Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának önértékelése MAB Intézményakkreditáció 2014
TARTALOM BEVEZETÉS...7 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE...9 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend...9 1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere...12 2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI...19 2.1. Oktatás...19 2.1.1. A kar képzési szerkezete...19 2.1.2. Képzési és kimeneti eredmények (felvettek és végzettek, lemorzsolódás)...21 2.1.3. Hallgatók versenyeredményei...31 2.1.4. Elitképzés, tehetséggondozás...32 2.1.5. Doktori Iskolák...32 2.1.6. Végzettek elhelyezkedése (DPR)...32 2.1.7. Képzési együttműködések...33 2.1.7.1. Intézményen belül (tanszékek, karok)...33 2.1.7.2. Hazai felsőoktatási intézményekkel való együttműködések...33 2.1.7.3. Partner együttműködések...34 2.1.7.4. Külföldi felsőoktatási intézményekkel való együttműködések...34 2.2. Kutatás-fejlesztés, alkotó/művészeti tevékenység eredményei...34 2.2.1. Kutatás-fejlesztési tevékenység szervezete, működése...34 2.2.2. Tudományos publikációk...37 2.2.3. Tudományos, oktatási, tudományos ismeretterjesztési eredmények...37 2.2.4. Kutatási együttműködések...37 2.2.4.1. Intézményen belül (tanszékek, karok)...37 2.2.4.2. Felsőoktatási intézményekkel való együttműködés...37 2.2.4.3. Partner (kutatóintézeti, vállalati, intézményi) együttműködések...37 2.2.4.4. Nemzetközi együttműködések...38 2.2.4.5. Pályázatokban való részvétel eredményei...38 2.3. Kiemelt egyetemi és kutatóegyetemi minősítés...38 2.4. Gazdálkodás, infrastruktúra...39 2.4.1 A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése...39 2.4.2. Kari infrastruktúra, állagmegóvás...41 2.5. Nemzetközi szerepvállalás...42 2.6. Alumni...43 3. A MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ALAPELVEI ÉS GYAKORLATA (AZ ESG RENDSZERE)...45 3.1. Stratégiai eljárások a minőség biztosítására...45 3.1.1. A minőségbiztosítási rendszer...45 3.1.2. A minőségbiztosítási rendszer szervezete...45 3.1.3. A minőségbiztosítási rendszer értékelése...46 3.2. Képzési programok létesítése és indítása, valamint követése és rendszeres belső értékelése...47 3.2.1. Az új képzési programok összhangja az egyetemi stratégiával...47 3.2.2. A program által elérni kívánt tanulmányi kimenetek (learning outcomes) meghatározása...48 3.2.3. A különböző képzési formák megfelelő működtetésének biztosítása...48 3.2.4. A hallgatók előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kísérése...49 3.2.5. A hallgatói felmérések eredményeinek hasznosítása a tantárgyfejlesztésben...49 3
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS 3.2.6. A programok rendszeres időszakonkénti felülvizsgálata (külső tagok bevonásával)...49 3.2.7. Rendszeres visszacsatolás kérése a munkáltatóktól, a munkaerőpiac képviselőitől és más szervezetektől a képzésről és a végzett hallgatókról...50 3.2.8. A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban...51 3.3 A hallgatói teljesítmények értékelési rendszere...52 3.3.1. A hallgatókkal szemben támasztott követelmények nyilvánossága és egyértelműsége...52 3.3.2. Az értékelési eljárások és a hallgatói panaszkezelés rendszere...52 3.3.3. A tanulmányi előrehaladás segítése...52 3.4. Az oktatók minőségének biztosítása...53 3.4.1. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatók-kutatók körében...53 3.4.2. Az emberierőforrás-tervezés, irányítás, fejlesztés az oktatást, kutatást segítő személyzet körében...55 3.4.3. Az oktatás értékelési rendszere...55 3.4.4. Az oktatók, tudományos munkatársak besorolása és minősítése...55 3.4.5. Az oktatók, tudományos munkatársak tudományos, kutatási-fejlesztési tevékenysége...56 3.4.6. Az oktatók, tudományos munkatársak szakmai-közéleti tevékenysége...56 3.4.7. A kutatás-fejlesztési eredmények hasznosulása...56 3.4.8. Oktatásfejlesztési eredmények...57 3.4.9. Doktori iskolák működtetése...57 3.5. Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások...57 3.5.1. Hallgatói tanácsadás...57 3.5.2. Könyvtári szolgáltatás...59 3.5.3. Idegen nyelvi képzés...59 3.5.4. Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző-egészségfejlesztő lehetőségek...60 3.5.5. Öntevékeny közművelődési, kari közéleti lehetőségek...60 3.5.6. Hallgatói szolgáltatások...60 3.5.7. Esélyegyenlőség...60 3.6. Belső információs rendszer...61 3.6.1. A hallgatói előmenetel nyomon követése...61 3.6.2. A hallgatói elégedettség mérése...61 3.6.3. A diplomás pályakövetés (DPR)...61 3.6.4. A kari polgárok információs csatornái (informatikai rendszerek, azok működése és információval ellátottsága)...62 3.6.5. Az adatgyűjtések feldolgozása és eredményeinek felhasználása...62 3.6.6. A kar kulcsfontosságú eredményességmutatóinak mérése...62 3.7. Nyilvánosság, a közvélemény tájékoztatása...64 3.7.1. Az információközvetítés csatornái...64 3.7.2. A képzési programok iránt érdeklődők tájékoztatása...64 3.7.3. A közérdekű és a kötelezően közzéteendő információk...64 3.7.4. A közvélemény tájékoztatása, sajtó- és médiaközlemények...64 4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK...67 4.1. C-SWOT-analízis...67 4.2. A kar fejlesztésének további irányai...69 MELLÉKLETEK...71 4
Tartalom SZÖVEGKÖZI ÁBRÁK 1. ábra. A stratégiaalkotási folyamatban a kar jövőképe...10 2. ábra. A kar stratégiai céltérképe...10 3. ábra. A kar új szervezeti struktúrája...13 4. ábra. Az ELTE BGGYK képzési kínálata és a képzések kapcsolata a munkaerőpiaccal...20 5. ábra. Összes jelentkezés 2009 2014 idősorosan...22 6. ábra. Összes jelentkezés 2009 2014 közötti változása...23 7. ábra. Első helyen jelentkezők 2009 2014 idősorosan...24 8. ábra. Első helyes jelentkezések változása 2009 2014 között...24 9. ábra. Felvett hallgatói létszám a kari keretszámokhoz viszonyítva (feltöltöttség) (2009 2014)...25 10. ábra. Az összes jelentkezés és az első helyen jelentkezők számának alakulása a felvett hallgatói létszámhoz viszonyítva (túljelentkezés) (2009 2014)...25 11. ábra. Kiadott oklevelek számának alakulása (képzési szintenként 2010 2014)...27 12. ábra. Kiadott oklevelek arányának változása (képzési szintenként 2010 2014)...28 13. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (jogviszony típusa aktív, passzív 2010 2014)...28 14. ábra. Hallgatói létszámok alakulása (képzési munkarendenként 2010 2014)...29 15. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (képzési szintenként 2009 2014)...29 16. ábra. Aktív hallgatói létszámok arányának változása (képzési szintenként 2009 2014)...30 17. ábra. Aktív hallgatói létszámok alakulása (finanszírozási forma szerint 2009 2014)...30 18. ábra. A BGGYK forrásmegoszlása 2010 2014 között...39 19. ábra. A saját és az állami bevételek aránya 2010 és 2014 között...40 20. ábra. Nemzetközi konferencián részvétel...42 21. ábra. A 2010-től felmenő rendszerben bevezetett, új mintatanterv moduljai...50 22. ábra. Oktatók, kutatók, 2014. szeptember...53 23. ábra. Oktatást, kutatást segítők, 2014...55 24. ábra. A kar által támogatott konferencia-részvételek...56 25. ábra. A 2015 2017 közötti időszak stratégiai céljai...69 SZÖVEGKÖZI TÁBLÁZATOK 1. táblázat. A kar vezetése által elfogadott akciók listája...11 2. táblázat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képzési szerkezete (2010 2014)...19 3. táblázat. A kar hallgatói létszámainak alakulása (2009 2014)...21 4. táblázat. A BGGYK képzéseire járó állami ösztöndíjas hallgatók száma...21 5. táblázat. Lemorzsolódás (képzési szintenként és tagozatonként 2010 2014)...27 6. táblázat. A felnőttképzési tanfolyamok hallgatói létszámainak és a kiadott oklevelek számának alakulása (akkreditált továbbképzések, OKJ-s képzések 2010 2014)...31 7. táblázat. Hallgatók versenyeredményei...31 8. táblázat. Tudományos műhelyeink...35 9. táblázat. Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere...35 10. táblázat. 2010 és 2014 között futó pályázati projektek...38 11. táblázat. A kar gazdálkodása, forrásainak megoszlása, saját bevételeinek növelése...39 12. táblázat. Saját bevételeink aránya az állami támogatáshoz képest az elmúlt években...40 13. táblázat. Pályázatokból származó bevételek a 2013. évi adatok alapján...40 14. táblázat. Tantermeink befogadóképessége...41 5
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS 15. táblázat. Az infrastruktúra fejlesztése...42 16. táblázat. A tanulástámogatás eszközei...53 17. táblázat. A teljes állású oktatók minősítettségének változása (2010 2014)...54 18. táblázat. Kurzusok, oktatott órák...54 19. táblázat. OMHV kari kitöltési arány...55 20. táblázat. Tanácsadás témái...58 21. táblázat. A kari könyvtár infrastruktúrája...59 22. táblázat. A BGGYK teljesítményének/eredményességének legfontosabb indikátorai...63 23. táblázat. C-SWOT-analízis...67 24. táblázat. A kar vezetése által elfogadott stratégiai akciók a prioritás sorrendjében...70 MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet. A karon kiadott oklevelek száma szak szerinti bontásban (2010 2014)...71 2. sz. melléklet. Publikációk részletes bontásban (2010 2013)...74 3. sz. melléklet. A kar képzéseinek összefoglaló adatai (képzések, amelyeknek a 2014/2015. tanév őszi félévében van aktív hallgatója, hallgatói létszámmal együtt)...75 4. sz. melléklet. Felvételi adatok (2010 2014)...76 5. sz. melléklet. Oktatói létszámok, minősítettség, munkakör szerint (2014 ősz)...78 6
BEVEZETÉS Az önértékelés elkészültének menete, a résztvevők megjelölése A BGGYK kari önértékelését a Dékáni Tanács tagjai és a Dékáni Hivatal munkatársai készítették. Az adatok szöveges elemzését és értékelését a Dékáni Tanács adott témáért felelős tagja és a PK GF kari gazdasági referense írta meg, a formai és stilisztikai megjelenést a Dékáni Hivatal ügyintézője véglegesítette. Az önértékeléshez az általános kiindulópontot a MAB intézményakkreditációra vonatkozó útmutatója je lentette. A kar 2010 és 2014 közötti időszakban nyújtott teljesítményének az értékelését a következő dokumentumokban foglalt célokhoz viszonyítottuk: tervezett intézkedések a MAB 2009-es határozata alapján; a párhuzamos szakakkreditáció végén kapott MAB-határozat (2012); dékáni program (2012); stratégiai tervezés és fejlesztés (2013); a 2012 2015 időszakra megfogalmazott intézményfejlesztési terv. (A kar legfontosabb teljesítményindikátorainak teljesítését a 3.6.6. pont tartalmazza.) Továbbá fontos kiindulópontot jelentettek a MAB-útmutatóban is megadott ESG-elvek. Az információk forrása: a kari adatbázisok, a gazdasági jelentések, felvételi és oktatási beszámolók, kari ta - nácsi előterjesztések és határozatok, összoktatói értekezletek beszámolói, a Rektori Hivatal által rendelkezésre bocsátott adatok, továbbá a kar oktatóitól bekért adatok voltak. A kiegészítő adatgyűjtésben a Pedagogikum Központ Oktatásszervezési és Tanulmányi Főosztály Tanulmányi Osztály kari referatúra munkatársai, a Gazdasági Főosztály kari referense, a könyvtár igazgatója, az intézetek munkatársai is közreműködtek. Az önértékelés folyamatos témája volt a kari vezetői értekezleteknek. Az önértékelés első változatát a Dékáni Tanács fogadta el. Ezt a dokumentumot véleményezte az önértékelési folyamatot egyetemi szinten koordináló team. Az önértékelésnek a Szenátus számára benyújtott változatát a Kari Tanács 2014. november 26-i ülése fogadta el. A Kari Tanács dokumentumai (így az önértékelés is) a kar minden munkatársa számára elérhetők a www.barczi.elte.hu link alatt. Az önértékelés törzsszövege számos melléklettel egészül ki, melyek az említett tevékenységek, adatok részletes kibontását, beszámolóját tartalmazzák. Ezen mellékletek egy kisebb részét beillesztettük a jelen nyomtatott dokumentum végére, ugyanakkor azok összessége egy jelszóval védett oldalon található; továbbá nyomtatott formában is a MAB Látogató Bizottság rendelkezésére fog állni. A kari önértékelés legfontosabb megállapításai Az ELTE BGGYK a 2010-es intézkedési terv, a 2012-es ELTE Intézményfejlesztési Terv, továbbá a 2012-ben hivatalba lépett dékán dékáni programjában kitűzött célok, feladatok, prioritások alapján az alábbi eredményeket érte el: Teljes szervezeti és működési átvilágítást követően kiemelt stratégiai prioritásként új szervezeti struktúrát alakított ki. Az ehhez kapcsolódó SZMSZ-módosítást a Szenátus 2014 májusában fogadta el (ld. 1. fejezet). A szervezeti átalakítást megelőzően részletes problématérkép készült, a valós problémák megoldására kidolgozott stratégiai céltérkép meghatározza a következő 5 évben végrehajtandó fejlesztési irányokat, feladatokat (ld. még 1. és 4. fejezet). A kar bővítette és rugalmasabbá tette képzési portfólióját (ld. 2.1. és 3.2. fejezet): A 2008-ban akkreditált gyógypedagógia mesterképzési szakot 2010-től nappali tagozaton is elindította. A kar által az EMMI-nél 2009-ben kezdeményezett KKK-módosítást követően 2010-től a gyógypedagógia alapképzési szakképzési programjának átalakításával ismét lehetővé tette a két szakirányos képzést. Az alapképzési szakon 2011-ben a világon elsőként akkreditáltatta az autizmus spektrum pedagógiája szakirányt, ami 2012 óta nappali és levelező tagozaton is elérhető a hallgatók számára. Hat új szakirányú továbbképzést létesített, melyből három képzés az elmúlt időszakban el is indult. Az alapszak mind a nyolc szakirányát szakirányú továbbképzésként hozzáférhetővé tette az alapszakon már végzett gyógypedagógusok számára. Az alap- és mesterképzésben az EMMI által közel 20%-kal csökkentett felvételi keretszámok ellenére, a képzési portfólió differenciálásának, az új szakirányú továbbképzések létesítésének és indításának köszönhetően 7
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS megtartotta hallgatói létszámait. A szakirányú továbbképzéseken, tanfolyamokon részt vevő (önköltséges) hallgatók létszámának növekedése és a fegyelmezett gazdálkodás segített megőrizni a gazdasági egyensúlyt. A BGGYK-n az országban egyedülállóan széles körű kutatási-fejlesztési tevékenység folyik a gyógypedagógiához kapcsolódó témakörökben. A kutatói, fejlesztői tevékenység mutatja a gyógypedagógia mint diszciplínákat összefűző tudományterület sokszínűségét. A korábban dominánsan individuális kutatásokat fokozatosan felváltja a nagyobb hatékonyságot biztosító műhelymunka. Az elmúlt öt évben 7 kutatóműhely kezdte meg működését. Az oktatói utánpótlás tudományos előmenetelének tervezett és egyénre szabott támogatásával az oktatók minősítettsége 2013 őszére elérte az egyetemi karon előírt 51%-ot, 2014-ben 55%-os az arány, jelenleg is több munkatársunk áll közvetlenül a védés előtt. Minden tanársegéd PhD-hallgató, több habilitációs eljárás is folyamatban van. 8
