Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

Budaörs BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA

TARTALOMJEGYZÉK Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciójának meghatározása... 2. oldal Mellékletek 1. Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi várható bevételei.... 1. oldal 2. Az Adóiroda javaslata a 2010. évi költségvetési koncepció adóbevételi tervéhez....2. oldal 3. A korrigált saját bevételek kimutatása....5. oldal 4. Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi fejlesztési koncepciója... 6. oldal 5. Budaörs Város Önkormányzat bevétel-kiadási mérlege 2010.évre... 7. oldal 6. Budaörs Város Önkormányzat adósságszolgálati kötelezettsége és kezességvállalásai. 10. oldal 6/A. Budaörs Város Önkormányzat hitelei és egyéb kötelezettségeinek állománya... 11. oldal 7. A 2010. évi költségvetés tervezéséhez kapcsolódó Képviselő-testületi határozatok... 12. oldal 8. Kisebbségi/Nemzetiségi Önkormányzatok határozatai a 2010. évi költségvetési koncepciójukról....13. oldal Tájékoztató 1. Budaörs Város Fejlesztési feladatai 2010. év... 1. oldal 2.Informatikai célú szellemi termék és tárgyi eszköz vásárlás terv szöveges indoklása... 16. oldal 3. Főépítész szellemi termék vásárlás szöveges indoklása... 17. oldal 4. Kisebbségi/Nemzetiségi Önkormányzatok 2010. évi többletigényei... 18. oldal 1

Budaörs Város Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója Tisztelt Képviselő-testület! A költségvetési koncepció készítése évente visszatérő feladata az önkormányzatoknak. A következő évi költségvetés készítésének folyamatában kiemelkedő szerepe van, ez alapozza meg a költségvetési javaslat elkészítését, a részletes előirányzatok és feladatok meghatározását. A koncepciónak lényegében az elképzelések megfogalmazását és az elérni kívánt célok meghatározását kell tartalmaznia. A helyi önkormányzatok költségvetésének összeállítása több ütemben történik. Az előkészítő munka során a költségvetési javaslat elkészítése a költségvetési koncepció összeállításával kezdődik, majd a költségvetési rendelettervezet beterjesztése alapján a Képviselő-testület fogadja el az éves költségvetést. A költségvetési koncepció készítésére vonatkozó kötelező előírásokat az államháztartásról szóló 1992. XXXVIII. tv. 70. -a, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998 (XII.30.) Korm. rendelet 28. -a tartalmazza. Ezek alapján a költségvetési koncepciót főszabályként november 30-ig, a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-ig kell a polgármesternek a képviselő-testület számára előterjeszteni. A koncepció összeállításánál figyelembe vettük bevételi oldalon a tervezhető helyi források, a makrogazdasági lehetőségektől függő, központi költségvetési kapcsolatokból számításba vehető bevételek, a jelenlegi ismeretek alapján bevonható külső (különféle pályázati, államháztartáson kívüli) forráslehetőségek, valamint kiadási oldalon az ismert kötelezettségeket. Az előírásoknak megfelelően a költségvetési koncepció a következő évi szakmai elképzelések, célok és esedékes feladatok figyelembe vétele alapján, a lehetőségek és kötelezettségek felmérésével készült. A koncepció készítése során egyeztettünk a kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok vezetőivel, képviselő-testületeik döntései az előterjesztés mellékletét képezik. A koncepció célja tehát a 2010. évi költségvetési javaslat végleges kialakításához szükséges alapelvek, valamint a főbb tervezési irányok meghatározása. Ezek körében szükséges bemutatni az önkormányzati feladatellátás várható működési szintjét, a tervezett új fejlesztések nagyságrendjét, ezek fedezetéül a helyben keletkező bevételek nagyságrendjét, a bevételi forrásnövelés lehetőségeinek bemutatását, a központi forrásszabályozás várható főbb elemeit, a forrás kiegészítő fejlesztési hitel felvételének indokolását. 2

A bevételi tervet a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a rendelkezésre álló információk alapján készítettük el, amelyből a központi költségvetési forrásokból származó bevételeink a költségvetési törvény elfogadása után tervezhetőek pontosan. Tekintettel arra, hogy 2009. évben a 2010. évi költségvetést érintően a Képviselőtestület már számos döntést hozott, ezeket részletesen a 7. számú mellékletben mutatjuk be. A koncepció kidolgozásához rendelkezésre álló irányelvek és azok forrásai: - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló T/10679. számú törvényjavaslat és annak indoklása - A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló T/10554. számú törvényjavaslat és annak indoklása - A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény módosításáról szóló T/10675. számú törvényjavaslat és annak indoklása A 2010. évi költségvetési törvényjavaslatot a pénzügyminiszter 2009. szeptember 11- én terjesztette az Országgyűlés elé, amelyhez több száz módosító indítvány érkezett a képviselőktől. A végszavazásra várhatóan november 30-án kerül sor. Így a megjelölt központi költségvetésből származó források a költségvetési törvénytervezetben szereplő információkra épülnek, így azok még nem tekinthetők véglegesnek. A Kormányzat gazdaságpolitikájának fő vonásai, az államháztartás alakulása A költségvetés főbb mutató számai: a GDP 1 % körüli csökkenése, 4,1%-os átlagos infláció és a Konvergencia jelentésnek megfelelően az államháztartás eredményszemléletű hiánya GDP arányosan 3,8%. A Kormány által elfogadott kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban 2010-től már egyre nagyobb súlyt képvisel az állami kiadások tartós, strukturális jellegű átalakítása. Ennek keretében: - erősödik a nyugdíjrendszer fenntarthatósága (inflációkövető indexálás, az átlagkereset növekedése a GDP változásától függően kerül figyelembevételre, a 13. havi nyugdíj megszűnik, helyette a GDP növekedéséhez kötött feltételes nyugdíjprémium kerül bevezetésre) - célzottabbá és hatékonyabbá válnak a társadalmi juttatások (a GYES időtartama egy évvel lerövidül, a családi pótlék összege nem emelkedik) - takarékosabbá válik az állami intézményrendszer működtetése, a feladatok felülvizsgálatával és a működési hatékonyság ösztönzésével jelentős megtakarítás érhető el a helyi önkormányzati rendszerben is. A strukturális átalakítások mellett további intézkedések szolgálják az állami kiadások szintjének tartós mérséklődését: 3

