SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZÉCSÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Budapest, 2008. április 30.

Szécsény IVS I. Szécsény szerepe a településhálózatban... 4 II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése... 7 2.1. Gazdasági adottságok... 8 2.2. Társadalmi helyzetkép... 20 2.3. A lakókörnyezet jellemzői... 28 2.4. A közszolgáltatások helyzete... 34 III. A városrészek területi megközelítésű elemzése... 41 3.1. Társadalmi-gazdasági, lakókörnyezeti és közszolgáltatási adottságok... 41 3.2. Fejlesztési megközelítésű elemzés... 49 3.2.1. Városközpont... 50 3.2.2. Ipari (szolgáltató) városrész... 52 3.2.3. Nyugati városrész... 53 3.2.4. Délkeleti városrész... 54 3.2.5. Északi városrész... 55 3.2.6. Ipoly-parti városrész... 57 3.2.7. Északi turisztikai terület... 58 3.2.8. Benczúrfalva... 59 3.2.9. Külterület... 60 IV. Fejlesztési stratégia... 63 4.1. Szécsény hosszú távú jövőképe... 63 4.2. Jövőbeni fejlesztési irányok... 67 4.3. A stratégia koherenciája és konzisztenciája... 74 4.3.1. Illeszkedés a városi fejlesztési és rendezési tervekhez... 74 4.3.2. A városrészek fejlesztési összhangja... 76 4.3.3. Környezeti állapotban való veszteség és kompenzálása... 76 V. Akcióterületek... 82 VI. A stratégia megvalósíthatósága... 104 6.1. Ingatlangazdálkodási terv... 104 6.2. Városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek... 109 6.2.1. Tervalku településrendezési szerződés... 109 6.2.2. Városi marketing stratégia... 109 6.3. Partnerség... 117 6.4. A megvalósítás szervezeti feltételei... 124 6.4.1. Egy jól működő városfejlesztő társaság szükségessége... 124 6.4.2. A városfejlesztő társaság létrehozásának és működtetésének alapelvei... 125 6.4.3. A jól működő szécsényi városfejlesztő társaság előkészítése... 129 6.5. Településközi koordináció... 131 6.6. A stratégia monitoringja... 131 VII. Antiszegregációs terv... 134 2

I. SZÉCSÉNY SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN 3

I. Szécsény szerepe a településhálózatban Szécsény az Észak-Magyarországi Régióban, Nógrád megye északi részén fekszik. Szlovákiával határos, peremi helyzetű, ugyanakkor központi szerepkörű, iparral rendelkező tradicionális kisváros. Az Ipoly völgyének szélén fekvő városhoz 1962-től közigazgatásilag hozzátartozik a várostól északnyugati irányban elhelyezkedő, közvetlenül az Ipoly partján fekvő Pösténypuszta, valamint 1963-tól az északkeleti irányban 4 km-re lévő Benczúrfalva is (korábban Dolány). A kistérségi feladatokat ellátó város köré szerveződő 20 ezer fős lakónépességű körzet 13 településből áll. A kistérség területfejlesztési szempontból a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozik az országban (a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. kormányrendelet alapján). A kistérség és központja fejlődési szempontból stagnáló dinamikai típusa tartozik a népességszám, annak változása, a munkahelyek és gazdasági szervezetek számának alakulása, a munkanélküliségi ráta, valamint a városhierarchiában bekövetkezett változás alapján. Foglalkoztatási szerepköre alapján a mezőgazdaság és az ipar ma is meghatározó. Ugyanakkor a városi javak és szolgáltatások iránti igény hívta életre alapvetően a várost (kereskedelem, kézművesség, helyi piacközpont, majd politikai, szellemi központ is), évszázadokkal a polgári városfejlődés korszaka előtt. Szécsény a környező települések közlekedési csomópontjaként Budapesttől 105, Balassagyarmattól 16, Salgótarjántól 30 km-re helyezkedik el a 22-es főközlekedési út mentén. A legközelebbi autópályától való távolsága 52 km. Naponta többször indul közvetlen autóbuszjárat Budapestre. Közösségi közlekedési lehetőséget a vasút is biztosít, bár vasútállomásának személyforgalma szerény, az áruszállításban ugyanakkor jelentős szerepet játszik. Egyszeri balassagyarmati átszállással naponta 2 pár vonat közlekedik Budapestre és vissza (3 órányi egyirányú utazási idővel!), ugyanakkor Balassagyarmat és Ipolytarnóc között naponta 10 pár vonat közlekedik Szécsényen át oda-vissza. A megnövekedett közúti forgalmat az évszázadokkal ezelőtt kialakult közúti hálózat már nem tudja korszerű módon levezetni, ezért a település közlekedési hálózatának fejlesztése fontos feladat. A 22-es főút sűrű forgalma jelenleg is a történelmi városmagon halad keresztül, de a településre délről érkező bekötőutak szintén a városközpontba vezetik az intenzív forgalmat. Hosszabb távon ennek kiváltása egy körgyűrű kiépítésével lehetséges (a 22-es északi elkerülője, valamint egy déli elkerülő). Ez az átmenő forgalom mellett az ipari területek teherforgalmának levezetését is biztosítani tudja a lakóterületek további forgalomterhelésének 4

elkerülésével. Ugyanakkor az új buszpályaudvar megépítésével a távolsági buszforgalom már nem terheli a belváros műemléki környezetét és a lakóterületeket. Összességében a város külső elérhetősége egyoldalú, a 22-es számú részben szűk áteresztőképességű főközlekedési útvonal, valamint szintén közvetetten a helyi vonatközlekedésű vasútvonal kapcsolja hozzá déli-délnyugati irányból a térséget az ország fejlődési tengelyeihez. Észak-déli irányú közlekedési kapcsolatai perifériális elhelyezkedése, szűk közúti kapcsolatai, valamint határátkelő hiánya miatt mérsékeltek. Nyugat-keleti irányú nagytérségi kapcsolatait a 22-es főút biztosítja Balassagyarmaton keresztül az ország központja, valamint Salgótarjánon keresztül az Észak-magyarországi régió centrumai felé. A határmentiségből származó fejlesztő hatások eddig mérsékeltek maradtak az e téren megvalósuló kezdeményezések ellenére, mivel a csatlakozó közép-szlovákiai térség is hátrányos helyzetű Szlovákián belül (az összeköttetést biztosító két térségi Ipoly-hidat a II. világháborúban felrobbantották, de azóta sem épültek újjá). Egyes, Szlovákiában érvényben lévő gazdaságfejlesztési szabályozók, ösztönzők hatása sok esetben hátrányosan érinti, főként a határos hazai térségeket, köztük Szécsény és körzetét is (vállalkozások áttelepedése, magas munkanélküliség mellett történő jelentős munkaerő beáramlás, szlovákiai munkaerő alkalmazásának kedvezőbb hazai vállalkozói támogatottsága). Mindezek nagymértékben meghatározzák a térség társadalmi-gazdasági fejlődési lehetőségeit. A magyarországi településhálózatban Szécsény a részletes funkcionális városhierarchia 10-11. szintjén helyezkedik el részleges kisvárosi központként, mivel kisvárosi szintjelző intézményei csak részlegesen épültek ki. Ugyanakkor a városi javak igénybevételéért először ide visz a közeli környékbeli fogyasztók útja annak ellenére is, hogy azok szolgáltatása szerény. A vonzáskörzet azonban meglehetősen nyitott, belőle Salgótarján és Balassagyarmat felé egyaránt áramlik a városi javakat igénybe vevő lakosság. A város térségi szerepkörei több területen érvényesülnek. Az igazságszolgáltatásban, az államigazgatásban és a hatósági ügyintézésben működnek kistérségre kiterjedő hatáskörű intézmények. Legtömegesebb vonzást ugyanakkor kereskedelmi-szolgáltató szerepei, intézményei gyakorolják a vidékére. Vonzáskörzeti funkciói a gazdaság, az oktatás, a kultúra és a rekreáció terén is meghatározók. Az eddig megjelent új szerepkörök megerősítése és további újabbak kialakítása jelentősen javíthatja ugyanakkor Szécsény településhierarchiában betöltött szerepeit (vállalkozói központ, gazdasági szolgáltatások, agrárüzleti központ, szórakoztató, szabadidős funkciók, civil szervezetek). A térségben betöltött középfokú ellátási funkciók kiszélesedésével járhat. 5

