PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 HELYZETELEMZÉS... 4 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 6 1.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 13 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 17 1.3 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 24 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai.29 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje... 31 1.7 A tanulóknak az intézmény döntési folyamatban való részvételi jogai, gyakorlásának rendje. 29 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 36 1.9 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai... 40 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabálya... 47 1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv... 48 2. HELYI TANTERV... 49 2.1 A választott kerettanterv megnevezése... 50 2.2 A választott kerettantervnek megfelelő óraszámok... 51 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának alapelvei... 58 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása... 58 2.5 A mindennapos testnevelés... 60 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai... 60 2.7 Sajátos pedagógiai módszerek alkalmazása, projektoktatás... 61 2.8 A választható érettségi tantárgyak, és annak teljesítése... 61 2.9 A középszintű érettségi és témakörei... 62 2.10 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái... 62 2.11 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása... 70 2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 71 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek... 71 2.14 Egészségnevelési és környezetnevelési elvek... 73 2.15 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 84 2.16 A tanulók jutalmazásával, magatartásának és szorgalmának minősítésével összefüggő alapelvek... 85 A Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézmény szakmai programja... (külön csatolva) 2
BEVEZETÉS A PEDAGÓGIAI PROGRAMOT a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola tagintézménnyel bővült nevelőtestülete készítette és fogadta el. Jogszabályi háttere alapvetően a Nemzeti köznevelési törvény (2011.évi CXC. törvény) és 20/2012 EMMI rendelet. A pedagógiai program kialakítása során törekedtünk arra, hogy közös célokat, alapelveket úgy fogalmazzuk meg, miközben mindkét intézmény megtartsa saját arculatát, értékeit, hagyományait, helyi tantervét. Az újragondolt pedagógiai programunkban kiemelt szerepet kap a személyiség- és közösségfejlesztés, a szülők, tanulók és pedagógusok együttműködési formáinak továbbfejlesztése, a környezetnevelési és egészségvédelmi program, a tanulók értékelési-, ellenőrzési- és mérési rendszere. Intézményünk gimnáziumi képzése 6 csoporttal bekapcsolódott a kompetencia alapú oktatást támogató TÁMOP 3.1.4 pályázatba, melynek célja az, hogy az ismeretek magas színvonalú elsajátítására alapozva tanulóink a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek, valamint a digitális technika alkalmazása beépüljön a tanórákba. Szaktanáraink egymástól tanulva más csoportokban is hasznosítják a pályázat során szerzett ismereteket A pedagógiai program kidolgozása kapcsán figyeltünk arra, hogy a pályázat fenntarthatósága biztosított legyen, a 2008-ban megfogalmazottak továbbra is érvénybe maradjanak. A kialakított nevelési és tantárgyi programunk összhangban áll a Nemzetei alaptanterv és a kerettanterv korszerű műveltségképével; a tanulói önállóságot és kreativitást előtérbe helyező személyiség- és közösségfejlesztő pedagógiai elvekkel; a felzárkóztatást ill. tehetséggondozást egyaránt segíteni kívánó elképzeléseivel, valamint a kompetencia alapú oktatás támogatásával, a modern iskolai IKT eszközök lehetőség szerinti alkalmazásával. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézménnyel bővült tantestülete 3
HELYZETELEMZÉS AZ INTÉZMÉNY FÖLDRAJZI, MŰKÖDÉSI TERÜLETE, BEISKOLÁZÁSI KÖRZETE A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola két intézményegységből áll: MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 3100 Salgótarján Arany János út 12. OM azonosító: 032295 Telefon: 32/411-353, Tel/Fax: 32/411-104 Internet: www.madach-starjan.sulinet.hu E-mail: madach@madach-starjan. sulinet.hu KANIZSAI DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI TAGINTÉZMÉNYE 3100 Salgótarján Acélgyári út 73. OM azonosító: 032295 Telefon: 32/ 431-733 Tel/Fax: 32/513-070 Internet: www.eu-starjan.sulinet.hu E-mail: kanizsai@eu-starjan.sulinet.hu; akkreditációs szám: AL-1818, felnőttképzési nyilvántartási szám:21355 - folyamatos Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolában (alapítás éve: 1923) általános jellegű négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik; a Salgótarján, Acélgyári út 73. székhelyű Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézményében (alapítás éve: 1963) négy évfolyamos szakközépiskolai, öt valamint 1/13-15(-16), 2/14-3/15. évfolyamon szakképzés folyik. A gimnázium és szakközépiskola kielégíti Salgótarján városban élők beiskolázási igényeit. Ugyanakkor a városon kívüli, sőt megyén kívüli lakhellyel rendelkező tanulók is tanulnak intézményünkben: tanulóink Nógrád megye több mint negyven, valamint Heves megye néhány településéről járnak be. Mindezen tények alapján kimondható, hogy a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola nemcsak városi, hanem megyei feladatokat is vállal a tanulók középiskolai tanulmányainak biztosításában. 4
AZ INTEGRÁLT INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA NAPPALI TAGOZAT Gimnáziumi képzés Szakközépiskolai képzés KANIZSAI DOROTTYA EGÉSZSÉGÜGYI TAGINTÉZMÉNY NAPPALI TAGOZAT Szakképzés ESTI (levelező) TAGOZAT felnőttképzés szakképzés tervezés alatt általános 9-12. évfolyam (13. évfolyam) nyelvi előkészítő 9-13. évfolyam általános 9-12. évfolyam ápoló 1/13-3/15. évf. ápoló angol nyelv 2012/2013. tanévben indult utoljára német nyelv 2011/2012. tanévben indult utoljára Emelt óraszámú angol nyelv Emelt óraszámú német nyelv emelt óraszámú informatika humán orientáció emelt óraszámú rajz és vizuális kultúra emelt óraszámú testnevelés (közoktatási sportiskolai kerettanterv) általános 2011/2012. tanévben indult utoljára 5
1. NEVELÉSI PROGRAM 6
