F1FNKORV) KÖRNYEZETMENEDZSMENT



Hasonló dokumentumok
ISMERETEK. Keszmann JánosJ

DEMIN XV. Hete Gabriella

ÖTÖDIK RÉSZ: KÖRNYEZETMENEDZSMENT

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.


PROJEKTTERVEZÉS. Page 1. A program definíci. A projekt definíci. Olyan egymásra melynek minden eleme, 1Art. 2Art. 3Art

LoRe-LCA. Low Resource Consumption Buildings & Constructions by Use of LCA Design & Decision Making. című projekt bemutatása

Foglalkoztatási. és s Szociális Hivatal lat ltató Iroda

Környezetmenedzsment

sségi marketing hiánya és s annak vonzatai a hazai ágazatban

DR. VENTER GYÖRGY Siófok, szeptember 1.

A Felügyel tapasztalatainak összefoglalásasa

Komplex munkaerőpiaci integráci. ciós s programok magyarországi gi tapasztalatai. Kellermann Éva csadó január r 31.

forrás csadó mesterszak

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

mint forrás Hálózati munka Pataki Éva

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

INNOVÁCI EREDMÉNYEI. RSÉGE FEJLESZTÉSI SI KFT. által elnyert HUSKROUA /0901/080 jelű ZÁHONY, NOVEMBER 18.

A földgáz nagykereskedelem jelene és jövőbeli lehetőségei

Levegőtisztas engedélyez jogszabályv

Versenyképess. Szolnok 2009 Károly

Adatbiztonság és adatvédelem

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

ZI LIFELONG LEARNING KONFERENCIA

A projektek pénzp menedzselése

Az Alapítv. azon belül l a legelesettebb emberek. kséges feltételrendszer. telrendszer

pzés s szerepe a FOKON KONFERENCIA BIHALL TAMÁS Magyar Kereskedelmi és s Iparkamara OKTATÁSI MAGYAR KERESKEDELMI ÉS S IPARKAMARA

1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE

Változás. Tanulás és tanítás. Mások

Bemutatkozik az SQI Kelemen Zádor Z kelemen.daniel@sqi.hu. Az ISO 9001:2000 szabvány. modell összehasonlítása 1.

Egy mondat a. Kicsit bővebben b évi CXXIX. törvt a közbeszerzk. Igen bonyolult és s szerteágaz. gazó volta miatt, - FORDULJUNK SZAKEMBERHEZ!!

A CMMI alapú szoftverfejlesztési si folyamat

llalkozások (faktoring, pénzp sai, a gyakorlati problémák

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

dr. Vig Gyula Január r 26.

Miről l lesz szó. Az SQI tevékenységének áttekintése CMMI alapú folyamatfejlesztés a szoftvergyártó cégek életében 2.

KÖZPONTI PROGRAMOK SZERKEZETE. NSZFI Kutatásszervez

ISO es szabványrendszer

legfontosabb adatvédelmi delmi és s direktmarketing

Geotermikus energiahasznosítás - hőszivattyú

Rendszerszemlélet let az informáci. cióbiztonsági rendszer bevezetésekor. Dr. Horváth Zsolt INFOBIZ Kft.

ÉMI TÜV SÜD. ISO feldolgozása, elvárások. Kakas István KIR-MIR-MEBIR vezető auditor


tisztességes versenyért Gazdasági Versenyhivatal

reformprogram végrehajtv 2007.

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

Láthatatlan veszély a munkahelyeken, avagy a munkahelyi stressz

makrogazdasági (BIOÜZEMANYAGOK) Készítette: Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága Jövedéki Igazgatóság Budapest 2006.

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

pjárművek diagnosztikai

Sum István. zpontvezet. Miskolc, április 12.

Egy sikeres akkreditálás eredményei

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

pályázat tapasztalatai

Civil Centrum KözhasznK

Az ISO-szabványok 3.1 Az ISO minőségügyi szabványai 3.2 Az ISO 9000 szabványsorozat elemei

PCM Projekt Ciklus Menedzsment

Az OMMF a foglalkoztatás biztonságáé. áért. Politika

alapdokumentumai Budapest, október Csillag Ferenc MFFPPTI rtő

Stratégiai tervezési alapismeretek

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

grehajtása Projektek végrehajtv MOTTÓ A A tapasztalás s majd mindig paródi az eszmének nek Goethe ellenőrz Output hatás Inputok A jogszerűség

éért LTATÓI I SZEMMEL 2013.október 22.,IBS Budapest Munkavédelmi Bizottság ltatói i oldal

ZSIBRIKI DROGTERÁPIÁS INTÉZET Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Támogató Alapítvány

A felnőttk szerepe a megváltozott munkaképess foglalkoztatásában

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL Október 29.

Társadalmi Megújul. felsőoktat. oktatásban

Az prét t TT. Hanság g Nemzeti Park Igazgatóság

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

LT Consorg A TDM. Dr. Lengyel Márton február r 22.


KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS 04

Turisztikai Konferencia április 16. 1

INFOKOMMUNIKÁCI STRATÉGI. Budapest, május 26 Philippovich Ákos

KE/31-01 Környezeti hatások felmérése és értékelése

település Regisztrált szervezet 31,9% közszféra 37,3% civil szervezet 30,8% vállalkozó Lakosságszám: fı

Architektúra elemek, topológiák

Az egész. életen. pályázati projekt. julás

Integrált ISO 9001 ISO ISO Vezető auditor képzés

A gyógyászati segédeszköz forgalmazás, házhoz szállítás szabályozásának aktualitásai

A MAGYAR KÓRHK SZEREPE AZ EGÉSZS DEBRECEN DEMIN XII.

MOTTÓ. Page 1. nzügyek, avagy határozza meg a tudatot. Ha ide néznn. znél, vad aranyszíved. Óh, hullna az arany, hullna egyre. nzügyi menedzselés

lküliekkel, liekkel, a foglalkoztatás s világa

Minőségtanúsítás a gyártási folyamatban

Az iskolaegészs. 5. Budapest

NKTH Innotárs. program KKVENT_8. pvállalatok nemzetköziesed. ziesedése. Benke Zoltán Phd hallgató, IKU Innováci. Tatabánya, november 24.

425/2016 EU Rendelet. Harangi Sándor S. Kft.

TÁMOP / INTER- Studium. Az egész életen át tartó tanulás fejlesztése az intézmények közötti nemzetközi együttműködéssel

Mi a Selfness, és s mitől Selfness egy szolgáltat. Lélek. A kód k d neve:

Auditor: a bels min ség audittal megbízott, a feladatra kiképzett és felkészült személy.

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

Hogyan, miért regyházi Fiskolán

A Magyar Köztársaság kormánya

gi- kapcsolati tért Politikai identitás Lengyelország: ntések, amelyek Geopolitikai szemléletm letmód Csehország:


GYÖNGYÖS. István. MELLearN workshop Budapest november 29.

2011. évi CLXXV. törvt (hatályos: ) és

DR. STEINER ARNOLD. ltatók Klaszter Elnöke MEDICOR Elektronika Zrt. Vezérigazgat. Magyar Medikai Gyárt. rigazgatója

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és s Iparkamara. A gyakorlatorientált. lt szakképz és s a magyar kamarai rendszer

Átírás:

KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: k F1FNKORV) III. RÉSZ: R KÖRNYEZETMENEDZSMENT

KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN III. RÉSZ: R KÖRNYEZETMENEDZSMENTK Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai ISO 14000 szabványcsal nycsalád Környezetközpontú irány nyítási rendszer (KIR) KIR előnyei és s hasznossága KIR alapelvei és s elemei KIR dokumentumai

MEGHATÁROZ ROZÁS KÖRNYEZETMENEDZSMENT: a vállalat v általános menedzsment rendszerének nek az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a tervezési és s ellenőrz rzési tevékenys kenységeket, hatás-és s felelőss sségi köröket, k ket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforr forrásokat, amelyek a KÖRNYEZETI K POLITIKA kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására ra és felülvizsg lvizsgálatára irányulnak.

KÖRÜLMÉNYEK: TÉNY: globális lis humán és ökológiai válsv lság CÉL: fenntartható fejlődés FELADAT: a társadalom t minden elemének (fogyasztók, termelők) környezettudatos k magatartása a fenntartható fejlődés megteremtésében TEHÁT: T: a vállalatoknakv elhagyhatatlan KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI vannak!

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 1.) A vállalati v politikában meg kell jelennie annak az állandó követelménynek, mely a gyárt rtástechnológiákat és s a termékeket környezetbark rnyezetbarát t irányban fejleszti. (Ez az feladat szigorúan véve v ve tervezői i munkát t jelent. A környezetvk rnyezetvédelmi megfelelőséget get legelősz ször r is bele kell tervezni a gyárt rtásba és s a termékekbe. kekbe.)

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 1/a) Környezeti hatástanulm stanulmányt nyt kell készk szíteni a gyárt rtás és s a termékek ill. azok fejlesztésének környezetre k gyakorolt hatásáról. Hosszú távú stratégi giában kell kidolgozni a káros k hatások megszűntet ntetésének nek módozatait. 1/b) Meg kell ismerni az adott régir gió környezetvédelmi helyzetét, t, más m s vállalatok v és s a helyi önkormányzat nyzat fejlesztési si elképzel pzeléseit, és s ezeket összhangba kell hozni a saját t törekvt rekvésekkel.

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 1/c) Ismerni kell a környezetvk rnyezetvédelmi ipar technológi giáinak inak és s berendezéseinek fejlődési irányait, és azok piacát. 1/d) Fel kel mérni m a váratlan v (üzemzavar,( baleset, elemi csapás, s, stb.) helyzetekből l adódó kockázatot, és intézked zkedési tervet kell készk szíteni a kockázat csökkent kkentésére és s az ilyen eseményekb nyekből l bekövetkez vetkező környezeti károk k elhárításának módjm djára.