II. SZÉCSÉNY TÁRSADALMI- GAZDASÁGI ADOTTSÁGAINAK ÉRTÉKELÉSE 6

II. Szécsény társadalmi-gazdasági adottságainak értékelése Szécsény kitűnő példája azoknak a magyarországi településeknek, amelyek a középkorban a városias fejlődés útjára léptek, de fejlődésüket a török hódoltság derékba törte. Már a középkorban is azért emelkedett ki a környező falvak sorából, mert egy olyan kisebb medence közepén fekszik, ahol több fontos útvonal keresztezi egymást. Ezek az Alföldet a bányavárosokkal kötik össze, amelyen a meginduló áruforgalom kedvezett egy város kialakulásának. Szécsényről a legkorábbi írásos adatok a XIII. században keletkeztek. A XIV. század első felében Szécsényi (Kacsics) Tamás olyan kiváltságokat szerzett a városnak, mely megegyezett Buda városának privilégiumával. A Szécsényiek támogatták a ferences szerzetesek letelepedését is, akik már 1332-ben hozzákezdtek a ma is álló gótikus templom építéséhez. Ebben az időben vetették meg a város alapjait, amelyet Mátyás király 1461. évi látogatása után néhány évtizeddel építették nagyobb erősséggé. A XVI. században királyi végvár, amely többször került török kézre, majd 1683 után véglegesen felszabadult. 1690 után a vár falainak felhasználásával kezdték el építeni a Forgách kastélyt, mely jelenlegi formáját 1763-ban kapta. Szécsény neve azonban II Rákóczi Ferenc szabadságharcának idején vált ismertté. 1705-ben királyválasztásra emlékeztető formaságok között választották vezérlő fejedelemmé Rákóczit, és kimondták Erdély unióját az anyaországgal. Néhány évvel később azonban az 1710-es tűzvész újból elpusztította a várost (Szécsény a történelem folyamán többször is elpusztult, amelyek az újratelepülésekkel együtt a történeti adatokból jól nyomon követhetők). Leégett a régebbi házak zöme, ezért ma a legrégibb lakóépületek többsége a XIX. század elejéről való. A város a pusztulások romjain mindig újrarétegződve települt újjá. A későbbiekben a település fokozatosan bővült déli, majd jelentéktelenebb mértékben a főút mentén északkeleti irányba is. A legtöbb lakóház földszintes, udvarral, széles kapuval épült, a belső területeken a házak a hosszoldallal, a külső területeken pedig mint a környékbéli falvakban oromzattal épültek az utca felé. A vasút állomás lent a völgyben, messze a várostól épült, a lefelé vezető régi, széles út végén. Az 1960-1980 között Szécsény folyamatosan fejlődött. A község új rendezési tervei alapján a városközpont mai képének kialakítása az 1960-as évek második felében kezdődött el. A központban lévő piactér környékén a régi épületeket szanálták, a helyükön megindult egy többszintes lakásokból álló lakónegyed építése (összesen 20 tömb található ma a városban). A 7

főutca képe is megváltozott: megépült az ÁFÉSZ étterme, az OTP, a szolgáltatóház, később a gimnázium, majd az orvosi rendelő. Lebontották a templommal szembeni régi kis házakat, s helyükön ma többszintes épületsor áll, az alsó szinten kereskedelmi és egyéb szolgáltatóegységekkel. Az ipar decentralizálása során 1970-ben települt a gépállomás helyére az Elzett szécsényi gyára, amely öt éven belül 800 főnek biztosított munkalehetőséget. A lakosság számának emelkedése is jelezte a fejlődést, 1949-1970 között 4009-ról 5690-re növekedett. Szécsény 1970-től már, mint nagyközség járási székhelyként 20 település közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja volt 1979-ig. A 1980-as évek elejétől még dinamikusabban fejlődött a település, főként az 1970-es évek végi beruházásoknak köszönhetően (pl. Palóc Skála Áruház, takarmánykeverő üzem). Eredményeként 1986-ban Szécsény ismét városi rangot kapott. Gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi és kulturális központi szerepét a rendszerváltozás óta tovább erősíti kistérségében. 2.1. Gazdasági adottságok Az 1990-es évek elejétől az országos folyamatokhoz hasonlóan Szécsényben is dinamikusan növekedni kezdett a gazdasági szervezetek száma, és alaposan megváltozott a tulajdonosi, gazdálkodási forma szerinti összetétel. Kimagaslóan magas vállalkozásszám és vállalkozássűrűség területi szempontból a fővárost és környékét, valamint a Balaton-partot jellemzi, ugyanakkor települési összefüggésben a központi városok szerepe kiemelkedő. Előzőekből következően Észak-Magyarország és Nógrád megye regisztrált vállalkozásainak lakossági aránya alacsony, az országos átlag mintegy 2/3-a, amely enyhén emelkedett az elmúlt tíz év folyamán. Szécsény városban némiképp kedvezőbb a helyzet az országos átlag mintegy 75%-os megközelítésével (1. ábra), ami azonban jelentősen elmarad városi összevetésben. Mindez az 1990-es évek elejére elmélyült gazdasági válság lassabb oldódásával magyarázható. 8