- a közszférában két évig változatlan marad a bruttó keresettömeg. A megszűnő 13. havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel, - a családi pótlék és az öregségi nyugdíjhoz kötött szociális ellátások két évig nem emelkednek. A foglalkoztatás erősítése érdekében 2010 évben folytatódik az élőmunkát érintő közterhek, így a munkáltatót érintő járulékok (a munkaadói járulék megszűnik, a társadalombiztosítási járulék 27%-ra csökken) és a személyi jövedelemadó jelentős csökkentése (az adó mértékek 18% és 36%-ról 17% és 32%-ra), amelyet a tételes egészségügyi hozzájárulás, a magánszemélyek 4%-os különadójának megszűntetése kísér. 1. Az állami költségvetési törvényjavaslat főbb elemei az önkormányzati forrásszabályozás szempontjából A helyi önkormányzatok beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat, valamint a többcélú kistérségi társulásokat is - 2010-ben hitelforrások nélkül több mint 3000 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez a központi költségvetés állami támogatás és átengedett személyi jövedelemadó révén csaknem 1130 milliárd forintot biztosít, amely a 2009. évi korrigált előirányzat 95,3%-a. Az összehasonlító szerkezet érdekében a 2009. évi országgyűlési előirányzatot korrigálni kell a járulékcsökkenés és az egészségügyi hozzájárulás megszűnés, a közoktatásban a tanulólétszám csökkenés és a teljesítménymutató felmenő rendszere miatt keletkező megtakarítás hatásával, az önkormányzati térítési díjbevétellel kiváltható támogatásokkal, valamint a más fejezetekbe átkerülő feladatok miatt. A gazdasági válság miatt szükségessé vált takarékossági intézkedések következtében a helyi önkormányzatoknál a támogatások ott csökkennek, ahol: - a hatékonyság fokozása érdekében feladatok - más szervezési megoldással - kikerülnek az önkormányzati körből (adóigazgatás) vagy megszűnnek (egyes jegyzői feladatok), - a szakmai szabályozás változásával növelni lehet az önkormányzatok, mint fenntartók mozgásterét (pl.: egyes közoktatás-szervezési és szociális szakellátási előírások rugalmasabbá tételével), illetve = az ellátottak magasabb arányú tehervállalására nyílik lehetőség, (térítési díjrendszer átalakítása a művészet-oktatásnál, a gyermek- és szociális étkeztetésnél). A tervezet ott javasol még támogatásmérséklést, ahol a szakmai törvények nem korlátozzák az önkormányzatok döntését a feladatellátás módját és mértékét illetően (közművelődés, sport, idegenforgalom). Folytatódik a 2009-ben indult Új Tudás Műveltséget Mindenkinek program. Továbbra is célzott támogatások segítik - a védőnői hálózat fejlesztését, 4

- a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szüleinek érdekeltségét gyermekeik rendszeres óvodáztatásában, - a pedagógus pálya fontosságának elismerését, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok ösztönzését, továbbá az osztályfőnökök anyagi megbecsülését. A 2010. évi Út a munkához program folytatására a Kormány 13 milliárd forinttal több forrást szán. A program továbbfejlesztésének célja az önkormányzatok által szervezett közfoglalkoztatás hatékonyságának növelése, az érdemi munkavégzés finanszírozási eszközökkel történő ösztönzése. A kisgyermekes anyák munkaerő-piaci helyzetét javítandó, többletforrások bővítik a gyermekek napközbeni elhelyezési lehetőségeit. A költségvetés mintegy - 5000 új bölcsődei férőhely működtetéséhez járul hozzá, - kiemelten támogatja a családi napközit, és - új ellátási formaként ismeri el a családi gyermekfelügyeletet. A támogatási rendszer egyszerűsítése és áttekinthetőbbé tétele érdekében csökken a normatív hozzájárulások száma, élve a lakosságarányos hozzájárulások összevonási és a szociális szakellátások támogatásainak egyszerűsítési lehetőségeivel. A helyi önkormányzati színházak, zenekarok támogatása a 2009-ben elfogadott szaktörvény új finanszírozási szabályainak megfelelően átalakul. Folytatódik a társulásban történő feladatellátás ösztönzése, amelynek következtében tovább erősödhet a szakmailag és pénzügyi szempontból is hatékony közszolgáltatást biztosító feladatellátás és növekedhet a többcélú kistérségi társulások által fenntartott intézmények száma. A fejlesztési támogatások rendszere is változik. - A decentralizált vis maior támogatásra korábban rendelkezésre álló forrás beépítésre kerül a központi keretbe. - Megszűnnek azon hazai fejlesztési források, amelyek céljai uniós forrásból is megvalósulhatnak, vagy amelyből az EU által egyébként is kiemelten kezelt - kedvezményezettek részesültek támogatásban. - Az EU-s támogatással megvalósuló önkormányzati beruházások önerejének kétcsatornás támogatási rendszere átalakul. Az önerő támogatására a gyengébb jövedelmi helyzetű önkormányzatoknál immár a támogatási intenzitás megemelésével kerül sor, az EU Önerő Alap pedig a korábbi évek miatti kötelezettségvállalásokra nyújt forrást. 5

- Az új induló már nem decentralizált céltámogatások kerete 200 millió forint. Új címzett támogatások továbbra sem indulhatnak, tekintettel arra, hogy e célok jelentős mértékű uniós támogatásban részesülhetnek. A korábbi évek determinációjával együtt címzett- és céltámogatásokra összesen 1 milliárd forint szolgál. A költségvetési törvényjavaslatban továbbra is szerepelnek a kizárólag a központi költségvetésből támogatott felhasználási kötöttséggel járó központosított előirányzatok, melyekre jellemzően évközben lehet pályázni (kisebbségi önkormányzatok feladatalapú támogatása, könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás), illetve évközben lehet leigényelni ( pl.: lakossági közműfejlesztési támogatás, nyári gyermekétkeztetés támogatása. A jövedelemkülönbség mérséklési támogatási rendszer 2010. évben megváltozik, a saját forrásból megvalósult beruházások utáni visszaigénylés megszűnik. A tervezet szerint 2009.évi szinten marad az SZJA támogatási rendszer, vagyis a törvényjavaslat alapján a személyi jövedelemadóból a helyi önkormányzatokat továbbra is 40%-os részesedés illeti meg, oly módon, hogy a településre kimutatott SZJA 8%-a közvetlenül, a további 32% pedig a javaslat 3. és 8. sz. melléklet egyes jogcímeihez kapcsolódva normatívan. A településünkön élők jövedelemtermelő képessége miatt az SZJA helyben maradó része a 2009. évihez képest szerényebb mértékben, de várhatóan magasabb lesz. A közoktatási jogcímekhez kapcsolódó normatívák összegét a korábbi évektől eltérően - a 2009/2010. (2010. év első 8 hónapjára) valamint a 2010/2011. nevelési évre (2010. év utolsó 4 hónapjára) egyaránt a 2010. évi törvényjavaslatban meghatározott, csökkentett fajlagos összeggel kell az állami hozzájárulás mértékét számítani. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat most sem tartalmazza a költségvetést megalapozó törvényjavaslatokat, hanem azokat külön-külön, szakmailag egybefüggő csomagban terjesztik az Országgyűlés elé. Az elfogadott törvényjavaslatok határozzák majd meg az önkormányzati költségvetési javaslat elkészítésének szakmai alapjait. Ezért a költségvetési koncepció összeállításánál kizárólag a jelenleg rendelkezésünkre álló információkat tudjuk figyelembe venni. 6