1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE 1.1. Küldetés, jövőkép, értékrend Küldetés Magyarországon a gyógypedagógia legfőbb letéteményese az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kara. A kar a jogelőd Főiskolával együtt 114 éves múltra tekint vissza, ezzel a világ első gyógypedagógus-képző felső iskolája. Az ezen a területen felhalmozott egyedülálló és komplex szaktudás kiter - jed minden életkorú fogyatékossággal élő ember rehabilitációja, képzése, fejlesztése, oktatása és életminőség-javítása összefüggéseire, ennek érdekében a legmodernebb tudományos eredményekre támaszkodik, napjaink előrehaladott humanista szemléletének szóvivője. Tevékenységének alapját az Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól (ENSZ, 2006); a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának elveit lefektető ENSZ-szabályrendszer, a Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlőségének alapvető szabályai (1993), és a speciális nevelési igényű gyermekek integrált oktatásának elveit lefektető nemzetközi dokumentum, az ún. Salamancai Nyilatkozat (1994) képezi. A jogelőd Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola 2000-ben vált az ELTE karává. Az azóta eltelt tizennégy évben fokozatos felzárkózással bizonyította a tudományegyetemen belüli életképességét szakmai, szervezeti és gazdálkodási téren egyaránt. Szakmailag saját erőforrásaira alapozva létrehozta: az okleveles Gyógypedagógia egyetemi szakot; a Bologna-folyamattal és a 2005. évi felsőoktatási törvénnyel összhangban a Gyógypedagógia alapszakot (BA) nyolc szakiránnyal; a Gyógypedagógia mesterszakot (MA) terapeuta és társadalmi integrációs szakirányokkal; az új rendszerű tanárképzésben a gyógypedagógiai modulokat; az ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskolája keretében a Gyógypedagógia Multidiszciplináris Doktori Programot. Szervezetileg racionalizálta működését, kisebb létszámmal is önálló kutatási és továbbképzési profilt ápol, növekszik a tudományos minősítettség szintje, a kar teljesíti minden kötelezettségét és vállalását. Gazdaságilag kiegyensúlyozott pénzügyi helyzete a jelentősen elbizonytalanodott környezetben is stabil, tartósan pozitív szaldójú. Ennek alapját a kar munkatársainak folyamatosan kifejtett komoly erőfeszítései, és a sok éve következetesen érvényesített gazdálkodási normák betartása képezik. Jövőkép Ma az országban gyógypedagógus-képzés a nagy szakember-szükségletű szakirányokon több helyszínen folyik. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar azonban az egyetlen olyan felsőoktatási intézmény, amely mind a nyolc fogyatékossági területre képez szakembereket autizmus spektrum pedagógiája szakiránya BA-szinten egyedülálló Európában, egyben a gyógypedagógia meghatározó hazai kutatóhelye, tudományos műhelye. A kar a változásokban rejlő pozitív lehetőségek megvalósítása érdekében a magyarországi gyógypedagógus-képzésben részt vevő felsőoktatási intézményekkel kapcsolatot tart fenn. Folyamatosan alakítja az együttműködések tartalmi és szervezeti kultúráját azzal a célkitűzéssel, hogy szinergiát biztosítson a képzőhelyek kapcsolati rendszereiben. A csatlakozás az Európai Felsőoktatási Térséghez (EFT) az egyes országok gyógypedagógiai képzési rendszerének közelítését célozza az átjárhatóság (oktatói és hallgatói mobilitás) érdekében. Arra van szükség, hogy az Európai Felsőoktatási Térséggel együttműködve (azonos információkra szert téve, hasonló idői ütemezéssel) fejlesszük tovább többciklusú lineáris képzésünket. Fontos feladatunk az európai gyógypedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményekkel folytatott célzott kapcsolattartás fenntartása, fejlesztése. A BGGYK 2012 szeptemberében hivatalba lépő új dékáni vezetése 2013. január 31-én stratégiaalkotási és szervezetfejlesztési projekt megvalósítását kezdte meg, külső tanácsadó cég által kísérve. A cél az volt, hogy 9
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS kiegyensúlyozott gazdálkodással rendelkező karunk olyan stratégiai és működési irányokat dolgozzon ki, amelyek lehetővé teszik alaptevékenységeink fejlesztését, a képzési portfóliónk és a kutatási tevékenységeink bővítését. Növekedési stratégiát szerettünk volna megalkotni, amely erősíti a versenyképességünket. Karunk jövőjének újragondolását nem külső kényszer, vagy gazdasági nehézségek indukálták, hanem az aktuális működéssel kapcsolatos belső elégedetlenségünk. 1. ábra. A stratégiaalkotási folyamatban a kar jövőképe Gazdálkodás A Nar szolgáltatásai iránti kereslet tudatos generálása. VevĘk Idegen nyelven elérhetę, nemzetközi igényekre építę képzések kialakítása és indítása. A Nar belsę és külsę célcsoportjai, érintettjei elégedettségét növelę feladatellátás megvalósítása. Folyamatok A felsęfokú képzési kínálat tartalmi és strukturális megújítása, bęvítése. Az önállóan mħködę Nar súlyának és elismertségének növelése az ELTE keretein belül. Tanulás, fejlędés Alapfeladatok A fenti jövőképet természetesen szeretnénk megvalósítani, így a stratégiai tervezés során az ELTE stratégiájához, aktuális Intézményfejlesztési Tervéhez illeszkedő, a helyzetértékelés problémáira reflektáló közös célkijelölést hajtottunk végre egy operatív tervezői munkacsoport munkája és a kari közvélemény rendszeres bevonása útján. A célokhoz kapcsolódóan akciókat definiáltunk, amelyeket egyértelmű felelősségi körökbe utaltunk. Stratégiai jelentęségħ és szemléletħ humáneręforráspolitika megvalósítása. 5 2. ábra. A kar stratégiai céltérképe 10 A hazai és nemzetközi tudományos teljesítmény növelése, láthatóvá tétele. Alapfeladatokhoz kapcsolódó, azokat támogató, piacképes szolgáltatások kialakítása és mħködtetése A Nar által szabadon felhasználható saját bevételek növelése. Fogyatékossággal élęk és családjaik igényeire reflektáló szolgáltatások megvalósítása. Az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek magasabb minęségħ ellátását biztosító szervezeti struktúra és mħködés kialakítása. Oktatói, kutatói és vezetęi utánpótlás tudatos tervezése és fejlesztése. FelnĘttképzési kínálat piacorientált fejlesztése, bęvítése. Stratégiai szemléletħ, bevételorientált gazdálkodás mozgásterének és eszköztárának bęvítése. A Nar társadalmigazdasági kapcsolatrendszerének bęvítése. A nemzetközi kapcsolatrendszer fejlesztése, bęvítése a gyógypedagógiai, fogyatékosságügyi, rehabilitációs aktivitásokhoz kapcsolódóan Eredményességet, hatékonyságot ösztönzę mħködési folyamatok és szabályzatok kialakítása. Munkatársak folyamatos szakmai fejlędését biztosító, tudatos képzési politika kialakítása és mħködtetése. A valós teljesítményt ösztönzę, azt érdemben elismerę mħködési környezet kialakítása. Oktatási, kutatási, szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése.
