EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP EMLÉKEZTETŐ Dátum és időpnt: 2013. június 25. 10:00 Helyszín: NFÜ tárgyalója RÉSZTVEVŐK Meghívtt vendégek és a hnlapn, nyílt jelentkezés keretében regisztrált résztvevők (ld. 2. sz. melléklet): energiamenedzsment rendszerek telepítésével és üzemeltetésével fglalkzó vállalkzásk képviselői épületenergetikai (energiahatéknyság és megújuló energia) fejlesztések kivitelezésével fglalkzó vállalkzásk képviselői a Klebelsberg Intézményfenntartó Közpnt üzemeltetéssel fglalkzó munkatársai a Végrehajtó Ügynökség (Nemzetközi Fejlesztési és Frráskrdinációs Ügynökség Zrt.) munkatársa a Prgram Operátr (tvábbiakban PO, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Környezetvédelmi Prgramk Irányító Hatósága) munkatársai és külső szakértői A MEGBESZÉLÉSEN ELHANGZOTTAK ÖSSZEFOGLALÁSA Energiamenedzsment rendszerek: A telepítendő energiamenedzsment rendszerekre javaslt előírni az MSZ EN 15232 szabvány alkalmazását. A szabvány meghatárzza az energiamenedzsment rendszerekkel szemben támaszttt követelményeket. Ezzel együtt javaslt a pályázati felhívás tervezetben szereplő műszaki specifikáció megtartása. A szabvány különböző szinteket határz meg a rendszerekkel szemben támaszttt követelmények tekintetében. Javaslt a B szint előírása jelen pályázati felhívás keretében. Ennél bnylultabb rendszert költséghatéknysági kkból, illetve a kapacitásfejlesztési cél teljesülését elősegítendő, nem érdemes jelen pályázat keretében előírni. Energiamenedzsment rendszer üzemeltetése, felügyelete: a) Már a B szint előírása kapcsán felmerült, hgy a rendszer működtetésére egy lehetséges megldásként kínálkzik, hgy az energiamenedzsment rendszer a rendszer kiépítőjének egy közpnti diszpécser szlgálatáhz kapcslódna, ahl megfelelő végzetséggel rendelkező szakemberek (épületgépész vagy
szakirányú felsőfkú végzettség) végzik a nymn követést (üzemeltetési szerződés keretében). Ez esetben az isklában csak egy egyszerű autmatika lenne elhelyezve, és amennyiben a rendszer riasztást ad, értesítik az isklában lévő gndnkt, műszaki személyzetet (aki részt vett a pályázatból megvalósuló képzésben), de a felügyeletet a közpnt megfelelő képzettséggel rendelkező szakembere látná el. b) Másik lehetséges megldásként kínálkzik a kapacitásfejlesztést követően az iskla gndnkára, műszaki személyzetére bízni az üzemeltetést. A megjelent beszállítók véleménye alapján már a B szintű rendszer üzemeltetéséhez különösen az elemzések elkészítéséhez és a beavatkzási pntk megállapításáhz szakirányú végzettségű szakember szükséges. Felmerült az MSZ EN 50090 szabványsrzat alkalmazása, amely a telepített eszközök platfrm független kmmunikációját teszi lehetővé. Résztvevők között nem vlt egyetértés a szabvány előírásának szükségességét illetően, mivel az egyes felügyeleti rendszerek között kmmunikáció nem történik, és nem tervezett a pályázatban nyertes prjektek épületfelügyeltét közös távfelügyeletre tenni. PO megvizsgálja a szabvány előírásának szükségességét. Kérdésre válaszlva PO felvázlta az elképzelését a telepítendő rendszerek által egy szemléletfrmáló közös hnlapra vnatkzó adatk kmmunikációja tárgyában. Ebből a szempntból az energiamenedzsment rendszereknek mindössze néhány alapinfrmáció tvábbítását kell biztsítaniuk célszerűen pl. Excel táblázatba exprtált adatk frmájában. Résztvevők egyetértettek a felvázlt megldással. Az elszámlható költségekben az energiamenedzsment rendszerekre vnatkzó 10%-s belső krlát szűk (különösen abban az esetben, ha pl. faapríték kazán is kapcslódik a rendszerhez), illetve nem indklt a krlát megtartása. PO megvizsgálja a krlát váltztatását, szükségességét, illetve a megvalósítandó tartalmra (telepítés, üzemeltetés) vnatkzó elváráskat. Felmerült tvábbá, hgy %-s krlát megállapítása esetén pnts határvnal megadása szükséges, hgy az egyes gépészeti elemek (pl. szelepek) gépészet vagy energiamenedzsment rendszer költségeihez srlandók. A megvalósítást követő utánkövetés érdekében javaslt az üzemeltetés költségek elszámlása is biznys ideig. Megldást jelenthet, hgy a telepítést követő végszámla tartalmaz meghatárztt időszakra vnatkzó üzemeltetési kötelezettséget a garanciális kötelezettségekkel összefüggésben. Az utánkövetés időszaka műszaki szempntból 2 év, de legalább 1 teljes fűtési szezn. PO megvizsgálja, hgy ezt milyen módn tudja figyelembe venni az elszámlható költségek tekintetében. PO felvetésre résztvevők elmndták, hgy az energiamenedzsmenttel fglalkzó cégeknek célszerű már a tervezésnél bekapcslódniuk az energiahatéknysági felújítást célzó prjektbe. PO megvizsgálja, hgy ezt hgyan lehet megfelelően lekövetni vagy előírni a pályázati felhívásban.