1. ábra Regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó számának változása, 1996-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 120 115 110 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A regisztrált és működő vállalkozások számának növekedése 1996 és 2004 között töretlen volt a városban, a regisztrált cégek száma mintegy 125-el, a működőké 100-al emelkedett. Azóta azonban a gazdasági környezet és a gazdasági lehetőségek megváltozásának a gazdálkodó szervezetekről szóló törvény és az adó- és járulékszabályok módosulása, a megszorítások hatására jelentős mérséklődés mutatkozik a felszámolások és végrehajtások rekordot döntő megnövekedése miatt. Ez a mérsékelt dinamikájú térségek és városok, így Szécsény bizonytalanabb helyzetű vállalkozásainak (főként az annak 2/3-át kitevő egyéni vállalkozók) számában sokkal nagyobb visszaeséssel járt: a zuhanás hatására újfent az 1990- es évek közepi működő vállalkozásszám jellemző a városban (2. ábra). Ugyanakkor az is gyakori, hogy a helyi vállalkozók más szervezeti formában, esetleg összefogva folytatják tovább tevékenységüket, amely egyes társasági formák létrehozásának megkönnyítése révén a szervezeti átalakulás és a koncentráció irányába mutat. 9

2. ábra Regisztrált és működő vállalkozások számának változása, 1996-2006 (db) Működő vállalkozások Regisztrált vállalkozások 650 625 600 575 550 525 500 475 450 425 400 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A regisztrált vállalkozások közül a mintegy 440 működő vállalkozás nagyság szerinti megoszlásában Szécsényben is érvényesül a hazai mikro- és kis vállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások magas aránya. A működő vállalkozások országos átlagot meghaladó nagy többségét 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások adják (98%). A kis- és közepes vállalkozások aránya alacsony, 10-19 fő közötti munkaerőt 8 vállalkozás, 20-49 közöttit 9 vállalkozás, 50, illetve 250 főnél több munkaerőt egy-egy vállalkozás foglalkoztat. Előzőek az exportképességben és a foglalkoztatási szerepben is meghatározói lehetnének a város gazdaságának. Hiányukban Szécsény és térségének munkahelyi ellátottsági helyzete átlagos, a munkanélküliség szintje magas, bár kedvezőbb a megyei értéknél. 2007-ben 615 szécsényi vállalkozás 89,2 millió Ft iparűzési adót fizetett be. A gazdasági fejlődés fontos eleme a gazdaság ágazati szerkezete, illetve átrendeződésének iránya. Szécsény gazdaságában e tekintetben három markáns folyamat figyelhető meg az elmúlt másfél évtizedben. Az egyik a tercierizálódás, amely különösen a kereskedelem és javítás, az ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások, az idegenforgalom és vendéglátás, valamint a logisztikai szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások számának növekedését eredményezte. E gazdasági ágak előretörése egyrészt a fogyasztási igények és szokások megváltozása, másrészt az átalakult gazdasági elvárások miatt következett be, ugyanakkor elmarad az országos trendektől mind a mezőgazdaság, mind az ipar erőteljes városi jelenléte következtében. 10

A másik fontos folyamat az ipari tevékenységek belső átrendeződése. Ez az országos átlagnál lényegesen erőteljesebb építőipari és feldolgozóipari (gép- és élelmiszeripar) koncentrációhoz vezetett (3. ábra). Emellett eredménye a mechatronika, a csomagológép- és díszgyertya-, valamint legújabban a fémtömegcikk-gyártás meghatározó termelési, városgazdasági ággá válása. Mindez jelentős exportképességet, a beszállítói hálózatok fejlődését és a foglalkoztatottság magasabb szintjét eredményezte. A harmadik elem a kedvező térségi termőföldadottságokra épülő korábban jelentős volumenű mezőgazdasági, és azt kiegészítő tevékenységek (TSZ melléküzemágak), valamint az előzőre épülő feldolgozóipar mélyrepülése. A korábbi jelentős mértékű helyi élelmiszer-feldolgozás helyett ma a növénytermesztési és állattenyésztési alapanyagok továbbértékesítése zajlik, a kiegészítő tevékenységek pedig zömében leépültek. 3. ábra Működő vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági áganként, 2005 Szécsény A+B C+D+E F G H I J K M N O 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A szűk vonzáskörzet társadalmi és gazdasági szolgáltatói központja Szécsény, ezen belül is hagyományosan a belváros, és annak közvetlen környéke. A belvárosban koncentrálódnak a gazdasági-pénzügyi szolgáltatók (pénzintézet, biztosítás, tanácsadás, marketing, értékesítés, könyvelés, stb.), valamint a kereskedelem és a vendéglátás különböző egységei, melyek területi és lakossági vonzása meghatározó. A szolgáltatások minősége a magyar kisvárosi átlagszínvonalhoz viszonyítva kedvező, bár egyes területeken fejlesztésre szorul. A szolgáltatások közül a kiskereskedelem, a vendéglátás, valamint az idegenforgalom szerepe meghatározó a város lakossága és városba látogatók ellátása szempontjából. A kiskereskedelmi üzletek száma például igen dinamikus növekedés mutat a 2000-es évek eleji 11

visszaesés óta. A mintegy 175 kiskereskedelmi egység mintegy nyolcadát-nyolcadát kitevő élelmiszer és ruházati jellegű szaküzletek száma ugyanakkor ellenkező irányú fejlődési tendenciát mutatott az elmúlt évek során. A változó vásárlói igények és a piaci folyamatok (pl. nagy területű élelmiszerlánc megjelenése, illetve kisebb kereskedőházak kialakítása) függvényében összességében mintegy 10 egységgel esett vissza az élelmiszerüzletek száma, míg a ruházati jellegű boltok, butikok száma ugyanilyen mértékben emelkedett (4. ábra). 4. ábra A kiskereskedelmi üzletek, valamint azok közül az élelmiszer és a ruházati jellegűek számának változása, 1999-2006 (db) Ebből élelmiszer jellegű Kiskereskedelmi üzlet Ebből ruházati jellegű 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 175 170 165 160 155 150 145 140 135 130 A kereskedelmi üzletek összes típusának lakossági aránya meghaladja a különböző térségi átlagokat (5. ábra), és a szektor további jelentős fejlődési potenciált rejt magában, bár jelentős ágazaton belüli eltéréseket takar. A lehetőségeket a vásárlóerő alacsony szintje, valamint Balassagyarmat és Salgótarján üzleteinek közelsége ugyanakkor némiképp korlátozza. 12

5. ábra Kereskedelmi üzletek 1000 lakosra jutó számának változása, 1997-2005 (db) Ország Kiskereskedelmi üzletek Észak-Magyarország Kiskereskedelmi üzletek Nógrád Kiskereskedelmi üzletek Szécsény Kiskereskedelmi üzletek 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A kereskedelmi üzletekkel való viszonylag kedvező mennyiségi ellátottságon belül jelentősek a minőségi és szakágazati differenciák, amelyek utalnak a lakossági fogyasztás igényeire és színvonalára, továbbá szerkezetére is. Az élelmiszer jellegű üzletek és áruházak száma például 2003-tól csökkenő tendencia mellett nagymértékben felülmúlja a területi átlagokat, amelyet a külföldi és hazai tulajdonú élelmiszerforgalmazó kiskereskedelmi láncok nagyobb méretű üzleteinek térhódítása természetszerűen mérsékelt az elmúlt 3-4 évben, Szécsényben (CBA és PLUS) is (6. ábra). 6. ábra Élelmiszer jellegű üzletek 1000 lakosra jutó számának változása, 1999-2005 (db) Ország Élelmiszer jellegű üzletek Észak-Magyarország Élelmiszer jellegű üzletek Nógrád Élelmiszer jellegű üzletek Szécsény Élelmiszer jellegű üzletek 4,3 4,2 4,1 4,0 3,9 3,8 3,7 3,6 3,5 3,4 3,3 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 13