A kar általános helyzetképe A stratégiához kapcsolódóan koncepcionális szinten kialakítottuk azt a szervezeti-működési modellt, amely leginkább képes támogatni a céljaink elérését. Ezen a koncepcionális szinten határoztuk meg az intézeti struktúra kialakítását, az egyes szerepkörökhöz tartozó felelősségi és illetékességi körök rendszerét, és a képzési programok menedzselésének eszközrendszerét. A mindennapi működés mellett kialakítottuk a stratégiai akciók működtetésének folyamatát, irányítási-beszámolási rendszerét, hogy a megalkotott akciók valóban megvalósuljanak. A stratégiai célrendszerben önálló elemként jelent meg az alaptevékenységek és a támogató tevékenységek magasabb minőségű ellátását biztosító szervezeti struktúra és működés kialakítása. Ezen stratégiai cél megvalósulását teszi lehetővé a kar új Szervezeti és Működési Szabályzata, melyet a megfelelő egyeztetések és kodifikáció után 2014. május 26- kán fogadott el az ELTE Szenátusa. A stratégiai célok eredményessége érdekében a kar vezetése 9, rövid távon megvalósítandó, és további 4, közép-, illetve hosszútávon megvalósítandó akciót határozott meg. 1. táblázat. A kar vezetése által elfogadott akciók listája # Akció Prioritás 1 A kar szervezeti struktúrájának megújítása, a szervezeti átalakítás végrehajtása Kiemelt 2 Meglév képzési struktúra és tartalom felülvizsgálata Kiemelt 3 Új képzési programok akkreditálása és indítása Kiemelt 4 5 6 Szervezeti egységeken átível, katalizátor jelleg, új kutatási projektek elindítása Bevételt termel szolgáltatások tudatos értékesítési politikájának kialakítása Tudatos kapcsolatmenedzsment rendszer kialakítása és m ködtetése, A célcsoportok elégedettségének és igényeinek mérése Kiemelt Rövid távon fontos Rövid távon fontos 7 A ar bels szabályzatainak fejlesztése Rövid távon fontos 8 A ar bels és küls megítélésének javítása Rövid távon fontos 9 Kari infrastruktúra fejlesztési és üzemeltetési koncepciójának kialakítása Rövid távon fontos 10 Saját bevételek növelését támogató gazdálkodási környezet kialakítása Közép távon fontos 11 Saját bevétel növelését szolgáló infrastruktúra- fejlesztés megvalósítása Közép távon fontos 12 Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása Hosszabb távon fontos 13 Humáner forrás-fejlesztés kari eszközrendszerének kialakítása/megújítása és bevezetése Hosszabb távon fontos A kar működési struktúrájának, szervezetének átalakítása az egyik kiemelt stratégiai akció lett. A dékáni vezetés, a tanszékvezetői körrel több körben és formában egyeztetve, kialakította a működés átalakításával, a szervezet fejlesztésével kapcsolatos részletes koncepciót, valamint a kapcsolódó szabályozási dokumentációt. Értékrend A kar nyitott arra, hogy befogadja más karok és egyetemek szakmai hozzájárulását a gyógypedagógia fejlődéséhez. A kar nyitott arra, hogy hozzájáruljon a társkarok gyógypedagógiai és fogyatékosságtudományi ismereteket igénylő szakmai munkájához, akár pedagógiai, akár pszichológiai, szociális, informatikai, egészségtudományi, biológiai, jogi, filozófiai vagy bármely más szakterületi kérdésről legyen szó. A kar felelős a gyógypedagógiai felsőoktatás, a gyógypedagógia szakterületének és tudományának jelenéért és jövőjéért, felelős a fogyatékos emberek társadalmi befogadásáért. A kar vállalja a szakmai és társadalmi felelősségéből következő kötelezettségeket, és miként azt az elmúlt évtizedekben bizonyította képes ennek a vállalásának eleget tenni. A jogelőd Főiskola önállóan teljesítette ezt a társadalmi kötelezettséget; azzal, hogy 2000-ben az ELTE karává vált, ezt a felelősséget az egyetem viszi tovább. 11
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS 1.2. A kar szervezete és vezetési rendszere A 2012 szeptemberében induló új kari vezetés, a dékáni programban leírtaknak megfelelően a kar szervezetiegységstruktúrájával kapcsolatosan feltette az alapvető kérdést, hogyan lehetséges olyan szervezet létrehozása és működtetése, ahol az erőforrások lehető leghatékonyabb felhasználásával a legnagyobb hozzáadott érték termelődik a gyógypedagógus-képzés teljes vertikumában és a kutatásban. Az utóbbi években a gyógypedagógus-képzés igen rövid idő alatt igen nagy változásokon ment keresztül. Ezek egyfelől mennyiségiek, hiszen többszörösére duzzadt a hallgatói létszám, másfelől minőségiek, amennyiben a korábbi főiskolai képzés helyén ma teljes vertikumú, háromciklusú képzést folytat a kar BA-, MA- és PhD-szinten, igen kiterjedt továbbképzési palettával kiegészülve. A BA-szintű képzésben 2012-től kezdve ismét két szakirányon tanulnak a hallgatók. A kar korábbi vezetésének és egyéb stratégiai kapacitásának jelentős részét leköti az egyetem és a Pedagogikum Központ szervezeti hierarchiájában folytatott érdekérvényesítési tevékenység, valamint a kívülről érkező, rövid határidős, sokszor rossz vagy felesleges feladatok miatt sok esetben tűzoltásszerű tevékenység folyt, ami megakadályozta a közép- vagy hosszú távú tervezést, az egyes feladatok és elemek összehangolását és egymásra vonatkoztatását. A fentiek miatt a vállalatirányítás és a teljesítményoptimalizálás terén nagy tapasztalatot szerzett IFUA Horváth & Partners cég segítségével stratégiát építettünk, belefoglalva a szervezet-átalakítás lehetőségét is. Ennek eredményeképpen 2014 szeptemberétől a teljesen új kari Szervezeti és Működési Szabályzat értelmében új szerkezettel működünk. A szervezeti és működési átalakulás alapelvei közé a következőket soroltuk: Stratégiai célok elérésének támogatása: A szervezeti struktúra átalakításának egyik legfontosabb alapelve, hogy olyan struktúra jöjjön létre, mely a korábbinál hatékonyabban támogatja a kar stratégiai céljainak elérését. A helyzetértékelés és a stratégiaalkotás során egyértelműen kirajzolódott, hogy a kar gyengesége a széttöredezett, kapacitásgazdálkodásra, egyenletes feladatterhelés kialakítására kevéssé alkalmas, elaprózott szervezeti struktúra, amely gátolja a hatékony feladatszervezést, és amely nem segíti elő az egyes szakterületek, munkatársak közötti tudásmegosztást, illetve a kooperációt. A kialakított stratégiai célok eléréséhez az aktuális működési modell megváltoztatására, nagyobb, kapacitásgazdálkodásra alkalmas szervezeti egységek (intézetek) kialakítására volt szükség. Felelősség és