A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A GREGOR JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013.

Kevésbé fontos az, hogy mit tanulnak az iskolában, mint az, hogy hogyan tanulják Mert az iskola ne nyújtson szakszerű rutint, hanem következetes, módszeres gondolkodást. (Max Planck)

Iskolai Pedagógiai Program 3/3 Felépítés A. Bevezetés B. Helyzetelemzés C. Nevelési program D. Helyi tanterv E. Záró rendelkezések A CTRL gomb nyomva tartásával kattints a kívánt témára Fájl neve: Felépítés Hatályos: 2013. szeptember 1. Módosítva: -

IPP A. Bevezetés 1/4 A Bevezető A.1 Pedagógiai hitvallásunk...2 A.2 Előszó a felülvizsgált Iskolai Pedagógiai Programhoz...2 A.3 Bevezetés...4 Fájl neve: Bevezető_2013 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP A. Bevezetés 2/4 A.1 Pedagógiai hitvallásunk Iskolánk nevelőtestülete - a szülőkkel szoros egységben - az elfogadott európai humanista erkölcsi értékek alapján, a magyar nemzeti tudat ébrentartásával, művelésével, Magyarország, a magyar nép érdekeinek megvédésére neveléssel kívánja a XXI. század elején nevelő-oktató munkáját végezni. Iskolánk tevékenysége gyermekközpontú. Ugyanakkor határozottan a fejlesztést/fejlődést biztosító rendre törekszünk. A pedagógusok, a szülők és a tanulók által egyaránt áttekinthető, jól szabályozott nevelési-oktatási rendszert (egy átgondolt iskolakoncepciót) kínál Iskolai Pedagógiai Programjában. A megvalósítása során - szándékunk szerint - minden tanulónk korszerű alapműveltséget szerez, s magas szinten bontakoztathatja ki adottságait, képességeit. Iskolánk nevelőtestülete meg akar felelni a XXI. század eleji társadalmi igényeknek. Miközben nevelő-oktató munkája során figyelembe veszi a gazdasági és társadalmi változásokat, szilárdan kitart a magyar pedagógiai gyakorlatban már bevált tradicionális nevelési, erkölcsi elvek mellett. Ügyeljünk arra, hogy olyan tanulási képességet fejlesszünk ki, amellyel megvalósítható az élethosszig tartó tanulás. Tanulóinkat (képzési idejük alatt) olyan követelmények, próbák elé állítjuk, olyan erőfeszítésekre, nemes célok elérésére ösztönözzük, amelyek eredményeképpen testileg, egészségileg, szellemileg, erkölcsileg, érzelmileg igényes életvitelű, boldog és sikeres emberek lesznek. A.2 Előszó a felülvizsgált Iskolai Pedagógiai Programhoz Az 1998-ban elkészített, 2001-ben, 2004-ben, 2007-ben módosított Iskolai Pedagógiai Programunkat (továbbiakban IPP) a 2012. évi törvényi változások miatt felülvizsgáltuk és újat írtunk. Az előírt felülvizsgálatot szükségessé tette: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, A.2.1.1 a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet a kerettantervekről, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet eddigi tapasztalataink, és eddigi tapasztalataink szerinti módosítások. A.2.2 Az iskola tevékenységét meghatározó alapdokumentumok Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az ENSZ 1991. LXIV. törvénye (Gyermekek jogai) A Magyar Köztársaság Alkotmánya Az iskola Alapító Okirata A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzat Az Iskolai Pedagógiai Programunk megvalósítása során a kulcskompetenciák fejlesztésére a működési zavarok elkerülésére törekszünk. Fájl neve: Bevezető_2013 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP A. Bevezetés 3/4 Ezek a feladatok az alábbiak: Tantárgyhoz kötődő kompetenciák o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai kompetencia o természettudományos és technikai kompetencia o digitális kompetencia o esztétikai, művészeti tudatosság és kifejezőkészség Nem tantárgyhoz kötődő kompetenciák fejlesztése: o hatékony, önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetencia o kezdeményezőkészség, vállalkozó kompetencia, gazdasági és társadalmi kompetencia o katasztrófa- és polgári védelem o fogyasztóvédelmi ismeretek o pénzügyi ismeretek Az IPP megvalósítása során munkánk egyik meghatározója a gyermekek jogai: ENSZ Egyezmény (1991. évi LXIV. törvény) figyelembe vétele, különösen a 29. cikk 1. Az Egyezményben részes államok megegyeznek abban, hogy a gyermekek oktatásának a következő célokra kell irányulnia: a. / Elő kell segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőség legtágabb határáig való kifejlesztését. b. /A gyermek tudatába kell vésni az e m b e r i j o g o k és az alapvető szabadságok, valamint az ENSZ Alapokmányában elfogadott elvek tiszteletben tartását. c. /A gyermek tudatába kell vésni a szülei, a felnőttek, önmaga, nyelve és kulturális értékek iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának nemzeti értékei iránti és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet. d. /Fel kell készíteni a gyereket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemzetek közti egyenlőség, valamennyi nép, a nemzetiségi, nemzeti és vallási csoportok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. e. /A gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet. A 31. cikk előírja, hogy: Az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek a pihenéshez és a szabadidő eltöltéséhez, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységhez való jogát, valamint azt, hogy szabadon részt vehessen a kulturális és művészeti életben. Fájl neve: Bevezető_2013 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP A. Bevezetés 4/4 A.3 Bevezetés Az iskola neve, címe: Gregor József Általános Iskola, 1172 Budapest, Hősök tere 19-20. Alapításának éve: 1904. Az iskola feladatai: Biztosítani a 8 évfolyamos általános iskolai nevelést és oktatást. Ennek keretében felkészíteni a tanulókat az alapfokú iskolai végzettség megszerzésére. Továbbá fontos az érdeklődésének, képességeinek és tehetségének megfelelően középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra és a pályaválasztásra, valamint a társadalmi beilleszkedésre való felkészítés. Az iskola alaptevékenysége: Általános iskolai nevelő és oktatómunkát végez, nappali tagozatos oktatás keretében. Az iskola fenntartója, felügyeleti szerve: Klebesberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest Nádor u.32. Működtetője: Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Fájl neve: Bevezető_2013 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 1/7 B Helyzetelemzés B.1 A lakókörnyezet... 