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 2.) A vállalat v operatív v intézked zkedései között k meg kell jelennie a gyárt rtás s folyamatos önellenőrzésének, hogy a káros k kibocsátások sok és s hulladékok ne lépjl pjék k túl t l a technológiai utasításokban sokban előírt értékeket. (Ez már m r operatív v tevékenys kenység, és s a termelői i folyamatok és s az azokat befolyásol soló körülményeknek a teljes kézbentartását t jelenti

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 2/b) A környezetvk rnyezetvédelmi szabályoz lyozás érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a káros k anyagok kilépését t az irány nyított rendszerből. Ez felöleli leli mind a levegő,, mind a víz v z szennyező anyagait, de a hulladék k keletkezését és s az anyag-energia gazdálkod lkodást is. 2/c) Rendszeresen ellenőrizni kell a kibocsátásokat sokat döntd ntően befolyásol soló technológiai, ill. környezettechnikai k berendezések állapotát, t, és s gondoskodni kell a folyamatos karbantartásr sról. 2/d) Rendszeresen ellenőrizni kell a váratlan v helyzetek kezelésére szolgáló dolgozók k felkész szültségét, t, és s az elhárítás s eszközeinek zeinek és anyagainak állapotát. t.

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3.) A vállalati környezetvk rnyezetvédelmi arculat (image) kialakítása (Ez elsősorban sorban a közvetlen k környezet k lakosságával és az üzletfelekkel, a vásárlv rlókkal kialakított kapcsolatban jelent feladatokat)

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3/a) A vállalat v kiadványokban (reklám m anyagok, termékismertet kismertetők, k, szakcikkek, stb.) és s egyéb módon folyamatosan tájékoztassa t az érintetteket általánosságban a környezetvk rnyezetvédelmi politikájáról, l, de konkrétan az általa okozott környezetszennyezés s nagyságáról, és s azok csökkent kkentésére hozott intézked zkedéseiről l is.

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3/b) A vállalat v dokumentálhat lhatóan an vegyen részt r a helyi önkormányzat nyzat és s az adott régir gió környezeti problémáinak megoldásában, netán még g olyan esetekben is, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a tevékenys kenységével. (Pl.: szelektív v hulladékgy kgyűjtés, vagy lomtalanítás.)

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 3/c) Folytasson konzultáci ciókat a környezetvk rnyezetvédő mozgalmak képviselk pviselőivel ivel a vállalat v fejlesztési si elképzel pzeléseiről. Javaslataikat értékelje és s használja fel fejlesztési si elképzel pzeléseiben. Vitás s esetekben támogasson t kutatásokat a vitatott hatások tisztázása sa érdekében.

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 4.) Külső kényszerből l adódó feladat, mely a vállalat számára jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítését t jelenti. (Ez az a klasszikus környezetvk rnyezetvédelmi feladat, melyet minden jogkövet vető magatartást tanúsító vállalat az állam késztetk sztető hatására végez v el.)

Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai Vállalatok környezetvk rnyezetvédelmi feladatai: 4/a) a különbk nböző államigazgatási szintű előírások (törv rvények, rendeletek, utasítások, sok, határozatok) betartása ill. betartatásáról l való gondoskodás, s, 4/b) az adatszolgáltat ltatás, 4/c) a hatósági ellenőrz rzések és s mérések m lehetővé tétele.

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Azok a vállalatok, melyek környezetvk rnyezetvédelmi feladatai aikat maradéktalanul igyekeznek teljesíteni teni,, akkor járnak j el helyesen,ha szánd ndékukat a vállalati v politikában megjelenítik és s ezt önként nt az MSZ EN ISO 14001 szabvány keretei között k teszik.

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Az ISO 14000 szabványcsal nycsalád d rövid r törtt rténete A globális lis ökológiai és s humán n krízis közvetve, k vagy közvetlenk zvetlenül, l, de kihat a gazdasági gi tevékenys kenységre. Mivel a globális lis problémák k világot átfogó globális lis megoldást igényelnek, ezért a vállalati irány nyítás s környezetvk rnyezetvédelmi célokat megvalósító szabályoz lyozása a is nemzetközi, zi, egységes gesített, azaz szabványos eljárást kívánt: k ez z az ISO 14000 szabványcsal nycsalád.

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Az ISO 14000 szabványcsal nycsalád d rövid r törtt rténete A szabványcsal nycsalád kidolgozását t a Nemzetközi zi Szabvány nyügyi Szervezet (ISO=International Organisation for Standardisation) ) TC 207 műszaki m szaki bizottsága a hasonló célú brit nemzeti szabvány BS 7750 (British Standard 7750) és s az Európai KözössK sségek Tanács 1836/93 direktívája szerinti Környezetirányítási és s auditálási rendszer (EMAS=Environmental Environmental Management and Audit Scheme) ) felhasználásával 1993-ban indította el.

