ASZTMA Ön és az asztma www.onesazasztma.hu
Tartalom Bevezetés 2 Mi az asztma? 4 Mi okozza az asztmát? 6 Asztmatriggerek 8 Az asztma kontrollálása 10 Milyen kezelések léteznek? 12 Bevezetés Az asztma bármilyen korú embert érinthet, és ha nem gondozzák megfelelôen, nagy mértékben korlátozhatja az egyén mindennapi életét. A jó hír azonban, hogy az asztmás tünetek gyakran kezelhetôk gyógyszerekkel. Sôt, ha az asztmát kiváltó triggereket sikerül azonosítani, az asztma el is kerülhetô. Ennek a füzetnek az a célja, hogy segítsen jobban megismerni és ezáltal jobban gondozni az asztmás tüneteket. Feljebb lépni vagy visszalépni a kezelésben? 18 Allergiák, melyek rosszabíthatják az asztmát 20 Tíz tipp az asztmakontroll megvalósításához 22 Mit kell tennem az asztmám kontrollálásáért? 23 2 3
Mi az asztma? Milyen tünetei vannak az asztmának? Az asztma gyulladásos betegség, mely a légutakat érinti, a kis csövecskéket, melyeken keresztül áramlik a tüdôbôl ki, és a tüdôbe be a levegô. Az asztmás betegek légutai túlérzékenyek, és néhány anyag, amelyet triggernek nevezünk, reakciót válthat ki bennük (lásd a 8. oldalon). Ha egy asztmás asztmatriggerrel találkozik: A légútjait körülvevô izomzat összehúzódik, így a légutak szûkebbé válnak. A légutak hámborítása begyullad és duzzadni kezd. Nyák és váladék rakódhat le a légutakra. Ezeknek a reakcióknak a következtében a levegô nehezen tud ki- és beáramlani, a légzés nehézzé válik, mely az asztmás tünetek kialakulásához vezet. Az asztma szokásos tünetei: Sípoló/ziháló légzés Légszomj, különösen éjjel vagy kora reggel Köhögés Mellkasi szorító érzés ű ű Az ábra csak illusztráció A belégzés általában nehezebb lehet, mint a kilégzés. Nem az összes tünet jelentkezik mindenkinél. Néhány ember idôrôl idôre, néhány ember állandóan érezheti, ha az asztmája nem kontrollált. 4 5
Mi okozza az asztmát? Egy vagy több asztmatriggerre adott reakció a légutak gyulladásához vezet, mely asztmás tüneteket okoz. Az alábbiakról tudjuk, hogy szerepet játszanak az asztmában: A családban elôforduló asztma, ekcéma vagy allegia. Túlsúly Dohányfüst: passzív vagy aktív dohányzás Környezetszennyezés (bel- és kültéri) súlyosbíthatják az asztmás tüneteket, vagy tüneteket okozhatnak Foglalkozási allergének, amelyek asztmára érzékennyé teheteik a szervezetet, így pl. a pék lisztje, a latex egészségügyi dolgozók esetében, melyet néhány munkakellékükhöz alkalmaznak. Beltéri allergének, mint pl.: poratka, szôrös állatok (kutya, macska, egér), csótány allergén, gombák, élesztôgomba Kültéri allergének, mint pl.: pollen, gombák, penész, élesztôgomba. 6 7
Asztmatriggerek Triggernek nevezünk bármit, ami irritálja a légutakat és asztmás tüneteket vált ki. Mindenki asztmája különbözô, és különbözô triggerek válthatják ki. Az is lehet, hogy az asztmájának több triggere is van. A leggyakoribb triggerek: Idôjárás Légszennyezô anyagok Penész, gomba/pollen Érzelmek Megfázások és vírusos fertôzések Aktivitás Dohányzás Étel Gyógyszerek Poratka Hormonok Állatok Sok esetben nehéz lehet azonosítani, mi triggerelheti az asztmáját, és nehéz lehet a triggert elkerülni is. Azonban ha egyszer sikerült azonosítani, több dolgot tehet, amivel csökkentheti a felesleges tüneteket és jobban kontrollálhatja az asztmáját. 8 9
