MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN Készítették: Keszi Roland -Kiss László -Papp Gergő -Pál Judit 2010. November 7.
1. A KUTATÁSRÓL Téma: autista gyermekeket, tanulókat nevelő, oktató közoktatási intézmények személyi, tárgyi, oktatás módszertani oktatásszervezési feltételeinek vizsgálata OKM, FSZK: autizmus-specifikus fejlesztés és oktatás minőségi kritériumrendszerének tartalmi kidolgozásával kapcsolatos programja Kutatás: több modul Cél: az autista gyermek, tanuló befogadását segítő oktatási sztenderdek kidolgozása
2. KUTATÁS RELEVANCIÁJA, ELŐZMÉNYEK Kutatás relevanciája Előzmények Nőtt az autizmussal diagnosztizáltak gyermekek száma Oktatásban lévő helyzetük kevéssé ismert Nemzetközi National Autistic Society, 2005. Országos Autizmus kutatás, 2009.
3.1. A MINTA ÉS A FELMÉRÉS KÖRÜLMÉNYEI Online kérdőív 2010. február 2. március 2. Résztvevő intézmények száma: 450 435 N=224 válaszadási arány: 51,5%
3.2. A FELMÉRÉS FŐBB TÉMAKÖREI 1. Intézményi jellemzők 2. Személyi feltételek 3. Kapcsolati rendszerek 4. Oktatásszervezés, módszertan 5. Személyi és tárgyi feltételek
3.3. INTÉZMÉNYI JELLEMZŐK A u tista ta n u ló k a t fo g a d ó in té z m é n y e k m e g o sz lá sa a m in tá b a n a z a u tista ta n u ló k n e v e lé si-o k ta tá si m ó d ja sz e rin t (% ) 7 1,4 1 9,6 8,9 N = 2 2 4 in te g ráltan külö n cso p o rtban m in d ké t m ó d o n Tanulók Tanulók aránya száma Átlag Szórás Medián Minimum Maximum N Integráltan 34,4% 381 2,4 2,8 1,0 1 20 156 Külön csoportban 21,3% 236 11,8 12,7 8,5 1 48 20 Mindkét módon 44,3% 490 11,4 13,6 4,0 1 51 43 Összesen 100,0% 1107 5,1 8,5 2,0 1 51 219
3.4. KAPCSOLATI RENDSZEREK Szülők Intézmények Autista gyerekek Kortárs csoport Megfelelő Intézmények Intézmények Intézmények Fenntartók
3.5.1. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Intézményben töltött idő Gyermek/szakember arány Szabadidős programok Terápiás megközelítések, módszerek, kiegészítő terápiák
3.5.2. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Egyéni felmérés és fejlesztés Az intézmények által ismert és alkalmazott terápiás megközelítések (%) Egyénre szabott vizuális környezeti támpontok Különböző kognitívviselkedésterápiás eljárások Az egyéni szükségletek szerint adaptált fizikai környezet Strukturált oktatás TEACCH megközelítés ABA Floortime Egyik sem 1,8 1,8 3,1 2,2 8,5 8,0 12,5 19,2 30,8 29,5 37,9 33,9 48,7 44,2 55,8 62,5 Intézmények által ismert terápiás megközelítés Intézmények által alkalmazott terápiás megközelítés 92,9 92,9 0 20 40 60 80 100 % N=224
3.5.3. OKTATÁSSZERVEZÉS, MÓDSZERTAN Az intézmények által ismert és alkalmazott módszerek (%) Egyénre szabott viselkedési szabályok Képes kommunikáció Babzsákos játék Tárgyas kommunikáció Szociális történetek Mindennapi tevékenységek fényképsorozat (ELA program) Modell nyújtása Napló Én-könyv Képek cseréjén alapuló kommunikációs rendszer (PECS) Gesztusnyelv Szociális helyzetek feldolgozása video segítségével Írott nyelv Beszélgetési forgatókönyvek Tervezett kommunikációs szabotázs helyzetek Elmeolvasás tanítása Egyiket sem 55,8 59,8 54,0 53,6 44,6 52,2 48,7 45,1 31,3 42,4 36,6 38,8 28,6 38,4 28,1 37,5 23,2 32,6 25,0 27,7 17,9 24,6 19,2 23,7 17,4 21,4 15,2 15,2 11,2 6,7 6,7 71,0 68,8 68,3 0 20 40 60 80 % Intézmények által ismert módszer Intézmények által alkalmazott módszer N=224
