozza a jelentős eltéréséket a pályakezdők bérében? Először a munkakörből fakadó különbségeket mutatjuk be. A műszaki végzettséget igénylő munkakörökben átlagosan (és medián értéken is) 20 ezer forinttal nagyobb a kezdő bruttó munkabér, mint a vizsgált gazdasági és jogi végzettséget igénylő foglalkozási csoportokban. Ennek megfelelően a legjobban fizetett három munkakör mindegyike műszaki végzettséget igényel. Az informatikusok bruttó 258 ezer, a villamosmérnökök bruttó 230 ezer, a vegyészmérnökök bruttó 229 ezer Forint kezdőbérre számíthatnak. Az informatikusok kiemelkednek a műszaki háttért igénylő munkakörök közül is; átlagosan 56 ezer forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint egy átlagos pályakezdő. A gazdasági végzettséget igénylő munkakörök közül az átlagjövedelmek alapján a logisztika (207 ezer) és kereskedelemi (207 ezer) területen dolgozó friss diplomások számíthatnak a legmagasabb kezdő fizetésre. 31 / 52
4.2. táblázat: Jobban fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében Átlagos bruttó bér (forint) informatikus, programozó 258 800 egyéb villamosmérnök 230 400 vegyészmérnök 229 700 reklám- és marketing területen dolgozó munkatárs 224 500 közlekedési mérnök 209 000 logisztikus, beszerző, anyaggazdálkodó 207 400 egyéb gépészmérnök 206 900 kereskedő, értékesítő, üzletkötő 206 500 adószakértő, adótanácsadó 203 800 minőségellenőr, minőségbiztosító mérnök 187 000 gazdaságelemző 186 900 jogász 186 500 gyártástechnológiai mérnök 186 300 termelésirányító mérnök 185 900 Megjegyzés: Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. A legrosszabbul fizetett munkaköröknek a szakirányú végzettséget nem igénylő asszisztens, ügyintéző (146 ezer), a mezőgazdasági mérnök (139 ezer) és a turisztikai és vendéglátó munkatárs (133 ezer) tekinthető. 4.3. táblázat: Rosszabbul fizetett foglalkozási csoportok a diplomás pályakezdők körében Átlagos bruttó bér (forint) könyvelő, kontroller, számviteli munkatárs 185 500 élelmiszeripari mérnök 182 500 építészmérnök 181 500 pénzügyes 179 100 humán erőforrás gazdálkodási és személyügyi munkatárs 178 000 fa- és könnyűipari mérnök 176 800 ügyfélkapcsolati munkatárs 172 900 építőmérnök 171 800 környezetmérnök 170 000 termelésirányító közgazdász 164 100 földmérő és térinformatikai mérnök 159 000 piackutató, piacelemző 150 800 egyéb asszisztens, ügyintéző 146 900 mezőgazdasági mérnök 139 200 turisztikai és vendéglátó munkatárs 133 100 Megjegyzés: Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. 32 / 52
A korábbiakban többször utaltunk rá, hogy az átlag egyszerűen használható jellemzője a jövedelmeknek, több szempontból viszont nem alkalmas a valóság megragadására. Ezért a továbbiakban az egyes munkakörökhöz tartozó béreket más mutatók alapján (medián, kvartilisek és szélsőértékek) ismertetjük. Elsőként a reklám és marketing munkaterületet emelnénk ki. A korábbiakban láthattuk, hogy átlag alapján ez tekinthető a legjobban fizetett gazdasági végzettséget igénylő munkakörnek. Jövedelmük azonban nagyon széles skálán: 83 ezer forinttól elmaradva az ajánlott diplomás minimálbértől (104,8 ezer forint) 280 ezer forintig mozoghat. Elmondható, hogy a mintában szereplő reklám és marketing munkaterületen dolgozó pályakezdők felének jövedelme 150 ezer és 280 ezer forint között mozog. Mindez azt jelenti, hogy önmagában a reklám-marketing szakirányú végzettség nem feltétlenül jelent az átlagosnál magasabb jövedelmet, más dimenziók, mint például a vállalat földrajzi elhelyezkedése, tulajdoni szerkezete vagy akár mérete jelentős hatással lehet a kínált bérre. Hasonlóképpen lehet nyilatkozni a HR, logisztika és könyvelés területen dolgozókról; jövedelmeik széles skálán változnak; pontosabban jelentős a különbség a szélsőértékek között A műszaki végzettséget igénylő munkakörökről összességében elmondható, hogy a javadalmazásuk kevésbé szóródik. Ez alól kivételt képeznek az informatikusok, építészmérnökök, gépészmérnökök és közlekedésmérnökök. 33 / 52