2 B.2 Feltételrendszerünk... 3 B.2.1 Személyi feltételek... 3 B.2.1.1 Nevelő-oktató munkát végzők... 3 B.2.1.2 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők... 3 B.2.1.3 A tantestület jellemzői:... 3 B.2.1.4 A tárgyi, dologi feltételrendszerünk... 4 B.3 Az intézmény irányítása és gazdálkodása... 4 B.3.1 Irányítása... 4 B.4 Nevelő oktató munkánk eddigi eredményei... 4 B.5 Speciális tevékenységünk hatásai... 5 B.5.1 Az emelt szintű ének-zene oktatás... 5 B.5.1.1 Hitvallásunk az emeltszintű ének-zeneoktatás mellett... 6 B.5.1.2 Az énekoktatás más területekre gyakorolt pozitív hatása... 6 B.5.1.3 Érzelmi, esztétikai nevelésre, általános emberi értékek kialakítására gyakorolt hatása... 6 B.5.2 Az emelt szintű matematika... 7 Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 2/7 B.1 A lakókörnyezet A Duna bal partján lévő pesti városrész legkeletibb települése Rákosliget. 1896-ban alakult, mint kertes-családi házas övezet. Rákosliget a két háború között gyorsan fejlődött. Fejlődésében viszonylagos megtorpanást jelentett a második világháború. Jelentősebb háborús károk azonban a településen nem voltak. Ez külvárosi helyzetéből és jellegéből adódott. A háborút követően Rákosvidék keleti településeit 1950-ben a XVII. kerület részeként nagy-budapesthez csatolták. Rákoskeresztúrt modern városközponttá alakították, ami meghatározta a többi külterületi városrész fejlődését is. Rákosliget ma közlekedés szempontjából jól megközelíthető. A gyermekek zöldövezeti környezetben nőnek fel. Rákosliget iskoláit az 1978-as iskolaszervezéssel összevonták. Ezután, mint a Gregor József Ének-zene tagozatos Általános Iskola igyekszik a település igényeinek maximális megfelelni. Iskolánk Rákosliget egyetlen általános iskolája. A környék, jellemzően családi házas övezet. Az itt élő családok gyermekei teszik ki iskolánk tanulóinak 80%-át. A tanulók fennmaradó 20%-a pedig a XVII. Kerület egyéb részéről jár iskolánkba (Rákoskeresztúr, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskert). Rákoscsaba, Rákoskert, és Rákoshegy Rákosligethez hasonlóan családi házas terület. Elenyésző azoknak a tanulóknak a száma, akik Rákoskeresztúr lakótelepi társasházaiban élnek. Mindez némi magyarázatot ad arra, hogy tanulóink viszonylag nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak. A délutáni szabadidő eltöltéséhez több lehetőség áll rendelkezésükre, mint azoknak a gyermekeknek, akik ugyanezt az időt egy zárt lakótérben kénytelenek eltölteni.. Az iskolába járó tanulók szülei támogatják iskolánkat. Segítségükre gyakran számíthatunk. Mindezen körülmények miatt viszonylag kevés a gyermekvédelemre szoruló tanulók száma. Rákosliget, hagyományainak megfelelően (az átlagosnál magasabb iskolázottságú szülői háttér miatt is) igényes az iskolával szemben. Elvárja, hogy az iskola jól működjön. Ehhez a településnek minden adottsága megvan. A településen több mint 50 éve működő ének-zene tagozatú általános iskola országos és kerületi szinten megalapozta az oktatás és a zenei kultúra színvonalát. A NAT bevezetésével, illetve igazodva a kor igényeihez, iskolánkban az emelt szintű ének-zene mellett emelt szintű matematika oktatását is elkezdtük. Ezen kívül sok programmal igyekszik támogatni és fejleszteni a települést, illetve sokoldalúan képezni a gyermekeket. Jelenleg: alsó tagozaton 309 fő felső tagozaton 274 fő összesen 583 fő tanul. (Tanulói jogviszonya szünetel: 3+6 fő) Évfolyamonként három tanulócsoportot oktatunk. Ezeken belül egy osztály hagyományosan emelt szintű ének-zeneoktatásban részesül 1-8. osztályig. Ötödik évfolyamtól egy osztály emelt szintűen tanulja a matematika tantárgyat. Napközi otthonban 7 tanulócsoportot és 3 iskolaotthonos csoportot foglalkoztatunk, de az igény egyre nő. A napközi otthonos tanulók száma az iskola létszámának kb. 45%-a. Az utóbbi években a beiskolázandó gyermekek létszáma országos szinten csökkent. Ennek ellenére iskolánkban viszonylagosan stabil a tanulói létszám. A szülőkkel és a kulturális intézményekkel az iskola kapcsolata jó. Az iskolában, 100 éves fennállása alatt, sok kitűnő tanáregyéniség tanított. Méltón megalapozva annak jó Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 3/7 hírnevét. Mai tantestülete nagy hagyományokra és tapasztalatra támaszkodva minőségi munkát végez, és mindenben igyekszik biztosítani a XXI. század elején megkívánt minőségi nevelést és oktatást. Az iskola Rákosligetért van. A jövőben is igyekszik munkájával, tetteivel megfelelni, részt venni a hagyományaiban és kultúrájában nagy múltú településnek a gazdagításában, fejlesztésében, fejlődésében. B.2 Feltételrendszerünk B.2.1 Személyi feltételek B.2.1.1 Nevelő-oktató munkát végzők 50 pedagógus, ebből 1 igazgató, 1 felsős, 1 alsós igazgató helyettes, 8 napközi otthoni nevelő Egyetemi diplomával rendelkezik 11 fő Tanárképző főiskolai diplomával rendelkezik 14 fő Tanítóképző főiskolai diplomával rendelkezik 19 fő Szakvizsgával rendelkező pedagógusok: 6 fő B.2.1.2 A nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítők 2 iskolatitkár 1 könyvtáros 2 pedagógiai asszisztens 1 rendszergazda Iskolánkban minden képzési területen megfelelő diplomával rendelkező szakos tanár tanít. B.2.1.3 A tantestület