BAROMFI HÍRmondó 15. szám / 2013. / 4. negyedév AZ AGROFEED KF T. BAROMFI HÍRLE VELE A takarmányfelvételt befolyásoló tényezők (2-5.) A táplálóanyag-ellátás és a húsminőség összefüggései brojlereknél (6-9.) Hollandia betiltja a tojótyúkok csőrkurtítását 2018-tól (9) A baromfi-egészségügy aktuális helyzete a FÁK országokban és a Közel-Keleten (10-12) A hétnapos testtömeg fontossága (13-15) Franciaország újra az EU legnagyobb pulykahús termelője lehet (15) Az emésztőrendszer egészsége (16-20) A világ baromfiiparának kilátásai javulni kezdtek (21) A Márton napi lúd (22-24)
Baromfi takarmányozás Szakmai ismereteink frissen tartása, a tájékozódás mindannyiunk számára állandó kihívást jelent és sok időt is vesz igénybe. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy partnereink eredményességét megfelelő szerviz háttérrel, szolgáltatással segítsük elő, aminek reményeink szerint egyik hathatós eszköze a Baromfi Hírmondó. Dr. Zoltán Péter, baromfi-üzletág vezető Új gondolatok, módszerek és megoldások keresése részévé vált mindennapi életünknek, hiszen a megújulás mindenki számára kötelező, ha eredményesen akar hosszú távon is dolgozni. Keressük a legjobb megoldásokat arra, hogy a baromfi ágazat legújabb takarmányozási, technológiai és állategészségügyi eredményeinek közreadása mellett megfelelő áttekintést adjunk a tevékenységünket befolyásoló nemzetközi piaci folyamatokról. Mindezt olyan formában kell megoldanunk, hogy olvasmányos és élvezhető is maradjon a tartalom, amit színes hírekkel és a nemrég indított baromfi konyha rovatunkkal is elő kívánunk segíteni. Az eddigi olvasói visszajelzések, azaz partnereink véleménye szerint jó úton járunk és van igény a Baromfi Hírmondóban megjelenő információkra, szakmai ismeretekre. Ez jó motiváció számunkra, ezért is véltük úgy, hogy a Baromfi Hírmondót nem csak tartalmában, de formájában is megújítjuk, bízva abban, hogy a modernebb formai megjelenés is elősegíti kiadványunk népszerűségét. A baromfi takarmányfelvételét befolyásoló tényezők Sokféle tényező van, amely a baromfi takarmányfelvételét befolyásolja, ennél fogva meghatározza a tápanyagok felvételét és a baromfitermelés hatékonyságát. Bár a befolyásoló tényezők széleskörűek, most az üzemelés, a környezet, a takarmány és az ivóvíz, valamint a fizikai faktorok szerepét vesszük számba. Dr. Salah H. Esmail A menedzsment és a környezet fontos szerepet játszik a takarmány felvétel és hatékonyság ellenőrzésében. Ezért is fontos, hogy a baromfitermelők a legújabb tartástechnológiai és kutatási eredményeket felhasználják, törekedve arra, hogy a napi üzemelési gyakorlat és a mikrokörnyezet elősegítse az optimálisabb takarmányfelvételt és hasznosulást. Az állomány mérete A vizsgálatok szerint a tojótyúkok egyedi takarmányfogyasztása nagyobb létszámú állományokban alacsonyabb volt, mint kisebb állományokban, a termelési időszak teljes hosszában (1. táblázat). Ez feltehetően a nagyobb állományok, telepek jobb termelési, üzemelési feltételeinek és gyakorlatának köszönhető, amivel elkerülhető a szükségtelen takarmányveszteség. Tojótyúk állományok mérete és a takarmányfogyasztás, -hasznosulás közötti összefüggés Kisebb állományok (10.000 tyúk vagy kevesebb) Nagyobb állományok (20.000 tyúk vagy) Takarmányfogyasztás kg/tyúk 37,6 35,9 Takarmányhasznosulás (takarmány kg/12 tojás) 2,13 1,92 Forrás: M. Farooq és munkatársai, 2002. (1. táblázat)
Baromfi takarmányozás Telepítési sűrűség A magas telepítési sűrűség (30-40 kg/m 2 ) a takarmányfelvételt és kihasználást kedvezőtlenül érinti, az alacsonyabb telepítéshez (24 kg/m 2 ) képest, még a megfelelő etetőfelület biztosítása mellett is. A telepítési sűrűség hatása és a takarmány hasznosulás összefügg a takarmányhoz való korlátozottabb hozzáféréssel, a növekvő hőstresszel, a növekvő ammóniaszinttel és a betegségek nagyobb fokú gyakorisága miatti kiesésekkel. Ezeknek a tényezőknek a károsító hatása nagymértékben csökkenthető megfelelő szellőztetéssel és más üzemelési és takarmányozási gyakorlattal, amint erről később részletesen szólunk. Hőmérséklet A magas hőmérsékletnek van a leginkább kézzelfogható hatása a takarmányfelvételre, különösen az előnevelést követő időszakban. Ezt a következő egyenlettel lehet leírni: ME=1690-2,1T, ahol ME = a metabolizálható energiával, míg a T = a környezeti hőmérséklettel egyenlő. A takarmány növekedésre fordított hasznosulását a hőstressz csökkenti. Gyakorlati eredmények bizonyítják, hogy a 4-8 hetes kor közötti súlygyarapodás 1,225 gramm volt 21 C hőmérséklet mellett, amely lineárisan csökkent 1,087 grammra 26 C esetén. Ez a probléma nem elsősorban az időleges hőterhelésnek, hanem a folyamatos hőstressznek a következménye, amikor a baromfinak nincs módja a számára kedvezőbb hőmérsékletű területre elmozdulni. A hőstressz nem csak a takarmány felvételt és hasznosulást érinti, de a vágott baromfi húsminőségére is negatívan hat. Ez elsősorban a metabolizálható energia nem kedvező összetételének a következménye, hogy a nagyobb rész zsírként rakódik le, míg a kisebb hányad épül csak be, mint fehérje (2. táblázat). A hőstressz hatása a takarmány ME szintjének felhasználására a vágott brojler testben 22 C 32 C ME visszatartás, mint zsír (%) 66 79 A lerakódott zsír mennyisége (g/kg testtömeg) 172 207 ME visszatartás, mint fehérje (%) 34 21 A lerakódott fehérje mennyisége (g/kg testtömeg) 164 151 Forrás: S.H. Esmail, 2001. (2. táblázat) Világítás A legújabb vizsgálatok során alternatív világítási programot alkalmaztak, amikor 1 óra világítást követően 3 óra sötét időszak következett, naponta 6 ciklusban ismételve. A 3. táblázat mutatja be az alternatív és a folyamatos világítási programok mellett elért brojler eredményeket. Bár a takarmányfelvétel az alternatív világítási program alkalmazása esetén csökkent, de a brojlerek takarmányhasznosulása jobb, testtömege pedig nagyobb volt, mint a kontroll csoportnál, amelynél folyamatos világítást alkalmaztak. A teljesítményjavulást az állatok pihenésének tulajdonították. A sötét időszakokban, csökkent az energia felhasználásuk, így több takarmányenergiát hasznosítottak a növekedésre, teljesítményre. Úgy vélik, hogy a brojlerek a takarmányt jobban hasznosítják, ha az emésztő traktusuk kiürül a sötét időszak alatt. Brojler teljesítmény összehasonlítása kétféle világítási program mellett Folyamatos megvilágítás Alternatív megvilágítás Takarmány felvétel (g) 3.720 3.697 Testtömeg 7 hetes korban (g) 1.898 1.946 Takarmányértékesítés (kg/kg) 1,96 1,90 Forrás: S.H. Esmail, 1997. (3. táblázat) A világítás színe is befolyásolja a takarmány hasznosulását és a növekedést. Általában az állatok szívesebben fogyasztják a takarmányt fehér fényben, mert segíti őket az összetevőik felismerésében, ami más színű fényben nem, vagy csak korlátozottan lehetséges. Bizonyos esetekben a baromfitartók szorgalmazzák más, világos színű megvilágítás alkalmazását különböző termelési problémák hatásának enyhítésére. A vörös fény alkalmas a kannibalizmus ellenőrzésére, mivel a madarak a vért, mint stimulánst nem látják. Más esetekben a zöld vagy kék fényt használják a madarak nyugtatására, mivel a hipotalamusz gonadotropin hormon termelését csökkenti és ezáltal a veszteség nagyobb részét enyhíti, amit a hiperaktivitás okozna. Az ilyen színű fény alkalmazásával nevelt csirkék takarmány felvétele és a növekedése nem mindig olyan jó, mint a fehér fénynél nevelt társaiké, ugyanakkor jobb eredmény érhető el, ha a fény színe mellett egyéb tényezőket is megváltoztatnak, mint a fényintenzitás és a takarmány színe. Néhány vizsgálat eredménye szerint a takarmány felvétel és a növekedés magasabb fényintenzitás mellett javult kék vagy zöld fény alkalmazása esetén. Más vizsgálatok szerint eredményjavulást értek el, ha vörösre festett takarmányt adtak a brojlereknek kék fény alkalmazása mellett, de egyéb fénykombinációkat és takarmány színezést még nem próbáltak ki. Zaj Egyes telepeken, néhány esetben a csirkék zajártalomnak voltak kitéve, amit külső (repülők fel- és leszállása a szomszédos reptéren) vagy istállón belüli források (aggregátor, szellőzés, stb.) okoztak. Az istálló zajszintet rendszerint decibelben (db) mérik. A csirkék kritikus zajszintje, amit már stresszfaktornak tekintenek, úgy vélik, hogy 85 db, vagy e fölötti érték, ami elhúzódó esetben sokkal ártalmasabb. Ilyenkor a takarmányfelvétel akár 15-25 %-kal is csökkenhet az ideg- és endokrin működésben bekövetkező változások miatt, amik érintik a takarmány visszatartás idejét és az áthaladás sebességét az emésztőtraktuson keresztül, ami az állatok további takarmányfelvételét is befolyásolja. 3