A ruházati szaküzletek lakossági aránya az időbeli változás trendjének 2001 óta tartó emelkedése mellet, ma már magas, a területi átlagokat kétszeresen meghaladja (kivéve országos, 7. ábra). Ezek egy részét a térségi külső kereslet élteti, mivel a környező falvakban korlátozott a ruházati szakkereskedelem egységeinek száma. Forgalmi téren az új butikok mellett az egyszerűsödés, a gyengébb minőségű távol-keleti, valamint a használt ruházati termékek üzleteinek térhódítása jellemző. 7. ábra Ruházati szaküzletek 1000 lakosra jutó számának változása, 1999-2005 (db) Ország Ruházati szaküzletek Nógrád Ruházati szaküzletek Észak-Magyarország Ruházati szaküzletek Szécsény Ruházati szaküzletek 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A vendéglátóhelyek száma hasonlóan a kereskedelmi üzletekéhez, egy dinamikus növekedési periódus után mintegy 60 egységre emelkedett mára. Ez a gazdasági lehetőségek, a helyi igények és a piaci folyamatok hasonló tendenciát mutató változásával függ össze. Ezzel szemben az idegenforgalmi szállásférőhelyek számának növekvő trendje többször megtört, majd 2004-ben némi visszaesés indult, összességében mintegy 6-7 ágyas bővülés regisztrálható 1999 óta (8. ábra). A magánszállásadás férőhelyeinek száma az összes kereskedelmi férőhely mintegy 10%-aként, 8-10 között alakult az utóbbi években. 14

8. ábra A vendéglátóhelyek és a szállásférőhelyek (kereskedelmi és magán) számának változása, 1999-2006, (db) Vendéglátóhelyek Kereskedelmi és magán szállásférőhelyek 62 59 56 53 50 47 44 41 38 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 98 96 94 92 90 88 86 84 82 A vendéglátóhelyi és szálláshelyi adatok lakossági arányainak vizsgálata szintén reálisabb megítélésére ad lehetőséget, mint az abszolút számok elemzése. A mintegy 60 egységből álló városi vendéglátói hálózat (éttermek, cukrászdák, kávézók, borozók, sörözők, bárok, munkahelyi vendéglátóhelyek, stb.) jelentősen meghaladja a területi lakosságarányos értékeket, és az elmúlt évek dinamikus növekedése révén ma igen kedvező az ellátottsági szint (9. ábra). A kedvező átlagos színvonal mellett a különböző minőségi kategóriákkal való ellátásbeli eltérések oldása, valamint a városi hangulat javítását célzó megoldások (teraszok, kerthelyiségek, virágosítások, kivilágítások, stb.) ösztönzése további feladat. 9. ábra Vendéglátóhelyek 1000 lakosra jutó számának változása, 1997-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 9,0 8,5 8,0 7,5 7,0 6,5 6,0 5,5 5,0 4,5 4,0 3,5 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 15

Szécsény és térsége szolgáltatásainak kiemelkedő jelentőségű eleme az idegenforgalom. Észak-Magyarország, azon belül Nógrád megye és Szécsény környezetének turisztikai adottságai az országon belül páratlanok mind a természeti, de főleg a kulturális környezetet és örökséget tekintve. A kapacitások és a kihasználtság ugyanakkor jelenleg elmaradnak a lehetőségektől, amely alapvetően az egységes stratégia következetes megvalósítása, a célirányos marketing, valamint a programszervezés nehézségeire, az egységes kínálati rendszer hiányosságaira vezethető vissza. 10. ábra Kereskedelmi szállásférőhelyek 1000 lakosra jutó számának változása, 1997-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 36 34 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A szállásférőhelyek számának lakossági aránya hasonlóan kedvezőtlenül alakul (10. ábra), mint a valós igénybevételt és kihasználást jelző vendég- és vendégéjszaka-számok a kereskedelmi szállásadás területén (13. és 15. ábra). Utóbbiak 2001 óta tartó mélyrepülése ráadásul szembe megy az országos és térségi növekvő turisztikai forgalmi adatokkal. Az egyre kevesebb vendég mellett az ideérkezők itt maradási ideje is rövidült. A kereskedelmi szálláskapacitások jelentősen alulméretezettek, a magánszállásadás pedig gyerekcipőben jár a városban (11. ábra). Bár utóbbi kapacitási és használati mutatói jobban követik a piaci igényeket (14. és 16. ábra). A szálláshely-szolgáltatás a tömeges vendégforgalom eltérő igényeihez rendelhető minőségi elemekkel részben rendelkezik (panzió, kemping, vendégház, ifjúsági szállás), a felsőbb minőségi kategóriákban hiányosságok tapasztalhatók. 16

11. ábra Magánszállásadás férőhelyei 1000 lakosra jutó számának változása, 1999-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A vendégek és vendégéjszakák száma 2001, a millenniumi rendezvénysorozatok lecsengése óta drasztikusan csökkenő tendenciájú a városban. 2006-ban mintegy 2200 fővel kevesebben nagyjából 5000 éjszakával kevesebbet töltöttek el Szécsény szálláshelyein, mint 2001-ben (12. ábra). Ez a folyamat vélhetően összefügg egyes jelentős látogatottságú térségbeli rendezvények leépülésével is, de a helyi attrakciók megújításával, valamint a gazdasági teljesítmény mérséklődésével egyaránt. Turizmus terén a látogatottság növelése óriási lehetőségként és kihívásként kínálkozik a kedvező adottságok tükrében, ugyanakkor jelentős befektetett energiákat is kíván. 12. ábra Vendégek és vendégéjszakák számának változása a kereskedelmi szállásférőhelyeken és a magánszállásadásban együttvéve, 1999-2006 (fő, db) Vendégek Vendégéjszakák 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 7200 6400 5600 4800 4000 3200 2400 1600 17