jellemzői: Egységes követelményként elfogadott az eredményes oktatás szükségessége, a kohéziós erők (mint megtartó erők) fokozása, a külső kapcsolatok intenzív gondozása, a forráspótlási lehetőségek megcélozása, valamint megnőtt az iskolán belül az igény a profilbővítésre. Közös a felismerés, hogy az az iskola válhat vonzóvá környezetében, ahol korszerű ismereteket eredményesen, személyiségközpontú és gyermekközpontú légkörben oktatnak. Különösen odafigyelve a kulcskompetencia területeinek fejlesztésére. A pedagógusok továbbképzése: A nevelőtestület hivatástudata, munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó. A pedagógusok nyitottak az új, korszerű ismeretek megszerzésére. Jellemző a tantestület tagjaira az állandó továbbképzéseken illetve átképzéseken való részvétel. Ezeknek egy részét finanszírozta az iskola. A továbbképzési és átképzési terveket a mindenkori munkatervek tartalmazzák. Folyamatos képzési célunk: a változó közoktatásunk aktuális új pedagógiai irányelveknek megfelelő feladatok elvégzéséhez szükséges tudás megszerzése. A IPP megvalósításához az egységes nevelőtestületi szemlélet kialakítása szükséges. Ennek érdekében folyamatos belső továbbképzéseket szervezünk. Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 4/7 B.2.1.4 A tárgyi, dologi feltételrendszerünk Iskolánk már egy épületszárnyban működik. A több mint 100 éves iskolaszárny mellett 2005 szeptemberében egy gyönyörű, modern épületet adtak át. Így a 24 tantermes általános iskola a kiegészítő helyiségekkel együtt a ma követelményeinek megfelelően tud működni. A tágas, modern szabadpolcos új könyvtárunk a pedagógiai feladataink megvalósításához nagy segítséget biztosít. Az épületet gondozott játszókert és sportudvar veszi körül. A sportpályánk kicsit távolabb, a XV. utcában található. Az új épületszárny termeiben a bútorzat is új, a követelményeknek megfelelő. A 100 éves épületszárny tantermeinek alapellátottsága megfelelő, a termek bútorzatának cseréje folyamatos. Szaktantermi ellátottságunk megfelelő. Minimális taneszközökkel intézményünk rendelkezik. Most arra kell fordítanunk a rendelkezésre álló költségvetési támogatást, illetve a pályázatokon nyert pénzösszegeket, hogy az elhasználódott, illetve elavult taneszközöket kicseréljük, frissítsük, a könyvtári állományt minőségi összetételében és médiatárrá alakításában folyamatosan fejlesszük. Kritikus problémánk, a 100 éves épületünk külső-belső rekonstrukcióra (benne a nyílászárók cseréje, fűtésrendszer korszerűsítése, világítás-modernizálás) szorul. A számítógép-parkunkat és a szoftver-állományunkat a fejlődéshez igazítva állandóan fejlesztjük. Tornatermünk a nagy igénybevétel miatt folyamatos felújításra szorul. Tornaszoba kialakítása folyamatban van. B.3 Az intézmény irányítása és gazdálkodása B.3.1 Irányítása A vezetési struktúra lineáris felépítésű. Az igazgató a vezetője. Hozzá kapcsolódnak a helyettesek, hozzájuk a munkaközösség-vezetők. Az iskola vezetéséhez tartozik még a Közalkalmazotti Tanács vezetője és a Diákönkormányzatot segítő tanár. B.4 Nevelő oktató munkánk eddigi eredményei A magas szintű nevelő-oktató munka leglényegesebb bizonyítéka, hogy a 8. osztályos tanulók beiskolázása 100%-os. A tanulók több mint 97%-a érettségit adó középiskolában tanul tovább. Középiskola Tanév Egyéb iskola Gimnázium Szakközépiskola 1999/2000. 49,4% 45,7% 4,9% 2000/2001. 42,3% 45,1% 12,7% Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 5/7 2001/2002. 43,6% 52,6% 3,8% 2002/2003. 48,2% 49,4% 2,4% 2003/2004. 58,5% 40% 2,6% 2004/2005. 45,8% 51,8% 2,4% 2005/2006 45,6% 52,6% 1,8% 2006/2007 51,5% 45,7% 2,9% 2007/2008. 60% 38% 2% 2008/2009. 46% 46% 8% 2009/2010. 49% 49% 2% 2010/2011. 60% 37% 3% 2011/2012. 44% 56% Tanórán kívüli nevelő munkánknak alapja a hagyománytisztelet, nép- és honismeret, hazánkba és szomszédságunkban élő nemzetiségiek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása.. Hangversenyeink, nemzeti ünnepeinkre való méltó készülődés és a megemlékezés, az iskolanap, a Tavasz Gála - kulturális bemutatók, vetélkedők, a hagyományos Betlehemesjáték a közös karácsonyfa alatt, a karácsonyi vásár, a műsoros estek, az anyák napi műsorok mind-mind tartalmas munkát követelnek a gyermektől és a tanártól egyaránt. Rendezvényeink kiváló színvonalának záloga a jó tanár-diák-szülő együttműködés. A kerületi tanulmányi versenyeken részt veszünk. Eredményeink jók, több tantárgyból elsők között szerepelnek tanulóink. Ezeket a versenyeket színvonalas házi versenyek előzik meg mind az alsó, mind a felső tagozaton: matematika, fizika, anyanyelv, idegen nyelv, vers- és prózamondó, helyesírás, rajz-, ének-, sportversenyek hagyományosak minden évfolyamon. Tanítványunkra büszkék vagyunk. Az emelt szintű ének-zene oktatásban résztvevő tanulóink, évtizedek óta magas színvonalon teljesítenek szóló, társas és az énekkarok versenyein Évről-évre sikeresen szerepelnek tanulóink a kerületi vers- és prózamondó, a Kazinczy szépkiejtési, komplex magyar versenyen, matematika, természetismeret, környezetvédelem, angol, német, számítástechnika, rajz versenyeken az 1-5. helyezettek között végeznek. Iskolánk sportteljesítménye hosszú évek óta kimagasló. Sportmászóink egyéni és csapatversenyeken országos díjakat szereznek. Atlétikai eredményeink is kiemelkedőek. B.5 Speciális tevékenységünk hatásai B.5.1 Az emelt szintű ének-zene oktatás Iskolánkban 1956 óta első osztálytól évfolyamonként egy osztályban emelt óraszámmal speciális ének-zeneoktatás folyik. Az emelt szint kiemelkedő teljesítménye vonzó nemcsak a lakókörzet, de a kerület egésze számára is. A szülői igény többszöröse a felvehető tanulók számának. Szülői elégedettséget mutatják a kérdőíves tájékozódás alapján kimutatott adatok. Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 6/7 A válaszadók 80 %-a kiemeli az ének-zene emelt szint fontosságát és szükségességét nemcsak a zenei nevelés, de egyéb területek, mint az érzelmi, esztétikai és más fejlesztési területekre gyakorolt pozitív hatása miatt is. B.5.1.1 Hitvallásunk az emeltszintű ének-zeneoktatás mellett Iskolánk több mint 50 éves zenei múltra tekint vissza. 1956-ban lépett az ének-zene emelt szintű iskolák sorába. Célul tűzte ki, hogy az ének-zene, mint a művészeti nevelési tárgyak egyike, sajátos feladatot vállaljon a gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztésében. Így a zeneművészet sajátosságainak bemutatásával járul hozzá a teljes ember kialakításához. Az értelem első hajnalhasadását, a gondolat első megnyilatkozási formáit már fel kell használnia a tanítónak, nevelőnek. Így a zeneképzést tulajdonképpen már az óvodákban, majd az általános iskolákban kell elindítani. Mert a zenei nevelés, a zene szeretetére való nevelés csak ezzel a korán meginduló alapos munkával válhat eredményessé. Folyamatos átmenetet képezve az óvoda és az iskola között. Játékkal egybekötött, reprodukáló, befogadó és alkotó zenei tevékenységek segítségével lehet elérni, hogy kialakuljon a belső tudati aktivitás képessége. És ez a későbbiekben minden téren nagyon fontos. Az ilyen zenei nevelés Kodály Zoltán pedagógiai elveit követi, melyek alapgondolata, hogy a zenéhez, mint egyetemes kultúrkincshez a zenei anyanyelv megismerésén keresztül vezet az út. Az emelt szintű ének-zenei iskolákban a fent említett célokat, feladatokat a zenei oktatás-nevelés terén magasabb szinten lehet és kell megvalósítani, mint a hagyományos órakeretek között. B.5.1.2 Az énekoktatás más területekre gyakorolt pozitív hatása Az emelt óraszám jótékony hatása nem elsősorban mennyiségben, a tanulók plusz óraterhére, hanem minőségben jelentkezik. Hiszen az ilyen iskolatípusba járó gyerekek sikeresebbek az általános műveltség egyéb ágainak elsajátítása és elmélyítése terén is. Több évtizedes tapasztalat alapján, egyértelműen állítható, hogy a rendszeres zenei képzésben részesülő gyermekek fogékonyabbak egyéb, más tantárgyak iránt is. Személyiségfejlődésük sokkal eredményesebb. De élettani vizsgálatok azt is mutatják, hogy testileg-lelkileg, szellemileg is egészségesebbek. A sok dal elsajátítása során például rendkívüli módon fejlődik memóriájuk, ami nagyban segíti eredményesebb tanulásukat. A rendszeres zenei hallásfejlesztés során nemcsak kimondottan zenei hallásuk, hanem az anyanyelv és a később bevezetésre kerülő idegen nyelv iránti hallásérzékenységük is fejlettebb, ami külön előnyt jelent a mai világban. Az emelt óraszámú ének-osztályokban általában jobb a magyar helyesírás és idegen nyelv átlag, mint a többi osztályokban. Tehát az ének tantárgy úgy is tekinthető, mint jó eszköz a cél érdekében. B.5.1.3 Érzelmi, esztétikai nevelésre, általános emberi értékek kialakítására gyakorolt hatása A Legyen a zene mindenkié már régóta a zene összetartó, közösségformáló erejét hirdeti határon innen és túl, hiszen a zene nemzetközi nyelv. Iskolánkban hosszú évek óta szép hagyomány az Európa számos országával való kulturális kapcsolatok ápolása a "zene hídján". Ezek a cserekapcsolatok az utazás élménye, más országok megismerése, újabb és újabb emberi kapcsolatok kialakítása mellett, lehetőséget nyújtanak nemcsak a saját, hanem más népek értékeinek megismerésére, megbecsülésére is. A kóruséneklés olyan társadalmi munka, mely már kisiskolás korban önfegyelemre, koncentrációra nevel. Benne és általa megtanul a gyermek megdolgozni, küzdeni egy célért, felelősséget vállalva önmagáért és a közösségért. S miközben örömforrásként, alkotó módon éli át azt, amit csinál, értékes, élmény teli örömforrássá is válik. Lehetőséget nyújtva Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP B. Helyzetelemzés 7/7 ezzel környezetének, hogy merítsen belőle. A kóruséneklésben való közreműködéssel bensőségesen együtt élhet nagy szellemek alkotásaival. Magával viheti azokat életébe, örök kísérőül, példaképül. Az emelt óraszámú ének tanításnak nem elsősorban az volt és lesz a célja, hogy zeneművészeket képezzünk bár az elmúlt évtizedeket tekintve iskolánkban erre is van számos példa -, hanem a zenét szerető, azt aktívan művelő ifjúság nevelése több generáción át, hogy értő befogadói lehessenek a zeneművészet nyújtotta élményeknek. Tanítványok és azok gyermekei viszik tovább azt az esztétikai és etikai útravalót, amelyet az ilyen szellemben való neveltetés során kaptak. A mai ember a technika bűvöletében él és ezektől várja életének jobbrafordulását. De ha a tudás és a művészet egyensúlya megbillen, zsákutcába juthat az egyébként rendezett lelki, sőt anyagi létünk is. Régi tapasztalat: a zene gazdagítja a kedélyt, nemesíti az ízlést, fogékonyabbá tesz más szépségek iránt. A szebb, tartalmasabb élet vágyát hivatott elhinteni az ifjúságban, hogy megérezze: a zene nagy művészet, s a művészi zenében van valami csodálatos, valami szavakkal ki nem fejezhető, ami nélkül élhetnek ugyan, de életük nem lesz teljes. B.5.2 Az emelt szintű matematika A matematika egy olyan tudomány, amely az élet minden területére behatol. Gyakran észre sem vesszük, hogy matematikai, logikai ismereteinket alkalmazzuk a problémák megoldásában. Azonban az alkalmazásához szükségesek az ismeretek. A matematika nem ér véget a számolás gyakorlásával, hanem megtanít gondolkodni, összefüggéseket keresni és megtalálni, megoldási terveket készíteni, ábrázolni és szerkeszteni, segít tájékozódni a síkon és a térben. Ezek mind olyan készségek és képességek, melyekre az élet minden területén szükségünk van. Az emelt szintű matematika oktatás nagy lehetőséget teremt a logikus gondolkodás