Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Printz-Markó Erzsébet okleveles közgazdász Az egészségturizmus magyarországi rendszere a klaszterszerveződés összefüggésein keresztül Doktori értekezés tervezet Tézisfüzet Témavezető: Dr. Darabos Ferenc PhD. főiskolai docens Győr 2016.
Tartalom 1. A disszertáció célja és felépítése... 2 2. A kutatás hipotézisei... 5 3. A kutatás módszertana... 6 4. A kutatás eredményei, következtetések, javaslatok... 14 5. A tézisfüzetben felhasznált irodalom... 24 6. A szerzőnek a témakörben megjelent publikációi... 27 7. A szerző témához kapcsolódó konferencia előadásai... 30 1
1. A disszertáció célja és felépítése Jelen értekezés Arisztotelész négy őselemének - tűz, víz, levegő és föld - (Magyar Katolikus Lexikon 2007) egyikére, a vízre, azon belül is a termál-, ásvány- és gyógyvizekre, valamint ezek turisztikai vonatkozására fókuszál. Az érintett turisztikai termék az egészségturizmus. Mivel hazánk kiváló geotermikus adottságokkal rendelkezik, és a turizmus egyik legrégebbi formája Magyarországon a fürdőlátogatás, ezért jelen kutatómunka az egészségturizmus azon szeletére koncentrál, amelynek kínálatában a termál- és gyógyvizeink kapják a fő hangsúlyt. Az egészségturizmus sajátosságainak következtében szerteágazó terminológiai és szolgáltatási rendszerrel jellemezhető. Az ismertetőjegyek szintetizálásaként két új fogalmi keretet határozok meg: az egészségügy és a turizmus szolgáltatásainak igénybevételi arányán, és a test-lélek-szellem egységén alapuló egészségturizmus spektrumát, valamint a négy őselemen alapuló vízbázisú egészségturizmus Printz-Markó-féle modelljeit. A két új modellrendszer kialakításához az értekezés ismerteti az egészségturizmus nemzetközi és magyarországi elméleti hátterét. Az egyes megközelítések harmonizálásaként felvázolom az egészségturizmus értelmezéséhez kapcsolódó elméleti keretet, és megvizsgálom a Printz- Markó-féle modellek alkalmazhatóságát. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Gyógyító Magyarország-Egészségipari Program és a Magyar Fürdőszövetség (MFSZ) aktuális adataira támaszkodva bemutatom az egészségturizmus gazdasági hatásait. A magyarországi fürdőlétesítmények gazdasági, társadalmi, kulturális hatásait a hazai egészségturizmus meghatározó kutatói és gyakorlati szakemberei körében lebonyolított mélyinterjúk eredményei alapján elemzem. A kutatómunka során primer és szekunder vizsgálatokkal ismertetem az egészségturizmus nemzetközi és hazai célcsoportjainak jellemzőit és a trendeket. A Nyugat-dunántúli fürdőlétesítményeket reprezentáló fürdővendég kérdőív eredményei tovább mélyítik a Budai Székács-féle (2001) egészségturisztikai szolgáltatás-korosztály mátrixot. Ezt kiegészítve az egészségturizmus területén tevénykedő szakemberekkel lebonyolított mélyinterjúkkal, meghatározásra kerülnek a fürdő ár-érték aránymutató lehetséges elemei. A kutatásomat meghatározó másik fő fogalomkör a klaszter. A klaszter terminológiájához, valamint a turizmus, az egészségturizmus területén szerveződött klaszterekhez kapcsolódó 2
szakirodalmi feldolgozás révén arra a következtetésre jutottam, hogy a globalizáció hatására felértékelődnek a különböző együttműködési formák a piaci szereplők között, és felértékelődik a regionális versenyképesség, amit a lokális szintű egyediségek erősítenek. Tehát a globalizáció erősíti a lokalizációt. Ebből kifolyólag a jövő útja az olyan globális gondolkodásmód, amely lokális cselekvést igényel, és megalapozza a glokális szemléletmódot. A klaszterekbe történő szerveződés magában hordozza a glokalitást. A klaszterek nagy jelentőséggel rendelkeznek a regionális versenyképességben. Az általam vizsgált Pannon Termál Klaszter (PANTERM) célkitűzései kiválóan lefedik a globális körülmények között való fennmaradást, ugyanis az erősödő versenyhelyzetben a PANTERM felismerte egyediségét, ami a térségi termálvízkészletét jelenti. A termálvízre épülő tradícióját Nyugat-Európa egészségturisztikai irányzataihoz igazította, és összefogott, regionálisnak mondható marketingtevékenységgel nyitott a működési területén belül, majd európai uniós együttműködéssel, szövetséggel a fő turisztikai küldőterületek felé. A PANTERM iránti kutatói érdeklődésem hátterében áll, hogy hazánkban ez a klaszter szerveződött elsőként a turizmus területén 2001-ben, és jelenleg is működik. A PANTERM működési területe azonban egy kutatási problémát is felvet. A tervezési-statisztikai régió területe eltér a turisztikai régió területétől. Értekezésemben a klaszterek mint az egészségturizmus innovatív fejlődési lehetőségei, versenyképességi tényezői kerülnek előtérbe. Kutatómunkámban négy mélyinterjú alapján egy ausztriai, egy vajdasági, valamint a Dél-alföldi Termál Klaszter (DATERM) sajátosságainak ismertetése mellett a PANTERM mélyrehatóbb jellemzésére, analógiavizsgálatra kerül sor. Kim és Wicks (2010) globális versenyképességéhez kapcsolódó turizmus klaszterfejlesztési modellje, valamint az alapját jelentő porteri rombuszmodell (2000) determinánsai adják kutatásom, és kutatási kérdéseim vázát. Az egyes kapcsolódási pontok jelentik a Kim és Wicks (2010), valamint a Printz-Markó-féle modellek hazai rendszerbe történő adaptálását. Az egészségturizmus mentén szerveződött klaszterek hozzájárulnak az egészségturizmus rendszerének komplex megismeréséhez. Munkahipotéziseim igazolásához vagy elvetéséhez az egészségturizmushoz kapcsolódó elméleti eredményeimet teszteltem a PANTERM térség vonatkozásában. Fürdővendég 3
kérdőívet és mélyinterjúkat bonyolítottam le a Kim és Wicks-féle (2010) turizmus klaszter modell és a termálklaszterek jellemzői alapján. Kutatási eredményeim elsősorban az egészségturizmus rendszerezésében hasznosíthatóak, de gyakorlati összefüggésben például a fürdő ár-érték aránymutató, a fürdőlétesítmények és a termál (egészségturisztikai) klaszterek továbbgondolásában is eredménnyel szolgálhatnak. 4
