I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén, amit jól mutat az 1000 főre vetített vállalkozások száma is, amely száma 2006-ban 69 volt; ez közel 30%-al haladja meg a 2001- ben mért 53-at. Ha azonban összevetjük a megyei adatokkal akkor melyek szerint 2001-ben 1000 főre vetítve 83, 2006-ban pedig 111 vállalkozás jutott megállapítható, hogy ha minimálisan is, de nőtt a lemaradás, hiszen 2001-ben a sásdi kistérségben a vizsgált mutató a megyei átlag 64%-a volt, 2006-ban pedig csak 62%. Országos összevetésben azonban a helyzet némileg javult, hiszen 2001-ben az országos átlagnak kevesebb mint fele volt a vizsgált mutató, miközben 2006-ra ez 70%-ra javult. Elsősorban a térségi központ Sásd esetében a vállalkozások méretét vizsgálva megállapítható, hogy 1999 és 2004 között közel 2,5-szeresére növekedett a mikrovállalkozások száma. Ez leginkább a kényszervállalkozók számának megugrásából következik. Jelentős változás következett még be az 50-250 főt foglalkoztató cégek esetében, számuk 8-ról 2-re csökkent. Tehát szinte teljesen megszűntek a jelentősebb foglalkoztatók a térségben. Az 1000 lakosra vetített vendégéjszakák számát vizsgálva a következő megállapítást tehetjük. A turisztikai potenciál vizsgálatánál az 1000 főre vetített vendégéjszakák száma 2006- ban 1513 volt. Ez mintegy 71%-os növekedést jelent a 2001-es adathoz képest, ami több mint kétszerese az ez időszakban megyei szinten mért 28%-os bővülésnek, sőt közel tízszerese az országos átlagos bővülésnek (7,8%). Ebből következőleg bár az érték még messze elmarad az országos 1950 vendégéjszakától a lemaradás jelentős mértékben csökkent. A jelentős bővülés elsősorban a bikali Puchner Kastélyszálló kiemelkedő teljesítményének köszönhető. A kiskereskedelmi egységek 1000 főre vetített száma 2006-ban a Sásdi kistérségben 16,1 db, ami gyakorlatilag megegyezik a megyei átlaggal, amely 16,3 db volt. A 2001-es évhez képest megyei szinten stagnálást, a Sásdi kistérségben pedig 1 egységnyi növekedést figyelhetünk meg a 2001-es 15-höz képest. Ennek oka a népesség megyei átlagnál gyorsabb csökkenésében érhető tetten. Ha az országos adatokat is figyelembe vesszük, akkor megállapíthatjuk, hogy a térség kiskereskedelmi ellátottsága jóval az országos átlag (6,5) felett van, sőt növekedett is, ami ellentétes folyamat az ország egészét vizsgálva. Ez elsősorban a kistérség aprófalvas jellegének és Sásd hiányos központi szerepkörének tudható be. A foglalkoztatottak egyes gazdasági szektorok szerinti megoszlását tekintve megfigyelhető a mezőgazdaságban dolgozók magas aránya (17,5%), ami jelentősen eltér a megyei 7%-os értéktől; amely elsősorban a Sásdi Agro Zrt. foglalkoztatottságban betöltött jelentős szerepére utal. A szolgáltatások (44,6%), megyéhez képest is (61,3%) alacsony aránya részben a mezőgazdaságban dolgozók magas arányával, részben a ipar erőteljesebb szerepével, részben pedig Sásd gyenge központi helyi funkcióiból ered. Ez utóbbi legfőbb oka, hogy a kistérség határához közel nagyobb és több központi funkcióval rendelkező városok helyezkednek el, mint Dombóvár, Komló, távolabb pedig Bonyhád, Kaposvár, Pécs. Országos szinten a megye átlagoz hasonló adatokat találunk. A térség legnagyobb foglalkoztatói: Sásdi Agro Zrt., Hella 91 Kft., Therm Products Kft., Magnet Kft, amelyek összesen 323 főt alkalmaznak. Ipari parkja a kistérségnek nincs, de létesítését tervezték. A környező nagyobb települések, mint: Komló (25 ha, 13 vállalkozó), Dombóvár (32 vállalkozás, kb. 400 fő foglalkoztatott), Bonyhád (16 ha), Pécs (40ha, 2825 fő foglalkoztatott) és Kaposvár (Videoton Ipari Park: 33ha, 18 cég, kb. 1450 fő foglalkoztatott; Keleti ipari Park: 5 cég, kb. 260 fő foglalkoztatott) rendelkeznek többé-kevésbé sikerese ipari parkokkal. Mivel a kistérséggel szomszédos kistérségek mindegyike rendelkezik ipari parkkal, így a kistérség nagysága, lakossága, gazdasági potenciálja, valamint a kistérség irányában megfogalmazott gazdasági befektetési elképzelések nem indokolják újabb ipari park létrehozását.
A kutatók-fejlesztők, 2005-ben 1000 lakosra vetített számának tekintetében elég lesújtó a helyzet, mivel mindössze 0,07 fős eredményt kapunk. Megyei összevetésben 0,01-al a Szentlőrinci, 0,03-al pedig a Szigetvári kistérséget előzi meg a nullánál nagyobb értékkel rendelkezők közül. Természetesen Pécs kiugróan magas értekékkel: 3,75 fővel szerepel, amely az országos átlag négyszerese. Áttekintve a fontosabb mutatószámokat, a következő megállapítások tehetők: A kistérség a kiskereskedelmi egységeket leszámítva az összes többi mutatóban elmarad az országos átlagtól. A kistérség vállalkozáshiányos terület, jellemző a mikrovállalkozások magas aránya, és a nagyfoglalkoztatók hiánya. A térség jellemzően agrár, illetve ipari foglalkoztatottságú. Elsősorban a gyenge központi szerepkörű Sásdnak köszönhetően alacsony a szolgáltatásokban foglalkoztatottak aránya. A kistérség számára a 33 leghátrányosabb kistérség projektben meghatározott fejlesztési területek a humán-erőforrás-fejlesztés, valamint az TÁMOP és a TIOP programok oktatással kapcsolatos részei. A kistérség által megfogalmazott célkitűzések (közoktatás-, infrastruktúra-, mezőgazdasági üzemek fejlesztése, birtokszerkezet korszerűsítése, falusi turizmus fejlesztése) csak részében fedik le ezeket a prioritásokat. A kifejezetten gazdaságfejlesztés céljából benyújtott pályázat viszonylag kevés. Az elmúlt évek legjelentősebb projektjei: A Komlói- és a Sásdi kistérségek összefogása révén elnyerték a Leader-közösségi címet, melynek révén a térségbe 200-2013-ig mintegy 1,4 milliárd Ft. érkezni. Lakiter Európa Kft-nél komplex technológiai fejlesztés Mindszentgodisán 108 101 000 Ft-ért az ÚMFT keretein belül. A támogatás nagysága: 54 millió Ft. Makrom Kft-nél kapacitásbővítés és korszerűsítés Mágocson 49 541 000 Ft támogatással az NFT keretein belül. 2005-ben a Gödrei Mezőgazdasági Zrt-nél korszerűsítés és gépbeszerzés címén 45 852 189 Ft, illetve 46 845790 Ft támogatás az NFT keretein belül. További jelentősebb tervezett beruházások: Rosenberger Kft. keringési és rákbetegségek elleni étrendkiegészítők fejlesztése és gyártása Sásdon. A projekt tervezett költségvetése 654 900 000 Ft. A projekt támogatása mindenképpen ajánlott, hiszen a szakértői gárda később további K+F fejlesztésekhez biztosíthat szakmai hátteret. Kónyafarm Kft. hidegen sajtolt nyersolajat előállító üzem fejlesztése biodízel előállítása céljából Mindszentgodisán. A projekt tervezett költsége 250 000 000 Ft. A térségi agrárkapacitás lekötésére kiváló projekt. Lakiter Kft. konténergyártó technológia fejlesztésére és szabadalmaztatására szolgáló projekt Mindszentgodisán. A projekt várható összköltsége 75 000 000 Ft. 3