Az asztma kontrollálása Négy kérdés, ami segít meghatározni, hogy az asztmája jól kontrollált-e Fontos az asztmakontroll elérése, rögtön amikor az asztmát megállapították, és a kontroll fenntartása. Ez segíti: a tünetek megelôzését csökkenti az asztmás roham kockázatát elôsegíti a jobb életminôséget és a tervezett dolgok elérésének jobb képességét Heti két alkalomnál többször van-e asztmás tünete? Heti két alkalomnál többször használ-e rohamoldó készítményt? Fel kell-e kelnie asztmás tünetei miatt éjjel vagy kora reggel? Befolyásolja-e az asztmáját a fizikai tevékenység, munkája, vagy tanulása? Ahhoz, hogy ellenôrízze, hogy az asztmája kontrollált-e, a következô oldalon lévô négy kérdést kell feltenni magának. Ha bármelyikre igennel válaszol, lehet, hogy az asztmája nem olyan jól kontrollált, mint lehetne. Ebben az esetben el kell menni a szakorvoshoz megbeszélni, milyen lehetôségek vannak az asztmakontroll javítására. Ha ezekre a kérdésekre igennel felel, kérjen idôpontot a kezelôorvosától az asztmája vizsgálatára. Bár az asztma egy krónikus állapot, sok hatékony gyógyszer áll rendelkezésre, melyek segítik az asztmakontroll megvalósítását, hogy az ne zavarja mindennapi életét. Az asztmáját kontroll alatt tarthatja, ha tudja, miyen gyógyszereket kell szednie, mennyit és mikor. Az asztmakontroll megvalósításának más fontos szempontjai a triggerek elkerülése és az, hogy tudja, mit kell tennie, ha az asztmás tünetei rosszabbodnak. 10 11
Rohamoldók A rohamoldók gyorsan megnyitják a légutakat és enyhítik a tüneteket, könnyebbé téve a lélegzést. Elsô kezelési lépcsôként a legtöbb betegnek gyors hatású inhalációs béta 2 -agonistát írnak fel. Ezeket az akut asztmás roham tüneteinek csökkentésére írják fel. Fizikai aktivitás elôtti alkalmazásra is javasoltak. Rohamoldó szerek például: Rövid hatású inhalációs béta 2 -agonisták, szisztémás glükokortikoszteroidok, inhalációs antikolinerg szerek, rövid hatású teofilin, rövid hatású szisztémás béta 2 -agonista Milyen kezelések léteznek? A rohamoldó szerek gyorsan hatnak, csökkentik az asztmás tüneteket. Az asztmát alapvetôen két típusú gyógyszerrel kezeljük: A rohamoldó szereket szükség szerint kell alkalmazni. Gyorsan kitágítják a légutakat és csökkentik a tüneteket. A fenntartó kontrolláló gyógyszereket naponta kell hosszú távon alkalmazni. Csökkentik a légúti gyulladást, ezáltal hozzájárulnak a tünetek megakadályozásához. Lehet, hogy orvosa rohamoldó vagy fenntartó készítményt írt fel, vagy mindkettôt. Ha a tünetek gyakoribbá válnak, vagy rosszabbodnak, rendszeres fenntartó kezelésre lehet szüksége (lásd 16. oldal) a szükség szerint alkalmazott rohamoldó mellett. Kérdezze orvosát, az asztmanôvérét vagy a gyógyszerészét, ha többet szeretne tudni az asztmagyógyszerekrôl. 12 13
Rohamoldó szerek A rohamoldók ellazítják a beszûkült légutak körül elhelyezkedô izmokat, ezáltal újra könnyebbé teszik a légzést. Nélkülözhetetlenek az akut asztmás roham kezelésére, és fizikai aktivitás elôtt alkalmazva csökkentik a zihálás és nehézlégzés esélyét. A rohamoldó megnövekedett használata, különösen a napi használat azt jelentheti, hogy az asztmája nem megfelelôen kontrollált, és ebben az esetben vissza kell mennie szakorvosához a terápia áttekintésére. 14 15
Fenntartó kezelés A fenntartó kezelést hosszú távon, naponta szedendô gyógyszerek biztosítják, melyekkel elsôsorban gyulladáscsökkentô hatásuk révén az asztma klinikailag kontrollálható. Fenntartó kezelések például: Inhalációs glükokortikoszteroidok, leukotriénmódosítók, hosszú hatású béta 2 -agonisták, teofilin, kromoglikátok és az anti-ige (immunterápia). A fenntartó szerek enyhítik a légutakban zajló gyulladást és csökkentik a nyákképzôdést. A fenntartó terápia mellé szükség lehet rohamoldóra (lásd 15. oldal). 16 17