2. A kutatás hipotézisei (Munkahipotézisek) A témához kapcsolódó kutatásaim során az alábbi munkahipotéziseket (H) fogalmaztam meg és vizsgáltam: H1: A magyarországi egészségturizmus keresleti és kínálati rendszerébe beágyazódik a holisztikus megközelítés. A H1 munkahipotézist a nemzetközi és a hazai tudományos és szakmai szakirodalom áttanulmányozásával, elemző értékelésével vizsgáltam; és ezek alapján fogalmaztam meg következtetéseimet, dolgoztam ki modelljeimet a klaszterek mag erőforrásaihoz és a vonzerőkhöz illesztve. H2: A magyarországi egészségturizmust jellemző keresleti igények értelmében az egészségturizmus célcsoportjait meghatározó korosztály-szolgáltatás mátrix rendszer új szegmenssel egészül ki. A H2 munkahipotézist a Budai és Székács-féle (2001) korosztály-szolgáltatás mátrix áttanulmányozásával és a kapcsolódó fürdővendég kérdőív leíró statisztikai elemzésével vizsgáltam, amely a klasztermodell keresleti feltételeihez kapcsolódik. H3: A meghatározott termálklaszter fürdőlétesítménnyel rendelkező tagjai összehasonlíthatók ár-érték arány szempontjából. Összehasonlíthatóságuk révén alkalmazható a fürdő ár-érték aránymutató. A fürdővendégek fürdőlátogatási motivációiban a komplex árelőny a legmeghatározóbb tényező. A H3 munkahipotézist a kutatásomhoz kapcsolódó fürdővendég kérdőív leíró statisztikai elemzésével, t-tesztjével, a Fürdő Védjegy Minősítés figyelembevételével, egészségturisztikai szakemberek körében lebonyolított mélyinterjúk készítésével, illetve azok értékelésével vizsgáltam; és vontam le belőlük a következtetéseimet a klasztermodell desztináció menedzsment determinánsához. A klaszteranalógia, a klasztercélok megvalósulásának feltérképezése a klasztermodell támogató/kiegészítő feltételeihez tartoznak. A meghatározott munkahipotéziseimet a Kim és Wicks-féle (2010) globális versenyképességhez kapcsolódó turizmus klaszterfejlesztési modellhez illesztem. 5
3. A kutatás módszertana A kutatásomat meghatározó két fő fogalomkör az egészségturizmus és a klaszter. Mindkettő egyértelmű definiálása nehézségekkel teli, ugyanis a témák kutatói is eltérő meghatározásokat adnak saját nemzeti-társadalmi-kulturális-történelmi-gazdasági hagyományaiknak megfelelően. A nemzetközi és a hazai szakirodalom kutatása és feldolgozása során szakkönyveket, könyvfejezeteket, szakmai folyóiratokat, tudományos publikációkat, szakmai cikkeket és hírleveleket dolgoztam fel. A szekunder adatokra épülő kutatómunkám eredményeképpen értekezésem szerkezetében és módszertanában meghatározó a Kim és Wicks-féle (2010) globális versenyképességéhez kapcsolódó turizmus klaszterfejlesztési modell (1. ábra). A porteri rombuszmodellből (2000) táplálkozva a termálklaszter mag erőforrásait és vonzerőit jelentik a természeti adottságok és a természetes gyógytényezők kiaknázása. Ehhez a determinánshoz kapcsolódnak a Printz-Markó-féle modellek (2. számú ábra és 3. számú ábra), amelyek kialakítását szekunder források alapozták meg. A desztináció menedzsment eleméhez kötődik az együttműködve versenyezni - elv, az egyidejű kooperálás és konkurálás. Kutatásomban ehhez a faktorhoz tartozik a fürdő ár-érték aránymutató, melyhez olyan primer kutatások tartoznak mint például a fürdővendég kérdőív (leíró statisztikai elemzés, t-teszt) és az egészségturisztikai szakemberekkel folytatott mélyinterjúk. A keresleti feltételek tényezőjéhez csoportosítható az egészségturizmust jellemző kifinomult fogyasztók speciális igények kielégítése. A modell és a kutatásom közös metszetét itt a Budai Székács-féle (2001) egészségturizmus célcsoport korosztályszolgáltatás mátrixból kiinduló fürdővendég kérdőívem vizsgálati eredményi adják. A támogató/kiegészítő feltételekhez sorolható a pályázati rendszer, a természetes gyógytényezőkön alapuló kezelések finanszírozása, a jogi környezet és az önkéntes egészségbiztosítási pénztárrendszer. Itt elsősorban az ÚSZT-ben megfogalmazott klasztercélok érvényesülésére helyezem a hangsúlyt a klasztermenedzserek, a klasztertag és az egészségturisztikai szakemberekkel folytatott mélyinterjúk alapján. Az 1. számú ábra rendszerezi kutatásom kapcsolati összefüggéseinek hálózatát. A Kim és Wicks modellben (2010) megjelenő turisztikai klasztertényezőket kiegészítettem a termál- és wellness turizmus azon jellemzőivel, amelyekkel hozzájárulnak a rombuszmodell egyes 6
determinánsaihoz. Majd ezekhez a kapcsolódási pontokhoz illesztettem kutatásom sarokpontjait az alkalmazott kutatási módszerek megjelölésével. Az 1. számú ábrában a klaszter szereplői, valamint azok összekapcsolása, illetve szétválasztása a Kim és Wicks-féle (2010) elgondolás szerint jelennek meg. A primer kutatáshoz kapcsolódó elemzések elkészítéséhez az SPSS és a Microsoft Excel 2007 programokat használtam fel. 7
támogató/ kiegészítő feltételek mag erőforrások és vonzerők keresleti feltételek turisztikai versenyképesség társadalmi-gazdasági jólét természetes gyógytényező természeti adottság desztináció menedzsment Kifinomult fogyasztok speciális igényeinek Printz-Markó-féle modellek szekunder kutatás Kooperálás és konkurálás szolgáltatás primer kutatás K Termál- és wellness Turizmus Klaszter fürdő ár-érték arány mutató primer kutatás DMSZ kielégítése korosztály- E V TNC pályázati rendszer, kezelések finanszírozása, jogi környezet, önkéntes egészségbiztosítás DMSZ: desztinációs menedzsment szervezetek TNC: transznacionális vállalatok V: vállalatok E: egyetemek K: kormányzat turisztikai klasztertényező ÚSZT klasztercélok primer kutatás termál- és wellness turizmus jellemzőinek hozzájárulása a rombuszmodell determinánsaihoz klaszter szereplők hazai /nemzeti környezet ------------------- kooperáló támogató nemzetközi környezet hálózatok, összeköttetések kutatási pontjaim és alkalmazott kutatási módszereim 1. ábra: Kutatásom illeszkedése a Kim és Wicks-féle globális versenyképességhez kapcsolódó turizmus klaszterfejlesztési modellhez Forrás: Kim és Wicks (2010, 5.) alapján saját kutatás, saját szerkesztés, 2015. 8