Infrastrukturális helyzet Sásd a 66-os és a 611-es út csomópontjában fekszik. Bár országos jelentőségű főút nem halad keresztül a településen, vagy közvetlen vonzáskörzetében közlekedésföldrajzi helyzete mégis jónak mondható. Köszönhető ez annak, hogy a 66-os út a régió két legnagyobb városát (Pécset és Kaposvárt) köti össze, másrészt a 611-es úton Dombóváron át a Balaton irányába sokan haladnak keresztül a településen. Ha megvizsgáljuk a két megyeszékhely közti távolságot és elérési időt, akkor megállapíthatjuk, hogy Pécs (32 km) és Kaposvár (33 km) között szinten félúton található Sásd. Ezt mutatja, hogy közösségi közlekedéssel 40, illetve 42 percre van szükség, hogy elérjünk a két városba. A legközelebbi szomszédos kistérségi központ a Dombóvár. A mintegy 15,9 km-es távolság megtételéhez legkevesebb 18 percre van szüksége az autóbuszoknak. A vasúti feltártság tekintetében igen jó a pozíciója a kistérségnek, ugyanis keresztül halad rajta a Budapestet Péccsel összekötő országos vasúti fővonal, amely meg is áll Sásdon. Vonaton a Sásd-Pécs 51 km-es távolságot legkevesebb 34 perc alatt lehet megtenni. Dombóvár 13 kmes távolságát pedig legkevesebb 11 perc alatt lehet leküzdeni. A másik a nem villamosított 50- es számú vasúti vonal, amely azonban nem rendelkezik megállóval a kistérség területén. Budapest elérése a térségből a rossz közúthálózati viszonyoknak és az autópálya hiányának köszönhetően átlagosan 145 percig tart. A belső elérhetőségi viszonyok a kistérségben nem rosszak. A kistérségi központ legfeljebb 21 perc (Bakóca) alatt minden településről elérhető. A térség településeinek (27) 40%-a (11) zsáktelepülés, amely a munkába, iskolába való eljutást jelentősen nehezíti. A munkába, illetve iskolába való eljutáshoz a reggel 7 és 9 óra között Sásdra érkező buszokat, a hazautazáshoz a délután 14-18 óra között a kistérség településeire érkező buszok adatai kerültek elemzésre. A 27 településből 11 településről reggel Sásdra való beutazás, vagy hazautazás a vizsgált időszakokban nem megoldható. Ezen településen élők munkába, vagy iskolába járása szempontjából ez óriási hátrány és jól mutatja, hogy bár Sásd külső kapcsolatrendszere jónak mondható, belső kapcsolatrendszere igen gyenge. Az egyes települések esetén a Mágocsra való eljutást is elemeztük. Megállapítható, hogy Alsómocsolád, Bikal, Nagyhajmás és Mekényes tekintetében Mágocs erősebb vonzással rendelkezik, mint Sásd, köszönhető ez, a nevezett települések Sásdtól való nagy távolságának és Mágocs mikrotérségi szerepkörének, valamint Dombóvár mint Sásdnál erősebb központ közelségének. Azon települések esetében, amelyeknél Sásd elérése a vizsgált időszakokban nem volt elérhető, ott a közösségi közlekedés kereslethez történő igazítása lehetne megfelelő megoldás; még akkor is, ha manapság a nagy cégek esetében több műszak, következésképp lépcsőzetes munkakezdések működnek, ugyanis ez esetben a cégek saját buszukkal biztosítják dolgozóik számára a munkahely elérését (ld.: Elcoteq). Az iskolabuszok alkalmazása több szempontból sem szerencsés. Egyrészt kisebb bázisból származik utazóközönsége, másrészt elveszi az utasokat a közösségi közlekedéstől. Így az állam nemcsak az iskolabuszokat, hanem a még nagyobb veszteséggel üzemelő közösségi közlekedést is támogatja, tehát kétszer fizet egy szolgáltatásért. Az egyes településekre való eljutást megkönnyítheti azok zsákjellegének megszüntetése. Így indokolt lehet többek között Ág-Alsómocsolád, vagy Bakóca-Tormás települések közötti összekötő utak megépítése (erre szép számmal találunk pályázatokat). Előbbi megépülésével Mágocs település még a megyén belül elérhető lenne és nem lenne szükség Tolna megyén át kerülni, illetve jelentősen javulna a kistérség belső kapcsolatrendszere. A térség műszaki infrastruktúrájának helyzete vegyes képet mutat. A közüzemi vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakások aránya minden településen meghaladja a 75%-ot 2005-ben. A legrosszabb helyzet azonban nem a legkisebb falvakban, hanem Vásárosdombón van. Itt a vízvezeték hálózatba kapcsolat lakások aránya alig 75,4%. A közműolló adatait vizsgálva azonban lesújtó képet kapunk. A kistérség települései közül mindössze Mágocson (0,81), Sásdon (0,82) és Vásárosdombón(1,02) épült ki szennyvízelvezetés, viszont ezeken a településeken mint ahogy a közműolló értékei mutatják 4
sokan veszik igénybe a szolgáltatást. A Vásárosdombói 1-et meghaladó érték annak köszönhető, hogy a szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (a statisztika szerint) több mint a vízhálózatba. Az alacsony lélekszám, valamint a rossz jövedelmi viszonyok következtében alacsony érdeklődés mutatkozott a gázvezeték kiépítésére. Emiatt, csak a nagyobb településeken (Vásárosdombó, Sásd, Mágocs és Bikal) került kiépítésre gázvezeték-hálózat. Ezt tükrözi a 27,7%-os rákötési arány is. A hulladékszállítás tekintetében a 91,1%-os mutatóval, mindössze 6,4%-al marad el a megyei legjobb (Komlói) kistérségtől, ami kifejezetten kedvező adottságnak tekinthető. A kommunikáció és informatikai rendszerek kiépítettsége jelentős elmaradást mutat a megye más kistérségeihez képest. Az 1000 főre jutó telefon főállomások száma mindössze 266, ami bár alig marad el a megyei 275-ös átlaghoz képest, de a pécsi 391-es adat viszonylatában már kedvezőtlen adatról beszélhetünk. A kábeltelevíziós ellátottságot esetén mindössze 136 előfizető jut 1000 lakosra, ami alig több, mint 70%-a a megyei átlagnak, bár ebben az esetben az esetleg műholdas Tv-vel rendelkezők számát nem vizsgáltuk; hasonló arányokat figyelhetünk meg a szélessávú internet előfizetők esetében is. A helyzetet jól jellemzi, hogy az elmúlt években csak Vásárosdombó Önkormányzata hajtott végre egy 6,8 milliós informatikai beruházást. Az eddigi legjelentősebb projektek: Hálózati jellegű mellékúthálózat fejlesztése, Mágocs belterületi útjainak felújításai. Magyar Közút Kht., 420 millió Ft az ÚMFT keretein belül. Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás közösség buszbeszerzése. Az elnyert támogatás: 30 millió forint. Ezek mellett számos településen, köztük: Vázsnokon, Vásárosdombón, Tékesen, Tormáson voltak kisebb-nagyobb út- és burkolatfelújítások. A kistérség belső kapcsolatrendszerének javítása érdekében számos projekt található a kistérségi stratégiájában pl.: Alsómocsolád-Szalatnak összekötőút, Bikal-Köblény összekötőút létesítése, valamint számos bekötőút felújítása. A kistérség településein jó lenne informatikai beruházásokat létesíteni. A problémát nem oldja meg, de a helyzeten mindenképpen javítana, ha az önkormányzatok bekapcsolódnának a WiFi falu programba, ti. így a településeken élők olcsón (30 000 Ft) juthatnának régi, de működőképes számítógépekhez, amivel megnyílna a lehetőség a távmunka végzésére is. További javulást jelentene a kistelepülések lakói számára a szennyvízhálózatok kiépülése, ilyen célú pályázatok benyújtása is szükséges lenne. Társadalmi helyzet A kistérség 27 településen 2006-ban 14 731 fő élt. 2001-hez képest a lakónépesség száma 5,4%-kal csökkent. Ez elsősorban a nagyobb települések: Vásárosdombó (-18 ), Mágocs (- 17 ), Sásd (-13 ) jelentősebb természetes fogyásának köszönhető. Ha a 2000-2006-os időszakot tekintjük, akkor a természetes fogyás további erősödése figyelhető meg (5,7%); a helyzetet tovább súlyosbítja a negatív vándorlási különbözet, ami 5,7%-os. A két adatot összességében vizsgálva, a kistérségben zajló népesedési folyamatok a legrosszabbnak tekinthetőek a megyében. A települések szerinti megoszlást tekintve elmondható, hogy a települések közel 75%-a az aprófalu kategóriába tartozik, de ezen településeken a népesség csupán 16%-a él. A népsűrűség átlagosan 18,4 fő/km 2, ami a falusias térségek jellemzője, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a 120fő/km 2 népsűrűségű településeken (urbanitási mutató) élők aránya mindössze 23%, ami alig több mint a fele a megyei átlagnak (39,31%). A kistérség legmagasabb népességszámmal (23 604 fő) az 1930-as népszámlálás idején rendelkezett. Azóta, az 1960-as népszámlálást leszámítva folyamatosan csökkent a kistérség népessége. A központi település Sásd népességszáma hullámzóan ugyan, de növekedett, a maximumát 1990-es népszámlálás idején érte el, ekkor 3877 fő volt a település lakkossága. A 5
kistérség területén jelenleg csak Sásd rendelkezik városi jogállással, amelyet 1995-ben nyert el; de rendelkezik várossá fejleszthető nagyközséggel (Mágocs) is. A lakosság halandósága sajnos a megyében itt a legrosszabb. 1000 lakosra 15,3 haláleset jut, amelynek okai összetettek, de ebben jelentős szerepet játszik az elöregedő lakosság mellett a pécsi klinikáktól való jelentős elérési távolság. A korszerkezet adottságait mutatja be a fiatalodási index (73,1%) is, ami nagyjából a megyei átlagnak megfelelő és egyben jelzi a megyében jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatokat is. A lakosság életminőségének egyik indikátora a 100 lakásra jutó lakosok száma. A Sásdi kistérségben ez 250 fő, összevetve ezt a többi kistérség adataival, közepesnek, az országossal (239 fő) akkor rossznak mondható. A helyzetet tovább rontja, hogy a lakásállomány megújulása igen lassan halad. A 2006-ban regisztrált 5894 lakásnak mindössze 1,8%-a épült 2000-2006 között ami a második legrosszabb adat a megyében és alig negyede a legjobb pécsi (6,7%) adatnak. A megszűnt lakások aránya mindössze 3%, ami a legjobb a megyében (10%), de szintén a lakásállomány lassú megújulását mutatja. Ez részben a csökkenő népesség, a gyenge gazdasági helyzet és ebből következőleg a rossz anyagi körülményeknek köszönhető, ugyanis a térség nem prosperáló a lakhelyválasztás szempontjából sem. Szükséges megemlíteni, hogy azok a lakások, amelyek a közelmúltban épültek viszonylag kicsik, átlagos alapterületük mindössze 64,2 m 2, ami mindössze 70%-a a megyei átlagnak. Ezt jelzi a három- vagy többszobás lakások rendkívül alacsony aránya is: 1,08%, ami fele a megye kistérségi átlagának és csak harmada a pécsinek. A lakosság rossz anyagi helyzetére enged következtetni a magas elvándorlási mutató is. Az 1000 lakosra vetített vándorlási különbözet 1990-2005 között -6 -es volt, ami alig volt jobb a Sellyei kistérségben mért 7 -nél és 2,5-szer rosszabb a megye többi kistérségének átlagához képest. A személygépkocsik súlyozott arányát tekintve megállapíthatjuk, hogy bár a falusias környezet, a rászorultság okán magasabb személygépkocsi számot eredményezhet a személygépkocsik kor szerint súlyozott 1000 lakosra jutó száma 2005-ben mindössze 89 darab volt, ami ismét a sellyei után a legrosszabb, mégis alig alacsonyabb a megyei 101-es átlagnál, amiből csak a pécsi 142-es érték emelkedik ki. Ez pedig a megye általános rossz helyzetére utal főleg akkor, ha összevetjük az országos 114,16-os átlagértékkel. Etnikai szempontból a kistérségben a 2001-es népszámláláskor a lakosság mindössze 6%-a vallotta magát roma nemzetiséghez tartozónak, bár a továbbszámolásokból tudjuk, hogy az azóta eltelt időszakban a roma lakosság aránya a gyorsabb természetes szaporodás miatt jelentősen növekedett. A kistérség aprófalvas jellege miatt számos alapellátást és szolgáltatást társulások formájában biztosítanak a települések. Számos szolgáltatás (fogorvosi, orvosi ügyeleti, háziorvosi, vagy házi gyermekorvosi) működik ilyen formában. Háziorvosi ellátásban Felsőegerszeg kivételével minden település rendelkezik. Házi gyermekorvosi ellátással már csak a települések 70%-a rendelkezik. Egy háziorvosra és házi gyermekorvosokra jutó lakosok száma 1339 fő. Ennél kisebb körzetek tehát jobb értékek csak a pécsi kistérségben fordulnak elő. Összehasonlítva a megyei átlaggal (1408 fő), ez igen jónak mondható. Az egy háziorvosra jutó betegforgalom a kistérségben főleg annak alacsony népességszáma miatt mindössze 11 605 fő, ami csupán alig 80%-a a megyei átlagnak. A legtöbb beteget Sásdon (27 124 fő) és Mágocson (24 817 fő) látták el 2005-ben. Mágocs magas értéke a kistérségen belüli elhelyezkedéséből és differenciált szakorvosi ellátási szolgáltatásaiból következik; ugyanis a településen a háziorvosi és gyermekorvosi ellátás mellett fogorvosi, üzemorvosi, fizioterápiás és praxislabor, valamint védőnői szolgáltatás is működik. A fizioterápiás infrastruktúrával egyedüliként csak Mágocs, ügyeleti ellátással 13 település rendelkezik a kistérségben. A legtöbben a sásdi központi ügyeleti körzethez tartoznak (hét település), de vannak, amelyek önállóan látják el a feladatot, így Mágocs vagy Vásárosdombó. Sásdnak a kistérségben betöltött vezető egészségügyi szerepét jelzi, hogy fogorvosi ellátás szempontjából a kistérség 21 települése tartozik hozzá; a településen pulmonológiai szakellátási is működik. Az egy háziorvosra jutó betegforgalom a kistérségben főleg annak alacsony népességszáma miatt mindössze 11 605 fő, ami csupán alig 80%-a a megyei átlagnak. A legközelebbi rendelőintézet és kórház Dombóváron található. A kistérség bármely 6