1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Összetett célú intézményünk elsődleges alapelve, célja az intézmény versenyképességének és népszerűségének megőrzése, illetve annak javítása személyiségközpontú pedagógia megvalósításával és alkotó pedagógiai környezet létrehozásával, a különleges bánásmódot igénylő tanulók integrált oktatásával és az esélyegyenlőség biztosításával, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak fejlesztésével, a kompetencia alapú oktatás módszertani kultúrájának bevezetésével és elterjesztésével, a modern oktatástechnikai eszközök lehetőség szerinti alkalmazásával; olyan erkölcsi, szellemi és etikai értékek közvetítése, mint a becsületesség, a munka és tudás tisztelete, a szeretet, a bizalom, az ésszerű rend, a szabadság, a hazaszeretet, a szolidaritás, minden hátrányos megkülönböztetés elvetése; korszerű, a kor követelményeinek és a tanulók életkorának megfelelő mennyiségű és mélységű, valamint a nemzeti alaptanterv által megfogalmazott tudás és műveltségtartalom átadása; széleskörű differenciálást tükröző és átjárható oktatási rendszer, melyben csak megfelelő követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni; a közép- és emelt szintű érettségire, és az azt követő egyetemi, főiskolai és egyéb felsőfokú tanulmányokra, valamint a szakközépiskolában a 13-15. évfolyamokon működő szakképzésre történő felkészítés; a tanítási időn kívüli iskolai, valamint iskolán kívüli szabadidős programok megszervezésével az igényes, kulturált és tartalmas szórakozás és kikapcsolódás iránti igény felkeltése; az egészséges életmódra, rendszeres testmozgásra és kiegyensúlyozott életvitelre, reális önismeretre és pozitív életszemléletre nevelés; a beilleszkedési, tanulási problémákkal küzdő, valamint szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése és támogatása. 1.1.1 AZ INTÉZMÉNY CÉL- ÉS FELADATRENDSZERE, ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSA Nemzeti értékeink, kultúránk megismertetése; kötődések, azonosulások kiépítése, nemzeti öntudat és hazafias nevelés. Feladat, eszköz, eljárás: Megemlékezések szervezése. Kulturális rendezvények lebonyolítása. A névadó személyéhez kapcsolódó hagyományápoló rendezvények szervezése, lebonyolítása. Honismereti vetélkedő szervezése. Kapcsolódás az európai és egyetemes kultúra értékeihez. Feladat, eszköz, eljárás: Műveltségi verseny szervezése. Az Európai Unió intézményrendszerének, működési elvének megismerését, megértését segítő ismeretek tantárgyakba integrálása. 7
Az iskolák erőforrásainak, a tanulók igényeinek megfelelően külföldi cserekapcsolatok kiépítése. Alapvető nyelvi és kommunikációs készségek elsajátíttatása. Feladat, eszköz, eljárás: Kommunikációs gyakorlatok főképp a magyar nyelvi órák, illetve a kommunikációhoz kapcsolódó tantárgyak keretében, de valamennyi tantárgy esetében a szaktárgyi sajátosságok figyelembe vételével. Ennek megfelelő tantervek kialakítása. Személyiségközpontú iskola kialakítása, melynek középpontjában a gyerek áll, aki a pedagógusokkal, társaival való együttműködés során bontakoztatja ki személyiségének egyedi jellegét. A tanulók képességeinek, kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése. Feladat, eszköz, eljárás: A tanulók személyiségének tiszteletben tartása. Diákok bevonása az iskolai élet, az iskolai programok szervezésébe. Kölcsönös bizalmon, megértésen alapuló együttműködésre törekvés. A tanulókat érintő döntéseknél elsősorban a gyermek érdekeinek szem előtt tartása. Az általános műveltség nyújtása, a tanulók megbízható és alapos tudásának biztosítása olyan ismeretek átadásával, amelyek lehetővé teszik a közép- és emelt szintű érettségi vizsga sikeres letételét. Feladat, eszköz, eljárás: Önálló tanulási, ismeretszerzési technikák megismertetése, elsajátíttatása. A tudás, a tanulás, az alkotó munka értékének elfogadtatása. A tanulók képességeinek, a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciák fejlesztése, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldoguláshoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munka világához. Feladat, eszköz, eljárás: Közismereti és szakmai órákon a tantárgyakhoz kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése, a gazdaság működésének alapszintű megismertetése, pénz világában történő alapvető tájékozódás segítése. Állampolgári kompetenciafejlesztését, az önálló tájékozódást és véleményalkotás támogatja A sajtó és nyilvánosság választható akkreditált tantárgy. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítése a kompetencia alapú oktatás megvalósításával. 8
Segítségadás az egyéni képességeknek megfelelő pálya kiválasztásához. Feladat, eszköz, eljárás: Igény esetén a 10-12. évfolyamon pályaorientációs vizsgálatok és a pályaválasztással kapcsolatos előadások szervezése. A tagintézményben a humánpályák tantárgy keretében biztosított a pályaorientáció. Reális énkép kialakítása. Életpálya-építési stratégiák megismertetése. Alapvető viselkedési normák ismerete és betartása, a kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztése. Feladat, eszköz, eljárás: Ismerkedés az illemszabályokkal az osztályfőnöki és etika órákon, a kulturált hangnem és kommunikáció használata. Csoportmunka, kooperatív technikák alkalmazása tanórákon, projektfeladatokban. Az egyéni képességek lehető legnagyobb mértékű kibontakoztatásának segítése, igény kialakítása a már megszerzett ismeretek bővítésére, csoportmunkában történő hasznosítására. Iskolánk felvállalja a részfunkciózavarok következtében kialakult diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás, valamint más sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését/oktatását, a tanulási esélyek egyenlőségének biztosítása érdekében. Feladat, eszköz, eljárás: Tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a kreatív gondolkodás, logikai áttekintő és problémamegoldó képesség fejlesztése, kooperatív technikák elsajátítása, illetve a reális önismeret kialakítása. Szakkörök, önképzőkörök szervezése a tanulók érdeklődésére építve az iskolai erőforrások figyelembevételével. Differenciált foglalkozások biztosítása tanórákon. Kiscsoportos foglalkozások biztosítása. Tehetséges tanulók ösztönzése és segítése a megyei és országos szintű tanulmányi versenyeken való részvételre. Megfelelő módszertani eszközök megválasztása a tanulók motiválása és sikerélményhez juttatása érdekében. Az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák elfogadása, elsajátítása és fejlesztése. A tanulók legyenek toleránsak, tudják elfogadni a sajátjuktól eltérő nézeteket, ismerjék fel és becsüljék meg az igazi értékeket másokban és önmagukban egyaránt, erkölcsi nevelés. Feladat, eszköz, eljárás: Osztályfőnöki órák keretében önismereti foglalkozások szervezése, olyan szociológiai és pszichológiai alapismeretek megismertetése, mely segíti a tanulót reális önértékelésében, az egészséges önbizalom megerősítésében. Intézményünk biztosítja a gondolat-, lelkiismeret-, és vallásszabadsághoz való jog gyakorlását, vallási és világnézeti semlegességet. 9