Kutatómunkám során a Printz-Markó-féle modelleket teszteltem a PANTERM azon tagfürdőlétesítményeinek vonatkozásában, amelyek a fürdővendég kérdőívem lebonyolítási helyszíneit is jelentették. A modell tesztelését az adott fürdőlétesítmény kínálati elemein keresztül végeztem el. Magyar és angol nyelvű fürdővendég kérdőívek kerültek szétosztásra és kiértékelésre 2013 júniusa és 2014 júniusa között. A kérdőív lebonyolítási időszaka alatt hazai és külföldi turisták körében összesen 661 darab kérdőív került kitöltésre. A válaszadásra nyomtatott és elektronikus formában volt lehetőség. A nyomtatott kérdőívek kitöltésére személyes helyszínbejárásaim adtak lehetőséget. Elektronikus formában 1 a Google Drive program segítségével vált elérhetővé az anyag a Facebook közösségi oldal Termál Online 2 (http://www.termalonline.hu/) egészség és wellness portálon. Az adatgyűjtés helyszínei a soron következőek voltak: Lipóti Termál- és Élményfürdő; a bükfürdői Gyógy- és Élménycentrum; a kehidakustányi Kehida Termál, Gyógy- és Élményfürdő. A mintavételi helyszínek kiválasztási kritériumát több szempont határozta meg. A leglényegesebb irányelv az volt, hogy egy-egy fürdőhely szerepeljen az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia szerinti kategóriában, és minden típushoz kapcsolódóan a PANTERM működési területén belül a három Nyugat-dunántúli megyét magába foglaló tervezési-statisztikai régióból egy-egy PANTERM-tagfürdő kerüljön kijelölésre. A mintavételi helyszínek meghatározását tovább befolyásolta, hogy az adott fürdőlétesítmény egész éves nyitvatartással rendelkezzen, és kínálati skálája lefedje az egyes korosztályok igényeit. A kiválasztását tovább indokolta az a tény, hogy a kérdőív háromkörös tesztelése során a válaszadók által megjelölt első három leggyakrabban látogatott hazai fürdőhelyek között szerepeltek a fent megnevezett helyszínek. Mindezek értelemben irányítottnak tekinthető a mintavétel. Tehát rétegzett mintavétel történt az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia magyarországi fürdők kategorizálása 3 (Aquaprofit 2007, p. 137 138) szerint. Az első 1 A magyar nyelvű fürdővendég kérdőív internetes elérhetősége: https://docs.google.com/forms/d/1g2syl72- fbzf7emhpvy1tin2-nuqvhdxklpqegsmpay/viewform. Az angol nyelvű fürdővendég kérdőív internetes elérhetősége: https://docs.google.com/forms/d/1xawzta6ag8spppnr02n5mobt6fvztda-ovmxtoztes4/edit. 2 Ez az oldal általános tájékoztatást tartalmaz a hazai termál- és gyógyfürdőkről, a gyógykezelésekről. A lekérdezés időszakában körülbelül 20.000 fő kedvelője volt az oldalnak. 3 Az Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia magyarországi fürdők kategorizálása (Aquaprofit, 2007, p. 137 138) szerint a fürdőhelyek három kategóriája az alábbiak: 1. nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek, történelmi, műemléki fürdők, gyógyhelyek (17darab), 2. országos és regionális jelentőségű turisztikai szolgáltatók (60 darab), 9
kategóriába tartozó nemzetközi jelentőségű fürdőhelyek közül a Vas megyei Bükfürdő, a második kategóriából a Zala megyei Kehidakustány és a harmadik kategóriából a Győr- Moson-Sopron megyei Lipót került a mintavételi helyszínek közé. Az egyes rétegek mintanagyságára hatással van az adott réteghez tartozó fürdőtípus látogatószám általi forgalma. Az egyes fürdőhelyek jelentőségének érzékeltetése érdekében a PANTERM elnöke által a szakmai mélyinterjú során az egyes mintavételi helyszínekhez 1 és 30 közötti súlyszám került hozzárendelésre. A bükfürdői létesítmény súlyszáma 25, Kehidakustányé 20, Lipóté pedig 15. A fürdővendég kérdőív nyitott kérdéseket, továbbá zárt kérdéseket; az egyszeres és többszörös válaszadás, valamint a rangsorolás módszereit alkalmazza. A fürdővendég kérdőív 30 fős kismintás kipróbálás és három tesztkör után került véglegesítésre. Ezt azért tartottam indokoltnak, mert az első két tesztkör lebonyolítását követő személyes konzultáció keretében azok a kitöltők, akik a fentebb említett fogalmakhoz nem adtak választ, minden esetben rákérdeztek azok jelentésére. Mivel a jövőben nagyobb létszámú válaszadók esetében a személyes válaszadás, kiegészítés időkorlátba ütközhet, illetve nem kívántam kételyek között hagyni a válaszadókat, ezért a kérdések finomításán túl a kérdőív végén meghatároztam az egészségturizmus, az innováció, a klaszter definícióját és röviden a PANTERM lényegét. A megszólított fürdővendégek válaszadási hajlandóságának motiválása érdekében a fiataloknak és a középkorúaknak egy PANTERM magazint, az idősebb korosztálynak pedig a Magyar Fürdőkalauz című könyvet ajándékoztam. A 18 és 35 év közötti válaszadók működtek közre a legaktívabban. A korosztály nagyobb arányú jelenlétén túl ennek hátterében a nagyobb fokú nyitottság is állhatott, valamint egyfajta empátia, ami abból fakadt, hogy (korábbi) tanulmányaikhoz kapcsolódóan már bonyolítottak le kérdőíves megkérdezést. A családos középkorú korosztály jellemzően kisgyermekkel volt az adott fürdőlétesítményben, így az ő elérésük esetében nem volt szerencsés az időzítés, hiszen figyelmüket érthető módon a gyermekek felügyelete, biztonságára való törekvés kötötte le. A várakozásokkal ellentétben az idősebb korosztály volt a legelutasítóbb. Számos esetben azzal indokolták a válaszadás megtagadását, hogy az adott fürdőlétesítménybe a regenerálódás, a pihenés és a kikapcsolódás céljával érkeztek. 3. helyi jelentőségű fürdők (110 darab). 10
Annak ellenére, hogy az egészségturizmus területén kevésbé érvényesül a szezonalitás negatív hatása, mint a turizmus többi ága esetében, a kérdőívezés periódusa alatt megfigyelhető volt az egyes korosztályok fürdőlátogatási szokásainak változása az évszakokhoz kapcsolódóan. Az idősebb generáció markánsabb jelenléte vált tapasztalhatóvá az őszi-téli időszakban, a fiatalabb generációé pedig tavasszal és nyáron. Mivel a mintavételi helyszínek többgenerációs fürdőhelyek, ezért a megkérdezett korcsoportok kialakítása a Budai Székács-féle egészségturisztikai célcsoportok 4 (Budai Székács, 2001) szerint történtek azzal a céllal, hogy a fürdővendég kérdőívben résztvevők körében is analizálható legyen az egészségturisztikai piac szegmentációja. Itt fontos megjegyezni, hogy bizonyos életkor kategóriák záró és kezdő életkor száma megegyezik. A feldolgozásra kerülő adatok közötti átfedések elkerülése érdekében az alábbiak szerint módosítottam az érintett záró és kezdő életkorok esetében. Budai és Székács (2001) első életkor kategóriája a 18 35 év közöttiek csoportja. Ez az adatfeldolgozásom esetében is megmaradt. A második életkor kategória a szerzőpárosnál a 35 55 év közöttiek csoportja. Adatfeldolgozásom esetében itt módosítottam a kezdő életkorral. Tehát 36 évtől indul. A harmadik életkor kategória az 55 év felettitől indul Budai és Székács (2001) csoportosításában. Mivel megegyezik a második kategória záró életkora a harmadik csoport induló életkorával, ezért a harmadik életkor kategóriát az 56 év feletti korosztálynak tekintem. Kutatásom ezen része a Kim Wicks-féle modell (2010) desztináció menedzsment és a keresleti feltételek elemeihez kötődik. A desztináció menedzsment determinánsához a fürdő ár-érték aránymutató paramétereinek kijelölését társítom. A meghatározott alkotóelemek bevonásának létjogosultságát kívánja alátámasztani a témához kapcsolódó fürdővendég kérdőívből kiemelt kérdésekre 5 beérkező eredmények összegzése. A fürdővendég kérdőívet a leíró statisztika módszerével elemeztem, elvégeztem a t-tesztjét, valamint a Fürdő Védjegy Minősítés figyelembevételével egészségturisztikai szakemberek körében bonyolítottam le mélyinterjúkat. 4 A kutatópáros határozta meg elsőként a hazai egészségturizmus piaci szegmentációját. 5 Az I. Egészségturizmus kérdéskör 11. számú kérdése: Milyen érvek szólnak az adott fürdő meglátogatása mellett? Kérem, adja meg 1-től 5-ig terjedő osztályzatú rangsorolásban választásának szempontjait. 1=legfontosabb, 5=legkevésbé fontos. 11
