Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának

Budapest Főváros XXIII. kerület SOROKSÁR Önkormányzatának KÖZOKTATÁSI KONCEPCIÓJA, feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve (közoktatási intézkedési terv) 2008-2016

TARTALOM I. BEVEZETÉS... 3 II. HELYZETELEMZÉS... 5 Demográfia... 5 Óvodai ellátás... 7 Általános iskola... 9 Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók... 11 A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői:... 13 Egyéb feladataink... 15 Alapfokú művészetoktatás... 15 Pedagógiai szakszolgálat... 16 Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás... 17 Finanszírozás... 18 Kapacitás-kihasználtság... 23 III. FEJLESZTÉSI CÉLOK... 27 Programirányok... 27 Az intézményhálózat szerkezete... 29 Intézményi célok... 29 Közalkalmazotti politika... 33 IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV... 34 V. LEGITIMÁCIÓ... 35 2

,,Az oktatással szemben támasztott követelmények azért olyan magasak, mert határtalanok a benne rejlő lehetőségek. (Jacques Deloirs) I. BEVEZETÉS Közoktatással kapcsolatos feladatainkat részletesen szabályozzák: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek. E jogszabályok rögzítik a közoktatás közfeladatait, rendelkeznek a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettségéről, annak módjáról és szabályairól. A közoktatási intézményekre vonatkozó helyi önkormányzati intézkedési tervről a közoktatási törvény 85. -ának (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik. 85. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-előkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fővárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait milyen módon látja el, illetőleg milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintő kérdésekben - a helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen működő közoktatási intézmények vezetőinek, továbbá a szülői és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintű szakszervezetek, - ha nem működik helyi kisebbségi önkormányzat - az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata 2004-ben elkészítette Intézkedési Tervét, amely 2006-ig volt hatályos. Az elmúlt években a törvények módosításai, a demográfiai változások, a felhasználói igények módosulása tette szükségessé, hogy Soroksár Önkormányzata átgondolja a nevelés és oktatás terén vállalt feladatát, felülvizsgálja a korábbit, elkészítse az új közoktatási koncepcióját, és erre alapozva készítsen közoktatási intézkedési tervet. 3

A terv elkészítésénél figyelembe vettünk minden olyan tényezőt, amely hosszabb távra meghatározza a helyi oktatáspolitikát, ezek a következők: a népesség alakulása; a gyermekek és tanulók létszámának alakulása; a soroksári oktatási hagyományok; a vonzáskörzeti igények; Budapest Főváros Önkormányzatának a közoktatási intézményhálózat működtetésére és fejlesztésére irányuló tervei, intézkedései; a szomszédos kerületek, települések oktatási-nevelési rendszerének hatása; út- és közlekedési viszonyok; pedagógusfoglalkoztatási igények; várható saját bevételek. Az e témában tárgyalt feladataink ellátását szabályozó törvények, rendeletek: 1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról (és módosításai) 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról (és módosításai) 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről ( és módosításai) 14/1994 (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról 10/1994 (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételéről. 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról (és módosításai) 217/1998 (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.8.) kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben. 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 4

II. HELYZETELEMZÉS Demográfia Soroksár dinamikusan fejlődő kerület, a lakosság lélekszáma az építkezések és beruházások következtében emelkedik. Ez a tendencia az elkövetkezendő években folytatódni fog. Lakosságszám: 2002 2003 2004 2005 2006 2007 21 322 21 516 21 592 21 694 21 873 21 765 Általában feltételezhető, hogy a lakosság növekedésével egyenes arányban nő a gyerekek száma. Soroksáron ez sajnos nem így van. Született gyermekek száma: 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 191 191 197 211 181 172 179 131 Nehezen felbecsülhető az új beköltözők óvodai, illetve iskolai kapacitásigénye. A mai gazdasági, társadalmi helyzetben a fiataloknál már-már tendencia a gyermekvállalási kedv csökkenése. A képzési formák meghosszabbodtak (középiskola az úgynevezett nulladik év miatt ötéves, továbbá a felsőoktatási rendszer átalakításával is 1-2 évvel megnő a képzési idő.) a munkába állás időpontja kitolódik, az egzisztencia megteremtése későbbre tevődik. A kerületi óvodás és általános iskolás korú népesség meghatározása pontosan nem lehetséges. Az okok között lehet említeni a be- és kijelentkezések rendszertelenségét, ezáltal a népesség-nyilvántartási adatbázis pontatlan. A beiskolázás előtt az átmeneti migráció, az átjelentkezések száma is megnő. A tanköteles gyerekek számának meghatározásánál csak a népesség-nyilvántartó adatai állnak rendelkezésünkre. A tanköteles gyerekek várható és jelenlegi száma iskolai körzetek szerinti bontásban: Iskola 2008/9 2009/10 2010/11 2011/12 Mikszáth 53 46 34 34 Grassalkovich 38 53 55 50 Páneurópa 36 35 36 37 Fekete 38 32 36 26 Török 38 26 32 30 Összesen: 203 192 193 177 5

A Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatai szerint a kerületben a 100 családra jutó gyermekek száma 111. Családösszetétel (gyermek) Összesen család 100 családra jutó összes gyermek 0 1831 1 2087 44 2 1581 115 3 313 194 4 X 77 264 Együtt 5889 60 100 családra jutó gyermek 111 Az iskoláskorú népesség családi hátterét illetően jelentős átrendeződés következett be: az utóbbi tíz évben csökkent a gyermeket nevelő családok száma. A gyermeküket egyedül nevelők számaránya viszont erőteljesen növekedett a teljes családok százalékában, amely ellátási és nevelési feladatokat jelent mind az oktatás, mind pedig a kulturális és szociális szektor számára. Különleges feladat a tanulási-, magatartási- és beilleszkedési zavarokkal küzdő (TMB) és a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekkel való foglalkozás. A TMB-s gyermekek különleges figyelmet, gondozást kívánnak meg, differenciált, fejlesztő foglalkozásokra van szükségük. Felismerésük, diagnosztizálásuk a pedagógusok jelzései alapján a Nevelési Tanácsadó feladata. Az elmúlt évek statisztikái szerint számuk az óvodákban drasztikusan nőtt, ez felmenő rendszerben jelentkezik az iskolai oktatásban. Ez részint a korai felismerés, diagnosztika miatt lehetséges, részint azonban valószínűsíthető, hogy a TMB, mint a pedagógiai problémák jól megnevezhető oka és divatja miatt van így. A régebben fogyatékos kategóriába sorolt gyermekeket (SNI) a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján a Szakértői Bizottság diagnosztizálja.). A vizsgált tanulók száma évről évre nő, az oktatási intézmények egyre kevésbé képesek megbirkózni a problémás tanulókkal és szakmai segítséget igényelnek. A TMB-s tanulókkal való foglalkozás csaknem olyan, ha nem nagyobb, kihívást és feladatot jelent a pedagógusok számára. Az SNI-s gyerekek száma a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában 18 fő, a Fekete István Általános Iskolában 18 fő, a Török Flóris Általános Iskolában 1 fő, a Grassalkovich Antal Általános Iskolában 2 fő, a Páneurópa Általános Iskolában 2 fő. Ezekre a gyerekekre emeltszintű normatíva igényelhető. Az önkormányzati intézkedési tervnek a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. (4) bekezdése szerint tartalmaznia kell, hogy a fenntartó milyen módon látja el kötelező feladatait és milyen nem kötelező feladatokat lát el, továbbá ebben a dokumentumban kell rögzíteni az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket, terveket. Az intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is. 6