településéről legfeljebb 38 perc alatt elérhető. A mentőellátást a komlói és a dombóvári mentőállomásról biztosítják, amely a kistérség megyén belüli pozíciójából következik. Az elmúlt években jelentős egészségügyi beruházást egyedül Vásárosdombó hajtott végre. 2005-ben mintegy 30 millió forintból építettek orvosi rendelőt és lakást. További egészségügyi beruházást hajtott végre a gerényesi önkormányzat, amely 8,6 millió forintért orvosi rendelőt alakított ki a polgármesteri hivatal épületében, hasonló összegért felújításra került a tékesi rendelő is. Összesen e három egészségügyi beruházás volt a kistérségben az elmúlt években, pedig szükség lenne további fejlesztésre is. Szükséges lenne a kistérség egészére vonatkozóan egy közegészségügyi terv kidolgozása és elfogadása, ugyanis ez a dokumentum a jövőbeni fejlesztési irányok alapját képezheti. Fontos lenne a kisebb településeken ahol még nincs, ott az orvosi rendelők kialakítása és felújítása, valamint a kistérségi központban az egészségügyi ellátás fejlesztése. Ehhez mindenekelőtt szükséges egy a mai kor igényeinek megfelelő épület. Másodsorban szükség van az eddiginél (tüdőgondozó és fogászat) differenciáltabb szakorvosi ellátásra. Az ellátásbővítést (nőgyógyászati, kardiológiai, reumatológiai, ortopédiai, fül-orr-gégészeti szakrendelések) a lakosságot leginkább érintő betegségek szakorvosainak időszaki, de helyben történő foglalkoztatásával lehetne elérni. A szakorvosokat a dombóvári kórház biztosítaná. Ezzel a lépéssel mindkét fél nyerne. A helyi lakosság számára a legnagyobb előny az lenne, hogy nem kellene Dombóvárra utazni (nemcsak a sásdiak, hanem a kistérség lakói számára még inkább), hanem a nem akut problémáikat helyben is el tudnák intézni. A kórház pedig azért járna jól, mert kevesebb beteget kellene Dombóváron ellátni, így csökkenne a kórház túlterheltsége. Szociális helyzet Áttekintve a kistérség szociális helyzetére vonatkozó mutatószámokat, számos tekintetben elég lehangoló a helyzet. Ez részben a kistérség demográfiai és gazdasági problémáiból, részben viszont a szociális ellátórendszer bizonyos hiányosságaiból fakad. A kistérség fiatalodási indexe 2005-ben 77%, ami nagyjából megfelel a megyei átlagnak. Sajnos a kistérség egyetlen települése sem rendelkezik bölcsődével, azonban a sásdi óvoda férőhelyeinek csökkentésével (120-ról 100-ra) felszabaduló kisebb foglalkoztatóban bölcsődei csoportot kíván kialakítani. Ez mindenképpen szükséges, hiszen a hátrányos helyzetű családok gyermekei számára kitörési lehetőséget biztosíthat a kedvezőtlen környezetből. Az óvoda tárgyi és szakmai feltételrendszere jó, a szakmai előrelépés a sajátos nevelésű igényű gyerekek ellátása terén szükséges. A kistérség településeinek alig több mint fele (15 település) rendelkezik óvodával, további háromnak pedig többcélú kistérségi társulás keretében más településen működtetett óvodája van. A térség képzettségi helyzete igen vegyes képet mutat. A települések közül kizárólag alsó tagozatos általános iskola csak Alsómocsoládon működik. Nyolc osztályos iskola a 12 településen van, további hét település működtet többcélú kistérségi társulás keretében más településen iskolát, de így a települések 30%-a semmilyen alsófokú oktatási intézménnyel nem rendelkezik. A legjelentősebb alsófokú oktatási intézmény a sásdi általános iskola. Az intézményt Sásd, Felsőegerszeg, Meződ, Oroszló, Palé, Varga és Vázsnok intézményfenntartó társulása működteti. Három településről: Bodolyabér, Magyarhertelend és Tarrós külön megállapodással, további nyolc településről pedig a szabad iskolaválasztás jogán járnak gyerekek. Maga az iskola épületének egy része felújítása szorul; a szakmai téren korszerű pedagógia programmal rendelkezik és szakszolgálatot is fenntart nemcsak Sásdon, hanem a decentrumokban (Gödre, Mindszentgodisa, Mágocs, Vásárosdombó) is. Mindegyik ilyen iskola számos szabadidős lehetőséget kínál, köztük: zeneiskola, origami, dráma, sport, néptánc stb. A kistérségben 1000 lakosra 85,7 általános iskolai tanuló jut, ami csupán 1,3-del, de meghaladja a megyei átlagot, ami mindenképpen pozitívum, tekintettel arra, hogy a legtöbb mutató tekintetében a kistérség alatta marad a megyei átlagnak. Ezen jobb helyzet azonban jelentős részben a 18 éves korig tartó tankötelezettségnek köszönhető. Ha a 14 évesnél idősebb népességen belül az általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányát vizsgáljuk, akkor mindenképpen pozitívumként kell megemlíteni, hogy az 1990-es 68,7%-ról a közelmúltban 71,2%-ra nőtt. Összehasonlítva azonban a hasonló megyei adatokkal, 7
amelyek 76,5% és 91,1%, akkor már szembetűnő, hogy kistérség iskolázottsági hátránya az 1990-es 8%-ról 2001-re 20% körülire nőtt, tehát a fejlődés jóval alacsonyabb volt a megyei átlagnál. A 14 évesnél idősebb korosztály körében a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 1990-ben 14,3% volt, ami 2001-re 19,5%-ra növekedett. A hasonló megyei adat 24,7% és 31,4%, az országos mutatót elemezve amely 23,1% és 36,9% megállapítható, hogy az egész megyére kiterjedően romlott a helyzet. A továbbtanulást nézve a tanulók 44%-a gimnáziumba, 32%-a szakközépiskolába és 24%-a szakiskolába ment továbbtanulni a 2005/2006-os tanévben. Bár a szakiskolába járok aránya magasabb volt az országos átlagnál (19%), de ez jelentős részben annak köszönhető, hogy jelentősebb a falusi tanulók aránya, illetve szűkebb a helyben elérhető gimnáziumi kínálat. A középfokú oktatási rendszerben tanulók arányát megvizsgálva, sokkal rosszabb képet kapunk. A megfelelő humán erőforrás megléte kistérségi szinten feltételez egy jó középfokú oktatási rendszert. Mivel a kistérség nem rendelkezik gimnáziummal, ezért