A keresleti feltételek esetében a kapcsolódási pontot a fürdővendég kérdőívből kiemelt kérdésekre 6 adott válaszok értékeinek súlyozása és az egészségturizmus piacát befolyásoló trendek ismertetése jelenti. Mindez hozzájárul a kifinomult fogyasztók speciális keresleti igényeinek és a kínálat találkozásához. Fontos kiemelni, hogy a fürdővendégek körében lebonyolított 661 darab kérdőív eredményei a Nyugat-dunántúli fürdőlétesítményeket reprezentálja, és megállapításai ennek a régiónak a vonatkozásában tekinthetőek alátámasztottnak. A globalizációs folyamtok által támasztott kihívások válaszaként értelmezhető a klaszterekbe történő szerveződés. Ehhez kapcsolódóan, valamint a fürdőlétesítmények gazdasági, társadalmi és kulturális hatásainak felmérése kapcsán szakmai mélyinterjúk kerültek lebonyolításra a 2014-es év folyamán. Háromféle mélyinterjút 7 állítottam össze. A klasztermenedzsmentet megszólító interjúsorozatom keretében négy klasztert 8 kerestem fel. A PANTERM mellett még egy erős, meghatározó magyarországi, a DATERM tapasztalatait vizsgálom. Ahogy a PANTERM, úgy a DATERM is kiemelkedik a hazai termálklaszterek közül a szakmai aktivitásával és nemzetközi kapcsolatrendszerével. A külföldi klaszterek között vizsgálom a DATERM egyik határon túli partnerét a Vajdasági Spa Termálklasztert (VST). A választási metodika a Magyarországhoz viszonyított versenytársi pozícióit jelenti. Ennek értelmében Magyarországnál kevésbé jelentős piaci pozícióval jelentkezik a vajdasági terület. Véleményem szerint a VST számára a magyarországi tapasztalatok mintaértékűek lehetnek. Magyarországhoz képest pedig piacvezető pozícióval rendelkezik egy másik szomszédos ország, Ausztria. A magyarországi termálklaszterek számára az ausztriai termálklaszterek működési mechanizmusának ismerete, a hazai adottságokhoz igazodó jó gyakorlatok átvétele jelenthet előrelépést a fejlődésükben. Ebből kifolyólag vontam be vizsgálatomba az ausztriai Cluster Wellness Tirol-t (CWT). Az analógiavizsgálathoz kapcsolódó klasztereknél alapvető kiválasztási szempont volt, hogy minimum 5 éve működjenek, és nemzetközi együttműködési tapasztalattal rendelkezzenek. 6 Az I. Egészségturizmus kérdéskör 10. számú kérdésére: Mi motiválta Önt az adott fürdő felkeresésében?, valamint az V. Demográfiai adatok 30. számú kérdésére: Életkor, bejelölt válaszok közötti kapcsolati összefüggéseket súlyozom. Az adott fürdő felkeresését motiváló tényezők a Budai Székács (2001) által meghatározott célcsoportok jellemzőinek ismerete mentén kerültek meghatározásra. Az egyes motivációs tényezőket 1-től 5-ig terjedő osztályzattal rangsorolhatták a válaszadók, úgy hogy az 1-es jelenti a legfontosabb motivációt, az 5-ös pedig a legkevésbé fontosat. 7 A mélyinterjúk keretében megszólításra kerültek a klasztermenedzserek, a klaszter tagok, és az egészségturisztikai szakembereket. 8 PANTERM: Németh I.: 2014.05.15., DATERM: Albel A.: 2014.11.21-23., VST: Vörös A.: 2014.10.28, CWT: Ranzi R.: 2014.12.04., 2015.07.01. 12
A PANTERM tagfürdők közül két fürdő Bükfürdő és Lipót vezetőjével 9 volt lehetőségem mélyinterjút lebonyolítani. Az egészségturizmus hazai szakértői 10 közül öt személyt szólítottam meg mélyinterjú keretében. A szakemberek megkeresésénél fontos szempont volt, hogy kutatói, illetve gyakorlati tapasztalattal rendelkezzenek az egészségturizmus, a termálklaszter témakörében, és munkásságuk hatással legyen a hazai egészségturizmus piacára. A mélyinterjúsorozatok által kutatásom a Kim Wicks-féle modell (2010) támogató/kiegészítő feltételek determinánsához kötődik, valamint hozzájárul a további klasztertényezők és szereplők kapcsolatának elemzéséhez is. A primer kutatási eredményeim feldolgozásához és értékeléséhez kétféle számítógépes programot alkalmaztam. A fürdővendég kérdőívre beérkező válaszok az SPSS programmal kerültek feldolgozásra. Az adatokat kapcsolaterősség-mérési mutatószám-, kereszttábla-, leíró statisztikai és t-teszt elemzésekkel vizsgáltam. A mélyinterjúk során elhangzott válaszok a Microsoft Excel 2007 programmal kerültek feldolgozásra. Az összesített válaszokat kimutatásdiagrammokban, -ábrákban szemléltetem. 9 Bükfürdő: Németh I.: 2014.05.15., Lipót: Pannonhalmi P.: 2014.11.03. 10 Hanzel A.:gyógytornász, 2014.11.21., Kincses Gy.: egészségpolitológus, 2014.11.21., Németh I. : vezető, Bükfürdő, 2014.05.15., Pannonhalmi P.: vezető, Lipót,2014.11.03., Ruszinkó Á.: turizmusért felelős helyettes államtitkár, 2014.11.21. 13
4. A kutatás eredményei, következtetések, javaslatok Az egészségturizmus fogalomrendszeréhez kapcsolódóan megállapítható, hogy az egészségturizmus az egészségügy és a turizmus szolgáltatásait ötvözi (Bywater 1990, Porter és diákjai 2006, ESKI 2009, Molnár 2011), melyben egyre markánsabban jelenik meg a holisztikus szemléletmód, azaz a test-szellem-lélek egyensúlyára való törekvés (Dunn 1959, Manlga in Kenney 2015). Mindezek ellenére nincs egységes meghatározása az egészségturizmusnak. Minden egyes nemzet a saját jellegzetességét építi bele a definícióba. Az egyes megközelítések szintetizálásaként felvázoltam az egészségturizmus értelmezéséhez kapcsolódó elméleti rendszeremet, mely az igénybevett egészségügyi és turisztikai szolgáltatások arányában, illetve a test, valamint a lélek és szellem egységének hangsúlyozási arányában rendszerezi az egészségturizmus alkotóelemeit (2. ábra). Munkahipotézis 1.A.: A magyarországi egészségturizmus keresleti és kínálati rendszerébe beágyazódik a holisztikus