Tantárgy neve: A nyelvtantanítás módszertana Kreditszáma: 2 A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Ismeretanyag Az 5-6. osztályos nyelvtantanítás rendszerének áttekintése, az 1-4 osztállyal egyező vonásai, illetve a különbségek észrevéttetése, elemzése. Az 5-6.osztály alternatív taneszközök vizsgálata, a fogalomalkotási koncepciók áttekintése a nyelvtani ismeretek elsajátíttatásához kapcsolódó feladatokban. A feladatok elemzése a tanulásirányítás szemszögéből. A nyelvtudomány főbb ágazatai. A magyar nyelv és irodalom 5-6. osztályos tananyagának ismerete - Az 5-6. osztályos tantervi követelmények elemzése: fonetikai, fonológiai ismeretek; alapvető szövegtani, mondattani ismeretek; szófaji, szófajtani, szemiotikai, morfológiai ismeretek tanítási módja - Az alternatív taneszközök feladatsorainak, ismereteinek elemző vizsgálata - A nyelvtani órák munkaformái - A helyesírás fejlesztése az 5.-6. osztályban - Általános nyelvi fejlesztés, differenciált fejlesztés eljárásai Kompetenciák A hallgató rendelkezzék az általános nyelvtudományi ismereteken túl az alkalmazott nyelvészet (gyermeknyelv, nyelvművelés), stilisztika, retorika, valamint a tanításhoz szükséges nyelvtörténeti ismeretekkel. Rendelkezzék stabil, és az elvárható legtökéletesebb helyesírással. Legyen képes alkalmazni az 5.-6. osztályos nyelvtani fogalomalkotás differenciált változatait, módjait, területeit. Ismerje azokat a tevékenységköröket, eljárásokat, amelyek alkalmasak nyelvtani ismeretek rendszerszerű elsajátíttatására, illetve a 10-12 éves tanulók anyanyelvi kompetenciájának optimális fejlesztésére. Legyen képes a magyar nyelv és irodalom tantárgy nyújtotta lehetőségekkel a tanulók olvasáskultúrájának fejlesztésére. Ismerje és alkalmazza azon módszereket, amelyekre építve képes legyen a felső tagozatos tanulók nyelvhasználatának, illetve a kommunikációs képességeinek a fejlesztésére Legyen képes szakszerű ismeretközlésre és szabatos tanulásirányításra a nyelvtanhelyesírás, a beszédművelés, beszédfejlesztés s a szövegszerkesztés területén
A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Hoffmann Ottó (1976): Anyanyelvi nevelés az általános iskola felső tagozatában. Tankönyvkiadó, Bp. ISBN 963 86745 3 9 Kenesei István (1984): A nyelv és a nyelvek. Gondolat. ISBN:978 963 05 8593 4 Molnár-Simon (1980): Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó Bp. 1980. Molnár-Simon: Magyar nyelvemlékek. Tankönyvkiadó Bp. ISBN 963-17-4738-7 Adamikné Jászó Anna: Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. Trezor Kiadó, Budapest, 2001. ISBN: 963 9088 53 6 Anyanyelv-pedagógia. Folyamatos: http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=15 Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor főiskolai tanár, PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató: Kadosa Lászlóné, főiskolai adjunktus Tantárgy neve: Drámapedagógia Kreditszáma: 2 A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: - Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Ismeretanyag A tárgy gyakorlati bevezetés a drámapedagógiába. Alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a drámapedagógiáról, mint a reformpedagógiai módszerek egyikéről. Megismertet a módszer sajátosságaival, az eljárás alkalmazásához szükséges szemléletmóddal és pedagógiai magatartással. Foglalkozik a drámapedagógiának az oktatási-nevelési rendszerben betöltött szerepével. Felkészít az alapvető készségfejlesztő gyakorlatok és játékok saját élményű megtapasztalására, a játékra nevelés módszertani problémáinak érzékelésére. A felelevenített pszichológiai tudásanyag birtokában a frissen megismert játékok alkalmazási módját tudatosítva, készlettárukat bővítve alkalmazzák a hallgatók a különböző készségek és képességek fejlesztésének módszereit. A hallgatók személyes élményeken keresztül ismerik meg, és sajátítsák el a drámapedagógia alapvető gyakorlatait és a színházművészet kifejezőeszközeit. A megszerzett tapasztalatokat, játékokat és gyakorlatokat a hallgatók most saját
maguk által vezetve ismétlik át. A gyakorlatok során az adott játékfajták alkalmazásának nevelői vonatkozásait tudatosítjuk. Kikkel, mikor, hol, mit és miként érdemes játszani. A játékvezetés, mint a csoportra vonatkozó nevelői diagnózis elkészítésének segédeszköze különböző korosztályú csoportok esetében. A hallgató a megszerzett élmények rendszerezésével és tudatosításával foglalkozik, a különböző munkaformák, a játékok és gyakorlatok előkészítésének és vezetésének tudnivalóit ismerteti. A tantárgy lényege a különböző tanítási órákhoz és szabadidős foglalkozásokhoz leginkább megfelelő drámatechnikák megismerése és alkalmazása. Annak fölismerése, hogy ezek a technikák a megszokott mintáktól általában eltérő, gazdagabb, kölcsönösségen és