Idegenforgalmi fejlesztésre legalkalmasabb terület a város központja és nyugati külterületi része. A fejlesztési elképzelések magukban foglalják a városközpont funkcióbővítő rehabilitációját, a turisztikai kínálat és a szálláskínálat mennyiségi és minőségi bővítését, a fogadási feltételek javítását, a turizmus infrastruktúrájának fejlesztését, a marketing megújítását és a programszervezés erősítését. 13. ábra Vendégek 1000 lakosra jutó számának változása a kereskedelmi szállásadásban, 1997-2005 (fő) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 700 650 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A jelentősebb látnivalók Szécsény térségében főképp a természeti tájhoz, a történelmi emlékekhez és a néprajzi értékekhez kötődnek: történelmi városközpont, Forgách kastély (Kubinyi Ferenc múzeum) és várkert, Benczúr kastély, Szécsény várának maradványai, Tűztorony, Ferences templom és kolostor, barokk patikaépület, Haynald-kapu, kézművesház (Tourinform iroda), Szentháromság-szobor, régi postaállomás, középkori templomrom. Továbbá Hollókő látnivalói, vártúra ösvény, ősborókás, ipolytarnóci ősmaradványok, Csák Máté várának romjai, kúriák, palóc népi lakóépületek, néprajzi és egyéb értékek. 18

14. ábra Vendégek 1000 lakosra jutó számának változása a magánszállásadásban, 1999-2005 (fő) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Turisztikai jelentőségű rendezvények tekintetében Szécsény Hollókő mellett meghatározó szerepű a térségben, ugyanakkor ezek esetenként jelentős területi hatókörűek és látogatottságúak (pl. Nemzetközi Folklór Fesztivál, Magyar Kultúra Napja, városalapítási emléknap, Kastélykerti Esték, képzőművészeti tárlat, szüreti vigadalom, falunap, férfibúcsú). 15. ábra Vendégéjszakák 1000 lakosra jutó számának változása a kereskedelmi szállásadásban, 1997-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 1950 1800 1650 1500 1350 1200 1050 900 750 600 450 300 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 19

A szabadidő eltöltésének városi lehetőségeit széles körben biztosítják helyi szórakozási lehetőségek és az intézmények: pl. Kubinyi Ferenc Múzeum, Krúdy Gyula Művelődési Központ, összevont iskolai és városi könyvtár, Robinson Szigetek kemping és horgászparadicsom, teleház, mozi, disco, valamint a széleskörű sport, művészeti, kézműves, éneklési és néptáncolási lehetőségek. 16. ábra Vendégéjszakák 1000 lakosra jutó számának változása a magánszállásadásban, 1999-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 400 360 320 280 240 200 160 120 80 40 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2.2. Társadalmi helyzetkép Szécsény népességének száma az 1870-es 4370 főről 1960-ig mintegy 450 fővel, csak kismértékben növekedett. Az akkor megindult korábbiakban vázolt fejlesztések hatására kezdett el dinamikusan felívelni, amely az 1980-as évek végéig tartott. Az 1990-es évtized elején stagnált majd 1997-től gyorsuló fogyatkozásnak indult, amely ma is tart. A népességszám jelzi a gazdasági teljesítőképesség és a társadalom egyensúlyi helyzetének bizonytanságait, valamint a népesség reprodukciójának problémáit. Mindezek eredményeként 2006-ra a népességszám 6359 főre süllyedt (1. ábra). A népességszám tényleges szaporodása (illetve fogyása) mindvégig a társadalmi-gazdasági fejlődési folyamatok népesedésre gyakorolt hatásainak függvényében alakult. 20

1. ábra Az állandó népesség számának alakulása, 1870-2006 (fő) Szécsény 7000 6700 6400 6100 5800 5500 5200 4900 4600 4300 4000 1870 1890 1910 1930 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2006 A lakónépesség száma a bejelentett ideiglenes lakcímmel rendelkező lakosok száma miatt eltér az állandó népesség számától. A két érték között az ideiglenes lakcímmel az ország más településein rendelkezők a valóban Szécsényben élőknél nagyobb száma miatt, mintegy 300 fő a különbség Szécsény rovására. A lakónépesség számának 2000. évi hirtelen megemelkedését a megelőző népszámlálás óta továbbvezetett lakónépesség-szám 2001. évi népszámlálással történő pontosítása okozta. Az így megtalált lakónépesség száma ugyanakkor mára már újfent elfogyott a korábbiaknál is meredekebb fogyatkozás révén (amely szintén a népszámlálásból történő továbbszámítás eredménye), mivel a 2000-ig tartó trend továbbvezetése 2007-ben összeért a 2000 óta tartó csökkenési trenddel (2. ábra). A lakónépesség számának tényleges fogyása drasztikus mértékű: 1993 óta eléri az 580 főt (átlagosan 45-50 fő/év), ugyanakkor a 2000-es évek eleje óta az éves fogyás mértéke megduplázódott (80-90 fő/év). 21

2. ábra A lakónépesség számának alakulása, 1990-2007 (fő) Szécsény 6700 6650 6600 6550 6500 6450 6400 6350 6300 6250 6200 6150 6100 6050 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A lakónépesség számának változása, azaz a tényleges szaporodás (illetve fogyás) a természetes reprodukciós folyamatok, valamint a vándorlási egyenleg függvényében alakul. Utóbbiakat az élveszületések és a halálozások, valamint az oda- és elvándorlások különbözete határozza meg. Szécsényben a halálozások száma az 1990-es évek vége óta jelentős mértékben megnőtt, tartósan meghaladja a születések számát (40-60 fős természetes fogyás évente). Ez utal a népesség elöregedésére, valamint a természetes utánpótlódásának problémáira. Ráadásul ehhez szintén jelentős mértékű és tartós, hasonló nagyságrendű negatív vándorlási egyenleg is társul (40-60 fő/év) az utóbbi években (3. ábra). Együttes hatásukként csökken évről évre a fentiekben jelzett egyre drasztikusabb módon (évi akár 80-100 fővel is) a lakónépesség tényleges száma, amely 2007-ben 6097 fő volt (2. ábra). A folyamat megállítására jelentős népesedés- és szociálpolitikai beavatkozásokra van szükség, ugyanakkor közép- és hosszútávon stratégiai kérdésként kezelendő. Ellenkező esetben a város elnéptelenedési folyamata felgyorsul: az elmúlt évek trendjének tartóssá válása esetén 2020-ra a népesség száma 5 ezer fő környékére csökken. 22

3. ábra A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg meghatározó tényezőinek változása, 1990-2006 Élveszületések száma Odavándorlások száma Halálozások száma Elvándorlások száma 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 45 40 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 A kedvezőtlen szaporodási és vándorlási folyamatok a népesség egyelőre viszonylag kedvező strukturális és korszerkezeti megoszlásával párosulnak, amelyek azonban közép- és hosszabb távon erősítik a negatív népesedési folyamatokat. Szécsény lakónépessége más városokkal összevetésben mérsékelten elöregedett, ebből a szempontból kedvezőbb állapotban van Magyarország, Észak-Magyarország és Nógrád megye népességénél. A gyermek- és középkorúak átlagosnál szélesebb rétegei alapján szintén kedvező a helyzete (4. ábra). 4. ábra A lakónépesség megoszlása korcsoportonként, 2001 410 390 370 350 330 310 290 270 250 230 210 190 170 150 0-14 évesek 15-59 évesek 60-x évesek Nógrád megye Észak-Magyarország Magyarország Szécsény 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % 23