megközelítés. IGAZOLT Munkatézis 1.A.: A magyarországi egészségturizmus keresleti és kínálati rendszerében a nemzetközi trendek hatására egyre nagyobb befolyással bír a test-lélek-szellem egységén alapuló megközelítés. A teljeskörű definiáláshoz az egészségturizmus spektrumát képezi az egészségügy és a turizmus szolgáltatásainak igénybevételi aránymeghatározásának összekapcsolása a testlélek-szellem egységének aránymeghatározásával. A rendszerem tesztelésének érdekében megvizsgáltam a fürdővendég kérdőívem lebonyolítási helyszínei által kínált szolgáltatásokat. Mivel az egészségturizmus alszektorainak kínálati elemei döntő hányadban megjelennek az adott fürdőlétesítményben, ezért a modell beépíthető a magyarországi egészségturizmus fogalomrendszerébe. A termál- és wellness turizmus klaszterek mag erőforrásaiként azonosíthatóak a természetes gyógytényezők, természeti adottságok (1. ábra), amelyek a Printz-Markó-féle egészségturizmus spektrum (2. ábra) részét képezik. 14
Medical turizmus Reprodukciós turizmus Klimatikus gyógyturizmus Thalassoturizmus Spa turizmus Jóga és meditációs turizmus Gyógyvízre épülő gyógyturizmus Medical wellness Worksite wellness Fitness Selfness Soulness Holisztikus turizmus Spirituális turizmus Egészségügyi szolgáltatások Turisztikai szolgáltatások EGÉSZSÉGTURIZMUS Gyógyturizmus Wellness turizmus Orvosi tevékenységre épülő turizmus Természetes gyógytényezőre épülő turizmus Lélek és szellem dimenziója Test dimenziója 2. ábra: Az egészségügy és a turizmus szolgáltatásainak igénybevételi arányán és a test-lélek-szellem egységén alapuló egészségturizmus spektruma Printz-Markó megközelítésében Forrás: saját kutatás alapján saját szerkesztés, 2014. Összegezve a Printz-Markó-féle egészségturizmus spektrum (2. ábra) az egészségturizmus szerkezeti felépítését ismerteti. Az egészségügyi és turisztikai szolgáltatások igénybevételi aránya mellett (Bywater 1990, Porter és diákjai 2006, ESKI 2009, Molnár 2011) újdonságként a test-lélek-szellem dimenziójának súlyozásával rendszerezi az egészségturizmus típusait (Müller Kaufmann 2000, Travel&Tourism Analyst 2004, Rátz 2004, Albel Tokaji 2006, Ruszinkó 2006b, Aquaprofit 2007, Smith Puczkó 2010, Molnár 2011, Resiak-Urbanowicz és Printz-Markó 2011, Michalkó 2012). Mindez hozzájárul az egészségturizmus hatékonyabb 15
pozícionáláshoz. Abban segít, hogy erősebb összhang alakuljon ki az egészségturizmus iránti kereslet és a kínálat között. A meghatározott egészségturizmus spektrum mellett kialakítottam a négy őselemen alapuló vízbázisú egészségturizmus rendszerét (3. ábra). A természeti adottságokra, természetes gyógytényezőkre építkező rendszer három alappillérre támaszkodik. Az első kiindulási pontot jelenti a Lee-féle (2004) európai egészségügyi és wellnessmodell szolgáltatáshalmaz. Második alapkövét Magyarország kedvező geológiai adottságai (Czeglédi 1999, ENSZ 1977) határozzák meg. Harmadik építőeleme, pedig az erre építkező kínálat és az a terminológiai tény, hogy hazánkban az ezredfordulóig az egészségturizmus meghatározását elsősorban a gyógy-és termálturizmus jelentette (Michalkó, 2012). Munkahipotézis 1.B.: Magyarország kedvező vízföldtani adottságai révén az egészségturizmus vonzerő alapú rendszere több elemű modellre épül. IGAZOLT Munkatézis 1.B.: Magyarország kedvező vízföldtani adottságainak köszönhetően az egészségturizmus terminológiáját képezi a négy őselemen alapuló vízbázisú egészségturizmus rendszere. Ezt a modellt is sikeresen teszteltem. Ennek értelmében a modellem, mint a komparatív előnyökön nyugvó kínálati elemek szintetizálását is jelenti. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyvíz nemcsak a fürdőzés eszköze, hanem gyógyszerhelyettesítő egészségügyi szolgáltatást is jelent (Vajda Vadas 1990.a.), ezért ajánlatos igénybe vennünk hazánk természetes kincsét egészségünk megőrzéséhez. 16
LEVEGŐ TŰZ VIZEK FELETTI LEVEGŐ GEOTERMIKUS GRÁDIENS MIKROKLÍMA GYÓGYKLÍMA NAPFÉNY VÍZ TERMÁLVÍZ ÁSVÁNYVÍZ GYÓGYVÍZ PELOIDOK (tőzeg, iszap, fangó) GÁZ- FELTÖRÉSEK GYÓGY- NÖVÉNYEK ENERGIA- VONALAK FÖLD 3. ábra: A négy őselemen alapuló vízbázisú egészségturizmus Printz-Markó-féle rendszere Forrás: saját kutatás alapján saját szerkesztés, 2014. Összegezve a négy őselemen alapuló vízbázisú egészségturizmus Printz-Markó-féle rendszer (3. ábra) a magyarországi természeti adottságokból, természetes gyógytényezőkből (Vajda- Vadas 1990.a, 1990.b, Czeglédi 1999, 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről, Voleszák 2000, Aquaprofit 2007, Resiak-Urbanowicz és Printz-Markó 2011) táplálkozva a termál- és gyógyvízre alapozott egészségturizmus kínálati rendszerének építőköveit jelenti. A fentiek értelmében ez a rendszer a termál- és wellness turizmus klaszterek mag erőforrásait alkotja (1. ábra). A Budai Székács-féle (2001) korosztály-szolgáltatás mátrix napjainkban is egyértelműen szegmentálja az egyes egészségturisztikai célcsoportokat. Kivételt képez egy eleme, a szépségápolás. Az anti-aging és egyéb esetlegesen orvosi eljárással igénybe vehető szolgáltatásokat és az irántuk megjelenő markáns keresleti csoportot külön kell értelmezni. A mátrixhoz kapcsolódó életkorcsoportokat úgy kell kialakítani, hogy azok között ne legyen átfedés. Tehát a 18 35 éves korosztály után következő 35 55 éves csoportosítás helyett a 36 55 éves kategória meghatározása szükséges. Ennek értelmében az 55 év feletti kategória 17