cselekvésen alapuló kapcsolatokat hoznak létre és működtetnek. Alkalmazási és tanulási területek szerint megtervezett játékok vezetése különböző korosztályokkal. Pl.: osztályfőnöki órákon alkalmazható drámajátékok, irodalmi művek feldolgozása drámatechnikákkal. Drámajátékok a zenei nevelésben, drámatechnikák a vizuális nevelésben stb. Színjátékos produkciók előkészítő gyakorlatai. Kompetenciák Legyenek képesek a hallgatók saját élmény megszerzése, majd az élmény tudatosítása és elemzésére Legyenek képesek a megismert drámajátékos elemek és a színjátszás pedagógiai alkalmazására Ismerjék meg a gyakorlatok hatását saját személyiségükre, így tapasztalják meg a később általuk tanítandó játékok hatását a tanulókra Ismerjék meg a mozgástól a beszédig, az önálló munkától a közösségi tevékenységig a drámapedagógia szakterületén kitüntetett eséllyel fejleszthető készségeket, különös tekintettel a kommunikációs készségekre Alkalmazzák a játékok és drámajátékok elméletét a hallgatók munkájuk során, egyrészt a megélésre koncentráljanak, majd az irányításban szerezzenek jártasságot. A dramatikus játékok segítségével fejlesszék a résztvevők megfigyelő- és koncentrációs készségét, képzelőerejét, memóriáját, önismeretét, emberismeretét, kommunikációs- és kifejezőkészségét, kreativitását. Az alapvető személyiségépítő készségfejlesztés mellett a csoportos, kiscsoportos vagy páros feladatok végrehajtása során javuljon az együttműködési készség, egyre könnyebbé váljék a másik véleményének, javaslatainak figyelmes meghallgatása, elfogadása és a saját ötletek, gondolatok elfogadtatása a társakkal. A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Drámapedagógiai Magazin. Magyar Drámapedagógiai Társaság periodikája 1991-től Eck Júlia: Drámajáték OSZMI. 2000. ISBN 963 9000 167 Előd Nóra (szerk.): Add tovább! drámajáték-gyűjtemény. Candy Kiadó, Veszprém. l995. Gabnai Katalin: Drámajátékok, Bevezetés a drámapedagógiába. Helikon Kiadó, Budapest.2005.ISBN963 208 753 4 Kaposi László (szerk.): Drámajáték óvodásoknak. Magyar Drámapedagógiai Társaság,
2001. ISBN 963 8457 07 4 Kaposi László (szerk.): Drámapedagógiai olvasókönyv. Színházi füzetek VII. Marczibányi Téri Művelődési Központ Bp. l995. ISBN 963 8457 07 4 Kaposi László (szerk.): Játékkönyv - Gödöllői Művelődési Központ. ISBN 963 8457 03 1 Kaposi László (szerk.): Színház és dráma a tanításban (TIE). Magyar Drámapedagógiai Kaposi László (szerk.): Színház és dráma a tanításban (TIE). Magyar Drámapedagógiai Patrice Pavis: Színházi szótár. L Harmattan Kiadó, 2005.IBSN 963 7343 74 1 Szauder Erik (szerk.): Dráma Oktatás Nevelés. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994. ISBN 80-7100-984-2 Társaság és kiadótársak, 1995. ISBN 963 00 7839 2 Társaság és kiadótársak, 1995. ISBN 963 8457 08 2 Tantárgy felelőse: Kadosa Lászlóné, főiskolai adjunktus Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Kadosa Lászlóné, főiskolai adjunktus Tantárgy neve: Helyesírás Kreditszáma:1 A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: - Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Ismeretanyag: A magyar helyesírás nehezebben elsajátítható szabályainak ismerete, azok alkalmazása diktálás utáni írással, önálló szövegek írásával, hibás szövegek javításával, feladatlapok kitöltésével a következő témakörökben: a különírás és az egybeírás, a földrajzi nevek írása, az összetett szavak írása, az írásjelek használata. Kompetenciák: Legyen tájékozott helyesírásunk bonyolultabb esteiben, tudja alkalmazni azokat a tanítás folyamatában. Legyen igényes az írásbeli nyelvhasználat kérdésében. A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) A magyar helyesírás szabályai.(1985), 11. kiadás, Akadémiai Kiadó, Bp., ISBN: 9789630577359 Magyar helyesírási szótár (1999). Akadémiai Kiadó, Bp., ISBN: 9630576309 Cs. Nagy Lajos (1989): Helyesírási gyakorlókönyv. Magyar Eszperantó Szövetség. Bp, ISBN: 9635713304
Laczkó Krisztina Mártonfi Attila (2004): Helyesírás. Budapest, Osiris Kiadó, ISBN: 9633895413 Antalné Szabó Ágnes (1996): Hogyan írjam? Nemzeti Tankönyvkiadó, ISBN: 9631912760 Fercsik Erzsébet (2001): Helyesírási kalauz. Krónika Nova Kiadó, Bp., ISBN: 9639128562 Tantárgy felelőse: Szabóné Szakali Ágnes főiskolai adjunktus Tantárgy oktatásába bevont oktató(k) Szabóné Szakali Ágnes főiskolai adjunktus Tantárgy neve: Irodalomtörténet Kreditszáma: 4+4 ; előadás A számonkérés módja: kollokvium, gyj. A tantárgy tantervi helye: I. és II. félév Előtanulmányi feltételek: Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A tantárgy célja, hogy két félév alatt teljes keresztmetszetet adjon a magyar irodalom legjellemzőbb tendenciáiból. További célja, hogy a legfontosabb művek újraértelmezésén keresztül a Bevezetés az Irodalomtudományban tanult paradigmák alapján elsősorban a hermeneutikai szemlélet szerint korszerű műértelmezési eljárást alakítson ki. Tematika: Első félév 1. A magyar irodalomtörténet hagyományos korszakolása, fogalmi és szemléleti bevezető. A kronológiai és fejlődéselvű megközelítés problémái. 