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Az ISO 14000 szabványcsal nycsalád d rövid r törtt rténete Ez a szabvány 1996-ban (hazánkban 1997-ben) lépett életbe,, KörnyezetkK rnyezetközpontú Irány nyítási Rendszer (KIR) néven. n Azóta igen sok vállalt v vezette be és s nyerte el a tanúsítv tványt. A gyors bevezetéshez nagyban segítette tette,, hogy elvi felépítése és s alkalmazása hasonló az akkor már m szélesk leskörűen en ismert és s alkalmazott ISO 9000 minőségir girányítási rendszer szabvány nyával.

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Környezetvédelemi feladatok integrálása a vállalati v menedzsment rendszerekbe

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Az ISO 14000 szabványsorozat lényegel nem ír r elő semmiféle újabb környezetvk rnyezetvédelmi követelményt, hanem csupán n azt igazolja, hogy: a vállalat v megfelelő környezeti menedzsment rendszert hoz létre l és s működtet, m környezetvédelmi teljesítm tményeit folyamatosan ellenőrzi, értékeli, javítja és s dokumentálja, mindezt önkéntesen, ntesen, saját t elhatároz rozásra, a környezet k javításáé áért vállalt v felelőss ssége alapján n teszi és s a kiépített környezetirk rnyezetirányítási rendszerét t külsk lső szervezet által tanúsíttatni ttatni kívánja. k

ISO 14000 szabványcsal nycsalád KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága Egy vállalatnak v alapvetően en azért célszerc lszerű hatékony KIR létrehozása és s működtetm dtetése, mert ezzel hozzájárul a környezet k védelmv delméhez, az emberek egészs szségének megóvásához a tevékenys kenységéből, termékeib keiből és/vagy szolgáltat ltatásaiból l származ rmazó potenciális hatásokkal szemben, és így segíti a fenntartható fejlődés s megvalósítását. t. (Persze a vállalatokat v nem csupán ez a jój szánd ndék vezéreli akkor, amikor KIR bevezetése mellett döntenek, d hanem fontos vállalati érdekek és s gazdasági gi előny nyök alapján n határoznak így. Melyek ezek?)

KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága BIZALOM A jólj működő KIR valódi vállalati v érdeket valósít t meg mert,, bizalmat ébreszt az érdekelt felekben, mivel: a vezetőség g elkötelezte magát, hogy a környezeti k politikájában kitűzött tt feladatokat, célokat c és előir irányzatokat teljesíti, ti, a hangsúly lyt a megelőzésre helyezte és s nem az utólagos megoldásokra, bizonyított tottá válik az alapos és ésszerű gondosság, g, mely a jogszabályi előírások teljesítésére törekszik, t a rendszer úgy működik, m hogy tartalmazza az állandó javítás s folyamatát. t.

KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága BIZALOM a folyamatosan javuló és s tanúsított tott környezeti k teljesítm tmény hatására növekvn vekvő bizalom segíts tségével a vállalatról l kialakuló kép p (image) irány nyíthatóvá válik, ezért: a médiumok m és s a lakóss sság g kedvező megítélése könnyebben megszerezhető, a fejlesztési si elképzel pzelések így ritkábban ütköznek a hatóságok, vagy a lakóss sság g ellenáll llásába, megkönny nnyíti engedélyek és s jogosítv tványok megszerzését, javítja az ipar és s a kormányzat kapcsolatát. t.

KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága HASZON Fontos kihangsúlyozni, hogy a KIR bevezetéséből gazdasági gi előny nyök k is származnak. Ezeket célszerc lszerű megfogalmazni és s számszer mszerűsíteni, hogy az érdekelt feleknek, de különösen k a tulajdonosoknak, olyan konkrét t anyagi értéket lehessen felmutatni, mely a jó környezeti menedzsment eredmények nyeként nt jön j n létre. l Az így kimunkált konkrét t pénzp nzügyi eredmények és s a környezetvédelmi célok c egybevetése alapján n aztán érvényesíteni lehet a legnagyobb haszonra való törekvés elvét t is.

KIR bevezetésének előnyei nyei és s hasznossága HASZON KIR által kínált k potenciális haszonnal nal a profit növekedhet, n mert: csökkennek a bírsb rságok, szervezettebbé válik a munka, megszüntethet ntethető a működés m s időleges, vagy tartós s felfüggeszt ggesztése, javulnak a piaci esélyek, ha a termék k kevésb sbé környezetterhelő, csökkennek az anyag és s energia költsk ltségek a takarékoss kosság g alapján, javul a költsk ltséggazdálkodás, javulnak a hitelképess pesség g mutatói i is, csökken kken a felelőss sség g viselési si esetek száma, kedvezőbb feltételekkel telekkel köthetk thető biztosítás, s, minden területen leten megjelenik az ésszerű gondosság, g, bizalmat ébreszt és s ezzel javítja a tőkéhez t jutás s lehetőségeit, a hosszú távú tervezés s nagyobb biztonságot ad,

KIR bevezetésének előnyei és s hasznossága KIR bevezetésének előnyei és s hasznossága alapján állítható,, hogy a környezetvk rnyezetvédelmi érdekek megjelenítése a stratégiai és s napi vállalati v feladatok közöttk egyértelm rtelműen en a versenyképess pesség g fokozását szolgálj lják. (De De csak közel k azonos jogi környezet szabályoz lyozásnál!)