a tanulók jelentős része más városba utazik, ami jelentékenyen növeli az elvándorlási hajlandóságot. A szakközépiskolai és szakiskolai hallgatók 1000 főre vetített aránya mindössze 40%-a, illetve 26%-a megyei átlagnak és ezzel pedig a legrosszabb helyen áll. A 18 évesnél idősebb korosztálynak azonban alig 20,4%-a rendelkezik középiskolai érettségivel, ami mindössze 80%- a a megyei átlagnak. Ennek oka, hogy Sásdi kistérségben mindössze egy szakközépiskola működik, amely ráadásul kicsi vonzáskörzettel rendelkezik, sokan járnak más településre például Komlóra középiskolába és kollégium sem tartozik hozzá, ami tovább rontja a helyzetet. Felnőtt átképzési lehetőség is csak Sásdon van. A rossz gazdasági helyzet miatt igen magas a munkanélküliség, ebből következőleg pedig a háztartások felében nincsen egyetlen foglalkoztatott sem. Ez pedig maga után vonja azt, hogy az 1000 főre vetített rendszeres szociális segélyben részesülők száma közel 54%, ami mintegy 40%-kal magasabb a megyei átlagnál. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesültek aránya a 24 évesnél fiatalabb népességből 2005-ben mintegy 40,74%. Ez az érték 20%-al haladja meg a megyei átlagot. Tekintetbe véve, hogy gyermekvédelmi támogatásban az a család részesülhetett 2005-ben, ahol az egy főre jutó havi jövedelem nem haladta meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimális összegének 110%-át, tehát: 28 380 Ft-ot, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy a családok mind anyagi, mind vagyoni helyzete meglehetősen szerény. Gyermekjóléti szolgálat 16 településen működik, ugyanezen települések Gödre kivételével rendelkeznek családsegítő szolgálattal is. Az időskorúak házi gondozásáról 15 településen gondoskodnak. Településgondnoki szolgálattal mely a rászorultak számára bevásárolást szervez, beszerzi a gyógyszereket, kiváltja a recepteket 15 település rendelkezik. Ezekből megállapítható, hogy a lakosság mintegy 63%-a mind gyermekjóléti, családsegítő és házi gondozó szolgálattal el van látva, bár még jelentős fejlesztési lehetőségek vannak. Az oktatásban definiált prioritásokkal összhangban több településen ahol iskolaközpont működik valósult meg jelentős beruházás: Óvoda és iskolafejlesztés az esélyegyenlőség biztosításáért Vásárosdombón. A beruházás összköltsége: 214 737 000 Ft. Multikulturális pedagógiai műhely létrehozása Mindszentgodisán. A beruházás összköltsége: 70 530 000 Ft. Általános iskola felújítás és eszközbeszerzés Sásdon. A beruházás összköltsége: 33 383 000 Ft. Baranyajenő: iskolabusz vásárlása és az iskola felújítása összesen 13 300 000 Ft. Az eddig megvalósult beruházások mellett vannak még előkészített és jelentős fejlesztések is, így például: Gödrei általános iskola felújítása, bővítése. A tervezett összköltség: 70 000 000 Ft. Mágocson a gondozási központ bővítése. A tervezett összköltség: 100 000 000 Ft. Nagyhajmáson új óvoda létesítése. A tervezett összköltség: 75 000 000 Ft. 8
Sásdon integrált oktatási hálózat és központjának kialakítása. A tervezett összköltség: 300 000 000 Ft. Integrált nevelés-oktatás infrastruktúra feltételeinek megteremtése Mágocs térségében. A tervezett összköltség: 140 000 000 Ft. A fentiekből kitűnik, hogy jelentős projektek várnak még megvalósításra. Szükség is van rájuk, hiszen a társadalmi felemelkedés egyik alapja lehet egy jó alapokon nyugvó, intézményi és szakmai hátérrel rendelkező oktatási rendszer. Foglalkoztatási helyzet A kistérség általánosan gyenge gazdasági helyzetéből következőleg jelentős munkaerő-piaci problémák is adódnak, ami már a további gazdasági beruházások gátja lehet. A munkanélküliség adatokat megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy jelentős az eltérés a KSH és az ÁFSZ által közölt értékek között. 2006-ban az aktív korú népesség 20%-a volt munkanélküli a KSH szerint. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat eltérő módszertan szerint készülő kimutatása 2007-re 690 munkanélkülivel és 4715 foglalkoztatottal számol, és ebből egy jóval kedvezőbb, 12,7%-os munkanélküliségi rátát állapít meg, míg ez az érték 2006-ban 13,5%volt. Legfontosabb talán mégis a konkrét számon túl az, hogy trend kedvezően alakul, 2005 és 2007 között a munkanélküliek száma 180 fővel csökkent. A tisztán látást zavarja, hogy a jelenlegi legutolsó, 2008. szeptemberi kimutatás (ÁFSZ) összesen 1314 álláskeresőt tart nyilván, ami mintegy duplája a 2007-es értéknek. Ilyen drasztikus változást semmi sem indokolna egy év alatt, a különbség tehát statisztikai jellegű. A munkanélküliek mintegy 7,1%-a pályakezdő (2007) és a tartósan (több mint 365 napja regisztrált álláskereső) munkanélküliek aránya 38,1%, ez közepes érték a régióban, de jelzi, hogy a munkaerőpiacról kikerülve igen nehéz az ismételt munkába állás. A 2007-ben nyilvántartott munkanélküliek 17,3%-a a 25 év alatti korosztályból került ki, további 15,8% az 50 év feletti korosztályból, ebből következőleg a maradék kétharmad a legaktívabb rétegeket képviseli. A munkanélküliek nemek szerinti megoszlása tekintetében a női munkanélküliek valamivel többen voltak (52%), mint a férfiak, ami teljesen ellentétes a megyei értékekkel. Míg a megye átlagában a férfiak közül kerül ki a munkanélküliek többsége (61%-a), addig a Sásdi kistérségben nemcsak, hogy fordított az arány, de jóval kiegyenlítettebb is. Ez annak köszönhető, hogy a kistérség munkaerőpiaca alapvetően nem a bányászatra épült, így annak hirtelen leépülésével nem vált annyi férfi munkanélkülivé; illetve annak, hogy a térségben nagyobb volt a női munkaerőt igénylő vállalkozások aránya. Az iskolai végzettséget vizsgálva megállapítható, hogy a munkanélküliek jelentős csoportja (2007-ben 61,7%-a) a 8 általános, vagy alacsonyabb képzettséggel rendelkezők közül kerül ki. További 30% kerül ki az érettségi nélküli szakmával rendelkezők csoportjából. Az érettségivel rendelkezők a munkanélküliek alig 9%-át adják, akik pedig felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, azok aránya mindössze 1% az álláskeresők körében. A megyei átlagértékkel összehasonlítva láthatjuk, hogy az alacsony képzettségűek aránya (megyei érték: 45,8%) sokkal magasabb. A megyei alacsonyabb értéket elsősorban a kedvező pécsi adat (35%) javítja jelentősen. Ez pedig annak az eredménye, hogy a nagyvárosban működő vállalkozások elszívják az alacsony képzettségű, sokszor képzetlen munkaerőt is. Az érettségi nélküli szakmával rendelkezők aránya a megyében hasonló a kistérségi adatokhoz. Az érettségivel rendelkezők aránya duplája (18%) a kistérségi adatoknak. Ez elsősorban szintén a magas pécsi (28%) értéknek köszönhető. Ez jól jelzi, hogy manapság a nagyvárosokban már nem elég az érettségi, még a falusi térségekben az érettségivel rendelkezők a képzettebb társadalmi csoportba tartoznak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők munkanélküliek aránya itt is mindössze 3%, ami jelzi, hogy a nagyvárosok és a megyeközpont képes foglalkoztatni a kistérség képzettebb munkaerejét is. A munkanélküliségi ráta szempontjából a legrosszabb helyzetben lévő települések: Ág (57%), Gerényes (39%), Nagyhajmás (41%), Tékes (55%); ebből három a vásárosdombói mikrotérségbe tartozik. Az aktivitási ráta 2007-ben az ÁFSZ módszertan szerint 55,7% volt, ami nem számít 9