2. Bevezetés a magyar verstanba. Az ütemhangsúlyos, időmértékes és szimultán verselés fogalma és ritmikai alapelvei. 3. A magyar irodalom kezdetei: középkor és reneszánsz. Korai nyelvemlékek. Szóbeliség és írásbeliség. Művelődésszerkezet, olvasáskultúra. Latin és magyar nyelvű szövegek. Janus Pannonius. 4. Balassi Bálint és a reneszánszkori líra. Az istenes és a világi versek összecsengése. A tudatos kötetkompozíció jelentősége. Balassi-kiadások, költészetének utóélete. 5. Ellenreformáció, barokk irodalom a XVII. században. Népszerű és elbeszélő költészet. Útleírások, emlékiratok, hitviták. Pázmány Péter művelődés- és nyelvtörténeti szerepe. 6. Zrínyi Miklós pályája: politikai, katonai és irodalmi tevékenysége. A Szigeti veszedelem. Történelemszemléleti, poétikai újdonsága. Cselekmény- és szerkezeti vázlat. A barokk eposz európai és magyar változatai. 7. A XVIII. század magyar irodalma: rokokó, klasszicizmus, felvilágosodás, preromantika. A művelődésszerkezet átalakulása. A széppróza útkeresései (Mikes Kelemen). Faludi Ferenc és Amade László költészete. A testőrírók. Bessenyei György föllépése. 8. Csokonai Vitéz Mihály. Költészetének szakaszolása és értelmezései. Észkultusz és érzelmesség, felvilágosodás és kora romantika között. Csokonai verselési újításai. A Lilla-
versek. A magánossághoz értelmezésvázlata. 9. A magyar romantika problémái. Megkésettség? Romantika vagy romantikák? Az irónia romantikus értelmezései. Kármán József, Berzsenyi Dániel szerepe a szépprózában és a lírában. Kölcsey Ferenc és a Nemzeti hagyományok. 10. Vörösmarty Mihály. A nemzeti eposz romantikus elvárása. Töredékesség és irónia. A Csongor és Tünde jelentősége, cselekményvázlata. Vörösmarty lírája: verstechnikai és nyelvalkotó szerepe. Az Előszó és a Vén cigány. 11. A népiesség mint a magyar romantika sajátossága. Erdélyi János. A nemzeti eposz és a népmese: a János vitéz és a Toldi szemléleti hasonlóságai és eltérései. Petőfi Sándor és a magas költészet folklorizálása. Petőfi lírai pályájának vázlata. 12. A lírikus Arany. Pályája és irodalmi tevékenysége. Kánoni rangja és értelmezési hagyományai. Balladaköltészetének korszakai. A Tetemre hívás, az Ősszel és a Kertben elemző bemutatása. Második félév 1. A magyar széppróza alakulása a 19. sz. első felében. Fontosabb reformkori prózaírók (Kölcsey, Eötvös). A regényíró Jókai. Az aranyember bemutatása. 2. Kemény Zsigmond. A történelmi regény problémái. A realizmus mint korszakfogalom. Politikai és poétikai kérdések. A Rajongók elemző bemutatása. 3. Madách Imre: Az ember tragédiája. A drámai költemény értelmezési lehetőségei. Romantika és pozitivizmus szembenállása. Történelemfelfogás, bölcseleti reflexió, poétikai megformálás. 4. Mikszáth Kálmán prózája. Novellisztika, anekdota, regény. A kulturális idegenség mint anekdotikus tárgy. Paródia és szatíra a Beszterce ostromában. 5. A klasszikus modernség kibontakozása: költői minták a 19. század második felében. A Nyugat indulása. Irodalmi élet. Ady jelentősége és utóélete. 6. Kosztolányi Dezső költészete és szépprózája: a modernitás horizontváltásában. Kosztolányi a nyelvről. Az Édes Anna értelmezésvázlata. 7. Avantgárd, másodmodernség. Kassák Lajos irodalomszervezői és szépírói jelentősége. A líra változatai Füst Milántól Szabó Lőrincig. A dialogikus fordulat. 8. József Attila költészete. Rokonsága Szabó Lőrinccel és Kosztolányival. Dialogikus és nem dialogikus vesszerkezetek: az önmegszólítás problémái. Tudod, hogy nincs bocsánat; Eszmélet; Óda 9. Folytonosság vagy megszakítottság? A 2O. századi magyar irodalom korszakolásának problémái. 1945 mint korszakhatár? A századközép irányzatai. Modernizmus és új népiesség. Németh László és Lukács György értekezései. 10. A századközép lírai alakzatai. Az Újhold körének modernsége és klasszicizmusa. Ekhnáton énekei, Apokrif. Nagy László, Juhász Ferenc, Weöres Sándor eltérő poétikai kísérletei. 11. Példázatosság és elbeszélésszerkezet. Ottlik Géza: Iskola a határon. A metonimikus és metaforikus elbeszélés változatai. Értékképződés, közösségiség, individualitás. 13. A későmodern líra önreflexiója és meghaladása. Petri György és Oravecz Imre költészete. Versszerűtlenség, lecsupaszítás, új érzékenység, a lírai én kérdésessé tétele. 14. A széppróza fordulata a hetvenes években. Az áttetszőség fölszámolása, szövegköziség, öntükrözés. Esterházy Péter pályájának vázlata. 15. A mai magyar irodalom néhány alapproblémája. A rendszerváltozás és a magyar irodalmi élet. Kritikai viták, irányzatok.