Ennek megfelelően az intézményi helyzetelemzés elsősorban az intézményműködtetés és szervezés szempontjaiból vizsgálja a helyzetet, nem feladata az intézmények tartalmi munkájának, annak minőségének elemzése. Az intézkedési terv a fenntartó feladatait határozza meg, ezért az intézményekkel kapcsolatos szakmai elvárásait nem ez a dokumentum tárgyalja (az intézmények fenntartó által kijelölt feladatai az önkormányzati minőségirányítási programban /ÖMIP/ találhatók). Óvodai ellátás (Kötelező feladat az 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. tv. 86. (1) bekezdése alapján) Kerületünk óvodai ellátását a 3 összevont óvoda, 10 óvodaegységében (tagóvodájában) biztosítja az Önkormányzat. 2000. szeptembere óta működik egy magánóvoda is (a Ficánka Óvoda), melynek maximális felvevőképessége 15 fő, így a 700 fő körüli kerületi óvodás létszámot figyelembe véve, a kerületi ellátásra gyakorolt hatása nem számottevő. Az óvodás gyermekek létszáma stabilnak mondható. A hálózat férőhely kihasználtsága az elmúlt 5 évben 90% körül mozgott. Az óvodai csoportok átlaglétszáma 22-23 fő. Ez arra enged következtetni, hogy a jelenlegi óvodai intézményhálózat az ellátandó feladatokhoz szükséges és megfelel. Az intézkedési terv kétévenkénti felülvizsgálatakor azonban minden esetben el kell végezni az óvodai férőhelyek iránti igénnyel és a prognosztizálható gyermeklétszámmal kapcsolatos felméréseket, és a pénzügyi lehetőségek függvényében dönteni az esetleg szükséges férőhely-bővítésről. Óvodai létszámok: Óvoda Férőhely 2002/3 2003/4 2004/5 2005/6 2006/7 2007/8 I. Összevont 308 318 323 314 321 323 305 II. Napsugár 120 120 116 116 119 114 114 III. Összevont 274 250 243 235 255 245 260 Összesen: 702 688 682 665 695 682 679 Akik év közben töltik be a 3. életévüket, előjegyzésbe kerülnek, majd 3. életévük betöltése után felvételt nyernek. Problémát jelent, hogy sok (évi 40-50) tanköteles gyermek marad óvodában, mert az iskolaérettségi vizsgálatok szerint nem érik el az iskolába lépéshez szükséges megfelelő érettséget, fejlettséget. Nincs várólista. Az előfordult, hogy a gyermeknek csak ugyanazon intézmény más tagóvodájában tudtunk azonnal helyet biztosítani. Az elutasított kérelmek száma 2007-ben összesen 5, ebből fellebbezés után felvéve 3 fő. 7

Az óvodai létszámok alakulása a maximális férőhely százalékában, az utóbbi öt nevelési évben: 120 100 80 60 40 20 I. Összevont II. Napsugár III. Összevont 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Amint a grafikon is szemlélteti, az óvodába felvett gyermekek száma a legtöbb esetben megközelíti, de nem haladja meg a férőhelyek számát. Az I. sz. Összevont Óvoda lépte túl, több egymást követő évben is a 100 %-ot, míg a III. sz. Összevont Óvoda rendszerint 90 % körüli feltöltöttséggel rendelkezik. A Közoktatási Törvény lehetőséget ad arra, hogy az Oktatási Hivatal engedélyével a felvehető maximális gyermeklétszámot a nevelési év közben 20 %-kal túllépje egy-egy intézmény. Az óvodai férőhelyek kihasználtságát vizsgálva tekintetbe kell venni azt is, hogy a különféle gyermekbetegségek miatti hiányzások általában elérik csoportonként az 8-10 százalékot, így az óvodákban nincsen zsúfoltság, az óvodapedagógusok vezetésével színvonalas szakmai munka végezhető és minden tagintézményben gondoskodni tudnak a gyermekek biztonságáról. Személyi feltételeink jók. Szakképzetlen munkaerő nincs az óvodáinkban. A tárgyi feltételek sokat javultak a kerületben. Az elmúlt években a Csillag utcai Tagóvoda kivételével megtörtént az összes óvoda felújítása, modernizálása. A Gyékény utcai óvoda rekonstrukciója és egy új óvodai szárny felépítése is elkészült. A Csillag utcai Tagóvoda felújítására és bővítésére 2008-2009-ben kerül sor. Továbbra is számíthatunk az óvodapedagógusok eszközellátottságot, esztétikus környezetet javító tevékenységére (pályázatok, szponzorok keresése, saját készítésű játékok kivitelezése stb.) A tartalmi munkát a 2002-ben elfogadott, 2004-ben átdolgozott helyi nevelési programok szabályozzák. A programoknak sikerült összhangot teremteni a gyermekek érdekei és a szülői elvárások között. Speciális igényeket is sikerült kielégíteni. (német nyelven, alapozás, egészséges táplálkozásra nevelés, testnevelés megszerettetése, egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek segítése stb.) 8