és problémamegoldás megalapozásához. Tanulóink lehetőséget kaptak/kapnak érdekes matematikai feladatok megoldására. Játékos és gondolkodtató gyakorlatok megoldásán keresztül rutint szereznek a még ismeretlen helyzetek, problémák elemzésére. Könnyebben megbirkóznak váratlan és ismeretlen feladatokkal is A tanulók észrevétlenül teszik mindennapi használati eszközzé a matematikát és alkalmazzák képesség szinten más tantárgyak elsajátításakor is. Az ugyanis köztudott, hogy a természettudományok nem léteznek a matematika használata nélkül. Amit még tudnunk kell, hogy pl.: a történelem tanulás elengedhetetlen feltétele a problémák és összefüggésük átlátása. S a számítástechnika sem áll meg matematikai alapok nélkül. Még számosan sorolhatnánk a példákat. Tehát, ha a tanulók kellő segítséget és lehetőséget kaptak és kapnak a matematikai gondolkodásmód megfelelő és mély elsajátításához, az a későbbiek során egész életükben kamatozik. Aki tud, az még nem tud mindent, de aki gondolkodik, az mindenre rájöhet, ha ehhez eleget tud. Fájl neve: B_Helyzetelemzés Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva:

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1/15 C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 2 C.1.1 Legfontosabb fejlesztési elképzeléseink... 2 C.1.2 A nevelő munkánk értékrendszeréről... 2 C.1.3 Alapelveink:... 3 C.1.4 A pedagógiai programunk célrendszere... 4 C.1.4.1 A célrendszerünk a helyi sajátosságok alapján... 4 C.1.4.2 Feladataink:... 4 C.1.4.3 Célunkat a nevelés alábbi területein kívánjuk megvalósítani:... 6 C.1.4.4 Az iskola meglévő és fejlesztendő hagyományrendszere... 9 C.1.5 A nevelési oktatási tevékenységrendszerünk... 10 C.1.5.1 A tevékenységrendszer alapkérdései... 10 C.1.5.1.1 Célkitűzés:... 10 C.1.5.1.2 Követelményei:... 10 C.1.5.1.3 Tartalma:... 10 C.1.5.1.4 Helyi igényeknek megfelelő sajátosságok:... 11 C.1.6 Az eljárásrendszerünk fejlesztésének főbb tennivalói... 11 C.1.6.1 A nevelési és oktatási módszereink felülvizsgálata és korszerűsítése 11 C.1.6.1.1 A nevelési módszerek fejlesztésének irányai... 11 C.1.6.1.2 Az oktatási módszerek fejlesztésének főbb tennivalói... 11 C.1.6.1.3 Alternatív pedagógiai rendszerek tanulmányozása... 11 C.1.6.1.4 Módszereink eredményessége... 12 C.1.7 Nevelési-oktatási tevékenységrendszerünk eszközei és eljárásai... 12 C.1.7.1 A tanítás-tanulás alapkérdései... 12 C.1.7.1.1 Az oktató tevékenységek alapjai:... 12 C.1.7.1.2 A nevelés-oktatás szakaszainak feladatai:... 12 Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 2/15 C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai C.1.1 Legfontosabb fejlesztési elképzeléseink A jól bevált programok megőrzése: A szótagoló, értő olvasás tanítása, Logikus gondolkodási képesség kulcskompetenciájának fejlesztése emelt szintű ének-zene, emelt szintű matematika tanítása. Iskolánk képzésének célja: a kompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvű kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos-műszaki kompetenciák Digitális kompetenciák Hatékony önálló tanulás kompetenciája Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményező képesség és Vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság kifejezőképesség Ezen belül különösen fontosnak tartjuk az önállóan gondolkodó, alkotó, probléma érzékeny, problémamegoldó, együttműködő, önálló véleményalkotással, kulturált vita és kommunikációs készséggel rendelkező személyiség kialakítását. A szülőknek kiadott és feldolgozott kérdőívek alapján és a nevelőtestület elhatározása szerint az 1998/99. tanévtől felmenő rendszerben, egy osztályban megerősítettük a hagyományos emelt szintű ének-zene, és a matematika emelt szintű oktatást. C.1.2 A nevelő munkánk értékrendszeréről A nevelés szükségességéről Pedagógusaink jól ismerik a nevelés történeti, társadalmi és élettani alapokon való szükségesség pedagógiáját. A három tényező közül elsősorban az élettani szükségszerűség határozza meg pedagógiai munkánkat. Iskolánk tanulói jelenleg 1-8. évfolyamos gyermekek. Az iskolai évek személyiségfejlődésük folyamatában a legfontosabb időszakot jelentik. Ezért egy nevelőiskola feladatainak megvalósítását tartjuk a legfontosabbnak. A nevelés lehetőségéről Olyan környezeti hatások - iskolai, családi, települési - megteremtését tartjuk fontosnak, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a tanulók személyiségére. Illetve megteremtjük a lehetőségét annak, hogy tanulóink alkotó módon vegyenek részt az őket érintő iskolai környezeti tényezők alakításában. /pl.: házirend kialakítása, a szabadidő eltöltése, díszítés, diákönkormányzat stb./. Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 3/15 Tudjuk, hogy az érték-átadásos nevelés és a negatív emberformáló folyamatok között összeütközések vannak. Ennek feloldására még nem készültünk fel kellően. Ezért ezt a kérdést továbbképzéseken kiemelten kezeljük. A nevelés sikeréről A nevelés sikere érdekében megismerjük tanítványaink testi, szellemi fejlettségét, tanulékonyságát, nevelhetőségük mértékét, családi környezetüket stb. Olyan személyiségjegyek kialakítására törekszünk, melyek biztosítják a nevelés sikerét (pl.: az önnevelés vágya, igény a fejlődésre, fogékonyság a nevelő hatásokra) Ezek érdekében az iskolavezetés alapvető igénye a pedagógusokkal szemben a testi és szellemi egészségen túl az alkalmazkodás képessége, a gyermeki személyiség tisztelete, a tolerancia, az eszményekért való munkálkodás képességeinek eredményes fejlesztése. C.1.3 Alapelveink: Elsősorban a pozitív megerősítésen alapuló nevelő oktató iskola feladatainak teszünk eleget; az oktató munkát a hagyományosan bevált és a legújabb módszertani és pedagógiatudományi ismeretek szellemében - az életkori sajátosságokkal