A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalomjegyzék: Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig, Akadémiai, Bp. 1981.; Bókay Antal: Az irodalomtudomány természete és szükségessége. In. Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest. 1997. 13-24. H.G. Gadamer: A megértés történetiségének hermeneutikai elvvé emelése. In. Igazság és módszer. Gondolat Bp. 1984. 191-217 p. Bókay Antal: A hermeneutikai Interpretáció. In. Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest. 1997. 337-352. Hans Robert Jauss: Az irodalmi posztmodernség. Literatura 1994/2. Ajánlott irodalomjegyzék: Bodnár György: Az irodalomtörténet-írás dilemmái. Literatura 1996/1. 81-85. Ferdinande de Saussure: Általános alapelvek. In. Bevezetés az álatlános nyelvészetbe. Bp. 1967. 91-130. Roman Jacobson: Nyelvészet és poétika. In Hang-Jel-Vers. Gondolat, Bp. 1969. 211-257. Roman Ingarden: Az irodalmi műalkotás. Gondolat, Bp. 1977. 19-32; 336-362. John D. Caputo: Az élet eredendő nehézségének visszaállítása. In Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s.k., Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. Ictus-Jate, Szeged. 1996. 13-22 p. Bókay Antal: A dekonstrukció filozófiája. In. Irodalomtudomány a modern és a posztmodern korban. Osiris, Budapest. 1997. 353-367. Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai tanár Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai tanár Tantárgy neve: Irodalom és társművészetei Kreditszáma: 2 A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltétek: - Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák: Ismeretanyag: Az irodalom és a társművészetek kapcsolata, a művészi alkotás természetrajza. Az irodalom és a társművészetek egymásra hatása; inspiráció, illumináció, illusztráció és adaptáció. Az irodalom és a zene. Az irodalom és a képzőművészet. Az irodalom és a színház. Az irodalom és a film (forgatókönyv, filmnovella művészfilm, játékfilm. Új irodalmi műfajok és a vizualitás. Mitológiai és bibliai témák az irodalomban, zenében, képzőművészetben és a filmben. A XX. Század irodalmi alkotásainak zenei adaptációi és alkalmazhatóságuk az oktatásban. Az irodalom ihlette vizuális lehetőségek az oktatásban Kompetenciák:
A hallgatók ismereteiket tekintve legyenek alkalmasak: - a magyar nyelv és irodalom műveltségterület tantárgyelemeinek kreatív alkalmazására más, művészeti műveltségterületekhez kapcsolódva (vizuális, zenei) - az irodalom és a társművészetek érintkezési pontjainak, egymásra hatásának bemutatására - az irodalom és a társművészetek szimbiózisát megvalósító alkotások felhasználhatóságának felismerésére - a művészeti ágak közötti tartalmi, esetleg formai összefüggések megértésére Rendelkezzenek: - a tárgyat érintő zenei, képzőművészeti, színházi és filmes alkotások megismerésének igényével - az irodalmi adaptációk elemzésének képességével - a nevelő-oktató munkában felhasználható, a tárgyhoz tartozó eljárások és gyakorlati lépések ismeretével - a múlt értékeinek tiszteletével, a múltból való tanulás motivációjával Követelmények: Az elsajátított anyagról zárthelyi dolgozat(ok)ban, és egy a témához köthető szemináriumi dolgozat (referátum) elkészítésével kell számot adni. A szemináriumok műhelymunka jellegűek: azaz folyamatos együttműködést igényelnek. Hiányzás: a tanulmányi szabályzatban megadottaknak megfelelően. A szeminárium aláírásának a feltétele: rendszeres és aktív jelenlét a szemináriumokon. Szakirodalom Kötelező irodalom: Aradi Péter: Kőrössi P. József: Zene: magyar írók novellái. Bp., 2003. Noran Kiadó. Bókai Antal: Szó Művészet Társadalom. Bp., 1993. Múzsák Könyvkiadó. Gács Anna Gelencsér Gábor (Szerk.): Adaptációk: film és irodalom egymásra hatása. Bp., 2000. JAK: Kijárat Kiadó. Kibédi Varga Áron: A jelen: irodalom és művészet a századfordulón. Pozsony, 2003. Kalligram. Kiss Attila Szőnyi György Endre (Szerk.): Szó és kép: a művészi kifejezés szemiotikája és ikonográfiája: tanulmányok. Szeged, 2003. JATEPress. Nagy Pál: Az irodalom új műfajai. Bp., 1995. ELTE BTK. Szakolczay Lajos: Korfurdaló: tanulmányok, esszék, kritikák az irodalom a színház és a képzőművészet köréből. Bp., 1999. Széphalom Könyvműhely. Tüskés Tibor: Testvérmúzsák. Bp., 1979. Móra Kiadó. Ajánlott irodalom: Csáth Géza (Szerk.): A muzsika mesekertje: összegyűjtött írások a zenéről. Bp., 2000. Magvető Kiadó. Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek. Bp., 1983. MTA. Demcsák Katalin Kiss Attila (Szerk.): Színház-szemiográfia: az angol és olasz reneszánsz dráma és színház ikonográfiája és szemiotikája: tanulmányok. Szeged, 1999.