Tagintézményben a kapcsolódó tantárgyak (humánorientációs tantárgyak, illetve szakmai alapozó tantárgyak) támogatják az önismeretfejlesztését. A tanulók legyenek toleránsak, tudják elfogadni a másságot": a középiskola keretei között fejleszthető nevelési nehézségekkel, tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalokat és a sajátos nevelési igényű tanulókat. Feladat, eszköz, eljárás: A személyiségfejlesztési feladatok megtervezését, végzését megelőzi a tanulók körében végzett felmérés, szűrés. E feladat elvégzésében kiemelt szerepe van az osztályfőnököknek és a velük szorosan együttműködő iskolapszichológusnak, ifjúságvédelemmel megbízott pedagógusnak. Ezt a tevékenységet iskolánk külső szervezetek bevonásával, a Nevelési Tanácsadóval, különböző szakszolgálatokkal, családvédelmi intézményekkel segítő kapcsolatban végzi. Az önkéntesség, segítő magatartás kialakítása Feladat, eszköz, eljárás: A segítő magatartás fejlesztése, az önkéntes munka teljesítésének segítése. Csoportmunka, kooperatív technikák alkalmazása. Az élő és élettelen környezet értékeinek tisztelete és megóvása. A környezetvédelem aktuális problémáinak ismerete. A fenntarthatóság iránti igény és környezettudatosság kialakítása. Feladat, eszköz, eljárás: A környezetvédelmi programban leírtak megvalósítása. Környezettudatos magatartás kialakítása a tanórákon, szabadidős tevékenységek során. Alapvető technikák elsajátítása, szokások kialakítása a testi és lelki egészség megóvásának érdekében. Feladat, eszköz, eljárás: Az egészségnevelési program megvalósítása, a moduláris oktatás kiterjesztése az egészségnevelésben. Egészségmegőrző szemlélet kialakítása a testnevelési és osztályfőnöki órákon. A mai kor emberének elengedhetetlenül szükséges idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, az informatika gyakorlatorientált oktatása, a digitális írástudás elsajátítása szükséges. Feladat, eszköz, eljárás: Idegen nyelvi programok szervezése. Csereprogramok, külföldi utak szervezése. Közismereti tantárgyakból olyan feladat kitűzése, melynél szükség van az informatikai ismeretek gyakorlati alkalmazására. Ismeretszerzési technikák megismertetése az informatika segítségével. 10
Az IKT eszközök tanórákon történő használata. Az idegen nyelv elsajátításához szükséges felkészülés igény esetén a lehetőségek figyelembevételével tanórán kívüli tevékenység, esetleg másik középiskolával kötött megállapodás vagy egyéni felkészülés megszervezésének biztosítása. Az alapvető könyv- és könyvtárhasználati, informatikai ismeretek elsajátítása, a tanulási és önművelési kultúra fejlesztése. Feladat, eszköz, eljárás: A diákok minden év elején megismerkednek a könyvtár rendjével. 9. évfolyamos tanulók látogatása, beiratkozása a megyei könyvtárba. 9. évfolyamon könyvtári órák szervezése a magyar órák keretében. Könyvtári programokon való részvétel. Bekapcsolódás a város életébe, és az érdeklődők folyamatos tájékoztatása iskolánkról. Feladat, eszköz, eljárás: Rendszeres kapcsolattartás a a városi önkormányzattal, diákjaink szüleivel, családjával és volt diákjainkkal. A megyei lapokon, helyi információs rendszereken, valamint honlapunkon keresztül az iskola életéről, rendezvényeiről, kiemelkedő eredményeiről beszámolni. Kapcsolataink ápolása a helyi iskolákkal, egyéb intézményekkel. Rendszeresen képviseljük iskolánkat a helyi rendezvényeken, szükség esetén közreműködünk annak lebonyolításában. Önálló intézményi innováció megvalósítása, nyomon követése. Feladat, eszköz, eljárás: Informatika tantárgyhoz kapcsolódó program megvalósítása. A művészetek alapjai tantárgy speciális, helyi tantervének kidolgozása. Az innováció keretében, az iskola pedagógusai által kidolgozott innovatív programok monitoringozása. A nevelő testület módszertani kultúrájának fejlesztése. Feladat, eszköz, eljárás: A kompetencia alapú oktatás megvalósításának segítése, belső képzések megvalósítása. A tanulási stratégiák alkalmazásában a sokszínűségre való törekvés tevékenységrendszerének biztosítása. IKT eszközök használatának kiterjesztése. Tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés ésszerű megvalósítása, kooperatív módszerek alkalmazása. Témahét, projektmódszer alkalmazása Moduláris oktatás lehetőség szerinti alkalmazása az egészségnevelés néhány témakörében. 11
Az élethosszig tartó tanulás igényeinek kialakítása. A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. A szakképzésben széles körű, mobilizálható, konvertálható szaktudás elsajátítása, az új ismeretek befogadására kész magatartás kialakítása, a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz szükséges egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. Feladat, eszköz, eljárás: Az eredményes tanulási stratégia és tanulás-módszertani ismeretek megismertetése a tanulókkal. A tanulók felkészítése a munkaerőpiac diktálta változásokra, reálisan felmért, idejében végrehajtott pályakorrekcióra. Életpálya-építési stratégiák kialakításának támogatása, segítése. A tanulók fogyasztói kultúrájának fejlesztése, valamint a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése. Feladat, eszköz, eljárás: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíteni a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmakat, különös tekintettel a hazai termékekre. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelés Feladat, eszköz, eljárás: Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíteni a gazdasági és pénzügyi neveléssel kapcsolatos tartalmakat; Olyan programok szervezése, amely bemutatja az ésszerű gazdálkodás alapelveit, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményeket és folyamatokat, a pénzügyi kockázatvállalást. A tanulóink felkészítése arra, hogy munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, valamint alkalmasak önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére. Feladat, eszköz, eljárás: Osztályfőnöki órákon és különböző tanórákon, valamint különböző rendezvényeken az önismeret fejlesztése. A testnevelési specializációt választó, a sportiskolai keretek között működő sportoló diákok műveltségképe gazdag és komplex legyen, ugyanakkor az iskola segítse a sportoló diákokat a tudatos sportolóvá válás folyamatában a megfelelő sportspecifikus tudáselemek közvetítése révén. Feladat, eszköz, eljárás: A testnevelési orientációjú csoportokban a sportiskolai kerettanterv rugalmas alkalmazásával a tanulók olyan kiegészítő ismereteket kapnak, amely segíti a sporttudatos magatartás kialakítását. 12