2. Bevételek várható alakulása Várható és tervezhető bevételeinket az előterjesztés 1. sz. melléklete tartalmazza. 2.1. A költségvetési törvényjavaslat információi, várható normatívák A 2010. évi normatív állami hozzájárulásra vonatkozó mutatószám felmérésre és normatíva igénylésre október hónapban került sor. A két központi forrás normatív állami hozzájárulások és átengedett személyi jövedelemadó mértékének meghatározásánál a jelenlegi ismereteinkre, valamint a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatra támaszkodtunk. Jelen koncepcióban a 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján az SZJA bevételek 4,6% - os emelkedésével számolunk, pontos adatokat a költségvetési törvény elfogadása után, december hónapban kapunk a Magyar Államkincstártól. Tervszámaink ebben az esetben is tájékoztató jellegűek. Annak ellenére, hogy 2010. évre a gépjárműadónál 70 000 e Ft, az SZJA bevételeknél 35 000 e Ft növekedéssel számolunk, az adóerő-képesség miatti elvonás mértékének 80%-ról 90%-ra történő emelkedése, a normatívák fajlagos összegének csökkenése, valamint a saját forrásból megvalósult beruházások utáni visszaigénylés (2009 évben 219.517 eft) lehetőségének megszűnése összességében közel 244. 000 e Ft állami forrás kiesést jelent az önkormányzatunk számára. A koncepció tervszámainak pontosítása az egész önkormányzati rendszerre történő mutatószám felmérést követő visszaosztás után lehetséges. 2.2. Saját bevételek Saját bevételeink közül az intézményi működési bevételek jogcímeinek tervezése döntően bázis szinten, illetve a 2009. I-III. negyedéves teljesítési adatok figyelembevételével történt. A kamatbevételeknél jelentős csökkenéssel számolunk, mivel a jegybanki alapkamat csökkentésével egyidejűleg a betéti kamatok erőteljesen (2009.július és október hónap között - 5,5 % ) visszaestek. Az önkormányzati bevételek meghatározó bevételi forráscsoportját képezik a helyi adók, az átengedett központi adók és a különféle bírságok bevételeit tartalmazó sajátos működési bevételek. A helyi adóbevételi tervet az Adóiroda elemzése alapján terveztük, melyet a 2. sz. mellékletben mutatunk be. Jelentős változás a tavalyi évhez képest, hogy az iparűzési adó tekintetében 2010. évben 1,2 milliárd Ft bevétel kieséssel kell számolni. A többi adónem esetében változatlan, illetve szerény mértékű növekedést tervezünk. A felhalmozási bevételek körében a 2010. évben lejáró államkötvény, valamint a korábbi években részletre értékesített önkormányzati ingatlanok eladásából 2010. évben realizálódó bevételeket terveztük a rendelkezésünkre álló információk alapján. 7

2.3. Külső források A beruházási - fejlesztési célok megvalósításához a működési, valamint a felhalmozási célú bevételeken túl külső forrásokkal is számolhatunk. Támogatásértékű bevételek között tervezetük a kistérségi feladat-ellátási szerződések alapján a települési hozzájárulások összegét, 2009. évi szinten. Pályázati forrásból származó bevételként egyrészt a Pitypang Bölcsőde bővítésére elnyert pályázati összegből 175.000 e Ft előleget, valamint az útberuházásokra (Verseny u., Mátra u., Kerékpárút) nyert összesen 96.533 e Ft összeget terveztük. A tartósan adott kölcsönök visszatérülése körében 2010 évre az önkormányzat részéről kifizetett munkáltatói kölcsönök, helyi lakásépítési támogatások törlesztéséből 37.522 e Ft bevétellel számolunk. 2.4. Várható szabad pénzmaradvány A koncepció összeállításakor már várható, ugyan az előző évekhez képest szerényebb mértékű, 2009. évi szabad pénzmaradvánnyal (feladatelmaradásból) is számolunk (479.789 e Ft). Budaörs Város Önkormányzata az előírt önkormányzatra háruló állami feladatok ellátása mellett a széles körű önként vállalt feladatok finanszírozását és végrehajtását is folyamatosan saját forrásból biztosítja. A már korábbi években, valamint az új városfejlesztési elképzelések megvalósítása a 2010. évi működési, felhalmozási bevételekből nem valósítható meg, többletforrásokat igényel, koncepció szintjén az egyensúlyt fejlesztési célú hitel tervezésével biztosítjuk. A jelenlegi forrásszabályozás mellett a helyben keletkezett bevételek hitellel történő kiegészítése továbbra is lehetőséget ad, mint forrás kiegészítés, hogy értékteremtő fejlesztési célú felhasználásával, a saját bevételek 2010.évi kedvezőtlen alakulására tekintettel, a város fejlődését, az önkormányzat gazdasági erejét mutató vagyonának gyarapodását szolgálja. Mértékét tekintve azonban a 2010.évi költségvetési hiány ne legyen több annál, mint amit az elkövetkező években biztonságosan, nem veszélyeztetve a kötelező feladatellátást, finanszírozni lehet. Az önkormányzati törvény az adósságot keletkeztető éves kötelezettségvállalás felső határát a korrigált saját folyó bevétel (saját folyó bevételek összesen csökkentve a rövid lejáratú kötelezettségekkel) éves előirányzatának 70%-a valamint a megszűnt vízi közmű társulattól átvett még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások tárgyévi beszedéséből származó bevétel együttes összegében maximálja, mely önkormányzatunk számára nagy mozgásteret biztosít. Az önkormányzat 2009. évi költségvetésében 6.607.550 e Ft volt a felső határ, az előzetes számításaink szerint 2010. évre 5.954.851 e Ft várható (3. sz. melléklet). Az adósságszolgálati kötelezettségeinket és a kezességvállalásokat a 6. sz. mellékletben, az önkormányzat hitelei és egyéb kötelezettségeinek állományát a teljes futam időre a 6/A. sz. mellékletben mutatjuk be. A 2010. évi koncepcióban megfogalmazott beruházás fejlesztési koncepció alapján a következő évre 4.615.156 e Ft hitelfelvétellel számolunk. 8