JATEPress. Fried István Kelemen Zoltán: Zene szó szó szó : Esszék zenéről, irodalomról. Szeged, 1995. JATE BTK. Kőrössi P. József (vál.): Árnyékból szőtt vendég: magyar írók színházi novellái. Réti Zoltán: Akvarellek Komjáthy Jenő költeményeihez. Salgótarján, 1993. Polár Stúdió. Szigethy Ágnes Zentai Gabriella (Szerk.): Jer, nézd a Balatont : A Balaton magyar költők verseiben és magyar festők képein. Bp., 2003. Távok. Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai tanár Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Dr. Sinka Annamária Tantárgy neve: Poétika Kreditszáma: 1 A számonkérés módja: gyakorlati jegy A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása A tantárgy célja, hogy az irodalmi alkotásokat szakmai, mesterségbeli oldalukról vizsgáló tudományág eszközkészletét megismertesse a hallgatókkal annak érdekében, hogy az elemzési és/vagy értelmezési eljárásokat tudatosabbá tehessék, fogalmi-terminológiai készletét bővítsék. További célja, hogy a műfajelmélet, az irodalomelmélet, az irodalomesztétika fogalomkörein keresztül felismertetni, hogy a poétika mára elszakadt a klasszikus kánonoktól, ugyanakkor a szaktudomány a leíró jellegű helyett egyre inkább a funkcionális poétikai kutatásokat részesíti előnyben, amelyeknek természetesen előfeltétele a leírás egzaktsága is. Tematika: Első félév Második félév A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalomjegyzék: Arisztotelész: Poétika, Kategóriák, Hermeneutika. Kossuth, Bp., 1997. Fábián Pál, Szathmári István, Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest. 1977. 76-124.
Kelecsényi László Zoltán: Középiskolai irodalmi lexikon. Corvina, Budapest. 2000. Ajánlott irodalomjegyzék: Thomka Beáta: Beszél egy hang. Kijárat Kiadó, Bp., 2001. 77. Francesco Patrizi: Poétika In.: A manierizmus, szerk. Klaniczay Tibor, Bp., Gondolat, 1975, 157 180. Jurij Tinyanov: Az irodalmi tény, Bp. 1985. 5-25. Roman Jacobson: Nyelvészet és poétika. In Hang-Jel-Vers. Gondolat, Bp. 1969. 211-257. Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai tanár. Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Dr. Várszegi Tibor Tantárgy neve: Szociolingvisztika Kreditszáma: 2 A tantárgy tantervi helye: I. félév Előtanulmányi feltételek: - Tantárgy-leírás: A tantárgy célja, hogy a hallgató megismerje a különböző nyelvváltozatokat. Ismeretanyag: Gyakorlatok a hallgatók önálló felkészülése alapján a következő témakörökben: A nyelv és a társadalom összefüggései. A nyelv függőleges és vízszintes (földrajzi) tagolódása következtében létrejött nyelvváltozatok: a szociolektusok és a dialektusok. A magyar nyelvjárások. A gyermeki nyelvelsajátítás és a szocializáció. A nyelvi hátrányos helyzet az iskolás gyermekek körében. Kompetenciák: Rendelkezzék megfelelő ismeretekkel a különféle nyelvváltozatok (szociolektusok, dialektusok) témakörében azért, hogy leendő munkája során adekvát módon legyen képes kommunikálni a különböző nyelvváltozatokat beszélő tanulókkal, szülőkkel. Kötelező irodalom: A magyar nyelv könyve (1991). Szerk.: Adamikné Jászó Anna. Trezor Kiadó.- A mai magyar nyelvjárások: 521-558., - Gyermeknyelv: 559-574., - A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai: - Szociolingvisztika: 589-591., - Etnolingvisztika: 591-593., ISBN: 9637685014 Réger Zita (1990): Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció nyelvi hátrány. Akadémiai Kiadó. Bp., ISBN: 9630555816 Ajánlott irodalom: Telegdi Zsigmond (1989): A nyelvek belső sokrétűsége. in: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Tankönyvkiadó. Budapest. 166-181., ISBN: 9631819469* Balázs Géza (1998): Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón A-Z Kiadó. Budapest. (Szemelvények), ISBN: 9789638588005 Kálmán Béla (1989): Nyelvjárásaink. Tankönyvkiadó. Budapest. 60-95., ISBN:
9631819485 Lengyel Zsolt (1981): A gyermeknyelv. Gondolat Kiadó. Budapest. ISBN: 9632810139 Ódor László (1980): Balázs beszélni tanul. Minerva Kiadó. Budapest. ISBN: 9632231759 Tantárgy felelőse: Szabóné Szakali Ágnes főiskolai adjunktus Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Szabóné Szakali Ágnes főiskolai adjunktus Tantárgy neve: Az irodalomtanítás módszertana Kreditszáma: 2 A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek: - Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása Ismeretanyag Az 5-6. osztályos irodalomtanítás rendszerének áttekintése, az 1-4 osztállyal egyező vonásai, illetve a különbségek észrevéttetése, elemzése. Az 5-6.osztály alternatív taneszközök vizsgálata, a műelemzési koncepciók áttekintése az irodalmi válogatáshoz kapcsolódó feladatokban. A feladatok elemzése a tanulásirányítás szemszögéből.