és az egyéni képességekkel hozzuk összhangba; mind az oktató, mind a nevelőmunkában az esélyegyenlőség megteremtésére törekszünk a hátrányos megkülönböztetés minden formájának kizárásával; az iskola 100 éves múltra visszatekintő hagyományait, kulturális és erkölcsi értékeit megőrizzük és továbbfejlesztjük. A nevelőtestületünk az iskolai értékrend alapjainak tartja az alábbiakat: A humánus szellemű nevelés, egyetemes kultúra megismerése, európai azonosságtudat Az értelmi nevelés hatékonyságának folyamatos fokozása A hazafiság érzésének mélyítése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése Egészség, testi és lelki nevelés A reális énkép és a jó önismeret fejlesztése A szándékos önfegyelem képességének fokozása A munkával kapcsolatos helyes szemlélet kialakítása Az esztétikai nevelés Környezet-tudatosságra nevelés Demokráciára és aktív állampolgárságra nevelés Gazdasági nevelés Felkészülés a felnőtt lét szerepére Az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 4/15 C.1.4 A pedagógiai programunk célrendszere C.1.4.1 A célrendszerünk a helyi sajátosságok alapján A nevelés-oktatás területén képviselt értékek, az egységes, alapvető követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tevékenységükkel, tanulásukkal, egyéb szervezett és spontán tapasztalataikkal - minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Az ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Tehát cél a személyiségfejlesztő oktatás, melynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlődése, fejlesztése áll. Mindezt az intézmény sokoldalúan, színesen teszi, hiszen akkor lehet eredményes és emellett az értékeket (demokrácia, nemzeti értékek, európai, humanista értékek, emberiség közös problémái) figyelembevevő. Az oktatási-képzési célrendszer mellett a szűkebb értelmű nevelési célrendszert is meghatározzuk. A nevelés tágabb értelemben az oktatást és a képzést is magában foglalja. Szűkebb értelemben pedig nevelési feladatokról van szó. A nevelés célja mindig egy jobb, tökéletesebb nemzedék létrehozása. A nevelés fő területein /értelmi, erkölcsi, testi, technikai és vizuális nevelés/ belül az akarat és a jellemnevelés feladatát különösen fontosnak tartjuk. A nevelés célját két tényező határozza meg: a társadalmi igények és az iskola használóinak igényei. Azon kívül befolyásoló tényező az iskola típusa is. A mi iskolánk nyolc osztályos általános iskola, ahol a szocializálás és a személyiségfejlesztés kap elsődleges szerepet. Azaz: Kiemelt célunk: a műveltség megszerzésének-, az egy életen át tartó tanulás igényének kialakítása a reális önismeret, önértékelés kialakítása önállóságra, öntevékenységre, önfejlesztésre való nevelés a kitartó munkához való helyes viszony kialakítása / szorgalom, igényesség, kitartás/ az egymás értékeinek, és sajátosságainak elfogadása és toleranciára való nevelés együttműködési készség, kooperatív munkára való készség kialakítása Olyan készségek, képességek kialakítása, melyek a gyakorlati életben a problémák felismerését és megoldását segítik elő (tudatos fogyasztóvá, illetve áldozattá válás, tudatos állampolgári magatartás) Egy olyan iskola megteremtésére törekszünk, mely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. C.1.4.2 Feladataink: 1. Biztosítanunk kell az alapkészségek, kulcskompetenciák elsajátítását az életkori sajátosságok figyelembevételével, mely a társadalomba való beilleszkedéshez és a további ismeretszerzéshez szükséges. Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 5/15 2. Olyan alapokat szeretnénk nyújtani - a reális önismeret, az egészséges személyiség kialakításával -, hogy az általános iskola befejezése után mindenki képességeinek és érdeklődési körének megfelelően tovább tudjon tanulni. 3. Az ismeretszerzési vágy felkeltése a különböző tanulási technikák elsajátíttatásával 4. Az élethosszig tartó tanulás lehetőségének megteremtése 5. Az emberi értékek - erkölcsi, művészeti, kulturális, tárgyi tiszteletének kialakítása a különböző kulturális értékek megismertetésével. 6. Az európai azonosságtudat kialakítása, és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, nyitottság megalapozása. 7. A tehetségek gondozása, felkészítése a tehetség irányának, területének felismerésével. Az egyénre kialakított követelményszinten túli, tanórai, illetve tanórán kívüli foglalkozások szervezésével a különböző tanulmányi-, művészeti versenyekre, megmérettetésekre felkészítés. 8. A műveltségbeli hátrányok csökkentése a hátrányok felismerésével, a hátrányterületek diagnosztizálásával, egyéni felzárkóztatási, fejlesztési tervek kidolgozásával, korrepetálásokkal, differenciált tanulásszervezéssel. 9. A társadalmi beilleszkedés segítése: az életkornak megfelelő szocializációs szintek elvárásával, az egészséges személyiségfejlődés biztosításával, a közösségi normák, értékrendek megismertetésével, kialakításával és gyakoroltatásával, váljanak tudatos fogyasztókká, illetve értsék saját fogyasztói magatartásuk felelősségét, a reklámok szerepét és káros hatásait a beilleszkedési nehézségekkel küzdők rehabilitációja (deviáns magatartású, magatartási problémás, szenvedélybetegségből kikezelt, stb.) egyénre szabott személyiségfejlesztő tréningekkel. 10. Az egészséges életmód igényének kialakítása: A lehetőségekhez képest igényes környezet kialakításával, nevelői példamutatás átadásával, következetesen betartatott szokások elsajátíttatásával, gyakoroltatásával, addig, amíg belső igénnyé nem válik. Az elsősegély-nyújtás alapismereteinek elsajátítása 11. A környezetvédelemi értékrend kialakítása: A természet megismerésével és megszerettetésével, ehhez kapcsolódó értékrend, viselkedési szokások, életmód megismertetésével, kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. 