Kivitelezés: A támgatható tevékenységek világítástechnikai részéhez kapcslódó észrevételek: szükséges kiegészíteni a felhívás szövegét az idevnatkzó szabványkkal (MSZ EN 12464-1:2012), amennyiben esti ktatást is flytat a kedvezményezett eltérő lux előírás vnatkzik a megvilágításra (500 lux versus 300 lux) A fényfrrásk és előtétek cseréje nem indklt, mert ebben az esetben elveszik a gyártói garancia és rendezetlen lesz a felelősség kérdése. Csak kmplett lámpatest cseréjére legyen lehetőség. Épületfelügyeleti rendszerben lehessen bekapcslni a világítást. Mzgásérzékelő helyett jelenlét érzékelő támgatása indklt. A felhívás szövegben szereplő szakaszlás jó gndlat, de precízebb, ha egyértelműen megfgalmazásra kerül a srnkénti kapcslhatóság biztsítására vnatkzó követelmény. Visznylag sk az engedélyköteles tevékenység a támgatható tevékenységek között. Emiatt PO megvizsgálja a támgató döntés és a szerződéskötés közötti időszakra szabtt határidő (60 nap) váltztatását illetve javaslatként merült fel, hgy a támgatási szerződés megkötéséhez legyen elegendő az engedély iránti kérelem benyújtásáról szóló (szak)hatósági igazlás. Tekintettel arra, hgy a pályázatban a jelenlegi előírásknál szigrúbb követelmények teljesítése lesz kötelező, várhatóan ez 10 cm-t meghaladó külső szigetelés alkalmazását eredményezi, mely szintén engedélyköteles tevékenység, habár ez gyrsíttt eljárásban történik (tapasztalat szerint min. 2 hét így is). Támgatható tevékenységek és elszámlható költségekhez kapcslódó észrevételek: Csapadékvíz szigetelés indklt lehet laps tető esetén, ennek elszámlhatósága javaslt. Amennyiben laps tetőre kerül telepítésre napkllektr, akkr a tető felújítását is támgatni célszerű. A napkllektr használatát javaslt krlátzni a használati melegvíz előállítására szemben a mst megfgalmaztt melegvíz készítés és fűtésrásegítés lehetőségével. A felhívásban szereplő jelenlegi előírást: napkllektrral kiváltandó fűtési teljesítmény 45%-s értékét elfgadhatónak tartják. A pályázati felhívás rendelkezzen arról, hgy mérhető legyen a napkllektr által elért megtakarítás. A napkllektrra vnatkzó gyártói garancia (20 év) helyett teljesítmény garanciát javaslt megkövetelni. Napelemek esetében a szigetüzem támgatását javaslt kivenni, mert nincs értelme. Hőszivattyús prjektek esetében javaslt szndateszt kötelező előírása, ez kb. 200.000 Ft költséggel jár, és 48 órát vesz igénybe. A mérőórák cseréje, illetve bővítése legyen elszámlható költség, mert a hagymánys mérőórák nem teszik lehetővé az energiamenedzsment rendszerek hatékny alkalmazását.