A fiatalkorúak aránya országos átlag körüli (16,9%), amely a népesség természetes utánpótlása szempontjából kedvezőtlen, és lassú elöregedést vetít előre. A középkorúak rétege az átlagosnál jóval szélesebb (65,1%), amely a munkavállalás szempontjából kedvező. Az időskorúak aránya (17,9%) jóval átlag alatti (5. ábra). Az idősebb középkorú korcsoportok túlsúlya miatt azonban 15-20 év múlva jelentősebben megnő az időskorúak aránya, amely a helyi szociális és egészségügyi ellátórendszer számára is kihívást jelent. 5. ábra A lakónépesség megoszlása korcsoportonként Szécsényben, 2001 Szécsény 17,9% 16,9% 0-14 évesek 15-59 évesek 60-x évesek 65,1% Az öregedési index és az életkori eltartottsági ráták jól tükrözik a helyi társadalom korosodási folyamatait és aktivitási viszonyait (1. táblázat). 100 fiatalkorúra viszonylag alacsony számú, 106 időskorú jut a városban (szemben az országos 123-al, a regionális 116-al és a megyei 129-el). Emellett az életkori eltartottsági ráta, részben a széles középkorú rétegek jelenléte miatt is, igen kedvező (100 aktív korúra 54 fiatal- és időskorú jut; ország: 59, régió: 64, megye: 63). A valós eltartottság rátája (eltartottak/középkorúak) ugyanakkor 51,6%, amely szintén kedvező érték. A fokozatos és hatékony népesedéspolitikai beavatkozások megkezdése nélkül azonban hosszabb távon társadalmi-gazdasági fenntarthatósági problémák léphetnek fel. 1. táblázat Elöregedési és eltartottsági ráták, 2001 Magyarország Észak-Magyarország Nógrád megye Szécsény Öregedési index 122,8 115,6 129,2 105,9 Eltartottsági ráta 58,8 63,6 62,7 53,6 ebből idősek eltartottsági rátája 32,4 34,1 35,3 27,5 ebből fiatalok eltartottsági rátája 26,4 29,5 27,4 26,0 Szécsény lakónépességének végzettségi viszonyai kedvezőek területi, ugyanakkor kedvezőtlenek városi összevetésben. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők 25 évnél idősebb népességen belüli aránya 11,5%, amely országos szinten is alacsonynak tekinthető, 24

ugyanakkor némileg meghaladja a megyei és regionális átlagot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező 7 évesnél idősebbek aránya (24,6%) jóval alacsonyabb, mint az országban, Észak-Magyarországon, vagy Nógrád megyében (6. ábra), és ez városi összevetésben is kedvező. Ugyanígy az aktív korúakra vetítve (21,7%). Az alap- és középfokú végzettségek megfelelőek, de a nem kielégítő felsőfokú iskolázottság korlátozza az aktív népesség foglalkoztatási lehetőségeit, ezért a jelentősebb foglalkoztatók felsőbb szintű beosztottjai zömében kívülről érkeznek a városba. 6. ábra A legfeljebb általános iskolai, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a megfelelő korú népességen belül, 2001 (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív kórúakon belül 25-x évesek felsőfokú végzettséggel a megfelelő korúak százalékában 32 30 28 26 24 22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Szécsény Magyarország Észak-Magyarország Nógrád megye Az aktív korú foglalkoztatottak aránya Szécsényben (56,2%) jelentősen meghaladja az országos értéket (53%), valamint a regionális és megyei átlagokat is (7. ábra). Ez a város viszonylag kedvező foglalkoztatási és munkaerőpiaci helyzetét támasztja alá a szűkebb és tágabb térségen belül egyaránt, ugyanakkor távol áll a Nyugat-Európában megszokott gazdasági aktivitástól. Főként a nem megszokott foglalkoztatási formák alacsony aránya miatt van ez így, amely jelentős mértékben tudja mozgósítani az inaktívak különböző csoportjait, valamint a fekete és szürke gazdaság nyújtotta megélhetés szélesebb körű lehetőségei következtében. 25

7. ábra Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül, 2001 (%) Nógrád megye Észak-Magyarország Magyarország Szécsény 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 Előzőekkel összefüggésben az aktív korúakat sújtó munkanélküliség aránya (10,3% 2008. februárjában) némileg kedvezőbb a térségi értékeknél, de a vidéki átlagot például már jelentősen meghaladja (7,2%). A helyzet a 2000-es évek eleje óta ráadásul néhány év kivételével sokat romlott (8. ábra), amely felhívja a figyelmet a városi foglalkoztatás nagymérvű konjunktúra-függésére, valamint a nemzetközi és hazai gazdasági folyamatoktól való befolyásoltságára. 8. ábra Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) minden év decemberi arányának változása a munkavállalási korú népesség százalékában, 2000-2007 (%) Szécsény Nógrád megye 12 11,5 11 10,5 10 9,5 9 8,5 8 7,5 7 6,5 6 5,5 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 A nyilvántartott álláskeresők száma a 2000-es évek foglalkoztatás szempontjából legkedvezőbb évének számító 2002 óta mintegy 140 fővel nőtt. 2007 végére elérte a 400 főt 26

(9. ábra), amely azóta tovább emelkedett (2008. februárjában 445 fő). Az 1980-as évek végétől folyamatos volt a létszámleépítés a város cégeinél. A munkahelyek megszűnése elsősorban a kevésbé képzett és ingázó munkásokat érintette. A munkanélküliség 1993-ban érte el a maximumát, amit azóta azonban többször is megközelített (ha a munkanélküliek számbavételében és ellátásában bekövetkező időközbeni változásokat figyelmen kívül hagyjuk). A városi, és ezzel a térségi munkaerőpiaci helyzet, a jelentősebb szécsényi foglalkoztatók munkaerő alkalmazásának szezonális ingadozásai függvényében, erőteljesen váltakozik. A legnagyobb foglalkoztatók: Tommy-Invest Kft., Euro-Candle Kft., önkormányzat, Ipoly Kábeldob Kft., New-Profipack Csomagológépgyártó Kft., FTS-Pack Kft., Nógrád Malomipari Rt., Ipoly-Erdő Rt., Palóc-Coop Rt., Jacsu-Hungária Kft., Simóker Kft., Industria-Szécsény Kft., Suli-Form Kft., Duramen Kft., Ipoly-Print Kft. és Ipoly-Tech Kft. Az álláskeresők strukturális jellemzői évek óta kedvezőtlenül alakulnak (alacsony végzettség, tartós munkanélküliség, egyirányú képzettség). Sok esetben a többévi állás nélküliség, társulva a gazdasági, megélhetési nehézségekkel, jelentős szociális problémává változott. Megoldásként a befektetésösztönzésre irányuló tevékenységek megújítása kínálkozik, kiegészülve a vállalkozói környezet és az innovációs feltételek javításával, továbbá a tudás alapú és a szociális gazdaság nyújtotta lehetőségek kiaknázásával. A megyei és kistérségi foglalkoztatási paktumok stratégiai céljai is a munkanélküliség érdemi és eredményes mérséklését célozzák. 9. ábra Nyilvántartott álláskeresők (regisztrált munkanélküliek) számának változása, 2000-2007 (fő) Szécsény 410 390 370 350 330 310 290 270 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 250 27