3. Kiadások alakulása A kiadások tervezésénél a következő változásokat kell figyelembe venni: A munkáltatók, kifizetők által fizetendő járulék mértéke 2010-től általánosan 27%-ra csökken, megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás 2010-től 11%-ról 27%-ra emelkedik. Az egyszerűsítés érdekében 2010-től önállóan megszűnik a munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék, amelyek megfizetése 2010- től az integrált járulékbefizetés keretében történik. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ösztönzése érdekében 2010-től az ötszörösére, 964 500 Ft/fő/év-re emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás, a kötelező foglalkoztatási szint (5%) változatlansága mellett. Az általános forgalmi adó esetében 2009. július 1-jétől a normál áfa kulcs 20%- ról 25%-ra nőtt és bevezetésre került egy 18%-os kedvezményes adómérték. Ez utóbbiba a tejtermékek, pékáruk, távhő és a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás került átsorolásra. Az Áfa változás hatásaival a kiadásoknál számolni kell. A jelenleg adómentes juttatások egy része 2010-ben is adómentes marad, így például a szociális alapon történő juttatások, míg a másik része teljes egészében adókötelessé válik, például a napidíj korábbi adómentes része. A természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások egy részére (például a meleg étkezésre fordítható utalványra) 2010-től 25%-os adókulcs lesz érvényben, míg a kedvezményes kulcs alá nem tartozó juttatások (például kis értékű ajándékok) esetében 54% személyi jövedelemadót és 27% társadalombiztosítási járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak. A köztisztviselői törvény módosítására beterjesztett törvényjavaslat alapján 2010. február 1-től kötelező jelleggel bevezetésre kerülne a köztisztviselők béren kívüli juttatásait egybe fogó Cafetéria rendszer. A javaslat előírná az intézmény illetve hivatal vezetője részére a munkavállalóknak szabályzatban biztosított juttatásainak minimális mértékét (nem lehet alacsonyabb az illetményalap háromszorosánál) oly módon, hogy ez az összeg ne legyen kevesebb a korábban alanyi jogon járó juttatásnál. Meghatározza továbbá a juttatás maximum mértékét (nem lehet magasabb az illetményalap tizenötszörösénél), a munkáltatóra bízva az egyes munkavállalónak adandó éves összeg meghatározásának jogát a minimum-maximum keretek között. Az alkalmazás feltétel rendszerének kidolgozása folyamatban van, a Képviselő-testület decemberi ülésére kerül előterjesztésre. A juttatások körét és mértékét a 2010. évi költségvetés tervezése során a testületi döntés szerint tervezzük. A kiadások nagyságrendjének meghatározásánál figyelembe véve az előzőekben ismertetett forráslehetőségeket elsődlegesnek tekintettük a város, az intézményhálózat működésének biztosítását, jogszabályban előírt kötelezettségeink teljesítését, valamint a Képviselő-testület 2010.évet érintő döntéseit (7. sz. melléklet). 9

3.1. Működési kiadások A működési kiadások tervezésénél elsődleges szempont a kötelező, valamint az önként vállalt feladatellátás a már elért színvonalának biztosítása a jövőben is. A működési kiadásoknak, az összes önkormányzati kiadáson belül a kötelező feladatellátáshoz kapcsolódó növekedő tendenciája, illetve az egyre bővülő önként vállalt feladatok köre azonban azt jelenti, hogy folyamatosan csökken az önkormányzat fejlesztési lehetősége, illetve a gazdálkodás egyensúlyának megteremtése már csak külső finanszírozással biztosítható. A Polgármesteri Hivatal és az intézmények működési költségvetése tervezésekor a 2009 évi adatokat korrigálni kell az évközben megvalósult új fejlesztések, új feladatok, Képviselő-testület döntéseinek hatásával, éves szintre hozásával. A személyi juttatások tervezésénél növekedésként csak a Képviselő-testület által már elfogadott létszámbővítések pénzügyi hatásával, valamint a törvényi kötelezettségekből eredő (fizetési fokozatok közötti soros előmenetelek, jubileumi jutalmak, felmentési időre járó bér, végkielégítés, stb.) kifizetésekkel lehet számolni. A közszféra bérpolitikai mozgásterét továbbra is a konvergencia program feltételrendszerének és a válságkezelésnek megfelelően alakítja ki a központi költségvetés, így az alapilletmény illetve a bértábla a beterjesztett költségvetési javaslat alapján nem változik. A 13. havi illetményt a későbbiekben egy feltételes, a GDP növekedéséhez kötött kiegészítő juttatás váltja fel. meghatározható. A munkáltatót terhelő járulékok 32%-ról 27%-ra csökkennek, azonban az előző években adómentes béren kívüli juttatásokat 2010-től 25%-os kedvezményes adókulcs terheli. A járulékcsökkenésből származó megtakarítás egy jelentős részét elviszi az új adóteher. A dologi kiadások körében szükséges kiemelni, hogy a bázis szemlélet miatt az elemi költségvetésben a szerkezeti változásokat és szintre hozásokat is a 2009. évi eredeti elfogadott költségvetéshez kell számítani. A tervezéskor figyelembe kell venni az Áfa kulcsok változásából, valamint a gáz- és elektromos energia árának változásából eredő költségváltozást. Mindemellett a dologi kiadásokon belül az ésszerű takarékosság követelményének érvényesítése céljából felül kell vizsgálni az egyes kiadások alakulását, rangsorolni kell a feladatokat annak érdekében, hogy a megtervezett előirányzat a megfelelő helyekre koncentrálódjék. 3.2. Támogatások A támogatások körében fontos helyet foglal el a kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatása. A költségvetési törvényjavaslat még nem számol önkormányzatonkénti támogatási összeggel, azt majd a költségvetési vita során határozzák meg, így azt a 2009. évi bázis szinten tervezzük (3.424 e Ft). Önkormányzatunk évek óta többszörös nagyságrendben egészíti ki az általános működési támogatást. Ez az összeg 2010. évi koncepció alapján 35.259 e Ft volt. A kisebbségi/nemzetiségi önkormányzatok költségvetési 10

koncepciója beépül a települési önkormányzat koncepciójába (a 8. sz. mellékletben csatoljuk a határozatokat). A tavalyi évhez hasonlóan a következő évi eseti programjellegű támogatási igényeiket külön határozatban fogalmazzák meg, melyek elfogadásáról a Képviselőtestületnek kell döntenie (a koncepció 2. sz. tájékoztatója tartalmazza a 2010. évi többletigényről hozott határozataikat). A kiemelt előirányzatként tervezendő működési célú támogatások, átadott pénzeszközök legfeljebb bázis szinten tartását javasoljuk, kivéve amelyekről a Képviselő-testület már 2009. évben határozott. A további konkrét igényeket az elemi költségvetés tervezése során részletezzük. A bevételek 2010.évi várható alakulására tekintettel javasolt a támogatások körének és mértékének átgondolása a költségvetés tervezése során. 3.3. Felhalmozási kiadások Az 5. számú melléklet ágazatonként és beruházási/felújítási jogcímenként tartalmazza a fejlesztési elképzeléseket, részletesen bemutatva. A szöveges alátámasztást az 1. sz. tájékoztatóban fogalmazzuk meg. A költségvetési koncepció sajátossága, hogy a következő költségvetési évre vonatkozó olyan új fejlesztési elképzeléseket határozza meg, amelyekhez forrásokat kell rendelni. A tárgyévi folyamatban lévő beruházások a jövő évi költségvetésben az áthúzódó kötelezettségként biztosított pénzmaradvánnyal, mint forrással együtt jelennek meg. 3.4. Tartalékok A kiegyensúlyozott gazdálkodás egyik fontos garanciája a megfelelő mértékű tartalék képzése, mely az év közben jelentkező többletfeladatok finanszírozását, az előre nem tervezhető, nem valószínűsíthető kiadásokra, illetve az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlását biztosítja. Erre a célra az általános tartalék képzése szolgál, melynek mértékét a koncepció szintjén 100.000 e Ft-ban határoztuk meg, mely a tervezett költségvetési főösszegnek csupán a 0,6 %-a. Céltartalékként a koncepció javaslatában a BTG Kft. hitelfelvételéhez adott kezességvállalást terveztük tárgyévre vonatkozóan 12.500 e Ft összegben. A 2009. évi áthúzódó, célokra rendelt céltartalékok a zárszámadási rendelet elfogadásával egyidejűleg kerülnek majd a 2010. évi költségvetési rendeletbe. 3.5. Adósságszolgálat A költségvetési koncepcióban a 6. sz. mellékletben mutatjuk be a több éves áthúzódó adósságkötelezettségeinket azzal, hogy a 2010. évre vonatkozó ismert kötelezettségeket figyelembe véve ezeket beépítjük. 11