Feljebb lépni vagy visszalépni a kezelésben? Az asztma kezelése lépcsôzetesen történik: Bármikor, ha az asztmája nem megfelelôen kontrollált, a kezelésben egy lépcsôvel feljebb lehet lépni (dózisban és/vagy a gyógyszerek számában) A kezeléssel vissza is lehet lépni, ha az indokolt; ha már nincs szükség annyi gyógyszerre, mert például már túl van egy rosszabb perióduson (asztmás rohamon). Ezt alkalmazva bizonyára mindig megfelelôen tudja majd karbantartani asztmáját, még akkor is, ha az állapotát megváltoztató események fordulnak elô. 18 Feljebb lépni vagy visszalépni a terápiában Kezdô terápia Dózis növelése vagy a kezdô kezelés kiegészítése A kezelés megváltoztatása vagy kiegészítése Dózis növelése Idô Az elôírásnak megfelelô gyógyszerbevitel Az asztmagyógyszereket többféle képpen lehet alkalmazni: inhaláció útján (belégzéssel), szájon át, vagy injekcióban. Bármilyen formában alkalmazandó az asztmagyógyszer, fontos az elôírásnak megfelelôen használni. Ha inhalációs készítményt használ, ügyeljen a megfelelô használatra, hogy mindennapi adagolása a legnagyobb hatást eredményezze. Honnan tudjam meg, milyen gyógyszert használjak? Beszélje meg szakorvosával, az asztmanôvérrel vagy a gyógyszerésszel, milyen készítmények állnak rendelkezésre az asztmája kezelésére. Ôk tudnak tanácsot adni, melyik a Ön számára legmegfelelôbb lehetôség. Segít-e a kiegészítô vagy alternatív terápia? Néhány beteg úgy érzékeli, hogy a kiegészítô vagy alternatív terápia javítja a tüneteit. Ennek azonban szinte semmilyen tudományos bizonyítéka sincs. Ha bármilyen kiegészítô vagy alternatív terápiát akar használni, beszélje meg orvosával, és ne álljon le a felírt gyógyszerek alkalmazásával! 19
Allergiák, melyek rosszabbíthatják az asztmát Nagyon gyakori, hogy az asztmásoknak allergiájuk is van, ami rosszabbítja az asztmás tüneteket. Ezeket az allergiákat például bizonyos ételek, állatok vagy pollenek triggerelhetik. Amikor az asztmások belégzik az allergént, ez az immunrendszerükben válaszreakciót indít el, amely olyan általában orr és -melléküregi tünetekhez vezet, mint az orrfolyás és orrviszketés, valamit az orrdugulás. Bizonyított tény, hogy az allergiás rinitisz (szénanátha) és az asztma között szoros kapcsolat áll fenn. Ha asztmája és allergiás rinitisze is van, a rinitiszes tünetek kezelése az asztma klasszikus tüneteit is csökkentheti, mint például a ziháló/sípoló légzést és a légszomjat. 20 21
10 tipp az asztmakontroll megvalósításához Mit kell tennem az asztmám kontrollálásáért? Az alábbiakban tíz hasznos tanácsot olvashat, mely segít az asztmáját kontrollálni: 1. Tudjon meg minél többet az asztmáról és értse meg, hogy az mit jelent az Ön számára. 2. Törekedjen arra, hogy az asztmája kontrollált legyen, ideértve az éjszakai tüneteket és a terhelés indukálta asztmát is. 3. Ismerje fel és kerülje el a kiváltó tényezôket (triggereket). 4. Kerülje a dohányfüstöt és a dohányzást. 5. Gyógyszereit az elôírt módon szedje. 6. Törekedjen rá, hogy megértse és helyesen használja az inhalációs eszközöket. 7. Mindig legyen elég gyógyszere. 8. Ha a rohamoldó szer mennyiségét növelni kell különös tekintettel a nappali szerre az azt jelzi, hogy az asztmakontroll rosszabbodott. Az orvosnak újból át kell tekinteni a kezelést. 9. Legyen tisztában azzal, hogy mikor és hogyan kell a gyógyszermennyiséget növelni, és mikor van szükség orvosi segítségre. 10. Mûködjön közre az asztmás csoportjával egy írott ellátási terv kidolgozásában, hogy tisztában legyen vele, miként kell feljebb lépni vagy visszalépni a terápiában, illetve hogyan kell általánosan kontroll alatt tartani asztmáját. 22 23
ASZTMA www.onesazasztma.hu MSD Magyarország KFT* 1123 Budapest, Alkotás u. 50. Tel.: 888-5300 Fax: 888-5388 * A Merck & Co., Inc., Whitehouse Station, N.J., U.S.A. leányvállalata. Copyright MERCK & CO., INC., Whitehouse Station, N.J., USA 2009. Minden jog fenntartva. 11-2012-SGA-2009-HU-2523-PE A dokumentum lezárva: 2009.december 03.