Általános iskola (Kötelező feladat az 1990. évi LXV. tv. 8. (1) bekezdése és az 1993. évi LXXIX. tv. 86. (1) bekezdése alapján) Az alapfokú (általános iskolai) oktatást-nevelést kerületünkben öt általános iskola látja el: a Fekete István Általános Iskola, a Grassalkovich Antal Általános Iskola, a Mikszáth Kálmán Általános Iskola, a Páneurópa Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola. Nem önkormányzati fenntartású (egyházi, alapítványi) általános iskola a kerületben nem működik. Az intézmények földrajzi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a felvételi körzeteket arányosan és praktikusan alakítsuk ki. Speciális helyzetet teremt, hogy Soroksár vonzáskörzete igen nagy. Az általános iskolákban jelentős a szomszédos kerületekből, településekről ingázók száma. A szülők a szabad iskolaválasztás jogával élve, sokszor az iskolák körzetébe való gyors bejelentkezéssel biztosítják gyermekük felvételét. Így nehezen tervezhető az iskolákban az osztályok feltöltése. Egy-egy intézmény népszerűsége a jóhírnéven és az ott folyó szakmai-pedagógiai munka elismertségén is múlik. Elsődlegesen azonban továbbra is a demográfiai helyzet, a migráció a meghatározó. Az általános iskolák tanulólétszáma kerületi szinten 2002 és 2008 között erőteljesen csökkent. A csökkenés mértéke intézményenként változó. Erőteljesebb csökkenés figyelhető meg Soroksárnak a centrumtól távolabb eső, perifériális részén (Mikszáth Kálmán Általános Iskola). Itt a tanulólétszám csökkenése néhány esetben az évfolyam működését is veszélybe sodorja, néhány osztálylétszám nem éri el a közoktatási törvényben meghatározott minimumot. 2008-tól komoly finanszírozási problémák merülnek fel a jövőben az átlagcsoport létszám alapú normatív támogatás bevezetése miatt. A Fekete István Iskola pozitív fejlődése, létszámának növekedése láttán indítottuk be a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában is a kislétszámú fejlesztő osztályt, bízva abban, hogy ezzel stabilizálható a létszám. Sajnos ez ebben a tekintetben nem hozott eredményt. Az elmúlt években tapasztalható tanulólétszám-csökkenés az elkövetkezendő 4-5 évben valószínűleg folytatódik. 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 Intézmény csop. létsz. csop. létsz. csop. létsz. csop. létsz. csop. Létsz. csop. létsz. Grassalkovich 24 576 24 582 24 580 24 574 24 574 24 575 Mikszáth 15 261 14 246 14 232 14 217 13 191 13 200 Fekete 13 252 12 228 13 243 15 259 15 259 16 264 Páneurópa 16 319 16 313 16 308 16 289 16 279 16 291 Török 27 653 27 652 27 638 26 604 25 567 24 556 Összesen: 95 2061 93 2021 94 2001 95 1943 93 1870 93 1886 9

Az általános iskolák tanulólétszámának alakulása az utóbbi hat tanév során. A grafikonon felül a Török Flóris és a Grassalkovich Általános Iskola vonala látható (a Töröké enyhe csökkenést mutat), lejjebb a Páneurópa Általános Iskoláé, majd az enyhén emelkedő tendenciát mutató Fekete István Általános Iskola vonala, végül a Mikszáth Kálmán Általános Iskoláé. 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török F. Átlagos csoportlétszámok 2006/2007. tanév Átlagos csoportlétszámok 2007/2008. tanév Intézmény ALSÓ csoport átlag alsó FELSŐ csoport átlag felső NAP- KÖZI csoport átlag napk. Grassalkovich 285 12 23,75 289 12 24 163 6 27,1 Mikszáth 79 6 13,16 112 7 16 80 4 20 Fekete 124 8 15,5 135 7 19,2 121 6 20,1 Török 264 12 22 303 13 23,3 179 7 25,5 Páneurópa 150 8 18,75 129 8 16,1 97 4 24,5 Összesen: 902 46 19,6 968 47 20,5 640 27 23,7 Intézmény ALSÓ csoport átlag alsó FELSŐ csoport átlag felső NAP- KÖZI csoport átlag napk. Grassalkovich 273 12 22,75 302 12 25,16 199 7 28,4 Mikszáth 85 7 12,14 115 6 19,1 91 5 18,2 Fekete 125 8 15,6 139 8 17,37 117 6 19,5 Török 279 12 23,25 277 12 23,08 191 7 27,2 Páneurópa 146 8 18,25 145 8 18,1 97 4 24,5 Összesen: 908 47 18,39 978 46 20,56 695 29 23,56 10

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. melléklete az 1-4. évfolyamon 21 fős átlaglétszámot és 26 fős maximális létszámot tartalmaz, míg a felső tagozatban (5-8. évfolyam) a csoportonkénti átlaglétszám 23, a maximális létszám 30. Soroksáron mint az a csatolt táblázatokból is kitűnik az iskolák közül a Grassalkovich Antal és a Török Flóris Általános Iskola a törvényi átlagot valamelyest meghaladó csoportlétszámmal működik, míg a Fekete István, a Páneurópa és a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a csoportonkénti gyermeklétszám valamelyest a törvény által javasolt átlag alatt marad. Amennyiben egy-egy évfolyamon a csoportlétszám nem haladja meg a közoktatási törvény 3. sz. mellékletében rögzített átlaglétszám felét (1-4. évfolyamon ehhez minimum 11 fős osztályra, felső tagozaton minimum 12 fős osztályra van szükség), akkor az önkormányzatnak erőn felüli pénzügyi áldozatot jelent az oktatás finanszírozása. Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett tanulók Az általános iskolákban a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók aránya az egyes intézmények között igen nagy mértékben eltér, összességében a tanulólétszám több mint 20 %-a. A veszélyeztetett tanulók aránya a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában és a Fekete István Általános Iskolában a legmagasabb (Mikszáth 54 %, Fekete 40 %). Ennek kezelése mindenképpen kívánatos, sőt jogszabályi kötelezettség (20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet 12/H. (2) bekezdés). Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében kiemelt célként kell kezelni a diszkrimináció-mentességet, a szegregációmentességet és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatását. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a Feketében 67, a Páneurópában 59, a Törökben 28, a Grassalkovichban 29, a Mikszáthban 45 fő. A hátrányos helyzetű tanulók, ezen belül különösen a romák oktatása-nevelése minden intézményben megkülönböztetett figyelmet igényel. Problémát azért okoznak ezek a tanulók, mert családjuk szokásrendje, előzetes ismereteik, kulturális normáik eltérnek a többségi társadalométól, melyen az iskolai értékrend alapul. A szakadék áthidalása a pedagógusok szakmai feladata. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és ezen belül roma tanulók csoportjában elindult a bandaképződés és ennek egyenes következményeként a jobb helyzetű tanulók elvándorlása. Ez a tendencia Soroksáron is megfigyelhető. Fontos hangsúlyozni, hogy a probléma kezelése nem elsősorban oktatási feladat, miként az okok sem alapvetően azok. Ugyanakkor az intézményeknek is cselekedniük kell ezen a téren. Soroksár Önkormányzatának esélyegyenlőségi programjában, s ezzel összhangban az intézmények esélyegyenlőségi programjaiban is ennek a problémának a megoldására helyeződik a fő hangsúly, s ahol szükséges, kidolgozzák az integrált oktatás-nevelés feltételeit. A napközis tanulók száma a 2006/2007-es tanévben 640 fő 27 csoportban, ez az összes tanuló 34%-a. Az átlag csoportlétszám 23,7 fő. Az alsós korosztály teszi ki a napközisek zömét, de van iskola, ahol a felsőbb évfolyamon is biztosított a napközi. Mások felső tagozaton a tanulószobai ellátást preferálják. Napközis tanulók a 2007/2008-as tanévben: 695 fő 29 csoportban, ez az összes tanuló 36,8 %-a. Az átlagos csoportlétszám 23,56 fő. A német nemzetiségi oktatás magas színvonalon működik a kerületben. Az alapozás már az óvodában biztosított. 11