kiugróan rossznak a hasonló helyzetű térségek között. A ráta 2002 óta többé-kevésbé állandó, 1-2%-nál nem mutat nagyobb ingadozásokat. A térség legjelentősebb foglalkoztatói a Sásdi Agro Zrt., Hella 91 Kft., Therm Products Kft., Magnet Kft, Hunor Sportkesztyű Kft., Hegyháti Áfész, Y Pulyka Kft., Rosenberger Kft. Kistérség a 2007-es régiós közmunkaprogramban nem rendelkezett nyertes pályázattal, viszont a decemberben kezdődő három hónapos foglalkoztatást biztosító téli-tavaszi programban 26 település bevonásával és 94 fő foglalkoztatására 31 401 149 Ft-ot kapott. A foglalkoztatási helyzet javítása elsősorban a humánerőforrás-fejlesztésével, azon keresztül pedig a gazdasági beruházások dinamizálásával érhető el, minthogy a képzettebb munkaerőre hamarabb települ gazdasági vállalkozás. Az erősödő gazdasági potenciál pedig csökkentheti a lecsúszott rétegek arányát, ezzel pedig a szociális kiadások csökkentéséhez is hozzájárul, ami pedig tőkét, vagy önerőt biztosíthat más pályázatokhoz, beruházásokhoz. 10
2. SWOT-analízis Gazdasági és foglalkoztatási Erősségek - A kistérség jelentős élelmiszeripari feldolgozó kapacitással rendelkezik - A kistérség jelentős ipari hagyományokra alapozott ipari üzemekkel rendelkezik - A kistérségben megjelenő K+F kapacitást a dinamikusan fejlődő kkv-k képviselik - Társadalmi hagyományokon nyugvó jó munkamorál - Meghatározó mezőgazdasági múlt - Megjelenő fejlett turisztikai desztináció (Puchner) Gyengeségek Lehetőségek - Szükséges a gazdasági beruházások intenzívebb támogatása, ezen keresztül pedig munkahelyteremtés - A mezőgazdasági vállalkozásoknak jelentős segítséget nyújtanak az EU-s támogatások - A turizmus területén jelentős fejlesztési lehetőségek vannak, többek között: erdőbakancsos turizmus, gyógyvíz-wellnes turizmus - Fontos szerepe lehet roma foglalkoztatás támogatásnak a munkanélküliség csökkentése szempontjából - A környező erdők jelentős biomasszapotenciált képviselnek, melynek intenzívebb kihasználása szükséges - A meglévő külföldi német nemzetiségi kapcsolatokra alapozva növelni kellene a tőkevonzó képességet - Az átképzés szerepének növelésével elérhető lenne a foglalkoztatás bővülése és a társadalmi felemelkedés Veszélyek - A gazdasági fejlődés jelentős gátja a szakképzett munkaerő hiánya - A jelentős tőkehiány eredményeként vállalkozássűrűség igen alacsony - A rossz szakképzés és a vállalkozások hiánya miatt magas a munkanélküliség - A kicsi felvevőpiac akadályozza a nagyobb üzemek létrejöttét - A kistérség (a többivel ellentétben) nem rendelkezik munkanélküli kirendeltséggel, ami jelentősen csökkenti az elhelyezkedés esélyét - A szegregáció és az alulképzettség akadályozza a romák elhelyezkedését - A vállalkozások megtelepedését hátráltatja az ipari park hiánya - A helyi gazdaság elmaradottságát jelzi, az agrárium túlsúlya és a fejletlen szolgáltatások - A rendszerváltás után munkanélkülivé lett réteg jelentős része kényszervállalkozó lett - A fejlesztések és beruházások elmaradásával növekedhet gazdasági leszakadás, lemaradás, konzerválódhat a korszerűtlen ágazati struktúra és megnőhet a tartós munkanélküliek aránya - A tőkehiány miatt vállalkozó a piaci klíma romlásával könnyen becsődölhetnek - A magas munkanélküliség miatt a családok adósságspirálba kerülhetnek, és jelentősen romolhatnak a megélhetési feltételeik 11
Infrastruktúra Erősségek Lehetőségek -A kistérséget jelentős főutak keresztezik, melyek növelik a feltártságát - A kistérségi központból két megyeszékhely is könnyen elérhető - Az országos vasúti közlekedésbe való bekapcsolódását jelenti, hogy az Intercity megáll Sásdon -Sásd közlekedési szempontból a kistérségen belül központi helyzetben van -A kistérség településeiről könnyen elérhetőek a mikorközpontok -Hátrányos helyzetű kistérségként több pályázati lehetőség a közlekedés elérhetőség javítása érdekében -Középtávon az M9-es és hosszabb távonm65-ös utak jelentősen javítanák az elérhetőséget - Hátrányos helyzetű kistérségként a beruházások magasabb intenzitású támogatása javíthatja a kistérség településeinek műszaki infrastrukturális ellátását -Kerékpárutak építésével elősegíthető lenne az aktív turizmus fellendülése -A vonalas infrastruktúra fejlesztése elősegítené az életminőség javítását Gyengeségek Veszélyek -A kistérség megyén belüli periférikus helyzete rontja a megyén belül megvalósuló beruházások itteni megvalósulásának esélyét -A domborzati akadályok jelentősen nehezítik a közlekedést és akadályozzák a nagy áteresztőképességű gyorsforgalmi utak jelentőségét -A rossz minőségű mellékutak és az összekötő utak hiánya miatt rossz a települések megközelíthetősége és jelentős a zsáktelepülések száma -A települési vonalas infrastruktúra fejletlensége és az infokommunikációs rendszerek kiépítésének hiánya gátolja a beruházások megtelepedését -Az infrastrukturális beruházások költségét jelentősen emeli a kistérség aprófalvas jellege -Mivel az autópálya beruházások elkerülik a közeljövőben, ezért fennáll a veszélye a tartós periferizálódásnak és a gazdaság versenyképesség további csökkenésének -Az infrastrukturális hiányosságok akadályozzák a kistérség gazdasági fejlődését, így elmaradhat a felzárkózás, ami hosszabb távon elnéptelenedéséhez vezethet 12