Az alacsony jogi, gazdasági, gi, stb. környezet k szabályoz lyozás jelenthet átmeneti helyzeti versenyelőnyt, nyt, de a környezet k kárára! ra! KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsal nycsalád

ISO 14000 szabványcsal nycsalád A szabvány jele ISO 14001 ISO 14004 ISO 14010 ISO 14011 ISO 14012 ISO 14020 ISO 14021 ISO 14022 ISO 14023 ISO 14024 ISO 14031 ISO 14040 ISO 14041 ISO 14042 ISO 14043 ISO 14050 ISO 14060 A szabvány címe KIR - Részletes leírás és használati útmutató KIR - Általános útmutató az alapelvekről, rendszerekről és a megvalósítást támogató módszerekről Útmutató a környezeti auditáláshoz - általános alapelvek Útmutató a környezeti auditáláshoz - az auditálási eljárás - a KIR auditálása Útmutató a környezeti auditáláshoz - a környezeti auditorok minősítési feltételei Környezeti védjegyek - általános elvek Környezeti védjegyek - környezeti igények - kifejezések és meghatározások Környezeti védjegyek - jelzések Környezeti védjegyek - vizsgálatok és igazolások - felhasználási módszerek Környezeti védjegyek- gyakorlati programok - több kritériumot alkalmazó programok elvei és gyakorlati kérdései Környezetvédelmi menedzsment - környezeti teljesítmény értékelés Életciklus elemzés - általános elvek és gyakorlat Életciklus elemzés -életciklus elemek vizsgálata Életciklus elemzés -életciklus hatáselemzés Életciklus elemzés -életciklus fejlesztés elemzés KIR - kifejezések és meghatározások Irányelvek a környezeti szemléletnek a termékszabványokban történő megjelenítéséhez

ISO 14000 szabványcsal nycsalád ISO 14000 szabvány modellje és s a PDCA ciklus PDCA ciklus bármilyen b műveletre, m veletre, tevékenys kenységre, folyamatra, rendszerre, működtetm dtetésre, koncepcióra, elgondolásra vonatkoztatható,, zárt z hatásl sláncú, folytonosan ismétl tlődő körfolyamat-elv. P - Plan - Tervezés D - Do - Megvalósítás C - Check - Ellenőrz rzés A - Act - Intézked zkedés A PDCA ciklus jelentése: P - Tervezd meg! D - Valósítsd meg! C - Ellenőrizd az eredményeket! A - Intézkedj az eredmények alapján n!

ISO 14000 szabványcsal nycsalád ISO 14000 szabvány modellje és s a PDCA ciklus

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

ISO 14000 szabványcsal nycsalád Szabvány elemeinek illeszkedése se a PDCA ciklusba

ISO 14000 szabványcsal nycsalád KIR alapelvei és s elemei Az ISO 14001 szabvány a KIR kiépítése során öt lényeges alapelemet tart szüks kségesnek létrehozni, l melyek a következk vetkezők: k: Környezeti politika Tervezés Bevezetés és s működtetm dtetés Ellenőrz rzés és s helyesbítő tevékenys kenység Vezetőségi átvizsgálás

KIR alapelvei és elemei Ezeket az alapelemeket a szabvány olymódon illeszti egymáshoz, hogy a rendszer eleve önmagában hordozza a környezeti k teljesítm tmények folytonos javításának a lehetőségét. KÖRNYEZETMENEDZSMENT ISO 14000 szabványcsal nycsalád

KIR alapelvei és s elemei KÖRNYEZETI POLITIKA: A szabvány olyan környezeti k politika kidolgozását t kívánja k a szervezetektől, amely "tartalmazzon elkötelezetts telezettséget arra, hogy teljesítik tik a rájuk r vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt v egyéb követelményeket. nyeket.

KIR alapelvei és s elemei A környezeti k politika tehát: t: feleljen meg a szervezet tevékenys kenysége, termékei és szolgáltat ltatásai jellegének, fajtáinak és s környezeti k hatásainak, tartalmazzon elkötelezetts telezettséget a folyamatos javításra és s a környezetszennyezés s megelőzésére, adjon keretet a környezeti k célok c és s előir irányzatok megfogalmazására és s felülvizsg lvizsgálatára, legyen dokumentálva, bevezetve, fenntartva, és legyen ismertetve minden alkalmazottal, legyen hozzáférhet rhető a nyilvánoss nosság g számára ra.