hatáskör megosztása: Az átalakítás alapelve a felelősségi és hatáskörök megosztása, hogy a dékán és a dékánhelyettesek mellett a szervezeti egységek vezetői jelentős autonómiával bíró, meghatározó vezetői szerepet töltsenek be a karon. A szervezeti egységek vezetői a korábbi tanszékvezetőknél kiterjedtebb felelősségi és utasítási jogkörrel rendelkeznek. A kar működéséért felelős első számú vezető természetesen a dékán, aki feladatainak egy részét a szervezeti egységek vezetőire delegálja. Szinergiák hatékonyabb kiaknázása: Olyan szervezeti struktúra kialakítása volt a célunk, mely a korábbi szétaprózottságot megszüntetve elősegíti a szervezeti egységek közötti szinergiák feltárását és kiaknázását. Ennek érdekében a tervezett szervezeti egységek erős, koncentrált humánerő-kapacitásként működnek, ahol egységes, az intézetigazgató által irányított, az egyes képzési és kutatási programokat koncentráltan kiszolgálni képes humánerőforrás-gazdálkodás folyik. Feladatrendszerek és munkakörök összehangolása: A kar működése szempontjából meghatározó szerepeket egymással összefüggésben kellett újradefiniálni a kooperációt erősítve, és a párhuzamosságot kiküszöbölve. Kiemelt cél volt, hogy a szervezeti átalakulás során kialakuló régi-új szerepeket/munkaköröket az új működési struktúrából, alapelvekből és szabályozásból levezethetően, összehangoltan határozzuk meg. A szervezeti struktúra legfontosabb változásai: A kar korábbi tizenhárom képzési és kutatási feladatokat ellátó szervezeti egysége (tanszékek) helyett az új szabályozási koncepció alapján öt intézet alakult. Az intézeteken belül intézeti tanszékek a kapacitásgazdálkodás és az igazgatás hatékonyságának szempontjai miatt nem működnek. Az intézetek keretében gondozott, jól meghatározható, konzisztens szakmai témakörök, tématerületek koor dinációja érdekében önálló szervezeti egységnek nem minősülő az ELTE SZMSZ által is definiált szakcsoportok alakultak. Az új szervezeti struktúrában összesen harminc szakcsoportot nevesítettünk, amelyekben a kar oktatóit, kutatóit saját preferenciáik alapján soroltuk be. A Kari Könyvtárat és a Gyógypedagógia-történeti Gyűjteményt összevontuk. A Szakmai Szolgáltató Központ a kar szolgáltatásait fogja össze, irányítja. 12
A kar általános helyzetképe Az Illyés Sándor Kutatóközpont egyes kiemelt kutatási projektekhez szolgáltatat szükség szerint igénybe vehető szervezeti felületet. Az irányítási, döntéshozatali mechanizmusok legfontosabb változásai A kari tanács delegációs/választási rendje az új szervezeti struktúrával és az új vezetői szerepekkel összhangban megváltozott. Az intézetigazgatók és a Továbbképző Központ igazgatója szerepükből adódóan tagjai a kar legfőbb döntéshozatali fórumának. Emellett megmaradtak a választott képviselet alapján tagságot nyert szereplők is, de számuk csökkent. A kar bizottsági struktúráját egyszerűsítettük. A korábbi 15 testületi fórum helyett 6 bizottság és 4 albizottság látja el a döntés-előkészítő, illetve esetenként döntéshozatali feladatokat. A dékán és a dékánhelyettesek feladatmegosztását, hatásköreit pontosítottuk. A szabályozási javaslatban a feladat- és felelősségrendszerek nem változtak, a munkaköri leírások szintjén a feladatokat és a hatásköröket pontosítottuk. A dékánhelyettesek a dékánt segítik meghatározott, koordinációt igénylő feladatkörökben, együtt működve az intézetekkel és a kari hivatalvezetővel. A kar igazgatási feladatait az új szerepkörként definiált kari hivatalvezető látja el. A korábbi működésben ismert kari titkár és dékáni hivatalvezető szerepét összevontuk. A kari hivatalvezetőt a dékán nevezi ki. A szabályzatban és a munkaköri leírás szintjén is definiáltuk az intézetigazgatói szerepet. Az intézetigazgatók a korábbi tanszékvezetőknél lényegesen nagyobb felelősségi, javaslattételi, utasítási és képviseleti jogkörökkel rendelkeznek, a munkatársak vonatkozásában munkairányítói jogokat gyakorolnak, az intézet működéséhez szükséges költségek megtervezésében és felhasználásában (kötelezettségvállalás kezdeményezése) nagyobb mozgásteret kapnak. Az intézetek létrehozásával összefüggésben definiáltuk az intézeti tanácsok funkcióját. Az intézetek intézeti tanácsokat működtetnek, amelyekben igazgatók, választott oktatói-kutatói tagok és hallgatók rendelkezhetnek tagsággal. 3. ábra. A kar új szervezeti struktúrája 13
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS a) Intézkedések a 2010/9/V. SZ. MAB-HATÁROZAT-ban megfogalmazott ajánlások alapján a 2011-2014 kö - zötti időszakban 1 1. Szervezeti és működési javaslatok 1.1. Miután a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar és a Tanító- és Óvóképző Kar együttes célja, hogy a pedagógusképzésben együttműködve érvényes modellt kínáljanak más pedagógusképző intézmények számára is, ezért célszerű annak formálódó gyakorlatát időről időre monitorozni, mind a koordinatív, mind az oktatási, kutatási, fejlesztési szerepköröket illetően. Fontos, hogy a Pedagogikumban létrejövő modell (amelybe a pedagógiai társkarok a stratégiaalkotás szervezeti kereteit, személyi feltételeit és a stratégiai döntési hatáskört delegálták) a centralizált vezetés mellett a társkarok értékeinek integratív fejlesztését és tevékenységét foglalja magába, és az innovációs kapacitást növelje, a képzési kínálat bővítését szolgálja. 2 A Pedagogikum működésének finomítása az első két év tapasztalatainak alapján történt. A kar sikerrel működtette az együttműködések nehézségeit feltáró, konzultatív, megoldáskeresésre törekvő működési kultúrát. Természetesen tudtuk, hogy a konzekvens célok megvalósulása nagymértékben függ az egyetem költségvetésétől és a Pedagogikum belső allokációs irányelveitől, mindenesetre a kar képzési és kutatási érdekeinek hangsúlyozására törekedtünk. A permanens helyzetfeltáró és elemző tevékenységgel segítséget kívántunk nyújtani abban, hogy a Pedagogikum Vezető Testülete mindhárom kar számára a legelőnyösebb szakmai és/vagy gazdasági döntés mellett voksoljon. Az adott időszakban két évig a kar vezetője töltötte be a Pedagogikum Központ Vezető Testületének elnöki pozícióját, ebben az időszakban a fenti célokat maradéktalanul megvalósítottuk. A kar a megjelölt időszakban tudatos és professzionális külső tanácsadó cég által támogatott stratégiaalkotási folyamatot vitt végbe. Ennek egyik lényegi súlypontja a szervezetfejlesztés, a jelenlegi széttöredezett, a képzési és oktatási fejlesztési célokat korlátozottan szolgálni képes szervezetiegység-struktúra áttekintése és megváltoztatása, az egyes kari szerepkörök vezetők, oktatók, kutatók, adminisztratív munkatársak stb. újragondolása, a kar bizottságainak áttekintése, új Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotása volt. A működés szempontjából természetesen igen lényeges elem volt a kar és a Pedagogikum Központ hivatalainak kapcsolatrendszere és működési mechanizmusai, a stratégiaépítés folyamatában erre is különleges figyelemnek kellett irányulnia. 