3.6.1. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK Az autista tanulók oktatása során rendelkezésre álló eszközök (%) Egyéni fejlesztés eszközei Tornaszoba eszközei Önálló munka eszközei Biztonságos mosdó, wc eszközei Közös tanulás eszközei Kézimunka eszközei Biztonságos udvar eszközei Olvasás, zenehallgatás, videózás eszközei Társas asztali tevékenységek eszközei Személyes eszközök, tárgyak elhelyezésének eszközei Társas kommunikáció eszközei Számítástechnikai eszközök Vizuális információk elhelyezésének eszközei Egyszerű házimunka eszközei Védett egyéni pihenő eszközei Zavaró ingerek elkerülésének eszközei Tankonyha eszközei 21,4 21,4 31,3 35,3 46,9 78,6 78,1 76,8 72,3 71,4 67,4 66,5 66,5 62,5 60,7 58,9 96,4 0 20 40 60 80 100 % N=224
3.6.2. SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 60 Személyi és tárgyi feltétek megítélése (%) 50 Személyi feltételek 51,8 48,2 40 Tárgyi feltételek 35,7 % 30 24,6 20 17,9 10 0 9,4 4,9 5,8 0,9 0,9 Nagyon rossz Rossz Közepes Jó Nagyon jó N=224
3.7.STANDARDIZÁLÁSI IGÉNYEK ÉS A MAI KÖZOKTATÁSI GYAKORLAT Egyéni fejlesztés Szakemberek száma és képzettsége Fizikai környezet adaptálása Módszerek, terápiás megközelítések Terület Standard/ajánlás Gyakorlat egyéni fejlesztés minden gyermek esetében az intézmények 97%-ában egyéni fejlesztés folyamatosság az intézmények 60%-ában az intézményben töltött idő alatt folyamatosan egyéni fejlesztés intenzitása (heti óraszáma) 15-25 óra átlagosan 7 óra egyéni fejlesztési terv minden gyermek esetében az intézmények 96%-ában egyéni fejlesztési terv felülvizsgálata egyéni fejlesztési terv megalkotásának résztvevői 3 hónap szülők bevonása az intézmények 77%-ában évente többször vagy havonta az intézmények 24%-ában szakember/gyermek arány 1 vagy 1-nél több átlagosan 0,64 szakember/gyermek az autista gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek 20%-a vett részt szakemberek képzettsége autizmus-specifikus képzésben autizmus-specifikus az intézményvezetők 66%-a jónak vagy módszertanban járatos nagyon jónak tekinti az autista szakemberek gyermekekkel közvetlenül foglalkozó személyek tájékozottságát az autizmust illetően vizuális támogatás minden intézményben az intézmények 46%-ában védett egyéni pihenő minden intézményben az intézmények 33%-ában zavaró ingerek kiszűrése minden intézményben az intézmények 21%-ában ismert és alkalmazott módszerek és terápiás megközelítések intézmény-szülő kapcsolat intézmény-szülő kapcsolat Szereplők közötti kapcsolatok autista gyermekgyermekközösség kapcsolata autista gyermekgyermekközösség kapcsolata tudományos bizonyítékokkal alátámasztott hatékonyságú terápiás megközelítések és módszerek ismerete és alkalmazása intenzív, folyamatos kapcsolattartás előzetes felkészítés, képzés, tájékoztatás befogadó gyermekcsoport felkészítése pozitív hozzáállás kialakítása a befogadó gyermekcsoportban módszerek ismerete és alkalmazása változó az intézmények 75%-ában napi szinten az intézmények 54%-a tájékoztatja előre a szülőket az intézmények 64%-a készítette fel a befogadó gyermekcsoportot az intézmények 83%-ában pozitív a kapcsolat