Baromfi takarmányozás A takarmány és ivóvíz tényezők A csibéknek a telepre történő megérkezést követően azonnal tiszta, friss takarmányhoz és ivóvízhez kell hozzáférnie, ami elengedhetetlen a genetikai potenciál maximalizálásához és a modern baromfifajták telhetetlen étvágyának kihasználásához. Az alábbiakban néhány hasznos tippet adunk a megfelelő takarmányfogyasztás és magas teljesítmény eléréséhez. A takarmány fizikai formája A takarmány granulálása rendszerint nagyobb takarmány fajsúlyt és takarmányadag felvételt eredményez, valamint javítja a növekedést és a takarmányértékesítést. A 4. táblázatban három kísérlet összehasonlító eredményei láthatóak, amelyekben a granulált és dercés takarmánnyal etetett brojlerek teljesítményét hasonlították össze. Ez a vizsgálat természetesen azonos brojlerfajtával és termelési körülmények között történt. A granulált takarmányt fogyasztó csoportban észlelt takarmányértékesítés különbség valószínűleg a granulátum minőségi különbségének tudható be. Úgy becsülik, hogy a takarmányértékesítés 0,01 kg/kg értékkel romlik, ha az etetett takarmány finom összetevői 10 %-kal emelkednek. Habár a granulátum minősége általában megfelelő a takarmánykeverő üzemben, a tényleges minőséget az állatok előtt az etetőben lehet megítélni, hiszen ezt fogyasztják el. Ezért is kell megtenni minden erőfeszítést, hogy a granulátum minőségét javítsuk és az így is érkezzen meg a brojlerek elé. Granulált és dercés takarmány etetésének hatása a brojler 8 hetes testtömegére Kísérlet Súlygyarapodás (g) Takarmányértékesítés (kg/kg) Granulált Dercés Granulált Dercés 1 1,870 1,760 2,30 2,35 2 1,960 1,830 2,27 2,36 3 1,820 1,730 1,86 1,92 Forrás: S.H. Esmail, 2001. (4. táblázat) A takarmány íze Bizonyos természetes takarmányösszetevők relatíve alkalmatlanok a csirkéknek, mivel ezek íze számukra nem megfelelő. A magas árpa-, rozs- vagy hajdinatartalmú takarmányokat az állatok igyekeznek elkerülni. Hasonló módon próbálják kerülni a szokatlan takarmányösszetevőket, mint például az egysejtű fehérjék, a gyümölcsfeldolgozás hulladékai, a tengeri növények, szemben azokkal a megfelelő tápanyagokkal, amiket a természetes takarmány alapanyagok kínálnak. Gyakran még a jóízű természetes takarmány alapanyagok felhasználása mellett is lehetnek romlást előidéző tényezők, amik ellentétesen érintik az ízeket, mint a zsírok avasodása, a cukrok penészesedése, a fehérjék rothadása, különösen ha hosszú tárolás után kerül a takarmány felhasználásra. Ezeknek a fontos takarmányösszetevőknek a romlása olyan ízeket és szagot idéz elő, amelyek nem elfogadhatóak a baromfi számára, és ez a kulcstényezője az észlelt gyenge takarmányozási teljesítménynek. Íz problémák frissen előállított takarmányokban is előfordulhatnak. A gyakorlatban nehéz egységes ízű takarmányt előállítani a különböző takarmánykeverési tételekben, mesterséges ízanyagok nélkül. Ez elsősorban a különböző melléktermékek felhasználása, az eltérő talaj és aratási feltételek, valamint a különböző takarmányfeldolgozási, gyártási eljárások miatt is eltérő. A különböző gyártási tételekben felhasznált takarmánykiegészítők is hozzájárulhatnak az ízváltozáshoz, például a zsíradékok, különböző nem ehető állati zsírok, különböző szennyeződések, amelyek a takarmány ízét elrontják. Hasonlóképpen ásványi anyagok és vitaminok, amiket a premixekben felhasználnak, hordozhatnak étvágytalanságot előidéző vivőanyagot, amely a takarmányfelvételt korlátozza. Ilyen esetekben a takarmányhoz adott ízanyagok segíthetnek a nagyon fiatal csibék eléhezésének a megelőzésében, segíti a csibék takarmányhoz szoktatását. Szintén fontos, hogy a hozzáadott ízanyagokkal ízletesebbé tett takarmányok jobban is emésztődnek, mint a kevésbé jóízű takarmányok és ezekkel kedvezőbb takarmányértékesítés is érhető el. A takarmányok emésztését gátló tényezők Egyes takarmány összetevők, mint a nyers szójabab, számos ismeretlen összetevőt tartalmaznak, amelyek gátolják a hasnyálmirigy tripszin aktivitását és megakadályozzák a táplálék fehérjéinek az emésztését. A nyers szójával takarmányozott csirkéknél gyakori az alacsony takarmányfelvétel és a csökkent hasznosulás. Egy vizsgálat során, amikor is nyers szójababot használtak a takarmánygyártáshoz, mint egyetlen fehérjeforrást, a normális hőkezelt szójával szemben hathetes korig, a brojlercsirkék átlagos takarmányfelhasználása 2,955 kg-ról 2,4 kg-ra csökkent, miközben a hasznosulás 1,97-ről 2,45-re emelkedett. Amint idősebbek lettek az állatok, a takarmányfelvétel és a hasznosulás közel egyenlővé vált, a hőkezelt csoportéval. A csirkék életkorának és a nyers szójabab hasznosításának összefüggésére magyarázatot adhat, hogy az idősebb állatok hasnyálmirigy súlya csökken a testtömeghez viszonyítva, a teljes testtömegnek kevesebb mint 0,3 %-a. A hasnyálmirigy aktivítása és a hozzá kapcsolódó fehérje hasznosítás kevésbé erőteljes az idősebb csirkékben a tripszin-inhibitor hatás tekintetében, mint a fiatalabb csirkékben, amelyek testtömegükhöz képest nagyobb hasnyálmiriggyel rendelkeznek. Ez utóbbi esetben a nyers szójabab etetését nagmértékben korlátozni kell, ha jobb takarmányfelvételt és teljesítmény szeretnénk. 4
Baromfi takarmányozás Takarmányveszteség Az 5. tábla mutatja, hogy egy brojler istállóban 5 tényező van, amely megnövelheti a látszólagos takarmányfogyasztást és helytelen következtetés levonására alkalmas az állomány teljesítménye és a takarmányhasznosulás szempontjából. Bár kevéssé valószínű, hogy egy brojlertelepen egyszerre állnának fenn ezek a tényezők, meglepő, hogy milyen soknál tapasztalható a hibák nagyobb hányada. Ezek a problémák szigorú üzemelési kontroll mellett kiküszöbölhetők és szinte alig kerül költségbe vagy nem is igényel többletköltséget a hibák kijavítása. Úgy látszik, hogy a legjobb telepi menedzsment mellett sem küszöbölhető ki a takarmányveszteség teljes mértékben, de ha ennek mértéke 2 %-kon belüli, az megfelelő üzemeltetésre utal. A különböző takarmányveszteséget előidéző faktorok hatása a takarmányfelhasználásra Emelkedés faktoronként Összes hatás (%) (%) Etető túlzottan tele van 6 6 Alacsony istálló hőmérséklet 10 16 Rágcsálók 1 17 Paraziták és betegségek 7 24 Takarmány kiszórása 5 29 Forrás: S.H. Esmail, 2001. (5. táblázat ) Vízellátás A vízfelvétel és a takarmányfelvétel korrelációban áll egymással, így a vízfogyasztás bármilyen okú csökkenése a vízellátás hibája vagy a nem megfelelő itatófelület miatt, különböző mértékű csökkenő takarmányfelvételhez vezet, függően az állatok korától és a vízkorlátozás mértékétől (6. táblázat). A vízkorlátozás hatása a brojlerek heti takarmányfogyasztására (g) Életkor A vízkorlátozás mértéke (a kontroll %-ban) (hét) 0 10 20 30 40 50 2 200 168 168 150 168 141 4 363 358 372 327 308 290 6 603 531 494 472 440 431 8 776 667 644 621 572 522 Forrás: S.H. Esmail, 1997. (6. táblázat) Alkati tényezők A testtömeg faktorok szoros korrelációban állnak a takarmányfelvétellel (az R2 érték 0,7 és 0,9 között változik). A gyomor-bélrendszer mérete Azok a csirkék, amelyeknek nagyobb az emésztőtraktusa a teljes testtömeghez képest az embrionális fejlődés időszakában, nagyobb mennyiségben fogyasztanak tápanyagokat a teljes emésztőtraktus kapacitás eléréséhez, mint amikor az emésztőtraktus aránya kisebb és kevesebbet is fogyasztanak. A bélbolyhok felülete az első esetben szintén megnő, akár 20-szoros mértékben is, ami növeli az emésztés hatékonyságát és javítja a takarmányfelvételt. Ízlelőbimbók Annak ellenére, hogy a madaraknak kevesebb ízlelőbimbója van az emlős fajokhoz képest, az ízlelőbimbók reagálása a takarmány alapanyagok alacsony ízszintjére eltérő módon nyilvánulhat meg, ami különböző takarmányfelvételt eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi ízlelőbimbóval az egyik csirke többet fogyaszthat mint a másik, ezen ízlelőbimbók alacsonyabb reakciókészsége miatt, a takarmány alacsonyabb szintű íze miatt. Ez a jelleg genetikailag meghatározott, így ez felhasználható a különböző csirkevonalak takarmányfelvételre történő szelekciójánál. Hormonális hatások A leptin nevű hormon szintjének megemelkedése, amely eredetileg a zsírszövetben keletkezik, a hipotalamuszra gyakorolt hatás folytán segít az étvágy szabályozásában. Hasonló hatást találtak néhány pajzsmirigy hormon esetében, mint a T3 hormon is. A véráramban keringő magasabb T3 hormonszintet gyakran hozzák összefüggésbe a magasabb takarmányfelvétellel, míg az alacsony szintet a koplalással. Tollal fedettség Sok tyúk elveszíti a tollazatát a testük nagyobb részén, a tollcsipkedésnek, a rossz minőségű csőrkurtításnak, sérülésnek vagy vedlésnek a következtében. Ennek eredményeként a természetes hőszigetelésük csökken és a hőveszteségük megnő. Ez a szempont még hangsúlyosabb a nyak és hát gyenge tollal fedettsége esetén, miután ezek a testrészek jobban ki vannak téve a hűlésnek, mint a mell vagy a lábak. Ebben az esetben megemelkedik a takarmányfogyasztás a takarmány energiájának hőtermelésre fordított vesztesége miatt, ami alacsonyabb tojástermeléssel és gyengébb takarmányhasznosulással jár együtt, amit az egy tucat tojásra eső takarmánymennyiség is jól mutat (7. táblázat). Ez különösen igaz abban az esetben, ha a tyúkok 20 o C alatti hőmérsékleten vannak a napnak több mint a felében. A brojler tollfedettségének a hatása a takarmányfogyasztásra, tojástermelésre és takarmányhasznosításra (12 tojásra vetítve) Jó tollfedettség Hiányos tollfedettség Takarmányfogyasztás (g/állat/nap) 115,4 133,4 Tojástermelés (%) 37,4 34,6 Takarmány kg/12 tojás 4,0 5,1 Forrás: P.C. Glatz, 2001. (7. táblázat) Ezeknek a problémáknak az elkerülése érdekében az állatokat télen melegen kell tartani és nem csak a nyári hűtésükről kell gondoskodni. Ez természetesen akkor is igaz, ha a tollhiány miatti többlet takarmányfogyasztásnál alacsonyabb a fűtési költség. 5