4. A költségvetési egyensúly várható alakulása A várható és tervezhető működési célú bevételek számbavételével, továbbá a felhalmozási célú saját bevételek tervezésén túl az előterjesztésben megfogalmazott fejlesztési koncepcióhoz szükséges pályázati forrásokon felül, kiegészítő forrás bevonásával (fejlesztési célú hitel) a tervezett feladatok ellátásához szükséges források biztosíthatóak. A költségvetési javaslat kidolgozásakor biztosítani kell a működési és a felhalmozási mérleg egyensúlyát. A költségvetési gazdálkodás folyamatosságának biztosítása érdekében az éves költségvetési rendelet elfogadásáig az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet meg kell alkotni. Budaörs, 2009. november 12. Wittinghoff Tamás polgármester 12

MELLÉKLETEK

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KONCEPCIÓJA Önkormányzati szintű bevételek 1. sz. melléklet eft-ban Megnevezés 2010. évi előirányzat I. POLGÁRMESTERI HIVATAL 1. Intézményi működési bevételek 1. Hatósági díjak 26 800 Igazgatási szolgáltatások bevétele 25 000 Felügyeleti jellegű tevékenység díjbevételel 50 Bírságból származó bevételek 1 750 2. Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételek 26 531 Szolgáltatások bevétele 25 360 Egyéb sajátos bevételek 1 171 3. Intézmények egyéb sajátos bevételei 161 336 Bérleti díj 161 096 Alkalmazottak térítési díjai 240 4. Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele 3 840 5. Kamatbevételek 400 664 6. Kiszámlázott termékek és szolgáltatások ÁFA-ja Intézményi működési bevételek összesen: 48 655 667 826 2. Sajátos működési bevételek 1. Helyi adók bevételei 8 060 000 Építményadó 840 000 Telekadó 160 000 Iparűzési adó 7 000 000 Bírság 30 000 Pótlék 30 000 2. Átengedett központi adók bevételei 416 482 SZJA helyben maradó része 797 404 Jövedelemkülönbség mérséklése -880 922 Gépjárműadó 500 000 3. Különféle bírságok bevételei 1 030 Építésügyi bírság Helyszíni és szabálysértési bírság bevételei 0 1 030 4. Talajterhelési díj bevételei Sajátos működési bevételek összesen: 3 000 8 480 512 3. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek 1. Tárgyi eszközök, föld, immateriális javak értékesítésének bevételei 960 2. Sajátos felhalmozási bevételek (lakások és egyéb helyiségek) 6 711 3. Pénzügyi befektetések bevételei 31 350 Államkötvény lejárat 31 350 Felhalmozási és tőke jellegű bevételek összesen: 39 021 4. Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások 1. Normatív állami hozzájárulás 1 203 860 2. Normatív kötött felhasználású támogatás 17 973 3. Központosított előirányzat 3 424 4. Egyéb költségvetési támogatás 80 800 Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások össz: 1 306 057 5. Támogatásértékű bevétel: 286 179 6. Átvett pénzeszközök 1. Működési célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 0 2. Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel államháztartáson kívülről 37 521 Átvett pénzeszközök összesen: 37 521 7. Tartósan adott kölcsönök visszatérülése 1. Működési célú kölcsön 1 000 2. Felhalmozási célú kölcsön 52 462 Tartósan adott kölcsönök visszatérülése összesen: 53 462 8. Előző évi pénzmaradvány igénybevétele 1. Szabad felhasználású pénzmaradvány 479 789 Előző évi pénzmaradvány igénybevétele összesen: 479 789 Költségvetési bevételek összesen: 11 350 367 9. Finanszírozási bevételek 1. Fejlesztési célú hitel bevételek 4 615 156 Finanszírozási bevételek 4 615 156 Polgármesteri Hivatal bevételek összesen (1+2+3+4+5+6+7+8+9+10): 15 965 523 II. Intézmények saját bevételei 1. Intézmények működési bevételei 421 856 2. Támogatásértékű bevétel 38 994 3. Átvett pénzeszközök 0 Intézmények saját bevételei összesen: 460 850 Tervezett bevételek város összesen (1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11): 16 426 373 1

2.sz. melléklet Az Adóiroda javaslata a 2010. évi költségvetési koncepció adóbevételek előirányzatához A 2008. évben kibontakozó gazdasági válság hatása a városunk területén működő vállalkozások gazdasági eredményére is rányomta bélyegét. Helyi iparűzési adó Már a 2009. második félévi adóelőleg fizetési határidőt megelőzően tömegesen nyújtották be a vállalkozások az adóelőleg módosítására vonatkozó kérelmeiket, jelezve, hogy a bevételük jelentősen visszaesett, vállalkozási szintű adóalapjuk várhatóan elmarad az előző évitől. A 2010. évi adóbevételek tervezését jelentős módon befolyásolja a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, melynek szabályai szerint 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-jétől kezdődő adóéveket érintően az állami adóhatóság gyakorolja. A törvény szerint a vállalkozások a 2010. március 15-ig esedékes helyi iparűzési adó előleget, valamint a május 31-ig fizetendő adókülönbözetet az önkormányzati adóhatóság által vezetett számlára fizetik meg. A 2010. szeptember 15-ig esedékes második félévi adóelőleget már az APEH-hoz kell teljesíteniük. Az állami adóhatóság a törvényben szabályozott módon, az esedékességet megelőző napon fogja kiutalni az önkormányzatot megillető iparűzési adót. (A megvalósítást illetően a hatáskör címzettjénél ma még nagy a bizonytalanság). Az önkormányzat a jelenlegi szabályok szerint elveszíti a kontrollt az iparűzési adóbevételek fölött. A 2010. évi helyi iparűzési adóbevételek tervezése során figyelembe kell még azt is venni, hogy 2009. évben az egyik nagy adóteljesítményű vállalkozás székhelyét másik településre helyezte át. Ezen tényezők figyelembe vételével a 2010. évre tervezett helyi iparűzési adóbevétel összege 7.000.000 eft. Építményadó Az adóhatóság 2010. évben jelentős enrgiát kíván fordítani Budaörs teljes ingatlanállományának feltérképezésére. Az adónyilvántartás és ingatlan-nyilvántartás adatainak már folyamatban lévő egyeztetése szerint sok még az olyan ingatlan a város 2

területén, mely az adónyilvántartásban nem szerepel. A felderítő munka várhatóan többletbevételt eredményez. A 2010. évre tervezett építményadó bevételt összege 840.000 eft. Gépjárműadó A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény 78. -a 2010. január 1-jei hatállyal módosítja a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt. A módosítás az adómértékek 15 %-kal történő emelését tartalmazza. Ennek figyelembe vételével a 2010. évre tervezett gépjárműadó bevétel összege 500.000 eft. A telekadó, bírság, késedelmi pótlék és talajterhelési díj bevételeket érintő változás a következő évben nem várható, ezért ezeket a bevételeket a 2009. évi szinten tervezzük 2010. évben is. Telekadó A 2010. évre tervezett telekadó bevétel 160.000 eft. Bírság A 2010. évre tervezett bírság bevétel 30.000 eft. Késedelmi pótlék A 2010. évre tervezett késedelmi pótlék bevétel 30.000 eft. Talajterhelési díj A 2010. évre tervezett bevétel 3.000 eft. 3