Az európai trendek és a magyar oktatáspolitikai stratégia azonban elsősorban az angol nyelvet teszik a nemzetközi kooperáció nyelvévé. Az angol nyelvoktatás is magas színvonalon biztosított. A kerület szakos tanári ellátottsága jónak mondható. Problémát jelent azonban a kisebb intézményekben az egyszakos tanárok kötelező órájának biztosítása. Ezt egyéb feladatokkal (ügyelet, tanulószoba stb.) igyekeznek lefedni. 2007. szeptember 1-jétől a kötelező óra emelése szükségessé teszi a munkaerő gazdálkodás áttekintését, mert a törvényben előírt plusz két óra pedagógus többletet eredményez. A közoktatásról szóló törvény előírja a fenntartónak, hogy négyévenként legalább egy alkalommal ellenőrizze a közoktatási intézmény működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét. A képviselő-testület döntött az oktatási-nevelési intézmények szakmai ellenőrzésének ütemtervéről. Ennek alapján a 2006/2007-es tanévben befejeződött az I. sz. Összevont Óvoda, a Galambos János Zeneiskola, a II. sz. Napsugár Óvoda, valamint a Grassalkovich Antal Általános Iskola szakértői vizsgálata. A 2007/2008-as tanévben került sor a III. sz. Összevont Óvoda, a Fekete István Általános Iskola és a Török Flóris Általános Iskola szakértői vizsgálatára. A szakértői jelentések elismerően szólnak a vizsgált intézményekről, átfogó képet nyújtanak azok működéséről, arról, hogy az alapító okiratban, a pedagógiai programban megfogalmazottak és a hatályos törvényi előírások a működési folyamatban hogyan valósulnak meg. Soroksáron kiemelt szerepet kap a képzésben az informatika, az idegen nyelv oktatása, a sport, valamint az ének-zene. Az általános iskolát végzett tanulók több mint 85%-a folytatja tanulmányait gimnáziumban és szakközépiskolában. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók intézményes ellátását a fővárosi fenntartású Benedek Elek Általános Iskola és Óvoda látja el. Jelenleg mintegy 60 soroksári tanuló jár oda. Az iskola vezetésével kapcsolatunk jó. Az intézkedési terv elkészítéséhez célszerű részletesen megvizsgálni a beiskolázási adatokat a felvett 1. osztályosokra vonatkoztatva. GRASSAL- KOVICH Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. kerületéből más Vidéki (bejáró) 2004/2005. 39 68 24 15 12 17 2005/2006. 41 60 21 25 4 10 2006/2207. 56 72 23 20 12 17 2007/2008 50 72 37 17 10 8 2008/2009 66 78 52 21 0 5 MIKSZÁTH Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/2005. 45 18 14 3 1 0 2005/2006. 56 19 13 4 0 2 2006/2207. 67 16 14 1 0 1 2007/2008 45 18 13 2 2 1 2008/2009 44 14 11 0 0 3 12

PÁNEURÓPA Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/2005. 35 34 19 12 2 1 2005/2006. 43 33 16 16 1 0 2006/2207. 57 45 28 12 4 1 2007/2008 50 35 21 11 2 1 2008/2009 34 48 16 25 1 6 TÖRÖK FLÓRIS Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/2005. 53 70 38 8 23 1 2005/2006. 40 58 28 5 24 1 2006/2207. 32 67 29 14 21 3 2007/2008 34 84 50 17 16 1 2008/2009 55 78 55 14 9 0 FEKETE ISTVÁN Nyilvántartott körzetes Tanulólétszám Körzetes Körzeten kívüli,de soroksári Bp. más kerületéből Vidéki (bejáró) 2004/2005. 51 35 20 8 6 1 2005/2006. 44 26 15 8 3 0 2006/2007. 41 32 14 6 9 3 2007/2008 46 25 14 6 3 2 2008/2009 41 32 23 3 6 0 Az adatokból kirajzolódik, hogy a saját körzetébe tartozó tanulókat a Mikszáth Kálmán Általános Iskola tudja a legnehezebben megtartani, valamint az, hogy Budapest más kerületeiből, illetve vidékről a legtöbben a Török Flóris Általános Iskolába (elsősorban a XX. kerületből), és a Grassalkovich Antal Általános Iskolába (elsősorban a környező agglomerációs településekről) kívánják beíratni a gyermekeiket. Az utóbbi két év során felerősödött az a tendencia is, hogy a szülők néhány hétre megváltoztatják a gyermek állandó lakcímét, hogy ezáltal kedvezőbb helyzetbe kerüljenek a beiratkozáskor. A soroksári általános iskolák legfontosabb jellemzői: A Grassalkovich Antal Általános Iskola három évig tartó felújítási és bővítési munkálatai befejeződtek, melynek során 8 új tanterem, tornaterem, könyvtár épült és a zeneiskola végleges elhelyezése is megoldódott. Fővárosi szinten is magas színvonalú kéttannyelvű ás nemzetiségi nyelvoktató programja. Az emeltszintű ének oktatás iránt is egyre nagyobb az érdeklődés. Tanulmányi versenyeken kiemelkedő eredményeket érnek el a diákok. A 2005. évi nemzetiségi nyelvi mérésen országos 1. helyezést ért el az iskola, a felsős kórus arany minősítését kapott. 2004- ben együttműködési megállapodást írtak alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglakozó általános iskolával. Nagy gondot fordítanak a művészeti oktatásra, a hagyományok ápolására. 13