Az egészségügyi szakember képzésének célja, hogy meg tudjon felelni a magas szintű szakmai követelményeknek, s olyan emberi magatartásnak, amely felelősségérzettel, empátiás készséggel és hivatástudattal párosul. Feladat, eszköz, eljárás: Az egyes szakképzési tanórákon olyan elméleti és gyakorlati oktatás kialakítása, amely segíti a tanulókat abban, hogy a munkájukat felelősséggel végző egészségügyi szakemberekké váljanak. A humán szakmacsoport felkészíti tanulóit a felsőfokú, nemcsak szakirányú továbbtanulásra, a konvertálhatóság szem előtt tartásával elősegíti a szakmai mobilitást, bekapcsolódást a munkaerőpiacra. Feladat, eszköz, eljárás: Az egészségügyi szakképzésben résztvevők számára a továbbtanulásra való felkészülést. Az érettségi megszerzése utáni egészségügyi szociális szakmai képzés lerövidítése a szakképzésben résztvevők számára, felsőfokú szakképesítés megszerzésének felkínálása. Feladat, eszköz, eljárás: Az egészségügyi szociális irányú szakmai továbbtanulás megalapozása, felkészítés külföldi munkavégzés lehetőségére is. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmai végzettség megszerzésének lerövidítése a megszerzett alapozó ismeretek segítségével. Hatékony oktatás szervezés megvalósítása, szakképzés megújítása a törvényi előírásoknak megfelelően, felsőfokú szakképzésre történő felkészítés. 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 1.2.1. ALAPELVEK Intézményünk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét sokoldalúan fejlessze. Erre irányuló oktató-nevelő munka iskoláinkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt az ebben a korban meghatározó kortárs közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanuló személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere a tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tevékenység. Az intézmény pedagógusai kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a tehetségek kibontakoztatását, a lemaradók felzárkóztatását. 13
A pedagógiai tevékenységünkben fontosnak tartjuk a középiskola keretei között fejleszthető nevelési nehézségekkel, tanulási és motivációs problémákkal, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő diákok és a sajátos nevelési igényű tanulók integrálását.. Ennek megfelelően kiemelten fontos feladat a differenciálás a reális lehetőségek keretein belül. Célunk, hogy a pedagógusok a nevelő-oktató munkájuk során lehetőleg igazodjanak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Ezt szolgálja: csoportbontás; felzárkóztató; szakkör; előkészítő; különböző szabadidős tevékenységek szervezése; egyéni fejlesztés a SNI tanulók esetében a szakszolgálatok véleménye alapján. A sikeres személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés összefügg egymással. A személyiség- és közösségfejlesztést szolgálja az iskolák hagyományrendszere, a DÖK működése, a tanulók közéleti szereplése, illetve iskolán kívüli versenyeken, programokon való részvétele. A tanulók személyiségének fejlődése, alakulása szűkebb illetve tágabb környezetükben történik. Ezért a tanulók közösségi, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A közösségfejlesztés történhet egyrészt az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek megszervezésével, másrészt a nevelői segítséggel támogatott önirányítási képesség kialakításában, harmadrészt egy-egy osztály illetve egyéb módon szerveződött tanulói közösségre jellemző egyéni arculat és hagyományok kialakításával. A tanulók komplex személyiségfejlesztése, a kiemelt figyelmet igénylő tanulók egyéni adottságait figyelembe véve kiemelten fontos feladat. Az ezzel kapcsolatos célokat, feladatokat és azok megvalósításának lehetséges színtereit az alábbi táblázat tartalmazza. Cél: Feladat: Megvalósítás színterei: A tanulók erkölcsi nevelése A tanulók értelmi nevelése A tanulók érzelmi nevelése A tanulók akarati nevelése A tanulók nemzeti, hazafias nevelése A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése A tanulók közösségi nevelése a személyiségfejlesztés eredményességéért, önkéntesség Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. Az értelmi képességek fejlesztése, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. A tanulás iránti motiváció fejlesztése. A tanítás-tanulás folyamatában alkotó jellegű feladatok meghatározása. a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A kitartás, a szorgalom, az elkötelezettség kialakítása. Igény kialakítása a szülőhely és a haza múltjának, jelenének megismerésére. A nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása. A tanulók állampolgári nevelése, hogy később képesek legyenek felelősségteljes döntést hozni szűkebb és tágabb környezetüket érintő kérdésekben. Lehetőség szerint gazdasági és vállalkozási alapismeretek megismertetése. Szociális kompetenciák fejlesztése: az emberi együttélés szabályainak megismertetése, tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása, osztályfőnöki órák, iskolai rendezvények, tanóra, etika (gimn.), önismereti óra (szki.) tanóra, szakkörök, iskolai könyvtár, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, iskolai rendezvények, tanóra, osztályközösségek által szervezett programok, egyéni foglalkozások tanóra, vetélkedők hagyományőrző rendezvények iskolában és iskolán kívül, tanórák, anyanyelvi, helyismereti versenyek, tanulmányi kirándulások, nemzeti ünnepek DÖK, tanóra (tanóra, társ.ism., földrajz), közéleti szereplések, választható foglalkozások között: A sajtó és nyilvánosság, Osztályfőnöki órák osztályközösségek rendezvényei, iskolai rendezvények, TDK, közösségi szolgálat teljesítése 14
