SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2013
Oktatási Minisztérium 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Tel.: +36 (1) 473 7000 Fax: +36 (1) 473 7001 Weboldal: www.om.hu E-mail: info@om.hu Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 1054 Budapest Alkotmány u. 3. Tel.: +36 (1) 473 8100 Fax: +36 (1) 473 8101 Weboldal: www.fmm.gov.hu E-mail: info@fmm.gov.hu Felelős szerkesztő: Papp Ágnes Olvasószerkesztők: Bartha Julia Korányi Margit Az Oktatási Minisztérium megbízásából kiadja a Nemzeti Szakképzési Intézet Felelős kiadó: Nagy László főigazgató
TARTALOM Miniszteri előszó...7 KORMÁNYHATÁROZAT A Kormány./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről (Tervezet)...11 I. Minőségi szakképzést mindenkinek!...11 II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert!...17 III. Fejlettebb információs rendszert!...23 IV. A stratégia nyilvánosságra hozatala...24 ALAPVETÉS 1. Küldetés...27 2. A stratégia előzménye...28 2.1 Lisszaboni célok...28 2.2 Oktatási és képzési dokumentumok az ír elnökség alatt...30 2.3 A stratégia perspektívái...30 2.4 A siker kulcstényezői...31 3. SWOT-analízis...32 4. Környezeti változások...34 4.1 Társadalmi és gazdasági környezet...34 4.2 A népesség iskolai végzettsége...35 4.3 A foglalkoztatottak iskolai végzettsége...35 4.4 A munkanélküliek iskolai végzettsége...36 5. A magyar szakképzés...37 5.1 Az iskolai rendszerű szakképzés...37 5.1.1 A szakiskolai és szakközépiskolai képzés...39 5.1.2 Felsőfokú szakképzés...44 5.1.3 Az iskolai rendszerű szakképzés tendenciái...45 5.2 Az iskolarendszeren kívüli képzés...46 5.3 Jogszabályok, irányítás...47 5.4 A szakképesítések struktúrája, Országos képzési jegyzék (OKJ)...47 5.5 Vizsgarendszer...49 5.6 Intézményhálózat...49 5
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 5.7 Az Oktatási Minisztérium szakképzési háttérintézménye: Nemzeti Szakképzési Intézet (NSZI)...52 5.8 Tanárképzés...53 5.9 Esélyegyenlőség...55 5.10 A szakképzés finanszírozása...55 5.11 A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program I. (2004 2006)...58 6. Fejlesztési elvek...60 6.1 Az egész életen át tartó tanulás politikájának széles körű érvényesítése...60 6.2 Transzparencia...60 6.3 Az oktatási rendszer egységes szemléletű rendszerfejlesztése...61 6.4 Minőségfejlesztés minőségirányítás...61 7. Operatív célok fejlesztési feladatok...63 7.1 A gazdaság versenyképességének növelése...63 7.2 A mobilitás növelése...64 7.3 A hatékonyság javítása...67 7.4 A regionalitás erősítése...69 7.5 Az információellátottság és -áramlás javítása...70 Függelék...71 6
MINISZTERI ELŐSZÓ A rendszerváltás óta második alkalommal készül fejlesztési stratégia a szakképzésben. A szakképzés és felnőttképzés irányításában közreműködő minisztériumi munkatársak napi feladataik kapcsán szembesültek a szakképzés helyzetével, azokkal a véleményekkel, kritikai állásfoglalásokkal, amelyek a szakképzéssel szemben megfogalmazott elvárásokra, kihívásokra, a megoldandó problémákra hívták fel a figyelmet. A stratégia megalkotása kedvező feltételeket teremt a reális helyzetértékelésre, arra, hogy az érdekeltek, érintettek megfogalmazzák céljaikat, artikulálják érdekeiket. Lehetőség adódik arra, hogy számba vegyük előnyeinket és lehetőségeinket, és hogy a vita során kialakuljon a célok megvalósításához feltétlenül szükséges társadalmi egyetértés. A stratégia megalkotásához a szakképzésben, felnőttképzésben és a közigazgatásban felhalmozódott tapasztalatok adták a kiindulópontot. Mind a helyzet átfogó értékelésében, mind pedig a célok megfogalmazásában fontos szerepet töltöttek be a szakképesítésért felelős minisztériumok képviselői, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseleti szervezetek képviselői, akik hasznos javaslataikkal, észrevételeikkel segítették, hogy a magyar szakképzés a fejlesztések eredményeképpen hozzájárulhasson a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez, miközben az egyén számára is megteremti a társadalmi-gazdasági boldogulás feltételeit. A stratégiáról a készítés során véleményt mondhattak a képző intézmények képviselői is, akik tanárként, gyakorlati oktatóként vagy vezetőként vesznek részt a szakképzésben. Természetesen a diákszervezetek sem maradtak ki az érdekegyeztetésből. Köszönet mindazoknak, akik jobbító szándékú javaslataikkal bekapcsolódtak a stratégia megalkotásának folyamatába. 7
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA A stratégiában megfogalmazott legfőbb cél az, hogy a fejlesztések, változtatások révén megújuló szakképzés megtalálja az összhangot a munkapiaci elvárásokkal, feleljen meg a technikai, technológiai változások által indukált kihívásoknak. Tegye mindezt úgy, hogy a képzésben részt vevők felkészítése, szakmai tudása a folyamatos át- és továbbképzési lehetőségek révén legyen összhangban a piac mindenkori elvárásaival, biztosítva a gazdaság által igényelt képzett munkaerőt, amely a piacképes szakismeret révén az egyén érvényesülési képességét is segíti. Célunk volt a hazai fejlesztés számára az irányt kijelölni, illetve az, hogy a dokumentum a fejlesztési források gyújtópontjává váljon: a hazai szakképzés fejlesztésére felhasználható nemzetközi, elsősorban európai uniós források megszerzését és felhasználását segítve. Magyarországnak mint uniós országnak szem előtt kell tartania azokat a célokat, amelyek a kibővült Európai Unió számára a fejlesztési irányokat jelölik meg, egyebek mellett a foglalkoztatáspolitika és az oktatás terén. Ebben a vonatkozásban a szakképzés-fejlesztési stratégia tükrözi a magyar helyzetet, a prioritásokat, amelyek egyúttal az uniós célok megvalósulásához való magyar hozzájárulást is jelentik. A dokumentum két minisztérium közös előterjesztésében került a Kormány elé. Köszönet minden munkatársunknak, akik munkájukkal, tapasztalataikkal, kritikai észrevételeikkel, ötleteikkel hozzájárultak elkészítéséhez. Magyar Bálint Csizmár Gábor 8
KORMÁNYHATÁROZAT (TERVEZET)