- Az irodalomtörténet főbb vonatkozásai - Az 5-6. osztályos tantervi követelmények elemzése - Az alternatív taneszközök feladatsorainak, ismereteinek elemző vizsgálata - Szépirodalom és szakirodalom elemzési eljárásai - Házi olvasmányok, könyvtári önművelés - Stilisztikai, retorikai ismeretek 5-6.osztályban, közlésformák - Az 5-6. osztályos szövegalkotási műfajok, formák - Az 5-6. osztályos irodalmi nevelés változatai, módjai, területei Kompetenciák A hallgató rendelkezzék mindhárom műnemre vonatkozó irodalomelméleti, irodalomesztétikai, és műelemzési ismeretekkel. Legyen képes alkalmazni az 5.-6. osztályos irodalom nevelésének differenciált változatait, módjait, területeit. Ismerje azokat a tevékenységköröket, eljárásokat, amelyek alkalmasak az irodalmi ismeretek rendszerszerű elsajátíttatására, illetve a 10-12 éves tanulók irodalomesztétikai irodalomelméleti, műelemzési kompetenciájának optimális fejlesztésére. Legyen képes a magyar nyelv és irodalom tantárgy nyújtotta lehetőségekkel a tanulók olvasáskultúrájának fejlesztésére. Ismerje és alkalmazza azon módszereket, amelyekre építve képes legyen a felső tagozatos tanulók nyelvhasználatának, illetve a kommunikációs, képességeinek a fejlesztésére, önkifejező képességeinek kibontakoztatására. Legyen képes az irodalom egyetemes és nemzeti értéket közvetítő szerepének érvényesítésére, művelődési szokásokat és ízlést alakítani. A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Irodalomtanítás I-II. Sipos Lajos (szerk., 1994).: Tankönyvkiadó, Bp. ISBN:978-963-446-631-4 Vörös József: Irodalomtanítás az általános és középiskolában. Tk., Bp. 1996. ISBN: 9631900592 Gintli Tibor Schein Gábor: Az irodalom rövid története I-II. Jelenkor Kiadó Pécs, 2003. ISBN: 9636764388* Anyanyelv-pedagógia. Folyamatos: http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=15 Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor főiskolai tanár, PhD Tantárgy oktatásába bevont oktató: Kadosa Lászlóné, főiskolai adjunktus
Tantárgy neve: Névtan Kreditszáma: 2 A számonkérés módja : gyj. A tantárgy tantervi helye : II. félév Előtanulmányi feltételek: Tantárgy-leírás: A névtani alapfogalmak megismerése lehetővé teszi a nyelv funkcionálásának alaposabb megértését. Mód nyílik arra, hogy a hallgató a világ jelenségeit onomasztikai szempontból is értelmezni tudja, s nyelvi tájékozottsága árnyaltabbá válik. Ismeretanyag Az onomasztika fogalma és részrendszerei. Az embernevek jellemzői. A földrajzi név fogalma, gyűjtésének módszertana. Névgyűjtemények vizsgálata, feldolgozásuk néhány szempontja. Az állatnevek. Az antropomorfizmus mint névtani kategória. Az újabb keletkezésű nevek hírértéke. A nevek szerepe a társadalomban, az iskolában, különös tekintettel a bece- és a ragadványnevekre. Az internetes névhasználat. Kompetenciák Rendelkezzék megfelelő alapismeretekkel a névtan területén. Ismerje meg a névgyűjtés és feldolgozás módszereit és legfontosabb szempontjait. Tudja értelmezni (és adott esetben saját munkájában felhasználni) a névtani tárgyú szakirodalmi munkákat. Kötelező és ajánlott irodalom: Kálmán Béla (1989): A nevek világa IV. átdolgozott kiadás. Debrecen, ISBN: 963025977x J. Soltész Katalin (1979): A tulajdonnév funkciója