Problémát jelent, hogy normál osztály nem működik az iskolában, így azok a körzetes gyerekek, akik nem szeretnék a német nyelvi képzést igénybe venni, az ének tagozatos osztályban kapnak helyet. A Mikszáth Kálmán Általános Iskola élére 3 éve új vezető került kinevezésre. A hagyományteremtés és az iskola vonzóbbá tétele érdekében sokféle új közösségi programot kínálnak a tanulóknak. A gyermeklétszám csökkenés az intézményben rohamos annak ellenére, hogy a kerületben itt a legmagasabb a körzetes tankötelesek száma. Beindították két éve a kislétszámú fejlesztő osztályt abban bízva, hogy a profilbővítés kettős haszonnal jár. Egyrészt részben megoldódna a kerületben a későn érő gyermekek elhelyezésének gondja, másrészt az iskola kihasználtsága nő, stabilizálja a létszámot. Sajnos a beiskolázási adatok ez idáig nem ezt igazolják. Jelentős változás az iskola életében az integrációs elv szerinti oktatás-nevelés bevezetése. Az integrációs elv kormányzati szinten is támogatott elképzelés (ezt segíti az integrációs, illetve képesség-kibontakoztató normatíva), de a gyakorlati megvalósítását tekintve alig vannak tapasztalatok és az intézményektől paradigmatikus (szervezeti, értékrendbeli, módszertani és tartalmi, a teljes működést érintő) változásokat igényel. Ennek kimunkálása több évig eltart, miközben elképzelhető a változtatásokkal szembeni ellenállás (a jobb érdekérvényesítési képességgel rendelkező szülői csoportok lázadása az ellen, hogy a cigány csoportok, iskolák fejlesztése preferált, körzethatár módosítás stb.). Fontos hangsúlyozni, hogy az integráció csak akkor működik, ha mindenkire azonos szabályok vonatkoznak: áljogvédő indokok és a pozitív diszkrimináció formái nem szabhatnak más normákat egyetlen csoport számára sem. A Török Flóris Általános Iskola tanulólétszáma csökkent az elmúlt években, de ez a működést optimálissá tette, ugyanis az évfolyamonkénti 4 tanulócsoporthoz kicsi volt az épület. Tanulói kimagasló eredményeket érnek el magyar, angol, ének és a sport területén. Továbbtanuláskor sokan választják az angol nyelvterületet, ehhez jó alapokat biztosít az iskola. Az ECDL vizsgaközpont és oktatóbázis eredményesen működik. A sportban is kiváló eredményeket érnek el az iskola tanulói. Három olyan sportegyesület működik, amely nevében és jogilag nem az iskolához tartozik, de az intézmény tanárai működtetik zömében, vagy kizárólag az iskolai gyerekei vesznek rész az edzéseken. A környezetvédelmi nevelés nagy hangsúlyt kap a nevelésben, az iskola 2005 után ismét elnyerte az Ökoiskola megtisztelő címet. Az iskola tanulói kiemelkedő eredményeket érnek el a Kaán Károly környezetismereti versenyen és a Szent László történelem versenyen. A Fekete István Általános Iskola az igazgató céltudatos tevékenysége során fejlődésnek indult. Ez nem csak külsőségekben nyilvánul meg, hanem az oktató-nevelő munka színvonala is emelkedik.a gondnoki lakás átvételével kialakítottak egy fejlesztő centrumot, melyben a fejlesztő és logopédiai foglalkozások kaptak helyet. Az iskola engedélyt kapott a képviselő-testülettől, hogy kislétszámú fejlesztő osztály harmadik évfolyamon is működjön. Az eredmények azt mutatják, hogy helyes volt a döntés. A fejlesztő osztályokban szakmailag rendkívül hatékony munka folyik, emellett az egyéni, kiscsoportos fejlesztés, a logopédiai munka, valamint a mozgásterápiás módszerek is kiválóan működnek. Az első 8. osztályból kimenő fejlesztős tanulókat sorra beiskolázták a középiskolákba. Nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, évről évre megrendezik az egészségvédő és környezetvédő hetet, a Víz Világnapja és a Kaán Károly környezetismereti versenyt hagyományosan az iskola tanulói nyerik. A Fekete István Általános Iskola szintén elnyerte az Ökoiskola címet. A 2008/2009-es tanévtől kezdődően az iskola csatlakozik az integrációs programhoz. 14

A Páneurópa Általános Iskola megfelelő feltételekkel, stabilnak mondható létszámmal működik. Pedagógiai programját a valós igényekhez és lehetőségekhez igazította. Az egyéni hátrányok leküzdése, az esélyek kiegyenlítése érdekében a Mikszáth Kálmán Általános Iskolához hasonlóan csatlakoztak az Integrációs Programhoz. A nyelvoktatásra nagy hangsúlyt fektetnek. A kerületi és fővárosi versenyeken mindkét nyelvből (német, angol) kimagaslóan szerepelnek, többen értek el első és második helyezéseket. Valamennyi munkaközösség kiemelt feladatának tekinti az íráskészség, valamint az olvasásszövegértés fejlesztését. A hagyományok ápolása fontos szerepet játszik az iskola életében. Magas színvonalú az intézmény által kétévente rendezett őszi oktatási konferencia, az évenkénti Páneurópa Piknik, Európa nap. 2004. júniusában együttműködési megállapodást írtak alá a Dél-pesti Régió 8 nemzetiségi oktatással foglalkozó általános iskolája, Kapocs Projekt néven. 2008-ban a Páneurópa Általános Iskola is ökoiskola lett. Egyéb feladataink Nyári napközis tábor A nyári napközis tábori szolgáltatásokra az utóbbi négy évben már nem kötöttünk szerződést Csepel Önkormányzatával, mivel nem tudták biztosítani a gyerekeknek a strandolási lehetőséget. Azóta helyben, forgószínpad-szerűen mindig más iskola szervezi a gyerekek nyári táborát, 9 héten keresztül biztosítva a gyerekek nyári felügyeletét, művelődését, neveltetését. Színes, változatos programokkal, kirándulásokkal örvendeztetik meg a táborozókat. Központi Műhely (A feladat ellátása kötelező, de ellátási módja intézmény működtetésével, vagy a szolgáltatás megvásárlásával egyaránt biztosítható.) A technika tantárgy eszközbeszerzését korábban, éveken keresztül a XX. kerületben működő Központi Műhely segítségével oldottuk meg. Harmadik éve helyben az itt tanító technika tanárok segítségével biztosítjuk az eszközellátást. A tárgyi és személyi feltételek megteremtésével, kisebb anyagi ráfordítással, jobb minőségben szolgáljuk ki az intézményeket. 2008-ban többcélú pedagógiai szolgáltató intézményünk, a SEPSZI vette át a feladatot. Alapfokú művészetoktatás (Kötelező feladat az 1993. évi LXXIX. tv. 86. (4) bekezdésének b) pontja, valamint a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5.2. b) pontja alapján.) Az alapfokú művészetoktatást a Galambos János Zeneiskola látja el. Rendezvényeik magas színvonalúak, rendszeresen szerepelnek itthon és külföldön egyaránt. A programokban felvállalt feladatokon túl az intézmény rendkívüli rendezvényeket is vállal az iskola szakmai presztízsének emelése érdekében. A fúvós zenekar számtalan felkérésnek tesz eleget. Népszerűsíti a soroksári fúvós kultúrát a Magyar Televízióban, külföldi és hazai fesztiválokon. 15

