Zentai Zoltán tapasztalatai, önreflexiói a Képzı-képzése címő program megvalósított kurzusáról:

Átírás

1 Zentai Zoltán tapasztalatai, önreflexiói a Képzı-képzése címő program megvalósított kurzusáról: A /1. szemeszterben kiválasztott és megvalósított kurzus általános bemutatása. A tantárgy megnevezése: Magyarország gyógy- és ásványvizei (gyakorlat, 4 kredit, heti 2 kontaktóra) A tantárgy célja: A tantárgy keretein belül a hallgatók felelevenítik és elmélyítik a vízföldrajzból szerzett ismereteiket. Ezen ismereteiket kiegészítik a gyógy és ásványvizeinkre vonatkozó részletes információkkal. Megismerkednek a hazai gyógy- és ásványvíztároló szerkezetekkel, a vizek területi elhelyezkedésével, és összetételével. Megismerkednek az egyes vizek összetételével, és azok élettani hatásával. Áttekintik a hazai balneolóturizmus történetét a kezdetektıl napjainkig, megismerik annak jövıbeni perspektíváit. Érintik a vízgazdálkodás és a vízvédelem idevonatkozó ismereteit is. Fejlesztendı kompetenciák: A felszínalatti vizekrıl eddig tanult ismeretek felelevenítése, elmélyítése és kiegészítése. Cél annak a készségnek a fejlesztése, hogy a megszerzett ismereteket egy új, más összefüggésben tudják alkalmazni, aktualizálni. Elmélyítsék azt a készséget, hogy az ismeretszerzés, nem egy lezárt folyamat, hanem az aktuális kihívásokhoz alkalmazkodva folyamatosan bıvíteni kell az ismereteket (élethosszig tartó tanulás). Szerezzenek gyakorlatot a megszerzett ismereteik bemutatására egy egy feladat eredményeinek a prezentálására. Magyarország gyógyfürdıinek megismerése. Magyarország gyógy és ásványvizeinek megismerése. Magyarország ásvány és gyógyvízturizmusában rejlı lehetıségek megismerése. Ásvány és gyógyvizeink földtani helyzete. Gyógy- és ásványvizeink minıségi jellemzıinek megismerése. Balneoturizmus történetének és jövıbeni szerepének megismerése. Gyógy és ásványvizekre vonatkozó hazai és E.u. szabványok ismerete. Vízvédelem és vízgazdálkodás jelentıségének és feladatainak megértése. A tantárgy fıbb tematikai csomópontjai: Felszínalatti vizek típusai Víztároló szerkezetek

2 Termálvíz Ásványvíz Gyógyvíz Ásvány- és gyógyvizek összetétel-szerinti csoportosítása Ásvány- és gyógyvizek élettani hatása Magyarország termálvíz készlete Magyarország ásványvizei Magyarország gyógyvizei Hazai gyógy- és élményfürdıkhöz kapcsolódó egyéb szolgáltatások Balneoturizmus története Magyarországon Vízgazdálkodás és vízvédelem Követelmények: Gyakorlatokon való részvétel, a gyakorlati munkában való aktív közremőködés, a félév során egy házi dolgozat és egy szemináriumi elıadás elkészítése illetve bemutatása. Szakirodalmak: BORSZÉKI: Ásványvizek, gyógyvizek BODA: Gyógy- és termálfürdık Nyugat-magyarországon ZÁKONYI: A Dunántúl gyógyfürdıi és fürdıi ZÁKONYI: Az Alföld gyógyfürdıi és fürdıi ZÁKONYI: Budapest gyógyfürdıi és fürdıi ZÁKONYI: Észak-Magyarország gyógyfürdıi és fürdıi BENCZUR: Gyakorlati balneológia és klimatológia, különös tekintettel BENDER: A balneológia hatásmechanizmusa LOVÁSZ: Általános vízföldrajz BORSSY: Általános természeti földrajz. A Képzı-képzése program keretében megvalósított szeminárium ismertetése:

3 A 2010/11-es tanév elsı szemeszterében megvalósításra került kurzus célja az volt, hogy a Képzı-képzése program keretében megismert kompetencia alapú tanítást és elsajátított infó kommunikációs technikákat alkalmazva újszerő megközelítésben és eszközökkel tanítsam le ezt a szemesztert. A megvalósítás a következı lépésekben történt: 1. Az elsı szemináriumi alkalommal közösen végiggondoltuk, hogy mirıl is szól ez a tantárgy. A tartalmi keretek tisztázását követıen végig gondoltuk, hogy téma széleskörő feldolgozásához milyen ismeretekre van szükség. Majd összeszedtük, hogy a szükséges ismeretek közül mik azok, amikkel már rendelkeznek a hallgatók. Közösen elkészítettünk egy listát a rendelkezésünkre álló ismeretek tárházából, és a következı alkalomra mindenki kapott egy egy részterületet, amit az eddigi tanulmányai alapján felelevenít és vázlatosan bemutat a többieknek. 2. A következı két alkalommal az eddigi ismeretek felelevenítésére és kiegészítésére került sor. A felelevenítést az egy egy témáért felelıs hallgató koordinálta, a többiek aktív közremőködésével. Így került sor pl. a felszínalatti víztárolók típusainak bemutatására, törmelékes üledékes kızetek rendszerének a taglalására, a karsztos víztározók és a karszt típusok taglalására, a víz általános fizikai kémiai tulajdonságainak elemzésére, a vízkörforgás, vízháztartás elemzésére, Magyarország medencealjzatának bemutatására. stb. 3. A következı alkalommal azokat a specifikus ismereteket vettük át, amiket az eddigi tanulmányaik során még nem tanultak. Ez tanári frontális munka keretében valósult meg. 4. Az elkövetkezı órák során kiválasztottuk Vas megyét és elkezdtük a megye vízföldtani sajátosságait közösen feldolgozni. Ehhez szükség volt a nyomtatott és elektronikus szakirodalom megismerésére és az eddig megszerzett és az elmúlt órákon rendszerezett tudás alkalmazására. A közösen feldolgozott Vas megye példáján mindenki kiválasztott egy egy megyét és azt önállóan dolgozta fel. Minden szemináriumi alkalommal újabb és újabb szempont szerint dolgoztuk fel Vas megyét pl. vízföldtani felépítés, medencealjzat morfológia, termálvíz elıfordulások, termál és gyógyvizek összetétele, egyes kutak jellemzése, fürdık balneológiai jellemzıi, idegenforgalmi jellemzık stb. A hallgatók pedig a saját megyéjük esetében végezték el önállóan ezeket a vizsgálatokat. A hallgatók az önálló munkáikról a következı héten mindig egy egy írásos anyagot adtak le amit a rákövetkezı hétre átnéztem és javítottam, kiegészítésekkel láttam el. Így a szemeszter végére minden hallgató elkészítette egy egy megye teljes balneológiai feldolgozását. És ezt egy írásos dokumentációban összegezte.

4 5. Az utolsó két alkalommal a féléves munka bemutatására került sor a hallgatók a fél év alatt összeállított dokumentumaik alapján egy egy PowerPoint-os elıadást állítottak össze és ennek segítségével számoltak be a féléves tevékenységükrıl. Tapasztalatok, önreflexió: Az eljárás alkalmazásának egyik célja az volt, hogy a hallgatók a régebben megszerzett ismereteiket képesek legyenek feleleveníteni és azt új összefüggésben használni. Tapasztalatom szerint a régebben elsajátított ismeretek csak nagyon kis mértékben maradtak meg hallgatóinkban. Sok mindent szinte újra kellett tanulniuk. Ezért azt gondolom, hogy fokozottan oda kell figyelni a megszerzett ismeretek folyamatos alkalmazására. Másik cél az önálló ismeretszerzésre való ösztönzés volt: A megvalósítás során hétrıl hétre újabb feladatokat kaptak, segítségükre volt, hogy egy minta terület kapcsán elıször közösen feldolgoztuk a kérdést. Megismerkedtek a vonatkozó szakirodalommal, illetve a feldolgozás szempontjaival. Fontos volt a munkájuk folyamatos nyomon követése és a hétrıl hétre való visszajelzés. Tapasztalatom szerint komoly hiányosságok mutatkoznak az önálló ismeretszerzés, az irodalom feldolgozás készsége terén. Tanulják meg munkájukat írásos jelentésben összegezni, dokumentálni: Az írásos dokumentáció elkészítése minden hallgatónak hasonló színvonalon sikerült, ami nagyrészt annak köszönhetı, hogy év közben folyamatosan nyomon követtem munkájukat és a hiányosságok pótlására már menetközben felhívtam figyelmüket. Ennek ellenére az egyéni érdeklıdés, és a szorgalom, lelkiismeretesség a beadott munkák színvonalán tükrözıdik. Gyakorolják munkájuk eredményeinek a bemutatását, prezentációját: Minden hallgató bemutatta eredményeit egy PowerPoint-os elıadás keretében. Az elıadások eltérı színvonalúak voltak. Három jellemzı hiba típus rajzolódott ki. 1. Nagyon egyhangú az elıadás nem emeli ki a fıbb tartalmi csomópontokat, nem oldja a tartalmat képekkel, ábrákkal. 2. Túlanimált elıadás a technika szinte minden lehetıségét felhasználja, és ezzel szaggatottá válik az elıadás elvonja a figyelmet a tartalomról. 3. Gyenge elıadói készséggel rendelkezı elıadó. Az elıadások végén ezeket a problémákat közösen megbeszéltük és javaslatokat tettünk kiküszöbölésére.

5 Hallgatói szempontból úgy gondolom, hogy sok hasznos ismeretet, jártasságot szereztek a szemeszter során. Hasznosabb eredményesebb volt a kurzus mint a hagyományos egyoldalú verbális ismeretközlés. Oktatói oldalról nézve sokkal több idıt és energiát köt le az oktató részérıl, mint a hagyományos eljárás, a hétrıl hétre történı folyamatos visszajelzés nagyon sok idıt köt le. Ezért a egy egy kurzus esetében megvalósíthatónak tartom de ha az összes kurzust hasonló módon szeretné az ember vezetni fizikailag teljesíthetetlen lenne. A folyamatos ellenırzés nélkül viszont fennáll annak a veszélye, hogy csak a szemeszter végén derül ki, hogy a hallgató teljesen elhibázott munkát végzett.