KIR alapelvei és s elemei Környezeti politika és s a célok c összefüggése

KIR alapelvei és s elemei Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A környezeti k politika kialakítása során n igen gondosan kell eljárni. Ezért a szabvány szüks kségesnek találja lja a kezdeti környezeti k állapot felmérését. Ez adja ugyanis azt a kiindulási helyzetet, melyhez igazítottan a szüks kségesnek és s megvalósíthat thatónak talált lt változásokat a politikában meg lehet fogalmazni. Mivel a szabvány csak a környezeti k politika általános körét k t jelöli li ki, a vállalat saját t maga határozza meg, hogy a feltárt környezeti k tényezők k között k milyen prioritási sorrendet állapít t meg és s ennek alapján n milyen elemeket milyen fontossággal emel be a környezeti k politikába. Fontos követelmk vetelmény, hogy a környezeti k politika legyen dokumentálva, az alkalmazottakkal ismertetve és s legyen a nyilvánoss nosság g számára is hozzáférhet rhető.

KIR alapelvei és s elemei Környezeti politika (MSZ EN ISO 14001: 4.2 pont) A szabvány ezen alapelvének alkalmazása során n a vállalat v meghatározza környezeti k politikáját és s kinyilatkoztatja elkötelezetts telezettségét t KIR létrehozl trehozására ra és s működtetm dtetésére. A sikeres megvalósítás s döntd ntő tényezője a felső vezetés s szilárd elkötelezetts telezettsége és s irány nyító szerepe. A politika szolgáltatja ltatja azt az alapot, melyre a vállalat v saját t konkrét t céljait c és s előir irányzatait ráépíti. Megfogalmazása legyen világos, hogy a belső és s külsk lső érintet felek azt egyértelm rtelműen en megérthess rthessék. Alkalmazási terület letét t is pontosan meg kell határozni. Időszakonk szakonként nt felül l kell vizsgálni, hogy a változv ltozó feltételeknek teleknek és a bővülőb ismereteknek megfelelhessen.

TERVEZÉS: Környezeti tényezt nyezők Jogi és s egyéb b követelmk vetelmények Célok és s előir irányzatok Környezetközpontú irány nyítási program(ok) KIR alapelvei és s elemei

KIR alapelvei és s elemei Környezeti tényezt nyező: Valamely szervezet tevékenys kenységének, nek, termékeinek, vagy szolgáltat ltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettelk Környezeti hatás: A környezetben k végbe v menő mindennemű változás akár r káros, k akár r hasznos amely egészben, vagy részben a szervezet tevékenys kenységeiből, termékeib keiből, vagy szolgáltat ltatásaiból l származik

KIR alapelvei és s elemei Környezeti tényezt nyezők k felmérése: input output elemzés

KIR alapelvei és s elemei Környezeti tényezt nyezők k felmérése: input output elemzés

Környezeti -tényezők, -hatások, -politika, -célok, -programok rendszerbe épülése KÖRNYEZETMENEDZSMENT KIR alapelvei és s elemei

KIR alapelvei és s elemei Tervezés ( MSZ EN ISO 14001; 4.3 pont) A szabvány ezen alapelvének érvényesítése se során n a vállalat ebben a lépésben tervet készk szít t a környezeti k politikájának megvalósítására. A tervezés s maga egy olyan eljárási folyamat, melyet a vállalati v KIR tartalmaz és s az alábbiakra terjed ki: Környezeti tényezt nyezők k megkeresése se és s környezeti k hatások kiért rtékelése Jogi és s egyéb b követelmk vetelmények összegyűjtése Környezeti célok c és s előir irányzatok megfogalmazása Környezetközpontú irány nyítási program(ok) beáll llítása

KIR alapelvei és s elemei BEVEZETÉS ÉS S MŰKÖDÉSM Szervezeti felépítés és s felelőss sség Képzés, tudatosság és s kompetencia Kommunikáció A A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer dokumentáci ciója A A dokumentumok kezelése A A működés m s szabályoz lyozása Felkészültség és s reagálás vészhelyzetekben

KIR alapelvei és s elemei Szervezeti felépítés és s felelőss sség A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés jelöljön n ki olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más s felelőss sségi körétől k l függetlenf ggetlenül l legyen meghatározott szerepe, felelőss ssége és s hatásk sköre arra, hogy: biztosítva tva legyen a KIR követelmk vetelményeinek meghatároz rozása, bevezetése és s fenntartása e szabványnak megfelelően; en; készüljenek jelentések a KIR eredményeir nyeiről l a felső vezetőség g számára átvizsgálás s céljc ljából, l, és s hogy ez alapul szolgáljon ljon a KIR tökéletest letesítéséhez. hez.

KIR alapelvei és s elemei Kommunikáci ció: A környezetvk rnyezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáci ció magában foglalja a vállalat v környezeti k tevékenys kenységeire vonatkozó belső és külső informáci cióáramlás s rendszerbe foglalását. A szabvány követelmk vetelménye e téren, t hogy a vállalat v dokumentált eljárás(ok) s(ok)ban szabályozza kommunikáci ciós s tevékenys kenységét t a környezeti tényezt nyezőkkel és s a környezeti k menedzsment rendszerrel kapcsolatban: belső kommunikáci ció céljából l a szervezet különbk nböző szintjei és funkcionális részlegei r között k azért, hogy a külsk lső érdekelt felektől érkező lényeges informáci ciót átvegye, dokumentálja és s reagáljon rá. r

KIR alapelvei és s elemei Dokumentáci ció: A szabvány dokumentáci ciós s kötelezettsk telezettségként azt írja elő,, hogy a szervezet alakítson ki és őrizzen meg papíron vagy elektronikus formában informáci ciót: az irány nyítási rendszer magvát t képezk pező elemeknek és s ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; a kapcsolódó dokumentáci ció érdekében. ben. A dokumentáci ciónak tehát t elég g részletesnek r kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és s azok kölcsönhatásait.