Szociális és egészségügy Erősségek Lehetőségek -A jól kiépített egészségügyi alapszolgáltatások keretében a települések többsége rendelkezik háziorvosi ellátással -A mikrotérségi központokban megjelenik szakorvosi ellátás (tüdőgondozó, fogorvos, urulógus, reumatológus), sőt a demens betegek ellátása is megoldott -Az orvosi ügyeletet társulásos formában biztosítják -A családsegítő szolgáltat segíti a szociálisan hátrányos helyzetű családok életét -A prevenciós tevékenységek (alkohol, drog, dohányzás, bűnözés, szociális lecsúszás) intenzívebb támogatása hosszabb távon az egészségügyi kiadások csökkenésével járna - A Sásdon létesítendő mentőállomás nagyban növelné például az infarktusos betegek túlélési esélyeit Gyengeségek Veszélyek - A kórház és mentőállomás hiánya nemcsak a lakosság komfortérzetét csökkenti, hanem a betegek túlélési esélyeit is -Szakrendelő hiánya miatt lakosság az egészségügyi problémáival folyamatosan Dombóvárra kényszerül utazni -A kevés szociális intézményi férőhelyszámot jól mutatja a jelentős várólista -egészségügyi szakember hiány alapvető akadálya a korszerű egészségügyi ellátásnak -Kisebb túlélési esély korai halálozások megugrásával járhat -A széteső családok növelik szociális leszakadás esélyét, ami gettósodáshoz, a bűnözés eluralkodásához és nem utolsó sorban a szociális jellegű kiadások növekedéséhez vezet. 13
Társadalmi és oktatási helyzet Erősségek Lehetőségek -Az integrált oktatási centrum és szakszolgálat biztosítja a kistérségben a színvonalas alapfokú oktatását, melyet a statisztika mellett a sikeres tanulmányi versenyek is bizonyítanak -A felnőttkori oktatás elősegíti a középkorosztály elhelyezkedését -Az enyhe értelmi fogyatékosok oktatásának biztosításával elősegítik a hátrányos helyzetűek felzárkózását és integrálódását a társadalom szövetébe -A meglévő művészeti oktatás elősegíti a nemzetiségi hagyományok fennmaradását és a társadalmi összefogást erősíti -szakképző intézmény megléte, nemcsak a kvalifikáltabb humánerőforrás meglétét eredményezi, de hatással van a lakosság helyben maradására is. - Az iskola felújításának, berendezéseinek korszerűsítésének valamint a tanárok továbbképzésének támogatásával nőhet az oktatás eredményessége, ami meghatározója a társadalmi felemelkedésnek is -Az integrált roma oktatás, valamint a roma integráció más területek való támogatása fontos a társadalmi egység és az életkörülmények javulása érdekében -A térség népességmegtartó képességének növelése elérhető a helyben maradás feltételeinek jobb biztosításával Gyengeségek Veszélyek -A gimnáziumi képzés hiánya miatt csökken a térséghez való kötődés mértéke -Az egyes településeken jelentős roma kisebbség, a jelentős feszültségforrás -Az urbanizáció alacsony foka gátolja a települések központi funkcióinak kialakulását -A felsőfokú képzettségűek alacsony aránya elsősorban a képzési intézmények hiányának tudható be -Az elvándorlás fokozódása tovább rontja a térség felemelkedésének esélyeit -A roma népesség szegregációja tovább növelheti a társadalmi feszültségeket -A tartós munkanélküliség esetén a munkaerőpiaca való visszajutás esélyei csökkennek 14
III., Fejlesztési irányok a fejlesztési irányok a statisztikai adatokra alapozott SWOT elemzésből adódóan kerülnek meghatározásra fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása) fejlesztési irány indokoltsága és hosszú távú céljai fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról) kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz 1. Korai fejlesztés, oktatás és életen át tartó tanulás 2. Egészségügy és szociális biztonság Közvetlenül: Mágocs, Bikal, Alsómocsolád, Kisvaszar, Vásárosdombó Követve: A sásdi kistérség egész területe Közvetlen érintett: Mágocs Közvetve érintett: A sásdi kistérség egész területe A sásdi kistérség humánerőforrás szempontjából is hátrányos helyzetű kistérség. A projekt nem csak a hagyományos oktatást, hanem az atipikus oktatásiformákat is mejeleníti. A programok hosszú távú célja a foglalkoztatás fejlesztése a képzések segítségével. Az egészségügyi fejlesztések a mágocsi mikrotérség településeit érintik közvetlenül. Az egészségügyhöz kapcsolódó tartamfejlesztések A létrejövő integrált intézmények száma1 A létrehozott integrált intézmények fejlesztéssel érintett tagintézményeinek / intézményegységeinek száma 3 Megvalósuló kompetencia alapú oktatási rendszerek száma Elkészült egészségtervek száma a kistérségben 27 db Megvalósult egészségügyi fejlesztések száma 2 db TÁMOP és TIOP forrásai, OFA és OM-es pályázatok TÁMOP és TIOP források 3. Foglalkoztatás, képzés Közvetlenül a kistérség valamennyi települését érinti A projektek célja a foglalkoztatás minél szélesebb körben való megvalósítása, az elsődleges munkaerő piac kihasználása, a mélyszegénység elleni küzdelem. Képzési és foglalkoztatási programba bevontak száma 400-500 fő Képzési és foglalkoztatási programba részt vevők száma 200-400 fő TÁMOP források, aktív munkaerő piaci alap forrásai 15
4. Gazdaságfejlesztés Mágocs, Bikal, Sásd, Mindszentgodisa Kifejezetten fontos a már meglévő vállalkozások támogatása, telephely fejlesztése. A foglalkoztatás, az elsődleges munkaerő piacon valósul meg. Létrehozott új munkahelyek száma 75-80 fő Indukált beruházások értéke 0,9 M Ft GOP, KEOP, DDOP forrásai, UMVP 5. Település és közlekedés fejlesztés Település fejlesztésben érintett Sásd, és amennyiben a városi címet megszerzi Mágocs, Közlekedés fejlesztésben érintett Mágocs és Alsómocsolád A településfejlesztésben a cél az élhető vidéki kisvárosi pozíció további erősítése, valamint amennyiben a várossá nyilvánítása megtörténik Mágocsnak úgy egy jelentős mikrotérségi központ fejlesztése. Közlekedés fejlesztés a térség egyik legjelentősebb foglalkoztatójához való eljutás miatt is fontos (Délhús) Megépített új utak hossza km Felújított utak hossza 2,4 km Településfejlesztésbe bevont lakosság száma 800 fő KÖZOP és DDOP forrásai, UMVP 6. Környezetfejlesztés Közvetlenül érintett szennyvízkezelés témában Felsőegyerszeg, közvetve érintett Sásd, és környéke Csapadékvíz elvezetés témában Szágy és Alsómocsolád érintett közvetlenül A tervezett szennyvizes projekt nem igényel önálló tisztító telep létesítését, a fejlesztés kapcsolódik a Sásdi szennyvíz tisztító telephez. A fejlesztés a Sásdi ivóvíz bázis megteremtésének lehetőségét is szolgálja. Megvalósított szennyvízberuházások száma 2 db Megvalósított belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek kiépítése 7 db KEOP és DDOP forrásai 16