A KLIK résztvevője jelezte, hgy kmly gndt jelent a fgyasztási számlák beszerzése az elmúlt 3 évre a fenntartó váltzás miatt. KLIK résztvevőjének tapasztalata szerint egy mérőóráhz tipikusan lyan épületek, illetve épületrészek is tartznak, amelyek nem ktatási funkciót látnak el, emellett nagyn gyakri a megszttt vagyni helyzet. Tvábbá a KLIK résztvevője javaslta, hgy a felújítandó épület maga az ktatási funkciót ellátó épület legyen, ne a trnaterem, raktár, stb. Fenti pntk vnatkzásában PO tvább vizsgálja, hgy milyen módn lesz elvárás az elmúlt 3 év fgyasztási adatainak egyértelmű számlaalapú kimutatása, illetve, hgy egy vagy több épület felújítására lesz-e lehetőség, tvábbá, hgy milyen módn lehet a kizárólag ktatási célú épületre/épületrészre krlátzni a felújítás lehetőségét. Felmerült, hgy a környezeti-nevelési szakemberrel szemben a munkák jellege miatt túlzó a 3 év szakmai tapasztalat elvárás. PO megvizsgálja egyéb minimum krlát alkalmazását (pl. referencia, prjektszám, előkészítésben szerzett tapasztalat, stb.) Javaslt az Ec-Design követelményrendszernek való megfelelt gyártók termékeinek támgatása PO megvizsgálja a követelményrendszert és hgy ez nem jelent-e versenykrlátzást. PO felvetette, hgy lehetőség van EUR alapú elszámlásra a kiírás keretében. Résztvevők különböző álláspntn vltak az EUR vs. HUF elszámlás előnyeit, ill. hátrányait illetően. Készítette: PO (NFÜ, KEOP IH) Mellékletek: 1. Napirend 2. Résztvevők listája
1. sz. melléklet EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP, 2013. JÚNIUS 25. NAPIREND Délelőtti szekció: Energiamenedzsment 10:00-10:30 Köszöntő és bevezető előadás Kasza György a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Prgramk Irányító Hatóságának Divízió vezetője ismerteti az Energiahatéknysági prgramt, illetve a tervezett Pályázati kiírás megvitatandó elemeinek főbb ismérveit 10:30-10:45 A tervezett Pályázati felhívás főbb elemeinek ismertetése Támgatható tevékenységek, előírt követelmények, elszámlható költségek és azk mértéke 10:45-11:00 Egy elképzelt mintaprjekt bemutatása Néhány szó általában a pályázatk sajátsságairól (prjektmenedzsment, közbeszerzés, stb.), egy elképzelt mintaprjekt bemutatása a pályázat előkészítésétől a prjekt lezárásáig 11:00-13:00 Vita a tervezettekről Délutáni szekció: Kivitelezés 14:00-14:30 Köszöntő és bevezető előadás Kasza György a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelmi Prgramk Irányító Hatóságának Divízió vezetője ismerteti az Energiahatéknysági prgramt, illetve a tervezett Pályázati kiírás megvitatandó elemeinek főbb ismérveit 14:30-14:45 A tervezett Pályázati felhívás főbb elemeinek ismertetése Támgatható tevékenységek, előírt követelmények, elszámlható költségek és azk mértéke 14:45-15:00 Egy elképzelt mintaprjekt bemutatása Néhány szó általában a pályázatk sajátsságairól (prjektmenedzsment, közbeszerzés, stb.), egy elképzelt mintaprjekt bemutatása a pályázat előkészítésétől a prjekt lezárásáig 15:00-17:00 Vita a tervezettekről
Megvitatandó kérdések: Délelőtti szekció: Energiamenedzsment Rendszer leírás bnylultsága A támgatható tevékenységek B részében ismertetett Energiamenedzsment rendszer megfelelősége: szükséges-e ilyen részletes leírás és ilyen bnylult rendszer vagy jelen mintaprjektek esetén egyszerűbb rendszerek célszerűek? Hnlap Az összes kiépítésre kerülő rendszernek alkalmasnak kell lennie a mért megtakarításk adatainak egy hnlapra történő közlésére, ehhez milyen előzetes követelmények meghatárzása szükséges? Utánkövetés (a rendszer beüzemelését követő 0,5-1,5 év) szükségessége, lehetőségei, módjai (teljes távfelügyelet, üzemeltetőnek