KIR alapelvei és s elemei Bevezetés és s működésm A szabványsorozat képesség biztosítása sa alatt a következk vetkező összetevőket említi meg: Erőforr források (emberi, fizikai és s pénzp nzügyi erőforr források) A KIR összehangolása sa és s beépítése Felelőss sség és s feladatkör Környezeti tudatosság és ösztönzés Ismeretek, szaktudás és s képzk pzés

KIR alapelvei és s elemei Bevezetés és s működésm A szabványsorozat szerint a bevezetést támogató mechanizmus alatt a megvalósítást st segítő tevékenys kenység értendő,, melynek az alábbi elemeit sorolja fel: Kommunikáci ció és s jelentések A KIR dokumentáci ciója A működés m s szabályoz lyozása Felkész szülés és s reagálás s vészhelyzetre v

KIR alapelvei és s elemei Bevezetés és s működés m (MSZ EN ISO 14001; 4.4 pont). A bevezetés és s működés m s elvének érvényesítése se során ebben a lépésben a vállalt v létrehozza l és/vagy továbbfejleszti azokat a képességeket et és támogató mechanizmusokat, at, melyek a környezeti politika teljesítéséhez, a célok c és előir irányzatok eléréséhez szüks kségesek. A vállalt v ugyanis csak akkor képes k környezeti k céljait c megvalósítani, ha stratégi giáját, rendszereit, forrásait és szervezeti felépítését t ezekhez igazítja és s ezekkel hozza összhangba.

KIR alapelvei és s elemei ELLENŐRZ RZÉS ÉS S HELYESBÍTŐ TEVÉKENYS KENYSÉG Figyelemmel kísérés k és s mérésm Nem megfelelőség, g, valamint helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység Feljegyzések KIR auditálás

KIR alapelvei és s elemei Figyelemmel kísérés k és s mérés: m A szabvány elvárása, hogy a vállalat v dokumentált eljárásban értékelje környezeti k teljesítését. t. A vállalatnak v értékelnie kell a célok c teljesülését. t. Az értékeléshez a vállalat v dolgozzon ki olyan jelzőrendszert rendszert (mutatósz számokat), amelynek segíts tségével a célok c és s előir irányzatok objektív v módon m értékelhetők. k. A teljesítés s nyomon követk vetéséhez kidolgozott jelzők, mutatók k jellemezzék k az egyes tevékenys kenységeket, feleljenek meg a környezeti k politikának, céloknak c és előir irányzatoknak.

KIR alapelvei és s elemei Nem megfelelőség, g, valamint helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység: A szabvány elvárása, hogy a a szervezet hozzon létre l és s tartson fenn eljárásokat a felelőss sség és s az illetékess kesség g körének k meghatároz rozására: ra: a nem megfelőségek gek kezeléséé éért és s vizsgálat latáért, tovább bbá az okozott hatás s csökkent kkentésére,valamint helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység g kezdeményez nyezésére és végrehajtására ra törtt rténő intézked zkedésért. rt. Ezek az intézked zkedések legyenek arányban a probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással ssal.

KIR alapelvei és s elemei A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer auditálása A szabvány elvárása, hogy a a szervezet hozzon létre l és s tartson fenn programo(ka ka)t és eljárásokat a KIR időszakos szakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: megállap llapítsa, vajon a KIR megfelel-e e a tervezett intézked zkedéseinek, beleértve a nemzetközi zi szabvány követelményeit; megfelelően en lett-e e bevezetve és s fenntartva; és informáci cióval szolgáljon ljon a vezetés s részr szére az audit eredményeir nyeiről. l.

KIR alapelvei és s elemei Ellenőrz rző és s helyesbítő tevékenys kenység (MSZ EN ISO 14001; 4.5 pont) A szabvány ezen elvének érvényesítése se során n a vállalat v most már m r a bevezetett KIR működése m közben k folyamatosan méri m és értékeli környezeti k teljesítéseit. seit. Ez olyan kulcstevékenys kenység, mely arra hivatott, hogy biztosítsa tsa a vállalt v a KIR programoknak megfelelően en működik. Az alábbiakra terjed ki: Mérés és s figyelemmel kísérés k s (folyamatos teljesítés) s) Helyesbítő és s megelőző tevékenys kenység A KIR feljegyzéseinek és s informáci cióinak inak kezelése A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer auditálása

KIR alapelvei és s elemei VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS: S: A működőképessm pesség g megállap llapítására, a felső vezetésnek át t kell vizsgálni a KIR-t

KIR alapelvei és s elemei Vezetőségi átvizsgálás: s: Az átvizsgálásnak snak ki kell terjednie: a környezeti k célok c és s követelmk vetelmények felülvizsg lvizsgálatára, a környezeti k teljesítm tmény felülvizsg lvizsgálatára, a rendszer hatékonys konyságának nak az értékelésére, a környezeti k politika áttekintésére, az esetlegesen szüks kséges változtatv ltoztatások megfogalmazására.