Baromfi takarmányozás A táplálóanyagellátás és a húsminőség összefüggései brojlereknél Dr. Dublecz Károly, egyetemi tanár A technológiai műveleteknek, illetve ezek nem szakszerű végrehajtásának jelentős szerepe van a hús mikrobiológiai minősége szempontjából is, mivel a bakteriális kontamináció jelentős része nem a termelés során, hanem a vágóüzemben bekövetkező kereszt-kontamináció eredménye. A tápok fehérje:energia arányának zsírképződést befolyásoló hatásáról nagyszámú kutatási eredmény áll rendelkezésre. A magasabb fehérje/aminosav:energia arányú tápokon hizlalt csirkék kevesebb zsírt tartalmaznak, míg az arány csökkenése zsírosabb csirkék előállítását eredményezi. A nagyobb mértékű elzsírosodás azzal magyarázható, hogy a csirkék az alacsony fehérjetartalmú tápból többet fogyasztanak annak érdekében, hogy fehérje igényüket kielégítsék, ami energia túlfogyasztást eredményez. A magas fehérjetartalom ugyanakkor a fehérjeszintézis energiaigénye és a felesleges aminosavak lebontása, a húgysavszintézis energiaszükséglete miatt csökkenti a zsírképződést. A zsír beépülését nem csak a fehérje mennyisége és annak az energiatartalomhoz viszonyított aránya befolyásolja, hanem az egyes aminosavak aktuális szintje is. Rosebrough (1982) a kéntartalmú aminosavak in vitro zsírsavszintézist csökkentő hatását tapasztalta pulyka szövetek esetében. Számos kutató megerősítette ezt az eredményt in vivo mérésekkel is. A húsminőség komplex kategória, amely számos módon, a termelő, a feldolgozó, a kereskedő és végül a fogyasztó szempontjából is értelmezhető. Szoros értelemben vett húsminőségen, az izomban a post mortem kialakuló biokémiai változások eredményeképpen létrejövő azon fizikai-kémiai tulajdonságok összességét értik, amelyek befolyásolják az élvezeti értéket éppúgy, mint a veszteségeket, a mikrobiológiai stabilitást, valamint egyes technológiai szempontból lényeges tulajdonságokat. A vágást megelőző és követő műveletek, valamint a feldolgozás technológiája a baromfi esetében esetenként lényeges változásokat idéznek elő. Ezzel szemben a tápok treonin szintje nem befolyásolja lényegesen az abdominális zsír mennyiségét (Kidd és mtsai., 1999). A lizin vonatkozásában Rosebrough és mtsai. (1982) ugyan a növekvő lizin szintek in vitro lipogenetikus hatásáról számoltak be. Az in vivo kísérletek eredményei szerint a táp lizin-tartalmának növekedése csökkentette az elzsírosodást (Kidd és mtsai., 1998) Saját kísérletünk eredményei azt bizonyítják, hogy az elégtelen fehérjetartalom növeli, míg a szükségletet meghaladó lizin szint csökkenti a brojlerek hasűri zsírtartalmát (Dublecz és mtsai., 1999). Részben környezetvédelmi megfontolásokból kifolyólag, a tápok fehérjetartalmát és ezáltal a környezet N-terhelését csökkenteni lehet az esszenciális aminosav szintek emelésével. Lippens és munkatársai (1997) eredményei alapján a táp fehérjetartalma kristályos 6
Baromfi takarmányozás aminosav-kiegészítéssel 17%-ra csökkenthető úgy, hogy ez a csirkék teljesítményét nem befolyásolja. Energia szint, zsírtartalom A legnagyobb növekedési erély és a legkedvezőbb takarmányértékesítés nagy energiatartalmú tápok etetésével érhető el. Ez részben azzal áll összefüggésben, hogy kevesebb takarmány elegendő az energiaszükséglet fedezésére, másrészt a növekedés energiaszükséglete garantáltan biztosított. A tápok energiaszintjének növelése ugyanakkor zsírkiegészítéssel lehetséges, ami növeli a csirke test zsírtartalmát. Különböző energiatartalmú, minden más táplálóanyag tekintetében azonos tápok etetését követően az energia szintekkel párhuzamosan javul a csirkék testtömeggyarapodása (1. ábra). Érdekes ugyanakkor, hogy a kisebb energia szintű tápokból a csirkék nem voltak képesek többet elfogyasztani, ami arra utal, hogy a brojlerek ilyen irányú kompenzációs képessége limitált. A tápok energia szintje a fajlagos takarmány-értékesítésre volt a legnagyobb hatással (Dublecz és mtsai., 1999). 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 1,72 1,91 2 élőtömeg (kg) 3,41 3,54 3,43 tak. fogyasztás (kg) 11,8MJ/kg 12,6MJ/kg 13,4MJ/kg 2,04 1,89 1,75 tak. értékesítés (kg/kg) (1. ábra) Eltérő energiatartalmú tápok etetésének hatása brojlercsirkék teljesítményére A 2. ábrán látható, hogy a magasabb energiatartalmú tápok növelik a hasűri zsír mennyiségét, javítják ugyanakkor a termelés gazdaságosságát kifejező komplex mutató, a brojler index értékét. A csirkék növekedésének intenzívebbé válásával nő az elhullások aránya (Dublecz és mtsai. 1999). 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 0,98 1,17 1,62 hasűri zsír (%) 2 2,39 2,65 11,8MJ/kg 12,6MJ/kg 13,4MJ/kg 0 0,84 2,52 brojler index elhullás (%) (2. ábra) Eltérő energiatartalmú tápok etetésének hatása brojlercsirkék hasűri zsírtartalmára, a brojler indexek alakulására és az elhullásra Abban az esetben ugyanakkor, ha úgy növeljük a tápok energiaszintjét, hogy az aminosav : energia arány konstans marad, akkor a csirkék elzsírosodásában nem tapasztalható szignifikáns különbség (Plavnik és mtsai., 1997). Hasonlóan, konstans fehérje : energia arány esetében sem növeli a tápok energia dúsítása az elzsírosodást, bár az abdominális zsír mennyisége növekvő tendenciát mutatott a zsírtartalom emelkedésével (Donaldson, 1985). A zsírkiegészítés formája, a zsírok zsírsavösszetétele úgyszintén zsírbeépülést befolyásoló tényező. A telített zsírsavakban gazdag zsírok jobban növelik a madarak elzsírosodását, mint a növényi olajok, például a napraforgó olaj. Ez azzal áll összefüggésben, hogy a telítetlen zsírsavak csökkentik a madarak májában a zsírsavszintézist. Bár a vágóhidak többsége hazánkban nem premizálja az egyes húsrészek, például a mell arányának növelését, számos kísérletet végeztek annak megállapítására, hogy a genetikai módszereken túl takarmányozással is befolyásolható-e az egyes húsrészek aránya. A tápok fehérjetartalmának csökkentése mérsékli a mellhús nagyságát, de amennyiben a kisebb fehérje szint az esszenciális aminosavak kiegészítésével jár együtt, akkor ez a csökkenés elkerülhető (Kerr és Kidd, 1999). A tápok aminosav-kiegészítése kapcsán több esetben tapasztalták a mellhús arányának növekedését, amiből arra lehet következtetni, hogy a maximális mellhús kihozatal aminosav szükséglete meghaladja a maximális testtömeggyarapodás, vagy a legkisebb takarmányértékesítés szükségletét. Ebből a szempontból az egyes aminosavak eltérő hatással bírnak. A lizin és a kéntartalmú aminosavak esetében a pozitív hatás bizonyított, míg például a treonin, a valin, valamint a nem esszenciális aminosavak esetében azok mellhús növelő hatása nem volt bizonyítható. A baromfi szövetek zsírsavösszetételének módosítása A telítetlen zsírsavak arányának növelése mellett az utóbbi években széleskörű kutatások folytak a különböző baromfi húsok n-3-as zsírsav-, továbbá a konjugált linolsav-tartalmának növelése érdekében. Az egyes húsrészek, valamint a bőr zsírtartalma és zsírsavösszetétele lényegesen különbözik. A mellhús zsírtartalma általában 1%-nál kisebb, a combé 2-3%, míg a bőré 30-35%. Míg a bőr zsírját döntően trigliceridek alkotják, addig a mell és comb húsban lévő zsír 55, illetve 16%-a foszfolipid (1. táblázat). összes zsír (%) triglicerid (az összes zsír %-ában) foszfolipid (az összes zsír %-ában) mell 0,9 43 55 comb 2,2 83 16 bőr 30,3 100 nyomokban (1. táblázat) Átlagos takarmányon etetett brojlerek szöveteinek zsírtartalma és a zsír összetétele (Leskanich és Noble, 1997) 7