Az alábbi táblázat a 2010. évre tervezett bevételeket mutatja be,valamint tájékoztató adatként tartalmazza a 2009. évi tervadatok változását a 2008. évhez viszonyítva. Adónem 2008. évi 2008. évi 2009. évi 2010. évi költségvetés tervezett bevétele költségvetés tényleges bevétele költségvetés tervezett bevétele Növekedés vagy csökkenés a 2008. évi terv adatokhoz viszonyítva költségvetés tervezett bevétele Növekedés vagy csökkenés a 2009. évi terv adatokhoz viszonyítva eft eft eft % eft % Iparűzési adó 9 000 000 9 229 013 8 200 000-9,76% 7 000 000-14,63% Építményadó 800 000 814 757 820 000 2,44% 840 000 2,44% Telekadó 140 000 165 008 160 000 12,50% 160 000 0,00% Bírság 30 000 36 300 30 000 0,00% 30 000 0,00% Késedelmi pótlék 30 000 31 541 30 000 0,00% 30 000 0,00% Gépjárműadó 415 000 441 547 430 000 3,49% 500 000 16,28% Talajterhelési díj 3 000 2 793 3 000 0,00% 3 000 0,00% Összesen 10 418 000 10 720 959 9 673 000-7,70% 8 563 000-11,48% 1. számú táblázat 2010. évi tervezett adóbevétel Az alábbi táblázat a tényleges adóbevételek évenkénti összegét és az egymást követő évek növekedésének vagy csökkenésének százalékos mértékét mutatja be adónemenkénti bontásban. Adónem 2005 2006 2007 2008 bevétel bevétel növekedés bevétel növekedés bevétel növekedés eft eft % eft % eft % Iparűzési adó 5 743 163 7 188 906 25% 8 730 052 21% 9 229 013 6% Építményadó 462 723 697 498 51% 780 539 12% 814 757 4% Telekadó 156 618 139 889-11% 125 464-10% 165 008 32% Bírság,pótlék 60 762 57 931-5% 92 010 59% 67 841-26% Gépjárműadó 240 455 277 470 15% 415 769 50% 441 547 6% Talajterhelési díj 1 451 1 903 31% 2 811 48% 2 793-1% Összesen 6 665 172 8 363 597 25% 10 146 645 21% 10 720 959 6% 2. számú táblázat Korábbi évek adóbevételeinek alakulása 4

3. sz. melléklet BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KONCEPCIÓJA korrigált saját bevételeinek bemutatása a., Saját folyó bevételek eft-ban Helyi adók 8 060 000 Gépjárműadó 500 000 Kamatbevétel 400 664 Önkormányzati vagyon üzemeltetéséből származó bevétel 36 000 Saját folyó bevételek összesen 8 996 664 b., Rövid lejáratú kötelezettségek eft-ban Felhalmozási célú hitel visszafizetése 305 600 Megszűnt víziközmű társulati hitel visszafizetése 20 919 Felhalmozási célú hitel kamata 143 815 Hosszú lejáratú ingatlan vásárlás (LM Magyarország) 40 000 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 510 334 c., Saját folyó bevételek - rövid lejáratú kötelezettségek 8 486 330 d., Korrigált saját bevétel c*70 % (5.940.431eFt) + megszűnt víziközmű társulat érdekeltségi hozzájárulás beszedéséből bevétel: 14.420 eft) 5 954 851 5

4. sz. melléklet Budaörs Város Önkormányzat bevételi-kiadási mérlege 2010. Bevételek 2010. évi terv Kiadások 2010. évi terv eft-ban Működési bevételek (intézményekkel együtt) 1 089 682 Működési kiadások (intézményekkel együtt) 8 944 869 Sajátos működési bevételek 8 480 512 Támogatások 1 461 632 Egyéb sajátos folyó bev. 0 Adósságszolgálat 326 519 Felhalm. és tőkebevételek 39 021 Tartalékok összesen: 112 500 Központi költségvetésből 1 306 057 -Általános tartalék 100 000 Támogatásértékű bevétel 325 173 -Céltartalék 12 500 Átvett pénzeszköz Kölcsönök visszatérülése Várható 2009. évi szabad pénzmaradvány(szabad pm - hiány) - Várható 2009. évi szabad előirányzat maradvány -Várhatóan 2009. évi Bevételi előirányzat alulteljesítés (hiány) 37 521 Felhalmozási kiadások 5 580 853 összesen: 53 462 - ebből T. eszk, imm. javak 559 544 vásárlása 479 789 - ebből beruházások, 4 586 309 2 242 091 - ebből felújítások 435 000-1 762 302 Finanszírozási bevételek 4 615 156 Bevételek összesen: 16 426 373 Kiadások összesen: 16 426 373 6

BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓJA Polgármesteri Hivatal nem kötelezően tervezendő felhalmozási kiadásai 5. sz. melléklet eft-ban Megnevezés 2010. évi előirányzat I. Tárgyi eszközök, immateriális javak vásárlása 1. Ingatlanvásárlás (üzleti célú) 200 000 2. Vásárolt földterületek értéke (Szilvás felvásárlása) 140 000 3. Főépítész szellemi termékek és vagyoni értékű jogok vásárlása 135 000 4. Informatikai célú Szellemi termékek és vagyoni ért jogok. vásárlása 38 000 5. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása 46 544 TÁRGYI ESZKÖZÖK, IMMATERIÁLIS JAVAK VÁSÁRLÁSA ÖSSZESEN: 559 544 II. Beruházások 1. Intézmények Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 1.1. tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak) 20 000 1.2. Műszaki ellenőri díjak 40 000 1.3. Pitypang bőlcsőde bővítése 316 000 1.4. 24 tantermes általános iskola 2 464 309 1.5. Intézményekhez kapcsolódó közműfejl. hozzájár. és csatlakozási díjak 15 000 Frank-tanya területén feltárt római kori villa maradványainak konzerválása, szabadtéri 1.6. bemutatásra alkalmas állapot kialakítása 15 000 Intézményi beruházások összesen: 2 870 309 2. Elektromos beruházások Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 2.1 tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak 8 000 2.2. Műszaki ellenőri díjak 2 000 2.3. 20 KV-os vezeték földkábelbe helyezése 40 000 2.4. Közvilágítás korszerűsítése különböző utcákban 15 000 2.5. Lévai utcai park területén közvilágítás kialakítása 6 000 Elektromos beruházások összesen: 71 000 3. Út- és járdaépítések, közterületi lépcsők 3.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak) 25 000 3.2. Műszaki ellenőri díjak 8 000 3.3. Kerékpárút fejlesztése és KMOP 2.1.2 önrész 90 000 3.4. Lakótelep buszvégállomásnál parkoló burkolása parkolási keretből 3.5. Kossuth Lajos utcai ingatlanon parkoló burkolása parkolási keretből 3.6. K2 körforgalom 16 000 3.7. Hegyalja utca út-támfal-csapadékvíz elvezetés 180 000 3.8. Őszirózsa utca út-járdaépítés, a csapadékvíz elvezetése II.ütem 40 000 3.9. Liliom utca út-járdaépítés, a csapadékvíz elvezetése 80 000 3.10. Kovács utca út-járda csapadékvíz elvezetése 50 000 3.11. Kecskekő utca megnyitása út-és támfalépítés 15 000 3.12. Óvárosi utcák rekonstrukciója (Ostor utca) út-járdaépítés és csapadékvíz elvezetés 30 000 3.13. Petőfi Sándor u. Baross u. csomópont nyegyedik gyalogátkelő létesítése 5 000 3.14. Kismartoni utca út-járda építés, csapadékvíz elvezetés 200 000 3.15. Panoráma utca II. ütem Koszorú utca útépítés csapadékvíz elvezetés 50 000 3.16. Kőszirt utca - Ostor utca között lépcső közműkiváltásokkal 30 000 3.17. Baross utca felújítás parkoló sáv építése Károly király út Petőfi S. u. között 60 000 7