12. A sajátos nevelési igényű, tanulási problémákkal, nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatása, fejlesztése a problémák felismerésével, diagnosztizálásával, egyéni fejlesztési tervek kidolgozásával, speciális szakemberek bevonásával, a módszertani kultúránk bővítésével. 13. Az erkölcstan oktatása A Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései szerint iskolánkban az erkölcstan tantárgy oktatása kötelező tanórai keretben történik az 1-8. év folyamán az. Az erkölcstan tantárgy anyagához 1-4. osztályban a NAT Magyar nyelv és irodalom, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlat, valamint Művészetek műveltségterületének azok a fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadók, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelő beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szoká- Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6/15 sokat közvetítik. Az 5-8. évfolyamon az erkölcstan tantárgyra az Ember és társadalom műveltségterület Erkölcstan, etika közműveltségi tartalmai érvényesek. 14. A mindennapos testnevelés A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében iskolánk a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. 15. A mindennapos művészeti nevelés Az alsó tagozatos nevelés-oktatás egyik kiemelt feladata a mindennapos művészeti óra, amely az iskola délutáni foglalkozási keretében továbbiakkal is kiegészíthető, így teremtve alkalmat a tanulók különféle egyéni, kisközösségi művészeti tevékenységeinek fejlesztésére Az 5-8. évfolyamokon folyamatosan biztosítjuk a művészeti nevelés tanórai és tanórán kívüli iskolai feltételeit, lehetőségeit 16. Az idegennyelv-oktatás Az első idegen nyelv oktatását a 4. évfolyamtól vezetjük be. Az első idegen nyelv megválasztásakor (angol, német) biztosítjuk, hogy a felsőbb évfolyamokon is folyamatosan tanulhassák azt. C.1.4.3 Célunkat a nevelés alábbi területein kívánjuk megvalósítani: Értelmi nevelés terén Az önálló ismeretszerzés képességének kifejlesztése. A megfigyelőképesség fejlesztése. A sokoldalúság igényének kialakítása. A növekvő információ-áramlatban a tájékozódási képesség kialakítása. A problémamegoldás képességének kialakítása. Kommunikáció és kifejezőképesség kialakítása. Az alkotó gondolkodásmód kialakítása. Erkölcsi nevelés terén Az alapvető társadalmi, magatartási normák felismertetése és elfogadtatása. Az igazi értékek tudatosítása, gyakorlása. Ezek alkalmazása váljon belső igénnyé! Alakuljon ki társasági alkalmazkodás készsége. Tisztelje mások értékeit (erkölcsi, szellemi, anyagi)! Képes legyen személyes kapcsolatok kiépítésére. Ismerje fel a következő erkölcsi fogalmak fontosságát: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség, igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság. Nem utolsó sorban a haza, a család jelentőségét. Ez tudatos legyen minden tanítványunkban. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A Nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelés kiemelten fontos nevelési programunkban. Célunk, hogy tanulóink ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulóink, magyarságtudatukat megőrizve, ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tá- Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 7/15 jékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. Érzelmi nevelés terén Az érzelmek alkotó jellegű feldolgozásának kialakítása. A stresszkezelés "megtanulása". Legyen képes kialakítani reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést. Pozitív gondolkodásmód elsajátítása, dönteni tudás kialakítása. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezért az állampolgárságra nevelés fontos feladatunk mind a nyolc évfolyamon, hogy kialakuljon a cselekvő állampolgári magatartás, a törvény tisztelete, melyet az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatjuk a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárásokkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az önismeret mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segítenünk diákjaink kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segítenünk, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképükbe be tudják építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatnunk kell diákjainkat abban, hogy érezzék, alakítani tudják fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a intézményünk felé, hogy nevelésükkor, az erkölcsi normákat, a harmonikus családi mintákat közvetítsük feléjük. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a nevelési programunkba. A családi életre való felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, valamint a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Az iskolának foglalkoznia kell a szexuális kultúra kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusaink feladata, hogy készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabá- Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 8/15 lyozására, a társas konfliktusok kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és amennyire csak lehet azok szerint éljenek. Iskolánk feladata az is, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiségfejlesztő nevelést-oktatást, melynek része az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Ez akkor lehet eredményes, ha az intézmények pedagógiai programunkban, a helyi tantervünkben külön figyelmet szentelünk minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. Ki kell alakítanunk gyermekeinkben a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlesztjük ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulóink felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Médiatudatosságra nevelés A médiatudatosságra nevelés lehetővé