történő átadás, vegyes üzemeltetés?), költségei Szükséges tevékenységek és költségek melyik fázisban milyen tevékenységek és ahhz kapcslódóan milyen költségek merülhetnek fel? Kiépítés és üzemeltetés hgyan kötnek szerződést, milyen elszámlható költség kategóriákra van szükség Időzítés, ütemezés az elképzelt mintaprjektbe milyen szakértőknek hl ideális becsatlakzniuk és ezek hgyan épülnek egymásra (auditr, energiamenedzsment rendszert kiépítő cég, kivitelező már az előkészítésbe, csak a TSZ megkötését követően, vagy csak a kivitelezés lezárulását követően. Megtakarítás hzzávetőleg az ismertetett paraméterekkel rendelkező épületek esetén milyen megtakarítás érhető el az épületfelügyeleti rendszer kiépítésének köszönhetően? Több épület vagy egy amennyiben az előírt követelményeket több épület együttesen teljesíti, így a felújítás több épületre is kiterjed, hgyan valósítható meg az energiamenedzsment rendszer kiépítése több épület esetén (minden épületet külön rendszerrel látnak el vagy összehanglt rendszer kerül kiépítésre? Tvábbá fajlagsan melyik hatéknyabb, melyikkel érhető el nagybb megtakarítás: egy nagybb épület vagy több kisebb épület felújítása és épületfelügyeleti rendszerrel történő ellátása? Kapacitásfejlesztés, szemléletfrmálás a támgatható tevékenységek C és D pntjában ismertetett tevékenységek és az energiamenedzsment rendszer által elérhető szinergiák megvitatása: a rendszer kiépítését követő képzés és kézikönyv; a rendszer hzzáadtt értéke a szemléletfrmálási célhz, tvábbá az ebből következő esetleges sajátsságk, követelmények specifikálása Kckázatk pénzügyi, felhasználói, fenntarthatósági, működtetői szempntból Létesítéssel kapcslatban felmerülő krlátk, nehézségek Milyen engedélyezési eljárással érintettek az egyes rendszerek, kik az engedélyezők, milyen átfutási ideje van az engedélyezésnek Milyen szlgáltatási szerződés módsításk szükségesek, a szerződések milyen kötelmekkel járnak (pl: villams energia rendszerbe táplálása esetén) Garanciális idők tisztázása (telepített egyedi rendszerek: napelem, hőszivattyú, kllektrmező, sznda stb.) karbantartása. Üzemeltetéssel kapcslats lehetőségek, tapasztalatk Milyen üzemeltetési frmák jellemzőek ktatási intézményekben, ezek előnyeihátrányai
Célszerű-e a pályázatban az üzemeltetés frmáját, szerződését tisztázni? Milyen költségek terhelik a Fenntartót az üzemeltetés egyes időszakában ( 1-5- 15 év)? Milyen energia-megtakarítási lehetőségek léteznek az intézményekben? hl tapasztalható felesleges energia-felhasználás? melyek azk, amit beruházással, szabályzással vagy tudatsabb magatartással lehet beflyáslni? Hgyan lehet energia-megtakarítást elérni a fgyasztói megatartás váltztatásával? milyen eszközei, lehetőségei vannak ennek az intézményben? milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a dlgzók és az ügyfelek vnatkzásában? (ötlet-börze) Hgyan lehet energia-takaréks magatartásra ösztönözni az ügyfeleket? (az intézményen kívüli például tthni energiatakaréks magatartás érdekében). Milyen disszeminációs, vizualizációs eszközök lehetnek eredményesek? Jó gyakrlatk bemutatása felkutatása Egyéb tapasztalatk összegyűjtése a fenntartással, üzemeltetéssel, felújítási költségekkel, krábbi fejlesztésekkel kapcslatban Délutáni szekció: Kivitelezés Követelmények kivitelezésre/kivitelezőre vnatkzó szükséges követelmények, megkötések Támgatható tevékenységek a támgatható tevékenységek A részében ismertetett tevékenységek leírásának megfelelősége Időzítés, ütemezés az elképzelt mintaprjektbe milyen szakértőknek hl ideális becsatlakzniuk és ezek hgyan épülnek egymásra (auditr, energiamenedzsment