A Kormány./2005. ( ) Korm. határozata a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről (TERVEZET) A Magyar Köztársaság Kormánya tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres életpályára való felkészítésével, a felnőttek számára pedig a szakmai karrierjük fenntartásához, illetve a hiányzó szakmai készségek megszerzéséhez szükséges tudás biztosításával szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését. Hazánk fejlődésének egyik legjelentősebb erőforrása a szakmailag jól felkészült munkavállaló. A Kormány a XXI. századi felgyorsult fejlődés lehetőségeinek valóra váltása a humán erőforrás fejlesztése, a lakosság szakmai képzettségének növelése érdekében alkotta meg a szakképzésfejlesztési stratégiát. I. Minőségi szakképzést mindenkinek! 1. A felhasználók igényeinek megfelelően alakítani a szakképzést! Olyan szakképzési rendszer működtetése a cél, amely a munkaerő-piaci igények változásának folyamatos figyelemmel kísérésével és elemzésével állandóan alkalmazkodni tud a munkaerőpiac változásaihoz, a szakmai képzés szerkezeti, tartalmi és módszertani fejlesztésével képes biztosítani az igényelt szakmai kompetenciákat, és kivívja a megrendelők elégedettségét. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Biztosítani kell azt, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási keretrendszerének figyelembevételével kialakított minőségbiztosítási rendszert. A nemzetközi programok megvalósítása során ösztönözni kell az európai uniós országokban bevált modellek és módszerek magyarországi körülményeknek megfelelő átvételét. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31. 11
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: A Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő kilencven iskolában egységes minőségbiztosítási rendszert kell kialakítani. Határidő: 2006. június 30. b) Ki kell alakítani a szakképzés munkaerő-piaci igényeken alapuló tervezési rendszerét, elhatárolva a hosszabb távú munkaerő-piaci igényeket kielégítő iskolai szakképzéstervezést és a rövid távú, valamint a gyorsan változó munkaerő-piaci igényekhez igazodó szükséglet-meghatározást. A regionális tervezés erősítésével, a munkaerő-piaci információs rendszer által biztosított információk felhasználásával folyamatosan vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2006. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Iskolánként és szakképesítésenként minden évben nyilvánosságra kell hozni a szakképesítést szerzettek körében a négy hónapon belül munkanélkülivé válók és az újabb szakképzésre, átképzésre beiratkozók arányát. Erősíteni kell a szakképző iskolákban az iskolafenntartók ellenőrző tevékenységét. Határidő: 2005. november 15., utána folyamatos c) Nívódíjat kell alapítani azon szakképző intézmények számára, amelyekben a szakképesítést szerzők nagy arányban helyezkednek el a munkaerőpiacon. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell kidolgozni a nívódíj elnyerésének feltételrendszerére. Határidő: 2005. június 30. d) A szakképesítések nemzetközi átláthatóságának biztosítása érdekében be kell vezetni az Europass-rendszert. Javítani kell a munkaerő mobilitási képességét, ennek részeként további kétoldalú tárgyalásokat kell kezdeményezni az EU tagállamaival a bizonyítványok kölcsönös elismerése, továbbá a már hatályban lévő megállapodások új szakképesítésekkel történő kiegészítése érdekében. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. 12
KORMÁNYHATÁROZAT e) A gyakorlati képzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolatának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni a tanuló-előszerződés megkötését. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. 2. Javítani a hozzáférést a szakképzéshez! A szakképzésben részt vevő fiatal és felnőtt élethelyzetéhez, előzetes ismereteihez, tapasztalataihoz igazodó módszerekkel, a képzés vonzóvá tételével, a szakmai képzés presztízsének növelésével, a képzéshez való hozzáférés feltételeinek fejlesztésével biztosítani kell, hogy javuljon a magyar lakosság szakmai képzettsége. El kell érni, hogy a fiatalok döntő többsége a munkaerőpiacra való könnyebb belépés érdekében a szakképző iskolákban a munkába állást biztosító szakmai végzettséget szerezzen. Biztosítani kell, hogy a felnőttek számára a felnőttképzési intézményrendszer olyan programokat kínáljon, amelyek a munkaerő-piaci viszonyok figyelembe vétele mellett a felnőttek igényeihez igazodó rugalmas be- és kilépéssel megteremtik kompetenciáik folyamatos fejlesztését. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Intézkedéseket kell kidolgozni a szakképzésből való lemorzsolódás megelőzésére, illetve a lemorzsolódott fiatalok képzésbe való visszasegítésére. Olyan programokat kell kidolgozni, amelyek lehetővé teszik a szakképzésbe való bekapcsolódáshoz szükséges iskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára is a piacképes szakképesítés megszerzését. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2007. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára is lehetővé kell tenni piacképes szakképesítés megszerzését. Ennek érdekében a Szakiskolai Fejlesztési Programban részt vevő iskolákban a 2005/2006. tanévben be kell indítani az egyéves szakképzést előkészítő évfolyamokat, és ezek alkalmazását a 2006/2007. tanévtől minden szakiskola számára kötelezővé kell tenni. Határidő: 2005. szeptember 1. Át kell alakítani a szakiskolák 9 10. osztályának közismereti oktatását. A közismeret oktatásának a szakiskolai tanulók alapismereteinek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges ismeretek, készségek fejlesztését kell szolgálnia. Határozottan növelni kell a pályaorientáció és szakmai alapozás időkeretét, mely a szakmai idegen nyelv, informatika, valamint hangsúlyozottan a szakmai alapismeretek és alapkészségek fejlesztésére fordítandó. Határidő: 2006. szeptember 1. 13