és jelentése. Akadémiai Kiadó. ISBN: 9789630519335 Hoffmann István (1993): Helynevek nyelvi elemzése. Tinta Könyvkiadó, Debrecen, ISBN: 9789637094675 Hajdú Mihály (2003): Általános és magyar névtan. Személynevek. Osiris Kiadó. Bp., ISBN: 9633894182 Tantárgy felelőse: Szabóné Szakali Ágnes, főiskolai adjunktus Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Szabóné Szakali Ágnes, főiskolai adjunktus Tantárgy neve: Retorika Kreditszáma: 1 A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek: Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyanakkor informáló leírása
A tantárgy, eltérve a hagyományos előadás, szeminárium jellegtől, kiscsoportos önálló gyakorlati órák keretei között kívánja megvalósítani az oktatási célokat. Ennek megfelelően egyszerre tartalmazza az elméleti ismereteket, az. un. kognitív tudomány területéről, valamint képességfejlesztő elemeket is tartalmaz. A kurzus célja, hogy az ismeretek elsajátítása mellett a hallgatók tréningformában fejlesszék kommunikációs képességüket. Tematika: 1. A retorika fogalma, tárgya, részterületei, kialakulása. Szakszövegek hangos olvasása, értelmezése. 2. A nyelv és a beszéd különbségei, jellemzői, sajátosságai. Írott és beszélt szövegek összehasonlítása. 3. A beszédkommunikáció sikerének összetevői. Írott és beszélt szövegek összehasonlítása. 4. Az írásos és szóbeli kommunikáció különbségei. Íráskép ás hangzáskép. Artikulációs gyakorlatok. 5. A nyilvános kommunikáció jellemzői, alapelvei. A közvetlen és a közvetett kommunikáció. A kevert kommunikáció sajátosságai. Felolvasási gyakorlatok. 6. A kötetlen beszéd érthetőségének feltételei: érthetőség, partnerség, áttekinthetőség, szakaszolás. Hozzászólás, érvelés. 7. Beszéd és viselkedés, a kulturált emberi érintkezés szabályai. Köszöntő, ünnepi beszéd, megemlékezés, méltatás. 8. A kötetlen beszéd műfajai: párbeszéd, beszélgetés, társalgás, célzott beszélgetés, hozzászólás, vita, vitavezetés. 9. A beszélgetés indítása, fenntartása. A rádiós-, tv-s alaphelyzetek. Tudósítás, riport, interjú, nyilatkozat, kommentár. Videofelvételek elemzése. 10. A beszédstílust meghatározó tényezők: ki? Kinek? Miért? Mit? Hol? Hogyan? A hangzásforma hírértéke, akusztikus paraméterei. Hangzó szövegek befogadása. 11. Az élőbeszéd zenei kifejezőeszközei: intonáció, hangmagasság, hangterjedelem, hangszín, ritmus, tempó, hangerő. Intonációs gyakorlatok. 12. A hangsúly és a szünet válfajai, problémái. Hangsúlyvariációs gyakorlatok. 13. A felolvasás és a versmondás, mint a kevert kommunikáció műfajai. Írott szöveg interpretálása. 14. A hatásos beszéd módszerei. Az érzelemkifejezés nyelvi megnyilvánulásai. Szövegelemzési gyakorlatok. A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, oldalak, ISBN) Kötelező irodalomjegyzék: Adamik Tamás A. Jászó Anna Aczél Petra 2004. Retorika. Osiris Kiadó, Budapest, 20 37., 125 150. Arisztotelész 1999. Rétorika. Ford.: Adamik Tamás. Telosz Kiadó, Budapest, I. könyv 1 3. fejezet; II. könyv 20 21. fejezet; III. könyv 1 12. fejezet. Hull, Raymond 1998. A sikeres nyilvánosbeszéd alapjai. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 41 151. (4 13. fejezet) Szabó G. Zoltán, Szörényi László 1988. Kis magyar retorika. (Fogalommutatóval.)