rendszert kiépítő cég, kivitelező már az előkészítésbe, csak a TSZ megkötését követően). Több épület vagy egy amennyiben az előírt követelményeket több épület együttesen teljesíti, így a felújítás több épületre is kiterjed, fajlagsan melyik hatéknyabb, melyikkel érhető el nagybb megtakarítás: egy nagybb épület vagy több kisebb épület felújítása és épületfelügyeleti rendszerrel történő ellátása? Kapacitásfejlesztés, szemléletfrmálás a támgatható tevékenységek C és D pntjában ismertetett tevékenységek által elérhető szinergiák megvitatása: a kivitelezés srán az ebből következő esetleges sajátsságk, követelmények specifikálása Szükséges tevékenységek és költségek melyik fázisban milyen tevékenységek és ahhz kapcslódóan milyen költségek merülhetnek fel? Kckázatk pénzügyi, felhasználói, fenntarthatósági, működtetői szempntból Kivitelezéssel kapcslats legfntsabb kérdések tisztázása az egyes rendszerek engedélyezésének menetéről, felmerülő költségek az előkészítési szakaszban, finanszírzási lehetőség (külső partner bevnása); Létesítéssel kapcslatban felmerülő krlátk, nehézségek Milyen engedélyezési eljárással érintettek az egyes rendszerek, kik az engedélyezők, milyen átfutási ideje van az engedélyezésnek
Milyen szlgáltatási szerződés módsításk szükségesek, a szerződések milyen kötelmekkel járnak (pl: villams energia rendszerbe táplálása esetén) Garanciális idők tisztázása (telepített egyedi rendszerek: napelem, hőszivattyú, kllektrmező, sznda stb.) karbantartása. Üzemeltetéssel kapcslats lehetőségek, tapasztalatk Milyen üzemeltetési frmák jellemzőek ktatási intézményekben, ezek előnyeihátrányai Célszerű-e a pályázatban az üzemeltetés frmáját, szerződését tisztázni? Milyen költségek terhelik a Fenntartót az üzemeltetés egyes időszakában ( 1-5- 15 év)? Milyen energia-megtakarítási lehetőségek léteznek az intézményekben? hl tapasztalható felesleges energia-felhasználás? melyek azk, amit beruházással, szabályzással vagy tudatsabb magatartással lehet beflyáslni? Hgyan lehet energia-megtakarítást elérni a fgyasztói megatartás váltztatásával? milyen eszközei, lehetőségei vannak ennek az intézményben? milyen lehetőségek állnak rendelkezésre a dlgzók és az ügyfelek vnatkzásában? (ötlet-börze) Hgyan lehet energia-takaréks magatartásra ösztönözni az ügyfeleket? (az intézményen kívüli például tthni energiatakaréks magatartás érdekében). Milyen disszeminációs, vizualizációs eszközök lehetnek eredményesek? Jó gyakrlatk bemutatása felkutatása Egyéb tapasztalatk összegyűjtése a fenntartással, üzemeltetéssel, felújítási költségekkel, krábbi fejlesztésekkel kapcslatban
2. sz. melléklet EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP, 2013. JÚNIUS 25. RÉSZTVEVŐK LISTÁJA Név Szervezet Ari László Balgh Zltán Bendó Zltán Bza Pál Fazekas Balázs György-Gmbs Lóránd István Erdei Hering András Jászberényi István Kasza György Kálmán Nrbert Kelemen-Varga Ildikó Kummer Zltán Majr László Makk Árpád Méhész György KLIK Elektr- Kamleithner Kft. Tenderix Kft. Tenderix Kft. KLIK ElectrSun Kft. Grundfs Hungária Kft. Sauter Kft. Kraft FM NFÜ, KEOP IH Remeha kazánk Marketbau Remeha Kereskedelmi és szlgáltató Kft NFÜ, KEOP IH Legrand Magyarrszág Zrt Interkmfrt Kft Viessmann Fűtéstechnika Kft. Remeha kazánk Marketbau Remeha Kereskedelmi és szlgáltató Kft
Név Szervezet Mizák József Nagy Jáns Németh Rland Szabó- Madarasi Edit Szendrei Anna Székely Levente NFÜ, KEOP IH Prlux Kft. KSB Szivattyú és Armatúra Kft. HungarSun Bt. NFFKÜ Zrt. KLIK Pánfi Szilárd Szaks Péter Vlfrd László Tenderix Kft. Siemens Zrt. Building Technlgies Ágazat BAU üzletág Öthalmi Beruházó és Ingatlanhasznsító Kft.