1.2. További lehetőségek rejlenek a karon és a Pedagogikumban szerepet vállaló két másik kar oktatási és kutatási együttműködésének elmélyítésében. Erőteljesebb támogatást igényel az oktatásszervezés hatékonyságát növelő folyamatok felgyorsítása a Pedagogikum karai között. Célszerű a kar szakmai együttműködéseinek elmélyítése az ELTE egyéb karainak egységeivel, kutatásaival, fejlesztéseivel, a kutatóegyetem -ben való szerepvállalás kidolgozása. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai kar célul tűzte ki, hogy a Kelet-közép-európai régió vezető gyógypedagógia- és fogyatékosságtudományi központja legyen. A fogyatékos személyek nevelésével és (re)habilitációjával foglalkozó gyógypedagógiai, szociális és egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel, valamint a civil társadalmi kezdeményezésekkel szorosan összefogva törekedtünk vezető szerepre. Az életképes karközi oktatási együttműködések az integráló gyakorlóiskolákkal, valamint a közös gyógypedagógiai kutatások az Informatikai karral és a Pedagogikum karaival voltak a legfontosabb részei a kooperációnak. A javaslatok megvitatása után a karközi oktatási együttműködések erősítése céljából közös kutatási pályázatokon vettünk részt, különös tekintettel azokra, amelyek erősítik a kar és partnerei pozícióját, presztízsét a kutatóegyetemi minősítéssel rendelkező ELTEn belül. Ezért folyamatosan figyeltük a pályázati lehetőségeket, valamint támogattuk a multidiszciplináris kutatási együttműködéseket is, ezzel bizonyítottuk a gyógypedagógia tudományának nélkülözhetetlen fontosságát és létjogosultságát a 21. század szellemi életében. 1 A kar habár az ELTE 2011-ben elmulasztotta benyújtani a vonatkozó intézkedési tervet a MAB-nak figyelembe vette a korábbi akkreditációs vizsgálat alapján a 2010/9/V. sz. MAB-határozatban megfogalmazott ajánlásokat, ezek megjelennek a 2012-es dékáni programban és a 2013-ban megkezdett stratégiatervezési és -fejlesztési dokumentumokban is. 2 A dőlt betűs szövegek a MAB-határozatból átemelt idézetek, a normál betűs szövegek a kari intézkedések, végrehajtott tevékenységek. 14
A kar általános helyzetképe 1.3. Indokolt a kar képzésének és az ország hasonló intézményeiben történő képzések összehasonlító elemzése, a helyi képzési tartalmak kiválóságainak növelése érdekében, és a kar országos és intézményi szerepvállalásának pontosítása a gyógypedagógus-képzésben. A gyógypedagógus-képző felsőoktatási intézmények egymás közötti korrekt kapcsolattartása rendkívül fontos tényezőnek számított a kar életében. A vidéki képzőhelyek a Szegedi Tudományegyetem, a Kaposvári Egyetem és a Nyugat-magyarországi Egyetem illetékes karainak vagy intézeteinek szakmai támogatása és a részvétel egymás tudományos rendezvényein hagyománnyá vált az elmúlt években. Az Országos Neveléstudományi Konferenciákon közös szimpóziumokat valósítottunk meg a képzések minél alaposabb bemutatása céljából. A szakindító intézményekkel szívesen működtünk együtt, és minden segítséget megadtunk a kollégáknak a szakmai színvonal megőrzése érdekében. A társ-gyógypedagógusképző intézményekkel félévente konzultáltunk, ahol a képzéssel kapcsolatos közös kérdések tisztázása, egymás szempontjainak megértésén alapuló konszenzusos döntéshozatala megtörtént. Lehetőség nyílt stratégiai együttműködési megállapodások kidolgozására és aláírására is, ahogy egy konzultatív testületet is életre hívtunk, amelynek feladata a képzőhelyek közötti együttműködés koordinálása, a gyógypedagógus-képzés szakmai színvonalának emelése, szakmai ekvivalenciájának megteremtése volt a képzési színterektől függetlenül, azaz a képzésfejlesztés összehangolása, a képzőhelyek közötti átjárhatóság biztosítása érdekében. További célul tűztük ki a gyógypedagógus-képzés érdekeinek, feltételrendszerének összehangolt érdekképviseletét, és a területet érintő jogszabályalkotás szükség szerinti orientálását. Az együttműködés főbb területei a következők voltak: a szakmai feladatok közös kimunkálása, a tantárgytartalmakat illető közös irányelvek megfogalmazása, a tananyagok kipróbálása, valamint az érdekképviseleti tevékenység folytatása a képzéssel összefüggő feladattámogatások érdekében. 1.4. A gyógypedagógiai kutatások színvonalának emelése, a nemzetközi kutatások erősítése, a nemzetközi és a hazai publikációk szorgalmazása. A kutatási feltételek javításának köszönhetően a karon sokrétű kutatómunka folyt. A műhelyek tudományos tevékenységeivel összefüggésben a karközi és nemzetközi együttműködéseket folyamatosan bővítettük. A kar kutatási prioritásainak meghatározása a jelenlegi főbb kutatási irányvonalakat vette alapul. Ezek alapján a leglényegesebb kutatási területeink a következők voltak: a gyógypedagógia-elméleti és módszertani kutatások; a fogyatékosságtudomány elmélete és módszertana, az integrált nevelés inkluzív iskola pedagógiai elmélete és feltételrendszere, az atipikus kognitív, kommunikációs és érzékszervi fejlődés alap- és alkalmazott kutatása. A kari stratégiai tervezés hangsúlyosan kiterjedt a kar kutatási teljesítményének növelését lehetővé tévő keretrendszer és a feltételek megteremtésére, hiszen bár az integráció óta eltelt időszakban jelentős előremozdulás történt e téren ez az a terület, amelyen még komoly felzárkózás szükségeltetett az ELTE más karaihoz képest. Bár a kar minősítettségi mutatói folyamatosan emelkedtek, további növelésük elsődleges kari prioritásként elkerülhetetlenné vált, így biztosítottuk a doktori kutatásukat végző kollégáink ütemezett és eredményes fokozatszerzésének támogatását (költségtérítési támogatás tanulmányi szerződéssel, szabad félév a disszertáció megírásának időszakában stb.). Összehangoltuk az oktatók publikációs tevékenységét. Az egyéntől függő, állandó publikálási lehetőség mellett, évente néhány jelentősebb, átfogó tanulmány megjelentetésével biztosítottuk a tanszékeink és tudományos műhelyeink számára a magas színvonalú szakmai nyilvánosságot. 