Baromfi takarmányozás Mivel a többszörösen telítetlen n-6-os és n-3-as zsírsavak könnyebben épülnek be a foszfolipidekbe, a húsok zsírsavösszetétele könnyebben módosítható. A 2. táblázat a csirke mell, comb és bőr szöveteinek zsírsavösszetételét mutatja be átlagos takarmányozás esetén. Látható, hogy a csirke szöveteiben a többszörösen telítetlen zsírsavak közül az n-6-os linolsav és arachidonsav dominál. Az n-3-as zsírsavak aránya csupán 3-4%-ot tesz ki a húsokban, mennyiségük a bőrben még ennél is kisebb (Leskanich és Noble, 1997). zsírsav mell comb bőr linolsav (C18:2 n-6) 17,8 18,3 18,2 linolénsav (C18:3 n-3) 0,5 0,7 1,0 arachidonsav (C20:4 n-6) 5,0 3,7 0,6 eikózapentaénsav (C20:5 n-3) 0,7 0,6 0,4 dokózapentaénsav (C22:5 n-3) 0,9 0,5 0,1 dokózahexaénsav (C22:6 n-3) 1,8 1,0 0,1 összes PUFA 32,0 28,5 21,4 összes n-6 PUFA 27,4 25,1 19,7 összes n-3 PUFA 4,5 3,4 1,8 (2. táblázat) Átlagos takarmányon etetett brojlerek szöveteinek többszörösen telítetlen zsírsavösszetétele (az összes zsírsav %-ában) A baromfi zsír zsírsavösszetételének módosítása terén már mintegy 40 éve folynak kutatások. Az utóbbi években főleg az ember egészsége szempontjából bizonyítottan kedvező hatású n-3-as többszörösen telítettlen zsírsavak (PUFA) arányának növelése terén születtek újabb eredmények. Ezek a kísérletek azt bizonyították, hogy az n-3-as zsírsavak beépülése a csirke testszöveteibe a takarmány n-3-as zsírsavtartalmától és az etetés időtartamától függ. A 3. táblázat a szövetek n-3-as zsírsavtartalmának alakulását mutatja be a tápok halliszt kiegészítését követően (Leskanich és Noble, 1997). A táblázat adataiból kiderül, hogy halliszt etetésekor a szövetek eikózapentaénsav (EPA), dokózapentaénsav (DPA) és dokózahexaénsav (DHA) tartalma növekszik az n-6-os PUFA zsírsavak rovására. Az n-3-as zsírsavak beépülésének aránya nagyobb mértékű a mellizomban, mint a combban. Mindkét izomszövetre jellemző, hogy a DHA nagyobb arányban épül be a szövetekbe, mint az EPA és a DPA. kontrol 4% halliszt 12% halliszt mell comb mell comb mell comb linolsav (C18:2 n-6) 17,8 18,3 15,9 16,1 12,0 12,6 linolénsav (C18:3 n-3) 0,5 0,7 0,4 0,6 0,3 0,6 arachidonsav (C20:4 n-6) 5,0 3,7 3,3 2,6 2,2 1,7 eikózapentaénsav(c20:5 n-3) 0,7 0,6 1,4 0,7 2,3 1,2 dokózapentaénsav(c22:5 n-3) 0,9 0,5 1,3 0,7 2,3 1,1 dokózahexaénsav (C22:6 n-3) 1,8 1,0 4,0 1,9 6,0 2,5 összes PUFA 32,0 28,5 30,3 25,0 27,5 21,0 összes n-6 PUFA 27,4 25,1 22,7 20,8 16,3 15,4 összes n-3 PUFA 4,5 3,4 7,5 4,2 11,2 5,6 (3. táblázat) A csirke szöveteinek PUFA tartalmának alakulása átlagos, illetve hallisztet tartalmazó táp etetését követően (az összes zsírsav %-ában) A növényi eredetű n-3-as zsírsavforrások, döntően lenmagdara, lenolaj etetésekor a szövetek zsírsavai közül döntően a linolénsav-tartalom (LNA) nő. A szövetek LNA beépülésének mértékét a hosszabb szénláncú n-3-as zsírsavakhoz hasonlóan a táp linolénsav tartalma és az etetés hossza befolyásolja (Olomu és Baracos, 1991). Az n-3-as zsírsavakban dúsított baromfitermékek előállítása során a növényi és a hal eredetű zsírsavforrásokat általában együttesen használják. A csirke mellett egyéb baromfi fajok szöveteinek zsírsavösszetételét is megvizsgálták (Noble, 2001). A víziszárnyasok és a fácán húsa a csirkénél lényegesen több, 4-7% zsírt, ugyanakkor több linolénsavat és kevesebb linolsavat tartalmaz (4. táblázat). brojler csirke kacsa lúd fácán linolénsav 18,1 15,1 15,4 18,2 linolsav 0,6 1,9 1,9 2,7 összes zsír 1,3 6,0 7,1 3,6 (4. táblázat) Különböző baromfi fajok izomszöveteinek linolénsav, linolsav és összes zsírtartalma (% A táblázatban látható különbségek a genetikai tényezők mellett azzal is magyarázhatók, hogy a víziszárnyasok és a vad madarak lényegesen több n-3-as zsírsavban gazdag táplálékot, zöld növényeket, rovarokat fogyasztanak. Az n-3-as zsírsavakban gazdag állati termékek előállítására a növényi olajok közül a nagy mennyiségű linolénsavat tartalmazó lenmagdarát, illetve a lenmagolajat alkalmazzák legszélesebb körben. A hosszú szánláncú n- 3-as zsírsavak, az EPA és a DHA legkézenfekvőbb forrásai a különböző tengeri eredetű takarmánykomponensek, a halliszt és a halolaj. A baromfi termékek konjugált linolsav-tartalmának növelése A konjugált linolsav (CLA) csoporton belül a cisz-9, transz-11-linolsav bír a legnagyobb biológiai aktivitással. Az 5. táblázatban néhány állati termék CLA és az aktív cisz-9, transz-11 izomer tartalmát mutatja. A táblázatból látható, hogy a kérődző állatok termékei lényegesen nagyobb mennyiséget tartalmaznak és például a csirke hús 8
Baromfi takarmányozás nem tekinthető a legjelentősebb forrásnak (Noble, 2001). Érdekes ugyanakkor, hogy a pulyka hús, feltételezhetően a bélben zajló intenzívebb mikrobás tevékenység miatt a csirkénél gazdagabb CLA forrás. tej vaj sajt joghurt marha birka sertés csirke pulyka CLA mg/g fat 5,5 6,1 5,1 4,8 4,3 5,6 0,6 0,9 2,5 cisz-9, transz- 11 izomer % 92 88 80 84 79 92 82 84 81 (5. táblázat) Különböző állati termékek CLA-tartalma A baromfi esetében a hús CLA tartalmának növelése a metabolit etetése útján érhető el. A megfigyelések szerint az elfogyasztott CLA csaknem teljes egészében beépül a hús foszfolipid frakciójába. A rendelkezésre álló irodalmi adatok alapján a baromfi fajok közül a pulyka hús CLA felvevő képessége a legnagyobb (Noble, 2001). A hús minőség, eltarthatóság befolyásolása A baromfi húsok tárolása során azok zsírjában oxidációs folyamatok indulnak meg, amelyek elsősorban a telítetlen zsírsavak bontását, hidroperoxidok képződését jelentik. A keletkező hidroperoxidok labilis vegyületek, amelyekből a későbbiekben a hús organoleptikai tulajdonságait kedvezőtlenül befolyásoló illó anyagok, aldehidek és ketonok képződnek. A növényi eredetű, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagabb olajok szélesebb körű felhasználása, a húsok n-3-as PUFA tartalmának növelése vagy az egyre szélesebb körben forgalmazott előzetesen hőkezelt termékek esetében azok eltarthatósága csökken. A különféle bioaktív anyagok közül az E-vitamin a leghatásosabb, mint biológiai antioxidáns. A tokoferolok csoportjába tartozó különböző vegyületek közül pedig az alfa tokoferol (AT) a leghatékonyabb, amellyel a gyakorlatban alfa tokoferol-acetát formában (ATA) egészítik ki a takarmányokat. Az E-vitamin sejtmembránok védelmét látja el. A képződő szabad gyököket semlegesíti, és ezáltal megakadályozza a membránok foszfolipid és a koleszterin frakciójának a lebomlását és a későbbi további káros anyagok keletkezését. Csökkenti a húsokban a lipidek oxidációját a tárolás során vagy hőkezelést követően, javítja a zsírok és izomszövetek oxidatív stabilitását. Az E-vitamin stabilizáló hatása azonban nagyban függ a testbe beépült zsír formájától. A telítetlen zsírsavak arányának növekedése növeli az E-vitamin szükségletet. Az E-vitamin mennyisége a takarmányban található koncentráció függvényében emelkedik az egyes szövetekben. A szívbe és a tüdőbe épül be leggyorsabban, ezt követi a máj, a comb és az agy szövetek telítődése. A több E-vitamint tartalmazó húsok általában magasabb pontszámot érnek el a hús állagát, ízét, ízhibákat magában foglaló érzékszervi minősítéskor és jobb a színstabilitással rendelkeznek. A baromfi termékek oxidatív stabilitását egyéb takarmányok, takarmány-kiegészítők is javítják. A zab brojler tápokban történő 20%-os szerepeltetésekor például javul a hús oxidatív stabilitása. A karnozin az izmokban természetes körülmények között jelenlévő dipeptid, amely gátolja a zsírok oxidációjával összefüggő katalitikus folyamatokat. A húsok 1,5% karnozinnal történő kiegészítése az E-vitaminnal azonos hatékonysággal javította a nyers húsok eltarthatóságát. Az E-vitamin és a karnozin hatása additívnak bizonyult (O Neill és mtsai. 1998). Hollandia betiltja a tojótyúkok csőrkurtítását 2018-tól Hollandia célkitűzése a csőrkurtítás gyakorlatának megtiltása 2018 szeptemberétől, amiről a holland mezőgazdasági miniszter, Sharon Dijksma hozott döntést. A parlament két pártja már 2015-től kérte a tiltás elrendelését, a hallgatólagosan 2021-ig engedélyezett gyakorlat megszüntetésére. A kurtítás tiltását lépcsőzetesen fogják bevezetni. Első lépcsőben, 2015-től a kakasok sarkantyújának levágását tiltják be (szülőpár állományok és vakcina termelés), akárcsak a barna tojó hibrid szülőpárok kakasainak tarajvágását. A brojler szülőpárok kakasainak hátsó ujjvágását csak 2021 szeptemberétől tiltják meg. Amint a mezőgazdasági miniszter kijelentette, fontos a felelősségteljes baromfi üzlet elérése fizikai beavatkozások nélkül. Az állatjóléti problémák megoldását, amit a csőrkurtítás előidéz a tenyésztési-, istálló technológiai- és menedzsmentlépésekkel kell megoldani. Hozzáfűzte, hogy a tiltás korábbi bevezetése komolyan veszélyeztetné az állatjólétet. Több időre van szükség a gyakorlati kutatásokhoz, az ismeretek megszerzéséhez és elterjesztéséhez a kockázatok lehetséges legnagyobb mértékű csökkentéséhez. Egyúttal bejelentette, hogy az Európai Unióban is javaslatot tesz a tiltás bevezetésére. 9
Baromfi egészségügy Szeptemberben dr. Horváth Papp Imre, az Ausztriában élő neves baromfi specialista adott tájékoztatást tágabb térségünk baromfi-egészségügyi problémáiról. Ezek a gondok érinthetik partnereinket az exportpiacainkon, de érdekesek lehetnek magyar partnereinknek is, mint meglévő vagy hamarosan megjelenő probléma; ezért is tesszük közzé újságunkban. A leginkább problémás, gyakran előforduló, sokszor diagnosztikai nehézséget is okozó baromfi betegségek közül a légzőszervi megbetegedésekhez sorolt baromfipestis, fertőző bronchitis és a pulyka rhinotracheitis, valamint az immunrendszer megbetegedését okozó csirke anémia, illetve a gumborói betegség jelentőségével foglalkoztunk. A baromfi-egészségügy aktuális helyzete a FÁK országokban és a Közel-Keleten Dr. Horváth Papp Imre, baromfi-egészségügyi szakállatorvos 1. ábra Az Agrofeed Baromfi Üzletág szakembereinek továbbképzése kiemelt feladatunk, ezért rendszeresen hívunk meg neves specialistákat, akik szakterületük aktuális újdonságairól, a várható problémákról és megoldási lehetőségekről tájékoztatnak bennünket. Baromfipestis, Newcastle betegség (ND) A betegség kártétele főleg elhullásokban jelentkezik, valamint pszichológiai jelentőséggel is bír (a csirketartó és az állatorvosa is széttárhatja a kezét, sorscsapásnak minősítve a megjelenését, amely ellen nem lehet mit tenni). Újabban nagyon agresszív változata okoz tömeges elhullást, jelentős veszteségeket a Közel-Keleten. A nagyon virulens (vvndv) vírus genom VII-es genotípusáról már mások is beszámoltak. Jordániai, szíriai, és törökországi terjedéséhez a háborús övezetekből menekülő lakosság jelentősen hozzájárul a magával vitt baromfi révén is. A gyors terjedéshez a járványvédelem hiányossága, továbbá az emberi hanyagság is hozzájárul. A tünetek (1. ábra) és a bonctani kép a klasszikus, az új genotípus azonban az eddigi törzsektől csak genetikai vizsgálattal különíthető el, ezért a biztos diagnózishoz vírusizolálás és PCR azonosítás szükséges. Az eddigi tapasztalatok szerint az egyéb területeken (pl. 10