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA b) Ki kell terjeszteni a Szakiskolai Fejlesztési Programot. Javítani kell ezen iskolák infrastrukturális feltételeit is. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2005. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből biztosítani kell a Szakiskolai Fejlesztési Program kiterjesztésének pénzügyi feltételeit. Határidő: 2005. október 30. c) Az egész életen át tartó tanulás megvalósulása érdekében az egyén életének minden szakaszában biztosítani kell a szakképzés különböző szintjeihez és formáihoz való teljes körű hozzáférést, fejleszteni és a szükségletekhez kell igazítani a szakmai továbbtanulás lehetőségét biztosító rendszert a különböző célcsoportok számára. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2007. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Be kell indítani a Kormány Útravaló programja keretében az Út a szakmához ösztöndíjprogramot. Határidő: 2005. június 15. Át kell alakítani a regionális képző központok finanszírozási rendszerét, és ezzel egyidejűleg meghatározni helyüket az Állami Foglalkoztatási Szolgálaton belül. Olyan új képzési és szolgáltatási feladatokat kell ellátniuk, amelyek elsődlegesen a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedéscentrikus képzését, valamint a munkaerőpiac képzési igényeinek gyors kielégítését biztosítják. Határidő: 2005. december 31. d) Ki kell alakítani az új szakképzési szerkezetet. A modulrendszer bevezetésével biztosítani kell a széles szakmacsoportos alapozást és az erre épülő szakképesítések rendszerének kialakítását. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Jogszabályban ki kell adni a mintegy 400 szakképesítést tartalmazó, új szerkezetű Országos képzési jegyzéket. Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítések tartalmát összhangban a szakképesítési rendszer fejlesztésével korszerűsíteni kell. Határidő: 2006. május 31. 14
KORMÁNYHATÁROZAT e) Moduláris képzési programokat kell kidolgozni. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Támogatni kell európai uniós források bevonásával az iskolarendszeren kívüli szakképzés tananyagainak moduláris szerkezetű, kompetenciaalapú fejlesztését. A fejlesztés eredményeit el kell terjeszteni a felnőttképzés teljes intézményrendszerében. Határidő: 2006. december 31. f) Fejleszteni kell a felnőttek iskolai rendszerű szakképzését. A szakképzés minden szintjén meg kell teremteni az előzetesen (formális, informális és nem formális úton) megszerzett tudás beszámításának lehetőségét. A modulrendszer kiterjesztésével egyidejűleg javaslatot kell kidolgozni a szakmai képzés során megszerzett tudás felsőfokú tanulmányokba történő beszámítására is, különös tekintettel a technikus és a közösségi jog hatálya alá tartozó szabályozott szakképesítésekre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2010. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Ki kell dolgozni a felnőttek iskolai rendszerű oktatása és szakképzése fejlesztésének koncepcióját. Kapcsolódni kell az Európai Unió informális és nem formális úton megszerzett tudás beszámítását segítő programjaihoz. Határidő: 2005. december 31. g) A felnőttképzési rendszer fejlesztésével javítani kell a képzéshez való hozzáférés feltételeit. Támogatni kell a munkahelyteremtő beruházásokhoz és a vállalati technológiaváltáshoz kapcsolódó, valamint a vállalkozói készségek fejlesztését biztosító képzéseket. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: 2008. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Módosítani kell a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési célú kerete terhére nyújtható támogatási, döntési irányokat a gazdálkodó szervezetek által meghatározott munkaerő-piaci igényekre épülő képzések prioritásainak figyelembe vételével. 15
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Fel kell mérni a települések felnőttképzési lehetőségekkel való ellátottságát, ösztönző rendszert kell kialakítani az ellátatlan területekre. Határidő: 2005. december 31. 3. Korszerű tananyagokat a szakképzésben! A XXI. század információs és kommunikációs technológiai fejlődésének megfelelő tananyagokat kell készíteni a szakképzés számára. A szakképzést végző intézményekben biztosítani kell a digitális tananyagok alkalmazásához szükséges technikai és tanári, oktatói, tréneri módszertani fejlesztést. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: A szakképzésben is meg kell kezdeni a digitalizált tananyagok fejlesztését, és meg kell teremteni alkalmazásuk technikai és személyi feltételeit. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31., illetve azt követően folyamatos 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: A szakmacsoportok legalább felében digitalizált tananyagokat kell készíteni a szakmai előkészítő érettségi tantárgyakhoz, és biztosítani kell a teljes körű hozzáférhetőséget. Ösztönző rendszert kell kialakítani az iskolarendszeren kívüli képzésben alkalmazható digitalizált tananyagok fejlesztésére, illetve elterjesztésére. Határidő: 2005. december 31. 4. Megújítani a képzők képzését! Biztosítani kell a kor színvonalának megfelelően képzett szakembereket. A szakmai tanárok, valamint az iskolákban és a vállalkozásokban a fiatalok mesterségbeli tudását kialakító szakoktatók, továbbá a felnőttképzési intézményekben dolgozó trénerek szerepe kulcsfontosságú a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósításában. A tanárok, szakoktatók, trénerek (képzők) önfejlesztő képességének, a tanárok alapképzésének és továbbképzésének megújításával kell a személyi feltételeket javítani. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedés megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A felsőoktatási reform keretében korszerűsíteni kell a szakmai tanár- és szakoktatóképzést. A tanárok és a szakoktatók, trénerek továbbképzése során erősíteni kell a korszerű tananyagok, taneszközök alkalmazásához szükséges módszerek, a tanulók, a képzésben résztvevők igényeihez igazodó oktatási, képzési módszerek elterjesztését. Ki kell dolgozni az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben működő tanárok, szakoktatók és más szakemberek továbbképzési rendszerét, meg kell teremteni a bevezetés jogszabályi feltételét. Európai 16