1.5. A kari stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósítása, a speciális területek oktatói-kutató-fejlesztői állományának megtartása, az oktatók doktori képzésbe való fokozott bevonása. Sikerrel képviseltük a szakmai/kari érdekeket az egyetem, a Pedagogikum, a gyógypedagógus-képző felsőoktatás egésze, valamint a felsőoktatás-politika felé. Rendkívül aktív szakmapolitikai tevékenységgel támogattuk és ösztönöztük a fogyatékos emberek életminőségének javítását. A kar stratégiaalkotási folyamata és a kapcsolódó szervezetfejlesztés elemei között a fejlesztési irányok meghatározását, a kar tevékenységének, feladatainak stratégiai szemléletű felülvizsgálatát, újratervezését, a kar működési hatékonyságának növelését, valamint a stratégiai feladatok és a szervezet közötti összhang megteremtését valósítottuk meg. A kar szinte minden tevékenységét, valamint a szervezeti, működési és gazdálkodási környezetét is rendszeresen áttekintettük, elemezve a humánerőforrásainkat és kapcsolatrendszerünket. A kar stratégiai céljaihoz szorosan kapcsolódott a kari oktatók tudományos előmenetelének támogatása, tervezése és a személyre szabott segítségnyújtási formák (szabad félév, helyettesítés, anyagi hozzájárulás) biztosítása. 15
BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR, ÖNÉRTÉKELÉS Ennek érdekében felmértük oktatóink, kutatóink aktuális helyzetét, tudományos előmeneteli terveit, valamint elkészítettük a támogatások rendjét. Fontosnak tartottuk, hogy a Bárczi példaértékűen működjön, mind a speciális szükségletű hallgatói, mind a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő munkatársai tekintetében. Ebben jelentős többletértéket mutattunk fel az ELTE-n belül. 1.6. A kar tervei között az alapképzési szak szakirányú képzési programjainak kidolgozása és két szakirányú továbbképzés (korai gyógypedagógiai fejlesztés, bilingvális oktatás) megindítása szerepel. A szakirányú továbbképzésre való törekvésük szakmailag megalapozott, s társadalmi igényt elégít ki. A törekvést azonban ma még nem követi megfelelő humánpolitika támogatás. A terveink megvalósításához szükség volt a külső források bevonására. A bilingvális oktatás bevezetésének elő - írt törvényi kötelezettsége miatt szerepelt az oktatáspolitikai preferenciák között, ami a hozzárendelt pályázati forrásokban is kimutatható volt. Ebben az esetben, a karon jelenlévő know-how bázisán és kiterjesztésének érdekében pályáztunk a szakemberképzési program kidolgozására, melynek keretében felkészültünk a képzés szakemberigényének biztosítására, a képzési programok, a jó gyakorlatok megismerésére és az adaptáció feltételeinek megteremtésére, valamint a vonatkozó releváns külföldi szakirodalom beszerzésére, fordítására. 2. Minőségbiztosítási, minőségfejlesztési javaslatok 2.1. Szükséges a korszerű minőségbiztosítási elvek, módszerek és rendszerek (mindenekelőtt az ESG-alapelvek) tudatos alkalmazása. Célszerű rendszeresen elvégezni az ELTE Minőségfejlesztési Programjának és az új kari státusznak a harmonizálását. Különösen fontos ez a humán erőforrások és a képzési paletta átalakulásakor. Mivel a funkcionális feladatok ellátása a Pedagogikumon belül történik, ennek időszakonkénti hatékonysági vizsgálatát ugyancsak szoros ellenőrzés mellett ajánlatos megejteni. A felsőoktatási intézmény törvénybe foglalt kötelessége, hogy rendelkezzen átfogó minőségpolitikával és ehhez kapcsolódó eljárásokkal, melyek képzési programjainak és az általa kiadott diplomáknak a minőségét garantálják. Továbbá határozottan elköteleztük magunkat egy olyan kultúra mellett, amely elismeri a minőség és a minőségbiztosítás fontosságát, lehetővé teszi a minőség folyamatos garantálását. Az átláthatóság és a nyomon követhetőség érdekében fontos volt, hogy az intézményi minőségügyi stratégiának, a minőségpolitikának és az eljárá soknak formális státusza legyen, a dokumentumokat pedig elérhetővé tettük az egyetemi és az azon kívüli nyilvánosság számára. Törekedtünk arra, hogy az ELTE minőségbiztosítási rendszerét átültessük a gyakorlatba, valamint bekapcsolódtunk az egyetem felmérési tevékenységeibe. Értendő ezalatt részvételünk a Gólyafelmérésben, a Diplomás Pályakövetési Rendszerben és az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésében. Az adatokat pontosan ele - meztük, és a kar nyilvánosságát folyamatosan tájékoztattuk. 2.2. Biztosítani kell, hogy az új képzési programok érzékenyen kövessék a kari hagyományt, a fejlesztés során a nemzetközi trendekre figyelve. A legújabb kutatási eredményeket igyekeztünk hatékonyan, a piaci igényeket is hangsúlyozva visszacsatolni a gyógypedagógiai praxisba. Karunk hagyományai azonban legalább ennyire fontosak voltak, ezért a képzésben, valamint az utánpótlás nevelésében egyaránt együttműködtünk a szakma nagynevű és fejlődőképes intézményeivel. A már több kérdésnél említett, a kar következő időszakát és jövőjét meghatározó stratégiaépítési projektnek lényegi eleme volt a Bárczi képzési portfóliójának áttekintése, revíziója és bővítése, úgy a jelenlegi alap- és mesterképzés reformja, mint új BA- és MA-szintű képzések, valamint szakirányú továbbképzések tervezése tekintetében. Képzéseink kiszolgálták a szakterület igényeit, az ellátórendszereket és a jogszabályok változásaiból eredő új szükségleteket, mint ahogy a gyógypedagógia-tudomány tudományegyetemi és kutatóegyetemi környezetben történő további erősödésének érdekét is. 2.3. Mivel a kar a pedagógusképzésben is fontos szerepet tölt be, ezért az intézménynek különös hangsúllyal biztosítania kell, hogy a hallgatók felmérésének (zárthelyi, teszt, vizsga stb.) a követelményrendszere az egyetemével azonos elveket kövessen, továbbá világos, egyértelmű, ismert és nyilvános legyen. A hallgatói ismeretek felmérését (zárthelyi, teszt, vizsga stb.), a követelményrendszerek kereteit az ELTE SZMSZ II. kötet HKR szabályozta. Alapvető célkitűzéseink között szerepelt, hogy a HKR BGGYK-ra vonat- 16