Baromfi egészségügy Oroszország) észlelt baromfipestises megbetegedéseket még nem a genom VII. típusú vírus okozza. A vírus megjelenése akár nálunk is meglepetést okozhat, ezért a fokozott járványvédelem mindig szükséges. Az új genotípus ellen a brojlerekben a hagyományos élő vírusos, attenuált vakcinák már nem kellően hatékonyak. A klasszikus vakcinák alkalmazása mellett akár 15-40 %-os elhullás is észlelhető. A túlélő állatokon 12.000-15.000-es ELISA átlag titerek jelentkeznek. Jó tapasztalatok vannak viszont a keltetőben adott élő és inaktivált vakcina kombinációjával. Az attenuált vakcina többnyire Clone- 30 típusú, permetezés formájában alkalmazzák, míg az inaktiváltat oltással viszik be. Előnye, hogy 3-5 nap múlva már védettséget ad, azonban 10-14 nap múlva az attenuált vakcinát ismételni kell. A preventív kezeléseknél számolni kell azzal, hogy a csibék maternális (szik) ellenanyagai rontják az inaktivált vakcinákra adandó immunválasz hatékonyságát. Ennek kivédésére a nagy vakcina gyártók kifejlesztették az új generációs vektorvakcinákat, amelyek esetében egy már ismert egyéb vakcina vírus genomjába génsebészeti módszerrel illesztik be a másik vakcina vírus egy rövid, de megfelelően immunogén génjeit. Így készült a Ceva Vectormune HVT NDV Marek-betegség és baromfipestis elleni vakcinája, amellyel in ovo és naposcsibe oltása is kivitelezhető. Hasonló elven működik az MSD (korábban Intervet) INNOVAX ND is. Az in ovo vakcinázás kellően hatékony, de a technikai háttere még drága. Fertőző bronchitis (IB) Fertőző bronchitis esetekkel gyakran lehet találkozni (2. ábra). Az újabb esetek jellegzetessége, hogy már alig észlelhető légzőszervi tünet, továbbá a veseelváltozások sem látványosak, amelynek a széleskörű vakcinázás az oka. A hiányzó tünetek ellenére a vírus megtalálható a mintákban. A vakbéltüszők a legalkalmasabbak a vírusizolálásra, mert bennük marad meg legtovább a vírus. A Közel-Keleten már nem a QX törzs fordul elő leggyakrabban, hanem az új Variant 2-es, vagy I2 szerotípus. Légzőszervi tüneteket alig okoz, csak a csirkéken látszik, hogy nem egészségesek, valamint a nevelési paraméterek is elmaradnak az elvárttól. Elsősorban Közel-Keleten és Törökországban észlelhetők ilyen jellegű megbetegedések. Bonctani lelet alig látható, talán 20-ból 1 vesében észlelhetők elváltozások. A diagnosztikához vírusizolálás és PCR vizsgálat szükséges. Az ABIC vakcina gyártó cég már jelentkezett Variant 2-es vakcinájával, amelyet a 0. és a 14. napon javasolnak adni. Hatékonyságát a gyakorlatban még ellenőrizni kell. Az is kérdéses, milyen a hatása a kétszer ismételt ugyanazon vakcinának, illetve a 0. napon 2. ábra MA5 (esetleg H-120 vagy IB primer), és a 14. napon adott Variant 2-es programnak. Elég valószínű, hogy rendkívül nagy veszély esetén a vakcinákat fel lehet cserélni. Egyelőre Törökországban kezdték el a variánsvakcinák felhasználását, kíváncsian várjuk a tapasztalatokat. Úgy tűnik, érdemes lesz figyelni a külföldi tapasztalatokra, mivel az újabb vírustörzsek előbb-utóbb nálunk is megjelennek. A másik új IB variáns a Suleiman 885-ös törzs, egyelőre csak a Közel-Keleten fordul elő. Kísérleti körülmények között a fertőzött állatok elhullása nagy, míg a gyakorlatban a telepen csak enyhén emelkedik, az állattartó inkább a takarmányra gyanakszik. Felismerését meg kell tanulnunk. Pulyka rhinotracheitis (TRT) A betegség robbanásszerű terjedéséről érkeznek információk, amely önálló fertőzésként is jelentős elhullásokat tud okozni (3. ábra). A vírus vertikális terjedésével nem kell számolni, viszont a horizontális fertőzés esélye nagy. A fertőzöttséget brojlerekben 3. ábra 6-10.000-es ELISA ellenanyag titerek jelzik a vágáskor vett vérekben. A vírus kimutatása az orrváladékból vagy légcsőből vett mintákból PCR technikával lehetséges, lehetőleg a betegség kitörésekor, minél korábban. Mivel a vírus igen érzékeny külső behatásokra, a védekezésben döntő jelentőségű az egyszerre kitelepítés, alapos takarítás és hatékony fertőtlenítés, valamint a 2 hetes szervizperiódus alkalmazása. Magyarországon a járványügyi helyzet általában kedvezőbb a FÁK országokénál, ahol a szovjet időkben épült gigantikus méretű baromfikombinátokban az all-in all-out üzemelési rendszer nem megvalósítható, ezért az egyszer bekerült vírustól nagyon nehéz megszabadulni. A védekezésben segíthet a vakcinák használata, amelyeket spray formájában érdemes alkalmazni. Már a keltetőben is lehet vakcinázni, fontos azonban, hogy 6 napos korig legyen az állomány immunizálva. Telepen történő vakcinázás során lényeges szempont, hogy a teljes telepen a beavatkozást egyszerre végezzék el. Valódi megoldást azonban az egyszerre beés egyszerre kitelepítés jelenthet, illetve a megfelelő szervizperiódus. 4. ábra 11
Csirkeanéma vírus (CAV) Ez a megbetegedés széles körben előfordul, gyakran adonovírusos eredetű májgyulladással együtt jelentkezik. A zárványtestes májgyulladás hátterében az okozó adenovírusok mellett a csirkeanémia vírus immun szupresszív hatása áll. CAV ellenanyagokra fertőzött állományok esetén, a vágóhídon gyűjtött vérmintákból lehet rátalálni. Ezért is javasolt a hizlalási idő végén a brojler vérek rendszeres ellenőrzése, amit 20-20 vérminta szülőpár származási törzsenkénti vizsgálata kellőképpen reprezentál. Fontosságát az is jelzi, hogy a klasszikus csirkeanémiára utaló klinikai és kórbonctani kép sokszor hiányzik. Terjedésében a vertikális fertőződés és horizontális terjedés is előfordul, a gyakorlatban azonban főleg a horizontális átfertőződés jelentős. Fontos szempont a szülőpárok immunizálása, amelynek az utódállományok maternális védelmében van nagy szerepe. Ennek ellenőrzése a napos kori vérmintákból lehetséges. Amennyiben a csirkék a nevelésük során nem találkoznak csirkeanémia vírussal, akkor a vágáskori vérminták kivétel nélkül negatívvá válnak. Ellenkező esetben a pozitivitás (akár egy esetben is) fertőzöttségre utal. A napos kori mintáknak pozitívoknak kell lenniük, legalább 5.000-es ELISA titer mellett, ami kedvező esetben (ha nincs vad vírusos fertőzés) a vágásra negatívvá válik. Gumborói betegség (fertőző bursitis, IBD) 4-5 évente újra és újra megjelenik. Jelenleg éljük meg a vírus újabb elterjedési hullámát. A kórbonctani vizsgálat során elsősorban nem a Fabricius-féle tömlő (Bursa Fabricii) mérete, hanem konzisztenciája utal a megbetegedésre. Akár cseresznyemag méretű bursában is a vérzések jelenléte biztosan a betegségre utal. Törökországban jelentős számban észlelhetők ilyen esetek. Erősen reaktív (hot) vakcinák (pl. Tabic) azonban szintén okozhatják a bursa metszéslapjának rózsaszín elszíneződését és immunszuppressziót. Vad vírusos fertőzés során gyakran megfigyelhető a bursa környéki szövetek kocsonyás elváltozása, később CRD-re emlékeztető fibrines bevonat képződik, azonban csak a bursa tájékán (szívburkon, májburkon, mint a CRD esetében viszont nem). A hagyományos élő vakcinák elég jól védenek a vírus ellen, de terjedőben vannak variáns Gumboro- törzsek is, melyek ellen a védelem kevéssé hatékony. A hagyományos vakcinák alkalmazását a csibék maternális (szik) immunitása befolyásolja. Ez határozza meg a használandó vakcina típusát, illetve az immunizálás időpontját. Heterogén állományt 2 alkalommal érdemes vakcinázni, ugyanis kelés után a maternális ellenanyagok szintje folyamatosan csökken, a vakcinák csak bizonyos ellenanyagszint alatt képesek hatást kifejteni. A fertőzési veszély miatt azonban nem lehet kivárni azt az időt (3-4. hét), amíg az ellenanyagok szintje nullára csökken. A védekezéshez már új generációs vakcinák is rendelkezésre állnak. Ilyen a pulyka herpesz vírusba (HVT) ágyazott Gumboró-vírus gén (a Merial Vaxxitek vektorvakcinája), amellyel tojás- vagy naposcsibeoltással is lehet vakcinázni. A vakcinázás eredményességének ellenőrzése hagyományos ELISÁ-val nehéz, ugyanis a 21. napon a szerológiai reakció nem jelzi a vakcinára adott immunválaszt. 5. ábra Baromfi egészségügy A 42. napra észlelt 8.000-9.000-es ELISA titer azonban nem a vakcinától, hanem már a vad vírustól ered. Az immun komplex vakcina (Transmune, gyártója a Ceva) attenuált vírusát ellenanyag burokkal vonják be, elrejtik a maternális ellenanyagok elől. A maternális ellenanyagok védenek a korai fertőzés ellen, majd a szikimmunitás lecsökkenésével a vakcina vírusok kiszabadulnak és megkezdik immunválasz kiváltó tevékenységüket. Újabb vakcinák kifejlesztése is várható. Mind az öt tárgyalt vírusfertőzés diagnosztikájának fontos eleme a brojler állományok vágóhídi mintáiból végzett szerológiai vizsgálat. 1. Normál esetben ND, IB és IBD szerológiai vizsgálat javasolt (vakcinázás is ezek ellen történik). 2. Problémás állományok esetén ezeken felül CAV, TRT, Reo és Mycoplasma vizsgálat indokolt: származási törzsenként, legalább félévente. Öt fontos baromfibetegség jelenlegi helyzetét mutattuk be. Az előadás közlésével az volt a célunk, hogy az Agrofeed baromfitartó partnereit segítsük a hatékony védekezésben, betekintést nyújtsunk környezetünk járványügyi helyzetébe és elősegítsük a sikeres további együttműködést. Ehhez felhasználtuk a neves baromfi specialista kollégánk előadását, amelyet ezúton is megköszönünk. 12