56 év feletti kategóriára minősül át. Ez azért szükséges, mert bizonyos életéveket az eredeti csoportosítások értelmében két csoporthoz is kapcsolhatunk. Az átfedésekből adódó eredmények pedig nem tükrözik a valóságot. A fürdővendég kérdőív kiértékelésének legfontosabb megállapításai az alábbiak. A korcsoportoktól független számadatok azt tükrözik, hogy minden generáció számára inkább a legfontosabb motivációs tényezőt jelenti adott fürdő kiválasztásában, hogy rendelkezik-e többgenerációs kínálattal. Ahogy egyre fontosabbá válik a termál-, illetve gyógyvíz megléte az adott fürdőlétesítményben, amely biztosítja az aktív mozgással, sportolással eltöltött fürdőzés lehetőségét is, úgy haladunk előre az életkorban. Megfordítva is igaz, ahogy idősödünk, úgy válik egyre fontosabbá a termál-, illetve gyógyvíz megléte az adott fürdőlétesítményben, amely biztosítja az aktív mozgással, sportolással eltöltött fürdőzés lehetőségét is. Az életkor emelkedésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyászati ellátások igénybevételének lehetősége az adott fürdőlétesítményben. Tehát, minél idősebb valaki, annál fontosabbnak tartja ezen tényezőt. Fürdővendég kérdőívem eredményei alapján a seniorok egészségiállapot javításában a gyógyvizek, és a terápiás lehetőségek társadalombiztosítási támogatás igénybevétele nélkül is fontos szereppel rendelkeznek. A trendek tükrében (Sugathagy 2008) a seniorok megnevezés helyett jogosultsága van a forever young jelző használatának. Véleményem szerint ez is alátámasztja Ruszinkó azon megállapítását (Turizmus Panoráma Bulletin, 2015/230.), hogy a természetes gyógytényezőkön alapuló gyógyító szolgáltatásokra a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítani. Megállapítható, hogy a kiértékelt válaszok tükrözik azt a Bánki Lasztovicza Kovács Ruszinkó (2004) által megfogalmazott trendet, melynek értelmében az életvitellel és az életkorral párhuzamosan emelkedik az emberek regenerálódási igénye. Az életkori kategória és az egészségmegőrzés, szépségápolás, tartalmas pihenés együttes megvalósulása mint motivációs tényező között gyenge erősségű, negatív irányú szignifikáns kapcsolat van. Az idősebbek számára fontosabb motivációt jelent az egészségmegőrzés, a szépségápolás és a tartalmas pihenés együttes megléte az adott fürdőlétesítmény kiválasztásában. Ebből az következik, hogy az átlagosnál nagyobb az esélye annak, hogy aki idősebb, az fontosabb motivációs tényezőként tekint erre, mint aki fiatalabb. A medical wellness és a medical turizmus megjelenésével a fürdőlátogatási motivációs tényezők közül az egészségmegőrzés, szépségápolás és tartalmas pihenés együttes érvényesülése azonban 18
újfajta tartalommal rendelkezik. A szépségápolás ez irányú bővülő tartalmának értelmében véleményem szerint a szépségápolás direkt módon nem tekinthető fürdőlátogatási motivációs tényezőnek. A fürdőlétesítmények felkeresését közvetlenül motiválja az egészségmegőrzés és tartalmas pihenés lehetősége, amely közvetve hozzájárul külső szépségünk megtartásához, helyreállításához. Munkahipotézis 2: A magyarországi egészségturizmust jellemző keresleti igények értelmében az egészségturizmus célcsoportjait meghatározó korosztály-szolgáltatás mátrix rendszer új szegmenssel egészül ki. IGAZOLT Munkatézis 2: A magyarországi egészségturizmus keresleti és kínálati rendszerében a nemzetközi trendek hatására egyre élesebben határolódnak el az egyes termékek, melyek új célcsoportokat generálnak. Az egészségturizmus olyan új alszektorai következtében, mint a medical wellness (Aquaprofit 2007, Smith Puczkó 2010, TRAM/ATLAS/Polgár 2008) és a medical turizmus (Aquaprofit 2007), amelyek a szépészeti és szépségápolási kezeléseken túlmenően szépészeti műszeres beavatkozást is jelentenek (medical turizmus), a szépségápolás túlnőtte magát a fürdőlátogatási motivációs tényezőkön. A fürdővendég kérdőív eredményei alapján az egészségturizmus senior célcsoportja illeszkedik legjobban a forever young (Sugataghy 2008) fantázianevű fogyasztói célcsoporthoz. Ezen speciális igények megismerése a termál- és wellness turizmus klaszterek keresleti feltételeihez kapcsolódnak (1. ábra). A kialakult erősödő hazai és nemzetközi globális versenyben egyre jobban felértékelődnek a piaci szereplők között a különböző együttműködési formák, amit a lokális szintű egyediségek erősítenek. Az egészségturizmus innovatív fejlődési lehetőségét, versenyképességét az ágazat klaszter szerveződési folyamata jelenti. Az együttműködve versenyezés elve a fürdő ár-érték aránymutató kidolgozásának lehetőségét rejti magában. A kapcsolódó kutatási módszereim és azok eredményeit a 4. ábra összegzi. 19
leíró statisztikai elemzés eredménye belépőjegy ára ismerősöktől hallott pozitív élménybeszámoló lakóhelyemhez közel helyezkedik el t-teszt eredménye belépőjegy ára ismerősöktől hallott pozitív élménybeszámoló lakóhelyemhez közel helyezkedik el kismintás mélyinterjú eredménye belépőjegy ára (+higiénia) fürdőszemélyzet parkolási díj (+ megközelíthetőség, zöld terület, csúszda) 4.ábra: A fürdő ár-érték aránymutató elemeinek rangsorolása az egyes tesztelési eljárások alapján Forrás: saját kutatásalapján saját szerkesztés, 2014. A fentiek értelmében nem tekinthető egyértelműen igazoltnak azon feltételezésem, miszerint a fürdő ár-érték aránymutató részét képezi a belépőjegy ára, a parkolási díj és a pihenőágy ára. Munkahipotézis 3: A meghatározott termálklaszter fürdőlétesítménnyel rendelkező tagjai összehasonlíthatók ár-érték arány szempontjából. Összehasonlíthatóságuk révén alkalmazható a fürdő ár-érték aránymutató. A fürdővendégek fürdőlátogatási motivációiban a komplex árelőny a legmeghatározóbb tényező. NEM IGAZOLT / RÉSZBEN IGAZOLT/ Munkatézis 3: A meghatározott termálklaszter fürdőlétesítménnyel rendelkező tagjai nem hasonlíthatók össze ár-érték arány szempontjából. Nem alkalmazható egyértelműen a fürdő árérték aránymutató. Az ár mellett a szolgáltatás minőségi elemein túl bizonyos szubjektív tényezők fontosabbak. A legjobb ár-érték arány fogalma nem feltétlenül legkedvezőbb ár figyelembevételét jelenti, hanem az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás minőségi elemeivel együtt kell mérlegelni. A termálés wellness turizmus klaszterek desztináció menedzsment determinánsához kapcsolódik az 20
együttműködve versenyezni elv amelynek bázis eleme lehet az ár-érték aránymutató (1. ábra). A jövőre nézve elengedhetetlen, hogy a fejlesztésekkel elért minőséget folyamatosan fenn tudják tartani a fürdők, továbbá, hogy folyamatosan nyomonkövessék és igazodjanak a változó igényekhez, valamint hogy felkészült, szakképzet személyzetet alkalmazzanak. A klaszterfejlesztési modell támogató/kiegészítő feltételeihez kapcsoltam a külföldi és hazai egészségturisztikai klaszterek analógiavizsgálatát, valamint a klasztertagság által elérhető célokat, előnyöket feltáró mélyinterjúsorozatomat, amelyet egészségturisztikai szakemberek körében bonyolítottam le. A minta tárgyát jelentő klaszterek esetében fontos kiemelni aktivitásukat a nemzetközi együttműködésekben. Ehhez kapcsolódhat egy potenciális bevételi forrás, amely exportálható egészségturisztikai termékek formájában nyilvánulhat meg (ásványvizek palackozása, gyógyvízalapú kozmetikai készítmények, fürdősók, MofettAir pihenőszék). A vizsgált klaszterek esetében elhanyagolható a transznacionális vállatok jelenléte. Ennél fontosabb tényező a saját kezdeményezésű nemzetközi együttműködések kialakítása. Ennek értelmében a Kim és Wicks-féle turizmus klaszterfejlesztési modellhez (2010) az 1. számú ábrához viszonyítva az 5. számú ábrában egy módosítást eszközölök. 21