IV., Projektek összegző bemutatása Típusprojektek összesen fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP forrás megoszlása, % 4 Gazdaságfejlesztés 4 956 956 0 0 25,62 1 Korai fejlesztés, oktatás és életen át tartó tanulás 12 833 550 233 50 22,33 2 Egészségügyi és szociális biztonság 6 707 115 299 293 18,95 5 Település és közlekedés fejlesztés 3 645 645 0 0 17,28 6 Környezetfejlesztés 3 206 206 0 0 5,52 3 Foglalkoztatás, képzés 7 384 0 384 0 10,30 összesen 100 % 35 3731 2472 916 343 100 % 17
Típusprojektek 100 % fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP forrás megoszlása, % 4, 3 Gazdaságfejlesztési projektek Mágocson, Bikalon 2 176 176 9,32 1, 1, 2 1, 3 Mikrotérségi oktatási központ, életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó képzési projektek. Második esély gimnázium oktatás infrastruktúra fejlesztése 7 719 550 119 50 38,06 2, 3 Egészségügyi és szociális tartamfejlesztések a sádi kistérségben 5 Sásdi városközpont megújítása, Alsómocsolád-Mágocs összekötő út felújítása 6 Környezetfejlesztési projektek Felsőegerszegen, Alsómocsoládon, Szágyon 3 Zömében foglalkoztatási projektek, amelyekhez kisebb mértékű képzés párosul 3 119 119 6,30 2 435 435 23,03 3 206 206 10,91 3 234 234 12,39 összesen 100 % 20 1889 1367 472 50 100% 18
Típusprojektek 100-200 % fejlesztési irány sorszáma típusprojektek, integrált projektek felsorolása projektek száma, db projektek igényelt támogatása, MFt ebből ROP TÁMOP TIOP forrás megoszlása, % 4, 3 Gazdaságfejlesztési projektek Mindszentgodisán, Sásdon 1 Életen át tartó tanuláshoz kapcsolódó képzési projektek. Kistérségi könyvtár infrastruktúra fejlesztése 2 Egészségügyi tartamfejlesztések a sádi kistérségben, mikrotérségi egészségügyi központ Mágocson, szociális tartamfejlesztések a sádi kistérségben, Szociális intézmény a sásdi kistérség központjában és a mikrotérségekben 2 780 780 42,35 4 140 65 75 7,60 4 513 115 180 218 27,85 5 Mágocs településfejlesztés, 1 210 210 11,40 3 Zömében foglalkoztatási projektek, amelyekhez kisebb mértékű képzés párosul 4 199 199 10,80 összesen 100-200 % 15 1842 1105 444 293 100% forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér az indikatívtól) 1. A sásdi kistérség fókuszai között a humán közszolgáltatások, ezen belül az oktatás kiemelten szerepel, ezt tükrözi a projektcsomag is, a projektek darabszámának közel 40 %-a direkt erre a területre irányul, közvetett úton mintegy a projektek fele tartalmaz valamilyen oktatási részt. 2. A humán közszolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó szociális fejlesztések a projektek 25%-ánál jelennek meg, azonban igen magas az igény a foglalkoztatás típusú projektekre is, aminek erősítése a meglévő vagy betelepülő vállalkozások erősítésével oldható meg. 3. A kistérségi forrás fókuszban nem szerepelt sem a település fejlesztés, sem környezetfejlesztés, sem a közlekedés fejlesztés, azonban a beérkezett projektötletek nagy száma és a Fejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján ezen projektek megjelenítése a fejlesztési dokumentum 200 %-os tervezésében indokolt, jelentős részük azonban a fejlesztési dossziéban kap helyet. 19
Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek projekt rövid címe Szennyvízcsatorn a és szennyvíztisztító építése Bikalon MAG-TÁR-HÁZ WiFi falú Dél-Dunántúli Kistérségi Universitas Program Bagolyvár - Építő közösség létrehozása Sásdon az élethosszig tartó tanulásért Szociális településfejlesztés Mágocson Alsómocsolád- Bikal hivatásforgalmú kerékpár út építése Alacsony foglalkoztatási projekt gazda neve Bikal Község Önkormányzata Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Az Internet Terjesztéséért Alapítvány Pécsi Tudományegyete m Művelődési Központ és Könyvtár, Sásd Mágocs Nagyközség Önkormányzata Alsómocsolád KözségÖnkormán yzata Sásdi Többcélú Kistérségi megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt finanszírozás lehetséges forrása megvalósítás tervezett indítása (év, hónap) Bikal 700 DDOP, KEOP 2010.02 2011.04 Gödrei mikrotérség A sásdi kistérség települései A sásdi kistérség települései 55 TÁMOP, UMVP 2009.03 2011.09 80 magán forrás 2009.09 2011.09 40 magán forrás 2009.09 2012.08 Sásd 30 DDOP, TÁMOP 2009.07 2010.12 Mágocs 50 DDOP 4.1.1.C 2010.02 2011.09 Alsómocsolád, Bikal 255 DDOP 2., KÖZOP 2009.05 2010.09 Sásdi kistérség 80 TÁMOP 5.3.1. 2009 2011 kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma 20
esélyű emberek részére a foglalkoztathatósá got segítő és önálló életvitelt támogató programok megvalósítása a sásdi kistérségben Integrált helyi programok a gyermekszegénys ég csökkentésére a sásdi kistérségben Biztos kezdet gyerekházak program a sásdi kistérségben Biztos kezdet gyerekházak program a sásdi kistérségben Gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját elősegítő programok a sásdi kistérségben Őszi Fény Idősek Otthona bővítése Alsómocsoládon Társulás Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Oroszló Község Önkormányzata Gerényes Község Önkormányzata Sásdi Többcélú Kistérségi Társulás Alsómocsolád Község Önkormányzata Sásdi kistérség 400-600 TÁMOP 5.2.3. 2010 2012 Oroszló 20-100 TÁMOP 5.2.2. 2010 2011 Gerényes 20-100 TÁMOP 5.2.2. 2010 2011 Sásdi kistérség 40 TÁMOP 5.2.5. 2009 2010 Alsómocsolád 110 TIOP 3.4.2. 2009.09 2011.03 Alsómocsolád-Ág Alsómocsolád Alsómocsolád, Ág 354 KÖZOP, DDOP 2010 2012 21
összekötő út építése Alsómocsolád- Szalatnak összekötő út építése Biogáz erőmű építése és munkahelyteremt és Bikal Községben Kistelepülési szennyvízkezelés Vázsnokon Szennyvízelvezeté s és tisztítás megoldása Tormás községben Mindszentgodisa szennyvízszállítás ának és kezelésének megoldása. Kultúrház felújítás Önkormányzati Hivatal belső fejújítása Egészségház külső felújítása Község Önkormányzata Alsómocsolád Község Önkormányzata Bikal Község Önkormányzata Vázsnok Község Önkormányzata Tormás Község Önkormányzata Mindszentgodisa Község Önkormányzata Vázsnok Község Önkormányzata Tormás Község Önkormányzata Tormás Község Önkormányzata Alsómocsolád, Szalatnak 806 KÖZOP, DDOP 2010 2013 Bikal 630 KEOP 2010 2012 Vázsnok 129 DDOP 5.1.4. KEOP Tormás 148 DDOP 5.1.4. KEOP Mindszentgodisa 416 DDOP 5.1.4. KEOP 2009 2010 2009 2010 2009 2011 Vázsnok 50 UMVP 2009 2009 Tormás 10 UMVP 2009 2010 Tormás 10 UMVP 2009 2010 Összesen 22 db - - 4653 - - - max. 50 legfontosabb projekt 22