A tanulók mentálhigiénés és testi nevelése A tanulók kreativitásának fejlesztése A kommunikációs képességek fejlesztése. Médiatudatosságra nevelés A tanulók művészeti nevelése A tanulók természettudományos szemléletének fejlesztése A tanulók környezettudatos magatartásának nevelése Gazdasági és pénzügyi nevelés felkészítés az SNI-s tanulók integrált nevelésére. Az érzékenység és toleráns magatartás képességének fejlesztése, a másság elfogadása. Az önismeret, a tanuló saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény kialakítása. Alapvető technikák elsajátítása a testi és lelki egészség megóvásának érdekében. A kreatív, ötletgazdag és alkotó gondolkodás kialakításának segítése. Támogatni kell a rugalmas, eredeti, problémaérzékeny gondolkodásra való törekvést. Az írásbeli és szóbeli közlés igényességének kialakítása, az ehhez szükséges technikák elsajátítása. Cél, hogy a tanulók értsék a az új és hagyományos médiumok nyelvét, ismerjék a média működését és hatásmechanizmusát. A művészeti alkotások értő befogadására kész, minél szélesebb körű általános műveltséggel rendelkező, érzékeny személyiség nevelése. Egységes természettudományos szemléleten alapuló hatékony gondolkodásmód kialakítása. A tudásalapú társadalom és az élethosszig tartó tanulás követelményének megfelelni tudó személyiség nevelése. A természet és környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakításának támogatása. A pénzügyi világgal és gazdasági ismeretekkel kapcsolatos hasznosítható minimális ismeretek elsajátíttatása. osztályfőnöki órák, önismereti tréningek, testnevelési órák, DSE foglalkozások, DÖK rendezvények tanóra, iskolai rendezvények, TDK foglalkozásai, tehetségfejlesztés, egyéni foglalkozás tanóra, közéleti szereplések, TDK, iskolai rendezvények Tanóra, iskolai rendezvénye, Sajtó és nyilvánosság akkreditált tantárgy, média tanórák, művészeti fakultáció, énekkar, TDK, színház-, hangverseny-, múzeummozilátogatás, kiállítások tanóra, témanap, témahét, tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, kiállítás, terepgyakorlat, rendhagyó természettudományi órák, jeles órák tanóra, témanap, témahét, tanulmányi kirándulás, múzeumlátogatás, kiállítás, terepgyakorlat, rendhagyó természettudományi órák, közösségi szolgálat, Te szedd akció Tanóra, témanap, osztályfőnöki órák A kiemelt figyelmet igénylő tanulók (SNI, BTM, kiemelten tehetséges), hátrányos, halmozottan hátrányos tanulók személyiségfejlesztéséhez kapcsolódó alapelvek nem különböznek az eddigiekben megfogalmazottaktól azonban az ehhez kapcsolódó pedagógiai feladatokat külön fejezetben fogalmaztuk meg. 1.2.2. ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK A kitűzött célok egyrészt tanórán, másrészt a tanórán kívüli tevékenységek szervezésével valósíthatók meg. A tanórán kívüli foglalkozásokon nyílik lehetőség a tehetséges tanulók egyéni felkészítésére, a tanulásban lemaradt tanulók felzárkóztatására, az iskolai közösség kialakítására, az iskolához való kötődés erősítésére, és az iskolai hagyományok ápolására. Továbbá alkalom adódik olyan ismeretek megszerzésére, amely már túlmutat a kötelező tananyagon, illetve olyan közösségi kapcsolatok kialakítására, amelyre nincs lehetőség a tanóra időkeretei között. Ezért nagyon fontos a tanórán kívüli foglalkozások igény szerinti megszervezése és a lehetőségekhez mérten maximális kihasználása. Intézményünk a házirendben meghatározottak szerint biztosítja a fakultatív hit- és vallásoktatást. Ezek megszervezéséhez kapcsolódó éves feladatokat a mindenkori munkaterv tartalmazza. 15
Tanulóink a foglalkozást vezető által ismertetett cél meghatározásának és vázlatos programjának előzetes tájékoztatása alapján választanak alábbi tanórán kívüli elfoglaltságok közül. A végleges programok kialakításánál a vezetők a tanulók igényeit is figyelembe veszik. Az egyes tevékenységi körök vezetői nem feltétlenül pedagógusok, hanem meghívott szakemberek is lehetnek. Intézményünk a házirendben meghatározottak szerint biztosítja a fakultatív hit- és vallásoktatást. A tanórán kívüli iskolai foglalkozások szerkezeti formái: térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, valamint térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások. 1.2.2.1. Térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatások 1. Felzárkóztató A felzárkóztatón az iskolák olyan tanulói vesznek részt, akik valamely tantárgy tanulásában lemaradtak, hiányos ismereteik miatt gyengén teljesítenek. Ezek megszervezése a 9. évfolyamon mindig az adott igényekhez igazodik. Különösen fontos azoknak a tehetséges tanulóknak a segítése, akik valamely területen kiemelkedően teljesítenek, s emiatt gyakran nem tudnak részt venni a tanórán. A csoportindítás minimális létszáma 5 fő. 2. Egyéni fejlesztés A SNI tanulók esetében az iskola egyéni fejlesztő órákat biztosítja, s egyéni felzárkóztató órákat biztosít szükség esetén. 3. Önképzőkörök, szakkörök Érdeklődés szerint szerveződő, különböző korosztályú és évfolyamú tanulókat magába foglaló közösség, amelynek minden tanuló alanyi jogon tagja lehet. Működésüket az iskolai SZMSZ szabályozza. Elsősorban a tehetséges és érdeklődő tanulók fejlesztését célzó foglalkozások, amelyek nem kimondottan tananyaghoz, hanem inkább ismeretkörhöz kapcsolódó tudásanyag megszerzését, elmélyítését teszik lehetővé az egyéni tanulás előtérbe-helyezésével. A felhasznált módszereket - összhangban a pedagógiai programban megfogalmazottakkal- a pedagógus és a résztvevők szabadon választják meg. Ilyen jellegű tevékenység a TDK, az énekkar, diákszínjátszók, infotronika (robottechnika) és egyéb önképzőkörök munkája. 4. Tanulmányi versenyre való felkészítés Olyan kiscsoportos foglalkozások, ahol egy adott tantárgyban kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók felkészítése folyik. 5. Rendhagyó órák Olyan órák, amelyek külső előadó bevonásával történnek. Rendjét az éves munkaterv alapján összeállított havi program tartalmazza. 6. Közép- és emelt szintű érettségire történő felkészítő Az érettségi követelményeknek megfelelő szervezett tevékenységi forma, ahol a kötelező tananyag elmélyítésével foglalkoznak a tanulók. 7. Tömegsport foglalkozás 16