Megnevezés 2010. évi előirányzat 3.18. Boglárka utca 60 000 3.19. Deák Ferenc utca útfelület süllyesztése 110 000 3.20. Muskátli utca 70 000 3.21. Kertész utca, Kertész köz 35 000 3.22. Vak Bottyán utca 30 000 3.23. Máriavölgy utca és belső szervízút út-járdaépítés 25 000 3.24. Ibolya köz lépcső építés 10 000 3.25. Széles utca építése 80 000 3.26. Szelektív hulladkégyűjtő áthelyezése Átlós utcában 4 000 Út- és járdaépítések, közterületi lépcsők összesen: 1 303 000 4. Felszíni vízelvezetés 4.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak 10 000 4.2. Műszaki ellenőrzés 4 000 4.3. Tűzkőhegyi árokrendezése az autópálya - szervizút tervezett nyomvonala közötti szakaszon 20 000 4.4. A Peugeot területének északi oldalán lévő árok rendezése 2 000 4.5. Csapadékvíz csatorna átépítése (bővítése a Rákóczi utca alsó szakaszán) 5 000 4.6. "L" ági csapadékvíz átemelő elektromos vezérlő szekrényének cseréje 8 000 Felszíni vízelvezetés összesszesen: 49 000 5. Zöldfelület fejlesztés 5.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak 10 000 5.2. Műszaki ellenőrzés 4 000 5.3. Törökugrató botanikai tanösvény II. ütem (23/2009. VI. 08. KVB határozat és 117/2009. VI. 09. TFVB határozat) 12 000 5.4. Széles utca zöldfelületrendezése (Építők útjától az M1M7 irányába eső szakaszon) 20 000 Gólya u.-dózsa Gy. utca játszótér eszközeinek áthelyezése részben a Lévai 5.5. utcába, részben a Szabadidőpark területére (a bölcsőde bővítése esetén szükséges) 7 000 5.6. Clementis u. játszótér felújítása I. ütem játszótéri rész a 0-8 éves korcsoport részére 8 000 5.7. Clementis u. játszótér felújítása II. ütem labdapálya gumiburkolat kialakítása kerítés felújítással 9 000 5.8. Stefánia utcai játszótér felújítása a 6-14 éves korcsoport részére 10 000 5.9 Árok u. Szabadidőpark funkció bővítés I. ütem labdapálya felújítása gumiburkolattal 16 000 5.10. Hosszúréti patak melletti park IV.-VIII. ütem a park teljes kiépítése közvilágítással, automata illemhellyel és a bekötéseivel együtt 140 000 Zöldfelület fejlesztés összesen: 236 000 6. Ivóvízhálózat fejlesztése Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 6.1. tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak 4 000 6.2. Műszaki ellenőrzés 1 000 6.3. Fodormenta utca vízvezeték építés 15 000 6.4. Száva köz vízvezeték építés 15 000 Ivóvízhálózat fejlesztése összesen: 35 000 7. Szennyvízhálózat fejlesztése 7.1. Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak 4 000 7.2. Műszaki ellenőrzés 1 000 7.3. Kőhegyi nyomott rendszer átépítése 10 000 Szennyvízhálózat fejlesztése összesen: 15 000 8

Megnevezés 2010. évi előirányzat 8. Környezetvédelem Tervezési díjak (engedélyezési és kiviteli tervek, hatósági eljárási díjak, 8.1. tanulmánytervek, tervezői művezetés, szerzői jogi díjak, pályázatelőkészítési díjak), közbeszerzés lebonyolítói díjak 2 000 8.2. Törökugrató bánya - bányafalak biztonságossá tétele 5 000 Környezetvédelem összesen 7 000 BERUHÁZÁSOK ÖSSZESEN: 4 586 309 III. Felújítások 1. Intézmény felújítások 1.1. Intézmények felújítása 200 000 1.2. Önkormányzati ingatlanok, lakások felújítása 20 000 1.3. Akadálymentesítés 60 000 Intézményfelújítások összesen: 280 000 2. Szennyvízcsatorna felújítások (csatornaépítési alapból) 2.1 Szennyvízcsatorna felújítás (csatornaépítési alapból) 75 000 Szennyvízcsatorna felújítások (csatornaépítési alapból) összesen: 75 000 3. Út-és járdafelújítás, közterületi támfalak 3.1. Járdaprogram 20 000 3.2. Mátra utca felújítása 20 000 3.3. Verseny utca felújítása 40 000 Út-és járdafelújítás, közterületi támfalak összesen: 80 000 FELÚJÍTÁSOK ÖSSZESEN: 435 000 Felhalmozási kiadások összesen: 5 580 853 9

6. sz. melléklet BUDAÖRS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2010. ÉVI KONCEPCIÓJA Budaörs Város Önkormányzat kezességvállalásai és adósságszolgálati kötelezettségei Társulásoknál kezesség vállalások Kezességvállalás összege Kezességvállalás állománya Hitel típusa 2010.01.01-én 2010 2011 2012 2013 2014 BTG Kft. Hitel 200 000 100 000 12 500 12 500 12 500 12 500 12 500 Összesen : 200 000 100 000 0 0 0 12 500 12 500 eft-ban Az önkormányzat hitel és egyéb kötelezettségei A hitel tőke állomány várható állománya Hitel típusa Hitel összege 2010.01.01-én 2010 2011 2012 2013 2014 Városháza bővítési hitel 1 750 000 1 365 700 170 800 170 800 170 800 170 800 170 800 Beruházási hitel 2 500 000 2 331 500 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 Megszűnt víziközmű társulati hitel (2005-ig) 160 426 61 471 20 919 21 905 18 647 0 0 Hegyalja út I. ütem viziközmű (ivóvíz) 7 394 5 594 0 0 0 0 0 Hegyalja út I. ütem viziközmű (ivóvíz) 9 025 6 775 0 0 0 0 0 Hegyalja út I. ütem viziközmű (szennyvíz) 5 398 4 198 0 0 0 0 0 Hegyalja út I. ütem víziközmű hitel (szennyvíz) 7 495 5 774 0 0 0 0 0 Hitel összesen: 4 439 738 3 781 012 326 519 327 505 324 247 305 600 305 600 Ingatlanvásárlás (LM Magyarország) 130 000 40 000 40 000 0 0 0 0 Mindösszesen: 4 569 738 3 821 012 366 519 327 505 324 247 305 600 305 600 eft-ban 10