Szécsény lakosságának szociális helyzetét többek között jól jelzik a foglalkoztatott nélküli háztartások (35,5%), valamint a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező aktív korúak arányai (40,6%). Ezek az értékek viszonylag alacsonyak, alulmúlják az országos és térségi átlagokat. Jelzik a foglalkoztatás hiányához (munkanélküliség, inaktivitás, eltartottság), illetve a rendszeres munkajövedelem hiányához kapcsolódó családok megélhetésének erőteljesebb térségi nehézségein belül a jóval kedvezőbb szécsényi helyzetet (10. ábra). 10. ábra Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, 2001 (%) 48 46 44 42 40 38 36 34 32 30 Szécsény Magyarország Észak-Magyarország Nógrád megye 2.3. A lakókörnyezet jellemzői Szécsényben kedvezőtlen a lakosság lakásokkal való ellátottsága, de a lakásszerkezet és a komfortosság területén is hiányosságok jellemzők. A laksűrűség 256 fő 100 lakásonként, amely jelentősen meghaladja a térségi és más városi értékeket (1. ábra). 28

1. ábra A laksűrűség (100 lakásra jutó lakos) alakulása, 1997-2005 (fő) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 276 273 270 267 264 261 258 255 252 249 246 243 240 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 A lakásállomány száma (2007-ben 2527 db) az eddig és ezután folytonosan épített és megszűntetett lakások különbözeteként alakul. Szécsényben viszonylag kevés lakás épül, ráadásul az utóbbi években igen változó számban (1-14 lakás/év). A lakásmegszűnések évi száma nagyjából az évi építések felére tehető (0-6 lakás/év). 2006-ban a 13 építetett lakás mellett 6 került felszámolásra (2. ábra). 2. ábra A lakásállomány, az épített és a megszűnt lakások számának változása, 1997-2007 (db) Épített lakás Megszűnt lakás Lakásállomány 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2527 2524 2521 2518 2515 2512 2509 2506 2503 2500 Az épített lakások lakossági arányának 1997-2005 közti változásából kiderül, hogy Szécsényben az építési kedv néhány év kivételével a megyében, a régióban, vagy az 29

országban tapasztalható lakosságarányos építéseket is alulmúlja (3. ábra). Ez az építési telkek számának szűkösségére, valamint mérsékelt lakossági igényekre, lehetőségekre és egyéb korlátokra, ingatlanpiaci feszültségekre utal. 3. ábra Épített lakások 10000 lakosra jutó számának változása, 1997-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 A lakosságszám arányában megszűnt lakások száma területi összehasonlításban az átlagok körül, ugyanakkor jelentős kilengésekkel alakul (4. ábra). Az előző adatokból feltételezhető a nem lakás céljára használt lakásingatlanok, illetve az üresen maradók számának megszaporodása. 4. ábra Megszűnt lakások 10000 lakosra jutó számának változása, 1997-2005 (db) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 30

A lakókörnyezet jellemzői közé tartozik a lakások infrastrukturális ellátottsági helyzete is (5. ábra). A szécsényi lakások teljes köre rendelkezik közüzemi vízellátással, amely az e nélküli néhány lakóház korábbi évekbeli felszámolásának köszönhető, és kedvező aránynak számít. A csatornázás 1990-es évek végétől történő jelentős mértékű előrehaladása miatt ma már a lakások mintegy 86%-a rendelkezik közüzemi szennyvízrákötéssel, amely szintén kedvező arány területi összevetésben is. Az ellátottság javítása érdekében ugyanakkor olyan további csatornafejlesztésekre lesz lehetőség és szükség, amelyek csak jelentősebb ráfordításokkal valósíthatók meg, a teljes körű infrastrukturális kiépítés 2020-ig tervezett városi programja alapján. Ezt a bekötetlen településrészek turisztikai jelentősége különösen is indokolja, továbbá az, hogy az ellátatlan lakások sokszor rosszul megépített derítőikkel továbbra is fenntartják a kommunális környezetszennyezést (külterületi lakott részek, északi városrész). 5. ábra Közüzemi ivóvízvezeték-, illetve közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások arányának alakulása, 1997-2006 (%) 105 100 95 90 85 80 75 70 65 60 55 50 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Víz Csatorna A közműolló nagyságának a közüzemi víz-, illetve csatornarákötéssel rendelkező lakások arányának különbsége változását mutatja a 6. ábra területi összehasonlításban. Jelzi Szécsény e téren 2003 óta kétszer kedvezőbb pozícióját a megyével, a régióval és az országos helyzettel szemben egyaránt (6. ábra). 31

6. ábra A közműolló alakulása (a vízzel, illetve csatornával ellátott lakások aránya különbségének változása), 1997-2005 (százalékpont) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 Városi szinten a közüzemi hálózatok hosszának alakulása jelzi az infrastrukturális helyzetet, mely szerint Szécsényben az elmúlt évek fejlesztéseinek hatására 1 km ivóvízvezetékre 0,47 km csatornavezeték jut. Ez ma már nem haladja meg a területi átlagokat a szennyvíztisztítótelep és városi csatornahálózat-rendszer fejlesztése, csökkenthetősége miatt (7. ábra). 7. ábra 1 km vízvezeték hálózatra jutó csatornahálózat hosszának változása, 1997-2005 (km) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 0,60 0,55 0,50 0,45 0,40 0,35 0,30 0,25 0,20 0,15 0,10 1997 1998 1999 2001 2002 2003 2004 2005 32

Szécsényben a mai igényeknek nem mindenben megfelelő komfortfokozattal rendelkező lakások aránya területi összehasonlításban alacsony (14,8%), ugyanakkor ez sem egy kedvező érték (8. ábra). Ezek főképp a város külső zónáiban, illetve külterületeken helyezkednek el. 8. ábra Alacsony komfortfokozatú (félkomfortos, komfort nélküli, szükség-) lakások aránya, 2001 (%) Szécsény Nógrád Észak-Magyarország Ország 14 16 18 20 22 24 26 28 30 32 Szécsényben a történeti adottságoknak is köszönhetően kiemelkedően magas a zöldfelületek száma és kiterjedése (91.400 m 2 ). 1 lakosra jutó aránya másfélszeresen meghaladja a regionális értékeket, de a megyei és országos arányoknál is jobb (9. ábra). Mindez a természeti és környezeti állapot megóvása, a széleskörű rekreációs, felüdülési, szabadidő eltöltési lehetőségek, valamint a városkép szempontjából egyaránt kedvező. 9. ábra Zöldterületek 1 lakosra jutó nagysága, 2005 (m 2 ) 15 14 13 12 11 10 9 8 Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 33