A Soroksár Művészeti Oktatásért Közalapítvány rendszeresen támogatja a zeneiskolát, melynek köszönhetően a hangszerellátottság folyamatosan javul. Pedagógiai szakszolgálat (Kötelező feladat az 1993. évi LXXIX. tv. 86. (4) bekezdésének d) pontja, valamint fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5. 2. c) pontja alapján.) A közoktatási törvény felsorolja és pontosan differenciálja a szakszolgálati tevékenységeket. E tevékenységek a következők: 1. gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás 2. tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység 3. nevelési tanácsadás 4.logopédiai ellátás 5. továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás 6. konduktív pedagógiai ellátás 7. gyógytestnevelés A főváros és a fővárosi kerületek közti feladatmegosztás eredményeképpen kerületünk gondoskodik a nevelési tanácsadásról, a logopédiai ellátásról és a gyógytestnevelésről. A feladatokat nem önálló intézményben látja el a kerület, hanem az ezzel foglalkozó dolgozók az egyes oktatási intézmények alkalmazásában állnak. A Nevelési Tanácsadó 2007. szeptember 1-jéig nem önálló intézményként a Páneurópa Általános Iskolában működött. A munkacsoport 2 főállású pszichológusból és 2 főállású fejlesztő pedagógusból és egy főállású logopédusból állt. A Nevelési Tanácsadó munkájának legnagyobb részét az óvodák, iskolák által küldött gyermekek vizsgálatai teszik ki. Az iskolaérettségi vizsgálatokra évről évre több gyereket küldenek. Tekintettel a magas esetszámra, a gondozási formák sajnos a diagnosztika és a tanácsadás felé tolódnak el. Terápiás kezelésre csak kismértékben marad kapacitás. Gondot okoz továbbá, hogy a szülők egy része nem együttműködő a pszichológusokkal, a megbeszélt időpontra egyszerűen nem jelenik meg a gyermekével a vizsgálaton. A szolgáltatások iránti igények egyre inkább a szakvélemények felé tolódnak el az intézmények részéről. Az esetszámok és a terápiára szorulók száma egyre nő. Ezek a megfontolások vezettek ahhoz a döntéshez, hogy a feladatot önálló intézmény létrehozásával lássuk el. Problémát jelentett az is, hogy miután a Nevelési Tanácsadó szakmailag nem önálló intézményként működött, az általuk elkészített szakvéleményt nem tekinthettük hivatalosnak (aláírási jog, pecsét) A szülők egy része a szomszédos kerületekben vásárolta meg ezt a szolgáltatást. Az intézményekben lévő szakszolgálati szakemberek nem tartoztak a Nevelési Tanácsadó közvetlen irányítása alá, így munkájuk figyelemmel kísérése, ellenőrzése sem volt lehetséges. A 2007/2008-as tanévben ez a probléma megoldódott a Soroksári Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézmény létrehozásával. 16

Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás (Kötelező feladat az 1993. évi LXXIX. tv. 87. (1) bekezdésének c) pontja, valamint fővárosi és a kerületi önkormányzatok között létrejött Megállapodás 5. 2. d) pontja alapján.) A pedagógiai szakmai szolgáltatások feladatkörébe tartozik a pedagógiai értékelés szaktanácsadás pedagógiai tájékoztatás egyéb pedagógiai szolgáltatás (pl. iskolaszerkezeti tanácsadás, információközvetítés) pedagógusok továbbképzésének segítése tanulmányi versenyek szervezése diákönkormányzatok segítése. Az önkormányzat feladata a közoktatási törvény 102. (2) bekezdése alapján értékelni a nevelési-oktatási intézmények foglalkozási és pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét. A szakmai szolgáltatás ellátásának alternatíváit az alábbi jogszabályok határozzák meg: - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, - a 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet. Az önkormányzat a kerületben a Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Csoportot 5 fővel hozta létre, munkájuk segítésére 50 %-os órakedvezményt is biztosított. Tevékenységüket 14 tantárgygondozó segítette. Közülük többen szakértői minősítéssel is rendelkeznek. Feladataikat az Oktatási Kulturális és Sportosztály koordinációjával, az intézményvezetők véleményének figyelembevételével látták el. A PSZSZCS a tanév során folyamatosan szervezte a szakmai programokat, továbbképzéseket, tantárgyi vetélkedőket. Nevükhöz fűződik az évenként megrendezésre kerülő Kerületi Pedagógiai Nap, a helytörténeti vetélkedő, a kerületi Diákgála, a nyugdíjas közalkalmazottak karácsonya, a Víz Világnapja vetélkedő. Az intézményeknek azonban gondot okozott a PSZSZCS tagok 50%-os órakedvezménye, ugyanis teljes státuszt foglaltak el, a fennmaradó órákra nem tudtak mást alkalmazni, a tanórákat viszont el kellett látni. 2007. szeptember elsejétől ez a szolgáltatás is az új intézmény, a SEPSZI keretén belül működik, egy felsőtagozatos, egy alsótagozatos és egy óvodai szaktanácsadóval. Munkájukat 14 tantárgygondozó segíti, akikkel szerződést kötött az új intézmény. 17

Finanszírozás A pedagógus státuszok száma viszonylag állandó. Státuszbővítésre a Közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően került sor (szabadidő-szervező, rendszergazda, hangszerkarbantartó) Státuszcsökkentésre a feladatok csökkenése miatt kényszerültünk, a vonatkozó adatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. Alkalmazotti létszámok, álláshelyek 2003-tól 2006-ig Intézmény Ped. 2003. 2004. 2005. 2006. IX.01-től okt. okt. okt. okt. nev.s. egyéb össz. Ped. nev.s. egyéb össz. Ped. n.s. egyéb össz. Ped. n.s. egyéb össz. Grassalk. 47,5 1 18 66,5 47,5 1 18 66,5 47,5 1 18 66,5 47,8 1,5 20 69,3 Mikszáth 31 0 9 40 31 0 9 40 31 0 9 40 26,5 0,5 9 36 Fekete 28,5 0 13 41,5 28,5 0 13 41,5 28,5 0 13 41,5 28,8 1,5 13 43,3 Pán. 37 1 17 55 37 1 17 55 37 1 17 55 37 1,5 17 55,5 Török F. 54,5 1 21 76,5 54,5 0 21 75,5 54,5 0 21 75,5 55 0,5 22 77,5 Isk. össz. 199 3 78 280 198,5 2 78 278,5 199 2 78 279 195,1 5,5 81 281,6 Galambos 19 0 2 21 19 0 2 21 19 0 2 21 19 1 2 22 I. sz. Ó. 29 14 10,5 53,5 29 14 10,5 53,5 29 14 10,5 53,5 29 14 10,5 53,5 II. sz. Ó. 11 5 7 23 11 5 7 23 11 5 7 23 11 5 7 23 III. sz. Ó. 24 11 7,5 42,5 24 11 7,5 42,5 24 11 7,5 42,5 24,2 11 7,5 42,7 Óv. össz. 64 30 25 119 64 30 25 119 64 30 25 119 64,2 30 25 119,2 Okt. össz. 282 33 105 420 281,5 32 105 418,5 282 32 105 419 278,3 36,5 108 422,8 A jelenlegi létszámadatok: 2007/2008. tanév Oktatást nevelést Intézmény Pedagógus segítő Egyéb Összesen Grassalkovich 46,5 1,5 19 67 Mikszáth 26 0,5 9 35,5 Fekete 29 1,5 13 43,5 Páneurópa 29 1,5 17 47,5 Török Flóris 50,5 0,5 22 73 Iskolák összesen 181 5,5 80 266,5 Galambos János 19 1 2 22 I. sz. Óvoda 29 14 10,5 53,5 II. sz. Óvoda 11 5 7 23 III. sz. Óvoda 24 11 7,5 42,5 Óvodák összesen 64 30 25 119 SEPSZI 12 0 2 14 Oktatás összesen 276 36,5 109 421,5 18