4.4. ábra: Gazdasági végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja 4.5. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének box diagramja Magyarázat: Az ábrában minden sor öt mutatót tartalmaz. A színezett doboz közepén lévő vonal jeleníti meg a medián értéket. A medián értéket létező vagy élő átlagnak is nevezik, értéke megfelezi a mintát. Például az egyéb asszisztens és ügyintéző munkakörben dolgozók fele legfeljebb 150 ezer Forint bruttó bérrel, másik fele legalább 150 ezer forint bruttó bérrel jellemezhető. A színezett dobozokba esik a minta középső fele, határai az első és harmadik kvaritilis. Például a turisztikaivendéglátó munkatársak fele 100 és 150 ezer forint bruttó jövedelemmel rendelkezik. Másképpen fogalmazva, a turisztikai-vendéglátó munkatársak kevésbé szerencsés negyede legfeljebb 100 ezer Forint, szerencsésebb negyede legalább 150 ezer Forint bruttó jövedelemmel bír. A dobozokból kifutó egyenesek a szélső értékekig tartanak. Például a HR munkatársak körében van legalább egy fő a mintában, aki 300 ezer Forint jövedelemmel rendelkezik. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. 34 / 52
4.6. ábra: Gazdasági és jogi végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei 4.7. ábra: Műszaki végzettségű pályakezdők bruttó bérének szélső decilisei Magyarázat: Az ábrák az eddigiektől kicsit eltérő módon, de hasonlóan jól szemléltetik a várható fizetések széles intervallumát. Kék rombusszal az első, pirossal a kilencedik decilis került megjelenítésre. A deciliseket a következőképpen értelmezhetjük: Az első decilis értékénél csak 10 százalék keres rosszabbul, a kilencedik decilis értékénél csak 10 százalék keres jobban. Az ábrákon a munkakörök az első decilis alapján vannak rendezve, így látható például, hogy a 35 / 52
vegyészmérnököknek csak 10 százaléka számíthat bruttó 195 ezer forintnál kisebb kezdőbérre. Adószakértők, könnyipari mérnökök, élelmiszeripari-mérnökök, termelésirányító mérnökök, piackutatók és jogászok esetében 25 fő alatt van az esetszám, így a hozzájuk tartozó eredmények kevésbé tekinthetőek megbízhatónak. Az eddigiekben megállapítottuk, hogy a pályakezdők bére széles skálán mozoghat, még akkor is, ha a foglalkozási területenként végezzük el a vizsgálatot. Más szavakkal: még egyes foglalkozási területeken belül is jelentős különbségeket tapasztaltunk a fiatal diplomások kezdőbérében. Mik lehetnek azok a jellemzők, amelyek a foglalkozási területen túl hatással vannak a diplomás pályakezdők jövedelmére? A kérdést egy lineáris regressziós modell alkalmazásával kíséreljük megválaszolni. A modellben a foglalkozási terület, a régió, a vállalati méret és a tulajdonszerkezet szerepét vizsgáljuk a bérek alakulásában. A regressziós modell a függő változó jelen esetben a bruttó kezdő bér és a független változók vállalati és foglalkozási jellemzők közötti kapcsolatot egy matematikai függvénnyel írja le. Egy jól illeszkedő függvény segítségével képesek lehetünk megmondani, hogy az egyes tényezők (független változók) milyen szerepet játszanak a kezdő bruttó bér alakulásában. A modellen keresztül olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint például: Mennyiben különbözik egy építészmérnök kezdő bére egy külföldi tulajdonú vállalatnál Budapesten vagy Debrecenben, illetve egy könyvelőnek kisebb vagy nagyobb cégnél érdemes-e elhelyezkedni Nyugat-Magyarországon? A modell statisztikai leírása és az oksági kapcsolat természetéről a mellékletben lehet bővebben olvasni. A modellről összességében elmondhatjuk, hogy a kezdőbér 44 százalékát sikerült a fenti négy dimenzió segítségével megmagyarázni. Statisztikai értelemben ez az arány kifejezetten jónak tekinthető, elmondható, hogy egy jól illeszkedő függvényhez jutottunk. Legfontosabb dimenziónak természetesen a foglalkozási terület tekinthető, azt követi a földrajzi elhelyezkedés, a tulajdonszerkezet és a vállalat mérete. Elmondható tehát, hogy mind a négy dimenzió önálló hatással bír a pályakezdő diplomások kezdőbérére. A friss diplomások a többségben külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál átlagosan bruttó 33400 Forinttal nagyobb jövedelemre számíthatnak, mint a hazai és a vegyes tulajdonban lévő vállalatoknál. A vállalatméret esetében a legkisebb 1-19 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalatok tekinthetők referencia kategóriának, azaz az eredményeket ezen vállalati körhöz képest tudjuk értelmezni. A becslés szerint a legkisebb cégeknél dolgozó friss diplomásokhoz képest az 50-99 fősnél dolgozók 21400 Forinttal, a 100-249 fősnél dolgozók 28500 Forinttal, a 250 főnél nagyobb vállalatoknál alkalmazottak 30300 Forinttal keresnek többet. A 20 és 49 fő közötti foglalkoztatottal rendelkező vállalatoknál nem keresnek többet, mint a legkisebbeknél. Összefoglalva: a vállalatméret emelkedésével nő a diplomás pályakezdők javadalmazása, ez a hatás azonban csak az 50 főnél nagyobb cégeknél jelentkezik igazán. 36 / 52