támogató/ kiegészítő feltételek mag erőforrások és vonzerők keresleti feltételek turisztikai versenyképesség társadalmi-gazdasági jólét természetes gyógytényező természeti adottság desztináció menedzsment Kifinomult fogyasztok speciális igényeinek Printz-Markó-féle modellek Kooperálás és konkurálás szolgáltatás K Termál- és wellness Turizmus Klaszter fürdő ár-érték arány mutató DMSZ kielégítése korosztály- E V TNPSZ pályázati rendszer, kezelések finanszírozása, jogi környezet, önkéntes egészségbiztosítás DMSZ: desztinációs menedzsment szervezetek TNPSZ: transznacionális projekt együttműködési szervezet V: vállalatok E: egyetemek K: kormányzat turisztikai klasztertényező ÚSZT klasztercélok termál- és wellness turizmus jellemzőinek hozzájárulása a rombuszmodell determinánsaihoz klaszter szereplők hazai /nemzeti környezet ------------------- kooperáló támogató nemzetközi környezet hálózatok, összeköttetések ÚJ KLASZTER SZEREPLŐ kutatási pontjaim 5. ábra: A Kim és Wicks-féle globális versenyképességhez kapcsolódó turizmus klaszterfejlesztési modell módosítása Forrás: Kim és Wicks (2010, 5.) alapján saját kutatás, saját szerkesztés, 2015. 22
Összességében a Kim és Wicks (2010) globális versenyképességéhez kapcsolódó turizmus klaszterfejlesztési modellhez illesztett kutatási eredményeim lehetővé teszik a Printz- Markó-féle modellek hazai rendszerbe történő adaptálását. A vizsgált klaszterek nemzetközi együttműködései révén az úgynevezett transznacionális projekt együttműködési szervezetek (5. ábra) új klaszter szereplőként léphetnek be a termál- és wellness turizmus klaszterfejlesztési modellbe a támogató/kiegészítő determináns részeként. Ennek, valamint az egészségturizmus célcsoportjainak ismerete (Budai Székács 2001, Rátz 2004, Smith Puczkó 2010), és bizonyos termékeinek szállíthatósága, exportálhatósága (Várhelyi 2012) következtében a klaszter működési területét képező régió felülemelkedik a korábbi lehetőségein. Az egészségturizmus rendszerének klaszter megközelítésű vizsgálata elméleti és gyakorlati szempontból egyaránt új eredményeket jelenthet. A jövőre nézve kutatásom mélyítésével még fel nem tárt részterületek, összefüggések vizsgálhatóak. Hazánk természeti adottságait figyelembe véve gazdaságunk innovációs potenciálját jelentheti a termál- és gyógyvízhez kapcsolódó egészségturizmus. 23
5. A tézisfüzetben felhasznált irodalom Albel A Tokaji F (2006): ALFÖLD SPA Gyógyítás és wellness a Dél-Alföld termálfürdőiben. Schneider Nyomda Kft. Gyula Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt.: Országos egészségturizmus fejlesztési stratégia, Bp., 2007. május 30. Bánki, E - Lasztovicza, J. Kovács, L. Ruszinkó, Á. (2004): Fürdőkultúra és egészségturizmus, A fürdő mint turisztikai termék In. szerk: Kiss, V. - Nagy, Z. : Magyar Fürdőalmanach, Magyar Fürdőszövetség-Országos Széchenyi Könyvtár, Budapest Budai, Z. Székács, O. (2001): A magyar egészségturisztikai kínálat alakítása a különböző célcsoportok szerint. TURIZMUS BULLETIN. 2001/4. letöltés helye: http://itthon.hu/site/upload/mtrt/turizmus_bulletin/01_12/sz1.htm#_ftn2, letöltés ideje: 2014.09.01. Bywater, M. (1990) Spas and health resorts int he EC, EIU Travel & Tourism Analyst, 6, 52-67. Czeglédi, J. (1999): A turizmus főbb termékei és szolgáltatásai. Külkereskedelmi Főiskola, Budapest. Dunn, H. (1959) High-level wellness for man and society, American Journal of Public Health, 49(6), pp. 786-792 ENSZ Termálprojekt (1977) Kenney, P. (2015): Wellness tourism taking the vacation world by storm. WRVO Public Media letöltés helye: http://wrvo.org/post/wellness-tourism-taking-vacation-world-storm#stream/0 letöltés ideje: 2015.08.16. Kincses, Gy. Borbás, I. Mihalicza, P. Udvardy, E. Varga, E. (2009): Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (ESKI), Budapest Kim, N. Wicks, B.E. (2010): Rethinking Tourism Cluster Development Models for Global Competitiveness. International CHRIE Conference-Refereed Track. Paper 28. University of Massachusetts Amherst. ScholarWorks@UMass Amherst. letöltés helye: http://scholarworks.umass.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1370&context=refereed letöltés ideje:2015.01.20. Lee, G. (2004) Spa Style Europe. London: Thames and Hudson 24
Magyar Katolikus Lexikon (2007). Szent István Társulat, Budapest letöltés helye: http://lexikon.katolikus.hu/n/n%c3%a9gy%20elem.html, letöltés ideje: 2014.09.01. Michalkó, G. (2012) Turizmológia, elméleti alapok. Akadémiai Kiadó, Budapest Molnár, Cs. (2011): Az egészségturisztikai fejlesztések hatásai, különös tekintettel Kelet- Magyarországra. Ph.D. értekezés. Széchenyi István Egyetem, Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr Müller, H. Kaufmann, E.L. (2000) Wellness Tourism: Market analysis of a special health tourism segment and implications of the hotel industry, Journal of Vacation Marketing, 7(1), pp.5-17 Turizmus Panoráma Bulletin (2015): Befürdünk, vagy sikerben fürdünk?. 2015/230. 2015.11.30. letöltés helye: http://m.turizmus.com/fokusz/befurdunk-vagy-sikerben-furdunk-1132746 letöltés ideje: 2015.11.30. Travel & Tourism Analyst: HEALTH & WELLNESS TOURISM GLOBAL, August 2004, Mintel Group Ltd., London, 2004 Polgár, J. (2008): Medical wellness új trendek az egészségturizmusban. Turizmus Bulletin. XI.évfolyam, 4.szám. Magyar Turizmus Zrt., Budapest, pp. 30-33. Porter, M.E. (2000b) Location, Clusters, and Company Strategy. In: Clak, G.L. Feldman, M.P. Gertler, M.S. (eds): The Oxford Handbook of Economic Geography. Oxford University Press, Oxford. pp.253-274. Porter, M.E., - Harryono, M. - Huang, Y-F.T., - Miyazawa, K. - Sethaput, V. (2006): Thailand Medical Tourism Cluster - Harvard Business School Microeconomics of Competitiveness, May 5, 2006 letöltés helye: http://www.isc.hbs.edu/resources/courses/moc-course-atharvard/documents/pdf/student-projects/thailand_medical_tourism_2006.pdf letöltés ideje:2015.01.19. Resiak-Urbanowicz, M. - Printz-Markó, E. (2011): Vergleichsstudie der Gemeinsamkeiten und Unterschiede im Gesundheitstourismus von Polen und Ungarn, In: Kincs, ami van Fókuszban az egészségturizmus Tanulmányok, 2011 Rátz, T. (2004) Zennis és Lomi Lomi, avagy Új trendek az egészségturizmusban In: Aubert A., Csapó J. (szerk): Egészségturizmus. Főiskolai jegyzet, Pécs, PTE TTK Földrajzi Intézet, pp.46-65 Ruszinkó, Á. (2006b): Egészségturizmus I. oktatási segédanyag a Heller Farkas Főiskola Egészségturizmus Szakirány hallgatói részére, 2006 25