A bevétel-kiadás alakulását az alábbi táblázatok mutatják: 2003. évi bevétel kiadás eredeti előirányzat Intézmény saját bevétel normatív támogatás Bevétel önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi Juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich 13107 142925 45542 201574 122979 40961 37634 201574 Mikszáth 5906 55657 45900 107463 70341 20463 16659 107463 Fekete 8187 54882 58737 121806 77741 26214 17851 121806 Páneurópa 8161 76686 79423 164270 104024 34749 25497 164270 Török 18647 137114 61180 216941 126497 42617 47827 216941 Iskolák össz. 54008 467264 290782 812054 501582 165004 145468 812054 Galambos 2285 31061 26548 59894 43452 14549 1893 59894 I. sz. Óvoda 15927 64160 71002 151089 86825 28900 35364 151089 II. sz. Óvoda 5966 22846 32200 61012 35928 12251 12833 61012 III. sz. Óvoda 10971 47958 56293 115222 65093 21935 28194 115222 Óvodák össz. 32864 134964 159495 327323 187846 63086 76391 327323 Oktatás össz. 89157 633289 476825 1199271 732880 242639 223752 1199271 Intézmény 2004. évi bevétel kiadás eredeti előirányzat saját bevétel normatív támogatás Bevétel önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich 12804 159120 37776 209700 125762 41154 42784 209700 Mikszáth 7843 56445 47359 111647 69863 22891 18893 111647 Fekete 5146 54698 70513 130357 80263 26482 23612 130357 Páneurópa 8506 79081 83060 170647 106681 34894 29072 170647 Török 18085 145546 58540 222171 129879 42821 49471 222171 Iskolák össz. 52384 494890 297248 844522 512448 168242 163832 844522 Galambos 2285 31057 27876 61218 44628 14643 1947 61218 I. sz. Óvoda 11989 74194 69406 155589 89791 29147 36651 155589 II. sz. Óvoda 5037 25033 33658 63728 37303 12334 14091 63728 III. sz. Óvoda 9052 52649 57085 118786 67283 21932 29571 118786 Óvodák össz. 26078 151876 160149 338103 194377 63413 80313 338103 Oktatás össz. 80747 677823 485273 1243843 751453 246298 246092 1243843 19

Intézmény 2005. évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat saját bevétel normatív támogatás Bevétel önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich 11997 162034 65824 239855 148868 48575 42412 239855 Mikszáth 5244 55585 60997 121826 78948 25612 17266 121826 Fekete 8939 60963 77441 147343 91912 30082 25349 147343 Páneurópa 8974 78350 99788 187112 119689 39105 28318 187112 Török 18699 147292 92382 258373 156682 51235 50456 258373 Iskolák össz. 53853 504224 396432 954509 596099 194609 163801 954509 Galambos 3481 33843 31738 69062 50314 16516 2232 69062 I. sz. Óvoda 12015 78021 77906 167942 97731 31457 38754 167942 II. sz. Óvoda 5672 26539 35931 68142 40933 13455 13754 68142 III. sz. Óvoda 9120 54265 68410 131795 76157 24585 31053 131795 Óvodák össz. 26807 158825 182247 367879 214821 69497 83561 367879 Oktatás össz. 84141 696892 610417 1391450 861234 280622 249594 1391450 Intézmény Saját Bevétel 2006. évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat bevétel normatív támogatás önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich 12089 161456 76259 249804 155874 49539 44391 249804 Mikszáth 6205 54409 72841 133455 84508 26904 22043 133455 Fekete 6376 60339 91210 157925 99048 31715 27162 157925 Páneurópa 9075 81586 111439 202100 127516 40682 33902 202100 Török 18451 144060 106271 268782 163163 52092 53527 268782 Isk. össz. 52196 501850 458020 1012066 630109 200932 181025 1012066 Galambos 3000 28353 41378 72731 53490 17022 2219 72731 I. sz. Óvoda 13409 75524 91206 180139 105029 33258 41852 180139 II. sz. Óvoda 6238 25781 41880 73899 44748 14091 15060 73899 III. sz. Óvoda 11302 56229 77278 144809 82953 25910 35946 144809 Óvodák össz. 30949 157534 210364 398847 232730 73259 92858 398847 Oktatás össz. 86145 687737 709762 1483644 916329 291213 276102 1483644 20

Intézmény Saját Bevétel 2007. évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat bevétel normatív támogatás önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás e Ft-ban kiadás összesen Grassalkovich 16093 159702 84445 260240 155511 48965 55764 260240 Mikszáth 4593 54667 65734 124994 76223 24118 24653 124994 Fekete 6149 69050 102186 177385 108751 34787 33847 177385 Páneurópa 11039 76041 121963 209043 127920 40475 40648 209043 Török 22421 136080 123721 282222 165276 52630 64316 282222 Isk. össz. 60295 495540 498049 1053884 633681 200975 219228 1053884 Galambos 3000 27293 44689 74982 55263 17465 2254 74982 I. sz. Óvoda 19988 77418 102380 199786 112390 35057 52339 199786 II. sz. Óvoda 6265 25621 46385 78271 47040 14741 16490 78271 III. sz. Óvoda 14611 56947 83353 154911 84262 26285 44364 154911 Óvodák össz. 40864 159986 232118 432968 243692 76083 113193 432968 Oktatás össz. 104159 682819 774856 1561834 932636 234523 334675 1561834 2008. évi bevétel - kiadás eredeti előirányzat Intézmény saját bevétel bevétel normatív támogatás önkorm. hozzájár. bevétel összesen Személyi juttatás befiz köt. Kiadás dologi kiadás kiadás összesen Grassalkovich 14682 148321 101376 264379 156804 49566 58009 264379 Mikszáth 3406 49326 71467 124199 76261 24566 23372 124199 Fekete 6075 64170 103303 173548 104905 33363 35280 173548 Páneurópa 9104 69413 102062 180579 104653 33047 42879 180579 Török 21247 128506 126603 276356 158849 50597 66910 276356 Iskolák összesen 54514 459736 504811 1019061 601472 191139 226450 1019061 Galambos 3500 26256 42756 72512 52580 16544 3388 72512 I. sz. Óvoda 13376 78841 105312 197529 114185 35862 47482 197529 II. sz. Óvoda 6552 28190 39169 73911 49007 15584 9320 73911 III. sz. Óvoda 12556 64005 75216 151777 85434 26662 39681 151777 Óvodák összesen 32484 171036 219697 423217 248626 78108 96483 423217 SEPSZI - 9320 67173 76493 44624 13735 18134 76493 Oktatás össz. 90498 664348 834437 1591283 947302 299526 344455 1591283 21