KIR alapelvei és s elemei Vezetőségi átvizsgálás (MSZ EN ISO 14001; 4.6 pont) Ez az alapelv a szabvány azon igény nyét t tartalmazza, hogy a környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszerhez tartozzon egy folyamatos a vezetőség által végzett v javítási tevékenys kenység g abból l a célbc lból, l, hogy a vállalat v általános környezeti teljesítm tményei javuljanak. E téren t az alábbiakat tartja szüks kségesnek a szabvány: Környezetközpontú irány nyítási rendszer átvizsgálása sa Folyamatos javítás

KIR alapelvei és s elemei A környezeti k teljesítések sek folyamatos javítása a KIR PDCA ciklusok hatására

KIR dokumentumai A KIR bevezetése és s működése m egy sor alapdokumentum elkész szítését t követeli k meg. Ezek a következk vetkezők k lehetnek: Előzetes felkész szülési si terv Kezdeti (ill. a ciklus végén v n közbensk zbenső) ) környezeti k állapot felmérés Jogszabályok, szabványok, előírások gyűjtem jteménye Környezeti hatások gyűjtem jteménye, regisztrálása sa Célkitűzések és s előir irányzatok Környezetközpontú irány nyítási programok KIR eljárási utasítások sok KIR szervezeti felépítése, felelőss sségi körökk Környezettudatos képzk pzés, oktatás Feljegyzések sek,, dokumentumok d kezelése Tanúsítás s kérelmek

KIR dokumentumai Az alapdokumentumokra támaszkodva t aztán n két k fődokumentum készk szül: Környezetközpontú irány nyítási rendszer kézikk zikönyv (továbbiakban bbiakban: Kézikönyv) A A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer eljárása sa (továbbiakban bbiakban: Eljárási utasítások) sok)

KIR dokumentumai KIR KézikK zikönyv A KIR egyik legfontosabb dokumentuma a KézikK zikönyv, mely egy helyre összefűzve zve tartalmazza a vállalatnv llalatnál alkalmazott rendszer valamennyi elemének részletes r leírását. Szerkezeti felépítésére vonatkozóan an nincs előírt követelmény, célszerc lszerűen en tartalmaznia kell az ISO 14001 szabvány öt t alapelemét. Ezen kívül k l itt írható le a vállalt v általános jellemzése, valamint a működés m s sajátoss tossága.

KIR dokumentumai KIR Eljárási utasítások sok A KIR másik m legfontosabb dokumentuma az Eljárási utasítások, sok, mely egy helyre összefűzve zve tartalmazza a rendszer valamennyi eljárási utasításait. sait. A következk vetkező dián példaként egy olyan felsorolást st találunk, lunk, mely területekre a KIR hatékony működése m érdekében külön k n megfogalmazott környezetkk rnyezetközpontú eljárási utasítások sok kiadása szüks kséges:

KIR dokumentumai Jogszabályok, szabványok és s egyéb b előírások sok felügyelete Környezeti felmérések készk szítése se és s célkitc lkitűzések meghatároz rozása Külső és s belső kommunikáci ció Levegőtisztas tisztaságvédelem Vízminőség g védelemv Talajvédelem Zajelleni védelemv Vegyi anyagok felügyelete Gyárt rtási folyamat (üzem,( műhely, m hely, művelet) m környezetkk rnyezetközpontú felügyelete Berendezések, gépek g karbantartásának nak környezetkk rnyezetközpontú felügyelete Segédüzemek (pl.: kazán, kompresszorház, z, stb.) környezetkk rnyezetközpontú felügyelete Veszélyes anyagok használata Veszélyes hulladékok kezelés Vészhelyzetek kezelése

KIR dokumentumai Az egyes területre vonatkozó környezetközpontú Eljárási utasítás s az alábbiak megfogalmazására térhet t ki: Cél Területi érvényesség Hatásk skör és s felelőss sség Hivatkozások Fogalom meghatároz rozások Részletes eljárási utasítás s felelősök k megjelölésével Dokumentálás

KIR dokumentumai A környezetkk rnyezetközpontú irány nyítási rendszer dokumentáci ciói a rendszeren belül l egymással, de meglévő minőségbiztos gbiztosítási si rendszer esetén n azok dokumentumaival is szoros kapcsolatban vannak. Ez a kapcsolat lehet közvetlen k és s közvetett k és felölelheti lelheti még m g egyéb b területek dokumentumait is.

KÖRNYEZETVÉDELEM A FAIPARBAN (Tantárgy kód: k F1FNKORV) III. RÉSZR KÖRNYEZETMENEDZSMENT VÉGE