Ajánlott irodalomjegyzék: Barthes, Roland 1997. A régi retorika. Emlékeztető. In: Thomka Beáta szerk.: Az irodalom elméletei III. Szálkáné Gyapay Márta 1999. Gyakorlati retorika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Wacha Imre 1994. A korszerű retorika alapjai I II. Szemimpex Kiadó. 22 híres beszéd 1995. Móra Könyvkiadó. Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai tanár Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai tanár Tantárgy neve: Stilisztika Kreditszáma: 2 A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltétek: - Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák: Ismeretanyag: Stilisztika és stílus, a stílus fogalomértelmezése. Stíluselmélet; stílusteremtő és stílust meghatározó tényezők. Stíluskategóriák; stílusértékek (hírértékek); expresszivitás. Stílusszintek, stílusrétege; stílusárnyalatok. Korstílus és stílusirányzat. Stíluselemzés: az akusztikai szint, a szó- és kifejezéskészlet szintje, szintaktikai szint. A képi szint vizsgálata. Stilisztikai eszközök, alakzatok. Szövegstilisztika. Stílustörténet. Szépírói stílus I. Költői művek stilisztikai vizsgálatának gyakorlása. Szépírói stílus II. Szépprózai művek stilisztikai vizsgálatának gyakorlása. Stíluskritika. Kompetenciák: A hallgatók ismereteiket tekintve legyenek alkalmasak: - a stilisztika elméleti és gyakorlati összefüggésének megértésére - a stilisztika, mint interdiszciplináris tudományterület megismerésére - a funkcionális stilisztika terminológiájának elsajátítására - a műelemzésben való jártasság megszerzésére Rendelkezzenek: - az alapvető stilisztikai ismeretek alkalmazásának képességével - az stíluselemzés gyakorlatával - biztos eligazodással a korstílusok világában Követelmények:
Az elsajátított anyagról zárthelyi dolgozatokban, és egy a témához köthető írásbeli dolgozatban kell számot adni. A szemináriumok műhelymunka jellegűek: azaz folyamatos együttműködést igényelnek. Hiányzás: a tanulmányi szabályzatban megadottaknak megfelelően. A szeminárium aláírásának a feltétele: rendszeres és aktív jelenlét a szemináriumokon. Valamennyi szemináriumi dolgozat leadása. Szakirodalom 1. Kötelező és ajánlott irodalom: Kötelező irodalom: Szathmári István: Stílusról, stilisztikáról napjainkban Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó,1994. A magyar stilisztika útja. Sajtó alá rendezte, a lexikont írta és a bibliográfiát összeállította Szathmári István. Gondolat Kiadó. Bp., 1961. Fábián Pál Szathmári István Terestyéni Ferenc: A magyar stilisztika vázlata. Tankönyvkiadó. Bp., 1974. Harsányi Zoltán: Stíluselemzések. Prózai művek stílusa. Tankönyvkiadó. Bp., 1986. Szathmári István (szerk.): Hol tart ma a stilisztika? (Stíluselméleti tanulmányok). Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1996. Szathmári István (szerk.): Stilisztika és gyakorlat. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Szikszainé Nagy Irma: Stilisztika. Trezor Kiadó. Bp., 1994. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv stilisztikája. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp., 1996. Ajánlott irodalom: A modern stilisztika. Helikon. Irodalomtudományi Szemle, 1988. 3-4. tematikus szám. Bánhidi Bernát Mihályi: Szerkesztéstani, jelentéstani és stilisztikai gyakorlatok. Tankönyvkiadó. Bp., 1969. Fábián Pál Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Tankönyvkiadó. Bp., 1989. Herczeg Gyula: A modern magyar próza stílusformái. Tankönyvkiadó. Bp., 1979. Molnár Emma, R. Vass László: Stilisztikai ábécé a magyar nyelv és irodalom tanításához. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Szeged, 1989. Szabó Zoltán: A posztmodern irodalom főbb stiláris sajátosságai. MNy, 1998. 1. szám. Szathmári István: A magyar irodalmi nyelv és stílus kérdései. Kodolányi János Főiskola. Székesfehérvár, 2001. Szekér Endre: Stilisztikai szöveggyűjtemény és példatár. Tankönyvkiadó. Bp., 1970. Vértes O. András: Bevezetés a magyar hangstilisztikába. Akadémiai Kiadó. Bp., 1987. Tantárgy felelőse: Dr. Várszegi Tibor PhD, főiskolai docens Tantárgy oktatásába bevont oktató(k): Dr. Sinka Annamária főiskolai tanársegéd
Tantárgy neve: Szintetizáló nyelvészeti szeminárium Kreditszáma: 1 A tantárgy tantervi helye: II. félév Előtanulmányi feltételek: - Ismeretanyag: Az alapképzésben folytatott magyar nyelvi tanulmányok ismeretanyagának rendszerező áttekintése. Különböző típusú szövegek, illetve szövegegységek komplex nyelvi-grammatikai elemzése a különböző nyelvi szintek egymásra hatásának figyelembevételével a funkcionális nyelvelmélet jegyében. Kompetenciák: Legyen képes különböző műfajú szövegek, illetve szövegegységek nyelvi- nyelvtani elemzésére a különböző nyelvi szinteken. Szakirodalom: A.Jászó Anna szerk. (1999): A magyar nyelv könyve. Trezor Kiadó. Bp., 419- ISBN: 9639088290* Albertné Herbszt Mária (1987): Modern nyelvészet anyanyelvi oktatás. Tankönyvkiadó. Bp., 125-183. ISBN: 9631804070 Adamikné Jászó Anna Hangay Zoltán (1995): Nyelvi elemzések kézikönyve. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. 12-37. ISBN: 9636970130 Rácz Endre Szemere Gyula (1982): Mondattani elemzések. Tankönyvkiadó. Bp., ISBN: 9631762556 Keszler Borbála-Lengyel Klára (2002): Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 49-130. ISBN: 9631922189 Mondattani feladatgyűjtemény (2004) Összeállította: Kovács Eszter Koi Balázs. Bessenyei Könyvkiadó. Nyíregyháza Tantárgy felelőse: Szabóné Szakali Ágnes főiskolai adjunktus Tantárgy oktatásába bevont oktató: Szabóné Szakali Ágnes főiskolai adjunktus