Az intézményi saját bevételek összességében alig változtak az elmúlt években, 2007-ről 2008-ra viszont kissé csökkentek. A normatív állami támogatások 2003-tól 2006-ig kissé emelkedtek, 2007- től csökkenő tendenciát mutatnak. Különösen 2008-ban nagymértékű a csökkenés. Az önkormányzati hozzájárulás összege viszont drasztikusan megemelkedett, míg 2003. évben közel 477 millió Ft volt, a 2006. évben ez már majdnem 710 millió Ft-ra nőtt, ami azt jelenti, hogy az intézmények finanszírozásához az önkormányzatnak jóval nagyobb részt kell vállalnia, mint amit az állam a normatívákból juttat. e Ft-ban Normatív Önkormányzati % támogatás hozzájárulás 2003. 633.289 476.825 75,3 2004. 677.823 485.273 71,6 2005. 696.892 610.417 87,6 2006. 687.737 709.762 103,2 2007. 682.819 774.856 113,5 2008. 666.348 834.437 125,2 Az állami normatív bevételekkel szemben a kiadás fokozatosan növekszik. Főleg a személyi juttatás és a befizetési kötelezettségek emelkedtek, amelyek szinte függetlenek az önkormányzati döntésektől. Az állam jogszabályokban kötelezi az önkormányzatot a bérfejlesztésre, a járulékok növelésére, de ehhez külön fedezetet nem biztosít (vagy csak bizonyos százalékban). A személyi juttatás és a befizetési kötelezettségek a kiadásoknak 80-82 %-át teszik ki. Személyi juttatás +bef. köt. Kiadás Kiadás %-a a személyi jutt. 2003. 975.519 1.199.271 81,3 2004. 997.751 1.243.843 80,2 2005. 1.141.856 1.391.450 82,1 2006. 1.207.542 1.483.644 81,4 2007. 1.227.159 1.561.834 78,6 2008. 1.246.828 1.591.283 78,4 1 általános iskolai tanulóra jutó kiadás eft : Iskola 2003. 2004. 2005. 2006. 2007 2003-2007 közötti növekedés Grassalkovich 350 360 414 435 453 103 Mikszáth 412 454 525 615 625 213 Fekete 483 572 606 610 672 189 Páneurópa 515 545 608 699 718 203 Török 332 341 405 445 508 176 Összesen Átlag 394 418 477 521 559 165 22

Az egy általános iskolai tanulóra jutó kiadások növekedése 2003 és 2007 között: 800 700 600 500 400 300 200 Grassalkovich Mikszáth Fekete Páneurópa Török 100 0 2003 2004 2005 2006 2007 Kapacitás-kihasználtság A soroksári óvodák kapacitás-kihasználtsága az utóbbi 4-5 évben alig változott. Ugyancsak változatlan az alkalmazott pedagógusok létszáma is. Az I.sz. Összevont Óvoda rendszerint 100 % körüli, vagy afölötti kihasználtsági mutatókkal rendelkezik, a II. sz. Napsugár Óvoda 95 %-os kihasználtságú, a III. sz. Összevont Óvoda kihasználtsága 86 és 95 % között mozog. Az óvodai férőhelyek számának bővítése lehetővé tenné, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek már 3 éves koruktól bekerüljenek. Ehhez azonban a szülőkkel való célirányos együttműködésre van szükség. Az iskolák kihasználtságának vizsgálatát illetően szükséges az adatok részletesebb, intézményenkénti áttekintése. A táblázatok üresen hagyott cellái azt jelentik, hogy az adott tanévre vonatkozólag nem állt rendelkezésünkre adat. Például: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számát 2007-ben kellett először felmérni és jelenteni az országos közoktatási statisztikai rendszerbe. A 229/2007. (VIII.31.) Kormányrendelet 7. sz. melléklete tartalmazza azt a nyilatkozatot, melynek kitöltése önkéntes. A gyermek, a tanuló akkor minősül halmozottan hátrányos helyzetűnek, ha a törvényes felügyeletet gyakorló szülő, illetve szülők legfeljebb az iskola 8. évfolyamát fejezték be és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek. 23

Grassalkovich Antal Általános Iskola Év 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. Osztálytermek + szaktantermek száma 23+4 23+4 23+4 23+4 Osztályok száma 24 24 24 24 Tanulói létszám 580 567 574 575 Osztályok átlaglétszáma 24,2 23,6 23,9 23,9 Kihasználtság 83 % 84 % 85 % 85 % Pedagógus létszám 47,5 47,5 47,8 46,5 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 12,21 11,9 12 12,4 H. h. h. tanulók száma 9 Fekete István Általános Iskola Év 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. Osztálytermek + szaktantermek száma 12+3 12+3 12+3 12+3 Osztályok száma 13 15 15 16 Tanulói létszám 243 241 259 264 Osztályok átlaglétszáma 18,6 16 17,2 16,5 Kihasználtság 54 % 54 % 58 % 59 % Pedagógus létszám 28,5 28,5 28,8 29 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 8,52 8,45 8,9 9,1 H. h. h. tanulók száma 22 24

Török Flóris Általános Iskola Év 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. Osztálytermek + szaktantermek száma 28+4 26+4 25+5 25+5 Osztályok száma 27 26 25 24 Tanulói létszám 638 604 567 556 Osztályok átlaglétszáma 23,6 23,2 22,7 23,1 Kihasználtság 84 % 79 % 74 % 73 % Pedagógus létszám 54,5 54,5 55 50,5 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 11,7 11,08 10,3 11 H. h. h. tanulók száma 7 Páneurópa Általános Iskola Év 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. Osztálytermek + szaktantermek száma 16+5 16+5 16+5 16+5 Osztályok száma 16 16 16 16 Tanulói létszám 308 289 279 291 Osztályok átlaglétszáma 19,25 18 17,4 18,1 Kihasználtság 68,7 % 64,5 % 62 % 65 % Pedagógus létszám 37 37 37 29 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 8,32 7,81 7,54 10,03 H. h. h. tanulók száma 16 25

Mikszáth Kálmán Általános Iskola Év 2004/2005. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. Osztálytermek + szaktantermek száma 12+5 12+5 12+5 15+2 Osztályok száma 14 14 13 13 Tanulói létszám 232 217 191 200 Osztályok átlaglétszáma 16,57 15,5 14,7 15,3 Kihasználtság 51,7 % 48,4 % 42,6 % 74 % Pedagógus létszám 31 31 26,5 26 Egy pedagógusra jutó tanulói létszám 7,48 7 7,2 7,7 H. h. h. tanulók száma 21 Megjegyzés: a Mikszáth Kálmán Általános Iskolában a 2007/2008-as tanév során azért változott meg jelentősen a kapacitás-kihasználtsági mutató, mert az intézmény alapító okiratában a maximális férőhelyre vonatkozó adatot a Képviselő-testület 448-ról 270-re módosította, így a továbbiakban ehhez kell viszonyítani. Összehasonlító adatok Kihasználtság: 100 80 60 40 20 0 2004 2005 2006 2007 Grassalkovich Török Páneurópa Fekete Mikszáth Egy pedagógusra jutó tanulók száma: 14 12 10 8 6 4 2 0 2004 2005 2006 2007 Grassalkovich Török Páneurópa Fekete Mikszáth 26