6/A sz. melléklet Budaörs Város Önkormányzat hitelei és egyéb kötelezettségeinek állománya Beruházási hitel * eft Felvét: 2 500 000 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025. 2026. 2027. Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési ktg 31 764 97 157 76 634 16 000 8 471 7 992 7 513 7 034 6 556 6 077 5 598 5 119 4 640 4 161 3 682 3 203 2 724 2 245 1 766 1 287 808 329 300 757 Tőke 0 0 33 700 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 160 984 2 621 084 Tőkemaradvány 1 800 000 2 305 189 2 587 384 2 452 584 2 317 784 2 182 984 2 048 184 1 913 384 1 778 584 1 643 784 1 508 984 1 374 184 1 239 384 1 104 584 969 784 834 984 700 184 565 384 430 584 295 784 160 984 0 Adósságszolgálat összesen: 31 764 97 157 110 334 150 800 143 271 142 792 142 313 141 834 141 356 140 877 140 398 139 919 139 440 138 961 138 482 138 003 137 524 137 045 136 566 136 087 135 608 161 313 2 921 841 Megjegyzés Tőketörlesztés kezete 2008.12.30 A hitel kamatait a 2009. november 2-án érvénybenlévő kondíciókkal számoltuk Tőkemaradvány EUR 0 2 097 841 1 625 641 1 535 641 1 445 641 1 355 641 1 265 641 1 175 641 1 085 641 995 641 905 641 815 641 725 641 635 641 545 641 455 641 365 641 275 641 185 641 95 641 121 084 Ft Tőkemaradvány CHF 0 11 429 395 11 429 395 10 794 395 10 159 395 9 524 395 8 889 395 8 254 395 7 619 395 6 984 395 6 349 395 5 714 395 5 079 395 4 444 395 3 809 395 3 174 395 2 539 395 1 904 395 1 269 395 634 395 többlet törlesztés kamat 2009,10,30 EUR 0,5710% 0,2837% CHF árfolyamváltozás árfolyam 280 186 miatt Városháza hitel eft Felvét: 1 750 000 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési k 47 900 122 941 145 130 153 586 160 000 126 520 109 919 93 317 76 715 60 113 43 512 26 910 10 308 860 900 Tőke 0 0 42 700 170 800 170 800 170 800 170 800 170 800 170 800 170 800 170 800 170 800 170 100 1 707 300 Tőkemaradvány - - 1 707 300 1 536 500 1 365 700 1 194 900 1 024 100 853 300 682 500 511 700 340 900 170 100 0 0 Adósságszolgálat összesen: 47 900 122 941 198 275 324 386 330 800 297 320 280 719 264 117 247 515 230 913 214 312 197 710 180 408 2 568 200 Megjegyzés Kamat+kezelési ktg 1 havi BUBOR+1,5% (9,52%)+0,2%kezelési költség KEZELÉSI KTG 2008.04.25-TŐL Tőketörlesztés kezdete 2007.12.30. 0,097200 Kamat változott 2009, 09, 01 Megszűnt Viziközmű társulat hitel (Ö 4200 2003 0234 számú) eft Felvét: 160 426 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési ktg 0 0 4 013 7 903 6 137 4 036 1 834 23 923 Tőke 30 288 32 995 19 062 19 972 20 919 21 905 18 657 100 515 Tőkemaradvány 132 522 87 301 81 453 61 481 40 562 18 657 0 Adósságszolgálat összesen: 30 288 32 995 23 075 27 875 27 056 25 941 20 491 124 438 Megjegyzés Kamat+kezelési ktg 3 havi BUBOR+3,3% (9,38)+0,45%kezelési költség, 35% kamatkedvezmény = 0,0983 KEZELÉSI KTG 2008.04.25-TŐL prime rate, 26% kamat kedvezmény 0,11151 kamat változás 2009,06,10 Megszűnt Viziközmű társulat hitel (Ö 4200 2006 0505/0506/0507/0508 számú) eft Felvét: 29 323 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013 2014. 2015 Összesen Törlesztés Kamat+kezelési ktg 0 0 1 594 2 123 2 685 2 685 2 685 2 685 2 685 448 17 592 Tőke 22 341 22 341 Tőkemaradvány 22 341 22 341 22 341 22 341 22 341 22 341 22 341 0 Adósságszolgálat összesen: 0 0 1 594 2 123 2 685 2 685 2 685 2 685 2 685 22 789 39 933 Megjegyzés Kamat+kezelési ktg 1 havi BUBOR+3,55% (11,57%)+0,45%kezelési költség 0,120200 KEZELÉSI KTG 2008.04.25-TŐL Kamatkedvezmény 70% 0,03921 0% 0,120200 kamat változás 2009,09,01 LM Magyarország képviselő-testületi döntés 158/2006.(VI.16.) ÖKT sz.határozat alapján eft Felvét: 130 000 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Összesen: Tőke 0 0 30 000 30 000 30 000 40 000 130 000 Tőkemaradvány - 100000 70 000 40 000 0 0 Adósságszolgálat összesen: 0 0 30 000 30 000 30 000 40 000 130 000 Megjegyzés kamat kamatmentes Összes HITEL (a fentiekben látható kötelezettségek) eft Felvét: 4 439 749 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2016. 2017. 2018. 2019. 2020. 2021. 2022. 2023. 2024. 2025. 2026. 2027. Összesen: Törlesztés Kamat+kezelési k 47 900 154 705 242 287 235 827 186 026 143 815 124 631 105 350 86 435 69 354 50 036 32 507 15 427 4 640 4 161 3 682 3 203 2 724 2 245 1 766 1 287 808 329 1 074 250 Tőke - 30 288 105 695 253 562 355 572 366 519 327 505 324 257 305 600 305 600 327 941 305 600 304 900 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 134 800 160 984 4 551 240 Tőkemaradvány - 1 932 522 4 199 790 4 297 678 3 942 106 3 575 587 3 248 082 2 923 825 2 618 225 2 312 625 1 984 684 1 679 084 1 374 184 1 239 384 1 104 584 969 784 834 984 700 184 565 384 430 584 295 784 160 984 0 Adósságszolgálat összesen: 47 900 184 993 347 982 489 389 541 598 510 334 452 136 429 607 392 035 374 954 377 977 338 107 320 327 139 440 138 961 138 482 138 003 137 524 137 045 136 566 136 087 135 608 161 313 5 625 490 11