teszi, hogy a tanulóink a mediatizált, globális nyilvánosságnak felelős résztvevői legyenek; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékenybeállítódás kialakítása révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A médiatudatosságra nevelés során a tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével. Vizuális, esztétikai kultúra fejlesztése Megőrizni a kisgyermek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát. Alakuljon ki igényesség a "szépérzék" szűkebb, tágabb környezete iránt (munkája, iskolája, otthona, környezete, a természet iránt). A valóság alkotó és befogadó jellegű esztétikai elsajátítására tegyük képessé diákjainkat! Úgy, hogy fejleszteni fogjuk ítélőképességüket és kritikus gondolkodásmódjukat (pl.: teremdekoráció, füzetszépségverseny, múzeumlátogatás, gyakoribb természetjárás). Környezeti nevelés terén A közvetlen környezet értékeinek megőrzését és gyarapítását, valamint a természet tiszteletét, a környezeti károk megelőzését kell megtanulniuk. Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9/15 Fenntarthatóság, környezettudatosság A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A nevelési célunk, hogy a természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulóink számára. Intézményünknek fel kell készítenie tanulóinkat a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és Nemzeti alaptanterv 2012 jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulóink ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. A továbbtanulás és a pályaválasztás terén A pályaorientáció az egész iskola és minden műveltségi terület feladata, amely hosszabb feladat során lehet eredményes. Általános célja, hogy segítse a tanuló pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását, annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek, illetve tudatába legyenek annak, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Mindez a szülőkkel való szoros együttműködés kapcsán lehet eredményes. Nevelési feladatok: az önismeret tudatosítása egyéni adottságok, képességek alkalmazási lehetőségei alkalmasság és igények összevetése a továbbtanulási igények, lehetőségek és perspektívák (kerület, főváros, ország, külföld) számbavétele pályák és foglalkozások követelményei érdeklődési körök szerinti fakultáció biztosítása előkészítő programok szervezése, lebonyolítása intézménylátogatások C.1.4.4 Az iskola meglévő és fejlesztendő hagyományrendszere 1. Hagyományos rendezvényeink lesznek a továbbiakban is. A több mint 50 éve működő ének-zene tagozatos oktatáshoz hagyományt teremtő programok: Karácsonyi, pünkösdi és évzáró hangversenyek Külföldi és belföldi vendégszereplések, kórustalálkozók 2. Egyéb, az iskolát és a szülői közösséget érintő hagyományos programjaink lesznek: Tanévnyitó, tanévzáró ünnepségek, 8. osztályosok ballagása. Iskolanapi rendezvény (Gregoriális). Bálint napi bál február hónapban, felváltva a Tavaszi Gála kulturális bemutatóval Farsangi és gyermeknapi rendezvények. Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -

IPP C.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 10/15 3. Közösségépítő programjaink: Tanulmányi kirándulás ősszel, tavasszal (Kirándulási tervek az éves Iskolai Munkatervben) Projektnapok (pl: Határtalanul, Gregoriális, megvalósítási tervek az éves munkatervben találhtók) Sportnap tanár-diák meccsek (DŐK nap, iskolanap) Játékos Sport versenyek (folyamatosan) Mikulás és karácsonyi megajándékozás Osztályrendezvények (tánc, színház, múzeum, hangverseny, klubdélután) Tanulmányi versenyek Környezetvédő, hulladékgyűjtési nap Téli, nyári táborok (konkrétabb terv az éves Iskolai Munkatervben). Hagyománnyá vált iskolánkban a játékos foglalkozással, nyílt órákkal egybekötött ismerkedés, ill. beiratkozás. A leendő 1. osztályosokat a nevelők már az óvodában meglátogatják, hogy ismerkedjenek egymással. Közösen tevékenykednek a nevelőkkel, amikor a nagycsoportosok látogatnak az iskolánkba (rajz, versmondás, ajándékkészítés). Az osztályba sorolás a szülők és az óvónők kérésének, véleményének figyelembevételével történik. Beiratkozás előtt 2-3 hónappal tájékoztatjuk a szülőket az induló első osztályokról, a módszereikről, a tankönyvekről, megismerkedhetnek a leendő tanítónővel. Májusban a már beiratkozott 1. osztályosok szüleinek ismét tartunk tájékoztatást. C.1.5 A nevelési oktatási tevékenységrendszerünk C.1.5.1 A tevékenységrendszer alapkérdései C.1.5.1.1 Célkitűzés: Iskolánk nevelési-oktatási tevékenységének rendszerét meghatározza az a célkitűzés, hogy a gyermekek számára személyiségfejlesztő pedagógiai folyamatokat biztosítson. E tekintetben célrendszerünk a személyiség kibontakoztatáshoz megjelöli a szükséges alapokat. Az iskola pedagógiai programja a személyiségfejlesztő nevelés-oktatás céljait, követelményeit és eszközeit meghatározza. C.1.5.1.2 Követelményei: Iskolánk nevelő-oktató munkájának tevékenységrendszerét úgy értelmezzük, hogy megvalósulása során eleget tegyünk az alábbi követelményeknek: Tevékenységrendszerünk adjon teret a sokoldalú élettevékenységeknek /tanulás, játék, munka, stb./. Személyiségfejlesztő hatású legyen kiemelten az önismeret, az együttműködési készség és az akarat erősítése területén. A tanulók (életmódja, motívumai, szokásai) azonosuljanak azokkal az értékekkel /erkölcsi, érzelmi, akarati értékek, magatartásformák, stb./, amelyeket az iskola képvisel és közvetít számukra. C.1.5.1.3 Tartalma: A képzés tartalmával és követelményeivel olyan ismeretanyagot kívánunk átadni, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanulóink eligazodjanak környezetükben /természet-társadalom/. A változó világ kihívásaira képesek legyenek megfelelni. Fájl neve: C_1 Hatályos: 2013. szeptember 1-től Módosítva: -