Az iskolai sportélet, a mindennapos testnevelés megvalósítása a tömegsport megszervezésével egészül ki. Alapvető célja a tehetséggondozáson kívül a testmozgásra való igény megerősítése, az erőnlét, az állóképesség, az akarat fejlesztése, az együttjátszás örömének kialakítása. 8. Iskolai könyvtár A központi és tagintézményben a folyamatosan gyarapodó könyvtárkészlet egyik részét a szép- és szakirodalom alkotja, másik részét a múzeumi értékű könyvtári részleg. Cél a szakirodalom hiányterületeinek állandó pótlása, könyvtárkészlet bővítése könyvtáros irányításával. Az iskola könyvtárába bárki beiratkozhat, aki az intézmény tanulója vagy pedagógusa. 9. Számítógépterem tanórán kívüli igénybevétele A nyitva tartás fő célja egyrészt, hogy segítséget nyújtsunk azoknak a tanulóknak, akik otthon nem rendelkeznek számítógéppel; másrészt a diákoknak legyen lehetőségük elkészíteni más szaktárgyakhoz kötődő feladatokat, pályázatokat. 1.2.2.2 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások 1. DSE A DSE foglalkozásokon történik egy-egy sportágban kiemelkedő tanulók versenyre való felkészítése. Sportágak szerint külön fiú és lány csoportok működnek. A sportágakat a mindenkori igény és lehetőség határozza meg. Önálló jogi személy. Működését a DSE alapszabályzata rögzíti. 2. Hangverseny 3. Színház-, múzeum-, kiállítás- és mozilátogatás 4. Tanulmányi kirándulások 5. Szaktáborok (képzőművészeti-, és egyéb) 6. Sporttáborok és foglalkozások (vízi tábor, sítábor, kerékpártúra) 8. Külföldi utak 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Az egészség olyan érzékeny, sérülékeny állapot, amely fölött nagyon érdemes őrködni!" Dombi László gondolatai tükrözik iskolánk szemléletét is. Iskolánk egyik fő profilja az egészségügyi szakképzés. Ebből adódóan mindig is kiemelt fő feladatunknak tekintettük az egészségfejlesztést és az egészségnevelést. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az intézményünkben eltöltött időben minden diák részesüljön a teljes testi-lelki-szociális jóléti állapotát hatékonyan fejlesztő, a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére irányuló tevékenységekben. Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. A Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskolának, a Kanizsai Dorottya Egészségügyi Tagintézménynek jól működő egészségnevelési hagyományai vannak. Célunk, hogy a tagintézmény profiljából adódóan 17
elősegítse a intézmény egészségnevelési programjának megvalósulását, amely egyben a közös fejlesztési stratégia irányába hat. Az egészségnevelési program több részelemre bontható: 1. Egészségfejlesztés, egészségmegőrzés 2. Egészséges táplálkozás 3. Mindennapos testedzés, testmozgás 4. A testi-lelki egészségfejlesztés, viselkedési függőségek, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése. 5. Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése 6. Baleset-megelőzés és első-ellátás 7. Személyi higiénia 1.3.1 EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS Napjainkban az egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek az egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. Ezért alapvetően arra épít, hogy olyan életmódbeli alternatívákat kínál fel, amelyekkel azonosulva az egyéneknek lehetőségük nyílik az egészségesebb életforma kiválasztására. Így az egészségmegőrzés a mindennapi élet részévé válik, mely messzemenően figyelembe veszi az egyén szociális és gazdasági helyzetét, mentális és fizikális kapacitását. Az egészségmegőrző tevékenység magában foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos egyéni ismeretek bővítését. Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő növekvő kompetenciát, azt, hogy az egyének, a laikusok is e szolgáltatások értő felhasználóivá váljanak. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy a legintenzívebb szocializációs tanulási időszakban, az általános és középiskolában találkozzanak a gyerekek egészségnevelési ismeretekkel. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet X. fejezete A gyermek, a tanuló egészségének, biztonságénak védelmével, egészségfejlesztésével kapcsolatos feladatokat határozza meg. 1.3.2 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola. A betegségek és kiemelten a szenvedélybetegségek megelőzése az egészséges életmód, a megfelelő önismeret kialakítása mindannyiunk közös ügye és felelőssége. A tizenévesek meghatározó közege az iskola, a kortárscsoport, de sem a pedagógus, sem a család szerepét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szerencsés esetben a szülő az, aki legjobban ismeri gyerekét és legtöbbet tehet érte, a pedagógus pedig szükség esetén kezet nyújthat, és a figyelmet az észlelt problémákra irányíthatja. Intézményünkben az egészségnevelés az elmúlt években is több színtéren valósult meg. Iskolánk a humán orientáltságú iskolatípusok közé tartozik, ezért elsősorban az orientációs és osztályfőnöki tanórák keretében, s tanórán kívüli tevékenység formájában tartotta kiemelt jelentőségűnek az egészségfejlesztést. Együttműködés jött létre az egészségügyi, a gyermekvédelmi, a pedagógiai szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen. 18
Az iskolában eddig is minden rendelkezésre álló módszer segítette a tanulók és tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és a lehetőségekhez képest eredményes tanulást. Mindezeket figyelembe véve az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak az a színtere, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az egészségfejlesztés fő feladatai: - egészségfejlesztő környezet megteremtése; - egészségfejlesztő közösségi tevékenység; - egyéni képességek fejlesztése; - primer preventio kiszélesítés. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megismerjék az egészséges életmód jellemzőit, tisztában legyenek az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás egészségvédő hatásával, hogy alapvető technikákat sajátítsanak el testi és lelki egészségük megóvása érdekében. Programunk megvalósulása érdekében sokszínű programokat szervezünk, amelyek elősegítik a fiatalok harmonikus testi, lelki, szociális fejlődését, valamint segítik őket abban, hogy ne kerüljenek függőségi viszonyba a környezetükben található különböző pszichotróp szerekkel. Kiemelt célunk, hogy egészségnevelési programunkat a fenti pontok alapján, 4-5 évre lebontva valósítsuk meg Célmeghatározás: egészségügyi állapotunk ismerete egészséges testtartás, mozgás fontossága, mozgásigény fejlesztése az egészség, mint érték ismerete egészséges táplálkozás érvényesítése, szerepe betegség preventív, betegségek kialakulása és folyamata párkapcsolatok, harmonikus szexuális kultúrája krízishelyzetek felismerése, kockázatkeresés, -felismerés lelki egészségvédelem megerősítése (stressztűrés, stresszkezelés) egészséget támogató környezet biztosítása egészséges tanulási környezet kialakítása szenvedélybetegségek elkerülése, alkohol, drog és dohányzás visszaszorítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Tanórai keretben megvalósítandó programok A Tagintézményben az egészségtan tantárgy tanítása a 10. évfolyamon heti 2 órában zajlik. Az ismeretek elmélyítését, készség szintre emelését szolgálja további két évfolyamon a szakmai alapozó tantárgyak (egészséggondozás, pszichológia, mentálhigiéne, emberi test) oktatása. A diákok az erőszakmentes konfliktuskezeléssel a kommunikációs készségfejlesztés, valamint az ön- és társismeret tantárgyak keretében foglalkoznak. Ezek a témák a tananyag részét képezik. Ennek a modulnak a komplex programmá történő alakítását szolgálja az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló egészségnevelés, drogprevenció. A programok kialakításánál figyelembe vettük a WHO egészség fogalmát, az iskolánkban ezen a területen már bevált tanórai és tanórán kívüli hagyományokat, valamint a 28/2000. (IX. 21.) OM rendeletet, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet, mely szerint az egészséges életre nevelés, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyag tanévenként legalább 10 órában az osztályfőnöki órákon kell, hogy a tanulók elé kerüljön. Az egészségnevelésben néhány témakörében bevezetjük a moduláris oktatást. Osztályfőnöki órákon az alábbi témakörökkel foglalkoznak tanulóink: 19
9. évfolyam 1. óra Az egészség és az életmód szerepe életünkben 2. óra A serdülőkor jellemzői 3. óra Kapcsolatok és megjelenés 4. óra A kortársak hatásai 5. óra Kockázatok és veszélyek az egészség megőrzésében 6. óra A dohányzás egészségkárosító hatásai 7. óra Az alkoholizálás egészségkárosító hatásai 8. óra Mi a drog? Legális és illegális drogok 9. óra A droghasználat következményei 10.óra Változások és egyensúly a serdülő szervezetében 10. évfolyam 1. óra Baleset-megelőzési ismeretek 2. óra Elsősegély-nyújtási ismeretek 3. óra A serdülőt körülvevő elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média 4. óra A család hatása az életmódra 5. óra A kortársak hatása 6. óra A média hatása 7. óra Társadalmi elvárások 8. óra Társadalmi devianciák 9. óra Kapcsolatok kialakítása családdal, kortárscsoportokkal 10.óra Kinek akarok megfelelni? Meg akarok-e felelni valakinek? 11. évfolyam 1. óra Rákszűrés 2. óra Rákmegelőzés 3. óra A társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? 4. óra A társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szabály, szokás) 5. óra Eltérés a szokásostól: táplálkozás 6. óra Eltérés a szokásostól: párkapcsolati minták 7. óra Eltérés a szokásostól: a szexualitás mindennapjai 8. óra Eltérés a normáktól: alkohol és drog 9. óra Következmények: deviáns karrierek 10.óra Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás 12. évfolyam 1. óra Párkapcsolatok, AIDS 2. óra AIDS, egészséges utódok 3. óra A felnőtté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás 4. óra Döntések életmódomban: kapcsolataim, helyem a világban 5. óra Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné 6. óra A döntések hatása: rövid távon hosszú távon 7. óra Egészséges életmód és az élet minősége 8. óra Hogyan képzelem el a családomat? 9. óra Hogyan képzelem a munkámat? 20
10.óra Közösségért érzett felelősség: a környezet védelme Az Ifjúságegészségügyi Szolgálat tagjaival (iskolaorvos, védőnő) egyeztettük az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit. Kérésünkre vállalták, hogy minden osztályban évfolyamonként meghatározott témában előadásokat tartanak. Ezeket az órákat a védőnő, esetleg az iskolaorvos vagy az általa javasolt külső előadó tartja meg minden osztályban, illetve lehetőség szerint a tagintézmény adott témában kompetens szakember. Az értékelés 9. évfolyamon és 12. évfolyamon az intézmény által elkészített írásbeli kérdőív kitöltésével és azok elemzésével történik. Tanórán kívüli programok: A tanórán kívüli programok megszervezésébe és lebonyolításába bevonjuk iskolánk kortársoktató tanulóit. 1. Világnapok megünneplése: Április 7. Április 22. Május 8. Május 31. Október 1. Október 10. November 15. December 1. Egészségügyi Világnap Az ápolók napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Dohányzásmentes Világnap Az idősek világnapja A lelki egészség világnapja Füstmentes világnap AIDS-ellenes Világnap Mindegyik világnap esetén kapcsolódunk a városi programokhoz. Rádiós megemlékezést szervezünk, kiállítást rendezünk az adott témához kapcsolódóan, megfelelő anyagi források esetén szóróanyagokat készítünk. 2. Városi rendezvényeken való részvétel, városi szűrővizsgálatokon való aktív közreműködés. 3. A Madách-hónapok zárásakor egészségvédelmi szekció megszervezése a beadott pályázatok és meghívott előadó(k) bevonásával. 4. Kanizsai Nap Ápolók Napja Közöd Nap 5. Egészségvédelmi vetélkedő szervezése osztályok között. (Ha pályázat útján anyagi forráshoz jutunk, ez a vetélkedő városi vagy megyei szintre is kiterjeszthető.) 6. Egészségnevelési előadások szervezése évente három alkalommal. (A diákokat és a pedagógusokat is érdeklő problémákat figyelembe véve, természetesen, ha megfelelő anyagi hátteret tudunk teremteni.) 7. Életmód klub működtetése. A klub havonként szervez összejöveteleket a tanév elején meghatározott egészségnevelési témákban. 8. Osztályfőnöki nap szervezése a tanév utolsó hetében, melynek keretében szakemberek bevonásával az önismeret fejlesztéséhez, a pályaválasztáshoz nyújtunk segítséget. 9. Sportprogramok, vetélkedők, versenyek, kirándulások szervezése. 10. Képességek és készségek mérése a Munkaügyi Központ pszichológusának segítségével (önismeret és pályaválasztás segítése, pszichológiai tanácsadás) 11. Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. 12. Az iskola környezetének szebbé tétele. 13. Országos, megyei egészségügyi versenyeken való aktív közreműködés. 14. Szoros kapcsolattartás a városi, megyei az Addiktológiai Csoport tagjaival. 21