KORMÁNYHATÁROZAT uniós források bevonásával differenciált továbbképzési programokat kell kidolgozni és kísérleti képzéseken keresztül bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Ki kell dolgozni a szakmai tanár- és szakoktatóképzés feltételrendszerét. A felnőttképzésben oktatók, tanárok képzéséhez központi programot kell kidolgozni, amelyben helyet kell adni: az OKJ-s képzések, hátrányos helyzetűek számára kidolgozott programjaiban, a felzárkóztató és kiegészítő programokban, valamint a távoktatás területén megvalósult programokban szereplő új módszereknek, eljárásoknak. Meg kell ismertetni a hazai felnőttképzés elméleti módszertanát, a nemzetközi felnőttképzési kutatások eredményeit és dokumentumait. Határidő: 2005. december 31. Lehetőséget kell biztosítani a szakképző iskolák tanárainak és szakoktatóinak a felnőttképzéssel kapcsolatos feladataikra való felkészüléshez. Határidő: 2006. december 31. b) A szakiskolai tanárok számára továbbképzéseket kell szervezni annak érdekében, hogy elsajátítsák a tevékenységközpontú, a tanulók csoportmunkáján alapuló módszereket, és ezeket széles körben alkalmazzák. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2006. április 30. II. Hatékonyabb szakképzés-irányítási és finanszírozási rendszert! 1. Javítani a felhasználók érdekérvényesítési lehetőségét! A szakképzés fejlesztésére rendelkezésre álló források hatékony felhasználása, a jövőorientált tervezés kialakítása érdekében biztosítani kell a szociális partnerek, valamint a szakképzésben érdekeltek részvételét az országos, regionális és helyi döntési folyamatban. Olyan szakképzés-irányítási rendszert kell kialakítani, amely a rendszer összehangolt, gazdaságos fejlesztését biztosítja. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Fejleszteni kell a szakmai érdekegyeztetés rendszerét. Az államigazgatás minden szintjén (országos, regionális és helyi) biztosítani kell a gazdasági kamarák, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, gazdálkodó 17
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA szervezetek, valamint egyéb, a szakképzésben érdekelt partnerek részvételét a döntések előkészítésében, végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2006. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: A munkaerő-piaci igények közvetítése érdekében jogszabályban kell szabályozni a térségi integrált szakképző központok és a legalább 800 tanulóval működő szakképző intézmények szakmai tanácsadó testületének működését. A regionális képző központok mellett szakmai tanácsadó testületeket kell kialakítani. Felnőttképzési Programtanácsot kell létrehozni, amely a felnőttképzés társadalmi megismertetésének és támogatásának fórumaként működik. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31. b) Javaslatot kell kidolgozni a szakképző iskolák fenntartói rendszerének korszerűsítésére. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter belügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31. c) Ki kell alakítani a szakképző iskolák felnőttképzésbe való bekapcsolódásának és akkreditálásának ösztönző rendszerét. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2005. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Biztosítani kell az akkreditáció költségeit a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből. Határidő: 2005. július 15. d) A szakképesítések jegyzékbe kerülésének egyszerűsítésével a rendszer stabilitásának és átláthatóságának sérelme nélkül biztosítani kell, hogy a szakképesítési struktúra gyorsabban alkalmazkodjon a foglalkoztatási igényekhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31., illetve folyamatos 18
KORMÁNYHATÁROZAT 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Módosítani kell az Országos képzési jegyzékbe kerülés eljárásrendjét. Határidő: 2005. december 31. 2. Hatékonyabbá tenni a források felhasználását, javítani a kapacitások kihasználását! A szakképző iskolák méretének optimalizálásával úgy kell átalakítani az intézményrendszert, hogy az képes legyen a kapacitások folyamatos fejlesztésére, a kereslethez való gyors igazodásra, költséghatékony működésre. A szakképző iskolák finanszírozására olyan javaslatot kell kidolgozni, amely ösztönzi az intézményeket képzési struktúrájuknak a munkaerő-piaci változásokhoz való igazítására. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A térségi integrált szakképző központok (TISZK) rendszerének létrehozásával és infrastrukturális feltételeik folyamatos fejlesztésével költséghatékonyabb szakképző intézményrendszert kell kialakítani. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Határidő: 2008. december 31. az első 16 TISZK létrehozására 2013. december 31. a TISZK rendszerének kialakítására 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: A költséghatékonyság mérésére szolgáló indikátorrendszert kell kialakítani. Határidő: 2006. december 31. b) A munkaerőpiac és a felnőttképzésben résztvevők igényeinek összehangolása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények kapacitásainak jobb kihasználása, átláthatósága és a versenyhelyzet fenntartása érdekében a finanszírozási és érdekeltségi viszonyok figyelembevételével át kell átalakítani a felnőttképzési támogatási rendszert. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2006. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: A felnőttképzést folytató intézmények kapacitása kihasználtságát és átláthatóságát, továbbá a munkavállalói képzési kártya kialakításának feltételrendszerét, bevezetésének, alkalmazásának lehetőségét elő kell készíteni. Határidő: 2005. december 30. Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés támogatási rendszerének átalakítására. Határidő: 2006. június 30. 19
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA c) Meg kell szüntetni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből szakképző iskoláknak nyújtott fejlesztési támogatás átvételében megnyilvánuló szélsőségeket. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2007. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni a támogatásként évente átvehető maximális, egy tanulóra jutó összeget. Határidő: 2005. december 31. d) A Munkaerőpiaci Alap hosszabb távú feladatainak ellátása érdekében lehetővé kell tenni, hogy az Alap pénzeszköz-maradványa a folyó finanszírozási műveletek céljaira a pénzügyminiszter előzetes egyetértésével felhasználható legyen. A felhasználás jogszabályi feltételrendszerének megteremtése érdekében előterjesztést kell készíteni a Kormánynak. Felelős: foglalkoztatáspolitkikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2005. augusztus 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: A három évre tervezett 17,7 milliárd forint felhasználásával meg kell kezdeni 16 térségi integrált szakképző központ kialakítását. A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének decentralizált keretét koncentráltan kell felhasználni, a szakképzés-fejlesztési stratégia megvalósítását biztosító regionális pályázatokat kell kiírni. Határidő: 2006. április 30. e) Javaslatot kell kidolgozni a szakképzési rendszer differenciált finanszírozásának korszerűsítésére. Növelni kell a szakképző iskolák kapacitásának kihasználtságát a szabad kapacitások felnőttképzésbe való bekapcsolásával. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénzügyminiszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2006. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Ösztönző rendszert kell kidolgozni a munkaerőpiacon hiányzó szakképesítések képzésének támogatására. Javaslatot kell kidolgozni a felnőttképzés normatív támogatási rendszerének a piacorientált szakképzések támogatását előtérbe helyező átalakítására. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint, illetve 2005. december 31. f) A szakképesítést szerzett tanulók elhelyezkedési aránya szerint differenciálni kell az iskolai rendszerű szakképzés normatív támogatását. 20
KORMÁNYHATÁROZAT Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: első alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek a normatív finanszírozás differenciálásakor ösztönzik az iskolafenntartókat a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásra, a szakképzés hatékonyságának növelésére. Határidő: 2005. december 31. g) A szakképző intézményekben a pályaorientáció, a szakmai alapozás és a szakmacsoportos alapozás gyakorlati részének oktatásához biztosítani kell a 8-12 fős csoportbontáshoz szükséges finanszírozást. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2005. szeptember 1. h) A szakképzési hozzájárulási rendszer folyamatos korszerűsítésével biztosítani kell a gazdálkodó szervezetek fokozottabb részvételét a gyakorlati képzésben. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: első alkalommal a 2008. évi költségvetési törvény tervezésekor 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Felül kell vizsgálni a gyakorlati képzést tanulószerződéssel végzők költségátalányát, a szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható visszatérítés összegét. Határidő: 2005. december 31. Meg kell vizsgálni a tanuló-előszerződés bevezetésének szükségességét és lehetőségét. Határidő: 2005. december 31. 3. Fejleszteni a szakképzés intézményrendszerét! A térségi integrált szakképző központok, a szakmai vizsgáztatás új rendszerének és intézményrendszerének kialakításával lehetővé kell tenni a bármilyen formában megszerzett tudás hivatalos elismertetését, továbbá biztosítani kell, hogy a szakmai vizsgát követően kiadott bizonyítványban tanúsított kompetenciák a valós tudást tükrözzék. A Nemzeti Szakképzési Intézet tevékenysége meghatározó a szakképzés tartalmi, módszertani fejlesztésében, a szakképzéssel kapcsolatos kutatások koordinálásában. Az ezekhez szükséges elhelyezési feltételeket biztosítani kell. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) Képzőktől független szakmai vizsgarendszer működését biztosító regionális intézmény-hálózatot kell kialakítani. 21
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Felelős: oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2013. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: A vizsgáztatás függetlenségének fokozása érdekében a vizsgát szervezők vizsgaelnöki javaslattételét meg kell szüntetni. Erősíteni kell az elnök szerepét a vizsgáztatási és ellenőrzési folyamatban. Határidő: 2005. november 30. Ki kell dolgozni a szakmai vizsgarendszer koncepcionális átalakításának tervezetét. Határidő: 2006. március 31. b) Biztosítani kell a Nemzeti Szakképzési Intézet megfelelő elhelyezését. Javítani kell a munkavégzés technikai feltételeit, az intézményt korszerűbb infrastruktúrával kell ellátni. Felelős: oktatási miniszter Határidő: 2007. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedések: Biztosítani kell az intézetben a vizsgarendszer működtetéséhez szükséges területbővítést bérleménnyel és annak felújítását. Határidő: 2006. március 31. Javaslatot kell kidolgozni a Nemzeti Szakképzési Intézet elhelyezésére. Határidő: 2006. október 31. c) Az iskolai rendszerű szakképzés intézményhálózatának racionalizálása érdekében meg kell kezdeni a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze decentralizált keretéből további térségi integrált szakképző központok létrehozását, és javítani kell infrastrukturális feltételeiket. Felelős: oktatási miniszter pénzügyminiszter Határidő: 2005. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: További térségi integrált szakképző központokat kell létrehozni. Határidő: a költségvetési törvény tervezése szerint III. Fejlettebb információs rendszert! Megalapozottabbá tenni a döntéseket! A munkaerő-piaci információk hozzájárulnak a fiatalok pályaválasztással és a felnőttek pályakorrekcióval kapcsolatos megalapozottabb döntéseihez, valamint a 22
KORMÁNYHATÁROZAT képzési szerkezet és az igények összhangjához. Ki kell alakítani a szakképzés egészének (résztvevők, képzést végzők, költségek stb.) mérésére is kiterjedő megbízható statisztikai rendszert, amely hozzájárul az országos, regionális, helyi döntések megalapozásához. E célok elérése érdekében a Kormány az alábbi intézkedések megtételére hívja fel az érintett minisztereket: a) A munkaerő-piaci információs rendszer fejlesztésével folyamatosan vizsgálni kell a régiók munkaerő-piaci igényeinek változását. A szakképzésből kilépő fiatalok, és a felnőttképzésben résztvevők elhelyezkedésének folyamatos elemzésével adatokat kell szolgáltatni az országos, regionális és helyi szakképzési struktúra módosításához és hozzá kell járulni az érintettek pályaorientációs, pályaválasztási döntéseinek megalapozásához. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2005. december 31., illetve folyamatos b) Korszerűsíteni kell a szakképzési statisztikai rendszert annak érdekében, hogy a szakképzésben zajló tendenciák értékeléséhez, a szükséges döntések meghozatalához és az uniós adatszolgáltatáshoz megfelelő indikátorok álljanak rendelkezésre. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter KSH elnöke Határidő: 2006. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Javaslatot kell készíteni a szakképzési statisztikai rendszer továbbfejlesztésére. Határidő: 2006. március 31. c) Felnőttképzési azonosító és nyilvántartó rendszert kell bevezetni a felnőttképzésben részt vevők nyomon követhetősége és ellenőrizhetősége érdekében. Felelős: foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter oktatási miniszter KSH elnöke Határidő: 2005. december 31. d) Komplex információs rendszert kell működtetni, amely biztosítja a szakképzési adatokat a hazai szakképzés-fejlesztés megalapozásához, továbbá a hazai és nemzetközi forrásokkal támogatott programok nyomon követéséhez. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: 2010. december 31. 23