Smith, M. Puczkó, L. (2010): Egészségturizmus: gyógyászat, wellness, holisztika. Akadémiai Kiadó Budapest Sugataghy, A. (2008): A jövő európai turistái. Turizmus Trend.2008/1-2., Professional Publishing Hungary Kft., Budapest, pp. 22-23. Vajda, R. Vadas V. (1990a): Magyarország gyógyidegenforgalma I. A turizmus és a gyógyidegenforgalom. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat Budapest Vajda, R. Vadas V. (1990b) Magyarország gyógyidegenforgalma II. Magyarország gyógyés termálfürdői. Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat Budapest Várhelyi, T. (2012): A zászlóshajó navigációs nehézségei. Világtrendek az egészségturizmusban. Turizmus Trend.2012/03., Professional Publishing Hungary Kft., Budapest, pp. 36-37. Voleszák, Z. (2000): A turizmus és a vendéglátás alapjai I., Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport számára 11. évfolyam. Összeállította Voleszák Zoltán. Szociális Foglalkoztató, Sopron 74/1999. (XII.25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről letöltés helye: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99900074.eum letöltés ideje: 2015.05.22. 26
6. A szerzőnek a témakörben megjelent publikációi 1. Markó Erzsébet (2006): Az egészségturizmus jövője In: Lőrincz Ildikó (szerk.) X. Apáczai Napok 2006 Nemzetközi Tudományos Konferencia -Tanulmánykötet II.: Hagyomány és fejlődés. Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, pp. 310-318. ISBN:978-963-9883-12-3 2. Markó Erzsébet (2007): A fürdő és a marketing kapcsolata XXVIII. OTDK Közgazdaságtudományi Szekció, Doktorandusz Konferencia, Tanulmányok a tanulmány cd-n jelent meg, terjedelme 11 oldal, nem lektorált, a cd-n vonalkódos jelzés van: 9789636617677) a tanulmány absztraktja lektorált füzetben megjelent: In: Prof. Dr. Nagy Aladár, Pr. Dr. Kocziszky György, Erős Adrienn, Havriló Attila, Galbács Péter (szerkesztőbizottság), Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, pp. 89, 2007, ISBN 978-963-661-768-4 3. Markó Erzsébet (2007): Thermal Cluster, as the opportunity of co-operation in health tourism between Hungary and the Slovak Republic In: Ing. Anna Sirotková (szerk.) Dialouge of Public and Private Representatives about Partnership in Tourism book of proceedings, Ekonomická univerzita v Bratislave, pp. 295-299 ISBN:978-80-225-2369-1 4. Markó Erzsébet (2007): Klaszterizáció: glokalitás? In: Szentes Balázs (szerk.) Európai Integráció-Elvek és Döntések Gazdasági Fejlődés Európában, II. Pannon Gazdaságtudományi Konferencia Tanulmánykötet I-II, Pannon Egyetem, Veszprém, Tanulmánykötet II., pp. 189-195 ISBN:978-963-9696-30-3 5. Printz-Markó Erzsébet (2008): European Spa World Jövő a kooperációban In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XI. Apáczai Napok 2007 Nemzetközi Tudományos Konferencia -Tanulmányok: Értékőrzés és értékteremtés Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 2008. pp. 517-525. ISBN:978-963-7287-18-3 6. Printz-Markó Erzsébet (2008): Mikroelemek hatása a mosonmagyaróvári gyógyvízben In: Czimber Gyula DSc (szerk.) Mikroelemek tápanyagkörforgalma és újrahsznosítása, Acta Agronomica Óváriensis, Volume 50., Number 1., Nyugat-Magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Mosonmagyaróvár, pp. 183-189 ISSN:1416-647x 7. Galgóczy-Németh Andrea Printz-Markó Erzsébet (2008): Tourism in the European Union Co-operation Facilities between Hungary and Slovakia In: István Tarrósy Susan Milford (szerk.) 27
Changing Dynamics of the Danubian Region New Neighbourhood Policy in the EU (Proceedings of the 5 th DRC Summer School, Krems, 2008), pp. 153-178 Pécs,Hungary, Published by IDResearch Ltd. and the Institute for the Danube Region and Central Europe (IDM) under the intellectual sponsorship of the Danube Rector s Conference (DRC), publikon books (2008) ISBN:978-963-87856-7-1 8. Printz-Markó Erzsébet (2009): Hagyományok értéke a XXI. század fürdőkultúrájában In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XII. Apáczai Napok 2008 - Nemzetközi Tudományos Konferencia Tanulmánykötet, NYME-AK: A reneszánsz értékei, az érték reneszánsza Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, 2009. pp. 502-506. ISBN:978-963-9883-42-0 9. Marta Resiak-Urbanowicz - Printz-Markó Erzsébet(2009): Vergleichsstudium der Badekultur zwischen Polen und Ungarn In: Lőrincz Ildikó (szerk.) Kultúrák találkozása a turizmusban Meeting of Cultures, I. Nemzetközi Turizmus Konferencia 2009 Tanulmányok, Győr Győr: pp. 139-150. ISBN 978-963-9883-32-1 10. Printz-Markó Erzsébet (2010): Veranstaltungen im Gesundheitstourismus Aufgrund mit den Studenten durchgeführter Forschung In: Darabos Ferenc (szerk.) Rendezvények színes világa: II. Nemzetközi Turizmus Konferencia, Tanulmányok Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2010. pp.16-20 ISBN:978-963-7287-23-7 11. Printz-Markó Erzsébet (2010): Innováció az egészségturizmusban In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XIII. Apáczai Napok 2009 Nemzetközi Tudományos Konferencia - Tanulmánykötet: Kreativitás és innováció - Álmodj, alkoss, újíts! Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Apáczai Csere János Kar, 2010. pp.115-122. ISBN:978-963-7287-24-4 12. Printz-Markó Erzsébet (2011): Egészségturizmus az osztrák-magyar határ mentén: Gesundheitstourismus an der österreichischen-ungarischen Grenze In: Albert Tóth Attila, Darabos Ferenc (szerk.) Nemzetközi turisztikai elemzések osztrák-magyar viszonylatban: Internationale Tourismusanalyse am Beispiel Österreich und Ungarn Győr: Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, 2011. pp.70-76 (ISBN:978-963-334-031-8) 13. Printz-Markó Erzsébet (2011): Lage und Rolle des ungarischen Gesundheitstourimus in der Europäischen Union In: Lőrincz Ildikó (szerk.) XIV. Apáczai Napok: Nemzetközi Tudományos Konferencia: Európaiság, Magyarság Közép- Európában 28