Baromfi takarmányozás 7. nap A baromfi hétnapos testtömegének fontossága A brojlerek növekedési potenciáljának teljes kihasználásához a csibék kitűzött hét napos testtömegének az elérése szükséges. Dr. Annsofie Wahlstrom, Cobb-Europe Ltd., takarmány specialista Mint azt a Cobb 500 fajtával folytatott üzemelési gyakorlat mutatja, az előnevelés időszaka alapvetően határozza meg a brojlerek elérhető jó életteljesítményét. A hétnapos testtömeg elérése javítja a teljesítmény paramétereket, a vágási testtömeget, a takarmányértékesítést, valamint az alacsonyabb elhullást. Az elmúlt évek során egyre nagyobb hangsúlyt kapott a brojlerek első élethéten elért teljesítménye. Az első héten a takarmány energiájának 80 %-át használja fel a csibe a test építésére és csak 20 %-át létfenntartásra, ami jól jelzi ennek az életszakasznak a fontosságát a brojlercsirke életében. A modern brojlerfajták tartástechnológiai előírásai szerint a csibéknek az első élethéten 4,25-szörösére kell a testtömegét növelnie, a naposcsibe 40 grammos testtömegéről 180 grammra. A Cobb 500 fajta hétnapos testtömege a napos kori testtömeghez viszonyítva 300 %-kal nőtt az elmúlt 20 évben. A csibék megfelelő korai növekedéssel elérik a magas hétnapos testtömeget, aminek köszönhetően a csibék táplálkozási érettsége gyorsul, jól fejlődik a gyomor-bélcsatorna is. Javul az izmok növekedése és alakjának kifejlődése, valamint a hosszabb távú anyagcsere hatása is kedvező. A fiatal csibék immunválasza szintén javul, míg az elmaradó testtömeg fejlődés rontja az immunológiai reakciókészséget. Összességében a brojlerek végső teljesítménye javul, ami magasabb vágási testtömeget, jobb takarmányértékesítést és egyenletes testtömeget eredményez. A Cobb 500 teljesítmény követelményeket összehasonlítva 2008 és 2012 között is látható, hogy a hétnapos testtömeg 8 %-kal emelkedett, ami a testtömeg növekedés genetikai javulását is kiemeli ebben az életkorban. Miért a hétnapos testtömeg a fontos értékmérő? Többféle érték használható a fiatal csibe minőségének meghatározásához, mint a testtömeg, növekedés, a begy telítettsége, a testhőmérséklet, az életképesség és az elhullás. Az összehasonlító érték megállapításával szembeni elvárás, hogy legyen objektív és könnyen mérhető, jól megismételhető és olcsón kivitelezhető. A csibék hétnapos testtömegének mérése egy jól megalapozott és elfogadott módja a telep előkészítés, előnevelés és csibeminőség együttes értékelésének. A hétnapos testtömeg jelentős hatással van a legfontosabb teljesítmény értékekre, a vágási kihozatalra és a testösszetételre. Az elhullás csúcsa általában a harmadik-negyedik napra esik, ami valószínűleg a sziktömlő felszívódásának folyamatával kapcsolatos, de ha a víz- és takarmányfelvétel nem optimális, a rosszul induló, gyenge csibék miatt növekszik az elhullás néhány nappal később. Ezeknek az állományoknak rosszabb az egyöntetűsége, a selejt csibék száma megnő, ami az első heti testtömeg 13
Baromfi takarmányozás növekedést negatívan érinti. A magasabb hétnapos testtömeg minimalizálja a kisebb csibék számát, amelyek valamilyen oknál fogva nem kezdtek megfelelően enni. Az egyik fenntartás a korai gyors testtömeg gyarapodással kapcsolatban a későbbi, illetve hizlalás végi magasabb elhullás rizikója, anyagcserezavarok következtében, mint a hasvízkór és a hirtelen szívhalál szindróma. 6 5 4 3 2 2. ábra Átlagos elhullási % trendvonala Gyakorlati megerősítés A korai testtömeg fejlődés fontosságának az igazolására gyakorlati termelési adatokat gyűjtöttek össze vegyes ivarú Cobb 500 brojler állományoktól különböző európai és afrikai régiókból. Nyugateurópai termelési körülmények közötti esettanulmányok azt mutatják, hogy 1 gramm hétnapos testtömeg növekedés a 37 napos brojler testtömegben 6 gramm előnyt hoz. Az összegyűjtött adatok azt mutatják, hogy a magasabb hétnapos testtömeg és a nagyobb vágási testtömeg között pozitív korreláció van (1. ábra). Ez persze függ az elért testtömegtől, de akár nagyobb hatása is lehet, ha a hétnapos testtömeg meghaladja a 180 grammot. Ez az adat is jól mutatja, hogy a vágási testtömeg 80-90 grammal is emelkedhet, ha a hétnapos testtömeg 160 grammról 180 grammra nő. 2500 2000 1500 1. ábra Átlagos vágási testtömeg trendvonala 1 0 (%) -140 140-150 150-160 160-170 170-180 180- Átlagos vágáskori elhullási % hétnapos testtömeg kategóriák szerint (2. ábra) A hétnapos testtömeg és az elhullás összefüggése 1,92 3. ábra Átlagos takarmányértékesítés trendvonala 1, 1,88 1,86 1, 84 1,82 1,8 1,78 1,76 1, 74 1,72 1,7 (kg/kg) -140 140-150 150-160 160-170 170-180 180- Átlagos vágáskori takarmányértékesítés hétnapos testtömeg kategóriák szerint (3. ábra) A hétnapos testtömeg és a takarmányértékesítés összefüggése Hogyan lehet a hétnapos testtömeget javítani? Miután a 180 gramm feletti átlagos hétnapos testtömeg javítja a vágási testtömeget, ezért ennek a korai testtömeg értéknek az elérése elsődleges fontosságú gazdasági érdekünk. Ezt különböző módokon lehet elérni, mint a jó csibeminőséggel, a megfelelő takarmányozással és üzemeléssel. 1000 500 0 (gramm) -140 140-150 150-160 160-170 170-180 180- Átlagos vágási testtömeg hétnapos testtömeg kategóriák szerint (1. ábra) A hétnapos és a vágási testtömeg közötti összefüggés A gyakorlati adatok a hétnapos testtömeg és a teljes elhullás közötti pozitív összefüggést is mutatják (2. ábra). Ez az adat azt is mutatja, hogy nincsen magasabb elhullási rizikó a magasabb korai testtömeg miatt. A hétnapos testtömeg hatását a takarmányfelvételre és gazdaságosságra brojler hizlalási eredmények komplett kiértékelése alapján értékelték. Ha a hétnapos testtömeg meghaladta a 180 grammot a takarmányértékesítés 0,1 kg/kg értékkel javult (3. ábra). A gazdasági előnye a hétnapos korban elért 180 grammos vagy ezt meghaladó testtömegnek, összehasonlítva a 170 grammos vagy ennél alacsonyabb testtömeggel az élőtömegre vetített 5 %-kal alacsonyabb takarmányozási költségekben mutatkozik meg. Takarmányozási lehetőségek Számos takarmányozási lehetőség van a hétnapos optimális testtömeg eléréséhez. Miután a csibe gyomorbéltraktusa az első élethéten még éretlen, ezért fontos, hogy a takarmány a következő szempontoknak megfeleljen: 1. Könnyen emészthető alapanyagok alkalmazása, mivel a csibék enzimrendszere még nem érett, nem működik megfelelően, 2. A felhasznált alapanyagok magas higiéniai biztonsága, mivel a csibék immunválasz rendszere még nem fejlődött ki teljesen, és ennek túlterhelése a fiatal csibékre nézve sokkal veszélyesebb lehet, mint idősebb korukban, 3. A fajtának optimális és jó minőségű, fizikai jellemzőkkel rendelkező takarmány lehetővé teszi a kiscsibéknek a megfelelő növekedés eléréséhez szükséges takarmánymennyiség elfogyasztását. 14
Baromfi takarmányozás Menedzsment lehetőségek A következőkben öt kulcsfontosságú pontban adjuk meg a korai brojler teljesítmény eléréséhez szükséges szempontokat: 1. Megfelelő előnevelési körülmények, mint hőmérséklet, páratartalom, széndioxid szint, a takarmányfelvétel elősegítéséhez, 2. Könnyű hozzáférés biztosítása a takarmányhoz, 3. A takarmányfelvétel ellenőrzéséhez a begytartalom ellenőrzése; az első 24 órában a csibék 95 %-nak a begye telt kell, hogy legyen, Franciaország újra az EU legnagyobb pulykahús termelője lehet World Poultry, 2013. szeptember 4. A négy napos kort követően külön ügyeljünk a megfelelő takarmányfelvételre és annak ellenőrzésére, amikor számos zavaró tényező fordulhat elő, 5. Próbáljuk meg a kisebb testtömegű csibék százalékos előfordulását csökkenteni a szükséges korai takarmány felvétel elérésével. Franciaország sok éven keresztül volt az EU pulykahús termelésének vezetője, de amikor más országok sebességet váltottak, Franciaország elveszítette piacvezető pozícióját. Az ágazat talpra állása megkezdődött, ami kedvező jel. A francia pulykahús termelés 12 éven át tartó folyamatos csökkenését követően 2012 volt az első év, amikor 2,4 %-os növekedést értek el. A 2011-es 405 ezer tonnás vágott súly egyenérték után az elmúlt évben 414 ezer tonnát termelt az ágazat, de ez még mindig messze van a 2000-es év 763 ezer