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Össze kell hangolni a meglévő szakképzési adatbázisokat. Határidő: 2005. december 31. e) Pályakövetési rendszert kell bevezetni. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szakképesítésért felelős miniszterek Határidő: 2008. december 31. 2005 2006-ra tervezett részintézkedés: Az elhelyezkedés jellemzőit első alkalommal 2006-ban kell vizsgálni. Határidő: 2006. december 31. IV. A stratégia nyilvánosságra hozatala A Kormány felhívja az oktatási, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztert, hogy gondoskodjanak a szakképzés-fejlesztési stratégia nyilvánosságra hozataláról az Oktatási Minisztérium, továbbá a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján. Felelős: oktatási miniszter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Határidő: azonnal 24
ALAPVETÉS
1. KÜLDETÉS A Magyar Kormány szakképzés-fejlesztési stratégiájának küldetése: A XXI. század egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítása, amely hozzájárul Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődéséhez, és amely a képességek kibontakoztatásával sikeres életpályára készíti fel az egyént. A küldetés megvalósításához a következő fő célokat rendeljük: 1. A gazdaság versenyképességének növelése 2. A mobilitás növelése 3. A hatékonyság javítása 4. A regionalitás erősítése 5. Az információellátottság és -áramlás javítása 27
2. A STRATÉGIA ELŐZMÉNYE 2.1 Lisszaboni célok Az Európa Tanács lisszaboni konferenciája amelynek stratégiai célja, hogy az Európai Unió a világ legdinamikusabban fejlődő, tudásalapú társadalmává váljon 2000 márciusában elismerte, hogy az oktatás kiemelkedő fontosságú szerepet tölt be Európa globális versenyképességének növelésében és a társadalmi kohézió további erősödésében. Az Európa Tanács 2001. márciusi ülésén bemutatták, egy évvel később pedig a Barcelonai Csúcson elfogadták Az oktatási és képzési rendszerek konkrét jövőbeni célkitűzései jelentést 1, amely az európai szintű közös cselekvések új területeit határozta meg. A jelentés a következő alapvető stratégiai célokat határozta meg az Európai Unió számára: Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé Ezek alapján 2010-re a következő konkrét célokat tűzte ki: Európa az oktatás és a képzés területén a legmagasabb színvonalat képviselje, hogy oktatási és képzési rendszereinek, intézményeinek minősége referenciául szolgáljon szerte a világon. Az európai oktatási és képzési rendszerek kompatibilisek legyenek annak éedekében, hogy az állampolgárok számára lehetővé váljon az átjárás közöttük, és sokszínűségük kihasználása is biztosítva legyen. Az Európa bármely tagállamában megszerzett végzettség, tudás, ismeret az EU egész területén elismertethető legyen. Minden korosztály előtt nyitva álljon az élethosszig tartó tanulás lehetősége. Európa legyen nyitott a más régiókkal való együttműködésre, és váljon a világ különböző pontjain élő diákok, tudósok és kutatók legkedveltebb szellemi centrumává. Ugyanitt megfogalmazódott az is, hogy a minőségi szakoktatás és szakképzés fejlesztése a tudásalapú Európa létrehozásának alapfeltétele és szerves része, illetve, hogy a bolognai folyamathoz hasonló fejlődés szükséges a szakképzés területén 1 A teljes anyag megtalálható a következő weboldalon: http://europa.eu.int/eur-lex/pri/en/oj/dat/2002/c_142/c_14220020614en00010022.pdf 28
2. A STRATÉGIA ELŐZMÉNYE is, mellyel összefüggésben az Európai Unió Tanácsa 2002. november 12-én határozatot fogadott el a szakképzés terén kialakítandó szorosabb európai együttműködés támogatásáról. E határozattal vált hivatalossá az a folyamat, amelyet a szakképzésért felelős szakpolitikusok indítottak el 2001 őszén Brugge-ben. A tanácsi határozatban foglalt alapelvek, prioritások és célok alapján az oktatási miniszterek által 2002 novemberében aláírt Koppenhágai Nyilatkozat a szakképzési rendszerek és szakképesítések közötti átjárhatóságot, a képzettségek kölcsönös elismerését és a szakképzés minőségének javítását tűzte ki célul. A tagállamok szakértőinek, a szociális partnerekkel és a bizottság bevonásával így az alábbi feladatokat kell teljesíteniük: Ki kell dolgozni egy olyan egységes keretet, amely biztosítja a szakképzésben elsajátított készségek és szakképesítések átláthatóságát. A felsőoktatásban alkalmazott rendszerhez hasonlóan a szakképzés területén is létre kell hozni a kreditrendszert. Európai szinten közös kritériumokat és alapelveket kell kidolgozni a szakképzés minőségének biztosítására. Ki kell dolgozni a nem formális és informális tudás elfogadásának közös alapelveit. Ki kell alakítani a karrier-tanácsadást a korszerű pályaorientációs tevékenység és az egész életen át tartó tanulás tervezhetősége érdekében. A fejlesztési stratégia készítésének aktualitását erősíti az a tény, hogy a bizottságnak a tagállamok közreműködésével 2004 tavaszára időközi beszámolót kellett készítenie a tanács és a parlament számára a kitűzött célok megvalósításáról. Az Oktatás és képzés 2010 címmel elkészített időközi beszámoló legfontosabb üzenete, hogy a lisszaboni stratégia a tudásalapú társadalom megteremtésének sikere érdekében sürgős reformok szükségesek. Az anyag elismeri, hogy valamennyi tagországban és a csatlakozó országokban is történtek erőfeszítések annak érdekében, hogy az oktatás/képzés minél inkább megfeleljen a gazdaság és a társadalom elvárásainak, azonban az eddig megtett lépések nem elégségesek a 2010-re kitűzött célok eléréséhez. 2 A legproblémásabb területek a következők: Az egész életen át tartó tanulásban részt vevők aránya alacsony. A korai iskolaelhagyók és lemorzsolódók aránya magas. A társadalmi kohézió nem felel meg az elvárásoknak. A szociális és társadalmi költség magas. Alacsony a magánbefektetés a felsőoktatásba és a szakképzésbe. A szakmai és vizsgakövetelmények nem felelnek meg a kor követelményeinek. Abszolút tanárhiány fenyeget. 2 A nyilvánosságra hozott elemzések, így a 2004. novemberi Kok-jelentés is megkérdőjelezi a kitűzött célok elérhetőségét. A jövőben a tanács ezért új intézkedések meghozatalát tervezi. 29
SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2.2 Oktatási és képzési dokumentumok az ír elnökség alatt Az Európai Unió oktatási, ifjúsági és kulturális miniszterei legutóbb 2004 I. félévében fogadták el az oktatás és képzés területén az alábbi dokumentumokat: A tanács és a tagállamok képviselőinek állásfoglalása az egész életen át nyújtott pályaorientációra vonatkozó politikák, rendszerek és gyakorlatok megerősítéséről Európában Közös álláspont a végzettségek elismeréséről (Europass) Tanácsi következtetések a szakképzési minőségbiztosításról A tanács és a tagállamok következtetései a nem formális és informális tanulás során szerzett ismeretek azonosításával és értékelésével kapcsolatos Közös Európai Alapelvek meghatározásáról Közös álláspont az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ létrehozásáról szóló 337/75 (EGK) tanácsi rendelet módosításával kapcsolatban Tanácsi következtetések a 2006 utáni oktatási és képzési közösségi programok új generációjára vonatkozó bizottsági közleménnyel kapcsolatban A tervezet alapján 2004-től a bizottság a munkaprogram teljesítése érdekében tett lépésekről évente beszámolót kér a tagállamoktól. Ugyanakkor 2005-ig a tanárképzésről akciótervet, az egész életen át tartó tanulásról pedig stratégiát kell készítenie valamennyi tagországnak. Kiemelt feladat a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének megteremtése (a tanulási, képzési lehetőségek vonzóvá, hozzáférhetővé tétele, igényeikhez való igazítása). 2.3 A stratégia perspektívái A stratégia (tervezés és irányítás elvei) és koncepció (fejlesztési irányok) azon túlmenően, hogy a tanulás és képzés helyzetére, illetve tendenciáira tézisszerű megállapításokat tartalmaz, összefoglalja a célokat, feladatokat, és azok megvalósításához alapvetően állami eszközöket jelöl meg. A feladatrendszer megjelöli azokat a célokat, amelyek direkt vagy indirekt módon állami eszközökkel valósulnak meg. Az eszközök alapvetően a szabályozás, a finanszírozás és az információáramlás területéhez kapcsolhatók. Az elkövetkező évek fentiekkel összefüggő további feladata, hogy a fejlesztés alapját képezik a hazai foglalkoztatáspolitika munkaerővel szemben támasztott követelményei, valamint az EU-integrációs dokumentumok által megfogalmazott célok, prioritások, feladatok és eszközök. 30
2. A STRATÉGIA ELŐZMÉNYE 2.4 A siker kulcstényezői A stratégia operacionalizálásához és megvalósításához szükséges források (pénzügyi, valamint humán erőforrások, hatékony szervezeti struktúrák) A fő célok és a hozzájuk rendelt eszközrendszer összhangjának biztosítása, azok időszakonkénti felülvizsgálata Olyan információs adatbázisok továbbfejlesztése és működtetése, amelyek segítik az elemzést, a tervezést, illetve az előrejelzést, valamint megkönnyítik a megvalósulás ellenőrzését A partnerség elvének érvényesülése a stratégia megvalósítása során 31
3. SWOT-ANALÍZIS Erősségek A kötelező iskolázás meghosszabbodása és az érettségit adó középfokú képzés arányának növekedése A középfokú és felsőoktatásban részt vevők arányának folyamatos növekedése A szakképzés finanszírozásának szabályozott rendszere, melyben kiemelkedő jelentőségű a tartalmi és technikai fejlesztést biztosító forrás Az innováció folyamatos, kialakult a szakképző intézmények azon csoportja, amely fejlesztésre fogékony, és pályázási, projektszervezési tapasztalatokkal rendelkezik. A speciális igényekhez alkalmazkodó szakképzési programok számának növekedése A szakképzési rendszer háttérintézetei biztosítják a fejlesztés kereteit. Az érdekegyeztetési rendszer kialakult (országos-regionális-helyi), és tevékenysége folyamatos. A szakképzés fogalma bővül, és kiterjed a felsőoktatásra is. A magyar szakképzés átlátható, a szakképesítések és a vizsgakövetelmények rendeletben szabályozottak. Lehetőségek Az oktatás és képzés szerepének felértékelődése új erőforrások megjelenése a rendszerben Az európai integrációt követően további forrásokhoz juthat a szakképzési rendszer. Új irányítási, együttműködési, fejlesztési, értékelési módszerek alkalmazása az uniós normák figyelembevételével Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével a szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása A civil szervezetek erősödő szerep- és feladatvállalása a speciális igényekkel jellemezhető területeken Új elemek megjelenése a pedagógustovábbképzés kialakult rendszerében A humánerőforrás-fejlesztésre fordítható források növekedésével bővül a foglalkoztatható munkaerő-állomány. A gyakorlati oktatás fejlesztésében az érdekeltek egyetértenek. 32
3. SWOFT-ANALÍZIS Gyengeségek A szakképzés kormányzati szintű irányításának széttagoltsága A szakképzési rendszer elaprózottsága. A fejlesztések fenntarthatóságához hiányoznak a feltételek. A képzés munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodása. A képzések tartalmának a gazdaság igényeihez igazítása Csökkent a szakképzett munkaerő száma, ami a munkaerő-piaci igények kielégítetlenségéhez vezetett. Az iskolarendszerből képzettség nélkül kilépők és lemorzsolódók nagy aránya A szociális hátrányokkal és speciális problémákkal küzdő csoportok társadalmi beilleszkedését segítő szolgáltatások minősége és mennyisége. A társadalmi kirekesztődés veszélyeinek különösen kitett elsősorban roma fiatalok oktatása és képzése A fejlesztési programok tényleges hasznosulásáról nincs megfelelő elemzés. Alacsony szintű a tapasztalatok értékelése, a sikeres innovációk terjesztése. Az iskolai rendszerű szakképzés nem alapozza meg megfelelően az egész életen át tartó tanulást. Veszélyek Az uniós források rendelkezésre állása bizonytalan. Az általános képzés felértékelődése és a szakképzés társadalmi leértékelődése következtében beszűkül a hagyományos szakképzés, és állandósul a szakemberhiány. A demográfiai folyamatok kedvezőtlenül befolyásolják a képzés intézményi feltételeit. Az iskolázásból szakképzetlenül kikerülők és a kedvezőtlen területi munkaerő-piaci feltételek miatt folyamatosan újratermelődhet a tartós munkanélküliek csoportja. A kedvezőtlen helyzetű régiók, illetve települések problémái (felzárkóztatásuk elmaradása) nehezen kezelhető társadalmi és munkapiaci különbségeket eredményezhet. A munkaerőpiac nyitottsága miatt a hiányszakmákban megnőhet a képzett szakemberek elvándorlása. A felsőoktatás tömegessé válásával csökken a felsőfokú végzettség társadalmi presztízse. 33
4. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK 4.1 Társadalmi és gazdasági környezet A modern társadalmak gazdasági és szociális fejlődésének, a tudásalapú társadalom megteremtésének kulcstényezője a magas színvonalú oktatás és képzés. Így a stratégia középpontjában az élethosszig tartó tanulás, valamint a tudás és a készségek fejlesztése áll. A képzési kereslet fontos tényezői a demográfiai trendek: a születések számának csökkenése, illetve az elöregedő népesség, más oldalról a növekvő bevándorlás. Magyarországon 1981 óta a természetes szaporulatot természetes fogyás váltotta fel, 2002-ben a természetes fogyás ezer lakosra vetítve 3,5 fő, a bevándorlás ezer lakosra vetítve 1,9 fő volt. A Magyarországról kivándorlók létszáma 2001-ben nem érte el a 2000 főt. Mindezek az iskolai rendszerű képzésben részt vevők létszámának csökkenése, ugyanakkor a felnőttképzési igények növekedése irányába hat. A belföldi vándorlás mértéke alacsony, az országos migráció nem mutat növekvő tendenciát (2002-ben 232,7 ezer fő volt). A területi mobilitás alacsony hajlandósági szintje olyan tényezőkkel van összefüggésben, mint a lakásárak regionális különbségei, a közlekedés és úthálózat hiányosságai. Ez rendkívüli módon korlátozza a munkaerőpiac mobilitáson alapuló, valamint a képzési rendszer területi szintű tervezését, integrációját. Csökken a regisztrált munkanélküliek és az inaktívak száma, ugyanakkor azonban csak lassan növekszik a foglalkoztatottság (jelenleg 56% a foglalkoztatási ráta, az EU-átlag 64%). Ez kifejeződhet abban, hogy a képzettek magasabb aránya mellett csökken az elhelyezkedés lehetősége. A foglalkoztatási struktúra 1990 után drasztikusan átalakult: a mezőgazdaságban és az iparban jelentősen csökkent a létszám, a szolgáltatási szektorban viszont növekedett. Az utóbbi években azonban a változás üteme mérséklődött. A foglalkoztatottak gazdasági szektorok szerinti részarányát tekintve a mezőgazdaságban foglalkoztatottaké kismértékben csökkent (6,2%), az iparban nem változott (34,1%). A szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya jelenleg 59,7%. Az EU-ban a foglalkoztatottak 4,4%-a a mezőgazdaságban, 26,8%-a az iparban, 68,8%-a pedig a szolgáltatási szektorban dolgozik. Fontos feladat a várható szektorális változások, különösen pedig az egyes szektorokon belüli munkaerőigény szerkezetátrendeződéséből fakadó változások szakképzési konzekvenciáinak előrejelzése. A külföldi tőke be-, illetve elvándorlása esetleges, nehezen kiszámítható, ami egy adott térségben rövid időn belül rendkívüli lehetőségeket, ellenkező esetben válsághelyzetet idéz elő. Ezek a kiszámíthatatlan folyamatok megnehezítik egyegy térség szakképzésének tervezését, különösen az iskolarendszerben. 34
4. KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSOK 4.2 A népesség iskolai végzettsége A lakosság képzettségi színvonala javuló tendenciát mutat. A munkaerő-piaci szempontból legfontosabb, 25 59 éves népesség körében jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolát (8 osztályt) végzettek aránya, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Ezáltal az aktív korúak átlagos képzettségi szintje közeledett az EU átlagához. Míg 1990-ben e korosztály közel felének, 1999-ben már csak alig több mint egynegyedének volt legfeljebb 8 osztályos alapfokú végzettsége (EU: 36%). A középfokú végzettségűek aránya összességében 40%-ról 60%-ra nőtt, de a nemzetközi upper secondary szintnek megfelelő középiskolai érettségivel csak 30% rendelkezik (EU: 43%). 2000-ben az Európai Unió tagállamaiban a 22 éves fiatalok alig több mint 75%-a rendelkezett befejezett felső középfokú végzettséggel, tehát a magyarországi szakmunkásképzővel, gimnáziummal, szakközépiskolával összevethető intézményben szerzett végzettséggel. Magyarországon ez az arány 2000-ben 84,7%. A diplomásokat illetően már nem ilyen kedvező az összehasonlítás. A felsőfokú képzés látványos expanziója még nem igazán tükröződik a 25 59 éves korú népesség képzettségi struktúrájában, a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők aránya (EU: 21%) emelkedett. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növekedési üteme viszont gyorsul, mert a felsőoktatásban tanulók létszáma az 1990/1991. tanévihez képest 165,5%-kal nőtt a 2002/2003. tanévre (az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzéssel, szakirányú továbbképzéssel, doktori képzéssel együtt), míg ugyanezen időszak alatt a nappali tagozatos tanulók (általános iskola, gimnázium, szakiskola, szakközépiskola, felsőoktatási intézmény) összlétszáma 3,9%-kal csökkent. 2002-ben a 15 74 éves népességből mintegy 427 ezer fő nem fejezte be az általános iskolát sem a munkaerő-felmérés adatai szerint. A 18 évesnél idősebb népesség 38,2%-a (3 097 ezer fő) legalább középiskolai érettségivel, a 25 évesnél idősebb népesség 12,6%-a (888 ezer fő) pedig egyetemi, főiskolai diplomával rendelkezik. A 15 évesnél idősebb népesség 18,6%-a (1 581 ezer fő) érettségivel nem, de szakmai végzettséggel rendelkezik, vagyis hagyományos értelemben szakmunkás. 4.3 A foglalkoztatottak iskolai végzettsége A gazdaságilag aktív népesség (15 74 éves) száma 2002-ben 4,1 millió fő volt, az aktivitási arány 52,9%-os. A gazdaságilag aktív népességből a foglalkoztatottak száma 3,9 millió fő volt. A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti összetételében az elmúlt évtized utolsó éveitől jelentős változás következett be. Az iskolázottabb korosztályok foglalkoztatottak közé kerülése következtében a szerkezet jelentős változásokat mutat. A szakképzetlenek aránya 23,7%-ra esett vissza. A szakképzett foglalkoztatottak aránya emelkedett, a nem középiskolát végzettek aránya 34,5%-ra, a szakközép- 35