4.1. AZ INTERJÚS VIZSGÁLATRÓL Interjús kutatás autista gyermekeket oktató, nevelő intézmények fenntartóinak körében 2010. március 3-9. Három interjú, időtartam 1-1 óra
4.2. ÉRINTETT TÉMÁK 1. Intézményi alapok, a rendszer kiépítése, működése 2. A befogadó intézmények és a fenntartók viszonya 3. A befogadó intézmények személyi feltételei 4. A gyermekek előrehaladása az oktatási rendszerben
4.3. INTÉZMÉNYI ALAPOK Óvodák Jellemzően minden intézmény fogad autista gyermeket Iskolák Eltérő modellek Jól működő rendszer Kialakítása sok erőforrást igényel Hosszú folyamat
4.4. KAPCSOLAT A FENNTARTÓK ÉS AZ INTÉZMÉNYEK KÖZÖTT Törvényességi felügyelet PSZK Fenntartók Intézmények Szakmai felügyelet EGYMI A megfelelő kapcsolat legfontosabb elemei: nyitottság és együttműködési szándék
4.5.1. SZEMÉLYI FELTÉTELEK AZ INTÉZMÉNYEKBEN Napi szintű problémák: speciális státusok visszavonása, szakember-hiány Tervezhetőségi problémák A többségi pedagógusok terhelhetőségének problémái Továbbképzések nincs megfelelő anyagi támogatás
4.5.2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK AZ INTÉZMÉNYEKBEN A team-munka fontossága Kulcs a megfelelő oktatási módszer megtalálása és alkalmazása, az autista gyermek világának megértése és elfogadása Nélkülözhetetlen a szülők bevonása
4.6. FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁSRÓL Információ 4 csoport Szűrőkérdőív Toborzás: FSZK segítségével- >autizmussal kapcsolatban lévő személyek Anonimitás biztosítása Beszélgetés témájának előzetes ismertetése Helyszín, idő Budapest, detektív tükrös terem, audovizuális felvétel 2010.február- március 1-1,5 óra Légkör Jó hangulat Nyitott résztvevők Reagáltak egymásra
4.7. FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁS RÉSZTVEVŐINEK ÖSSZETÉTELE Szülői csoport Gyógypedagógus csoport Többségi pedagógus csoport Intézményvezetői csoport Létszám 9 9 10 10 Nem Nő Nő Nő Nő Település Vegyes Vegyes-főként főváros, megyeszékhely Vegyes-főként főváros, megyeszékhely Vegyes-főként megyeszékhely Intézménytípus Többségében integrált Többségében speciális Többségében integrált Többségében integrált
AUTISTA GYERMEKEKET NEVELŐ, OKTATÓ INTÉZMÉNYEK ÉS MÁS AUTISTA SZERVEZETEK KÖZÖTTI VISZONYOK KAPCSOLATHÁLÓZATI ÁBRÁJA RÉGIÓK SZERINT AGYARÁZAT: PIROS=KÖZÉP- DUNÁNTÚL; ZÖLD=ÉSZAK-ALFÖLD; SÁRGA=NYUGAT-DUNÁNTÚL; KÉK= KÖZÉP- MAGYARORSZÁG; LILA= DÉL-DUNÁNTÚL; BARNA =ORSZÁGOS
4.8. FÓKUSZCSOPORTOK VIZSGÁLATI MENETE 1. Intézményi jellemzők 2. Iskola fenntartójával való viszony 3. Szakember állomány 4. Tárgyi és infrastrukturális feltételek 5. Speciális terápiák 6. Szülőkkel való kapcsolat
5. AJÁNLÁSOK Szakember képzés fejlesztése,hálózatosodás Továbbképzések támogatása Egységes tárgyi oktatási környezet megalkotása, egységes pályázati rendszer Egyénre szabott oktatás, életen át tartó pályaív Diagnózis korai és szakmai felállítása AUTISTA GYERMEKEK OKTATÁSÁNAK, NEVELÉSÉNEK JAVÍTÁSA Szülők munkába állásának támogatása Kommunikáció javítása:intézmények +szülők+média
KÖSZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! K KESZI ROLAND KESZIR@SOCIO.MTA.HU@.. KISS LÁSZLÓ- LASKISS@GMAIL.COM PAPP GERGŐ- GERGO.PAPP@YAHOO.COM PÁL JUDIT- JUDIT.PAL2@UNI-CORVINUS.HU Várjuk a kérdéseket!