Geskó Sándor Stábépítés, szervezetfejlesztés 1.-2. A tantárgy általános célja és specifikus célkitûzései A team mködés, team-építés jellegzetességeinek megismerése Egy szervezet mködése során nagy hangsúly van a team-munkán, a munkatársak bevonásán, emberi igényeiknek, jellemzõiknek a figyelembevételén, a munkatársak hatékony együttmûködésén. Ennek a nyilvánvaló oka az, hogy az egyes emberek motivációinak, képességeinek a figyelembevételével, a megfelelõ, egyénre szabott feladatok kiválasztásával a szervezet teljesítménye jelentsen javulhat. A team olyan csoport, amelyben az egyéneknek közös céljuk van, és az egyes tagok céljai és szakértelme illeszkedik a többiekéhez. Fontos tehát a közös feladat és az egymáshoz illeszkedõ hozzájárulások a feladat teljesítéséhez. A jól mûködõ team jellemzõi: a team tagjai megértik és figyelembe veszik az egyének és a team célkitûzéseit is a team-tagok sajátjuknak tekintik a kitzött célokat saját tehetségükkel hozzájárulnak a team céljainak a megvalósitásához a munka a bizalom légkörében zajlik a kommunikáció a team-tagok között alapvetõen nyílt a konfliktust a munka normális velejárójának, a team fejlõdését elõsegítõ jelenségnek tartják a fontos döntések meghozatalában a team-tagok is részt vehetnek és a végsõ döntést a vezetõ hozza meg Egy csoport teammé válása komoly befektetést igényel a benne résztvevõ egyénektõl és a team egészétõl is.
3. A tantárgy tartalma A team fejlõdésének lépései: A team kialakítása: ebben a fázisban tisztázni kell a team elõtt álló közös feladatot, a munka elvégzése során alkalmazandó módszereket, szabályokat. Viták: a team tagjai érzelmileg is bevonódnak a feladat megvalósíthatóságának a megbeszélésébe, javaslatok merülnek fel, majd közelednek az álláspontok egymáshoz. Normalizálódás: megkezdõdik a feladattal kapcsolatos együttmûködés, a nézetek és érzelmek kommunikációja a munkával kapcsolatban, kialakulnak a konkrét tervek, feladatok. Megvalósítás. elindul a konstruktív munka, ennek elõrehaladtával további energiák mozgósítódnak. A munkacsoport hatékonyságát több alapvetõ tényezõ befolyásolja. Fontos egyrészt a csoport nagysága, térbeli elhelyezése, de alapvetõ fontosságúak: A csoport normái, azaz azok a szabályok, amelyek a viselkedési formákra vonatkoznak A csoport kohéziója, azaz a csoport egységének érzése. Egy összetartó csoportban a tagok motiváltak arra, hogy képességeiket a közös feladat érdekében mozgósitsák, a közös feladat teljesitése az önértékelésük fontos tényezõjévé váljék. A team tagjaival kapcsolatos fõ elvárások: szakértõi kompetencia team-tagként való munkavégzési képesség kivánatos személyi tulajdonságok (kemény munkára való motiváció, kreativitás, gyanakvás hiánya, mások meghallgatása,stb.) A team-tagként való munkavégzési képesség és a kivánatos személyes tulajdonságok is fejleszthetõek megfelelõ tréning-módszerekkel: II. Stratégiai tervez workshopok A stratégiai tervezés fókuszált és strukturált megbeszélés (sorozat), amelynek célja egy probléma elemeinek feltárása, megoldási lehetségek kidolgozása, illetve a megoldáshoz vezet részletes cselekvési terv felállítása. A tervezési folyamatban, az ügyben érintett minden fél részt vesz. A stratégiai tervezés alapkérdései a következk: Mi a probléma? Hová tartunk, hová akarunk eljutni? Hogyan fogunk eljutni oda? Mi a részletes cselekvési terv (kulcsszereplk, forrásigény, intézkedések, ütemterv, felelsségek, stb.)? A stratégiai tervezés jellegzetességei:
A folyamat minden jelents döntéshozó bevonásával történik Az érdekelt felek egyaránt részt vesznek a folyamat elkészítésében és a megoldás kidolgozásában Az érdekeltek közösen fogalmazzák meg a problémát és az elérend célokat A folyamat az adott szituációhoz illeszkedik, azaz olyan helyen, formában, idben kerül lebonyolításra, amit az aktuális probléma megkövetel A résztvevk kölcsönösen tanítják egymást egymásnak ötleteket adnak az adott problémával, témával, érdekekkel kapcsolatosan A döntések konszenzuson kell alapulnia Meghatározásra kerülnek a kidolgozott terv végrehajtásának lépései, az egyes lépésekhez tartozó idkeretek, határidk és a felelsök is. A folyamat lépéseinek meghatározása 1. Információ-gyjtés/felkészités (a helyzetértékeléshez szükséges információk összegyjtése) 2. Lehetségek felállítása (Kerültek-e kidolgozásra ésszer lehetségek Az egyes felek mennyiben kötelezdtek el bizonyos megoldások irányában. Mennyire zárt a felek pozíciója.) 3. A megállapodás érdekében teend lépések (érdekalapú, tárgyilagos kritériumok felállítása, a kritériumok hozzáillesztése a lehetségekhez, konszenzus a választható lehetségekrl) 4. A megállapodás elérése (A megállapodás elérésének három általános szemlélete: keret-megállapodás, integrált megállapodás, megállapodás csomagok) 5. A megvalósítás elkészítése (Részletes megvalósítási terv kidolgozása, a felelsségek kijelölése és pontosítása, monitoring rendszer kiépítése a folyamat nyomon követésére, döntéshozatal a megvalósítás során adódó problémák, vagy esetleges nem-teljesítés esetére) Miért hasznos a kooperatív tervezés? Segíti az információáramlást, megalapozottabb döntések megszületését Segíti és a döntések gyorsabb megvalósítást Bizalmat épít Csökkenti a váratlan helyzetek valószínségét Nagyobb elkötelezettséget teremt a megvalósításra A tréning során a résztvevõk megismerkednek a tárgyalási folyamatokban nem a másik legyõzésére, hanem a világos érdekartikulációra, s a konszenzusos megállapodásra kell törekedni, mi az érdekalapú problémamegoldó magatartás elõnye a pozícióból való tárgyalással szemben
melyek a különbözõ probléma-megoldási technikák elõnyei és hátulütõi, milyen típusú konfliktusok léteznek, s milyen lehetõségek vannak ezek feloldására és megelõzésére, mi a kooperatív tervezés jelentõsége és szerepe a tárgyalási folyamatok, konfliktusok során melyek a kooperatív tervezés gyakorlati lépései mik a kooperatív tervezés gyakorlati elõnyei A kurzuson résztvevõk a saját gyakorlatukból merített helyzetgyakorlatok során gyakorolják a tanult technikák alkalmazását. 4. A tantárgy oktatásának idõterve A tantárgy oktatása tömbösítve történik. A tréning idõszükséglete szemeszterenként két-három nap. 5. Az évközi ellenõrzés módja Az oktatási forma természeténél fogva évközi ellenõrzésre nincs szükség. 6. A számonkérés módja A Az oktatási forma természeténél fogva a számonkérés a tréningen való aktív részvételre korlátozódik. 7. A tárgy elõírt külsõ szakmai gyakorlatai Nincs ilyen 8. Kötelezõ illetve ajánlott irodalom 1. Willem F.G. MASTERBROEK: Konfliktusmenedzsment és szervezetfejlesztés 2. Görög Mihály: Bevezetés a projektmenedzsmentbe 3. Jay ROTHMAN: From Confrontation to Cooperation(1992, Sage Publications) 4. David CHRISLIP: Collaborative Leadership (Jossey-Bass, 1995) 5. William L. URY, Jeanne M. BRETT, and Stephen B. GOLDBERG: Getting Disputes Resolved(Jossey-Bass, 1994) 6. William URY: Tárgyalás nehézemberekkel (1993, Bagolyvár) 7. Susan CARPENTER: Managing Public Disputes (Jossey-Bass,?) 8. Ed OAKLEY - Doug KRUG: Korszerû változás-menedzselés (1994, Bagolyvár) 9. Alexander Oakland: Mikor mondjunk NEMet? (1992, Bagolyvár) 10. Sam Kaner: Facilitator s Guide to Participatory Decision-Making (1996, New Society Publishers)
9. Tárgyi szükségletek Egy legalább 30 fõ befogadóképességû terem, variábilis berendezéssel. Egy írásvetítõ Egy flip chart (hozzá való papírral) A4-es papír Szines filctollak 10. Tantárgyi vonatkozású tudományos eredmények és kutatások követésének módszere A kooperatív tervezéssel kapcsolatos tudományos eredmények és kutatások követése az ajánlott irodalom olvasása révén történik. Az ajánlott irodalom ilstája félévenként kibõvül a legfrissebb nemzetközi publikációk listájával. 11. A tárgy minõségbiztosítási módszerei folyamatos szakmai konzultáció nemzetközi szakemberekkel visszacsatolás a hallgatók részérõl