tonnás csúcstermeléséhez képest. Ezt a történelmi csúcsot akkor érték el, amikor Olaszországban a madárinfluenza járvány terjedt. Ez az extra mennyiség adódott hozzá a már jelentős hazai fogyasztáshoz és az export szinthez. Hosszú idő telt el azóta, amikor a pulykahús árak alacsonyabbak voltak, mint a brojler hús árak. Az elmúlt évi pulykahús termelésnövekedés visszahozta a franciák piacvezető pozícióját, amit 2010-ben veszítettek el a német termelés növekedése miatt. A német pulyka ágazat teljesítménye igen dinamikusan nőtt, a 2000-es 292 ezer tonnás vágott súly egyenértékről az elmúlt évi 400 ezer tonnás mennyiségre. Jelentős pulykahús termelő országa az EU-nak Olaszország (+4,5 % növekedés 288 ezer tonnára az elmúlt évben), Lengyelország (2077 óta egyenletes 275 ezer tonnás termeléssel) és az Egyesült Királyság 177 ezer tonnás termelés 2012-ben). Az Egyesült Királyság a 90-es évek végén még a 3. volt közel 300 ezer tonnás termelésével, de mind Németország, mind Lengyelország hátrébb szorította a rangsorban. Az EU pulykahús termelése kismértékben meghaladta az 1,9 millió tonnás vágott súly egyenértéket, 2,15 %-os növekedéssel. A legerősebb konkurense az EU termelőknek Brazília, amely 442 ezer tonna pulykahúst termelt és exportját 26,8 %-kal növelte, 170 ezer tonnára emelve. Annak ellenére, hogy 2012-ben az EU termelése nőtt, a francia, olasz és angol termelésnövekedésnek köszönhetően, az EU bizottság szakértői szerint ebben az évben 0,6 %-os csökkenést jósolnak. A francia pulykahús termelés talpra állása elsősorban a pulykák egyedi vágósúlyának növekedése miatt következett be, amely 9 %-os növekedéssel 11,3 kg/darab átlagtömeget ért el, főként a későbbi életkorban történő feldolgozás következtében. Ez többlet húst eredményezett, amit az iparág felhasznált. A feldolgozásra kerülő pulykák száma 5 %-kal csökkent 2012-ben, a korábbi évhez képest. A trend ebben az évben is csökkenő a változatlan átlagtömeg és a telepített pulykák számának csökkenése miatt (8,9 % 2013. januárban az előző év januárjához képest). A francia pulykahús fogyasztás 2012-ben szintén nőtt 309,5 ezer tonnára, miközben az import 42,4 ezer tonnás szinten maradt, de az export jelentősen csökkent 104,5 ezer tonnára. 15
Baromfi egészségügy A BAROMFI EMÉSZTŐRENDSZER EGÉSZSÉGe Az Aviagen Kft. szeptember elején tartott szemináriumot Közép- és Kelet- Európai partnereinek, amelyből egy közérdeklődésre számottartó cikket emeltünk ki. Dr. Richard Bailey, baromfi genetikus-kutató, Aviagen Kft. Orrlyuk Gége Légcső Nyelőcső Szem Agy Vakbelek Tüdő Petefészek Vese Begy Petevezető Szív Mirigyes gyomor Kloáka Vastagbél Epehólyag Vékonybél Lép Máj Zúzógyomor Nyombél hurok Hasnyálmirigy Az előadások egy része az Aviagen cég által forgalmazott fajták brojler és szülőpár technológiáival, takarmányozásával foglalkozott, amik hozzáférhetők az új szülőpár és brojler technológiákból és takarmányozási ajánlásokból, azért ezeket külön nem mutatjuk be. Ugyanakkor elhangzott a brojler emésztőrendszer, bélcsatorna egészségének javítási lehetőségeiről egy igen érdekes és a gyakorlatban is hasznos előadás, aminek a Baromfi Hírmondóban történő közléséhez a szerzőtől és az Aviagen cégtől is engedélyt kaptunk. Dr. Richard Bailey baromfi genetikus-kutató az Aviagen nemzetközi csapatában dolgozik, előadásában teljes áttekintést adott a baromfi emésztőrendszer, bélcsatorna anatómiájáról, kifejlődéséről és funkcióiról, akárcsak a bélcsatorna egészségi állapotának rendszeres ellenőrzési módszereiről. Az egészséges és kóros bélflóra ismerete ad lehetőséget annak befolyásolására, a megfelelő tartástechnológiai, takarmányozási és állategészségügyi beavatkozások tervezésére és végrehajtására. Az emésztőrendszer anatómiája, fejlődése és funkcionális működése Az emésztőrendszer, a bélcsatorna a baromfi szervezetében alapvető funkciókat tölt be, ami röviden a következőkben foglalható össze: az emésztőrendszer, a bélcsatorna egészséges állapota elengedhetetlen a megfelelő növekedéshez és takarmányértékesítéshez, a bélcsatorna egészsége a megfelelően kiegyensúlyozott bélflóra megszerzésén és fenntartásán múlik, ez csak a bélcsatorna szöveteinek a megfelelő kifejlődése esetén képzelhető el, a bélcsatorna a szervezet legnagyobb szerve és a baromfi immunsejtjeinek a közel 70 %-át tartalmazza, az emésztőrendszer tömege a fiatal baromfiban relatíve nagyobb a testtömeghez viszonyítva, a bélcsatorna egy specializált rendszer, amely a csőrtől a kloákáig tart és ebben történik a takarmány emésztése és felszívódása, a bélcsatorna jól megkülönböztethető szakaszokra oszlik, amelyek mindegyikének jellemző funkciója és specifikus felépítése van. A baromfi emésztőrendszere, bélcsatornája alapvetően három nagy szakaszra, az előbélre, a középső bélre és az utóbélre osztható fel. 16
Baromfi egészségügy A begy a nyelőcső tágulata, amelyben a takarmány puhul és fermentálódik, 6 órán keresztül tárolódik. A begy ph-ja 5,5 körül van, az emésztés itt indul el. A mirigyes gyomor pepszint és savat választ ki, ennek ph-ja 2,5-3,5 között alakul és a takarmány csak rövid ideig tartózkodik az emésztő traktus ezen szakaszában. A zúzógyomor mechanikusan őrli meg a takarmányt, ennek belső rétege egy erős koilin (szénhidrát-fehérje komplex) réteg, míg külső része vastag izomréteg. A vékonybélben kerül az elfogyasztott takarmány összekeverésre az epével, a bikarbonátokkal és enzimekkel a táplálék zsírok, fehérjék és cukrok emésztésének a megindításához. Az ebből származó molekulák a bélfalon keresztül felszívódnak, hogy a test különböző részeibe leszállításra kerüljenek. A vékonybélben található bélbolyhok és mikro bolyhok nagy felületet biztosítanak ennek elősegítésére. A vastagbélben a vakbél a fő bakteriális fermentációs folyamatok helye. A vakbél tartalmazza azokat az anyagokat, amiket a madár nem tud megemészteni vagy amelyek nem szívódnak fel. Ezekből a baktériumok rövidláncú zsírsavakat, vitaminokat és egyéb tápanyagokat termelnek, amit a gazdaszervezet felszívhat. A vastagbél a baromfiban egy rövid bélszakasz, amelyben a víz felszívódása történik. A megfelelő emésztés eredményeként a bélsár konzisztenciája jól felismerhető, amely attól függ, hogy vakbél vagy végbél eredetű az ürülék. Nagyon fontos, hogy a kettő közötti különbséget felismerjük. a bélcsatorna érési folyamata, amelynek során a csibe átáll a sziktömlő tápanyagairól a takarmányra, az enzimtermelés növekszik, az immunrendszer érése elkezdődik és a bélflóra betelepedése elindul. Az élet első 10 napja alatt a bélbolyhok gyors fejlődésen mennek keresztül, ami az epésbélben 4 napos korban maximális, míg az éhbélben és a csípőbélben 10 napos korban. Ha a madarakat stressz éri az a béltraktus érését hátrányosan befolyásolja. A bélbolyhok fejlődését a hátrányos tényezők, mint a hideg stressz vagy a takarmányhoz, ivóvízhez történő korlátozott hozzáférés egyaránt károsíthatja. A bélbolyhok növekedését alapvetően a bélcsatorna mikroflórája stimulálja. A gyorsan osztódó sejtek megnyújtják a bélbolyhokat A bélbolyhok a végleges hosszuk 50%-át érik el ebben a stádiumban Keléskor Első 4-10 nap Érett sejtek felfelé mozognak A gyenge bélboholy fejlődést, aminek a következménye a tápanyagok felszívási képességének a csökkenése több tényező is előidézheti. A táplálékfelszívódási képesség csökken Gyengén fejlett A kokcidiózis fertőzésnél a bélbolyhok szélesebbek és rövidebbek Vakbél eredetű ürülék Végbél eredetű ürülék Kisebb behatás a takarmányfelszívódásra A nem megfelelő emésztésnek a következménye az emésztetlen takarmány megjelenése a bélsárban, a zsíros és nedves bélsár és a romló takarmányértékesítés. Jól fejlett A bélcsatorna egészségi állapotát folyamatosan figyelni és ellenőrizni kell! Ha a bélcsatorna egészsége nem megfelelő azt egyéb jelek megjelenése is jól mutatja, mint: A bélcsatorna fejlődése szempontjából a keltetés 17. napjától a kikelésig eltel időszak kulcsfontosságú. A tojáson belüli gyenge fejlődésnek egyik indikátora a gyenge béltónus. A kelést követően indul el az emésztőrendszer, gyenge növekedési erély, az állomány egyöntetűségének csökkenése, nedves alom vagy nedves bélsár, emésztetlen takarmány megjelenése a bélsárban, habos vakbél ürítés megjelenése. 17