2.4. A közszolgáltatások helyzete A városi közszolgáltatások helyzetének feltárása az oktatási és szociális ellátás helyzetének változásaira összpontosít az intézményi kapacitások bemutatásával, valamint az általuk nyújtott szolgáltatások kihasználtságának elemzésével. Szécsény önkormányzata napközbeni ellátást a három év alatti gyermekek számára mintegy ötven éve biztosítja, jelenleg egy 15 férőhelyes, közös fenntartású csoport révén látja el a bölcsődei feladatokat. Ennek igényfelmérést követő kibővítése indokolt. Jelentősen tehermentesíthetné az anyákat, javítana az egészségügyi-szociális ellátási helyzeten, illetve a munkaerő rugalmasságán, támogatná a fiatal szülők városba vonzását, stb. További adalék, hogy bölcsődék kialakítására jelentős központi pályázati források fognak rendelkezésre állni az elkövetkező években. A gyermeklétszámok csökkenése és az intézményi racionalizációk mellett 2006-ban 3 óvodai, 1 általános és 4 középiskolai ellátási hely (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola és kollégium, illetve alapfokú művészetoktatási intézmény) segítette a fiatalok oktatását, képzését a városban (1. táblázat). A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat speciális tevékenységstruktúrája kiegészíti és támogatja a nevelési-oktatási intézmények munkáját, és segítséget nyújt a sajátos családi, kamaszkori problémák megoldásában. Az intézmények zöme (két középfokú intézmény kivételével) a közoktatási feladatok ellátására Nagylóccal és Nógrádszakállal közösen létrehozott intézményfenntartó társulás keretében működik. Ugyanakkor évente mintegy 40%-al kell kiegészíteni az intézmények költségvetését, mivel az állami normatíva nem nyújt teljes mértékben fedezetet az intézmények működésére. 1. táblázat Bölcsődék, óvodák, általános és középiskolák számának alakulása, 2001-2006 (db) Év Bölcsőde Óvoda Általános iskola Középiskola 2001 1 3 1 3 2002 1 3 1 3 2003 1 3 1 4 2004 1 3 1 4 2005 1 3 1 4 2006 1 3 1 4 Az óvodákban a férőhelyek számának 2001 és 2003 közti csökkentése követte a létszámcsökkenést, melynek trendje azonban a korábbi magas születésszámok következtében 2002 és 2005 között átmenetileg megfordult (1. ábra). A városi óvodai kapacitások (225 férőhely) 2006-ban teljes mértékben megfeleltek az igénybevételnek (225 fő). 34

1. ábra Az óvodai férőhelyek és az óvodába beírt gyermekek számának változása, 2001-2006 (fő) Óvodai férőhely Óvodába beírtak 280 270 260 250 240 230 220 210 200 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Az összes óvodai ellátási hely átlagos kihasználtsága folyamatosan nőtt az elmúlt években: jelenleg 100%-os, amely területi összevetésben még mindig kedvezőbb érték a térségi használati mutatóknál (2. ábra). A megfelelő személyi és tárgyi feltételek mellett problémát jelent, hogy a város óvodáiban folyamatosan növekszik a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyermekek száma, valamint a tagóvodai épületek felújításra szorulnak. 2. ábra 100 óvodai férőhelyre jutó beírt óvodások számának változása, 2001-2005 (fő) Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 107 104 101 98 95 92 89 86 83 80 2001 2002 2003 2004 2005 Szécsényben 1 önkormányzati fenntartású általános iskola látja el az alapfokú oktatási feladatokat (II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola). A fiatalkorúak számának csökkenése az 35

óvodai mellett az általános iskolai tanulólétszám (2006-ban 495 fő) jelentős mérséklődését eredményezte az elmúlt években, melynek nagyságrendje 2001 óta eléri a 150 főt (3. ábra). Ennek következtében jelentősen visszaesett az intézményi kihasználtság, csak a csoportszámok csökkentésével volt fenntartható az elvárt átlagos osztálylétszám, amelyen az óvodából kikerülő népesebb csoportok jelenleg átmenetileg segítenek. Ugyanakkor középtávon további létszámcsökkenésre kell felkészülni a helyi népesedési trendek fényében, másfelől a kedvező kistérségi vonzerő további javításával némileg mérsékelhető is a folyamat. 3. ábra Az általános és középiskolai tanulók létszámának változása, 2001-2006 (fő) Általános iskolások Középiskolások 655 640 625 610 595 580 565 550 535 520 505 490 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Fenti városi tendencia megegyezik a területi trendekkel, ugyanakkor a lakosságarányos általános iskolai tanulólétszám megmutatja azt is, hogy Szécsény nem igazán vállal jelentős szerepet térségnek alapfokú oktatási ellátásában, sőt sokan gyermekeiket más közeli városi iskolákba járatják (4. ábra). Az általános iskolai programválaszték ugyanakkor a tehetséggondozást és a hátránykompenzálást szolgáló specialitások terén sokrétű. A tanulók közül növekvő számban részesülnek 2007-ben 43 fő különleges gondozásban (sajátos nevelési igényű gyermekek, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkészítése, pszichés zavarok miatt tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő gyermekek gondozása). Az integrált nevelés-oktatás feladatait gyógypedagógusok, logopédusok, gyógypedagógiai asszisztensek, valamint a pedagógiai szakszolgálat, nevelési tanácsadó szakemberei látják el. E feladatok ellátására és kezelésére 2007-ben elkészült a közoktatási esélyegyenlőségi program is. Az általános iskola személyi és tárgyi feltételei megfelelőek. 36

4. ábra Általános iskolai tanulók 1000 lakosra jutó számának változása, 2001-2005 (fő) 99 Ország Észak-Magyarország Nógrád Szécsény 96 93 90 87 84 81 78 2001 2002 2003 2004 2005 Az általános iskolai közoktatás integráltságát mutatja a 2. táblázat, mely szerint a 2007/2008- as tanévben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolának 19 sajátos nevelési igényű és 1 halmozottan hátrányos helyzetű tanulója van. 2. táblázat Általános iskolai közoktatás integráltsága OM azonosító 032178 intézmény neve II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola tanulólétszám az intézményben tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Gyógypedagógiai tagozat Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH SNI Összesen HHH 534 1 19 534 1 19 - - - - - Szécsényben 2003 óta 2 önkormányzati és 2 megyei fenntartású középfokú oktatási intézmény működik (Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium és Szakközépiskola önkormányzati fenntartásban, Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium megyei fenntartásban; alapfokú művészetoktatási intézmény a művelődési házban balassagyarmati tagintézményként, megyei fenntartásban). Az összesített tanulólétszám 2004-ig emelkedett, azóta stagnál (2006-ban 612 fő; 3. ábra). A város középfokú oktatási ellátási funkciója igen jelentős, ha a lakossági tanulólétszámi arányok változásának és kiemelkedő szintjének fényében tekintünk rá (5. ábra). Az intézmények képzési kínálata népszerű a térségben és az általános iskolát végzettek körében. A különböző szintű főképp mezőgazdasági jellegű 37