A kar általános helyzetképe kozó kari különös része összhangban legyen az általános résszel. Az összhang megteremtését és fenntartását a HKR kari különös részének évenkénti felülvizsgálatával értük el. A felülvizsgálatba a PK OTF TO kari referatúráját, a Tanulmányi Bizottságot és a HÖK képviselőjét is bevontuk. A HKR-t, illetve az oktatási ügyekben döntéseket hozó bizottságok eljárásrendjét a honlapon közzétettük, és a változások mentén folyamatosan frissítettük. A kurzusokhoz tartozó követelményeket az oktatók határozták meg, a szemeszter elején tájékoztatták a hallgatókat a számonkérés formáiról és az elvárásokról. Feltétlenül törekedtünk arra, hogy az oktatók ismerjék és alkalmazzák a HKR előírásait, és annak fényében fogalmazták meg a félévi követelményeket, a hallgatói ismeretek felmérésének módjait. Az átláthatóság, a nyilvánosság, az egyértelműség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése érdekében ki kellett alakítani annak rendjét, hogy az oktatók írásos formában, minden hallgató számára egyértelmű és hozzáférhető módon tegyék közzé a követelményeket (pl. e-learning felületen). A követelmények összehangolása és egységesítése érdekében a szervezeti egységek szintjén félévente egyszer megvitattuk a követelményeket, az oktatási vezetés pedig legalább félévente tájékoztatta az oktatókat. 2.4. A kar oktatógárdája általában magas színvonalát hosszú távon is biztosítani kell, a karrier-életút mellett tervezni érdemes a vezető-oktató utánpótlást. Tervezni és gondozni kell az alacsony óraszámban oktató, speciális szakismeretekkel rendelkező, a kar állandó oktatóállományába nem tartozó, külsős tanárok intézményhez kötődését is. Ugyancsak gondos, kontroll alatt tartott tervezést-lebonyolítást igényel a gyakorlati képzés, és az abban szerephez jutó szakemberek felvétele, bevonása. Mivel az oktatók munkaidejük jelentős részében az oktatási feladatok ellátását végzik, ezért a kutatói és fejlesztői tevékenység helyenként háttérbe szorult. Ennek megakadályozására ki kell dolgozni a helyi viszonyoknak megfelelő középtávú stratégiát. A kari vezetés a tanszékvezetőkkel együttműködésben a tanterveket folyamatosan felügyelte, és szükség esetén módosította. A teljes közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, a részfoglalkozású, valamint a külső óraadói létszámok megfeleltetése a növekvő képzési kínálattal és az oktatási feladatokkal komoly kihívást jelentett, amit a kari összefogásnak köszönhetően abszolváltunk. Az oktatói terhelések különbözőségének enyhítése; a különböző (tovább)képzések gazdasági hozadékainak visszaforgatása és a kari képzés kondícióinak jobbítása a legnagyobb vívmányaink közé tartozott, ebbe az irányba kívántunk továbblépni az elmúlt időszakban. Ugyanakkor tisztában voltunk azzal, hogy az oktatói terhelés mérése, az oktatói minőségbiztosítás nem lehet független az egyetem költségvetésétől és a Pedagogikum belső allokációs irányelveitől. Mindazonáltal a céljaink között szerepelt a kari képzési és a kutatási érdekek még erőteljesebb megjelenítése és érvényesítése. A gyógypedagógusképzés gyakorlatigényes terület, rendkívül fontos a kapcsolattartás felülvizsgálata és állandó megreformálása a képzés gyakorlati szereplőivel együttműködve. Ennek érdekében karunk folyamatosan kereste és alakította a közös munka lehető legjobb kereteit. 17
2. A KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI 2.1. Oktatás 2.1.1. A kar képzési szerkezete 2. táblázat. A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar képzési szerkezete (2010 2014) képzés neve (alap- és mesterképzés) szint tagozat nyelv indítás Gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak alap N magyar 2006 pedagógiája szakirány) Gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap N magyar 2012 Gyógypedagógia (értelmileg akadályozottak pedagógiája, hallássérültek pedagógiája, látássérültek pedagógiája, logopédia, pszichopedagógia, szomatopedagógia, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány) alap L magyar 2006 Gyógypedagógia (autizmus spektrum pedagógiája szakirány) alap L magyar 2012 Gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) mester N magyar 2010 Gyógypedagógia (gyógypedagógiai terápia szakirány) mester L magyar 2009 képzés neve (szakirányú továbbképzés) szint tagozat nyelv indítás Adaptált testkultúra és sport szakirányú L magyar 2008 Autizmus spektrum zavarok pedagógiája szakirányú L magyar 2007 Családközpontú koragyermekkori intervenció szakirányú L magyar 2010 Családközpontú koragyermekkori intervenciós konzulens szakirányú L magyar 2011 Dráma és színház a szociális ellátásban szakirányú L magyar 2014 Foglalkozási rehabilitációs szaktanácsadás szakirányú L magyar 2008 Gyermekjátékdráma szakirányú L magyar 2008 Gyógypedagógia alapképzési szak autizmus spektrum pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2014 Gyógypedagógia alapképzési szak értelmileg akadályozottak pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak hallássérültek pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak látássérültek pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak logopédia szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak pszichopedagógia szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógia alapképzési szak szomatopedagógia szakirány szakirányú L magyar 2008 Gyógypedagógia alapképzési szak tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirány szakirányú L magyar 2012 Gyógypedagógiai rehabilitációs konzultáció szakirányú L magyar 2009 Gyógypedagógus szakvizsga szakirányú L magyar 2009 Gyógypedagógus szakvizsga (Miskolc, székhelyen kívüli) szakirányú L magyar 2013 Hallássérült gyermekek és feln ttek komplex ellátása szakirányú L magyar 2011 Hallássérült gyermekek bilingvális oktatása-nevelése szakirányú L magyar 2010 Integrációs fogadó pedagógus szakirányú L magyar 2009 Integrált szül csecsem konzultáció szakirányú L magyar 2014 Látássérült személyek elemi rehabilitációja szakirányú L magyar 2007 Óvodás és kisiskolás gyermekek nyelv- és beszédfejlesztése szakirányú L magyar 2009 Módszerspecifikus zeneterapeuta szakirányú L magyar 2009 Rehabilitációs úszásoktatás szakirányú L magyar 2009 Súlyosan és halmozottan fogyatékos emberek gyógypedagógiája szakirányú L magyar 2007 19