1.3.3 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS A nevelés nagy titka abból áll, hogy a test gyakorlatai és a szellem gyakorlatai mindig pihenésül szolgáljanak egymásnak A testnevelés és sport műveltség tartalma - már a kritikus gondolkodásra alapozva - ezen az iskolafokon tovább mélyíti és bővíti a sportolás, aktív pihenés alkalmazásához szükséges ismereteket és mozgásos tevékenységeket és az ehhez tartozó kompetenciákat. Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nemzeti alaptanterv kulcskompetenciáinak tudatosítására és a NAT-nak megfelelő sportműveltség, sportágismeret elsajátítására kell elsősorban törekedni. További cél a tanulás és a mozgás helyes arányának kialakítása, A műveltségterület ebben az életszakaszban közvetíti a civilizációs betegségek ismeretét, felismerési módjait, az ezek elleni küzdelem lehetőségét, módját. Az utóbbi évtizedekben romlik az ifjúság egészségi állapota. Ez megnyilvánul a testalkati rendellenességek számának növekedésében. Magyarországon a keringési betegségek állnak az első helyen a halálokok között, és sajnos a halálozási mutatók emelkedő tendenciát mutatnak. Életmódunkra jellemző a fizikai inaktivitás, az egészségtelen táplálkozás, esetleg az alkohol, nikotin vagy drogok fogyasztása. A mindennapos testnevelés célja a szervezet mindennapos tréningje, napi felfrissítése fizikális, mentális szinten egyaránt, ahol a rendszerességen van a hangsúly, figyelembe véve az életkori és egyéni sajátosságokat egyaránt. A mindennapos testedzés célja: tanulóink helyben valósíthassák meg kondíciójuk fejlesztését, a sporton keresztül érjék el az egészségük megőrzését. Ez legyen a prevenció alapköve, kaphassanak felüdülést a tanórák fizikai monotonsága után, ismerkedhessenek meg új sportágakkal, alkalmazhassák a tanultakat. Segítse elő új kapcsolatok kialakítását, a közösség formálását. A helyi tantervben célként jelenik meg, hogy a végzős diákok legyenek alkalmasak fizikálisan, mentálisan az általuk választott, illetve a szakképzésben az egészségügyi pálya elvárásainak megfelelni. Legyenek képesek felnőtt korban bármilyen sportolás előtt egyénileg végrehajtani általános bemelegítést, levezetést. Ismerjék az egészséges mindennapok elvárásainak egyéni sport oldalát, ismerjék a csoport sportokat, s merjenek, tudjanak azokban részt venni. Tudjanak majd gyermekükkel közösen játszani, sportolni, s szorgalmazzák azok ilyen irányú törekvéseit. Mivel a tanulók egyik meghatározó közege az iskola, ezért az ifjúság edzettségi fokának javításában az iskoláknak fontos szerepük van. Az életkori sajátosságok nagyban befolyásolják a fizikai terhelhetőség formáját, így nagyon fontos a megfelelő terhelés biztosítása. A minden napi testnevelést tanórai keretek között, felmenő rendszerben valósítjuk meg. Az alábbi lehetőségek segítik a megvalósítást: a) Működik iskolánkban: atlétika, torna, kézilabda, kosárlabda és labdarúgó szakosztály fiúk és lányok számára egyaránt. Tömegsport keretében úszásoktatást is folytatunk. Labdarúgásban, röplabdában, kosárlabdában házibajnokságokat szervezünk az osztályok között. b) Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy a tanulókat minél több szabadidős sporttal ismertessük meg tanulmányaik alatt. Ezzel is segítjük őket abban, hogy szabadidejükben is biztosítsák önmaguk számára a megfelelő fizikai terhelést. Ennek ütemezését a helyi tanterv tartalmazza. c) Szabadidős tevékenységeink közé tartozik sí-táborok, kerékpártúrák, teljesítménytúrák megszervezése, korcsolyázási lehetőség megteremtése. 22
d) Az első testnevelési órán minden tanévben balesetvédelmi oktatást tartunk. A higiénés szokásokra és a felszerelés megfelelő módon való tisztántartására is felhívjuk a figyelmet ezen az órán. Minden tanítási óra után lehetőség van a tanulók tisztálkodására. e) A tanulók fizikai állapotának mérését tesztekkel végezzük évente kétszer: ősszel és tavasszal. Tisztában vagyunk azzal, hogy meglevő lehetőségeink maximális kihasználása is kevés a megfelelő fizikai állapot elérésére! 1.3.4 A KÖZEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSOKNAK VALÓ MEGFELELÉS Az Ifjúság egészségügyi Szolgálat feladatai: 1. Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelvek szerint: - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat) - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás) - mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerincelváltozás) - golyvaszűrés - vérnyomásmérés 2. A kiszűrt tanulók folyamatos gondozása 3. Személyi higiéné ellenőrzése 4. Testi, szellemi fejlődés ellenőrzése, regisztrálása 5. Testnevelési felmentések, gyógytestnevelésre való utalás 6. Iskolai helyiségek és környezet vizsgálata, az étkeztetés higiénés ellenőrzésében való részvétel 7. Kapcsolattartás szülőkkel (igény szerint) 8. Pályaválasztás segítése Ezeket a szűréseket iskolánk orvosi szobájában minden tanévben minden tanulónál elvégzi az iskolaorvos és a védőnő. Az adatok nyilvántartását és kezelését orvosi asszisztens végzi. A szűrések zavartalan lebonyolításának megszervezése a mindenkori tanügyi és szervezési igazgatóhelyettes, gyakorlatioktatás-vezető feladata. 1.3.5 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS, KÖZÉTKEZTETÉS A két intézmény közétkeztetési állapota eltér. A telephely épületében működik a konyha, a tagintézmény épületében pedig egy melegítő konyha. Cél: az étterem állapotának igényes szintre történő emelése (mázolás, festés, bútorzat cseréje) az étrendi javaslat összeállítása a mennyiségi, minőségi és egészséges táplálkozási szempontok alapján a kulturált étkezési szokások etikettjének megerősítése és kialakítása ha az intézmény vezetője megállapodást kíván kötni az intézményben üzemelő élelmiszerárusító üzlet működtetésére, döntéséhez be kell szereznie az iskola- egészségügyi szolgálat szakvéleményét (az árukínálat megfelel-e az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak, tartalmaz-e olyan terméket, amely alkalmas lehet a tanuló figyelmének, 23