Bélcsatorna egészségi állapotának pontozása Az emésztőcsatorna működéséről átfogó képet ad, ami hozzásegít a helyes takarmányozás, menedzsment és baromfi egészségügyi helyzet megítéléséhez: az emésztőcsatorna folyamatban lévő fertőzése vagy az emésztési folyamat felborulása, a tápanyagok felszívódásának hatékonysága, a fiatal madarak (7 napos korig) előnevelésének a megítélése, az emésztőrendszer problémáinak jelzése, mint felszívódási gondok, gyenge egyöntetűség, takarmány minőség, lehetővé teszi az állományok bélegészségi állapotának összehasonlítását. A bélrendszer pontozása a bélnyálkahártya színe, pirossága, a béltartalom nedvessége és a bélfal tónusa alapján történik. Ha a bélcsatorna állapota normális, úgy a pont 0, kisebb elváltozások esetén 1-es, míg nagyobb elváltozások, súlyosabb zavarok esetén 2-es. A pontozás során vegyük figyelembe, hogy nyálka található-e a bélcsatornában. A patkóbélben (nyombél) a nyálka jelenléte normális, de az éhbélben és a csípőbélben nem szokott jelen lenni nyálka. A vizsgálat során azt is vizsgáljuk, hogy a takarmány a bélcsatornában normálisan halad-e. A vakbélben vizsgálni kell gáz jelenlétét, a vakbél tartalom konzisztenciáját és színét is. Ezek alapján vakbél és tartalma jól jellemezhető. Súlyos elváltozás Mérsékelt elváltozás Normális állapot A bélcsatorna szövettani vizsgálata A szövettani vizsgálat segít a bélcsatorna alaktani elváltozásainak a magyarázatában, a szubklinikai megbetegedések megítélésében, mint a vírusos betegségek és a kokcidiózis. Mutatja az emésztőcsatorna megfelelő fejlődését is, kiemelve a korábbi menedzsment vagy állategészségügyi problémákat is. Baromfi egészségügy A bélcsatorna mikroflórája Az egészséges bélflórát baktériumok, vírusok, gombák és egysejtűek alkotják. A csirke bélcsatornájában megközelítően 700-800 féle baktérium él. A baktérium és gazdasejtek aránya 10:1-hez, a baktériumok a tápanyag energiájának közel 20 %-át fogyasztják el. A mikroflóra a bélcsatorna struktúrájának és az immunitásnak a kialakulásában is segít. A különböző baktériumok a bélcsatornára eltérő módon hatnak, szabályozzák az immunválaszt, segítik az emésztést és tápanyagokat állítanak elő a nem emészthető táplálék összetevőkből, ezen túl még védik is a szervezetet a kórokozóktól. A mikroflóra kialakulása a csirkében néhány hetet vesz igénybe. A begy mikroflórája 24 óra alatt betelepül, a kelés után egy nappal a csípőbélben és a vakbélben is dominálnak a baktériumok. Három nap alatt a mennyiségük megháromszorozódik, két héten belül a felnőttkori vékonybél mikroflóra is kialakul és a vakbél teljes flórája is kifejlődik 30 nap alatt. A mikroflóra kialakulása alatti időszakban bekövetkező kóros behatásra a bélflóra egyensúlya felborulhat és/vagy vizes alomhoz vezet. Létfontosságú, hogy a bélcsatorna fejlődése megfelelően induljon az egészséges mikroflóra mielőbbi éréséhez. A vékonybélben a tejsavat termelő baktériumok vannak túlsúlyban (Lactobacillus és Enterococcus). Ezek a teljes életszakaszban meghatározóak, de fajtáik változnak az élet különböző szakaszaiban. A vastagbélben a korai életszakaszban a tejsavtermelő baktériumok és a Gram negatív baktériumok a meghatározóak, míg később az erjesztő Clostridiumok és a Gram negatív baktériumok jellemzőek. Normál körülmények között a bélflóra kedvező és kevésbé kedvező baktérium törzseket is tartalmaz. 18
Baromfi egészségügy A bélflóra kialakulásához az elsőnek betelepülő baktérium fajtákat a környezetből veszi a csibe: a keltetői környezetből, a keltetői dolgozóktól, a baromfitelep belső légteréből, az alomból, a takarmányból. Természetesen a naposcsibék ki vannak téve az előző baromfiállományból a telepen maradó mikroflórának is, amely hatással van az új állomány csibéire és ennek mértéke függ a szervizperiódusban elvégzett száraz és nedves takarítás, fertőtlenítés hatékonyságától. A mikroflóra felborulása a takarmány, a tápanyagok emésztésének és felszívódásának a zavarához vezet. Ennek következménye a gyengébb zsírfelszívódás, cukor, zsír és fehérje található a vakbélben. Ez további tápanyagot jelent a baktériumoknak, a baktériumszám túlzottan megemelkedik és széndioxid, metán és kéndioxid termelődik, toxikus aminok (nitrogéntartalmú szerves vegyület) keletkeznek, amelyek a bélcsatornát irritálják és a növekedés elmaradását okozzák. Az epesavak inaktiválásával a zsírfelszívódás is jelentően csökken. Mindezek további emésztési zavarokhoz vezetnek. A bélcsatorna egészségét és a mikroflóra összetételét a következők befolyásolják: a takarmány alapanyagok gabona. fehérje és zsír típusa, a takarmány fizikai formája dercés, morzsázott vagy granulált, a ph, a viszkozitás és víztartalom, a takarmány sűrűsége, a madarak általános egészségi állapota stressz, immun szupresszív tényezők, stb., a bélcsatorna korai fejlődése. A legegyszerűbb, ha a bélcsatorna baktérium összetételére figyelünk: a bélcsatorna egészsége sokféle tényező behatásától függ, a bél mikroflóra összetétele természetesen is változik, a bélcsatorna baktérium összetételének a változása gyakran csak másodlagos tünet, a nem megfelelően kifejlődött bélcsatorna hiányában a baktérium populáció soha nem lehet stabil. A bélcsatorna egészségi állapotának a befolyásolási lehetőségei A baromfitelepen az egészséges bélcsatorna kialakulását már az 1. naptól tudjuk befolyásolni, ezért elengedhetetlen a naposcsibék mielőbbi takarmányozása. A megfelelő előnevelési hőmérséklet hiánya káros hatású, túlzott meleg esetén nincs étvágyuk, túl hideg esetén összebújnak, és ezért nem esznek. Egyértelmű, hogy a csibék megfelelő hozzáférését az etető- és itatófelülethez lehetővé kell tenni. Mindezen feltételek biztosítása esetén várható el a bélcsatorna optimális fejlődése és a csibék felvértezése a bélcsatornát érő kihívások kivédéséhez. A bélcsatorna egészségi állapotát a mikrobák közvetlen táplálásával is lehet befolyásolni. A probiotikumok meghatározott baktérium termékek (kevesebb, mint 10 törzs), amelyek tejsavat termelnek (Laktobacillus, Enterococcus, Pediococcus, stb.) vagy bacillus spórák (mikroflóra szabályozók, takarmányban vagy közvetlenül az alomra kijuttatva). A baktériumok közötti versenyzést a competitive exclusion (CE) anyagok befolyásolják. A szerves savak használata is elterjedt, de ezek általában csak az emésztő csatorna elülső részében aktívak (begy, mirigyes- és zúzógyomor, epés bél), csökkentik a bél ph-t, tápanyagot nyújtanak a más baktériumoknak (tejsav termelők), antibakteriális hatásúak (ecetsav, hangyasav, benzoesav), vagy stimulálják a bélcsatorna szöveteit (vajsav, proprionsav). A növényi kivonatok, mint az illóolajok (szurokfű, kakukkfű, fahéj, 19
szegfűszeg), antibakteriális növényi kivonatok és bélcsatorna stimulátorok. A szerves savak és az illóolajok szinergista hatása közismert. Az összetett cukrok, mint a gyümölcscukor (prebiotikum) ajánlott tápanyagforrás az erjesztő baktériumoknak. Ilyenek a cikóriagyökér, a gyümölcs pektin. Ezeket gyakran probiotikum kombinációkban is alkalmazzák. A mannán összetett cukor, amit élesztőfalból vonnak ki, és ez az E. coli és Szalmonellák bélfalhoz kötődését akadályozza meg. A laktuloze (szintetikus, nem emészthető cukor), amely cukorpótló baktérium fermentum és gyakran probiotikum készítmények alkotóeleme. A különböző bélcsatorna egészségi állapotot befolyásoló készítmények használatának az indoka lehet: a bélcsatorna sértetlen állapotának a fenntartása, a kedvező bélflóra kialakítása vagy megóvása, a bélműködés javítása, a kórokozók betelepedésének a megakadályozása, az antibiotikum használat csökkentése, az antibiotikum használat alternatív kiváltása (inkább megelőzés, mint kezelés, egy termék nehezen oldhat meg többféle problémát). Joggal felmerülő kérdés, hogy ezek a készítmények mennyire hatékonyak? A megfelelő termék, a baromfi megfelelő életkorában, megfelelő módon adva hatékony, ha a korai életszakaszban, a stressz időszak után 3-5 napig és inkább takarmányban, mint ivóvízben alkalmazzuk. Minden kísérleti eredmény igazolja a hatékonyságukat, de legyünk tisztában vele, hogy egy termék nem segíthet minden helyzetben. Válasszuk ki azt a terméket, amely illeszkedik az üzemelési stratégiánkhoz és a látott, tapasztalt problémához. Nem megfelelő ha a probiotikumot antibiotikum mellett használjuk, vagy az itatott víz erősen klórozott (> 5 ppm). Ennek megfelelően a bélflóra stimulálására ezekben az esetekben inkább prebiotikumot vagy szerves savat használjunk. Ugyancsak helytelen gyakorlat a keltetőben probiotikum alkalmazása, ha antibiotikumot is adunk a naposcsibéknek. Az antibiotikum a probiotikum készítmény baktériumait is megöli, ezért inkább az antibiotikum használatot követően alkalmazzunk probiotikum kezelést a bélcsatorna baktériumokkal történő újranépesítése érdekében vagy használjunk prebiotikumokat (mannán, összetett cukrok), amely a kevésbé kedvező baktériumok kötődését megakadályozza. Baromfi egészségügy Összefoglalva: a baromfi bélcsatornájának megfelelő fejlődése és a helyes bélflóra kialakulása elengedhetetlen a bélcsatorna megfelelő működése érdekében. Amennyiben a bélflóra valamely oknál fogva sérül, úgy annak helyreállítását segítenünk kell. A bélcsatorna fejlődése a tojásban kezdődik, így az optimális keltetési feltételek biztosítása e szempontból is fontos. A megfelelő bélflóra korai kialakulása hozzájárul a bélcsatorna kielégítő fejlődéséhez. A víz a bélcsatorna mikrobiológiai összetételére hatással van, a nem megfelelő ph megölheti vagy megváltoztathatja azt. Az antimikrobális kezelések a bélflórát érintik és ezen keresztül a bélcsatorna fejlődését is. A takarmány minősége és fizikai összetétele nagy szerepet játszik az emésztőrendszer egészségének a kialakulásában, fenntartásában. A szubklinikai és a háttérben fellépő problémák az emésztőrendszer stabilitását felboríthatják, ezt mindig szem előtt kell tartanunk. 20